HU218880B

HU218880B - Lemezekből álló, lenyitható oldalakkal kialakított konténer

Info

Publication number: HU218880B
Application number: HU9801567A
Authority: HU
Inventors: Josef Furtner
Original assignee: Steiner Technology Gmbh.
Priority date: 1992-11-18
Filing date: 1993-10-29
Publication date: 2000-12-28
Also published as: JP3023175B2; DK0773171T3; AT401915B; AT401765B; DK0668833T3; FI981569A0; ES2101355T3; DE59309990D1; ATE190941T1; US5588549A; GR3033735T3; SK66495A3; EP0773171A2; CZ126195A3; ES2147338T3; AU5411694A; DE9308051U1; HUT71372A; GR930100450A; GR1001857B

Description

A találmány tárgya lemezekből álló, lenyitható oldalakkal kialakított konténer, amelynél egyes lemezek hosszanti vagy keresztirányú oldalfelületeik tartományában elrendezett csuklószerkezetek révén csuklósán vannak egymáshoz csatlakoztatva, és felhajtott helyzetükben szomszédos lemezekhez történő oldható rögzítésüket megengedő csatlakozószerkezetekkel vannak ellátva. A találmány szerinti konténerek célszerűen szétszerelhető vagy összecsukható kialakításúak, hogy üres állapotban való szállításukkor kisebb legyen a szállítandó térfogat.

Az EP-A-0211795 számú szabadalmi publikációs iratból ismert egy olyan konténer, amelynél a homlokfalakon és az oldalfalakon több együtt működő nyelv és rés van kialakítva, és ezek rögzítik egymáshoz a konténer falait. Az oldal- és a homlokfalakat egymáshoz képest olyan helyzetben pozícionálják, hogy azok csatlakoztathatók a fenékhez. E kialakítás hátránya, hogy szétszedett állapotban a falak és a fenék egymástól különálló alkatrészeket képeznek, emiatt a konténer összeállítása előtt az alkatrészeket szét-, illetve össze kell válogatni, és fennáll az egyes alkatrészek elveszésének veszélye is.

Ismert továbbá az EP-A-0443327 számú szabadalmi irat szerinti konténerkialakítás is, amely önmagában összecsukható, és amelynél a négy oldalfal billenthető módon van a fenékhez erősítve. Az ilyen ismert konténerek összecsukott állapotban egy többrétegű szerkezetet alkotnak. E kialakítás hátránya, hogy az oldalfalak és a fenék közötti csuklószerkezeteknek, attól függően, hogy az oldalfal összecsukott állapotban milyen helyzetben van a fenékhez képest, különböző kialakításúnknak kell lenniük. Emiatt költséges szerszámokra van szükség e konténerek gyártásához, és fennáll a veszély, hogy terhelés esetén eltörnek a csuklós szerkezetek.

Ismert egy, a DE-OS 34 44 477 számú nyilvánosságra hozatali iratban leírt olyan konténer is, amelynek fenékrészéhez annak körbefutó oldalain falrészek vannak csuklósán hozzáerősítve, amelyek felhajtott, a fenékrészhez képest merőleges helyzetükből befordíthatok a fenékrész síkjába. A falrészeknek a fenékrészhez való összecsukása ennél a kialakításnál a hajtási vonalak mentén kiképzett vékony anyaghidak, úgynevezett fóliazsanér csuklópántok mentén történik. Felállított állapotban a falrészeket kötőelemek, elsősorban dugaszolható csatlakozók tartják a helyükön. E kialakítás hátránya, hogy a sajtolt anyaghidak hátrányosan befolyásolják a konténerek stabilitását, ezért ezek inkább a készülékgyártásban használhatók funkcionális elemek csuklós csatlakoztatására, és kevésbé alkalmasak áruk szállítására szolgáló konténerek kialakításához.

A találmány célja egy olyan konténer kialakítása, melynek üres állapotban csekély a szállítási, illetve raktározási térfogata, és amely szállítókonténerként használva képes nagy térfogatú, akár jelentős súlyú áruk befogadására is, és amely csak kevés szerkezeti egységet, illetve elemet tartalmaz. A találmány célját képezi továbbá egy olyan csuklószerkezet kialakítása, amely jelentős mechanikai igénybevételekkel és terhelésekkel szemben is fokozottan ellenálló, és emellett lehetővé teszi a konténerek egyszerű összeszerelését.

A kitűzött célt a jelen leírás bevezető bekezdésében felsorolt ismert jegyekkel rendelkező olyan konténer kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynél a találmány meghatározó és új jellemzői szerint a csuklószerkezetek rendre egy bordával az egyik lemez egyik oldalfelületével térközzel párhuzamos tengelyhelyzetben tartott, egy másik lemez hornyában elhelyezkedő csapot tartalmaznak, ahol a horony feneke félhenger alakban van kiképezve, és végtartományainak egyike a csap végtartományainak egyikét megtartó fogadókamrát alkotó módon meghatározott szélességben egy tartónyelvvel van lezárva.

