HU214978B

HU214978B - 2-Imidazolin-5-on-származékot tartalmazó fungicid szinergetikus készítmények és gombaellenes eljárás a készítmények alkalmazásával

Info

Publication number: HU214978B
Application number: HU9700195A
Authority: HU
Inventors: Marie-Pascale Latorse
Original assignee: Rhone-Poulenc Agrochimie
Priority date: 1994-07-22
Filing date: 1995-07-20
Publication date: 1998-08-28
Also published as: BG101231A; MA23617A1; NZ290153A; FR2722652B1; HUT77234A; CA2192989A1; EP0773720A1; CO4600728A1; KR970704348A; UA51628C2; SK8697A3; IL114687A0; AU700287B2; JP3911011B2; TW307758B; US20020137783A1; GR3034642T3; CN1092484C; US5906986A; DK0773720T3

Description

A vegyületet, amely a (4-S)-4-metil-2-metil-tio-4-fenill-fenil-amino-2-imidazolin-5-on, és tartalmaznak egy vagy több B fungicid hatású vegyületet a következők közül:

- ditiokarbaminsav-származék vagy -só, amely maneb vagy mankozeb,

- foszforossav-származék, amely foszetil-Al, vagy maga a foszforossav vagy alkálifém- vagy alkálifoldfémsói,

- klórozott benzolszármazék, amely klorotalonil,

- 1-2 nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos származék, amely fluazinam vagy prokloráz,

- triazolszármazék, amely epoxikonazol, tebukonazol vagy propikonazol,

- amid, amely cimoxanil, metalaxil vagy oxadixil,

- morfolinszármazék, amely dimetomorf,

- metoxi-akrilát-típusú származék, amely metil-(E)2-{2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-il-oxi]fenil}-3-metoxi-akrilát vagy metil-(E)-metoxiimino-[a-(o-tolil-oxi)-o-tolil]-acetát, vagy

- egy (II) általános képletű

fenil-benzamid-származék, ahol

R¹ és R² jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom vagy egy halogénatommal szubsztituált 1—4 szénatomos alkilcsoport, és

R³ és R⁴ jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoport;

a készítmények az A és B komponenst A/B arányban tartalmazzák, amely 0,0005 és 50 közötti, előnyösen 0,001 és 10 közötti.

A találmány a készítmény felhasználásával végzett gombairtó eljárásra is vonatkozik.

A leírás terjedelme 42 oldal (ezen belül 29 lap ábra)

HU 214 978 B

HU 214 978 Β

A találmány tárgyai 2-imidazolin-5-on-származékot tartalmazó fungicid készítmények. A találmány vonatkozik a készítmény alkalmazására szolgáló eljárásra is, amelynek célja haszonnövények védelme gyógyító vagy megelőző célból gombabetegségekkel szemben.

Az EP 551048. számú európai szabadalmi bejelentésből ismertek bizonyos fungicid hatású 2-imi-dazolin-5-on-származékok racém elegyei, amelyekkel meg lehet előzni bizonyos haszonnövényeket megtámadó fitopatogén gombák növekedését és kifejlődését.

Mindig kívánatos azonban az ilyen fungicid hatású vegyületek hatásspektrumának és hatékonyságának a javítása.

Ugyancsak kívánatos olyan fungicid termékek kidolgozása, amelyek gyógyító hatásúak, hiszen ebben az esetben a szisztematikus megelőző kezelések száma csökkenthető, ugyanakkor a paraziták elleni küzdelem hatékonyan felvehető.

Szintén nagyon kívánatos olyan fungicid termékek kidolgozása, amelyek tartósabb hatásúak, hiszen így időben eltolhatok a megfelelő parazitaellenes hatáshoz szükséges növényvédelmi kezelések.

Minden esetben rendkívül előnyös, ha a környezetbe juttatott kémiai anyagok mennyisége csökkenthető, ha emellett biztosítani lehet a haszonnövények hatékony védelmét a gombás megbetegedések ellen.

Felismertük, hogy a találmány szerinti fungicid készítmény segítségével az említett célok közül jó néhány teljesíthető.

A találmány tárgyai tehát elsősorban fungicid szinergetikus készítmények, amelyek tartalmaznak egy

A vegyületet, amely a (4-S)-4-metil-2-metil-tio-4-fenil1 -fenil-amino-2-imidazolin-5-on, és tartalmaznak egy vagy több B fungicid hatású vegyületet a következők közül:

- ditiokarbaminsav-származék vagy -só, amely maneb vagy mankozeb,

- foszforossav-származék, amely foszetil-Al, vagy maga a foszforossav vagy alkálifém- vagy alkáliföldfémsói,

- klórozott benzolszármazék, amely klórotalonil,

- triazolszármazék, amely epoxikonazol, tebukonazol vagy propikonazol,

- amid, amely cimoxanil, metalaxil vagy oxadixil,

- morfolinszármazék, amely dimetomorf,

- metoxi-akrilát-típusú származék, amely metil(E)-metil-(E)-2-{2-[6-(2akrilát vagy metil-(E)metoxi-imino-[a-(o-tolil-oxi)-o-tolil]-acetát, vagy

- egy (II) általános képletü

fenil-benzamid-származék, ahol

R³ és R⁴ jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoport. A találmány szerinti fungicid készítmények az A és B vegyületeket előnyösen 0,0005 és 50, különösen előnyösen 0,001 és 10 közötti tömegarányban tartalmazzák.

Magától értetődik, hogy a találmány szerinti fungicid készítmény tartalmazhat egyetlen B vegyületet vagy egynél több ilyen vegyületet, például egy, kettő vagy három B vegyületet annak függvényében, hogy milyen célra alkalmazzuk.

A B vegyületekhez tartozó (II) általános képletü vegyületek közül előnyösek azok, ahol R¹ jelentése hidrogénatom, R² jelentése trifluor-metil-csoport, R³ jelentése metilcsoport és R⁴ jelentése etilcsoport, más szóval az a fenil-benzamid-származék, amelynek kémiai neve N-metil-N-etil-2-(3,4-dimetoxi-fenil)'4-trifluor-metilbenzamid.

B vegyületként különösen előnyösek a következők: a foszetil-Al, a mankozeb, a cimoxanil, a dimetomorf, az oxadixil és az N-metil-N-etil-2-(3,4-dimetoxi-fenil)4-trifluor-metil-benzamid.

Teljesen váratlan módon a találmány szerinti készítmény lényegesen nagyobb hatással rendelkezik, mintha a hatóanyagokat külön-külön alkalmaznánk bizonyos, a haszonnövényekre, például elsősorban a szőlőre vagy a burgonyafélékre különösen kártékony gombák esetében. Ez a nagyobb hatás abban nyilvánul meg, hogy az egyes komponensek dózisa csökkenthető, ami különösen előnyös a felhasználó és a környezet szempontjából is. A fungicid készítménynek tehát szinergetikus hatása van, amelyet például a Tammesféle eljárással [lásd „Isoboles, a graphic representation of synergism in pesticides”, Netherlands Journal of Plánt Pathology, 70(1964), 7380], vagy a Limpel L.E., P.H. Schuldt és D. Lammont, 1962, Proc. NEWCC 16:48-53 irodalmi helyen ismertetett módon lehet meghatározni a következő, úgynevezett Colby-féle képlet segítségével:

E=X+Y-X-Y/100 ahol

E jelentése a két fungicid hatóanyag A és B keverékével meghatározott a, illetve b dózis esetén a gomba növekedésgátlásának várt százaléka;

X jelentése az A fungicid hatóanyaggal a dózis esetén megfigyelhető gátlás százaléka,

Y jelentése a B füngicid hatóanyaggal b dózis esetén megfigyelt gátlás százaléka.

HU 214 978 Β

Amikor a keverékkel kapott gátlás százaléka nagyobb mint E, akkor szinergetikus hatásról beszélünk.

Előnyösen, amikor a B vegyület valamely foszforossav-származék, különösen a foszetil-Al, az A/B arány 0,001-2 közötti, előnyösen 0, 002-1 közötti.

Előnyösen, amikor a B vegyület valamely (II) általános képletű vegyület, különösen az N-metil-N-etil-2(3,4-dimetoxi-fenil)-4-trifluor-metil-benzamid, akkor az A/B arány 0,1 és 10 közötti, előnyösen 0,2 és 10 közötti, különösen előnyösen 0,25 és 4 közötti.

