HU210405B - Circuit arrangement for group-controlling lifts - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 12 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 210 405 Β tai alapján megállapító, továbbá legalább egy kiosztási tárolóval kialakított számítóegységgel (5) valamint a kabinok (2) kiszolgálási költségeit összehasonlító és a kabinok (2) közül a legkisebb kiszolgálási költségeket mutatóhoz a kiosztási tárolóban kiosztási utasítást egyértelműen hozzárendelő komparátorral (11) van kiképezve. Lényege, hogy a kiszolgálási költségeket közvetlenül az új hívás beadása után kizárólag a beadási és a célállomás figyelembevételével kiszámító kiszolgálási költségeket közvetlenül kiszámításuk után fogadó költségregiszterrel ellátott számítóegység (5) kimenetére a számított kiszolgálási költségeket a költségregiszterben az egyes kabinokra (2) vonatkozóan tárolt kiszolgálási költségekkel összehasonlító és ebből véglegesnek tekintett híváskiosztást megállapító komparátor (11) van csatlakoztatva, továbbá minden felvonó (A, B) ajtajához tartozóan az ajtóknak a kabinok (2) állásidejének számításakor a számítóegység (5) által figyelembe vett nyitási és zárási idejét befogadó tárolóban elhelyezett időtáblázattal (14) valamint a felvonó (A, B) felfelé és lefelé való mozgásához tartozóan egy adott állomás és minden további állomás között a kabin (2) emelkedéséhez és süllyedéséhez tartozó időket befogadó tárolóban elhelyezett, a kiszolgálási költségek kiszámításakor a számítóegység által figyelembe vett utazási időtáblával (15) van ellátva, és minden felvonóhoz (A, B) a kabin (2) pillanatnyi pozícióját rögzítő és az utazási időtábla (15) szerinti adatfeldolgozáskor a számítóegység (5) számára alapul szolgáló helyzetregiszter van rendelve.

A találmány tárgya kapcsolási elrendezés felvonók csoportvezérlésére, amely emeletenként utazási célállomásokra vonatkozó hívásokat fogadó hívási regisztráló egységeket a hívási regisztráló egységekkel kapcsolt, egy csoportba tartozó, kabinokkal ellátott felvonókhoz rendelt, a célállomás mellett a beadási állomásra vonatkozó információt is befogadó hívási tárolókat, a kabinokhoz tartozó terhelésmérőket és terhelési tárolókat, a csoport mindegyik felvonójához rendelt, egy emeleten való lehetséges megállást kijelző szelektort, Valamint a beadott hívásokat a felvonók egy csoportjába tartozó kabinokra elosztó egységet tartalmaz, ahol az elosztó egység felvonónként egy-egy, várakozási időket és utasokhoz tartozó kiszolgálási költségeket a felvonó specifikus adatai alapján megállapító, továbbá legalább egy kiosztási tárolóval kialakított számítóegységgel valamint a kabinok kiszolgálási költségeit összehasonlító és a kabinok közül a legkisebb kiszolgálási költségeket mutatóhoz a kiosztási tárolóban kiosztási utasítást egyértelműen hozzárendelő komparátorral van kiképezve.

Az EP-A-0.246.395 számú európai közzétételi iratból ismertté vált olyan csoportvezérlés, amelynél a felvonók kabinjait az egyes beadott hívásokhoz időben optimális módon lehet hozzárendelni. Az ilyen csoportvezérlésbe tartozó felvonó kabinjához tartozó hívási tárolóban első tároló elem a már kiosztott kabinhívásokat fogadja be, további tárolók tartoznak az egyes szintekhez és ez utóbbiak tartalmazzák a kívánt célállomásokat megjelölő, de kabinra még nem kiosztott hívásokat. A beérkező hívásoknak a felvonók kabinjaira történő hozzárendelését megfelelő felépítésű mikroprocesszor és komparátor biztosítja. A hívás rögzítését követően a számítóegység, amely a mikroprocesszorra épül, lekérdezési ciklus alatt minden emelethez viszonyítva, az emeletek közötti távolságot és szelektor által kijelzett kabinhelyzetet figyelembe véve lekérdező egységgel, annak első lekérdező berendezésével a várakozó utasok által elszenvedett időveszteségekkel arányos összeget számol. Ez az összeg tekintetbe veszi a váró, tehát az egyes szinteken tartózkodó és a kabinban utazó személyeket. A számításnak tényezője a pillanatnyi kabinterhelés, valamint a várható közbenső megállások időkihatása is. A számítási időpontban érzékelt kabinterhelést ennek során olyan tényezővel korrigálják, amely a várható közbenső megállások során be- és kiszálló személyek számát veszi figyelembe, és amelyet az előző időszakban felhalmozott adatokból állapítanak meg. Az első lekérdező berendezésben egy még nem feldolgozott hívás beérkezésekor a megfelelő emeleten a kívánt célállomásnak beadott, a kabin hívási tárolójának további tárolóelemeiben elraktározol hívásokat is figyelembe kell venni. Ennek során az előzőleg említett tényezőkből kiindulva a kabinban levő utasok időveszteségeivel arányos további összeget állapítanak meg és az összegeket összeadják. Ezt kiszolgálási költségnek nevezik, és értékét külön tárolóban, a költségtárolóban rögzítik. Egy lekérdezési ciklus alatt a lekérdező egység második lekérdező berendezése a felvonók kiszolgálási költségeit megfelelő komparátor közbeiktatásával összehasonlítja és a felvonóhoz rendelt kiosztási tárolóban a legkisebb kiszolgálási költségekkel jellemzett felvonónál kiosztási utasítást tárolnak, amely meghatározza azt az állomást, amelyhez az adott viszonyok mellett a kabin optimális módon rendelhető.

A kabin emelkedéséhez és süllyedéséhez tartozóan minden szintre vonatkozóan elvégzett lekérdezés és az egyes szintekhez tartozó kiszolgálási költségek megállapítása, valamint a hívás tényének ellenőrzése (van-e hívás vagy nincs), továbbá a kiszolgálási költségek összehasonlítása céljából legalább az új hívással jellemzett szintekre elvégzett lékérdezés jelentős gépidőt foglal le, az egyes kabinoknál igen nagy tárolókapacitást és bonyolultan strukturált hívási tárolót tesz szükségessé. Másrészt a célul kitűzött optimalizálás érdekében a már kiosztott hívás, ha az még nem jutott el a kiválasztott felvonó hajtásának vezérléséhez, egy későbbi számítási és összehasonlítási ciklus eredményeként esetleg más felvonónak is átadható. Ugyanígy

HU 210 405 Β előnyösnek tekinthető, hogy azokra a szintekre vonatkozóan is a költségeket kiszámítják, amelyekre hívás nem érkezett, de ha hívás születik, csak a kiegészítő költségek számítására van szükség.