A találmány szerinti fenti kialakítás meglepő előnye, hogy a horony félhenger alakú kialakításának köszönhetően a csap gyakorlatilag kopásmentes, és emellett a fogadókamrában úgy van megtartva, hogy képes hosszanti középtengelyére merőleges irányú igen jelentős erőhatások elviselésére is. Emellett a szerkezeti megoldás lehetővé teszi a konténer igen egyszerű szétszerelését is, mivel a csap csupán egyik végtartományával nyúlik be a fogadókamrába.

A kitűzött cél elérését biztosítják az olyan, találmány szerinti konténerkialakítások is, amelyeknél a csuklószerkezetek rendre egy az egyik lemez egyik oldalfelületével párhuzamos hosszanti tengelyvonalban megtartott tengelyhelyzetű csapot tartalmaznak, amely egy másik lemez hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületével párhuzamos hornyában helyezkedik el, és az egyik végtartományával a horony egy fogadókamrájába benyúló csap fogadókamrába benyúló végtartományával ellentétes homlokfelületéhez egy, a csapot tengelyirányú elmozdulás ellen megtartó, rugalmasan alakváltoztatható reteszelőelem van hozzárendelve.

Az ilyen találmány szerinti konténerek jelentős előnye, hogy a csap a fogadókamrában tengelyirányú elmozdulás ellen biztosító reteszeléssel van megtartva, ami a konténer nem szándékos szétszerelését nagy biztonsággal megakadályozza.

A kitűzött cél elérését végül lehetővé teszik az olyan találmány szerinti konténerek is, amelyeknél a csuklószerkezetek egy bordával az egyik lemezhez térközzel csatlakoztatott csapja egy másik lemez hornyában egy, a csapnak a horony hosszirányába eső, az egyik lemezre merőleges irányú elmozdításával reteszelőhelyzetéből rugalmas alakváltoztatással kitérő kialakítású reteszelőelemmel van tengelyirányban megtartva. Ezen megoldás igen egyszerű összeszerelhetőséget biztosít a csapnak a fogadókamrába tengelyirányú relatív elmozgatással történő bepattintásával, miközben az akaratlan szétszerelést a másik irányú tengelyirányú elmozdíthatóság elleni reteszelés kizárja, de legalábbis nagy biztonsággal megakadályozza.

Előnyösnek bizonyult, ha egy, az egyik lemez hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületét képező szegélylécben egy, a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelülettől a másik lemez csuklótartományán át a horonyig terjedő, a csapot a másik lemezhez rögzítő bordát felvevő mélyedés van kiképezve, ami a lemezek könnyű le- és felhajthatóságát segíti elő.

HU 218 880 Β

Előnyös, ha a csap hossza legalább közelítőleg a borda szélessége kétszeresének megfelelő méretű, mert ezáltal a csap megfelelő, kellően stabil ágyazása biztosított.

A találmány szerinti konténer előnyös kiviteli alakjai esetében a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületek hosszirányú kiterjedésükre merőleges irányban körív alakban lekerekített szelvénnyel vannak kiképezve, és a lekerekítés hosszanti tengelyvonalból kiinduló sugara a konténer feneke felületétől a hosszanti tengelyvonalig mért távolsággal egyenlő.

Előnyösnek bizonyult, ha az oldalfelület és a hosszanti tengelyvonal közötti távolság legalább közelítőleg a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületek lekerekítésének sugarával egyenlő, ha a hosszanti tengelyvonal legalább közelítőleg az egyik lemez vastagságának középtartományában helyezkedik el, ha a csuklószerkezetnek a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelülettől a borda vastagságának felével megnövelt távolságig a konténer belső tere felé kiteqedő mélyedése van, ha a horony hosszanti tengelyvonallal párhuzamos irányú kiterjedése a csap hosszánál nagyobb, a horony mélysége nagyobb annak szélességénél, és végül ha a mélyedés hosszanti tengelyvonal irányában mért hossza legalább a borda szélességével egyenlő.

A találmány szerinti konténer csuklószerkezete csapjának egyik homlokfelületéhez tehát egy rugalmasan alakváltoztatható, a csapot axiális irányú elmozdulás ellen biztosító, a lemezzel célszerűen egy darabot képező reteszelőelem tartozik, és a csap számára kialakított fogadókamra a reteszelőelemmel szemközti végtartományban zárt kiképzésű. Ezáltal a csap axiális elmozdulás ellen tartósan és kopásmentesen biztosítva van, és ezzel az oldalfalrészek véletlen kikapcsolódása a fenékből, illetve a csapok véletlen kiakaszkodása ki van zárva. A reteszelőelem rugalmassága ugyanakkor jelentősen megkönnyíti a csuklószerkezet összeszerelését is.