Előnyösen, amikor a B komponens a cimoxanil, az A/B arány 0,05 és 4, előnyösen 0,2 és 4, különösen előnyösen 0,25 és 4 közötti.

Előnyösen, amikor a B komponens az oxadixil, az A/B arány 0,5 és 30 közötti, előnyösen 0,5 és 10 közötti.

Előnyösen, amikor a B komponens valamely ditiokarbaminsav-származék, például a mankozeb, akkor az A/B arány 0,02 és 2 közötti, előnyösen 0,1 és 1 közötti.

Előnyösen, amikor a B komponens valamely morfolinszármazék, például a dimetomorf, az A/B arány 0,1 és 2 közötti, előnyösen 0,2 és 1 közötti.

Az A vegyület leírása a 94-420167.2. számú európai szabadalmi bejelentésben található, amelyet a jelen szabadalmi bejelentés bejelentési napjáig nem tettek közzé.

Az A vegyületet, vagyis név szerint a (4-S)-4-metil2-(metil-tio)-4-fenil-1 -fenil-amino-2-imidazolin-5-ont, a következő módon állíthatjuk elő:

(4- S)-4-metil-2-metil-tio-4-fenil-1 -fenil-amino-2imidazolin-5-on előállítása

Az eljárást két lépésben végezzük.

Első lépés:

Az első lépésben mindenekelőtt előállítjuk a metil(2-S)-2izotiocianato-2-fenil-propionátot egy, a Sulfur Reports Vol 8(5), 327-375 (1989) irodalmi helyen említett eljárással a megfelelő aminoészterből, amelyet egyszerűen előállíthatunk az a-aminosavból.

Tehát 20 literes reaktorba 780 g (3,61 mól) (+)-metil-(2-S)-2-amino-2-fenil-propionát-hidroklorodot és 3,4 1 vizet helyezünk. Az elegy hőmérsékletét 20 °C-ra állítjuk be. Hozzáadunk 3,4 1 toluolt, majd egy óra alatt több részletben 911 g (10,8 mól) nátrium-hidrogén-karbonátot. Az elegy hőmérséklete 8-9 °C-ra csökken. Két óra alatt hozzáfolyatunk 276 ml (3,61 mól) tiofoszgént. A reakció gázfejlődéssel és hőmérséklet-emelkedéssel jár, a hőmérséklet az adagolás végén eléri a 24 °C-ot. A reakcióelegyet ezután még 2 órán keresztül keveijük, majd dekantáljuk. A vizes fázist 2 1 toluollal extraháljuk. A toluolos oldatokat egyesítjük, 4 1 vízzel mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfát felett megszárítjuk. Az oldatot vákuumban bepároljuk.

682 g (+)-metil-(2-S)-2-izotiocianát-2-fenn-propionátot kapunk enyhén elszíneződött olaj formájában. Kitermelés: 85%.

0,78 g kapott termék 100 ml kloroformmal készített oldatának szokásos módon megmérjük az optikai forgatóképességét, ez 29 °C-on = +15° (+ vagy — 6,4°).

Második lépés

A második lépésben 687 g (3,08 mól) előzőekben ismertetett módon előállított metil-(2-S)-2-fenil-2-izotiocianát-propionátot feloldunk 4 1 vízmentes tetrahidrofuránban, majd 20 literes argonárammal öblített reaktorba helyezzük. Az elegyet 15 °C-ra lehűtjük és hozzáöntünk 343 g (3,08 mól) fenil-hidrazint 2 1 tetrahidrofuránban feloldva. Az adagolást 30 perc alatt fejezzük be, közben a hőmérséklet 15-18 °C között tartjuk. A reakcióelegyet 40 percig keveijük, majd 0 °C-ra lehűtjük. Hozzáadjuk 436 g (3,08 mól) kálium-tercierbutilát 4 1 tetrahidrofuránnal készített oldatát. Ezt az adagolást egy óra alatt fejezzük be és a hőmérsékletet közben 0 °C-on tartjuk.

A reakcióelegy keverését 0 °C-on még 2 órán keresztül folytatjuk, halvány rózsaszín csapadék képződését figyeljük meg. Ekkor a hőmérsékletet 0 és 3 °C között tartva 15 perc alatt hozzáadunk 218 ml (3,39 mól) metil-jodidot, majd a reakcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és a keverést még 2 órán keresztül folytatjuk. Ezután a reakcióelegyet 5 1 vízre öntjük, majd a fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist háromszor 3 1 etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, 5 1 vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfát felett megszárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. 1099 g barna színű szilárd anyagot kapunk, ezt 2 1 toluolból átkristályosítjuk.

Szárítás után 555 g (+)-(4-S)-4-metil-2-metil-tio-4fenil-l-fenil-amino-2-imidazolm-5-ont kapunk piszkosfehér színű szilárd anyag formájában. O.p.: 138 °C. Kitermelés: 58%.

0,86 g termék 100 ml etanollal készített oldatának szokásos módon megméijük az optikai forgatóképességét. Ez +61,1° (+ vagy -2,9°) 27 °C-on.

Az enantiomerfelesleg (e.e.) királis fázison nagynyomású folyadék-kromatográfiás eljárással mérve 98%.

Az olyan (I) általános képletű A vegyületet, ahol M jelentése oxigénatom és a értéke 0, úgy állítjuk elő, hogy a (4-S)-4-metil-2-metil-tio-4-fenil-l-fenil-amino2-imidazolin-5-ont metanollal reagáltatjuk nátrium jelenlétében az EP 599,749. számú szabadalmi bejelentésben leírt eljárással.

Az olyan (I) általános képletű A vegyületet, ahol n értéke 1, a fentebb ismertetett eljárás szerint a szakember számára könnyen hozzáférhető megfelelő kiindulási anyagokból állítjuk elő.

A B meghatározásában szereplő fungicid hatóanyagok nemzetközi szabad nevének megfelelő kémiai szerkezeteket az alábbi két irodalmi hely legalább egyikében lehet megtalálni:

- „The Pesticide Manual”, szerkesztette: Charles R. Worthing és Raymond J. Hance, kiadta a British Crop Protection Council, 9. kiadás;

- Növényvédelmi Index 1994, kiadó: Association de Coordination Technique Agricole, 30. kiadás.

Ami a metoxi-akrilát típusú vegyületeket illeti, a metil-(E)-2{2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-il-oxi]fenil}-3-metoxi-akrilát a WO 92/08703. számú nemzetközi szabadalmi bejelentésből ismert; a metil-(E)metoxi-imino-[a-(o-tolil-oxi)-o-tolil)-acetát leírása az

HU 214 978 Β

EP 253,213. számú európai szabadalmi bejelentésben található.

A fenil-benzamid családba tartozó származékok az EP 0,578,586. számon 1994. január 12-én közzétett európai szabadalmi bejelentésből ismertek.

A találmány szerinti fungicid készítmény hatóanyagként az A vegyületet és legalább egy B vegyületet tartalmazza szilárd vagy folyékony, a mezőgazdaságban elfogadott hordozóanyagokkal és a mezőgazdaságban ugyancsak elfogadott felületaktív anyagokkal összekeverve. Nagyon alkalmasak az inért és szokásos hordozóanyagok és a szokásos felületaktív anyagok. A találmány szerinti készítmények nemcsak a kezelendő haszonnövényre megfelelő berendezéssel közvetlenül felvihető készítményeket (például permetezőgép), hanem az olyan kereskedelmi forgalomba hozott koncentrált készítményeket is felölelik, amelyeket a haszonnövényre való felvitel előtt hígítani kell. Hatóanyagon az A vegyület és egy vagy több B vegyület kombinációját értjük.

A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak számos egyéb komponenst, ilyenek például a védőkolloidok, tapadást elősegítő szerek, sűrítőszerek, tixotróp szerek, penetrációt elősegítő szerek, stabilizátorok, komplexképzők és hasonlók. Általánosságban az A és B vegyület kombinálható bármely olyan szilárd vagy folyékony adalékanyaggal, amelyek a szokásos formálási eljárások során előfordulnak.

Általában a találmány szerinti készítmények 0,05-95 tömeg% hatóanyagot, egy vagy több szilárd vagy szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, és adott esetben egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaznak.

