HU212295B

HU212295B - Disctype grinding tool

Info

Publication number: HU212295B
Application number: HU9303649A
Authority: HU
Inventors: Johann Dorfmeister; Karl Ernst Udert
Original assignee: Hilti Ag
Priority date: 1992-12-18
Filing date: 1993-12-17
Publication date: 1996-05-28
Also published as: ES2096264T3; JPH06210571A; DE59305148D1; FI935603A; FI935603A0; HU9303649D0; CN1091350A; AU663634B2; CA2111800C; CA2111800A1; KR100287610B1; DK0605359T3; EP0605359B1; AU5258393A; TW237409B; US5406929A; PL301516A1; HUT65636A; EP0605359A1; CN1042111C

Description

A találmány tárgya tárcsa alakú köszörű, amely hordozótestének külső kerületén és legalább egy oldalfelületének legalább egy - a csatlakozó kerület közelében lévő - szakaszán vágóelemekkel van ellátva.

Az ilyen típusú köszörűket kemény anyagok, pl. kő vagy beton vágásához vagy köszörüléséhez használják.

A DE-OS 35 13 687 sz. iratból megismerhető egy olyan köszörű, amelynek tárcsa alakú hordozóteste van, és amelynek a külső kerülete és mindkét oldalfelülete sávokban gyémántszemcsékkel van ellátva.

Ez az ismert köszörűszerszám használható vágótárcsaként vagy résmaróként, de csak bizonyos feltételekkel használható felület-megmunkálásra is, mivel a vastagsága állandó. így amennyiben a szerszámot a megmunkálandó felülethez képest ferdén tartják, akkor csak a kerületi kontúr fekszik fel a megmunkálandó felületre, és a tulajdonképpeni csiszolófelület távolabb marad az anyagtól. Amennyiben a köszörűt párhuzamosan tartják a megmunkálandó felülettel, akkor az összes, az egyik oldalon adott vágóelem felfekszik a megmunkálandó felületre, ami viszont azt eredményezi, hogy a szerszám a megmunkálandó anyagon elmászik.

A találmány megalkotásakor azt a célt tűztük ki, hogy egy univerzális, gazdaságosan előállítható, tartós köszörűt hozzunk létre, amely alkalmas felületi megmunkálásra, és egyben vágótárcsaként és résmaróként is használható.

A találmány értelmében ezt a feladatot olyan, a bevezetőben leírt típusú köszörűvel oldjuk meg, amelynél a hordozótest vastagsága egy szakaszon a külső kerület felé csökken, a vágóelemek forrasztással vannak rögzítve a hordozótesten, és legalább a csökkenő vastagságú szakaszon vannak elhelyezve, továbbá a vágóelemek olyan távolságra vannak egymástól elhelyezve, amely a vágóelemek - azoknak az oldalfelület síkjával való metszetében mért - átmérőjének 1-10-szerese.

A külső kerület felé csökkenő vastagságú hordozótesten olyan köszörűfelület alakul ki, amely egy bizonyos szöget zár be a többi oldalfelülettel. Ez a ferde köszörűfelület lehetővé teszi, hogy a köszörűt ferdén tartsuk a megmunkálandó felülethez képest a köszörülés során. Ilyen módon megelőzhető a szerszám elmászása a köszörülés közben.

A vágóelemek rögzítése forrasztással történik, amelynek az a tulajdonsága, hogy az egyes vágóelemeket jól köti meg a hordozótesten. A forrasztás azzal az előnnyel is jár, hogy a vágóelemnek csak 20-25%-át kell a forrasztásba beágyazni.

A kenődésre hajlamos anyag eltávolítható megmunkálása során az egyes vágóelemek közötti távolság célszerűen nagyobb, mint kemény anyagoknál, ezért szükséges ezt az értéket a vágóelem átmérőjének 1-10szeresére venni.

A köszörű hordozóteste acélból, fémötvözetből, kerámiából vagy színtereit fémből készülhet.

