HU201455B - Synergetic compositions regulating the growth of plants - Google Patents

Synergetic compositions regulating the growth of plants Download PDF

Info

Publication number
HU201455B
HU201455B HU872058A HU205887A HU201455B HU 201455 B HU201455 B HU 201455B HU 872058 A HU872058 A HU 872058A HU 205887 A HU205887 A HU 205887A HU 201455 B HU201455 B HU 201455B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
component
acid
compound
ethephon
chloroethylphosphonic
Prior art date
Application number
HU872058A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT46519A (en
Inventor
Charles D Fritz
Raymond Michael See
David Treadway Manning
Thomas Neil Wheeler
Anson Richard Cooke
Original Assignee
Rhone Poulenc Bv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from US07/017,150 external-priority patent/US5123951A/en
Application filed by Rhone Poulenc Bv filed Critical Rhone Poulenc Bv
Publication of HUT46519A publication Critical patent/HUT46519A/hu
Publication of HU201455B publication Critical patent/HU201455B/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N37/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
    • A01N37/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof
    • A01N37/30—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group —CO—N<, e.g. carboxylic acid amides or imides; Thio analogues thereof containing the groups —CO—N< and, both being directly attached by their carbon atoms to the same carbon skeleton, e.g. H2N—NH—CO—C6H4—COOCH3; Thio-analogues thereof
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N53/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing cyclopropane carboxylic acids or derivatives thereof
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N57/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds
    • A01N57/18—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds
    • A01N57/20—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic phosphorus compounds having phosphorus-to-carbon bonds containing acyclic or cycloaliphatic radicals

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Breeding Of Plants And Reproduction By Means Of Culturing (AREA)
  • Cultivation Of Plants (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány szinergetikus hatású növényi növekedést szabályozó készítményekre, valamint olyan eljárásra vonatkozik, amelynek során ezekkel a készítményekkel növényi növekedést szabályozó hatást, illetve etilén kiváltotta hatást, vagy etilén típusú hatást lehet elérni.
Az etilén kiváltotta hatást vagy etilén típusú hatást magába foglaló, növényi növekedést szabályozó hatások jól ismertek a szakirodalomból. Ilyen típusú hatásként megemlíthetjük például a hozamnövelő hatást, a lombozat és a gyümölcs lehasadását, a virágzás és a gyümölcstermelés növekedését, a megdőlés megelőzését, a növényi megbetegedésekkel szembeni ellenállóképesség növekedését és más egyéb hatásokat.
Az ilyen típusú hatásokat kiváltani képes ágensek a szakirodalomból jól ismertek. így például a 3.879.188., 4.240.819., 4.352.869., 4.374.661. és 4.404.454. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból ilyen hatást kiváltani képes foszfornsav-származékok váltak ismertté. A 3.885.951. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból 2-halogén-etán-szulfinsavszármazékok váltak ismertté. A 3.927. 062. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból béta-klór- és béta-bróm-etán-szulfmsav-származékok és ezek észterei váltak ismertté. A 4.332.612. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban N-heterociklusos amidok és halogén-alkil-szilánok elegyeit ismertetik. A 4.354.334. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból N-heterocÜdusos amidok és 2-halogén-etil-szulfinátok elegyei ismeretesek. Parihar, N. S. a Hormonal Control of Plánt Growth, 69-79 (1964) szakirodalmi helyen a gáz alakú etilén hatását írja le.
A szakirodalomból ugyanakkor ismertté váltak bizonyos malonsav-származékok, amelyek képesek a növényi nevekedést szabályozni. így például a 3.072.473. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban N-aril-málonaminsavakat és ezek észtereit és sóit, továbbá N,N’-diaril-malonamidokat, N-alkil-N-aril-malonaminsavakat és észtereiket és sóikat, valamint N,N’-dialkil-N,N’-diaril-malonamidokat ismertetnek mint növényi növekedést szabályozó és herbicid hatású vegyületeket. A 84-39.803. számú japán szabadalmi leírásban (1984) malonsav-anilid-származékokat ismertetnek, mint növényi növekedést szabályozó vegyületeket. Shindo, N. és Kató, M. a Meiji Daigaku Noogaku-bu Kenkyu Hokoku, 62, 41-58 (1984) szakirodalmi helyen helyettesített maloin-monoanilidek növényi növekedést szabályozó tulajdonságait írják le.
Nem ismeretes azonban a szakirodalomból olyan növényi növekedést szabályozó készítmény, amely (1) etilén hatást vagy etilén típusó hatást kiváltó ágenst és (2) malonsav-származékot tartalmazna, továbbá szinergetikus növényi növekedést szabályozó hatást fejtene ki.
A találmány célja tehát olyan új készítmény kidolgozása, amely szinergetikus növényi növekedést szabályozó hatást mutat. A találmány célja továbbá olyan eljárás kidolgozása, amellyel szinergetikus növényi növekedést szabályozó hatás érhető el.
Felismertük, hogy szinergetikus növényi növeke2 dést szabályozó hatású készítmények állíthatók elő egyrészt (i) etilén hatású vagy etilén típusú hatású ágens és másrészt (ii) valamely (1) általános képletű malonsav-származék — a képletben Rí, R2, Yl, Y2, Y3, Υ», Y5 és Yő jelentése a későbbiekben megadott—kombinációjával. Ebben a kombinációban ugyanis a két komponens együttes növényi növekedést szabályozó hatása nagyobb, mint az egyes komponensek növényi növekedést szabályozó hatásának az összege.
A találmány tehát egyrészt olyan készítményre vonatkozik, amely hatóanyagként az előbbiekben ismertetett kombinációit tartalmazza.
A találmány tárgya továbbá eljárás növényi növekedés szabályozására olyan módon, hogy a növényzetre az említett két komponenst juttatjuk ki egyidejűleg vagy külön-külön.
Visszatérve az (1) általános képletre, ebben a helyettesítők jelentése a következő:
Rl jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,
R2 jelentése halogénatommal vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal adott esetben helyettesített fenilcsoport,
Yl jelentése oxigénatom,
Y2 jelentése oxigénatom vagy iminocsoport,
Y3 és Y4 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent vagy együtt 3-5 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoportot alkotnak azzal a szénatommal, amelyhez kapcsolódnak, és
Y5 és Yő oxigénatomot jelent.
A találmány szerinti készítmények hatóanyagát képező (1) általános képletű malonsav-származékokat és az előállításukhoz használt kiindulási anyagokat a szakirodalomból jól ismert módszerekkel, ugyancsak ismert kiindulási anyagokból állíthatjuk elő. A (1) általános képletű vegyületek közül az új malonsav-származékokat a párhuzamosan benyújtott R/48433. számú 1989. június 28-án közzétett bejelentésünkben ismertetett módon állíthatjuk elő. Ezek az új malonsav-származékok is ismert módszerekkel állíthatók elő ugyancsak ismert kiindulási anyagokból.
A (1) általános képletű vegyületek és az előállításukhoz használt kiindulási anyagok gyártására alkalmas módszerek megtalálhatók többek között a következőkben felsorolt publikációkban: Richter, G. H. „Textbook of Organic Chemistry, harmadik kiadás, John Wiley and Sons, New York, 486. old.; Breslow, D. S. és munkatársai: Jour. Amer. Chem. Soc. 66. 1286-1288 (1944); Svendsen, A. és Boil, P.M.: Jour. Org. Chem. 40,1927-1932 (1975); Sen, A.K. és Sengupta, P.: J. Ind. Chem. Soc. 46. (9), 857-859 (1969); Thiers, R. és Van Dormael, A.: Bull. Soc. Chim. Béig. 61.245-252 (1952); Brown, R. F. C.: Austral. Jóm·, of Chem. fi. 121-124 (1955); 3.951.996. számú amerikai egyesült államokbeli és 1.374.900. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás; Chiriac, C. I.: Revue Romaine de Chimie 25- (3), 403-405 (1980); Weiner, N.: „Org. Syn. Coll.” II. kötet, 279-282 (1950); John Wiley & Sons, New York; Block, Jr., Paul: „Org. Syn. Coll.”, V. kötet, 381-383 (1973), John Wiley and Sons, New York; Reliquet, F. és munkatársai: Phos. and Sulfur 24.
-2HU 201455 Β
279-289 (1985); Palmer, C. S. és McWherter, P.W.: „Org. Syn. Coll.” I. kötet, 245-246 (1951), második kiadás, John Wiley and Sons, New York; Staudinger, H. és Becker, H.: Berichte 5Q· 1016-1024 (1917); Purrington, S. T. és Jones, W. A.: J. Org. Chem. 4S· 761-762 (1983); Kitazume, T. és munkatársai: Chem. Letters (1984) 1811-1814; Wolff, I. A. és munkatársai, Synthesis (1984), 732-734; Zambito, A. J. és Howe, W.W.: „Org. Syn. Coll.”, V. kötet, 373-375 (1973), John -Wiley and Sons, New York; és Hartung, W. H. és munkatársai: „Org. Syn. Coll., V. kötet, 376-378, John Wiley and Sons, New York.