A találmány lényegét részletesebben csupán példaképpel kiviteli alakok kapcsán a csatolt rajz segítségével mutatjuk be. A rajzon az

1. ábra egy példaképpen! találmány szerinti konténer vonalas perspektivikus vázlata, a

2. ábra a konténer fenekének és az annak síkjába lehajtott oldalfalrészek kiemelt részletét feltüntető vázlat, a

3. ábra egy, a találmány szerinti konténer feneke és oldalfalrésze közötti csuklószerkezetet a 2. ábrán látható III—III sík mentén metszetben ábrázolva bemutató vázlat, a

4. ábra a csuklószerkezet 2. ábrán szereplő IV-IV sík mentén vett metszetben bemutató részletvázlat, az

5. ábra a fenék és egy oldalfalrész közötti rögzítőszerkezetet a 2. ábrán látható V-V metszetvonal mentén metszetben ábrázolva bemutató részletrajz, a

6. ábra a rögzítőszerkezetet oldalnézetben részben az 5. ábrán szereplő VI-VI metszetvonal mentén feltüntető vázlat, a

7. ábra a találmány szerinti konténer oldalfalrészei közötti csatlakozószerkezetet az oldalfalrészek felhajtott és reteszelt helyzetében bemutató részletrajz, a

8. ábra az oldalfalrészek közötti csatlakozószerkezetnek a 7. ábrán látható VIII nyíl irányából nézett oldalnézeti képe részben metszve, a

9. ábra a kapcsolónyúlvánnyal ellátott kapcsolószerkezet 7. ábra szerinti IX-IX sík mentén elmetszett képe, a

10. ábra a központosító elemmel ellátott kapcsolószerkezetet a 7. ábra szerinti X-X metszetvonal mentén elmetszve feltüntető részletvázlat, a

11. ábra a találmány szerinti konténer rögzítőszerkezetének egy másik kialakítását homloknézeti metszetben bemutató vázlat, a

12. ábra a találmány szerinti konténer feneke és oldalfalrészei közötti pozicíonálószerkezet kiemelt részletét egymásra rakott konténerek esetében bemutató vázlat, míg a

13. ábra a pozicionálószerkezetnek a 12. ábra szerinti XIII—XIII metszetvonal mentén vett metszeti képe.

Az 1. ábrán egy példaképpeni, találmány szerinti 1 konténer perspektivikus vázlata látható. Látható, hogy az 1 konténer egy 2 fenékből és 3,4, 5, 6 oldalfalrészekből áll, amelyek 8 csuklószerkezetek révén lehajtható módon csuklósán csatlakoznak a 2 fenék hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületeihez. A 3,4, 5,6 oldalfalrészek a 8 csuklószerkezetek által billenthetők le a 2 fenékhez viszonyított derékszögű alaphelyzetből a 2 fenék síkjába.

A 2 fenéknek az 1 konténer 9 belső terét határoló 10 felületén egy 11 lemez található, mely egy, a 10 felülettől elfelé néző és egy 12 tárolótér-felület felé néző 13 alsó oldalból és a merevítésre szolgáló 14 bordákból áll. Ezek all lemezzel és a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületeket alkotó 15 szegély lécekkel egy darabbá vannak összeerősítve. A 15 szegélylécek és a 14 bordák 16 magassága megfelel nagyjából a 2 fenék 17 teljes vastagságának.

A 3,4, 5, 6 oldalfalrészek a 2 fenékhez hasonlóan a 9 belső tér felé néző 18 lemezekből állnak, melyek a kerület mentén elhelyezett 19 szegély lécekkel rendelkeznek, amely szegélylécek a 18 lemeznek a 9 belső térrel ellentétes oldalú 20 külső felületén helyezkednek el 21 bordákkal egyetemben, amelyek a 19 szegély lécekkel és a 18 lemezzel egy darabbá vannak összeerősítve. A 3, 4, 5, 6 oldalfalrészeken célszerűen 22 nyílások is találhatók a 18 lemezekben, amelyek az 1 konténerben lévő áruk szellőztetésére szolgálnak. A 3, 4, 5, 6 oldalfalrészekben továbbá bordaszerű 23 merevítőelemekkel körülvett 24 megfogónyílások is vannak.

Ha a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek felhajtott helyzetben vannak, tehát a 2 fenékkel 90°-os szöget zárnak be, akkor a 19 szegély lécek és adott esetben a 21 bordák által alkotott külső 25 burkolófelület megegyezik a 2 fenék 26 hosszával és 27 szélességével. Ezáltal az oldalfalré3

HU 218 880 Β szék 28 magassága mentén, amely megfelel az 1 konténer 29 mélységének, és a 19 szegélylécek által alkotott 30 homlokoídalfelületek és az ezek felé néző 18 lemezek között egy 31 átfedést tartomány jön létre. Ennek 32 szélessége megfelel a 19 szegélylécek 33 magasságának, illetve a hozzá képest merőlegesen álló 4, 6 oldalfalrészek 34 teljes vastagságának.

A 30 homlokoldal-felületeken 35 csatlakozószerkezetek találhatók, amelyek a 30 homlokoldal-felületekből kiállnak a 31 átfedést tartományban a velük határos 3, 5 oldalfalrészek felé, és kapcsolódnak az utóbbiakban lévő 36 foglalatokba.