Célszerűen a hordozótest vastagsága mindkét oldalon szimmetrikusan csökken. A hordozótest külső kerülete felé csökkenő vastagságú szakasz különösen alkalmas felület-megmunkálásra. A két oldalfelület szimmetrikus kialakítása miatt mindkét oldal használható ugyanannak a felületnek a megmunkálására.

Egy előnyös kiviteli alaknál a hordozótestnek legalább a csökkenő vastagságú szakaszán vágóelemektől mentes zónái vannak. Az ilyen vágóelem-mentes zónák az eltávolított anyag jobb elvezetését szolgálják, és jelentősen növelik a leválasztást teljesítményt. Felületek nedves megmunkálásánál ezek a vágóelem-mentes zónák lehetővé teszik a hűtőközeg eloszlását az oldalfelületek mentén.

A vágóelem-mentes zónák részben a központi résztől a hordozótest külső kerüleze felé nyúlnak el. Ezen vágóelem-mentes zónák több kisebb felületre osztják a vágóelem felületét, amelyek szintén legalább részben a középpontból a köszörű külső kerülete felé nyúlnak el. A vágóelem-mentes zónák szélessége, valamint alakja különböző lehet. Például radiálisán, csavarodóan vagy spirálisan is kialakíthatóak, ahol a csavar és spirál csavarodást iránya a köszörű tényleges forgási irányával ellentétesen van kialakítva. Az ilyen csavarodást iránnyal kialakított vágóelem-mentes zóna jól segíti elő a leválasztott anyag eltávolítását.

A leválasztott anyag jobb eltávolításához a vágóelemektől mentes zónák a hordozótesten kialakított bemélyedésként vannak kialakítva. Nedves megmunkálással végzett vágási műveleteknél a bemélyedések lehetővé teszik a hűtőközeg elszállítását a középponttól a hordozótest külső kerületéig.

A bemélyedések legalább részben a központi résztől a hordozótest külső kerülete felé nyúlnak el. és a hordozótest nagy oldalfelülelét több kisebb felületre osztják, amelyek szintén legalább részben a központi résztől a hordozótest külső kerülete felé nyúlnak el. Ezek a bemélyedések különböző szélesek lehetnek, úgy, hogy a központtól kifelé haladva szélesednek. Ilyen módon körcikk alakú bemélyedések keletkeznek.

Spirál alakú mélyedések, amelyek forgásiránya a köszörű tényleges forgásirányával ellentétes, jó elvezetőcsatomát alkotnak a leválasztott anyag számára. Az ilyen mélyedések különösen alkalmasak a nedves megmunkálásnál a hűtőközeg elosztására, amely pl. a meghajtó szerszám meghajtó tengelyéből, a köszörűn keresztül kerül a megmunkálás helyére a megmunkálási folyamat alatt. így a hűtőközeg a központtól eljut a köszörű oldalfalaihoz.

Előnyösen a hordozótest a vágóelemek között fekvő távtartó zónában bemélyed, és a hordozótesten a vágóelemek elhelyezése csomószerű kiemelkedések vannak. Az így kialakított köszörű egyes vágóelemei forrasztással vannak rögzítve a kis, henger vagy csonka kúp alakú kiemelkedéseken. Ezeknek a kiemelkedéseknek a felülete, amelyen az egyes vágóelemek el vannak helyezve, kellően nagyobbra van kialakítva, mint az egyes vágóelemek legnagyobb átmérője.

Célszerűen a vágóelemek egy-egy gyémántszemcséből vannak kialakítva. Az egymástól bizonyos távolságra elhelyezett egyes gyémántszemcsék elhelyezésével nagy leválasztás! teljesítmény érhető el, mivel az egyes gyémántszemcsék mélyebbre tudnak a megmunkálandó anyagba behatolni.

Az is elképzelhető, hogy a vágóelemek kettő-nyolc egyes szemcséből álló csoportokból vannak kialakítva.

HU 212 295 Β

A több gyémántszemcséből álló csoportok kialakításával nagyobb köszörűfelület érhető el, amely különösen kemény anyagoknál előnyös, A csoportok kevésbé mélyen hatolnak be a megmunkálandó anyagba, és ennek eredményeképpen a felületi érdesség is kisebb lesz.