A (1) általános képletű malonsav-származékok és az előállításukhoz használt kiindulási vegyületek gyártására alkalmas módszerek megtalálhatók továbbá a következő szakirodalmi publikációkban is: Rathke, M. W. és Cowan, P. J.: J. Org. Chem. 5Q. 2622-2624 (1985); Fones, W. S.: „Org. Syn. Coll.”, IV. kötet, 293 (1963), John Wiley and Sons, New York; Gompper, R. és Topfl, W.: Chem. Bér. 25· 2861-1870 (1962); Compper, R. és Kunz, R.: Chem. Bér. 22.2900-2904 (1966); Ono, N. és munkatársai:
J. Org. Chem. 5Q. 2807-2809 (1985); Blankenship,
C. és Paquette, L. A.: Synth Conun. 14. (11), 983987 (1984); Balolwin, J. E. és munkatársai: Tét. Lett. 26. (4), 481-484 (1985); Kawabata, N. és munkatársai: Bull. Chem. Soc. Jpn. Sí (8), 2687-2688 (1982); Bodanszky, M. és du Vignaud, V.: J. Am. Chem. Soc. SÍ. 5688-5691 (1959); Neelakantan, S. és munkatársai: Tetrahedron21· 3531-3536 (1965); Fuson, R.C.: .Advanced Organic Chemistry”, 202. old., (1950), John Wiley and Sons, New York; Duty, R.C., Anal. Chem. 42. (6) 743-746 (1977); Korner, G.: Contradi, Atti acad Lincei 22· I, 823-836 (C. A. £, 73 (1914)); Schimelpfenig, C.W.: J. Chem. Soc. Perk. Trans. 1,1977 (10), 1129-1131; Kim, Y. S. és munkatársai: Taehan Hwahak Hoechi IS. (4), 278288 (1974); 2.449.285. számú NSZK-beli és 3.962.336,3.992.189., 4.020.099. és 4.154.952. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások és a 148.726. számú japán közrebocsátási irat (1979).
A találmány szerinti szinergetikus hatású növényi növekedést szabályozó készítményekben etilén hatást vagy etilén típusú hatást kiváltó ágenseként
2-klór-etil-foszfonsavat, 2-klór-etán-szulfonsavat,
2-klór-etil-tionofoszfonsavat, 2-klór-etil-foszfonsav-etilésztert, 2-bróm-etil-foszfonsav-diamidot, trisz(2-metoxi-etoxi)-2-klór-etil-szilánt, 1-aminociklopropán-karbonsavat vagy gázalakú etilént használunk.
Ezek a vegyületek a szakirodalomból jól ismert módszerekkel állíthatók elő, illetve számos közülük kereskedelmi forgalomban kapható.
A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítményekben hasznosítható, etilén hatású vagy etilén típusú hatású ágensek közül előnyös a gáz alakú etilén és az l-amino-2-ciklopropán-karbonsav (ACC), mely utóbbi vegyület képes etilénre bomlani növényi szövetekben.
A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítmények széles spektrumú növényi növekedést szabályozó hatást, illetve etilén hatást vagy etilén típusú hatást fejtenek ki, többek között a felhasznált koncentrációktól, a konkrét esetben al4 kalmazott készítmény milyenségétől és a konkrét esetben kezelt növény fajtájától függően. Bár a találmány szerinti készítményeket elsősorban mint etilén hatást vagy etilén típusú hatást adó készítményeket tekintjük, a találmányt azonban nem korlátozzuk az említett hatások elérésére, hiszen szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti készítményekkel egyes esetekben elért hatás nem feltétlenül tekinthető technikailag hagyományos vagy ismert etilén hatásnak vagy etilén típusú hatásnak. Ezért célszerűnek találjuk a találmány szerinti készítményekkel biztosított hatást általában mint növényi növekedést szabályozó hatást említeni.
A fentiekre való tekintettel leírásban olyan kifejezések alatt, mint például a „növényi növekedést szabályozó eljárás” vagy „növényi növekedést szabályozó készítmény” azt értjük, hogy eltérően a herbicid hatástól (melynek célja a növény elpusztítása) a növény bármelyik jellemzője vonatkozásában javulást érünk el. Éppen ezért a találmány szerinti készítményeket olyan mennyiségekben alkalmazzuk, melyek még nem fitotoxikusak a kezelendő növény vonatkozásában.
Mindazonáltal azt is rögzítenünk kell, hogy a találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítmények alkalmazása egyes esetekben herbicid jellegű lehet, így például az alkalmazásuk célja szunnyadó rizómák növekedésének a serkentése abból a célból, hogy ezek a rozómák jobbna érzékenyek legyenek egy herbicid hatóanyagra. Az ilyen esetekben is azonban a találmány szerinti készítményeket gyakorlati szempontból nem lehet herbiddnek tekinteni, hiszen feladatuk csupán az, hogy a nemkívánt növény fejlődését gyorsítják vagy más módon teszik nagyon érzékennyé az igazi herbidd hatóanyagra. Az elmondottakból értelemszerűen adódik, hogy a találmány szerinti megoldást alkalmazhatjuk herbidd hatású vegyületek vagy vegyület keverékek vagy készítmények jelenlétében is.
A találmány gyakorlati megvalósítása szempontjából igen különböző növényi növekedést szabályozó hatásokat, általában etilén hatásokat vagy etilén típusú hatásokat érhetünk el, például a következőkben felsorolt hatások valamelyikét:
1. Terméshozam növelése;
2. Auxin-aktivitás;
3. Terminális növekedés gátlása, csúcs dominanda szabályozása, ágasodás és bokrosodás növelése;
4. A növény biokémiai összetételének megváltoztatása;
5. Lombozat, virágzat és gyümölcs lehasadásának vagy a lehasadási zóna elválásának a serkentése;
6. Gyümölcsök és levelek esetében az érés és az elszíneződés fokozása;
7. A virágok és a gyümölcsök számának szaporítása és virágba borulás kiváltása;
8. Virágzás és magkifejlődés megelőzése vagy gátlása;
9. Megdőlés megelőzése;
10. Magcsírázás serkentése és a nyugalmi állapot megszakítása;
11. Fagykárosodással szembeni ellenállóképesség fokozása;
-3HU 201455 Β
12. Hormon- va® epinasztia-hatások kiváltása;
13. Más növekedésszabályozó anyagokkal interakciók kiváltása;
14. Herbicid hatóanyagokkal interakciók kiváltása;
15. Betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása.
Az előzőekben említett kifejezések alkalmazásával tehát a fentiekben felsorolt hatások mind a 15 kategóriájának valamelyikében kiváltott hatást, illetve a növény, mag, termés, zöldség va® gyümölcs (függetlenül attól, ho® a gyümölcs va® a zöldség betakarítva) bármiféle módosítását értjük mindaddig, míg a nettó eredmény a növény, mag, gyümölcs va® zöldség bármelyik kedvező tulajdonságának a növekedésével jár együtt, megkülönböztetendő a herbicid hatástól (hacsak a találmányt nem e® herbicid hatóanyaggal kombinációban va® annak jelenlétében hasznosítjuk). A „gyümölcs” kifejezés alatt a növénynek bármely olyan termését értjük, amelynek gazdasági értéke van.
A fentiekben felsorolt 15 kategória vonatkozásában a következőkben valamivel részletesebb ismertetést adunk.
1. Hozam növelése:
A találmány szerinti készítmények képesek sokféle növény hozamát növelni. Ezekre a növényekre példaképpen említjük a gabonaféléket, különösen a zabot (Avena sativa), búzát (Triticum aestivum) és az árpát (Hordeum spp.), továbbá más típusú növények hozamának növelését is ideértjük, így például a babét és a ®apotét (Gossypium hirsutum).
2. Auxin-aktivitás:
Ha például e® levágott napraforgó-fej egyik oldalára lanolinos paszta formájában a találmány szerinti készítmények valamelyikét feljuttatjuk, akkor az alkalmazási oldaltól eltérő irányban a fej el fog hajolni. A találmány szerinti készítményekkel e®szikű és kétszikű növények földalatti rizómáinak kihajtása váltható ki, miként ez bizonyítható például paradicsom (Lycopersicon esculentum) teljes szárhosszúságában a ®ökérkezdemények megjelenésével azt követően, ho® e® találmány szerinti, vizes oldat formájú készítménnyel kezeltük. Ilyen típusú hatásként említhetjük a dugványok meg®ökereztetését olyan esetben, amikor magukat a növényeket kezeltük, va® pedig a növények du®ányainak levágott végeit.
3. A terminális növekedés gátlása, a csúcsdominancia szabályozása, az ágasodás és a bokrosodás növelése:
Ilyen típusú hatások elérhetők sokféle növényfajta esetében a találmány szerinti készítményekkel. Ilyen növényfajtákra példaképpen a következőket említhetjük: fa®al (Ligustrum ovalifolium), fekete áfonya (Vaccinum corymbosum), azálea (Rhododendron obtusum), szójabab (Glycine max.), bab (Phaseolus vulgáris), paradicsom (Lycopersicon esculentum), Alternanthua philoxeroides és e®szikűek, például a rizs (Oryza sativa), Sorghum halepense és vadzav (Avena fatua). Ilyen típusú hatás értékes lehet útmenti fűfélék irtásában. A szakirodalomban utalás található arra, ho® ha a vezérrü®et például lecsípéssel távolítjuk, ak4 kor az ágzugi rü®ek kezdenek fejlődni. A ®akorlatban azonban általában az tapasztalható, ho® a vezérrü® eltávolításakor az ágzugi rü®ek valamelyike veszi át a vezérrü® aktivitását és dominanciáját. A találmány szerinti készítmények alkalmazásakor azonban rendszerint a vezérrü® aktivitása e® időn át gátlódik, azonban a későbbiekben a vezérrü® normál növekedésen me® át és így normális mennyiségű virág és gyümölcs képződik, vagyis elkerülhető a lecsípéssel szükségszerűen együttjáró rügyveszteség. Elképzelhető azonban, ho® e®es növényfajták az elmondottaktól eltérően reagálnak a találmány szerinti készítménnyel az apikális dominancia szabályozása céljából végzett kezelésre. A növekedésszabályozás kiteijedhet nemcsak a vezérrügyre, hanem a szár mentén a laterális rü®ekre is. Ilyen típusú növény például a dohány (Nicotiana tabacum) és a krizantém (Chrysanthenum sp.). Az ilyen típusú hatás hasznos laterális rü®ekből bekövetkező saijnövekedés gátlására a dohánynál.