A 2. ábrán az 1 konténer részlete látható a 2 fenékkel és az annak kerülete mentén hosszirányban és keresztirányban található 7 oldalfelületek mentén a 8 csuklószerkezetek fölött elhelyezkedő 3, 4 oldalfalrészekkel. Ezek a 2 fenékkel azonos síkot alkotó helyzetükbe lehajtott állapotban láthatók az ábrán. Amint azt már említettük, az 1 konténer használati alaphelyzetében a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek a 2 fenékkel 90°-os szöget zárnak be. A 4 oldalfalrész a 30 homlokoldal-felületen a csatlakozószerkezettel rendelkezik, amelyhez a 3 oldalfalrészen a 31 átfedést tartományban lévő 36 foglalatok tartoznak. A 35 csatlakozószerkezetet egy 37 központosító és/vagy reteszelőelemeket tartalmazó szerkezeti egység alkotja, melyek együtt működnek a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatok által alkotott foglalatokkal. A 37 központosító és/vagy reteszelőelemek a 4 és a 6 oldalfalrész 28 magasságának irányában egy-egy léc alakú 40 központosító nyúlványt és egy 41 kapcsolónyúlványt tartalmaznak, melyek kiállnak a 4, 6 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületéből a határoló 3, 5 oldalfalrészek irányába. A 40 központosító nyúlvány célszerűen a 2 fenék közelében van elhelyezve, míg a 41 kapcsolónyúlvány inkább az 1 konténer, illetve a 4 oldalfalrész 42 felső éle közelében. A 40 központosító nyúlványnak a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelülettől való közepes 43 távolságának, valamint a 40 központosító nyúlvány és a 41 kapcsolónyúlvány közötti közepes 44 távolságnak megfelelően a hozzárendelt 3 oldalfalrész 31 átfedést tartományában helyezkedik el a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalat 45 központosító foglalata és 46 kapcsolónyílása.

A hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületek mentén, valamint a 8 csuklószerkezetek mellett helyezkednek el egy, a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészekhez tartozó 47 rögzítőszerkezet elemei, melyek 48 ütközőkkel vannak ellátva, amelyek együtt működnek all lemez 10 felületében lévő 49 támasztófelületekkel. E 47 rögzítőszerkezet garantálja a 3,4, 5, 6 oldalfalrészek billenési szögének hatékony határolását a 21 borda irányában. Ezenkívül a 48 ütközők és a 49 támasztófelületek kialakítása megakadályozza, hogy a 3, 4, 5, 6 felállított oldalfalrészek szabadon elforduljanak a fenék síkjába, mert erre csak a 49 támasztófelület kulissza alakú kialakítása által létrehozott ellenállás legyőzése után van lehetőség.

A 3. és a 4. ábrán a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között lévő 8 csuklószerkezet példának okáért a 3 oldalfalrész és a 2 fenék között van ábrázolva. Ezeken a rajzokon a 3 oldalfalrész a 2 fenékkel egy síkot alkotó helyzetében vastagon kihúzott vonallal, a fenékkel 90°-ot bezáró helyzetében pedig szaggatott vonallal van ábrázolva. A 2 fenék a körbenfutó hossz- és keresztirányú 7 oldalfelülettel párhuzamosan egy 51 horonnyal van ellátva, amely a 10 felülettel ellentétes 50 alsó oldalon helyezkedik el. Az 51 horony 10 felület felé néző feneke félhenger alakban van kiképezve, és 68’, 69’ végtartományainak egyike a 60 csap 68, 69 végtartományainak egyikét megtartó 71 fogadókamrát alkotó módon meghatározott 54 szélességben egy 70 tartónyelvvel van lezárva. Az 51 horony 53 mélysége nagyobb annak szélességénél. A 8 csuklószerkezetnek a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületekkel és a 10 felülettel párhuzamos 55 hosszanti tengelyvonala a 2 fenék, illetve a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületet alkotó 57 szegélyléc 56 vastagságának mintegy a közepén helyezkedik el. A hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület hosszanti méretére keresztben futó irányban kör alakúan le van kerekítve úgy, hogy az 55 hosszanti tengelyvonaltól kiinduló 58 sugár megfelel a 2 fenék 10 felülete és az hosszanti tengelyvonal közötti 59 távolságnak. Az 55 hosszanti tengelyvonallal koncentrikusan az 51 horonyban egy, az 55 hosszanti tengelyvonal irányában álló 60 csap található, mely összeköttetésben van a 61 bordán keresztül a 3 oldalfalrésszel, illetve egy, a 2 fenék felé néző 62 oldalfelülettel, mely a 3 oldalfalrészből kiáll a 2 fenéket határoló 19 szegélyléc irányában. A 62 oldalfelület és az 55 hosszanti tengelyvonal közötti 63 távolság megfelel a kör alakúra lekerekített hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület 58 sugarának.