Az említett európai közzétételi iratban ismertetett kiosztási eljárás alapjául olyan, a szállítási költségeket összefoglaló képlet szolgál, amelyben a már említett tényezőkön kívül a jövőben várható megállásoknál jelentkező be- és kiszálló személyek valószínű számának megállapítása céljából a közbenső megállásra ς késleltetési időtényezőt vezetnek be, valamint az összes felvonóra m^ utazási időtényezőt határoznak meg, amely időtényezők természetesen csak becsült átlagértékek lehetnek. Ennek megfelelően az egyes felvonók utazási ideje a megteendő állomások azonos száma esetén továbbra is erősen változó lehet, vagyis ugyanakkora távolsághoz eltérő utazási idők tartozhatnak. Ez a meghajtások leterheltségének egyenetlenségét, az állomások közötti távolságok tartásának pontatlanságát okozhatja, de adott esetben a nagy teljesítményű, megelőző szelektorral ellátott felvonóknál a sebességek is eltérőek lehetnek. A felsorolt tényezők eredményeként a kiosztási eljárás pontatlanságokhoz vezethet. A kiszolgálási költségek csak a felvonó közlekedési útjának csak egy korlátos tartományára vonatkozóan határozhatók meg, ami teljesen elegendő a felvonók egymás közötti összehasonlításához, viszont nem ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy mekkora a számítás időpontjában a forgalomban résztvevő utasok tényleges várakozási ideje.

Az említett eljárás javítását célozta az EP-A-0. 301.173 számú európai közzétételi iratban ismertetett megoldás, amikoris a be- és kiszálló személyek várható számát a ténylegesen várható számmal helyettesítették. Ennek során az adott szinten beadott hívások számából, valamint az ezt a szintet utazási célként megjelölő hívások számából összeget képeznek, ezt terhelési értékként terhelési tárolókban rögzítik, majd ezt tényleges terhelésként az adott szintre vonatkozó számítások során figyelembe veszik. Ha a terhelési értékeket az új hívás beérkezése és az adott felvonó hajtásának vezérlésébe történő hívásátadás között a terhelés értékei nem változnak, a kiosztást optimálisnak tekintik.

Az EP-A-0.308.590 számú európai közzétételi irat felvonók csoportvezérlésére olyan megoldást ismertet, amelynél egy adott kabinra kiosztott hívás hozzárendelését a későbbbiekben nem változtatják. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az egyes szinteken várakozó utasok azonnal felvilágosítást kaphatnak, hogy a beadott hívást melyik kabin fogja teljesíteni. Mivel a hívás beadása és kabinhoz való hozzárendelése között a terhelési értékek valószínűséggel nem változnak, a figyelembe vett kabinterhelésre vonatkozóan a kiosztás időpontjában maga a kiosztás optimálisnak tekinthető. Mivel azonban a kiosztás végleges jellegű, egyszeri, ezért a már kiosztott hívás további optimalizálási eljárásba nem vonható be, és a hívásnak a megfelelő vezérlésbe való átadásáig további hívások érkezhetnek, a terhelési értékek változhatnak, vagyis a merev kiosztás több tényezőtől függően nem biztosan az optimális.

A találmány feladata olyan kapcsolási elrendezés kidolgozása, amellyel a ismert csoportvezérlési rendszerek tulajdonságai tovább javíthatók, lehetővé válik az utasok várakozási idejének pontos észlelése, az összehasonlításnak az ismertekhez képest nagyobb pontosságú elvégzése és így a hívások kiosztásának optimalizálása, miközben a számítás ideje és a szükséges tárolókapacitás csökken.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a hívás beadása után közvetlenül a beadási és a célállomásra vonatkozóan kell az új hívással kapcsolatban a kiszolgálási költségeket megállapítani és a megfelelő regiszterben rögzíteni. Ezt követően azonnal végrehajtható az egyes kabinok költségregisztereiben rögzített kiszolgálási költségek összehasonlítása és így végleges érvényű híváskiosztás válik lehetővé. A kiszolgálási költségek kiszámítása minden a kabinokban tartózkodó és a szinteken várakozó utasra elvégezhető, eközben a számítóegység olyan utazási időtáblát használ, amelyben az éppen meghatározott szint és tetszőleges más szint közötti utazási idő megtalálható. Az ajtókhoz tartozó időtáblázatok az egyes kabinokhoz rendelten tartalmazzák az ajtók kinyitásához és becsukásához tartozó időtartamokat és ezeket is a felvonók kabinjaira megállapított állásidő kiszámításakor a számítóegység figyelembe veszi.

A kitűzött feladat megoldására olyan kapcsolási elrendezést hoztunk létre, amely felvonók csoportvezérlésénél használható és amely emeletenként utazási célállomásokra vonatkozó hívásokat fogadó hívási regisztráló egységeket, a hívási regisztráló egységekkel kapcsolt, egy csoportba tartozó, kabinokkal ellátott felvonókhoz rendelt, a célállomás mellett a beadási állomásra vonatkozó információt is befogadó hívási tárolókat, a kabinokhoz tartozó terhelésmérőket és terhelési tárolókat, a csoport mindegyik felvonójához rendelt, egy emeleten való lehetséges megállást kijelző szelektort, valamint a beadott hívásokat a felvonók egy csoportjába tartozó kabinokra elosztó egységet tartó, ahol az elosztó egység felvonónként egy-egy, várakozási időket és utasokhoz tartozó kiszolgálási költségeket a felvonó specifikus adatai alapján megállapító, továbbá legalább egy kiosztási tárolóval kialakított számítóegységgel valamint a kabinok kiszolgálási költségeit öszszehasonlító és a kabinok közül a legkisebb kiszolgálási költségeket mutatóhoz a kiosztási tárolóban kiosztási utasítást egyértelműen hozzárendelő komparátorral van kiképezve, ahol a találmány szerint a kiszolgálási költségeket közvetlenül az új hívás beadása után kizárólag a beadási és a célállomás figyelembevételével a

K = Kjs + K_rz + Kpj + Kp_z + K_ws + K_wz képlet alapján kiszámító, ahol Kf,. =t. · F az új hívást beadó utas várakozási ideje a beadási állomáson (itt t_s a kabin utazási ideje a beadási állomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat, míg F a beszálló új utasok száma a beadási állomáson),

HU 210 405 Β

Kj^t, · F az új utasok utazási ideje (itt t_z a kabin utazási ideje a beadási állomástól a célállomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat),

Kp_S =Dt_s · P_s a kabinban tartózkodó utas(ok) idővesztesége a beadási állomáson történt megállás miatt (itt Dt, az egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül és a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik, míg P_s az utasok száma a beadási állomáson),