4. A növény biokémiai összetételének változtatása:
A találmány szerinti készítmények képesek mérhetően me®áltoztatni számos növény esetében a levelek felületét a szár felületéhez képest, és ezáltal e® növényre vonatkoztatva az összes fehérjetartalom növelése, illetve a kezelt növényeken belül a fehérje-, szénhidrát-, zsír-, nikotin- és cukortartalomváltozása érhető el. A találmány szerinti készítményekkel növelhető a látexképződés gumifajták esetében, miáltal a száraz gumitartalomban is növekedés érhető el.
5. A lombozat, virágzat és gyümölcsök lehasadásának, illetve a lehasadási zóna elválásának a serkentése:
A találmány szerinti készítményekkel mind évelő, mind egynyári növényeknél az érett lombozat lehasadása ®orsítható. így például igen aktívak lehetnek lombozatirtóként ®apot esetében, illetve az újranövekedés meggátlásában, és ez a lombozatirtó tulajdonság megfi®elhető más növényfajtáknál is, í® például rózsaféléknél, almaféléknéí, citrusféléknél és faiskolákban, azt követően, ho® a levelek érett állapotot értek el. A találmány szerinti készítményekkel virágok és/va® gyümölcsök lehasadásának ®orsítását számos növényfajtánál fi®elhetjük meg. Az ilyen növényekre említhetjük például az almát (Malus domestica), a körtét (Pyrus communis), a meg®et (Prunus avium), a hikoridiót (Carva iílinoensis), a szőlőt (Vitis vinifera), az olivát (Olea europaea), a kávét (Coffea arabica) és a babot (Phaseolus vulgáris). A lehasadás ilyen módon való befolyásával szabályozni lehet a virágképződést és elő lehet segíteni a gyümölcsbetakarítást. A lehasadási zóna elválásának serkentése megfi®elhető például ®apot gubóinak nyitódásánál va® diófélék, így példád dió és hikoridió zöld héjának felhasadásánál.
6. Gyümölcsöknél és leveleknél az érés és a színkifejlődés ®orsítása
A találmány szerinti készítmények képesek gyümölcsök (leszedett va® le nem szedett) érésének ®orsítására számos növényfélénél. Az Úyen növényekre példaképpen említhetjük az almát (Malus
-4HU 201455 Β
Ί domestica), a körtét (Pyrus communis), a meggyet (Prunus avium), a paradicsomot (Lycopersicon esculentum), a banánt és az ananászt (Ananas comosus). Képesek továbbá betakarítható levelek zöld színét megváltoztatni például a dohánynál (Nicotiana tabacum), illetve visszazöldült citrusféléknél, például a narancsnál (Citrus sinensis) és a citromnál (Citrus limon).
7. A virágzás és a gyümölcsérés serkentése és virágbaborulás kiváltása
Megfelelően alkalmazva a találmány szerinti készítmények képesek a virágzást és a gyümölcsérést fokozni, illetve a virágbaborulást okozni számos haszonnövénynél, például a szójababnál (Glycrne max), babnál (Phaseolus vulgáris), tótbabnál (Phaseolus vulgáris), ciniánál (Zinnia elegáns), ananásznál és a mangónál.
8. A virágzás és a magfejlődés gátlása
Alkalmasan alkalmazva a találmány szerinti készítmények gátolhatják a virágzást és/vagy meggátolhatják a magfejlődést például a Sorghum halepense gyomnövény esetében.
9. Megdőlés megelőzése
A találmány szerinti készítmények merevséget okoznak természetes jellemzőik folytán megdőlésre hajlamos növények esetében. Ez a hatás megfigyelhető sokféle növényfajtánál, így például a búzánál (Triticum aestivum), árpánál (H ordeum vulgare) és a borsónál (Pisum sativum).
10. a Magcsírázás serkentése és a nyugalmi állapot megszakítása
A találmány szerinti készítmények például salátamagvak csírázását serkenthetik, illetve gumósok, például vetőburgonya nyugalmi állapotát megszűntethetik.
11. Fagykárosodással szembeni ellenállóképesség fokozása
A találmány szerinti készítmények számos növényfélénél, például limababnál (Phaseolus limensis) biztosíthatják a fenti hatást.
12. Hormon- vagy epinasztia-hatások
A találmány szerinti készítmények a fenti hatást számos növényfélénél, különösen a paradicsomnál (Lycopersicon esculentum) kiválthatják.
13. Más növekedésszabályozókkal való kölcsönhatások
A találmány szerinti készítmények természetesen felhasználhatók más ismert növényi növekedést szabályozó anyagokkal, például maleinsavhidraziddal , N-(dimetil-amino)-szukcinaminsavval, giberelinsawal és naftalin-ecetsawal. Ezek az interakciók szinergista vagy antagonista jellegűek lehetnek.
14. Herbicid hatóanyagokkal való interakció
Bár a találmány szerinti készítményeknek lényegében önmagukban nincsen fitotoxikus aktivitásuk, felhasználhatók növényi növekedést szabályozó készítményekként herbicid hatóanyagokkal kombinációban, például amino-triazo-származékokkal kombinációban a Sorghum halepense irtására.
15. Betegségekkel szembeni ellenálóképesség
A betegségekkel szembeni ellenálóképesség azt jelenti, hogy a növényi szövetek ellenállóképesek a növényi patogénekkel szemben, azáltal, hogy a találmány szerinti készítmények a szövetekben az en8 zim folyamatokat kedvezően befolyásolják.
A találmány szerinti készítményekben az etilén hatást vagy etilén típusú hatást kiváltó ágens, azaz (i) ágens és a malonsav-származék, azaz a (ii) vegyület egymáshoz viszonyított mennyisége olyan, hogy az így kapott készítmény növényi növekedést szabályozó hatása szinergetikus módon nagyobb, mint az egyes komponensek külön-külön kifejtett növényi növekedést szabályozó hatásának összege. Az (i) ágens és a (ii) vegyület mennyisége széles határok között változhat a konkrét esetben alkalmazott ágens és vegyület jellegétől, a konkrét esetben kezelni kívánt haszonnövénytől, a konkrét esetben elérni kívánt növényi növekedés szabályozó hatástól, továbbá a környezeti és klimatikus viszonyoktól függően. A (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonatkoztatott tömegaránya mindazonáltal 0,1:1000 és 1000:0,1 arányértékek között mozoghat. Előnyösen a (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonatkoztatott tömegaránya 1:1 és 1:5 arányértékek közötti. A találmány szerinti készítményben a hatóanyag összmennyiséget előnyösen úgy választjuk meg, hogy az ne legyen fitotoxikus a kezelendő növényre.
A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítményeket szokásos keverési módszerekkel állíthatjuk elő, illetve szakember számára jól ismert módon használhatjuk fel a gyakorlatban. A találmány értelmében végezhetünk kombinált alkalmazást (például tankkeverék formájában) vagy egymást követő alkalmazást.
Az utóbbi esetben azonban általában a (ii) vegyületet a (i) ágenst megelőzően juttatjuk ki abból a célból, hogy a szinergista növényi növekedést szabályozó hatást éljünk el. A találmány szerinti készítmények az említett hatóanyagokon kívül rendszerint hordozóanyagot és/vagy hígítóanyagot tartalmaznak. Ezek a hordozó- és hígítóanyagok folyékony vagy szilárd halmazállapotúak lehetnek. A következőkben a hatóanyag alatt a (i) ágens és a (ii) vegyület kombinációját értjük.
A célszerűen alkalmazható, folyékony halmazállapotú hígító- vagy hordozóanyagokra megemlíthetjük például a vizet, kőolajpárlatokat és más folyékony hordozóanyagokat, adott esetben felületaktív anyagokkal együtt. Folyékony koncentrátumok állíthatók elő például úgy, hogy a találmány szerinti hatóanyagokat feloldjuk egy nem fitotoxikus oldószerben, például acetonban, xilolban, nitro-benzolban, ciklohexanonban vagy dimetil-formamidban és a hatóanyagokat diszpergáljuk vízben megfelelő felületaktív emulgeáló- és diszpergálószerekkel.
A diszpergáló- és emulgeálószerek, illetve mennyiségeik megválasztását a készítmény típusától, illetve az ágensnek a hatóanyag diszpergálása vonatkozásában kifejtett képességétől függően választjuk meg. Általában célszerű a lehető legkisebb mennyiségű ágenst használni, hogy a készítmény kijuttatása után az eső ne legyen képes a hatóanyagot újra emulgeálni és a növényről lemosni. Diszpergáló- és emulgeáló szerként használhatunk nemionos, anionos vagy kationos anyagokat, így például alkilén-oxidok fenollal és szerves savakkal alkotott kondenzációs termékeit, alkil-aril-szulfoná5
-5HU 201455 Β tokát, komplex éter-alkoholokat és kvaterner ammónium-vegyületeket.
A nedvesíthető porkészítmények vagy a porozószerek előállítása során a hatóanyagot diszpergáljuk egy finoman eloszlatott szilárd hordozóanyagban, például agyagban, talkumban, bentonitban, diatómaföldben vagy fullerföldben. A nedvesíthető porkészítmények előállítása esetén a fentiekben említett diszpergálószereket, illetve lignoszulfonátokat is hasznosítunk.