A 61 bordánál az 51 hornyot tartalmazó 57 szegélyléc egy 64 mélyedéssel van ellátva a 61 borda befogadásához, amely 64 mélyedés a hossz- és keresztirányú oldalfelülettől a 61 borda fél 65 vastagságának 63 távolsággal megnövelt mértékéig teijed ki a 2 fenék 9 belső térhez hozzárendelt tartományának irányába. Hosszirányban a 60 csap 66 hossza a 61 borda 67 szélessége körülbelül kétszeresének felel meg. Ezáltal a 60 csapnak a 61 bordából kiálló 68,69 végtartományai képződnek, amelyek segítségével a 3 oldalfalrész elforgatható módon helyezkedik el az 51 horonyban. Mindemellett az 51 horony a 68, 69 végtartományok egyikénél, miként az az ábrán látható, a 69 végtartománynál az 50 alsó oldal irányában az 54 szélesség mentén le van zárva egy 70 tartónyelvvel. Ezáltal egy 71 fogadókamrát képez a 60 csap 69 végtartománya számára.

A 60 csapnak a 71 fogadókamrák egyikével szemben elhelyezkedő 72 homlokfelületéhez egy, az 51 hornyot hosszirányban határoló 73 reteszelőelem tartozik, amely a 2 fenéken van kialakítva, és a 10 felülettől az 55 hosszanti tengelyvonalig tart. A 73 reteszelőelem a 72 homlokfelület felé egy 74 ütközőfelületet alkot, amely megakadályozza a 60 csap axiális elcsúszását. A 2 fenékhez képest a 73 reteszelőelem egy 75 réssel kialakított 76 gyengített területnek köszönhetően függőleges irányban rugalmasan deformálható az ábrán 77 kettős nyíllal érzékeltetett módon. Ez megkönnyíti a csuklószerkezet egymásba illesztését, ami a 60 csapnak az 51 horonyba és a 71 fogadókamrába való bevezetésével történik. A 73 reteszelőelemnek a 60 csapot rete4

HU 218 880 Β szelő helyzetből való kifordításával szétválasztható a 8 csuklószerkezet, és ezzel elválaszthatók a 3,4,5, 6 oldalfalrészek a 2 fenéktől.

Az 5. és 6. ábrán jobban látható, hogy a 8 csuklószerkezet mellett helyezkedik el a 2 fenékkel összekapcsolt 3 oldalfalrész 47 rögzítőszerkezete.

Az 5. ábrán a 3 oldalfalrészt felhajtott alapállásban a 4. ábrával analóg módon szaggatott vonalak, míg annak síkba lehajtott helyzetét folytonos vonalak ábrázolják. Ezzel szemben a 6. ábrán a fölhajtott helyzet van folytonos vonallal ábrázolva. A 47 rögzítőszerkezetet egy, a 19 szegélyléc 62 oldalfelületéből kiálló, a 48 ütközőt képező 78 nyúlvány alkotja, amelyhez a 2 fenékben egy 79 mélyedéssel kialakított 49 támasztófelület tartozik. A 48 ütköző 80 felfekvőfelülete és a 79 mélyedésnek ezzel együtt működő 49 támasztófelülete egy olyan síkban van, mely a 62 oldalfelülettel, illetve a 12 tárolótér-felülettel körülbelül 45°-os szöget zár be, és egy 55 hosszanti tengelyvonaltól a 9 belső tér irányában a síkra függőlegesen mérve 81 távolságban helyezkedik el, amely megfelel a hosszirányhoz képest keresztben kör alakúra lekerekített hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület 58 sugarának. Az 55 hosszanti tengelyvonal és a 80 felfekvőfelület között a 81 távolsággal párhuzamosan mért 82 távolság megválasztásával a 3 oldalfalrész felhajtott helyzetében egy előfeszítő erő jön létre a 49 támasztófelület és a 80 felfekvőfelület között a 3 oldalfalrésznek a 2 fenékkel síkot alkotó helyzetbe történő elforgatásának irányában.

A 49 támasztófelület ezzel egyidejűleg egy 84 vezérlőéllel ellátott 83 kulisszapályát alkot a 48 ütköző 80 felfekvőfelülete számára, amelynél a 84 vezérlőéinek az 55 hosszanti tengelyvonaltól mért 85 távolsága nagyobb az 58 sugárnál, miáltal a 3 oldalfalrész csak bizonyos ellenállás legyőzése árán forgatható el a 2 fenék síkjába.

A 49 támasztófelülettel és a 84 vezérlőéllel, valamint a 48 ütköző 80 felfekvőfelületével ellátott 47 rögzítőszerkezet e kialakításának köszönhetően egy 86 előfeszítő és megtartószerkezet van a 2 fenék és a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között.