A köszörülési viszonyoktól függően az egyes vágóelemek, ill. csoportok közötti távolság különböző lehet. Célszerűen a vágóelemeket egy lyukmaszkkal lehet a hordozótestre felvinni, amellyel elérhető, hogy kialakuljon a megfelelő eloszlás a külső kerület mentén és az oldalfelületeken. Az egyes vágóelemek felviteléhez a hordozótestre megfelelően kialakított forrasztást viszünk fel, az adott esetben alakítható lyukmaszkot ráhelyezzük, és beszórjuk vágóelemekkel. A lyukmaszkot ráhelyezzük, és beszórjuk vágóelemekkel. A lyukmaszk megfelelő, egymástól bizonyos távolságban elhelyezett átmenő furatainak segítségével megfelelően elosztva elhelyezzük a vágóelemeket, amelyek leérnek a forrasztási réteghez. Ez utóbbi hozzáköti a vágóelemeket a hordozótesthez. A vágóelemeket egy rétegben helyezzük el a külső kerület mentén és a csatlakozó, kerület melletti részen, az oldalfelületen.

A találmányt a továbbiakban a példaképpeni, célszerű kiviteli alakokat bemutató ábrák segítségével részletesebben ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti köszörűt mutatja, amelynek külső kerülete mentén és oldalfelületein vágóelemek vannak, a

2. ábra az 1. ábra szerinti köszörű kinagyított metszete a II—II síkban, a

3. ábra egy további, találmány szerinti köszörűt ábrázol, amelynek a hordozótestén bemélyedések vannak, a

4. ábra a 3. ábra szerinti köszörű kinagyított metszete a IV-IV síkban, az

5. ábra egy további, találmány szerinti köszörűt ábrázol, amelynek a vágóelemei a hordozótest kiemelkedésekkel ellátott felületén vannak elhelyezve, a

6. ábra az 5. ábra szerinti köszörű kinagyított metszete a VI-VI síkban, a

7. ábra egy további, a találmány szerinti köszörű ábrája, amelynél a vágóelemek egyes csoportokban vannak elhelyezve a hordozótesten.

Az 1. és 2. ábrán látható a kör alakú 1 hordozótest, amelynek a 3 oldalfelületein egyes 4 vágóelemek vannak elhelyezve. Az 1 hordozótest S vastagsága a 8 szakaszon a 2 külső kerület irányában csökken, és az 1 hordozótestnek központi 6 átmenő furata van, amely a közelebbről nem ábrázolt szerszámgép meghajtó tengelyén való rögzítésre szolgál. A 6 átmenő furat úgy van kialakítva, hogy mindkét 3 oldalfelület felől csonka kúp alakú befogóeszközöket lehet a 6 átmenő furatba illeszteni.

Az 1 hordozótest 3 oldalfelülete részben 5 forrasztással van ellátva, amely az egyes 4 vágóelemek odarögzítésére szolgál. Az egyes 4 vágóelemek A távolságra vannak egymástól. A köszörűnek vágóelem-mentes 7 zónái vannak, amelyek a leválasztott anyag eltávolítását segítik elő.

A 2. ábra az előzőekben bemutatott 1 hordozótest egy részletét mutatja kinagyítva, keresztmetszetben. A II—II metszet az 1 hordozótestben egy vágóelem-mentes 7 zónán megy keresztül. Az egyes 4 vágóelemek a 2 külső kerület mentén és a 3 oldalfelület csatlakozó, a kerülethez közeli szakaszán vannak elhelyezve.

A 3. és 4. ábrán egy kör alakú 11 hordozótest látható, amelynek a 13 oldalfelületein lényegében radiálisán futó, bemélyedésként kialakított vágóelemmentes 17 zónái vannak. Amennyiben ilyen bemélyedések mindkét 13 oldal felületen vannak kialakítva, akkor ezek egymáshoz képest el vannak tolva, mivel így nem gyengül meg túlságosan a 11 hordozótest a bemélyedések környezetében.