A találmány szerinti hatóanyagból a szükséges mennyiséget rendszerint 1 hektárra vonatkoztatva 9-1800 liter mennyiségben vett egy vagy több folyékony hordozó- és/vagy hígítóanyaggal vagy pedig hektáronként 5,5-550 kg közömbös szilárd hordozó- éslvogf hígítóanyaggal juttatjuk ki. A folyékony koncentrátumokban a hatóanyag koncentrációja rendszerint 5-95 tömeg%, míg a szilárd halmazállapotú készítményekben a hatóanyag mennyisége rendszerint 0,5-90 tömeg%. Kielégítő minőségű permetezhető vagy porozható készítmények általában hektáronként a hatóanyagra vonatkoztatva 0,011-16,5 kg/ha, előnyösebben 0,11-5,5 kg/ha felhasználási aránnyal kerülnek alkalmazásra.
A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak más, adott esetben alkalmazott komponenseket, így például stabilizátorokat vagy más biológiailag aktív anyagokat is, feltéve, hogy ezek az anyagok nem csökkentik vagy nem befolyásolják kedvezőtlenül a hatóanyag aktivitását és nem károsítják a kezelendő növényt sem. A más biológiailag aktív anyagokra példaképpen említhetünk egy vagy több inszektícid, herbicid, fungicid, nematicid, miticid vagy növényi növekedést szabályozó anyagot.
B ár a találmány szerinti készítmények felhasználási módja előnyösen a növények lombozatának és szárának kezelése, a találmány szerinti készítmények kijuttathatjuk arra a talajra is, amelyben a növények nőnek, vagyis az ilyen esetekben a készítményeket a gyökérzet abszorbeálhatja olyan mértékben, amely elegendő a találmány értelmében a növényi növekedést szabályozó hatás kiváltására.
A találmány szerinti készítményeket előnyösen juttathatjuk ki növekvő növényekre, miként ezt a későbbiekben számos példában látni fogjuk. Bizonyos esetekben azonban a készítmények aktívak lehetnek magvak kezelésére, így például káposzta magvak vagy zab magvak kezelésére, vagy pedig a gyökérzetet márthatjuk a készítményekbe.
A találmány szerinti készítményeket előnyösen a növényzetre normál átlagos vagy normál növekedési körülmények között juttatjuk ki. így tehát kijuttathatók például a növényi vegetációs növekedési szakaszban a kívánt szabályozó hatás biztosítása céljából.
A leírásban növény alatt általában bármely mezőgazdasági vagy kertgazdálkodási haszonnövényt, dísznövényt és gyepfűfélét értünk. A találmány szerinti készítményekkel kezelhető növényekre példaképpen megemlíthetjük a kukoricát, gyapotot, édesburgonyát, fehérburgonyát, lucernát, búzát, zabot, rizst, árpát, cirokot, dohányt, szárazbabot, szójababot, cukorrépát, napraforgót, paradicso10 mot, lehulló gyümölcsféléket, citrusféléket, teát, kávét, olajbogyót, ananászt, kakaót, banánt, cukornádat, olajpálmát, egynyári, ágyásban fejlődő növényeket, fás bokrokat, gyepfűféléket, dísznövényeket, örökzöldeket, fákat és virágokat. A leírásban a haszonnövény alatt a felsoroltak bármelyikét érthetjük.
A találmány szerinti készítmények esetében elképzelhető a fentiekben felsorolt növényi növekedést szabályozó hatások tetszőleges kombinációja. A találmány szerinti készítmények nagy biztonsággal alkalmazhatók olyan értelemben, hogy a növényi növekedést szabályozó hatást kiváltó koncentrációban nem égetik meg vagy nem károsítják más módon a növényt, továbbá ellenállók az időjárással szemben, amely magába foglalja az eső által okozott lemosást, az ibolyántúli fény, oxidáció vagy nedvesség jelenlétében bekövetkező hidrolízis elleni ellenállóképességet, továbbá legalább azt, hogy az említett lebomlás, oxidáció vagy hidrolízis során képződő anyagok nem károsítják a növényt, azaz nem okoznak fitotoxicitást. A találmány szerinti készítményekben alkalmazhatunk hatóanyagkeverékeket is, illetve a találmány szerinti hatóanyagokat kombinálhatjuk más biológiailag aktív anyagokkal, miként ezt a korábbiakban részletesen ismertettük.
1. Példa
3-/(4-Fluor-feml)-amino/-3-oxo-propionsav-eti lészter előállítása
Nitrogéngázzal átöblített, levegővel kevert reakcióedénybe bemérünk 4,44 g (0,04 mól) 4-fluor-anilint, 4,05 g (0,04 mól) trietil-amint és 200 ml tetrahidrofuránt, majd az így kapott elegyhez intenzív keverés közben szobahőmérsékleten adagolótölcsér segítségével gyorsan hozzáadunk 6,02 g (0,04 mól) etil-malonil-kloridot, ezután pedig az adagoló tölcsért néhány ml tetrahidrofuránnaí átöblítjűk. A kevert reakcióelegy hőmérséklete 42 °C-ra nő, majd fehér csapadékként trietil-aminhidroklorid válik ki. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten mintegy 2 órán át keverjük, majd a trietilamin-hidrokloridot kiszűrjük, oldószerrel mossuk és szárítjuk, 5,2 g-ot (0,04 mól) kapva. A szűrletet ezután forgó bepárlóban az oldószertől megszabadítjuk, majd az így kapott bíborszínű csapadékot feloldjuk metilén-kloridban. A kapott oldatot egymás után 75-75 ml 2 n sósavoldattal háromszor, majd 75-75 ml vízzel kétszer mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A kapott nyers szilárd terméket először etil-acetát és ciklohexán elegyéból átkristályosítjuk, majd flashkromatografálásnak vetjük alá. így 3,47 g (0,015 mól) mennyiségben a 68-71 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk.
2. Példa
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. A 2r-76. vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit az A. táblázatban soroljuk fel.
-6HU 201455 Β
12 A. Táblázat (2) általános képletű vegyületek
A vegyü- Helyettesítők let R’i Z’i sorszáma
Y’i
Elemzési eredmények számított talált
C% H% N% C% H%
Olvadáspont
N% (’C)
2. C2H5 4-C1 N(CH3) 56,36 5,52 5,48 56,25 5,53 5,21 49-52
3. C2H5 4-CH NH 62,06 5,21 12,07 61,68 5,09 11,99 101-103
4. C2H5 4-C2H5 NH 63,86 6,51 5,32 63,79 6,57 5,34 67-70
5. C2H5 3,5-Cb NH 47,85 4,02 5,07 47,86 4,14 5,08 67-69
6. C2H5 3-CF3-4-Br NH 40,70 3,13 3,96 40,69 3,24 3,97 69-72
7. C2H5 2-F-4-Cl-5-P( = O) (OCH2CH3)2
NH 45,52 5,09 3,54 45,41 5,26 3,56 97-98
8. C2H5 2,6-(CH3)2-4-Br NH 49,69 5,13 4,46 49,63 5,67 4,96 143-145
9. C2H5 3-CH34-Br NH 48,01 4,70 4,67 49,25 5,24 4,65 62-65
10. C2H5 3-CF3 NH 52,36 436 5,09 51,98 4,53 5,22 71-72,5
11. C2H5 3-C1 NH 54,67 5,01 5,80 53,96 5,33 5,86 olaj
12. C2H5 3,4-Cb 0 47,68 3,64 - 46,63 3,86 - olaj
13. C2H5 2,4-(CH3)2 NH 66,36 7,28 5,95 66,52 7,00 5,76 98-99
14. C2H5 3,4-(CH3)2 NH 66,36 7,28 5,95 66,29 7,26 5,90 68-70
15. C2H5 2-C1-4-F NH 50,88 4,27 5,39 50,52 4,18 5,19 68-71
16. C2H5 2-C1 NH 54,67 5,01 5,80 54,58 5,11 5,72 -
17. C2H5 4-CH3 NH NMR (CDCb): 61,17-139 (t, 3H), 80-83
2,33 (s, 3H), 3,45 (s, 2H), 4,07-4,42 (q, 2H), 6,99-7,57 (m, 4H), 8,9-9,3 (széles s, H) ppm.