K_pz =Dt, · Pz a kabinban tartózkodó utasok idővesztesége a célállomáson, mint közbenső állomáson való megállás miatt (itt Dt_z az egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül és a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik, míg P_z az utasok száma a célállomáson), =Dts · F’ a beadási és a célállomás között beszálló utasok összesített várakozási ideje (itt F’ a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma), valamint

K_wz =(Dt_s+Dt_z) · F a célállomást követő állomásokon várakozó utasok várakozási ideje (itt F a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma, és a kiszolgálási költségeket közvetlenül kiszámításuk után fogadó költségregiszterrel ellátott számítóegység kimenetére a számított kiszolgálási költségeket a költségregiszterben az egyes kabinokra vonatkozóan tárolt kiszolgálási költségekkel összehasonlító és ebből véglegesnek tekintett híváskiosztást megállapító komparátor van csatlakoztatva, továbbá minden felvonó ajtajához tartozóan az ajtóknak a kabinok állásidejének számításakor a számítóegység által figyelembe vett nyitási és zárási idejét befogadó tárolóban elhelyezett időtáblázattal, valamint egy adott állomás és minden további állomás között a kabin emelkedéséhez és süllyedéséhez tartozó időket befogadó tárolóban elhelyezett, a kiszolgálási költségek kiszámításakor a számítóegység által figyelembe vett utazási időtáblával van ellátva, és minden felvonóhoz a kabin pillanatnyi pozícióját rögzítő és az utazási időtábla szerinti adatfeldolgozáskor a számítóegység számára alapul szolgáló helyzetregiszter van rendelve. Ennél a megoldásnál tehát az új hívás beadása után a kiszolgálási költségeket kizárólag a beadási és a célállomás vonatkozásában számítjuk és azokat a költségregiszterbe visszük át. Ezt követően az egyes kabinokra vonatkozóan a költségregiszterekben tárolt kiszolgálási költségeket összehasonlítjuk és ebből végleges kiosztást képezünk. A kiszolgálási költségek számítása kiterjed a forgalomban résztvevő mindazon utasokra, akik a kabinokban tartózkodnak és az állomásokon várakoznak, miközben az egy meghatározott emelet és bármely más emelet közötti utazási időtartamokat befogadó utazási időtáblákat használjuk fel. Ezen túlmenően az időtáblákban az ajtók nyitásához és zárásához tartozó időket is tároljuk, amelyek figyelembevételével a számítóegység az egyes kabinok állásidejét számítja.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy célszerű kiviteli alakjában a kabin állásidejét a számítóegység a ’h ^— fid + Íny ± N képlet szerint, ahol t^ az ajtó nyitási ideje, t„y az ajtó nyitvatartásának időtartama, amely a be- és kiszálló személyek számából, konstans időtényező figyelembevételével adódik, valamint az ajtó zárási ideje, míg kabinonként az egy utasra eső és az új hívás miatt bekövetkező időveszteséget a

Dt_s — t_xs + tj,_s + tjy — t_Xy valamint a

Dt_Z = ίχ_Ζ + th_Z + ίφ — t_Xy képletek szerint határozza meg, ahol az x jelű állomástól az új hívást kiadó s jelű beadási állomásig tartó utazás időtartama, t^ az s jelű beadási állomáson a megálláshoz tartozó állásidő, t_sy utazási idő az s jelű beadási állomástól valamely y jelű állomásig, t^ utazási idő az x jelű állomástól az y jelű állomásig az s jelű beadási állomáson való megállás nélkül, t„ utazási idő az x jelű állomástól az új hívásban megjelölt z jelű célállomásig, a z jelű célállomáson a megálláshoz tartozó állásidő, míg t^ utazási idő a z jelű célállomástól az y jelű állomásig.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy még további előnyös kiviteli alakjában a számítóegység új hívás és a kiosztott hívás egybeesésekor az időveszteséget a

Dtj = t’_off valamint a

Dt_z = t_ofr képletek szerint határozza meg, ahol t’off a beadási állomáson az új hívásnál az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új beszállók számából és állandó időtényezőből adódik, továbbá t_off au új hívás célállomásán az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új kiszállók számából és állandó időtényezőből adódik.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy további előnyös kiviteli alakjában a hívási tároló első és második tárolóegységgel van ellátva, ahol az első tárolóegység a mindenkori beadási állomást jellemző hívások, a második tárolóegység a hívásokban megadott célállomásokat jellemző hívásokat fogadó tárolóelemekkel van kiképezve, valamint az első tárolóegységhez első kiosztási tároló és a második tárolóegységhez második kiosztási tároló van csatlakoztatva.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy még további előnyös kiviteli alakjában a költségregiszter

HU 210 405 Β kimenete és a komparátor között beiktatva a kiszolgálási költségek maximális értékét tartalmazó regiszterrel első és második háromállapotú pufferrel, negátorral, két bemenettel ellátott VAGY-kapuval, valamint három bemenettel kiképzett első és második ÉS-kapuval létrehozott csatolóelem van csatlakoztatva, ahol az első ÉS-kapu bemenetén át az első tárolóegység és az emelkedés irányhoz tartozó első kiosztási tároló tárolócelláinak kimenetével valamint a költségregiszterrel van összekapcsolva, a második ÉS-kapu bemenetén át az első tárolóegység és a süllyedési irányhoz tartozó első kiosztási tároló tárolócelláinak kimenetével, valamint a költségregiszterrel van összekapcsolva, az első és második ÉS-kapu kimenetei a VAGY-kapu bemenetelre vannak vezetve, ez utóbbi kimenete az első háromállapotú puffer vezérlő bemenetére és a negátoron át a második háromállapotú puffer vezérlő bementére van csatlakoztatva, továbbá a regiszter az első háromállapotú pufferen keresztül a komparátor adatbemenetére és a komparátoron át a második háromállapotú pufferre és a költségregiszterre van csatlakoztatva, míg a kiszolgálási költségeknek a költségregiszterbe való átvitele során a költségregiszter aktiválása az adott állomásra következik be és így ellenirányú mozgást kiváltó, az adott beadási állomáshoz rendelt hívás esetében a komparátor a költségregiszterben tárolt kiszolgálási költségek helyett a regiszterben tárolt maximális értéket fogadja és a felvonóhoz a hívás hozzárendelését visszautasítja.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés segítségével az ismertekhez képest a híváskiosztással kapcsolatos számítás időtartama lerövidül, az igényelt tárolókapacitás csökken. A javított kiszolgálási költségképlet alapján a felvonók egymás közötti összehasonlítása az eddigiekhez viszonyítva hatékonyabban végezhető, a kabinokhoz a hívás beadásának pillanatában optimális kiosztás rendelhető. További előnyként jelentkezik az, hogy a felvonó felhasználójának a számítási eredményekkel együtt rendelkezésére állnak azok a tényleges adatok, amelyek a valódi várakozási időket minden utasra vonatkozóan tartalmazzák.