A fentiekben leírt kialakításnak köszönhetően a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek felhajthatok felállított helyzetükbe, és a 37 központosító és/vagy reteszelőelemek egymás után beakaszthatók a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatokba anélkül, hogy a művelet végrehajtása közben a 3,4,5,6 oldalfalak véletlenül lebillenhetnének a 2 fenék síkjába. Ezenkívül a 86 előfeszítő és megtartószerkezet a 37 központosító és/vagy reteszelőelemek bekapcsolt állapotában egy, a reteszelés irányába ható előfeszítő erőt fejt ki, amely hatékonyan megakadályozza a véletlen szétkapcsolódást is.

A 7-10. ábrákon a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek, példaként a 3, 4 oldalfalrészek közötti 35 csatlakozószerkezet látható. A 35 csatlakozószerkezet a 41 kapcsolónyúlványból és a 40 központosító nyúlványból áll, amelyek kinyúlnak a 4 oldalfalrész 30 homlokoldalfelületéből a 31 átfedési tartománynál a 3 oldalfalrész irányába, és amelyekhez a 3 oldalfalrészben a 45 központosító foglalat, illetve a 46 kapcsolónyílás tartozik.

A 41 kapcsolónyúlvány egy, a 30 homlokoldal-felület hosszirányába kinyúló 87 elemként van kialakítva, amelynek a 30 homlokoldal-felület irányában elhelyezkedő, rés alakú legalább egy 88 mélyedése van. A 30 homlokoldal-felületek egyike a 88 mélyedés határolását alkotó 89 felfekvőfelületekhez képest körülbelül 10°-os szöget zár be a 30 homlokoldal-felülettel úgy, hogy a belső 90 felület felé néző 91 résszélesség nagyobb a külső 25 burkolófelület felé néző 92 résszélességnél. Ez megfelel nagyjából a 18 lemez 93 vastagságának. A 87 elem 94 szélessége a 4 oldalfalrész 34 teljes vastagsága l/2...2/3-ának felel meg. A 87 elemnek a 25 burkolófelület felé néző 95 oldalfelülete a 25 burkolófelület által alkotott síkhoz képest 96 távolságban helyezkedik el, amely valamivel nagyobb a 3 oldalfalrész 19 szegélylécének 97 vastagságánál.

A 3 oldalfalrész 18 lemezének a 4 oldalfalrésszel alkotott 31 átfedési tartományban egy 46 kapcsolónyílása van, amelybe belenyúlik egy, a 19 szegély léccel egy darabot alkotó 98 reteszelőkar, amely reteszelt helyzetben beakaszkodik a reteszelési irányban kúposán bővülő 88 mélyedésbe. A 98 reteszelőkar, amelyet a 18 lemez 99 falszakasza alkot, és annak vastagsága megegyezik nagyjából a 93 vastagsággal, a belső 90 felülethez képest egy 100 szöget zár be a 88 mélyedés kúpos bővítésének irányában, és átfedi a 89 felfekvőfelületet a 87 elemnek körülbelül fél 94 szélességével. A 98 reteszelőkamak a 19 szegélyléccel ellentétes irányba néző 101 homlokfelülete a 46 kapcsolónyílást a 19 szegélyléccel ellentétes oldalon határoló belső 102 felületig 103 távolságra van, mely megfelel nagyjából a 87 elem 94 szélességének.

A belső 90 felülethez viszonyítva a 100 szögben elhelyezkedő 98 reteszelőkar a belső 90 felület irányában rugalmasan deformálható módon van csatlakoztatva a 19 szegélyléchez. így a 41 kapcsolónyúlványnak a 3 oldalfalrész 46 kapcsolónyílásába való bevezetése után be lehet vezetni a rugalmasan deformálható 98 reteszelőkart a 88 mélyedésbe az utóbbi kisebb 92 résszélességének irányából úgy, hogy a 104 leélezések kulisszafelületeket alkotnak, amelyek megkönnyítik a műveletet. A 98 reteszelőkamak a 88 mélyedés kúpos kibővülésének megfelelő eredeti helyzetbe való visszarugózásával biztonságos és magától nem oldódó reteszelés jön létre. Ugyanakkor a 89 felfekvőfelületre a 98 reteszelőkar által a 105 nyíl irányába kifejtett rugóerő hatására egymáshoz nyomódik a 3, 4 oldalfalrész a 31 átfedési tartományban.

Természetesen az is lehetséges, hogy a 30 homlokoldal-felület hosszanti irányában több 88 mélyedést alakítunk ki megfelelő számú 98 reteszelőkar számára és/vagy a 98 reteszelőkarok 106 szélességét megfelelően nagyra választjuk meg úgy, hogy a reteszelőhatás a 19 szegélyléc, illetve a 31 átfedési tartomány magasságának viszonylag nagy részterületén hasson.

A 41 kapcsolónyúlvány a 46 kapcsolónyílással együtt célszerűen elhelyezhető az 1 konténer 42 felső élének közelében. Különösen az olyan 1 konténereknél azonban, amelyeknek nagy a 29 mélységük, lehetséges több, a 28 magasság mentén elosztott 37 központosító

HU 218 880 Β és/vagy reteszelőelem, valamint 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalat alkalmazása is.