18. C2H5 2,6-(CH3)2 NH NMR (CDCb): δ 1,15-1,46 (t, 3H), 2,23 (s, 6H), 2,50 (s, 2H), 4,07-4,50 (q, 2H), 7,10 (s, 3H), 8,37-8,78 (széles s, H) ppm. 97-100
19. C2H5 2-CF3-4-Cl NH 46,54 3,58 4,52 46,68 3,71 4,47 58,5-61
20. C2H5 2,3-02 NH 47,85 4,02 5,07 47,84 4,05 5,07 72-75
21. C2H5 2,5-Ch NH 47,85 4,02 5,07 47,98 3,99 4,93 66-68
22. C2H5 3,5-Br2 NH 36,19 3,04 3,84 36,59 3,17 3,71 95-97
23. C2H5 2-CH3-5-Cl NH 56,37 5,52 5,48 4,51 56,76 5,72 5,26 96-98
24. C2H5 3,4,5-Cb NH 42,54 3,25 42,95 3,16 4,28 111-113
25. C2H5 2-CH3-4-Cl NH 56,37 5,52 5,48 56,00 5,67 5,21 103-104
26. C2H5 2,4-Cfe NH 47,85 4,02 5,07 47,91 4,05 4,79 78-79
27. C2H5 4-CH3S- NH 56,89 5,97 5,53 56,75 5,90 5,48 73-75
28. C2H5 3,5-(CF3)2 NH 45,49 3,23 5,19 4,08 45,96 3,23 4,02 72-75
29. C2H5 2-CH3O-5-Cl NH 53,04 5,16 53,65 5,31 5,14 86-87
30. C2H5 4-1 NH 39,66 3,63 4,20 39,40 3,68 4,08 108-110
31. C2H5 4-C2H5O- NH 62,13 6,82 5,57 62,45 7,03 5,77 100-101
32. C2H5 4-n-C4H9 NH 68,41 8,04 5,22 68,91 8,29 5,86 olaj
33. C2H5 4-n-C6Hi3O- NH 66,42 8,20 4,56 67,18 65,09 8,35 4,58 66-68
34. C2H5 4-n-CtH9O- NH 64,49 7,58 5,01 7,75 4,77 82-83
35. C2H5 2,4,5-Cb NH 42,54 3,25 4,51 42,40 3,09 4,39 104-105
36. C2H5 2.4-ΒΓ2 NH 36,1 3,04 3,84 36,29 2,93 3,77 83-85
37. C2H5 2-O-4-Br NH 41,21 3,46 4,37 41,29 3,42 4,35 78-80
38. C2H5 2-Br-4-O NH 41,21 3,46 4,37 41,59 3,61 4,55 81-82
39. C2H5 4-C6H5CO- NH 69,44 5,51 4,50 69,75 36,27 5,51 4,48 87-88,5
40. C2H5 3,4-Br2 NH 36,19 3,04 3,84 3,33 3,68 64-67
41. C2H5 2-F-4-Br NH 43,44 3,65 4,61 43,49 3,88 3,95 78,5-80
42. C2H5 2-CH3O-4-Cl NH 53,04 5,19 5,16 53,38 5,23 5,10 71-73
43. C2H5 2-CH3O-4,5-Cb NH 47,08 4,28 4,58 47,31 4,64 4,59 95-98
44. C2H5 2-CH3-3,4-Cb NH 49,67 4,52 4,83 49,86 4,62 4,69 90-93
45. C2H5 2-F-4-C1 NH 50,88 4,27 5,39 50,90 4,56 5,21 66-69
46. C2H5 3-Br-5-O NH 41,21 51,23 3,46 4,37 41,26 3,67 4,14 78-80
47. n-C4H9 2-CH3-4-Br NH 5,53 4,27 51,59 5,41 4,17 91-93
48. C2H5 2-CO2H-4-Br NH NMR (DMSO dő: δ 1,16-1,43 (t, 3H), 3,48 (s, 2H), 4,06-4,7 (m, 4H), 7,5-8,7 (m, 3H) ppm. 151-154
49. C2H5 2-CH3-3,5-Cb NH 49,67 4,52 - 49,22 4,43 - 116-120
-7HU 201455 Β
14
A. Táblázat folytatása (2) általános képletű vegyületek
Avegyü- Helyettesítők Z’i YT C% Elemzési eredmények N% Olvadás- pont CC)
let sor- száma R’I számított H% N% C% talált H%
50. C2H5 2-CH3-4,5-Cl2 NH 49,67 4,52 4,83 49,68 4,40 4,45 134-135,5
51. C2H5 2-C2H5-4-C1 NH 57,89 5,98 5,19 58,26 6,06 5,24 98-99
52. C2H5 2-CH3-3-C1 NH 56,37 5,52 5,48 56,49 5,49 5,47 103-105
53. C2H5 3-NO2-4-Cl NH 46,08 3,87 9,77 46,52 4,00 9,43 81-83
54. C2H5 2-CH3 NH 65,14 6,83 6,33 63,60 6,51 6,12 68-71
55. C2H5 2-CH3O NH 60,75 6,37 5,90 60,82 6,28 5,84 62-64
56. C2H5 2,5-(CH3)2-3,4-Cl2 NH 51,33 4,97 4,61 51,65 4,92 4,33 119-120
57. C2H5 2-CH3O-3,5-Cl2 NH 47,08 4,28 4,58 47,10 4,22 4,61 90-92
58. C2H5 2-CH3-4-Br-5-Cl NH 43,07 3,92 4,19 41,85 4,31 3,72 132-135
59. C2H5 4-(4-ClC6H4O) NH 61,18 4,83 4,20 61,27 4,94 4,14 86-87
60. C2H5 (3) képletű csoport NH 58,55 5,16 3,41 58,91 5,23 3,29 olaj
61. C2H5 (4) képletű csoport NH 71,37 6,56 3,96 70,97 6,66 3,72 98-100
62. C2H5 3-C3H5O- NH 68,22 5,73 4,68 68,15 5,84 4,69 olaj
63. C2H5 3,5-Cl2-2-CO2CH3 NH 46,73 3,92 4,19 46,85 3,91 4,12 olaj
64. C2H5 2,3-(CH = CHCH = CH) NH 70,02 5,88 5,44 70,30 6,00 5,51 78-80
65. C2H5 H NH 63,76 6,32 6,76 63,44 6,54 k7,03 olaj
66. C2H5 3,4-Cl2 NH 47,85 4,02 5,07 47,76 4,09 5,36 80-83
67. C2H5 4-CF3 NH 52,37 4,39 5,09 52,17 4,56 5,17 78-79,5
68. C2H5 4-NO2 NH 52,38 4,80 11,11 52,20 4,27 11,14 98-101
69. C2H5 4-Br NH 46,17 4,23 4,90 46,33 4,16 4,91 96-98
7OCH2CH2OCH3 2-CH3-4-Br NH 47,29 4,88 - 47,56 5,02 - 93-95
71. C2H5 2-CO2CH3-4-Br NH 45,37 4,10 4,07 45,61 4,07 4,29 91-94
72. C2H5 2-Br-4-CH3 NH 48,02 4,70 4,67 48,35 4,88 4,56 91-94
73. n-G|H9 4-CsN NH 64,60 6,20 10,76 64,13 6,29 10,95 50-53
74. C2H5 3,5-Ch S 45,06 3,44 - 44,81 3,68 - olaj
75. C2H5 2-CH3-4-Br NH 48,02 4,70 4,67 48,10 4,85 4,71 114-116
76. C2H5 2-CH3-4-CH3O NH 62,14 6,83 5,57 61,47 6,78 5,31 109-110
3. Példa l-(2-Metil-4,5-diklór-feníl-amino-karbonil)-ci 40 klopropán-karbonsav-etilészter előállítása
Nitrogéngázzal átöblített tömblombikba bemérünk 5,53 g (0,03 mól) 2-metil-4,5-diklór-anilint,
3,18 g (0,03 mól) trietil-amint és 190 ml tetrahidrofuránt, majd ezután intenzív keverés közben beada- 45 gólunk 5,55 g (0,03 mól) a 18. példában ismertetett módon előállítható l-(klór-karbonil)-ciklopropánkarbonsav-etil-észtert egyetlen adagban. A beadagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át kevetjük, majd a kicsapódott 50 trietil-amin-hidrokloridot kiszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. Az így kapott halványsárga csapadékot dietil-éterrel felvesszük, majd a kapott oldatot vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. A kapott sárga színű port etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk, amikor 4,57 g (0,01 mól) mennyiségben a 105-107 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet (77. vegyület) kapjuk.
S. Példa
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. A 78-96. vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit a B. táblázatban ismertetjük.
B. Táblázat (5) általános képletű vegyületek
A vegyület Helyettesítők R’2 C% Elemzési eredmények N% Olvadás- pont (’C)
sor- száma R’2 számított H% N% C% talált H%
78. C2H5 2,4,5-Cl3 46,38 3,59 4,16 46,69 3,99 4,10 130-132,5
79. C2H5 3,4-Cl2 51,67 4,34 4,64 61,59 4,34 4,72 107-110
80. C2Hs 2,4-Cfc 51,67 4,34 4,64 61,27 4,53 4,46 95-98
81. 8 C2H5 2,5-Cb 61,67 4,34 4,64 51,36 4,48 4,49 105-108
-8HU 201455 Β
B. Táblázat folytatása (5) általános képletű vegyületek
A vegyület Helyettesítők Elemzési eredmények Olvadássor- R*2 R’2 számított talált pont
száma C% H% N% C% H% N% (’C)
82. C2H5 2-F-4-C1 54,65 4,59 4,90 54,92 4,71 4,85 94,5-96
83. C2H5 4-Cl 58,32 5,27 5,23 58,15 5,29 5,16 91-93
84. C2H5 4-Br 50,02 4,52 4,49 50,18 4,69 4,52 92,5-95
85. C2H5 3,4-Br2 39,92 3,35 3,58 40,18 3,47 3,60 128-130
86. C2H5 3,5-Βγ2 39,92 3,35 3,58 39,82 40,02 3,32 3,46 91-92,4
87. C2H5 2,4-Br2 39,92 3,35 3,58 3,61 3,77 102-103,5
88. C2H5 2-Cl-4-Br 45,04 3,78 4,04 45,28 3,98 3,90 109-110,5
89. C2H5 2-Br-4-Cl 45,04 3,78 4,04 44,89 4,29 3,80 95-96
90. C2H5 3-Cl-4-Br 45,04 3,78 4,04 45,16 4,20 3,79 3,86 113-116
91. C2H5 2-CH3-4-Br-5-Cl 46,62 4,19 3,88 48,14 4,74 119-121
92. C2H5 2-F-4-Br 47,29 3,97 4,24 46,87 4,07 4,02 102-103
93. C2H5 H 66,83 6,47 6,00 66,54 6,48 5,80 85-89
94. C2H5 3,5-Ch 61,67 4,34 4,64 51,52 4,52 4,36 64,67
95. C2H5 4-CsN 65,10 5,46 10,85 65,02 5,51 10,67 129-132
96. C2H5 2-CH3-4-Br 51,55 4,94 4,29 51,72 4,74 4,31 89-91
5. Példa
3-/(4-Bróm-2-metil-fenil)-amino/-3-oxo-propi onsav előállítása
6,0 g (0,02 mól), az 1. példában ismertetett módon előállítható 3-/(4-bróm-2-metil-fenil)-amino/3-oxo-propionsav-etil-észtert (75. vegyület) felöl- 30 dunk 80 ml etanolban, majd az így kapott oldathoz hozzáadunk 1,2 g (0,03 mól) szemcsés nátrium-hidroxidot. Az így kapott reakcióelegyet 4 órán át keverjük, majd 1 éjszakán át állni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet szárazra pároljuk, majd a 35 maradékhoz vizet adunk, amikor sárga színű zavaros oldatot kapunk. Ezt az oldatot metilén-kloriddal extraháljuk, majd 10%-os sósav-oldattal megsavanyítjuk, amikor fehér csapadék válik ki. A fehér csapadékot feldolgozva 1,8 g (0,01 mól) mennyiségben 163-165 ’C olvadáspontú fehér csapadék formájában a cün szerinti vegyületet (97. vegyület) kapjuk.