A leírásban hordozóanyagon olyan szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus eredetű anyagot értünk, amellyel a hatóanyagot annak érdekében kombináljuk, hogy megkönnyítsük a növény levegőben lévő részeire való felvitelét. A hordozóanyag tehát általában inért, és alkalmazható a mezőgazdaságban, különösen az adott kezelt növényen. A hordozóanyag lehet szilárd, például agyag, természetes vagy szintetikus szilikát, szilícium-dioxid, gyanta, viasz, szilárd műtrágya vagy hasonló, vagy folyadék, például víz, alkohol, például butanol és hasonlók.

A felületaktív anyag lehet emulgeálószer, diszpergálószer, nedvesítőszer, és lehet ionos vagy nem ionos, vagy lehet az említett felületaktív anyagok keveréke. Példaként megemlíthetjük a poliakrilsavsókat, a lignoszulfonsavsókat, a fenolszulfonsavsókat vagy a naftalinszulfonsavsókat, továbbá az etilén-oxid és zsíralkoholok vagy zsírsavak vagy hosszú szénláncú aminok vagy szubsztituált fenolok polikondenzációs termékeit (a szubsztituált fenolok közül megemlítjük az alkil-fenolokat és az aril-fenolokat), továbbá a szulfoborostyánkősav-észtereinek sóit, a taurinszármazékokat, elsősorban az alkil-taurátokat, az alkoholok vagy polietoxilezett fenolok foszforsav-észtereit, a zsírsavak és poliolok egymással alkotott észtereit, továbbá az említett vegyületet szulfát, szulfonát és foszfát származékait. Amikor a hatóanyag és/vagy az inért hordozóanyag nem oldódik vízben, és amikor az alkalmazásnál a vivőanyag a víz, akkor általában legalább egy felületaktív anyag jelenléte elengedhetetlen.

A találmány szerinti mezőgazdasági felhasználású készítmények tehát nagyon tág koncentrációtartományban tartalmazhatják a hatóanyagot 0,05 és 95 tömeg% között. A felületaktív anyag tartalom előnyösen 5-40 tömeg%.

A találmány szerinti készítmények maguk is különböző alakúak lehetnek, szilárdak vagy folyékonyak.

A szilárdkészítmény-formák közül példaként megemlíthetjük a porlasztható porokat (ezek hatóanyagtartalma elérheti a 100%-ot), továbbá a granulátumokat, például amelyeket extrudálással, tömörítéssel vagy egy granulált hordozó impregnálásával állítunk elő vagy porból granulálunk (az ilyen granulátumok hatóanyagtartalma ez utóbbi esetekben 0,5-80 tömeg%), megemlítjük továbbá a tablettákat vagy a pezsgőtablettákat.

A találmány szerinti fungicid készítményt felhasználhatjuk ezenkívül porozásra alkalmas por formájában; használhatunk olyan készítményt is, amely 50 g hatóanyagot és 950 g talkumot tartalmaz; használhatunk olyan készítményt is, amely 20 g hatóanyagot, 10 g finom eloszlású szilícium-dioxidot és 970 g talkumot tartalmaz; ezeket az említett komponenseket összekeverjük és megőröljük, majd a keveréket porozással visszük fel.

A folyékonykészítmény-formák vagy azon formák közül, amelyekből az alkalmazás során készítenek folyékony készítményt, megemlíthetjük az oldatokat, elsősorban a vízben oldható koncentrátumokat, az emulgeálható koncentrátumokat, az emulziókat, a koncentrált szuszpenziókat, az aeroszolokat, a nedvesíthető porokat (vagy porlasztható porokat), a pasztákat és a géleket.

Az emulgeálható vagy oldható koncentrátumok leggyakrabban 10-80 tömeg% hatóanyagot, az emulziók vagy alkalmazásra kész oldatok pedig 0,001-20 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

Az oldószeren kívül az emulgeálható koncentrátumok szükség esetén tartalmazhatnak 2-20 tömeg% megfelelő adalékot, ezek közül megemlítjük a stabilizálószereket, a felületaktív anyagokat, a penetrációt elősegítő szereket, a korróziógátlókat, a színezékeket vagy az előzőekben említett tapadást elősegítő anyagokat.

A koncentrátumokból vízzel történő hígítással bármely kívánt koncentrációjú emulziót előállíthatjuk, amelyek különösen jól alkalmazhatók a haszonnövényekre.

Példaképpen megadunk néhány emulgeálható kon-

centrátum-összetételt:
CE 1 példa
- hatóanyag	400 g/1
- alkálifém-dodecil-benzolszulfonát	24 g/1
- 10 molekula etilén-oxiddal etoxilezett
nonil-fenol	16 g/1
- ciklohexanon	200 g/1
- aromás oldószer	qsp 1 1

HU 214 978 Β

Egy másik emulgeálható koncentrátum-összetétel a következő:

Ce 2 példa:

- hatóanyag	250 g
- epoxidált növényi olaj	25 g
- alkil-aril és poliglikol-éter és zsír-
alkohol-szulfonát keverék	100 g
- dimetil-formamid	50 g
- xilol	575 g

A koncentrált szuszpenziókat, amelyek ugyancsak alkalmazhatók porlasztással, úgy állítjuk elő, hogy stabil, folyékony terméket kapjunk, amely nem ülepszik ki, ezek általában 10-75 tömeg% hatóanyagot, 0,5-15 tömeg% felületaktív anyagot, 0,1-10 tömeg% tixotróp szert és 0—10 tömeg% megfelelő adalékot, például habzásgátlót, korróziógátlót, stabilizátort, penetrációt és tapadást elősegítő szereket, valamint hordozóként vizet vagy szerves folyadékot tartalmaznak, amely utóbbiban a hatóanyag kevéssé vagy nem oldódik: bizonyos szerves szilárd anyagok vagy ásványi sók feloldhatók a hordozóanyagban, hogy hozzájáruljanak a kiülepedés megakadályozásához, vagy mint fagyásgátlók a vízhez.

Példaként megadunk egy koncentrált szuszpenzióösszetételt:

SCI példa:

- hatóanyag	500 g
- polietoxilezett trisztiril-fenol-foszfát	50 g
- polietoxilezett alkil-fenol	50 g
- nátrium-polikarboxilát	20 g
- etilén-glikol	50 g
- organo-polisziloxán olaj (habzásgátló)	1 g
- poliszacharid	1,5 g
- víz	316,5 g

A nedvesíthető porokat (vagy porlasztható porokat) általában úgy állítjuk elő, hogy ezek 20-95 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak, és ezek rendszerint a szilárd hordozóanyagon kívül tartalmaznak 0-30 tömeg% nedvesítőszert, 3-20 tömeg% diszpergálószert, és amikor szükséges 0,1-10 tömeg% egy vagy több stabilizátort és/vagy egyéb adalékot, például penetrációt elősegítő szert, tapadást elősegítő szert vagy összetapadást megakadályozó szert, színezéket és hasonlókat.

A porlasztható porokat vagy nedvesíthető porokat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot megfelelő keverőberendezésben alaposan összekeverjük a többi anyaggal, majd a kapott keveréket malomban vagy egyéb megfelelő őrlőberendezésben megőröljük. így olyan porlasztható porokat állítunk elő, amelyek nedvesíthetősége és szuszpendálhatósága előnyös; ezeket vízben bármely kívánt koncentrációban szuszpendálhatjuk, az így kapott szuszpenziók nagyon előnyösen használhatók fel, különösen a növények leveleire történő felvitelhez.

A nedvesíthető porok helyett előállíthatunk pasztát is. Ezeknek a pasztáknak az előállítása és felhasználása hasonló a nedvesíthető porokéhoz vagy porlasztható porokéhoz.

Példaként néhány nedvesíthető por- (vagy porlasztható por-) összetételt adunk meg. A százalékok tömegszázalékban értendők.