A bemélyedések a 12 külső kerülettől vagy a 13 oldalfelületnek a kerületi részhez közeli szakaszától a 16 átmenő furatig érhetnek. A 11 hordozótesten elhelyezett 14 vágóelemek egyes gyémántszemcsék, amelyek a 11 hordozótestre felvitt 15 forrasztásba vannak beágyazva. A 14 vágóelemeket rendezetten vagy véletlenszerűen is el lehet helyezni a 11 hordozótesten. Mindkét esetben ügyelni kell azonban arra, hogy az egyes 14 vágóelemek meghatározott A távolságban legyenek egymástól. Az A távolság különböző lehet az egyes megmunkálandó anyagoktól és felületektől függően. Az is lehetséges, hogy a 12 külső kerület mentén ill. a 13 oldalfelületnek a kerülethez közeli szakaszán több, egymástól kisebb A távolságra elhelyezett vágóelem legyen, mint amennyi a 13 oldalfelületnek a 16 átmenő furathoz közeli szakaszán van.

A vágóelem-mentes 17 zónák, amelyek bemélyedésként vannak kialakítva, biztosítják a leválasztott anyag jó hatásfokú elvezetését.

A 11 hordozótest központjában 16 átmenő furat van, amely a közelebbről nem ábrázolt szerszámgép meghajtó tengelyén való rögzítésre szolgál. A 11 hordozótest szimmetrikusan el vékonyodik a 16 átmenő furat lyukfalának környezetében. Az így kialakított 16 átmenő furat kiegészíti az elvékonyodás alakjának megfelelően kiképzett befogóeszközt, amely a meghajtó tengelyen van. Ezt úgy lehet kialakítani, hogy a befogóeszköz ne érjen túl a 11 hordozótest 13 oldalfelületén.

A 4. ábrán látható a 11 hordozótest keresztmetszete kinagyítva látható, és felismerhető a 11 hordozótest 18 szakasza, amelyen az S vastagság a 12 külső kerület felé szimmetrikusan csökken, valamint látható a 16 átmenő furat, és a mélyedésként kialakított vágóelemmentes 17 zóna. Ez utóbbi szintén a 13 oldalfelület külső, a 12 külső kerülethez közel eső szakaszán nyúlik át. Az ábrából az is kivehető, hogy a 11 hordozótest hátoldalán kialakított mélyedések nem láthatóak, mivel az egyik 13 oldalfelület mélyedései el vannak tolva a másik oldali 13 oldalfelület mélyedéseihez képest.

Az 5. és 6. ábrákon látható egy kör alakú 21 hordozótest, amelynek a 22 külső kerületén és a 23 oldalfelületnek a kerülethez közeli 28 szakaszán 24 vágóelemek vannak. A 24 vágóelemek A távolságban vannak egymástól elhelyezve a 21 hordozótesten. Ennél a kiviteli alaknál nincsenek elkülönítve egymástól a vágóelemekkel ellátott és a vágóelemektől mentes részek, hanem a teljes

HU 212 295 Β megmunkáló felületen bemélyedő 27 zónák vannak, amelyek 29 kiemelkedéseket vesznek körül.

A 21 hordozótest kinagyított keresztmetszetén látható a 21 hordozótest kifelé szimmetrikusan csökkenő S vastagságú 28 szakasza, és a 27 zónák, amelyek az egyes 24 vágóelemek között húzódnak. A 27 zónák bemélyednek, ugyanakkor a 24 vágóelemekkel ellátott 22 külső kerület és 23 oldalfelületnek a csatlakozó, a kerülethez közeli szakasza csomókkal vagy 29 kiemelkedésekkel van ellátva.