A 41 kapcsolónyúlványhoz képest a 2 fenék irányában a 40 központosító nyúlvány a 4 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületéből kiállóan van elhelyezve, amelyet egy célszerűen trapéz keresztmetszetű nyelv alakú szerkezeti elem alkot. A 40 központosító nyúlványhoz a 31 átfedési tartományban a 18 lemezben egy, a 40 központosító nyúlvány keresztmetszetének megfelelő

107 befogadóüreg tartozik. A 40 központosító nyúlvány

108 magassága megfelel a 3 oldalfalrész 34 teljes vastagsága felének. A 40 központosító nyúlvány 109 alapvastagsága körülbelül az 1/4 része a 34 teljes vastagságnak. A 40 központosító nyúlvány 110 hosszúsága a 30 homlokoldalfelület 28 magassága felének felel meg.

Lehetőség van arra is, hogy több ilyen 40 központosító nyúlványt helyezzünk el a 28 magasság mentén. Továbbá az is lehetséges, hogy a 28 magasság mentén több, golyóban végződő 111 központosító elemet alkalmazzunk a 40 központosító nyúlvány helyett, illetve kiegészítéseként, amely 111 központosító elemek a 18 lemezmegfelelő 112 furataiba kapcsolódnak.

A 40 központosító nyúlványok célszerűen trapéz alakú kialakításuknak köszönhetően játékmentesen illeszkednek a 107 befogadóüregekbe. Ezáltal a különféle, így a konténerek szállítása során az egymással szemközti oldalfalrészekre és általában a rövidebb kialakítású oldalfalrészekre ható terhelések hatékonyan átadódnak a határos oldalfalrészekre. Ezáltal a találmány szerinti 1 konténerek segítségével nagyobb súlyok is szállíthatók.

A 37 központosító és/vagy reteszelőelemekkel és a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatokkal kialakított 35 csatlakozószerkezet segítségével hatékony csatlakozás hozható létre a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között, és hatékonyan megakadályozható az oldalfalrészek kihajlása, ha a konténerben tárolt áru oldalirányban terheli a 3,4, 5, 6 oldalfalrészeket.

All. ábrán a 2 fenék és a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek közötti 47 rögzítőszerkezet egy másik kialakítása látható. Ennél a 2 fenéknek egy, a hossz- és keresztirányú oldalfelületekkel párhuzamosan futó, a 10 felületen a

3, 4, 5, 6 oldalfalrészek irányába kinyúló, kidudorodó magasodása van. Hosszanti irányára keresztben e kimagasodás tetőgerinc alakú, és a gerinc egy vonalban fut a csuklószerkezet 55 hosszanti tengelyvonalával. A 3,

4, 5, 6 oldalfalrészeket a 2 fenék irányában határoló 19 szegélylécben el van helyezve egy, a dudor alakú kimagasodás keresztmetszetének megfelelő mélyedés. Ezzel egy együtt működő kulisszakiképzés jön létre, mely a 3, 4, 5, 6 oldalfalak felhajtott helyzetében egymásba akaszkodik, és ellenállást fejt ki a 3,4, 5,6 oldalfalrészeknek a 2 fenék síkjába való elfordításakor. Ezzel felhajtott helyzetben megtartja a 3,4,5, 6 oldalfalrészeket.

A 12. és a 13. ábrán 113 pozicionálószerkezettel ellátott, egymásra rakott 1 konténerek rakaténak egy részlete látható. A 113 pozicionálószerkezeteket 114 pozicionálóelemek alkotják, amelyek az 1 konténer kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra helyezkednek el a 2 fenékkel határos 57 szegélyléceken, és kinyúlnak az 50 alsó oldalból. A 114 pozicionálóelemek a 42 felső élt képező és a 3,4, 5, 6 oldalfalrészekkel határos 19 szegélylécekben található horony alakú 115 befogadómélyedésekben helyezkednek el. E 115 befogadómélyedéseket az 1 konténer 9 belső terének irányába a 18 lemezek határolják. A 2 fenék 15 szegélylécei és a 114 pozicionálóelem közötti 116 közbülső tér 117 szélessége megfelel a 18 lemez 118 vastagságának.

A 113 pozicionálószerkezet ezen kialakítása folytán a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek az 1 konténerek egymásra rakott állapotában a 42 felső élénél tartalmazzák a 114 pozicionálóelemeket, amelyek a 2 fenéknek a 9 belső tér felé kinyúló 15 szegélylécei és a 18 lemeznek a 9 belső tértől elfelé néző külső oldala között helyezkednek el. így egyrészt biztosítható az egymásra rakott 1 konténerek biztonságos megtartása, másrészt pedig a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészekre a 9 belső térből ható terheléseket felveszi a fölötte elhelyezett konténer 114 pozicionálóeleme, illetve 2 feneke. így elkerülhető a 3,4, 5, 6 oldalfalrészek kihajlása, valamint a 35 csatlakozószerkezetek túlzott igénybevétele is.