PM példa:

- hatóanyag 50%

- etoxilézett zsíralkohol (nedvesítőszer) 2,5%

- etoxilezett fenil-etil-fenol (diszpergálószer) 5%

- kréta (inért hordozóanyag) 42,5%

PM 2 példa:

- hatóanyag 10%

- 13 szénatomos elágazó szénláncú szintetikus oxo-alkohol, amely 8-10 etilén-oxiddal van etoxilezve (nedvesítőszer) 0,75%

- semleges kálcium-lignoszulfonát (diszpergálószer) 12%

- kálcium-karbonát (inért töltőanyag) qsp 100%

PM 3 példa:

Ez a nedvesíthető por ugyanazokat a komponenseket tartalmazza, mint az előző példában, a következő arányokban:

hatóanyag	75%
nedvesítőszer	1,50%
diszpergálószer	8%
kálcium-karbonát (inért töltőanyag) qsp	100%
PM 4 példa:
hatóanyag	90%
etoxilezett zsíralkohol (nedvesítőszer)	4%
etoxilezett fenil-etil-fenol (diszpergáló-
szer)	6%
PM 5 példa:
hatóanyag	50%
anionos és nem ionos felületaktív anya-
gok keveréke (nedvesítőszer)	2,5%
nátrium-lignoszulfonát (diszpergálószer)	5%
kaolinos agyag (inért hordozóanyag)	42,5%

A vizes diszperziók és emulziók, például az olyan készítmények, amelyeket úgy állítunk elő, hogy egy találmány szerinti nedvesíthető port vagy egy emulgeálható koncentrátumot vízzel felhígítunk, szintén a találmány körébe tartoznak. Az emulziók lehetnek víz-azolajban vagy olaj-a-vízben típusú emulziók, és lehetnek sűrű konzisztenciájúak, például a majonézhez hasonló konzisztenciájúak.

A találmány szerinti fúngicid készítmények formálhatók vízben diszpergálható granulátumok formájában is, ez ugyancsak a találmány körébe tartozik.

Az ilyen diszpergálható szemcsék, amelyek látszólagos sűrűsége általában körülbelül 0,3 és 0,6 közötti, részecskemérete általában körülbelül 150 és 2000, előnyösen 300 és 1500 μηι közötti.

Az ilyen granulátumok hatóanyagtartalma általában körülbelül 1 és 90 tömeg% közötti, előnyösen 25-90 tömeg%.

HU 214 978 Β

A granulátum fennmaradó része lényegében szilárd töltőanyagból és adott esetben felületaktív adalékokból áll, amely biztosítja, hogy a granulátum vízben diszpergálható legyen. Az ilyen granulátumok lényegében két fő típusba sorolhatók aszerint, hogy a töltőanyag vízben oldható vagy nem oldható. Amikor a töltőanyag vízben oldható, ez lehet szervetlen vagy előnyösen szerves. Kiváló eredményeket kaptunk a karbamiddal. Az oldhatatlan töltőanyag esetében ez előnyösen szervetlen, lehet például kaolin vagy bentonit. A töltőanyag ilyenkor előnyösen felületaktív anyagokkal párosul (2-20 tömeg%-ban a granulátum összes tömegére vonatkoztatva), amelynek több mint a fele például egy vagy több diszpergálószerből, lényegében anionos diszpergálószerből áll, ez lehet például alkáli vagy alkáliföldfémpolinaftalin-szulfonát, vagy valamely alkáli- vagy alkáliföldfém lignoszulfonát, a fennmaradó rész nem ionos vagy anionos nedvesítőszerekből áll, ezek közül példaként megemlítjük az alkáli- vagy alkáliföldfém-alkilnaftalin-szulfonátot.

Egyébként - bár ez nem elengedhetetlen -, alkalmazhatunk egyéb adalékokat, például habzásgátló szereket is.

A találmány szerinti granulátumot úgy állítjuk elő, hogy a szükséges komponenseket összekeveijük, majd valamilyen önmagában ismert eljárással azt granuláljuk (például drazséelőállító eljárás, fluidágyas, atomizálásos, extrudálásos és hasonló eljárás lehet). Az eljárást általában aprítás, majd a megfelelő kívánt méretre történő szitálás zárja. Használhatunk olyan granulátumokat is, amelyeket az előzőek szerint állítunk elő, majd egy, a hatóanyagot tartalmazó készítménnyel impregnálunk.

Ezt előnyösen extrudálással állítjuk elő a következő példákban bemutatott eljárással.

GD 1 példa:

Diszpergálható granulátum

Keverőkészülékben összekeverünk 90 tömeg% hatóanyagot és 10 tömeg% karbamidgyöngyöt. A keveréket ezután villás őrlőkészülékben megőröljük. A kapott port körülbelül 8 tömeg% vízzel nedvesítjük. A nedves port perforált hengerű extruderben extrudáljuk. A kapott granulátumot megszárítjuk, majd aprítjuk és szitáljuk úgy, hogy a csak a 150 és 2000 pm közötti méretű szemcséket tartjuk meg.

GD 2 példa:

Diszpergálható granulátum

Keverőkészülékben a következő komponenseket

keverjük össze:
- hatóanyag	75%
- nedvesítőszer (nátrium-alkil-naftalin-
szulfonát)	2%
- diszpergálószer (nátrium-pofínaftalin-
szulfonát)	8%
- vízben oldhatatlan inért töltőanyag
(kaolin)	15%

A keveréket fluidágyban granuláljuk víz jelenlétében, majd megszárítjuk, aprítjuk és szitáljuk, oly módon, hogy 0,15 és 0,80 mm közötti méretű szemcséket kapjunk.

Az így kapott granulátumot alkalmazhatjuk önmagában, vízben oldva vagy diszpergálva, a kívánt dózis függvényében. Felhasználhatjuk a granulátumot arra is, hogy más hatóanyaggal együtt formáljuk, ez utóbbi hatóanyag lehet nedvesíthető por, szemcse vagy vizes szuszpenzió alakú.

A tárolásra és szállításra alkalmas készítmények előnyösen 0,5-95 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány tárgya végül haszonnövények fítopatogén gombái elleni gyógyító vagy megelőző eljárás, azzal jellemezve, hogy a növények levegőben lévő részeire hatékony és nem fitotoxikus mennyiségű találmány szerinti fungicid készítményt viszünk fel.

A haszonnövények fitopatogén gombái közül, amelyeket az eljárással irtani lehet, a következő csoportokba tartozókat említjük meg:

- az oomycetes csoport:

- Phytophtora, például Phytophtora infestans (burgonyavész, például burgonyánál vagy paradicsomnál), Phytophtora citrophthora, Phytophtora capsici, Phytophtora cactorum, Phytophtora palmivora, Phytophtora cinnamoni, Phytophtora megasperma, Phytophtora parasitica nemhez tartozók,

- a peronoszpóra-családba, például a Plasmopara viticola (szőlőperonoszpóra), Plasmopara halstedei (napraforgó-peronoszpóra), Pseudoperonospora sp. (tökfélék- és komlóperonoszpóra), Bremia lactucae (salátaperonoszpóra), és Peronospora tabacinae (dohányperonoszpóra),

- az adelomycetes csoportba tartozókat:

- az Altemaria-félék, például Altemaria solani (burgonyalevél foltos száradása, például paradicsomnál és burgonyánál),

- Guignardia nemhez tartozókat, például Guignardia bidwelli (szőlő feketerothadása),

- Oidium nembe tartozókat, például a szőlőlisztharmatot (Uncinula necator); zöldségkultúrák lisztharmata, például Erysiphe poligoni (keresztesvirágúak lisztharmatbetegsége);

Leveillula taurica, Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuligena (tökfélék, fészkesvirágúak, paradicsom lisztharmata); Erysiphe communis (takarmányrépa és káposzta lisztharmata); Erysiphe pisi (borsó-, lucernalisztharmat); Erysiphe poliphaga (bab- és uborka-lisztharmat); Erysiphe umbelliferarum (emyősvirágúak, például sárgarépa-lisztharmat); Spaerotheca humuli (komló-lisztharmat), Erysiphe graminis (gabonafélék-lisztharmata);

- Septoria nemhez tartozókat, például Septoria nodorum vagy Septoria tritici (búza szeptóriás levélfoltossága);

- Basidiomycetes csoportba tartozókat:

- Puccinis nemhez tartozókat, például Puccinis recondita vagy striiformis (búzarozsda).

A találmány szerinti fungicid készítményejcet különböző kezelési eljárásokkal alkalmazzuk, ilyenek például a következők:

- a kezelendő tenyészet levegőben lévő részeire egy, akészítményt tartalmazó folyadékot permetezünk,

HU 214 978 Β

- a porozás, a szemcsék vagy porok talajba bedolgozása, öntözés, a fákba történő injektálás vagy az ecsetelés.