6. Példa
Az 5. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. a 98-109. számú vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit a
C. táblázatban ismertetjük. A108. vegyület a Research Services (P.O-Box 11212,Santa Ana, California 92711, Amerikai Egyesült Államok) cégtől szerezhető be, míg a 109. vegyületet dr. Mittal, A. K. kutatótól (32/17 E.Patel Nagar, New Delhi 110.008, India) kaptuk.
C. Táblázat (6) általános képletű vegyületek
A vegyület sor- R*3
Helyettesítők Z’3 számított
Elemzési eredmények
Olvadástalált
száma C% H% N% C% H% N% (’C)
98. H 4-Cl 50,60 3,77 6,56 50,67 3,80 6,37 140-141
99. H 2-CH3-4-Br-5-Cl 39,18 2,96 4,57 39,36 3,14 4,44 181-182
100. H 3,5-Br2 32,08 2,09 4,16 32,34 2,33 4,04 164-165,5
101. H 2-F-4-Br 39,15 2,56 5,07 39,24 2,42 4,94 161-162
102. 2,4,5-03 38,26 2,14 4,96 38,51 2,12 4,84 174-174,5
103. H 2-Br-4-CH3 NMR (CDCb/DMSO-dő): δ 3,4 (s, 2H) 154-157
6,95-8,01 (m, 4H), 9,5-9,7 (széles s, H) ppm,
104. H 2-Br-4-Cl 36,95 2,41 4,79 37,18 2,77 4,71 159-161
105. H 2-Cl-4-Br 36,95 2,41 4,79 37,10 2,60 4,76 165,5-167
106. H 2.4-ΒΓ2 32,08 2,09 4,16 32,27 2,23 4,13 157-159
107. H 3,4-Br2 32,08 1,09 4,16 31,96 2,22 4,08 144-144
108.
H
2.4-C12
109. H
3-C1-4-CH3
NMR (CDCb/DMSO-dő): δ 2,49-2,65 (széles s, H), 3,53 (s, 2Η), 7,17-8,24 (m, 3H), 9,86-10,05 (széles s, H) ppm.
NMR (CDCb/DMSO-dő): δ 2,45-2,63 (széles s, H), 3,34 (s, 2Η), 7,05-7,86 (m, 3H), 10,04-10,23 (széles s, H) ppm.
-9HU 201455 Β
7. Példa l-(2-Metil-4,5-diklór-fenil-amino-karbonil)-ci klopropán-karbonsav előállítása
250 ml-es gömblombikban előállítjuk 0,34 g (0,006 mól) káSum-hidroxid és 0,109 g (0,006 mól) víz 80 ml etanollal készült oldatát, majd az így kapott oldathoz 0 ’C-on jégből és nátrium-kloridból állő fürdőn keverés közben hozzáadjuk a 3. példában ismertetett módon előállított l-(2-metil4,5-diklór-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-kar bonsav-etil-észter kis térfogatmennyiségű etanollal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet keverés közben 72 óra leforgása alatt szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk. Ezt követően a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, majd a maradékként kapott fehér csapadékot vízben feloldjuk és a vizes oldatot kétszer dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat elöntjük, míg a vizes oldat pH-értékét 2-re beállítjuk 25%-os sósav-oldattal. Az ekkor kivált csapadékot dietil-éterrel felvesszük, majd a megsavanyított vizes fázist négyszer extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumokat magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A kapott fehér színű csapadékot vízzel mossuk, majd vákuum kemencében szárítjuk. így 1,85 g (0,006 mól) mennyiségben a 248-251 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet (110. vegyület) kapjuk.
& Példa
A 7. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. A111-128.
vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit a D. táblázatban ismertetjük.
D. Táblázat (7) általános képletű vegyületek
A vegyület Helyettesítők Elemzési eredmények Olvadássorszáma Z’4 számított talált pont
C% H% N% C% H% N% (’C)
111. 2-CH3-4-Br 48,34 4,06 4,70 48,20 4,06 4,66 204-206
112. 2,4,5-Cl3 42,82 48,20 2,61 4,54 43,11 3,14 3,26 4,43 250
113. 2,5-Cb 3,31 5,11 48,33 4,96 223,5-226
114. 2,4-Cb 48,20 3,31 5,11 45,26 3,40 5,03 189-190
115. 2-F-4-C1 51,27 3,52 5,44 51,18 3,70 5,22 202-204
116. 4-C1 55,12 4,21 5,84 54,69 4,35 5,59 217-219
117. 4-Br 46,50 3,55 4,93 46,36 3,45 4,86 220-222
118. 3,4-Bn 36,39 2,50 3,86 37,13 2,70 3,83 224-226,5
119. 3,5-Βγ2 36,39 240 3,86 36,99 2,60 3,82 211-212
120. 2,4-Βγ2 36,39 2,50 3,86 36,61 2,95 4,04 202-225
121. 2-Cl-4-Br 41,47 2,85 4,40 39,74 3,90 3,95 166-168
122. 2-Br-4-Cl 41,47 2,85 4,40 41,67 3,28 3,91 (bomlik) 210-211
123. 3-Cl-4-Br 41,47 2,85 4,40 41,70 3,23 4,11 211-214
124. 2-CH3-4-Br-5-Cl 43,33 3,33 4,21 45,47 4,08 3,91 231-234
125. 2-F-4-Br 43,73 3,00 4,64 5,13 43,97 3,05 4,30 203,5-207
126. 4-CF3 52,75 3,69 52,73 3,90 5,04 195-196,5
127. 128. 3,5-Cl2 3,4-Ch NMR (CDCb) 61,52 (s, 4H), 7,02-7,74 (m, 4H), 10,08 (s, H) ppm. 48,20 3,31 5,11 48,79 3,80 5,26 198-202 220-222,5
9. Példa l-(4-Bróm-2-metil-fenil-amino-karbonil)-cikl obután-karbonsav-etil-észtcr előállítása
Nitrogéngázzal átöblített reakcióedénybe bemérjük 2,74 g (0,01 mól) 4-bróm-2-metil-anilin és 1,49 g (0,01 mól) trietil-amin 200 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd intenzív keverés közben beadagolunk 2,8 g (0,01 mól), a 19. példában ismertetett módon előállítható l-(klór-karbonil)ciklobután-karbonsav-etil-észtert. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük, majd a kivált trietil-amin-hidrokloridot szűréssel elkülönítjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, majd a maradékot metilén-kloriddal felveszszük. Az így kapott oldatot egymás után 75-75 ml 2 n sósav-oldattal kétszer, majd vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és forgó bepár10 lóban bepároljuk. A kapott nyers terméket szilikagélen flash-kromatografálásnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 7:3 térfogatarányú elegyét használva. így 3,68 g (0,01 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk fehér csapadék formájában. A termékből egy kis mintát hexánból átkristályosítunk, miután az olvadáspont 61-64 ’C.
Elemzési eredmények a Ci5HieBrNO3 képlet alapján:
számított: C: 62,92, H: 5,33, N: 4,12%, talált: C: 52,99, H: 5,44, N: 4,05%.
Ezt a vegyületet a továbbiakban a 129. vegyületként említjük.
10. Példa
A 9. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. A 130-10HU 201455 Β
134 vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit az E.
táblázatban ismertetjük.
E. Táblázat (8) általános képletű vegyületek
A vegyület Helyettesítők Z’5 C% Elemzési eredmények N% Olvadás- pont CC)
sor- száma R’4 számított H% N% C% talált H%
130. C2H5 3,5-Cl2 53,18 4,78 4,43 52,84 4,87 4,23 76,5-80
131. C2H5 2,4,5-(¾ 47,95 4,02 4,00 47,25 3,70 3,94 47-49
132. C2H5 2,4-Ck 53,18 53,18 4,78 4,43 4,43 52,84 4,67 4,71 5,11 olaj
133. C2H5 3,4-Ch 4,78 53,14 5,92 olaj
134w. C2H5 4-0 59,68 5,37 - 59,68 5,70 - 85,5-87
33. példa szerinti vegyes anhidrides módszerrel előállítva
11. Példa
1- (3,5-Diklór-fenil-amino-karbonil)-ciklobutá n-karbonsav előállítása 20
2,0 g (0,006 mól), a 10. példában ismertetett módon előállítható l-(3,5-diHór-fenil-amino-karbonil)-ciklobután-karbonsav-etil-észtert (130. vegyület) 0,114 g (0,006 mól) víz és 0,355 g (0,006 mól) etanolos kálium-hidroxid-oldat segítségével hidro- 25 lizálunk, majd a sav kapott káliumsóját 25%-os sósav-oldattal megsavanyítjuk és a 7. példában ismertetett módszerhez hasonló módon feldolgozzuk. így 0,92 g (0,003 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet (135. vegyület) kapjuk 159- 30
160 °C olvadáspontú, beige színű csapadék formájában.
Elemzési eredmények a C12H11CI2NO3 képlet alapján:
számított: C: 50,02, H: 3,85, N: 4,86%, 35 talált: C: 50,20, H: 3,83, N: 4,84%.