A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés és egy általa kiszolgált kétfelvonós felvonócsoport vázlata, a

2. ábra a csoportvezérlésnek egyetlen felvonóhoz rendelt része vázlatosan, míg a

3. ábra az 1. ábra szerinti csoportvezérlésben egyetlen felvonóhoz rendelt csatolóelem kapcsolási vázlata.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az 1. ábra egyetlen felvonócsoportra vonatkozóan szemlélteti, ahol A és B felvonók megfelelő 1 felvonóaknában megvezetett 2 kabinokkal vannak kiképezve, ahol a 2 kabinok 4 húzókötélen vannak felfüggesztve, ennek révén 3 hajtómotorra kapcsolódnak és EO, El, E2, E3, E4, E5, E6, E7, E8, E9, E10, Eli, E12, E14 emeletek, mint beadási és célállomások között mozoghatnak (az

1. ábra csak az Eli, E12, E13 és E14 emeleteket, mint állomási szinteket mutatja). A 3 hajtómotort például az EP-B-0,026,406 számú európai szabadalmi leírásban bemutatott vezérléssel látjuk el, ahol 5 számítóegység, például mikrokomputeres elrendezés biztosítja a kívánt értéknek megfelelő szint előállítását, a szabályozási feladatok ellátását, a funkciók végrehajtását és a működtetéshez szükséges utasítások előállítását. Az 5 számítóegység 6 mérő- és beállító tagok bemenetelre van vezetve és ez utóbbiak az említett vezérlés részét képezik. Az 5 számítóegység a A és B felvonókra meghatározott egyedi értékek alapján az összes utasra vonatkozóan megállapítja a várakozási időt, amelyet a továbbiakban kiszolgálási költségnek nevezünk, és ez a hívások kiosztásában alapvető szerepet játszó paraméter. Az E0...E14 emeleteken 8 hívási regisztráló egységek vannak elrendezve, amelyek például az EP-A0,246,395 számú európai közzétételi iratban bemutatott tíz nyomógombos hívóegységként vannak kiképezve. A hívóegység segítségével az utasok azt közlik a vezérléssel, hogy melyik emeletre kívánnak menni. A 8 hívási regisztráló egységek AB címbuszon és CRUIN adatvezetéken át kapcsolódnak az 5 számítóegységgel, valamint például az EP-B-0,062,141 számú európai szabadalmi leírásból ismertté vált felépítésben kialakított 9 beadó egységgel. A 8 hívási regisztráló egységek egyidejűleg az egy csoportba tartozó egynél több felvonóhoz is rendelhetők, ez esetben az A felvonó 8 hívási regisztráló egysége 10 multiplexerként létrehozott csatolótagon át kapcsolódik a B felvonó 5 számítóegységével és 9 beadó egységével. Az egy csoportba tartozó felvonók 5 számítóegységei 11 komparátoron keresztül - ennek felépítése követheti az egyebek között az EP-B-0,050,304 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett megoldást - és 12 átviteli egységen keresztül kapcsolódhatnak egymással - az utóbbi felépítésére például az EP-B-0,050,305 számú szabadalmi leírás ad kitanítást. Ezek a 8 hívási regisztráló egységekkel és a 9 beadó egységekkel együtt, valamint a találmány szerinti kapcsolási elrendezés továbbiakban ismertetendő elemeivel együtt a csoportvezérlést alkotják. Ebben a felvonók terhelését 13 terhelési tároló, ajtóinak működését 14 időtáblázat, az egyes emeletek közötti mozgásának idejét 15 utazási időtábla tartalmazza, amelyek SB adatbuszon keresztül kapcsolódnak az 5 számítóegységhez.

A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy alapvetően fontos részét a 2. ábra mutatja. Ezen az A felvonóhoz tartozó 5 számítóegység egy részlete látható, amelyben az SB adatbuszra RAM1 hívási tároló, első és második RAM2 és RAM3 hozzárendelési tároló van csatlakoztatva és ez utóbbiakban a mozgási irányoknak (emelkedés, süllyedés) megfelelően az E0...E14 emeletek mindegyikéhez rendelten egy-egy tárolóregiszter van kialakítva. Ezek közül csak az emelkedéshez tartozó tároló regisztereket mutatjuk be. A RAM1 hívási tárolóban RAM 1.1 első és RAM 1.2 második tárolóegység van, ahol a RAM 1.1 első tárolóegységben a mindenkori beadási emelethez tartozó hívások, míg a RAM 1.2 második tárolóegységben a cél5

HU 210 405 Β állomáshoz tartozó hívások vannak elhelyezve, a RAM 1,1 első tárolóegységhez a RAM2 első hozzárendelési tároló, a RAM 1.2 második tárolóegységhez a RAM3 második hozzárendelési tároló van csatlakoztatva. Az 5 számítóegységben all komparátorra vezetetten Rl költségregiszter van K kiszolgálási költségek befogadására és az SB adatbuszra csatlakozóan R2 helyzetregiszter a 2 kabin pozíciójának tárolására rendszeresítve. Az SB adatbusz és a RAM 1.2 második tárolóegység között R3 szelektor van beiktatva, amely további tárolót képez, és segítségével az E0...E14 emeletek számának megfelelő címek alakíthatók ki. A 11 komparátor kimenete további B, C felvonók vezérlésére van csatlakoztatva. így a RAM 1.1 első, a RAM 1.2 második tárolóegység, továbbá a RAM2 első és a RAM3 második hozzárendelési tároló regisztercellái címezhetők. Az R3 szelektor mindenkor azt az emeletet mutatja, amelyen a mozgásban levő 2 kabin szükség szerint megállhat, míg az R2 helyzetregiszter azt az emeletet jelzi ki, amelynek zónájában a 2 kabin ténylegesen tartózkodik. A RAM1 hívási tároló, valamint a RAM2 első és a RAM3 második hozzárendelési tároló írható és kiolvasható tárolóelemek, amelyek az SB adatbuszon keresztül kapcsolódnak az 5 számítóegységgel. A 2. ábrán bemutatott megvalósítási példa szerint a RAM1 hívási tárolóban elhelyezett hívásokat, valamint a RAM2 első és a RAM3 második hozzárendelési tárolókban elrendezett hozzárendelési utasításokat szimbolikusan 1 jelöli, vagyis a példa szerint az El, E8, E9, E10 valamint E12 emeletekhez már kiosztott hívások tartoznak (szaggatott összekötő vonalak), míg az E4 és E7 emeleteknél még nem kiosztott hívások vannak (vonalkázott kockák).