Az előnyös kezelési eljárás egy folyadéknak a kezelendő növény levegőben lévő részeire történő permetezése.

„Hatékony és nem fitotoxikus” mennyiségen olyan találmány szerinti készítménymennyiséget értünk, amely elegendő a haszonnövényeken jelen lévő vagy esetleg megjelenhető gombák növekedésének szabályozására vagy elpusztítására, anélkül, hogy a haszonnövényen bármilyen fitotoxikus tünet megjelenne. Az ilyen mennyiség tág határok közt változhat az irtandó gomba, a haszonnövény fajtája, az éghajlati viszonyok, valamint a találmány szerinti fungicid készítményben lévő B vegyület minősége függvényében. Ezt a mennyiséget a helyszínen szisztematikus kísérletekkel szakember könnyen megállapíthatja.

A mezőgazdasági gyakorlat szokásos körülményei között a találmány szerinti fungicid készítményből permetezendő folyadék térfogategységben kifejezve 1 g/hl és 500 g/hl közötti dózissal, amely nagyjából megfelel 10 g/ha és 5000 g/ha hektáronkénti dózisnak, általában jó eredményt kapunk.

A következőkben a találmányt példákkal illusztráljuk, ezek azonban nem használhatók a találmány oltalmi körének korlátozására.

A példákban az A vegyület a (4-S)-4-metil-2(metiltio)-fenill(fenil-amino)2-imidazolin-5-on, az AB arány tömegarányt jelent.

A leíráshoz csatolt ábrákon az egyes hatóanyagokból különvett és a kívánt mértékig a fitopatogén gombák irtásához szükséges dózist összehasonlítjuk a két hatóanyag keverékével alkalmazott dózissal. A hatóanyagok külön-külön vett hatékony dózisát az abszcissza- és ordinátatengelyen adjuk meg, és egyenes vonalat rajzolunk fel, amely ezt a két tengelyt metszi, és a két dózist összeköti. Abban az esetben, amikor a külön alkalmazott hatóanyag nem hatékony (például az 1. ábrán a foszetil-Al esetében) az egyenes vonal párhuzamos azzal a koordinátatengellyel, amely ennek a hatóanyagnak a dózisait ábrázolja. Ami a két hatóanyag együttes alkalmazását illeti, egy adott arányú keverék dózisát egy pont jelzi. Ezen pont és a tengelyrendszer origója között egy egyenest húzunk, és így a hatóanyagarány minden vizsgált arány esetén kényelmesen megadható.

1. példa

In vivő kísérlet A vegyület és a foszetil-Al kombinációjával

Phytophthora infestans (paradicsomvész) 48 órás preventív kezeléssel

Szuszpenziót készítünk 60 mg A és B vegyület keverékéből olyan folyadékelegyben, amely 0,3 ml felületaktív anyag (szorbitán polietoxi-származékának oleátja) 10%-os vizes oldatából és 60 ml vízből áll.

A B komponens a foszetil-Al, az A:B arány 0,05-0,1-1. Paradicsomnövényeket (Marmande-változat) cserepekben nevelünk. Amikor a növény egy hónapos (5-6 leveles stádiumot eléri, 12-15 cm magas), a fenti szuszpenzióval permetezve kezeljük.

óra elteltével minden növényt megfertőzünk Phytophthora infestans spóra vizes szuszpenziójával permetezve (30000 spóra/cm³). A fertőzés után a paradicsomnövényeket 7 napig 20 °C körüli hőmérsékleten nedvességgel telített atmoszférában ínkubáljuk.

A leolvasást 7 nappal a fertőzés után végezzük, és összehasonlító növényekkel vetjük össze.

A kapott eredményeket pontok formájában vesszük fel, amelyek a parazita 90%-os elpusztításának felelnek meg, és Tammes-diagrammal ábrázoljuk, amelynek abszcisszáján az A dózist adjuk meg mg/l-ben kifejezve, az ordinátán pedig a B dózist szintén mg/l-ben.

Az 1. ábrán tátható diagramot kapjuk, ebből látható, hogy a foszetil-Al önmagában alkalmazva teljesen hatástalan a kísérlet körülményei között. Az is látható azonban, hogy a foszetil-Al adagolásával 309 mg/1 alá csökkenthető az az A dózis, amely a parazita 90%-os elpusztításához szükséges. Ez a 309 mg/1 felel meg annak a dózisnak, amely az A vegyületből önmagában szükséges ugyanilyen arányú kártevőirtáshoz.

A kapott pontok elrendeződése tehát egyoldalú hatást mutat, amelyet angolul a már idézett Tammes-eljárás szerint „one sided effect”-nek neveznek. Ez az elrendeződés az említett eljárás szerinti II. típusú izobolának felel meg (a már idézett bibliográfiai referencia 74. oldalán) és szinergizmusrajellemző.

2. példa

In vivő kísérlet A vegyület és a foszetil-Al kombinációjával Plasmopara viticola (szőlőperonoszpóra) 72 órás preventív kezelésével Szuszpenziót készítünk 60 mg A és B vegyület keverékéből olyan folyadékelegyben, amely 0,3 ml felületaktív anyag (szorbitán polietoxi-származékának oleátja) 10 tömeg%-os vizes oldatából és 60 ml vízből áll.

A B komponens a foszetil-Al, az A:B arány 0,002-0,004-0,02. Szőlődugványokat (Vitis vinifera, Chardonnay változat) cserépben nevelünk. Amikor a növények 2 hónaposak (8-10 leveles stádium, 10-15 cm magasság), a fenti szuszpenziót permetezzük rájuk.

Az összehasonlításul használt növényeket hasonló szuszpenzióval kezeljük, amelyek azonban nem tartalmaznak hatóanyagot (a készítmény alapja).

A növényeket 72 órán keresztül szárítjuk, majd minden növényt megfertőzünk Plasmopara viticolaspóra vizes szuszpenziójának rápermetezésével, ezt 7 nappal korábban fertőzött spórás levelekből nyerjük. A spórákat 100 000 egység/cm³ koncentrációban szuszpendáljuk.

A fertőzött növényeket azután 2 napig körülbelül 18 °C-on nedvességgel telített atmoszférában, majd 5 napon keresztül 20-22 °C-on 90-100 relatív nedvességtartalom mellett ínkubáljuk.

A leolvasást 7 nappal a fertőzés után végezzük, és a kontrollnövényekkel hasonlítjuk össze az eredményt.

A kapott eredményeket pontok formájában vesszük fel, amelyek a parazita 90%-os elpusztításának felelnek meg, és Tammesdiagrammal ábrázoljuk, amelynek

HU 214 978 Β abszcisszáján az A dózist adjuk meg mg/l-ben kifejezve, az ordinátán pedig a B dózist szintén mg/l-ben.

A 2. ábrán látható diagramot kapjuk, ebből látható, hogy a foszetil-Al önmagában alkalmazva teljesen hatástalan a kísérlet körülményei között. Az is látható azonban, hogy a foszetil-Al adagolása teljesen váratlan módon lehetővé teszi, hogy a parazita 90%-os elpusztításához szükséges A vegyület dózisát 20 mg/1 alá csökkentsük. Ez a 20 mg/1 felel meg annak a dózisnak, amely az A vegyületből önmagában szükséges ugyanilyen arányú kártevőirtáshoz.

A kapott pontok elrendeződése tehát egyoldalú hatást mutat, amelyet angolul a már idézett Tammes-eljárás szerint „one sided effect”-nek neveznek. Ez az elrendeződés az említett eljárás szerinti II. típusú izobólának felel meg (a már idézett bibliográfiai referencia 74. oldalán), és szinergizmusra jellemző.

3. példa

In vivő kísérlet A vegyület és mankozeb kombinációjában Plasmopara viticola (szőlőperonoszpóra) 24 órás megelőző kezelésével A 2. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a mankozebet alkalmazzuk, az A és B vegyületből a szuszpenzióban 3,2 illetve 12,5 mg/1 koncentrációt alkalmazunk, végül, hogy a fertőzést a kezelés után 24 órával végezzük.