12. Példa
2- (4-Bróm-2-metil-fenil-amino-karbonil)-ciklo pentán-karbonsav-etil-észter előállítása 40 az 1. példában ismertetett körülményekhez hasonló körülmények között 3,1 g (0,02 mól), a 20. példában ismertetett módon előállítható l-(klőrkarbonil)-ciklopentán-karbonsav-etil-észtert, 2,82 g (0,02 mól) 4-bróm-2-metil-anilint és 1,53 g (0,02 mól) trietil-amint reagáltatunk egymással 200 ml tetrahidrofuránban. így 2,4 g (0,07 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet (140. vegyület) kapjuk, amelynek olvadáspontja hexánból végzett átkristályosítás után 64-67 °C.
13. Példa
2-(4-Bróm-2-metil-fenil-amino-karbonil)-vajsav-etil-észter előállítása
Az 1. példában ismertetett körülményekhez hasonló körülmények között 5,8 g (0,03 mól) 2-(klórkarbonil)-vajsav-etil-észtert, 5,0 g (0,03 mól) 4bróm-2-metil-amlint és 3,27 g (0,03 mól) trietilamint reagáltatunk egymással, amikor 7,4 g (0,02 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet (141. vegyület) kapjuk 98-100 ’C olvadáspontú fehér csapadék formájában.
14. Példa
A13. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is elöállithatók. A142-152. vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit a G. táblázatban ismertetjük.
15. Példa
G. Táblázat (9) általános képletű vegyületek
A vegyület Helyettesítők Elemzési eredmények N% Olvadás- pont (°c)
sor- száma Y’2 Y’3 R’S Z’7 C% számított H% N% C% talált H%
142. C0H5 H C2Hs 2-CH3-4-Br 57,46 4,82 3,72 57,39 4,78 3,95 115-117
143. CeHs H c2h5 2,3-(CH = CHCH = CH)-
75,66 5,74 4,20 75,60 6,02 4,11 115-117
144. Br ch3 c2h5 2-CH3-4-Br 39,72 3,85 3,56 40,13 3,68 3,62 (b)
145. Br ch3 c2h5 4-0 43,07 3,92 4,19 43,24 4,29 3,99 (b)
146. Br ch3 C2H5 3,4-Cl2 39,05 3,28 - 39,58 3,74 - (b)
147. Br ch3 CiHs 2,4-Cl2 39,05 3,28 3,80 39,56 3,54 3,88 (b)
148. Br ch3 C2H5 3,5-Ch 39,05 3,28 3,80 39,80 3,53 3,86 (b)
149. CH3 CH3 C2H5 2-CH3-4-Br 51,23 5,53 4,27 51,49 5,55 4,17 (b)
150. C2H5 C2H5 C2H5 2-CH3-4-Br 53,94 6,23 3,93 53,89 6,36 3,52 (b)
151. ch3 H CzHs 2-CH3-4-Br 49,70 5,13 4,46 49,59 5,18 4,41 117-118
152. Br ch3 C2H5 4-CsN 48,02 4,03 8,62 48,17 4,53 8,74 (b)
(b): olaj
-11HU 201455 Β
N-Butil-3-/(4-bróm-2-metil-fenil)-amino/-3-ox o-propionamid előállítása
Szobahőmérsékleten 4,9 g (0,02 mól), az 1. példában ismertetett módon előállított 3-/(4-bróm-2metil-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-etil-észter (75. vegyület), 358 g (4,9 mól) n-butil-amin, 150 ml etanol és 5 csepp víz keverékét 16 órán át keverjük, majd a reakcióelegyet forgó bepárlóban bepároljuk. így fehér csapadékként nyers terméket kapunk. A fehér csapadékot ezután etil-acetát és hexán elegyéből átknstályosítva 3,08 g (0,009 mól) mennyiségben a 123-125 °C olvadáspontú cím szerinti vegyüleet (154. vegyület) kapjuk.
16. Példa l-(Klór-karbonil)-ciklopropán-karbonsav-etilészter előállítása ’C-on hűtés és keverés közben 15,1 g (0,27 mól) kálium-hidroxid 240 ml etanol és 4,83 g (0,27 mól) víz elegyével készült oldatához cseppenként hozzáadunk 50,0 g (0,27 mól) 1,1-ciklopropán-dikarbonsav-dietil-észtert, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a kapott fehér maradékot vízben feloldjuk és a vizes oldatot dietil-éterrel extraháljuk. A vizes oldat pH-értékét ezután 2-re beállítjuk 25%-os vizes sósav-oldattal, majd a szerves savat a vizes szuszpenzióból 400-400 ml dietil-éterrel négyszer végzett extrahálás útján elkülönítjük. Az éteres extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Ekkor színtelen folyékony anyagként a monokarbonsavat kapjuk. Ezt a színtelen folyadékot feloldjuk 300 ml metilén-kloridban, majd a kapott oldathoz 74 g (0,62 mól) tionilkloridot adunk. Az így kapott elegyet visszafolyatő hűtő alkalmazásával 16 órán át forraljuk, majd az illékony részt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, így 45,7 g (0,25 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet (155. vegyület) kapjuk.
NMR-spektrum (CDCI3): δ 1,22-1,50 (t, 3H),
1,75 (s, 4H), 4,1-4,52 (q, 2H) ppm.
17. Példa
1- (Klór-karbonil)-ciklopentán-karbonsav-etilészter előállítása
A16. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a tionil-kloriddal metilén-kloridban visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralást csak 2 órán át végezzük. így 10 g (0,05 mól) 1,1-ciklopentán-dikarbonsav-dietil-észter a cím szerinti vegyületté (157 vegyület) alakítható át, az utóbbi mennyisége
5,67 g (0,03 mól).
NMR-spektrum (CDCI3): δ 1,10-1,49 (t, 3H), 1,56-2,48 (m, 8H), 4,0-4,5 (q, 2H) ppm.
18. Példa
2- Bróm-2-(klór-karbonil)-propionsav-etil-észt er előállítása
A16. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a tionil-kloriddal metilén-kloridban visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralást csak 6 órán át folytatjuk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten órán át állni hagyjuk. így 25,0 g (0,1 mól) 2-bróm2-metil-malonsav-dietil-észter a cím szerinti vegyületté (158. vegyület) alakítható át, az utóbbi mennyisége 12,94 g (0,05 mól). Ezt a vegyületet használjuk kiindulási anyagként a 15. példában a 144-148. és 152. vegyületek előállítására.
NMR-spektrum (CDCI3): δ 1,10-1,47 (t, 3H), 2,05-2,17 (s pár, 3H), 4,05-4,55 (q pár, 2H) ppm.
19. Példa
2-(Klór-karbonil)-3-metil-2-butén-karbonsavetil-észter előállítása g (0,15 mól) izopropilidén-malonsav-dietilésztert elszappanosítunk 10,0 g (0,15 mól) káliumhidroxid 200 ml etanollal készült oldatával, majd a reakcióelegyet feldolgozzuk, amikor a megfelelő monokarbonsavat kapjuk. Ezt az utóbbi vegyületet azután a 16. példában ismertetett módszerhez hasonló módon 10 ml (0,1 mól) tionil-kloriddal reagáltatjuk metilén-kloridban. Az oldószer eltávolítása után 9,6 g (0,05 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk. A visszamaradt termék deuterokloroformmal készült oldatának NMR-spektruma azt mutatja, hogy a karbonsav tökéletesen átalakult savkoriddá, amit az bizonyít, hogy az alsóbb mezőkben a karbonsavra jellemző proton eltűnt. Ezt a vegyületet a következőkben 174. vegyületként emh'tjük.
20. Példa
2-/(4-Bróm-2-metil-fenil)-amino-karboml/-3metil-2-butén-karbonsav-etil-észter előállítása
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon 9,6 g (0,05 mól), a 25. példában ismertetett módon előállított 2-(klór-karbonil)-3-metil-2-butén-karbonsav-etil-észtert, 5,3 g (0,03 mól) 4-bróm2-metil-anilint és 4,0 ml (0,03 mól) trietil-amint reagáltatunk, amikor 2,9 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet (175. vegyület) kapjuk 116119 ’C olvadáspontú fehér csapadék formájában.
21. Példa l-(4-Bróm-2-metil-fenil-amino-karbonil)-cikl obután-karbonsav előállítása
3,0 g (0,009 mól), a 9. példában ismertetett módon előállított l-(4-bróm-2-metil-fenil-amino-karbonil)-ciklobután-karbonsav-etil-észtert (129. vegyület) a 11. példában ismertetett módszerhez hasonló módon hidrolizálunk, amikor 2,19 g (0,007 mól) mennyiségben a 154-155 ’C olvadásponté cím szerinti vegyületet (181. vegyület) kapjuk.
22. Példa (Klór-karbonil)-metoxi-ecetsav-etil-észter előállítása
A. rész: Metoxi-malonsav-dietil-észter előállítása
50,4 g (0,3 mól) metoxi-malonsav-dimetil-észter,
2,76 g p-toluol-szulfonsav és 300 ml etanol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával 24 órán át forraljuk, majd az illékony anyagokat csökkentett nyomáson eltávolítjuk, 25 ’C hőmérsékletű vízfürdőt használva. Ezután további 300 ml etanolt adagolunk, majd az így kapott elegyet visszafolyató hűtő alkal-12HU 201455 Β mazásával 5 percen át forraljuk és ezt követően szobahőmérsékleten 64 órán át keveijük. Az etanol csökkentett nyomáson végzett eltávolítása után 61,0 g (03 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelyet további tisztítás nélkül felhasználunk a következő lépésben.