A 2. ábra szerint a találmány szerinti kapcsolási elrendezés 13 terhelési tárolója olyan írható és kiolvasható tárolóelemet képez, amely mátrix formában van kialakítva, és SÍ első, S2 második és S3 harmadik oszlopra felosztva az emeletek számával egyenlő számú sort tartalmaz. Az SÍ első oszlop a 2 kabin aktuábs mozgási irányát tekintve közvetlenül elérhető emeleteken az adott mozgási iránnyal, az S2 második oszlop az ellentétes irányú mozgással elérhető emeletekre vonatkozó hívásokat tartalmazza, míg az S3 harmadik oszlop az aktuális mozgási irányt tekintve a 2 kabin mögött elhelyezkedő, a mozgási irányra vonatkozó hívásokat fogadja be. A13 terhelési tároló tárolócelláiban a terhelési értékeket azon személyek száma képviseli, akik az adott emeletről való elinduláskor vagy az oda való érkezéskor a 2 kabinban helyezkednek el. A 2. ábra példaként azt a helyzetet mutatja, amikor a 2 kabin felfelé mozogva az E2 emeletnél van és az El, E4 és E10 emeleteken felfelé irányuló hívásokat adtak be. A hívásoknak a RAM 1.1 első és a RAM 1.2 második tárolóegységbe való bevitele után az egy emeleten beadott hívások számát figyelembe véve, vagyis a várható utasok száma alapján összeget képezünk és ezt a 13 terhelési tárolóban terhelésként vesszük figyelembe. A 13 terhelési tároló SÍ első oszlopa így a be- és kiszálló személyek számának megfelelően a 2. ábrán látható terhelési értékeket tartalmazza. Az El emeleten például kettő beszálló van, az E4 emeleten egy, míg az E7 emeleten egy kiszállóra kell számítani, így az E7 emeletre a terhelési érték „2”. A 13 terhelési tárolóból az 5 számítóegység a kiszolgálási költségek számítása során kiolvashatja, hogy egy későbbi megállás során a 2 kabinban hány utas van. Ezeken túlmenően a tárolt terhelési értékekből az is megállapítható, vajon egy adott emelet kijelölése során a 2 kabin túlterhelésével nem kell-e számolni.

Az előzőekből következik, hogy a 13 terhelési tároló beállítása alapján a beérkező hívásokat értékelve a következő út során a be- és kiszálló személyek száma megállapítható, így a 2 kabin terhelésére vonatkozóan megbízható becslést tehetünk. Természetesen lehetséges, hogy egy utas egynél több hívási bejelentkezést tesz, vagy az adott emeleten előzőleg nem bejelentkezett utasok is beszállnak. Ezekben az esetekben a tárolt terhelési értéket korrigálni kell. A korrekciót a 13 terhelési tárolóval és az 5 számítóegységgel kapcsolódó 7 terhelésmérő által megállapított értéknek megfelelően biztosítjuk, amely a 2 kabinnal áll kapcsolatban (1. ábra). Az első esetben a vonatkozó emeleten az adott irányt kijelölő hívások közül annyit törlünk, amennyi a tárolt terhelési érték és a ténylegesen észlelhető (mért) terhelés között megállapítható. Ezt követően a beszállási emelet és a célállomás közötti útra vonatkozóan az összes tárolt terhelési értéket minden olyan hívásra korrigáljuk, amelyet egynél többször adtak be. A második esetben a tárolt terhelési értékeket növeljük, s ennek során abból indulunk ki, hogy a semmiféle hívást nem beadó utas olyan célállomásra tart, amely egy másik utas által meghatározottal azonosnak tekinthető. Ha több hívás van rögzítve, ez utóbbi utas esetében a legtávolabbit választjuk.

A 14 időtáblázat szintén kiolvasható és beírható tároló, amelyben az 5 számítóegység számára az ajtó zárásához és nyitásához tartozó tényleges időtartamokat rögzítjük. Ennél azt veszik figyelembe, hogy emeletről emeletre az ajtó zárásának és nyitásának időtartama bizonyos mértékig szabálytalanul változik. Ezek a változások viszont a táblázatból kiolvashatók és a K kiszolgálási költségek megállapításánál figyelembe vehetők.

A 3. ábra a RAM 1.1 első és a RAM 1.2 második tárolóegység felépítését mutatja a RAM1 hívási tárolóval, valamint a RAM2 első és a RAM3 második hozzárendelési tárolóval való kapcsolatában. A megfelelő tárolókat u betűjellel láttuk el az emelkedés és d betűjellel a süllyedés jelölésére. Az emelkedéshez és a süllyedéshez tartozó tárolócellák között olyan 16 csatolóelem biztosít kapcsoaltot, amelynek az a feladata, hogy az új hívást nyomja el, ha az adott felvonónál ugyanarról a beadási állomásról ellentétes irányú mozgást igénylő hívások érkeztek. így elkerülhető, hogy az új hívást beadó utasok az általuk nem kívánt irányba mozgó felvonóba legyenek kénytelenek beszállni.

A 3. ábra értelmében a 16 csatolóelem 17 regiszterrel van ellátva, amely a K kiszolgálási költségek K_max maximális értékét tárolja, ezzel 18 első és 19 második háromállapotú puffer, 20 NEM-kapu, két bemenettel

HU 210 405 Β ellátott 21 VAGY-kapu, valamint 22 első és 23 második ÉS-kapu kapcsolódik, ahol az utóbbiak három-három bemenettel vannak kialakítva. A 22 első ÉS-kapu bemenetén a RAMl.lu első tárolóelem tárolócelláinak kimeneteire van csatlakoztatva, továbbá a RAM2u első hozzárendelési tároló kimeneteit is fogadja a felfelé mozgáshoz rendelten. Egy bemenete az Rl költségregiszteren át az SB adatbusszal is kapcsolódik. A 23 második ÉS-kapu bemenetére a RAMl.ld második tárolőelem tárolócelláinak kimenetei, a RAM2d hozzárendelési tároló kimenetei (az emelkedéshez tartozóan), valamint az Rl költségregiszter kimenete kapcsolódnak. A 22 első és a 23 második ÉS-kapuk kimenetei a 21 VAGY-kapu bemenetelt alkotják, míg ez utóbbi kimenete a 18 első háromállapotú puffer aktiváló kapcsára, a 20 NEM-kapun keresztül a 19 második háromállapotú puffer aktiváló kapcsára van vezetve. A 17 regiszter a 18 első háromállapotú pufferen át a 11 komparátor adatbemeneteire kapcsolódik, és ez utóbbi a 19 második háromállapotú pufferen át az Rl költségregiszterre csatlakozik. A 16 csatolóelem lényegében mikroprocesszoros felépítésű, így a 16 csatolóelem akkor aktivizálódik, amikor a K kiszolgálási költségeket az adott emelethez tartozó Rl költségregiszterbe viszszük át.