A mért hatékonyságot, továbbá az ugyanilyen körülmények között külön az A és B vegyülettel mért hatékonyságot az alábbi táblázatban adjuk meg:

	dózis mg/ml-ben	hatékonyság %-ban
A vegyület	3,2	80,8
mankozeb	12,5	0
A vegyület + mankozeb	3,2+12,5	90,4

4. példa

In vivő vizsgálat A vegyület és cimoxanil kombinációjával Phytophthora infestans (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezelésével Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B komponensként A cimoxanilt használjuk, és a növények kezelésére alkalmazott szuszpenzióban az A/B arányok 0,25-0,5—2—4.

A 3. ábrán látható diagramot kapjuk, amely az 1. példában analóg pontelrendeződést mutat, tehát szinergizmusra jellemző az elrendeződés.

5. példa

In vivő vizsgálat A vegyület és az

N-metil-N-etil-2-(3,4-fenil)-4(trifluor-metil)benzam id kombinációjával Phytophthora infestans (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezelésével Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B komponensként az N-metil-N-etil-2(3,4-dimetoxi-fenil)-4-trifluor-metil-benzamidot használjuk, és a növények kezelésére alkalmazott szuszpenzióban az A/B arányok 0,25-0,5-1-2-4.

A kapott eredményeket pontok formájában adjuk meg, amelyek a parazita 90%-os elpusztításának felelnek meg, és amelyeket egy Tammes diagrammon veszünk fel, ahol az abszcisszán az A dózisokat adjuk meg mg/l-ben kifejezve, az ordinátán a B dózisokat szintén mg/l-ben kifejezve.

A 4. ábrán látható diagramot kapjuk, ahonnan látható, hogy A vegyületből <160 mg/1 dózist kell alkalmazni (amely dózist annak az A dózisnak felel meg, amely a parazita 90%-os elpusztításához az A vegyületből egyedül szükséges). Teljesen váratlan módon azt eredményezi, hogy a B vegyületből 166 mgAnél kisebb értékre csökkenthető a parazita 90%-os elpusztításához szükséges dózis. A 160 mg/1 az az érték, amely a B vegyületből egyedül szükséges arányú pusztítás eléréséhez.

A kapott pontok elrendezése tehát kétoldali hatást mutat, amelyet angolul az előzőekben is idézett Tammes-eljárás szerint „two sided effect”-nek neveznek. Ez az elrendezés egy III. típusú izobolának felel meg az említett eljárás szerint (a már idézett megfelelő bibliográfiai referencia 75. oldala), és ez szinergizmusra jellemző.

6. példa

A vegyület és dimetomorfkombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestansra (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezeléssel.

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a dimetomorfot alkalmazzuk. A növények kezelésére használt szuszpenzióban az A/B arány 0,25-0,5-1.

Az 5. ábrán bemutatott diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapott elrendeződéssel, és szinergizmusra jellemző.

7. példa

A vegyület és az oxadixil kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra fenil-amidra érzékeny törzs) 48 órás megelőző kezeléssel.

Szuszpenziót készítünk 60 mg hatóanyagból, amely az A és B vegyületből áll, olyan folyadék keverékben, amely 0,3 ml felületaktív anyag (szorbitán-polietoxiszármazékának oleátja) 10%-os vizes oldatából és 60 ml vízből áll.

A B komponens az oxadixil, az A/B arány 0,5-1-2-4. Szőlődugványokat (Vitis vinifera, Chardonnay változat) cserépben nevelünk. Amikor a növények 2 hónaposak (ez 8-10 leveles stádium, 10-15 cm-es magasság), porlasztással megfertőzzük a növényeket olyan Plasmopara viticola-spórák vizes szuszpenziójának permetezésével, amelyeket 7 nappal korábban fertőzött spórás levelekből nyertünk. A spórákat 100 000 egység/cm³ koncentrációban szuszpendáljuk.

A fertőzött növényeket 48 órával a fertőzés után kezeljük a fentebb leírt módon elkészített fungicid készítmény szuszpenziójának permetezésével.

Összehasonlításul olyan növényeket alkalmazunk, amelyeket hasonló, de hatóanyagot nem tartalmazó szuszpenzióval kezeltünk (a formálási alap).

HU 214 978 Β

A fertőzött, majd kezelt növényeket 2 napig körülbelül 18 °C-on nedvességgel telített atmoszférában, majd 5 napig 20-22 °C-on 90-100 relatív nedvességtartalmú helyen inkubáljuk.

A leolvasást 7 nappal a fertőzés után végezzük, összehasonlítva a kontrollnövényekkel.

A kapott eredményeket pontok formájában vesszük fel, ezek a parazita 70%-os elpusztításának felelnek meg, Tammes-féle izobóladiagramon ábrázoljuk, ahol az abszcisszán az A dózisokat adjuk meg mg/l-ben, az ordinátán a B dózisokat szintén mg/l-ban.

A 6. ábrán látható diagramot kapjuk, ahol a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapott elrendeződéssel, és szinergizmusra jellemző.

8. példa

A és a klorotalonil kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezeléssel Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a klorotalonilt használjuk; az A/B arány 0,15-0,25-0,5-1-2. A 70%-os parazitaelpusztításnak megfelelő eredményeket vizsgáljuk. A 7. ábrán látható diagramot kapjuk, ahol a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapott elrendeződéssel, és az szinergizmusra jellemző.

9. példa

A vegyület és a dimetomorfkombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) 48 órás gyógyító kezeléssel A 7. példában leírtakat ismételjük, B vegyületként a dimetomorfot használjuk, az A/B arány 0,25-0,5-0-2-4. A 90%-os parazitapusztulásnak megfelelő eredményeket vizsgáljuk.

A 8. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendeződése analóg az 1. példánál kapott elrendeződéssel, és az szinergizmusra jellemző.

10. példa

A vegyület és a metalaxil kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsomvész, fenil-amidra érzékeny törzs) órás megelőző kezeléssel

Az 1. 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a metalaxilt használjuk. Az A/B arány 0,25-0,5-1-2. A fenil-amidokra érzékeny törzset használunk.

A 9. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendeződése analóg az 1. példánál kapott elrendeződéssel, és az szinergizmusra jellemző.

11. példa

A vegyület és a metalaxil kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) 24 órás megelőző kezeléssel A 2. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a metalaxilt használjuk. Az A/B arány 2-4—8. A szőlőnövények fertőzését 24 órával azután végezzük, hogy a növényeket az A és B komponens keveréket tartalmazó szuszpenzióval kezeltük.

A 10. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapottal, és ez szinergizmusra jellemző.

12. példa

A vegyület és foszforossav kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezeléssel Az 1. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a foszforossavat használjuk. Az A/B arány 0,025-0,05-01-0,2-1. A parazita 70%-os pusztulásának megfelelő eredményeket adjuk meg.

All. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendeződése analóg az 1. példánál kapottal, és ez szinergizmusrajellemző.

13. példa

A vegyület és foszforossav-nátriumsó kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) 24 órás megelőző kezeléssel

A 2. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a foszforossav-nátriumsót használjuk. Az A/B arány 0,025-0,05-0,1. A szőlőnövények fertőzését 24 órával azután végezzük, hogy a növényeket az A és B vegyület keverékét tartalmazó szuszpenzióval kezeltük.

A 12. ábrán látható diagramot kapjuk, ahol a pontok elrendezése szintén analóg a 2. példánál kapott elrendeződéssel, és ez szinergizmusrajellemző.

14. példa

A vegyület és a cimoxanil kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsom vész) 48 órás megelőző kezeléssel Az 1. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a cimoxanilt használjuk. Az A/B arány 0,25-0,5-1-2. A parazita 70%-os elpusztulásának megfelelő eredményeket adjuk meg.

A 13. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok elrendezése szintén analóg az 5. példánál kapott elrendeződéssel, és ez szinergizmusrajellemző.

15. példa

A vegyület és a cimoxanil kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsomvész) 24 órás gyógyító kezeléssel Szuszpenziót készítünk 60 mg A és B vegyületet tartalmazó hatóanyagból olyan folyadékelegyben, amely 0,3 ml felületaktív anyag (szorbitán etoxilezett származékának oleátja) 10%-os vizes oldatából és 60 ml vízből áll.

A B vegyület a cimoxanil, az A/B arány 0,25-0,5-1-2.