A találmány szerinti konténer funkciójának jobb megértetése végett a konténer egyes részei részben vázlatosan és aránytalanul vannak ábrázolva az ábrákon.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Lemezekből álló, lenyitható oldalakkal kialakított konténer, amelynél egyes lemezek hosszanti vagy keresztirányú oldalfelületeik tartományában elrendezett csuklószerkezetek révén csuklósán vannak egymáshoz csatlakoztatva, és felhajtott helyzetükben szomszédos lemezekhez történő oldható rögzítésüket megengedő csatlakozószerkezetekkel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a csuklószerkezetek (8) rendre egy bordával (61) az egyik lemez (18) egyik oldalfelületével (62) térközzel párhuzamos tengelyhelyzetben tartott, egy másik lemez (11) hornyában (51) elhelyezkedő csapot (60) tartalmaznak, ahol a horony (51) feneke félhenger alakban van kiképezve, és végtartományainak (68’, 69’) egyike a csap (60) végtartományainak (68, 69) egyikét megtartó fogadókamrát (71) alkotó módon meghatározott szélességben (54) egy tartónyelvvel (70) van lezárva.
2. Lemezekből álló, lenyitható oldalakkal kialakított konténer, amelynél egyes lemezek hosszanti vagy keresztirányú oldalfelületeik tartományában elrendezett csuklószerkezetek révén csuklósán vannak egymáshoz csatlakoztatva, és felhajtott helyzetükben szomszédos lemezekhez történő oldható rögzítésüket megengedő csatlakozószerkezetekkel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a csuklószerkezetek (8) rendre egy, az egyik lemez (18) egyik oldalfelületével (62) párhuzamos hosszanti tengelyvonalban (55) megtartott tengelyhelyzetű csapot (60) tartalmaznak, amely egy másik lemez (11) hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületével (7) párhuzamos hornyában (51) helyezkedik el, és

HU 218 880 Β az egyik végtartományával (68, 69) a horony (51) egy fogadókamrájába (71) benyúló csap (60) fogadókamrába benyúló végtartományával (69) ellentétes homlokfelületéhez (72) egy, a csapot (60) tengelyirányú elmozdulás ellen megtartó, rugalmasan alakváltoztatható reteszelőelem (73) van hozzárendelve.
3. Lemezekből álló, lenyitható oldalakkal kialakított konténer, amelynél egyes lemezek hosszanti vagy keresztirányú oldalfelületeik tartományában elrendezett csuklószerkezetek révén csuklósán vannak egymáshoz csatlakoztatva, és felhajtott helyzetükben szomszédos lemezekhez történő oldható rögzítésüket megengedő csatlakozószerkezetekkel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a csuklószerkezetek (8) egy bordával (61) az egyik lemezhez (18) térközzel csatlakoztatott csapja (60) egy másik lemez (11) hornyában (51) egy, a csapnak (60) a horony (51) hosszirányába eső, az egyik lemezre (11) merőleges irányú elmozdításával reteszelőhelyzetéből rugalmas alakváltoztatással kitérő kialakítású reteszelőelemmel (73) van tengelyirányban megtartva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy egy, az egyik lemez (11) hosszanti és/vagy keresztirányú oldal felületét (7) képező szegélylécben (57) egy, a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelülettől (7) a másik lemez (18) csuklótartományán át a horonyig (51) terjedő, a csapot (60) a másik lemezhez (18) rögzítő bordát (61) felvevő mélyedés (64) van kiképezve.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a csap (60) hossza (66) legalább közelítőleg a borda (61) szélessége (67) kétszeresének megfelelő méretű.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy rések (75) kialakításával kiképzett gyengített terület (76) révén rugalmasan alakváltoztatható reteszelőeleme (73) van.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületek (7) hosszirányú kiterjedésükre merőleges irányban körív alakban lekerekített szelvénnyel vannak kiképezve, és a lekerekítés hosszanti tengelyvonalból (55) kiinduló sugara (58) a konténer feneke (2) felületétől (10) a hosszanti tengelyvonalig (55) mért távolsággal (59) egyenlő.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az oldalfelület (62) és a hosszanti tengelyvonal (55) közötti távolság (63) legalább közelítőleg a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelületek (7) lekerekítésének sugarával (58) egyenlő.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a hosszanti tengelyvonal (55) legalább közelítőleg az egyik lemez (18) vastagságának (56) középtartományában helyezkedik el.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a hosszanti és/vagy keresztirányú oldalfelülettől (7) a borda (61) vastagságának (65) felével megnövelt távolságig (63) a konténer belső tere (9) felé kiterjedő mélyedése (64) van.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a horony (51) hosszanti tengelyvonallal (55) párhuzamos irányú kiterjedése a csap (60) hosszánál (66) nagyobb.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a horony (51) mélysége nagyobb annak szélességénél (54).
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a mélyedés (64) hosszanti tengelyvonal (55) irányában mért hossza legalább a borda (61) szélességével (67) egyenlő.