Az előzőekben leírt csoportvezérlés működésének módja a következő:

Ha például a 2. ábra szerinti elrendezésben az E4 emeleten hívást adnak be az E7 emeletre irányuló utazás kezdeményezése céljából, az E4 emeletre jellemző hívást a RAM1.1 első tárolóegység fogadja, míg a RAM 1.2 második tárolóegység a célállomásra vonatkozó információt kap, mégpedig minden felvonó RAM1 hívási tárolójában. Ezt követően az előzőeknek megfelelően minden felvonónál a 13 terhelési tárolót kiolvassuk, illetve a már rögzített terhelési értéket korrigáljuk, miközben az adott emeleten beadott hívások számát külön rögzítjük, amíg az adott emeleten a beszállásra sor nem került. Ezt követően minden felvonónál ellenőrizzük, vajon a terhelési érték az adott emelet kiválasztása esetén egy előre meghatározott határt nem lépne-e túl. Ha igen, akkor például az EP-A-0,301,173 számú európai közzétételi iratban leírt eljárás hasznosításával a felvonót a kiosztási eljárásból kizárjuk. Ezt követően az új hívásnak megfelelően a K kiszolgálási költségeket beadási és a célállomás figyelembevételével kiszámítjuk és az alkalmazott, például A, B felvonókhoz hozzárendeljük. A számítást a

K=K_rs + K_rz + K_ps + K_pz + K_ws + K_wz(l) képlet alapján végezzük, ahol =t_s · F az új hívást beadó utas várakozási ideje a beadási állomáson (itt t_s a kabin utazási ideje a beadási állomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat, míg F a beszálló új utasok száma a beadási állomáson), * F az új utasok utazási ideje (itt t_z a kabin utazási ideje a beadási állomástól a célállomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat),

Kp_S =Dt. · P_s a kabinban tartózkodó utas(ok) idővesztesége a beadási állomáson történt megállás miatt (itt Dtj az egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül és a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik, míg P_s az utasok száma a beadási állomáson),

K_pz =Dt_z · P_z a kabinban tartózkodó utasok idővesztesége a célállomáson, mint közbenső állomáson való megállás miatt (itt Dt_z az egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül és a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik, míg P_z az utasok száma a célállomáson),

K_ws =Dt_s · F’ a beadási és a célállomás között beszálló utasok összesített várakozási ideje (itt F’ a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma), valamint

K_wz =(Dt_s + Dt_z) · F a célállomást követő állomásokon várakozó utasok várakozási ideje (itt F a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma. Az így kapott kiszolgálási költségben a 2 kabin állásidejét célszerűen a hl ⁼ ’ki + Íny + [á (2) képlet szerint, ahol t_tó az ajtó nyitási ideje, t„y az ajtó nyitvatartásának időtartama amely a be- és kiszálló személyek számából, konstans időtényező figyelembevételével adódik, valamint t^ az ajtó zárási ideje, míg a 2 kabinonként az egy utasra eső és az új hívás miatt bekövetkező időveszteséet a

Díj = tjj + tj,_s + tjy — tjy (3) továbbá a

Dtz ~ t_M + t^z + L,y — Ly (4) képletek szerint számítjuk, ahol L az x jelű állomástól az új hívást kiadó s jelű beadási állomásig tartó utazás időtartama, t^ az s jelű beadási állomáson a megálláshoz tartozó állásidő, t.y az s jelű beadási állomástól valamely y jelű állomásig tartó utazás időtartama, ^y idő az x jelű állomástól az y jelű állomásig tartó utazás időtartama az s jelű beadási állomáson való megállás nélkül, t^ ^{az x} jelö állomástól az új hívásban megjelölt z jelű célállomásig tartó utazás időtartama, t^ a z jelű célállomáson a megálláshoz tartozó állásidő, míg tzy a z jelű célállomástól az y jelű állomásig tartó utazás időtartama.

Az előzőekben már említettük, hogy az 5 számítóegység a 14 időtáblázatból nyeri az ajtók nyitásához és zárásához tartozó időtartamokat, míg a 15 utazási idő7

HU 210 405 Β tábla adja két tetszőleges szint között a haladás idejét mind emelkedésre, mind pedig süllyedésre. Ez utóbbi vonatkozásában mindig a R2 regiszterben rögzített kabinpozíció az irányadó. A 13 terhelési tároló biztosítja a 2 kabintan utazó személyek számára vonatkozó adatot. Az egyes emeleteken várakozó, beszállni kívánó utasok számát a külön tárolt hívások alapján határozzuk meg. így a 2. ábrán bemutatott példa szerint az A felvonó esetében K,._s várakozási időhöz, mint hívási költségekhez az E2 emeletről az E4 emeletre való utazáshoz tartozó ζ utazási időt és az új utasok F = 1 számát vesszük figyelembe. A K_ps időveszteség, mint kiszolgálási költségek esetében a (3) és (4) képleteket figyelembe véve az E4 emeleten bekövetkező megállással okozott Dtj időveszteséget kell megállapítani a továbbutazó személyek részére. A K_wz várakozási idő esetén az E4 és az E7 emeleteken történő megállásokkal okozott Dt_s és Dt_z időveszteségeket kell megállapítani és ennek során az E10 emeleten beszálló új utasok F = 1 számát figyelembe venni.

Az 5 számítóegység minden megálláskor a vonatkozó táblázati adatok közül a és t^ zárási és nyitási időket kiolvassa és ebből a (2) képlet szerint, figyelembe véve a be- és kiszálló személyek számát, valamint a t„_y nyitvatartási időtartamot a állásidőt számítja, amely lényegében az ajtó nyitvatartásának idejét jelenti. A képlet a 2 kabinokra vonatkozóan az általában letérő állásidőket fed.

A 15 utazási időtábla szintén beolvasható és kiolvasható tároló, amelyben az egyes mozgási irányoknak megfelelő kiosztásban azok az utazási idők találhatók, amelyek egy adott emelettől egy másik emeletig tartó úthoz tartoznak. A 15 utazási időtáblát a felvonók üzembehelyezésekor állapítják meg, amikoris minden emeletre legalább egy próbautat végeznek. A15 utazási időtábla akkor teljes, ha az emeletek mindegyikére vonatkozóan tartalmazza a megfelelő időtartamokat. Ez a megoldás biztosítja, hogy megszakításmentes utak megtétele esetén is a különböző felvonókhoz szükség szerint különböző utazási idők rendelhetők és így a meghajtások működésének egyenetlenségeiből, az emeletek közötti út beállításának pontatlanságaiból, vagy a nagyteljesítményű felvonóknál a távolságtól függő sebességváltozások üteméből adódó eltérések a számításban figyelembe vehetők. Amikor a kiszolgálási költségeket az (1) képlet szerint kiszámítjuk, a táblázati adatokat az utazási távolságokra vonatkozóan közvetlenül hasznosíthatjuk. Ezek az adatok akkor is fontosak, amikor a forgalomban résztvevő utasok részére az éppen kiosztott hívások miatt okozott ϋζ és időveszteségeket számítjuk. Az új hívás ugyanis egy közbenső megállást eredményezhet, amelyhez a Dt_s illetve a Dt_z időveszteség rendelhető, és amelyet a kabinban levő utasok kénytelen elviselni. Ezek az időveszteségek a (3) és (4) képletekkel megfogalmazott összefüggések szerint a t_h állásidőtől és azoktól az időkülönbségektől függnek, amelyek a megállással és a megállás nélkül végrehajtott utak időtartamai között fennállnaik. A beadási állomáson egy új hívás miatt végrehajtott megállással okozott Dtg időveszteséget az (1) képlet szerint figyelembe kell venni minden olyan beszálló személy várakozási idejének megállapításához, aki a beszállási és a célállomás között hívásuk fogadása miatt beszállnak a kabinba. Az éppen kiosztott hívásokat jelző, beszállni kívánó utasok számára a beadási és a célállomás vonatkozásában az új hívás esetén azt a Dt_z időveszteséget kell kiegészítőleg megállapítani, amely a célállomásnál való megállás miatt jön létre.