A paradicsomnövényeket (Marmande változat) cserépben neveljük. Amikor a növények egy hónaposak (ez 5-6 leveles stádium, 12-15 cm-es magasság), megfertőzzük a növényeket úgy, hogy 30 000 spóra/cm³

HU 214 978 Β koncentrációjú Phytophthora infestans-spórát tartalmazó vizes szuszpenzióval permetezzük.

óra elteltével a növényeket a fenti szuszpenzió permetezésével kezeljük.

A paradicsomnövényeket azután 7 napig körülbelül 20 °C hőmérsékleten telített nedvességtartalmú atmoszférában inkubáljuk.

A leolvasást 7 nappal a fertőzés után végezzük összehasonlító növényekkel együtt.

A kapott eredményeket pontok formájában ábrázoljuk, amelyek a parazita 90%-os pusztulásának felelnek meg, ezeket Tammes-diagramon ábrázoljuk, ahol az abszcisszán a cimoxanil dózist szerepeltetjük mg/1ben, az ordinátán pedig az A vegyület dózisát szintén mg/l-ben.

A 14. ábrán látható diagramot kapjuk, ahol a pontok elrendeződése egyoldali hatást mutat, amely szinergizmusra jellemző.

16. példa

A vegyület és az N-metil-N-etil-2-(3,4-dimetoxifenil)-4-(trifluor-metil)-benzamid kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) 48 órás gyógyító kezeléssel

A 7. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként az N-metil-N-etil-2-(3,4dimetoxi-fenil)-4-trifluor-metil-benzamidot használjuk. A növény kezelésére használt szuszpenzióban az A/B arány 0,25-0,5-1-4.

A 15. ábrán bemutatott diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapottal, és ez szinergizmusra jellemző.

17. példa

A vegyület és metil-(E)-metoxi-imino-[a-(o-tolil-oxi)-o-tolilJ-acetát kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) órás megelőző kezeléssel A 2. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként metil-(E)-metoxi-imino-[oc-(o-tolil-oxi)-o-tolil]-acetátot használunk. A növény kezelésére használt szuszpenzióban az A/B arány 0,25-0,5-1.

A szőlőnövények fertőzését 24 órával azután végezzük, hogy a növényeket az A és B keverékét tartalmazó szuszpenzióval kezeltük. A 16. ábrán bemutatott diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapottal, és ez szinergizmusra jellemző.

18. példa

A vegyület és a metil-(E)-metoxi-imino-[a-(o-toliloxi)-o-tolil]-acetát kombinációjának in vivő vizsgálata Plasmopara viticola-n (szőlőperonoszpóra) 48 órás gyógyító kezeléssel A 7. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a metil-(E)-metoxi-imino-[a(o-tolil-oxi)-o-tolil]-acetátot használjuk, az A/B arány 0,25-0,5-1. A parazita 90%-os pusztulásának megfelelő eredményeket adjuk meg.

A 17. ábrán bemutatott diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapottal, és ez szinergizmusra jellemző.

19. példa

A vegyület és metil-(E)-2-{2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-iloxi-fenilj-3-metoxi-akrilát kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (paradicsomvész) 48 órás megelőző kezeléssel.

Az 1. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként metil-(E)-2-{2-[6-(2ciano-fenoxi)-pirimidin-4-il-oxi-fenil}-3-metoxiakrilátot használunk. Az A/B arány 0,25-0,5-1. A parazita 90%-os elpusztításának megfelelő eredményeket adjuk meg.

A 18. ábrán bemutatott diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapottal, és ez szinergizmusra jellemző.

20. példa

A vegyület és a fluazinam kombinációjának in vivő vizsgálata Phytophthora infestanson (burgonyavész, fenil-amidra érzékeny törzs) órás megelőző kezeléssel A 15. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy növényként burgonyát használunk (Bintje változat), és B vegyületként a íluazinamot használjuk. Az A/B arány 0,11-0,33-1.

A 19. ábrán bemutatott diagramot kapjuk.

21. példa

A vegyület és az epoxi-konazol kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria nodorumon (búza szeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel

Az A vegyületből 500 g/1 koncentrációval koncentrált vizes szuszpenziót készítünk.

A B komponens az epoxi-konazol, amelyből 125 g/1 koncentrációjú vizes szuszpenziót alkalmazunk.

Ezután az A és/vagy B vegyületet tartalmazó hígított szuszpenziókat készítünk, hogy az A/B arány 0,25 és 0,5. Valamennyi esetben híg, homogén szuszpenziót kapunk.

A Talent változatú búzamagot cserépben neveljük, amelyet olyan üvegházba helyezünk, ahol a hőmérséklet körülbelül 10 °C és a relatív nedvességtartalom körülbelül 70%. Amikor a növények 15 naposak (8-10 cm magasak), ezeket egy fentiek szerint előállított híg szuszpenzió permetezésével kezeljük.

A kezelést olyan kónuszos alakú folyadékpermetező porlasztórendszerrel végezzük, amelynek a tetején lévő csúcsa 75-110° közötti. Az ilyen rendszert sugámyalábos füvókának nevezzük. A íúvókarendszert egy tartoncához rögzítjük, amely haladó mozgást végez a fix lemezre rögzített cserepekhez viszonyítva.

Az ilyen rendszer segítségével az A és/vagy B alkalmazott dózisát g/ha-ban lehet kifejezni.

A kísérleti körülmények olyanok, hogy a híg vizes szuszpenziót a cserepekre 2501/ha dózisban visszük fel.

HU 214 978 Β óra elteltével az egyes növényeket 500 000 spóra/cm³ koncentrációjú vizes Septoria nodorum spóraszuszpenzióval permetezzük.

A fertőzés után a búzanövényeket 7 napig körülbelül 20 °C-on inkubáljuk.

A leolvasást 7 nappal a fertőzés után végezzük és a parazitával fertőzött, de hatóanyaggal nem kezelt összehasonlító növényekkel együtt vizsgáljuk.

A kapott eredményeket pontok formájában adjuk meg, amelyek a 90%-os parazitapusztulásnak felelnek meg és Tammes-diagramon ábrázoljuk, ahol az abszcisszán az epoxi-konazol dózist adjuk meg g/ha-ban, az ordinátán az A vegyület dózisát szintén g/ha-ban.

A 20. ábrán látható diagramot kapjuk, ahol látható, hogy a pontok elrendeződése analóg az 1. példánál kapott elrendeződéssel, és ez szinergizmusra jellemző.

22. példa

A vegyület és az epoxi-konazol kombinációjának in vivő vizsgálata Puccinis recondita (búzabarnarozsda) 24 órás megelőző kezeléssel A 21. példában leírtakat ismételjük meg, azzal az eltéréssel, hogy az A/B arány 0,1-0,2-1-2. A fertőzést Puccinis recondita 100 000 spóra/cm³ koncentrációjú vizes spóraszuszpenziójával végezzük.

A leolvasást 10 nappal a fertőzés után végezzük olyan összehasonlító növényekkel együtt, amelyeket a parazitával fertőztünk, de a hatóanyaggal nem kezeltünk.

A 21. ábrán bemutatott diagramot kapjuk.

23. példa

A vegyület és az epoxi-konazol kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria tritici-n (büzaszeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel A 21. példában leírtakat ismételjük meg, az A/B arány a következő: 0,25-0,5-1, Darius búzamagot használunk.

A fertőzést Septoria tritici 500 000 spóra/cm³ koncentrációjú vizes szuszpenziójával végezzük, az inkubálást 18, illetve éjszaka 15 °C-on végezzük 21 napig.

A leolvasást 21 nappal a fertőzés után végezzük és olyan növényekkel hasonlítjuk, amelyeket parazitákkal fertőztünk, de a hatóanyaggal nem kezeltünk.

A 22. ábrán látható diagramot kapjuk, ahonnan látható, hogy a pontok elrendeződése analóg a 21. példánál kapott elrendeződéssel, és ez szinergizmusra jellemző.

24. példa

A vegyület és propikonazol kombinációjának in vivő vizsgálata Puccinin recondita-n (bűzabarnarozsdaj 24 órás megelőző kezeléssel A 22. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a propikonazolt használjuk, amelyből 125 g/1 koncentrációjú oldható koncentrátumot alkalmazunk, az A/B arány 0,5-1-2.