A 29 kiemelkedések lényegében henger alakúak, és mindegyik 29 kiemelkedésen 25 forrasztással egy-egy 24 vágóelem van elhelyezve. A 24 vágóelem állhat egyetlen gyémántszemcséből, de állhat kettő-nyolc gyémántszemcséből álló csoportból is. A 29 kiemelkedések átmérője megfelelően nagyobbra van kialakítva, mint az egyes 24 vágóelemek átmérője. Egy ilyen 21 hordozótest előállítása, illetve a 29 kiemelkedések elhelyezése előre meghatározott minta szerint történik. A 25 forrasztás és az egyes 24 vágóelemek felrakásához szükség van egy nem ábrázolt lyukmaszkra, amely átmenő furatokkal van ellátva. Az átmenő furatok átmérője úgy van meghatározva, hogy csak egy 24 vágóelem férjen rajta keresztül. A lyukmaszk furatai olyan mintát alkotnak, amely egyezik azzal a mintával, amelyet a 21 hordozótesten kialakított 29 kiemelkedések alkotnak.

A 21 hordozótest központjában 26 átmenő furat van. amely a közelebbről nem ábrázolt szerszámgép meghajtó tengelyén való rögzítésre szolgál. A 21 hordozótest szimmetrikusan elvékonyodik mindkét oldalon a 26 átmenő furat lyukfalának környezetében.

A 7. ábrán bemutatott köszörűnek kör alakú 31 hordozóteste van, amelynek a központi részén 36 átmenő furat van. A 31 hordozótest legalább részben 35 forrasztással van ellátva a 32 külső kerületén és a 33 oldalfelületnek a csatlakozó, kerülethez közeli részén. A 35 forrasztás a 34 vágóelemeket rögzíti a 31 hordozótesten. A 34 vágóelemek kettő-nyolc gyémántszemcséből álló csoportként vannak kialakítva, amelyek egy rétegben helyezkednek el a 31 hordozótesten. A csoportok mind a 32 külső kerületen, mind pedig a 33 oldalfelületnek a kerülethez közeli, csatlakozó részén egymástól A távolságra vannak.

A 31 hordozótesten 37 vágóelem-mentes 37 zónái vannak, amelyet a leválasztott anyag jobb elvezetését szolgálják. A vágóelem-mentes 37 zóna zónákban 35 forrasztás sincs.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Tárcsa alakú köszörű, amely hordozótestének (1, 11, 21, 31) külső kerületén (2, 12, 22, 32) és legalább egy oldalfelületének (3, 13, 23, 33) legalább egy - a csatlakozó kerület (2, 12, 22, 32) közelében lévő szakaszán (8, 18, 28) vágóelemekkel (4, 14, 24, 34) van ellátva, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (1, 11, 21, 31) vastagsága (S) egy szakaszon (8, 18, 28) a külső kerület (2, 12, 22, 32) felé csökken, a vágóelemek (4, 14, 24, 34) forrasztással (5, 15, 25, 35) vannak rögzítve a hordozótesten (1, 11, 21, 31), és legalább a csökkenő vastagságú szakaszon (8, 18, 28) vannak elhelyezve, továbbá a vágóelemek (4, 14, 24, 34) olyan távolságra (A) vannak egymástól elhelyezve, amely a vágóelemek (4, 14, 24, 34) - azoknak az oldalfelület (3, 13, 23, 33) síkjával való metszetében mért - átmérőjének 1-10-szerese.
2. Az Az 1. igénypont szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (1, 11, 21, 31) vastagsága (S) mindkét oldalon szimmetrikusan csökken.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a hordozótestnek (1, 11, 21, 31) legalább a csökkenő vastagságú szakaszán (8, 18, 28) vágóelemektől mentes zónái (7, 17, 27, 37) vannak.
4. A 3. igénypont szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a vágóelemektő! mentes zónák (17, 27, 37) a hordozótestben (11, 21, 31) kialakított bemélyedésként vannak kialakítva.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (21) a vágóelemek (24) közötti zónában (27) bemélyed, és a vágóelemek (24) kiemelkedéseken (29) vannak elhelyezve.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a vágóelemek (4, 14, 24) egy-egy gyémántszemcséből vannak kialakítva.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a vágóelemek (34) kettő-nyolc szemcséből álló csoportokból vannak kialakítva.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti köszörű, azzal jellemezve, hogy a vágóelemek (4, 14,24, 34) lyukmaszk segítségével vannak elhelyezve a hordozótesten (1, 11,21,31).