Ha a kiosztott hívás alapján kijelölt megállás és a beadási vagy a célállomáson beadott új hívás következtében biztosított megállás egybeesik, az időveszteség a t_h állásidőre redukálódik, hiszen a megállást ebben az esetben nem az új hívás tette szükségessé, hanem az a régiek kiosztása alapján is bekövetkezett volna. Ebben az esetben a t_h állásidő a

Dts = t’_off(5) valamint a

Dt_z = t_off(6) képletek szerint meghatározott időveszteségekkel számítandó, ahol t’off a beadási állomáson az új hívásnál az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új beszállók számából és állandó időtényezőből adódik, továbbá t_off az új hívás célállomásán az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új kiszállók számából és állandó időtényezőből adódik.

A kiszámítást követően a K kiszolgálási költségeket az Rl költségregiszterbe visszük át és például a 11 komparátor segítségével (ez az EP-B-0,050,304 számú európai szabadalmi leírás szerint valósítható meg) a B, C további felvonók kiszolgálási költségeivel összehasonlítjuk. Tételezzük fel, hogy az A felvonóhoz tartoznak a legkisebb kiszolgálási költségek. Ekkor a RAM2 első hozzárendelési tárolóban az E4 emelet, a RAM3 második hozárendelési tárolóban az E7 emelet jelenik meg hozzárendelési utasításként (2. ábra szaggatott vonalú nyilai). A RAM3 második hozzárendelési tárolóban ezt a hozzárendelési utasítást például a célállomás címének megadásával rögzítjük és egyúttal olyan kiválasztási kódot alkalmazunk, amely a beadási állomásra jellemző címrészt is tartalmaz, vagyis mindazon hívások hozzárendelése, kiosztása megtörténtnek minősül, amelyek címében a beadási állomáshoz tartozó címrész fellép. Ha a 3 szelektor az emelkedő mozgásban levő 2 kabinhoz, amely az E2 emeletnél van, az E4 emeletet mint célállomást rendeli, akkor a fékezési pont elérésekor a például az EP-B-0,026,406 számú európai szabadalmi leírás szerint megvalósított hajtásvezérlésbe beépített késleltetés érvényesíthető.

Ha az E4 emeleten a beadott új hívás az adott emeletet figyelembe vevő mozgással ellentétes irányú mozgással elérhető célállomást tűz ki, a K kiszolgálási költségeknek az Rl költségregiszterbe való átvitele során a 23 második ÉS-kapu kimenete a 16 csatolóelemben magas logikai szintre vált (3. ábra), így a 18 első háromállapotú puffer szabaddá válik, míg a 19 második háromállapotú puffer zár. így a 11 komparátor

HU 210 405 Β nem tud hozzáférni az Rl költségregiszterben rögzített K kiszolgálási költségekhez, hanem a 17 regiszterből a K,^ maximális értéket veszi fel, és így az A felvonóhoz az adott helyzetben az E4 emeletről újabb hívás nem rendelhető hozzá.

Miután a hívást az előzőeknek megfelelően az A felvonóhoz hozzárendeltük, a B, C további felvonókhoz tartozó Rl költségregiszterek felszabadulnak és alkalmassá válnak egy további hívásra megállapított kiszolgálási költségek fogadására. A hozzárendelés során, amikor azonos emeletről van szó, először ellenőrizni kell, hogy nem éppen az A felvonó jellemezhetőe a minimális költségekkel, amivel megelőzhető, hogy a RAM2 első és a RAM3 második hozzárendelési tárolókban foglalt utasítások törlődjenek, amihez például az EP-A-0,308,590 számú európai közzétételi iratból megismerő megoldás használható.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kapcsolási elrendezés felvonók csoportvezérlésére, amely emeletenként utazási célállomásokra vonatkozó hívásokat fogadó hívási regisztráló egységeket, a hívási regisztráló egységekkel kapcsolt, egy csoportba tartozó, kabinokkal ellátott felvonókhoz rendelt, a célállomás mellett a beadási állomásra vonatkozó információt is befogadó hívási tárolókat, a kabinokhoz tartozó terhelésmérőket és terhelési tárolókat, a csoport mindegyik felvonójához rendelt, egy emeleten való lehetséges megállást kijelző szelektort, valamint a beadott hívásokat a felvonók egy csoportjába tartozó kabinokra elosztó egységet tartalmaz, ahol az elosztó egység felvonónként egyegy, várakozási időket és utasokhoz tartozó kiszolgálási költségeket a felvonó specifikus adatai alapján megállapító, továbbá legalább egy kiosztási tárolóval kialakított számítóegységgel, valamint a kabinok kiszolgálási költségeit összehasonlító és a kabinok közül a legkisebb kiszolgálási költségeket mutatóhoz a kiosztási tárolóban kiosztási utasítást egyértelműen hozzárendelő komparátorral van kiképezve, azzal jellemezve, hogy

   - a kiszolgálási költségeket (K) közvetlenül az új hívás beadása után kizárólag a beadási és a célállomás figyelembevételével a ^=1^5+1^+^5+Kp_Z+K_ws + K_wz képlet alapján kiszámító, ahol Κ^ =t_s F az új hívást beadó utas várakozási ideje a beadási állomáson, itt a kabin (2) utazási ideje a beadási állomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat,

   F a beszálló új utasok száma a beadási állomáson,

   K^ · F az új utasok utazási ideje, itt L a kabin (2) utazási ideje a beadási állomástól a célállomásig, figyelembe véve az esetleges közbenső megállásokhoz tartozó késleltetési időtartamokat,

   K_ps =Dts · P_s a kabinban (2) tartózkodó utas(ok) idővesztesége a beadási állomáson történt megállás miatt, itt