A parazita 70%-os pusztulásának megfelelő eredményeket adjuk meg.

A 23. ábrán látható diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 5. példánál kapott elrendeződéssel, és ez szinergizmusrajellemző.

25. példa

Az A vegyület és a propikonazol kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria nodorumon (búza szeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel

A 21. példában leírtakat ismételjük, azzal az eltéréssel, hogy B vegyületként a propikonazolt alkalmazzuk, ebből 125 g/1 koncentrációjú oldható koncentrátumot veszünk, az A/B arányt 0,5-1-2 értékre állítjuk be.

A 24. ábrán látható diagramot kapjuk, amelyen a pontok szinergizmusrajellemző elrendeződése látható.

Megismételjük a példát úgy, hogy az A/B arányt a következő értékekre állítjuk be: 0,1-0,2-1.

A 25. ábrán látható diagramot kapjuk. A pontok elrendeződése szinergizmusra jellemző.

26. példa

A vegyület és a propikonazol kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria tritici-n (búza szeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel A 23. példában leírtakat ismételjük úgy, hogy a B vegyületként a propikonazolt vesszük, ebből 125 g/1 koncentrációjú oldható koncentrátumot alkalmazunk. Az A/B arányt a következő értékekre állítjuk be: 0,1-0,2-1. A parazita 90%-os pusztulásának megfelelő eredményeket ábrázoljuk.

A 26. ábrán látható diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése analóg az 1. példában kapotthoz, és ez szinergizmusrajellemző.

27. példa

A vegyület és a prokloráz kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria nodorumon (búza szeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel A 21. példában leírtakat ismételjük, B vegyületként a proklorázt alkalmazzuk. Az A és B vegyületből emulgeálható koncentrátumokat készítünk 150, illetve 320 g/1 koncentrációval benzil-alkohol és egy aromás oldószer keverékében, amelyhez felületaktívanyag-keveréket is adagolunk, amely 33 mól etilén-oxiddal etoxilezett ricinusolajból és kálcium-alkil-aril-szulfonátból áll.

Emulziókat készítünk az A és/vagy B vegyületből vízzel való hígítással úgy, hogy az A/B arányokat a következő értékekre állítjuk be: 0,25-1-2. Minden esetben homogén, híg emulziót kapunk.

A 27. ábrán feltüntetett diagramot kapjuk. Látható, hogy a pontok elrendeződése szinergizmusrajellemző.

28. példa

A vegyület és a tebukonazol kombinációjának in vivő vizsgálata Septoria nodorumon (búza szeptóriás levélfoltossága) 24 órás megelőző kezeléssel

A 21. példában leírtakat ismételjük, B vegyületként a tebukonazolt alkalmazzuk, amelyből 25 g/1 koncentrációjú szuszpenziót használunk, az A/B arányt a következő értékekre állítjuk be: 0,1-1-2. Az A és/vagy B komponenst tartalmazó hígított szuszpenziók homogének.

HU 214 978 Β

A 28. ábrán látható diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése szinergizmusra jellemző.

29. példa

A vegyület és a tebukonazol kombinációjának in vivő vizsgálata Puccinia recondita (búzabarnarozsda) 24 órás megelőző kezeléssel A 22. példában leírtakat ismételjük, B vegyületként a tebukonazolt alkalmazzuk, amelyből 25 g/1 koncentrációjú szuszpenziót használunk, az A/B arányt a következő értékekre állítjuk be: 0,1-0,21-2. Az A és/vagy B komponenst tartalmazó hígított szuszpenziók homogének.

A 29. ábrán látható diagramot kapjuk, amely szerint a pontok elrendeződése szinergizmusra jellemző.

Claims

1. Fungicid szinergetikus készítmények, amelyek tartalmaznak egy (I) képletű

A vegyületet, amely a (4-S)-4-metil-2-metil-tio-4-fenil1 -fenil-amino-2-imidazolin-5-on és tartalmaznak egy vagy több B fungicid hatású vegyületet a következők közül:

- ditiokarbaminsav-származék vagy -só, amely maneb vagy mankozeb,

- klórozott benzolszármazék, amely klórotalonil,

- 1-2 nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos származék, amely fluazinam vagy prokloraz,

- triazolszármazék, amely epoxikonazol, tebukonazol vagy propikonazol,

- amid, amely cimoxanil, metalaxil vagy oxadixil,

- morfolinszármazék, amely dimetomorf,

- metoxi-akrilát-típusú származék, amely metil(E)-2-{2-[6-(2-ciano-fenoxi)-pirimidin-4-il-oxi]fenil}-3-metoxi-akrilát vagy metil-(E)-metoxiimino-[a-(o-tolil-oxi)-o-tolil]-acetát, vagy

- egy (II) általános képletű fenil-benzamid-származék, ahol

R¹ és R² jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom vagy egy halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, és

R³ és R⁴ jelentése egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkilcsoport;

a készítmények az A és B komponenst tömegarányban tartalmazzák, amely 0,0005 és 50 közötti, előnyösen 0,001 és 10 közötti.

2. Az 1. igénypont szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy B komponensként egy olyan (II) általános képletű fenil-benzamid-származékot tartalmaznak, ahol R¹ jelentése hidrogénatom, R² jelentése trifluor-metil-csoport, R³ jelentése metilcsoport és R⁴jelentése etilcsoport, más szóval azt a fenil-benzamidszármazékot, amelynek kémiai neve N-metil-N-etil-2(3,4-dimetoxi-fenil)-4-trifluor-metil-benzamid.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy B komponensként egy, a következőkben megnevezett vegyületet tartalmaznak: foszetil-Al, mankozeb, cimoxanil, dimetomorf, oxadixil vagy N-metil-N-etil-2-(3,4-dimetoxi-fenil)-4-trifluormetil-benzamid.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor a B vegyület a foszetil-Al, az A/B tömegarány 0,001-2 közötti, előnyösen 0,002-1 közötti.

5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor a B vegyület az N-metil-N-etil-2-(3,4-dimetoxi-fenil)-4trifluor-metil-benzamid, akkor az A/B tömegarány 0,1 és 10 közötti, előnyösen 0,2 és 10 közötti, különösen előnyösen 0,25 és 4 közötti.

6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor a B komponens a cimoxanil, az A/B tömegarány 0,05 és 4, előnyösen 0,2 és 4, különösen előnyösen 0,25 és 4 közötti.

7. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor a B komponens az oxadixil, az A/B tömegarány 0,5 és 30 közötti, előnyösen 0,5 és 10 közötti.

8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor a B komponens a mankozeb, az A/B tömegarány 0,02 és 2 közötti, előnyösen 0,1-1 közötti.

9. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy amikor az B komponens a dimetomorf, az A/B tömegarány 0,1 és 2 közötti, előnyösen 0,2 és 1 közötti.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy az A és B vegyületet szilárd vagy folyékony, a mezőgazdaságban szokásos hordozóanyagokkal és a mezőgazdaságban ugyancsak szokásos felületaktív anyagokkal elkeverve tartalmazzák.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti fungicid készítmények, azzal jellemezve, hogy 0,05—95 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

12. Haszonnövények fitopatogén gombái elleni gyógyító vagy megelőző eljárás, azzal jellemezve, hogy a növények levegőben lévő részeire hatékony és nem fítotoxikus mennyiségű, az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti fungicid, szinergetikus készítményt viszünk fel.

13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 10-5000 g/ha készítményt alkalmazunk.

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

1. ábra

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

2. ábra

Foszetil-Al dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

3. ábra

Cimoxanil dózis mg/l-ben

600

800

400 _

200_

200

400

600 C190=671

A vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

4. ábra

A vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

5. ábra

Dimetomorf dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

6, ábra

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

7. ábra

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

8. ábra

Dimetomorf dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

9. ábra

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

IQ.ábra

Metalaxil dózis

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

11.ábra

Foszforossav dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

12.ábra

NaH₂PO3 dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

13.ábra

Cimoxanil dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

14.ábra

A vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

15.ábra

B vegyület dózis mg/l-ben mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

16,ábra

B vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 Ν 43/50

17.ábra

B vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50 lS.ábra

B vegyület dózis mg/l-ben

HU 214 978 Β

Int. Cl.⁶: A 01 N 43/50

19,ábra

Fluazinam dózis mg/l-ben