   Dt_saz egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből (th) valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül és a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik,

   P_s az utasok száma a beadási állomáson,

   Kp_Z =Dt_z · P_z a kabinban (2) tartózkodó utasok idővesztesége a célállomáson, mint közbenső állomáson való megállás miatt, itt

   Dt_zaz egy utasra vonatkoztatott időveszteség, amely a közbenső állomásokon való megállással járó állásidőből (tj,) valamint a közbenső állomáso(ko)n való megállás nélkül sé a közbenső állomáso(ko)n való megállással végrehajtott utazás időtartamainak különbségéből adódik,

   P_z az utasok száma a célállomáson,

   K_ws =Dt_s · F’ a beadási és a célállomás között beszálló utasok összesített várakozási ideje, itt

   F’ a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma, míg

   K_wz =(Dt_s + Dt,) F a célállomást követő állomásokon várakozó utasok várakozási ideje, itt F a már kiosztott hívásokhoz tartozó beszálló utasok száma, és a kiszolgálási költségeket (K) közvetlenül kiszámításuk után fogadó költségregiszterrel (Rl) ellátott számítóegység (5) kimenetére a számított kiszolgálási költségeket (K) a költségregiszterben (Rl) az egyes kabinokra (2) vonatkozóan tárolt kiszolgálási költségekkel összehasonlító és ebből véglegesnek tekintett híváskiosztást megállapító komparátor (11) van csatlakoztatva, továbbá

   - minden felvonó (A, B) ajtajához tartozóan az ajtóknak a kabinok (2) állásidejének (t_h) számításakor a számítóegység (5) által figyelembe vett nyitási és zárási idejét befogadó tárolóban elhelyezett időtáblázattal (14), valamint

   - a felvonó (A, B) emelkedéséhez és süllyedéséhez tartozóan egy adott állomás és minden további állomás között a kabin (2) megfelelő irányú mozgásához tartozó időket befogadó tárolóban elhelyezett, a kiszolgálási költségek (K) kiszámításakor a számítóegység által figyelembe vett utazási időtáblával (15) van ellátva, és

   - minden felvonóhoz (A, B) a kabin (2) pillanatnyi pozícióját rögzítő és az utazási időtábla (15) szerinti adatfeldolgozáskor a számítóegység (5) számára alapul szolgáló helyzetregiszter (R2) van rendelve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a kabin (2) állásidejét (t_h) a számítóegység (5) a bt ~ Iki + biy + Izá képlet szerint határozza meg, ahol t_tí az ajtó nyitási ideje, t_ny az ajtó nyitvatartásának időtartama, amely a be- és

   HU 210 405 Β kiszálló személyek számából, konstans időtényező figyelembevételével adódik, valamint

   Q az ajtó zárási ideje.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy kabinonként (2) az egy utasra eső és az új hívás miatt bekövetkező időveszteséget (Dt_s, Dt_z) a számítóegység (5) a dtj ~ Us + Ihs + ’sy ^— ^xy valamint a

   Dt_z ⁷ Ιχζ + ’hz + ky ~ ixy képletek határozzák meg, ahol tj az x jelű állomástól az új hívást kiadó s jelű beadási állomásig tartó utazási időtartama, t_hs az s jelű beadási állomáson a megálláshoz tartozó állásidő, ζψ utazási idő az s jelű beadási állomástól valamely y jelű állomásig, tx_y utazási idő az x jelű állomástól az y jelű állomásig az s jelű beadási állomáson való megállás nélkül,

   Q tazási idő az x jelű állomástól az új hívásban megjelölt z jelű célállomásig, t_hz a z jelű célállomáson a megálláshoz tartozó állásidő, míg ίφ utazási idő a z jelű célállomástól az y jelű állomásig.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a számítóegység (5) új hívás és kiosztott hívás egybeesésekor az időveszteséget (Díj, DQ a

   Dts = t’off valamint a

   Dt^t^ képletek szerint határozza meg, ahol t’_offa beadási állomáson az új hívásnál az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új beszállók számából és állandó időtényezőből adódik, továbbá t_off az új hívás célállomásán az ajtó nyitvatartási ideje, amely az új kiszállók számából és állandó időtényezőből adódik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hívási tároló (RAM1) első és második tárolóegységgel (RAM 1.1, RAM 1.2) van ellátva, ahol az első tárolóegység (RAM 1.1) a mindenkori beadási állomást jellemző hívások, a második tárolóegység (RAM 1.2) a hívásokban megadott célállomásokat jellemző hívásokat fogadó tárolóelemekkel van kiképezve, valamint az első tárolóegységhez (RAM 1.1) első kiosztási tároló (RAM2) és a második tárolóegységhez (RAM 1.2) második kiosztási tároló (RAM3) van csatlakoztatva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a költségregiszter (Rl) kimenete és a komparátor (11) között beiktatva a kiszolgálási költségek (K) maximális értékét (K_max) tartalmazó regiszterrel (17) első és második háromállapotú pufferrel (18, 19), negátoreal (20), két bemenettel ellátott VAGY-kapuval (21), valamint három bemenettel kiképzett első és második ÉS-kapuval (22,23) létrehozott csatolóelem (16) van csatlakoztatva, ahol

   - az első ÉS-kapu (22) bemenetén át az első tárolóegység (RAMl.lu) és az emelkedési irányhoz tartozó első kiosztási tároló (RAM2u) tárolócelláinak kimenetével valamint a költségregiszterrel (Rl) van összekapcsolva,

   - a második ÉS-kapu (23) bemenetén át az első tárolóegység (RAMl.ld) és a süllyedési irányhoz tartozó első kiosztási tároló (RAM2d) tárolócelláinak kimenetével, valamint a költségregiszterrel (Rl) van összekapcsolva,

   - az első és második ÉS-kapu (22, 23) kimenetei a VAGY-kapu (21) bemenetelre vannak vezetve, ez utóbbi kimenete az első háromállapotú puffer (18) vezérlő bemenetére és a negátoron (20) át a második háromállapotú puffer (19) vezérlő bemenetére van csatlakoztatva, továbbá

   - a regiszter (17) az első háromállapotú pufferen (18) keresztül a komparátor (11) adatbemenetére és a komparátoron (11) át a második háromállapotú pufferre (19) és a költségregiszterre (Rl) van csatlakoztatva, míg

   - a kiszolgálási költségeknek (K) a költségregiszterbe (Rl) való átvitele során a költségregiszter (Rl) aktiválása az adott állomásra következik be, és így ellenirányú mozgást kiváltó, az adott beadási állomáshoz rendelt hívás esetében a komparátor (11) a költségregiszterben (Rl) tárolt kiszolgálási költségek helyett a regiszterben (17) tárolt maximális értéket (K_max) fogadja és a felvonóhoz (A, B) a hívás hozzárendelését visszautasítja.