B. rész: Metoxi-malonsav-monoetil-észter előállítása
30,0 g (0,2 mól), a fenti A. rész szerinti metoximalonsav-dietil-észter, 8,85 g (0,2 mól) kálium-hidroxid, 2,84 g (0,2 mól) víz és 300 ml etanol keverékét szobahőmérsékleten 72 órán át keverjük, majd az illékony részt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot feloldjuk vízben, majd a kapott vizes oldat pH-értékét 10-re beállítjuk kálium-hidroxiddal. A vizes oldatot ezután kálium-kloriddal telítjük, majd 100-100 ml metilén-kloriddal háromszor végzett extrahálás útján az el nem szappanosított diésztert eltávolítjuk. A visszamaradt oldat pH-értékét 1-re beállítjuk, majd metilén-kloriddal folyamatos extrahálást végzünk. így 9,445 g (0,06 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk folyadékként.
C. rész: (Klór-karbonil)-metoxi-ecetsav-etilészter előállítása
5,88 g (0,04 mól), a fenti B. rész szerinti metoximalonsav-monoetil-észter, 8,63 g (0,07 mól) tionilklorid és 150 ml metilén-ldorid keverékét 17 órán át keverjük, majd az illékony anyagoktól megszabadítjuk. Az ekkor végzett NMR-vizsgálat tanúsága szerint a reakció nem teljes, ezért a tionil-kloriddal metilén-kloridban végzett kezelést további 65 órán át folytatjuk. Ezután egy harmadik kezelést végzünk 8,63 g tionil-kloriddal 150 ml metilén-kloridban visszafolyató hűtő alkalmazásával közel 7 órán át forralva. Az illékony rész csökkentett nyomáson végzett eltávolítása után 6,0 g (0,03 mól) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét (211. vegyület) kapjuk.
Ή-NMR-spektrum (CDCb): δ 1,16-1,53 (t, 3H, CH3), 3,58 (s, 3H, CH3O), 4,15-4,56 (q, 2H, CH2), 4,62 (s, H, CH) ppm.
23. Példa
3-/(3,5-Diklór-feniI)-amino/-2-metoxi-3-oxo-p ropionsav-etil-észter előállítása
2,69 g (0,02 mól) 3,5-diklór-anilint és 3,0 g (0,02 mól), a 22. példában ismertetett módon előállított (klór-karbonil)-metoxí-ecetsav-etíl-észtert (211. vegyület) 1,68 g (0,02 mól) trietil-amin jelenlétében 200 ml metilén-kloridban reagáltatunk az
1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon, amikor 1,34 g (0,004 mól) mennyiségben a
89,5-92,5 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet (213. vegyület) kapjuk.
24. Példa
Metoxi-malonsav-monometil-észter előállítása
50,0 g (0,3 mól) metoxi-malonsav-dimetil-ész24 tért elszappanosítunk 17,3 g (0,3 mól) kálium-hidroxiddal 500 ml metanol és 5,55 g (0,3 mól) víz elegyében a 7. példában ismertetett általános módszer szerint, azonban 16 órás reakcióidőt használva. Ezt követően a reakcióelegyból az oldószereket elpárologtatjuk, majd a maradékot vízben feloldjuk és a kapott vizes oldatot dietil-éterrel kétszer extraháljuk az esetleges el nem reagált dietil-észter eltávolítása céljából. A vizes fázist ezután káliumkloriddal telítjük, majd 2 n sósav-oldattal megsavanyítjuk és dietil-éterrel kétszer extraháljuk. Minthogy ilyen módon csak kisebb mennyiségű termék volt elkülöníthető, a vizes fázist ezután háromszor 16 órás szakaszokban folyamatos folyadék-folyadék extrahálásnak vetjük alá metilén-kloriddal, a második extrakciós periódus kezdetén a pH-értékét 4-ről 1-re beállítva. Az egyesített extraktumok feldolgozása során 29,24 g (0,2 mól) mennyiségben a cím szerinti vegyületet (214. vegyület) kapjuk.
Ή-NMR-spektrum (CDCb): δ 3,54 (s, 3H, alfa CH3O), 3,86 (s, 3H, észter CH3O), 4,51 (s, H, CH), 936 (s, H CO2H) ppm.
25. Példa
5/(4-Bróm-2-fluor-fenil)-amino/-2-metoxi-3oxo-propionsav-metil-észter előállítása
Keverés közben 2,78 g (0,02 mól), a 24. példában ismertetett módon előállított metoxi-malonsavmonometil-észter (214. vegyület) és 3,56 g (0,02 mól) 4-bróm-2-fluor-anilin 100 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához cseppenként hozzáadjuk 3,87 g (0,02 mól) 1,3-diciklohexil-karbodiimid 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát, az adagolás során a reakcióelegyet jeges-vizes fürdőben hűtve. Ezt kővetően a reakcióelegyet lassan szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk, majd közel 65 órán át keverjük. Ezt követően a melléktermékként 3,15 g mennyiségben kicsapódott 1,3-diciklohexil-karbamidot kiszűrjük, majd a szűrletet vákuumban bepároljuk és a maradékot metilén-kloridban feloldjuk. Az így kapott oldatot híg sósav-oldattal majd vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az ekkor kapott színtelen folyadékot szilikagélen Flash kromatografálásnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 7:3 térfogatarányú elegyét használva. A megfelelő frakciók feldolgozásakor folyadékot kapunk, amely állás közben kristályosodik. A kristályokat kis mennyiségű etil-acetátot tartalmazó hexánból átkristályosítva 2,3 g (0,01 mól) mennyiségben az 51-53 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet (215. vegyület) kapjuk.
26. Példa
A 25. példában ismertetett módon más vegyületek is előállíthatók. A 216-219. vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit az I. táblázatban mutatjuk meg.
-13HU 201455 Β
I. Táblázat (34) általános képletű vegyületek
A vegyület sorszáma Helyettesítők Z’10 C% Elemzési eredmények N% Olvadás- pont (’C)
számított talált H%
H% N% c%
216. 3,4-Ck 45,23 3,45 4,80 45,21 3,91 4,20 78-81
217. 4-CF3 49,49 4,15 4,81 49,88 4,29 4,91 101-103
218. 4-Br 43,73 4,00 — 43,73 4,04 - 55-59
219. 3,4,5-Ck 40,46 3,09 - 40,44 3,22 - 117-121
27. Példa
3-/(3,5-Diklór-fenil)-amino/-2-metoxi-3-oxopropionsav-terc-butil-észter előállítása
A. rész: Metoxi-malonsav-terc-butil-metíl-észter előállítása
Keverés közben 9,26 g (0,06 mól) (klór-karbo- 20 nil)-metoxi-ecetsav-metil-észter 25 ml szén-tetrakloriddal készült oldatához közel 20 perc leforgása alatt hozzáadjuk 4,94 g (0,07 mól) vízmentes tercbutanol, 4,50 ml (0,06 mól) piridin és 25 ml széntetraklorid elegyét, az adagolás során a reakcióé- 25 légy hőmérsékletét jeges fürdő segítségével 0 ’C és 5 ’C között tartva. Az adagolás befejezése után a hűtő fürdőt eltávolítjuk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keveijük. Ezt követően a kivált plridin-hidrokloridot kiszűrjük, majd a 30 szűrletet 100 ml metilén-kloriddal hígítjuk és ezután megosztjuk 100 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal. Ezt követően a szerves fázist 100-100 ml hideg 10%-os sósavoldattal háromszor, majd 100-100 ml hideg vízzel háromszor 35 mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószereket hirtelen elpárologtatjuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, amikor 7,57 g (0,04 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk, amelynek forráspontja 93,5-95 ’C 4,0 Hgmm 40 nyomáson.
B. rész: Metoxi-malonsav-mono-terc-butil-észter előállítása
7,57 g (0,04 mól), a fenti A. rész szerint előállított metoxi-malonsav-terc-butil-metil-észtert elszap- 45 panosítunk 2,45 g (0,04 mól) kálium-hidroxiddal 25 ml metanol és 668 μΐ (0,04 mól) víz elegyében a
7. példában ismertetett általános módszer szerint, de 20 órás reakcióidőt használva. A 7. példában ismertetett általános feldolgozási módszerrel 5,42 50 g (0,03 mól) mennyiségben nyerjük a lépés címadó vegyületét.
Ή-NMR-spektrum (CDCb): δ 1,45 (s, 9H, tercbutil), 3,58 (s, 3H, CH3O), 4,45 (s, H, CH), 10,51 (s, H, CO2H) ppm. 55
C. rész: 3-/(3,5-Dildór-feml)-amino/-2-metoxi3-oxo-propionsav-terc-butil-észter előállítása
A 25. példában ismertetett módszerhez hasonló módon reagáltatunk 5,42 g (0,03 mól), a fenti B. rész szerint előállított metoxi-malonsav-mono- 60 terc-butil-észtert, 4,62 g (0,03 mól) 3,5-diklór-anilint és 5,88 g (0,03 mól) 1,3-diciklohexil-karbodiimidet, amikor 2,92 g (0,009 mól) mennyiségben a
129,5-131,5 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. 65
28. Példa
3-/(3,5-Diklór-fenil)-amino/-2-metoxi-3-tioxopropionsav-metil-észter előállítása
Szobahőmérsékleten 3,5 g (0,01 mól) 3-/(3,5diklór-fenil)-amino/-2-metoxi-3-oxo-propÍonsav -metil-észter (233. vegyület), 2,42 g (0,006 mól)
2.4- bisz(4-metoxi-fenil)-l,3-ditia-2,4-difoszfetán2.4- diszulfid és 35 ml vízmentes 1,1-dimetoxi-etán keverékét 20 órán át keverjük, majd ezt követően a keverést 55 ’C-on 168 órán át folytatjuk, időnként vizsgálatot végezve. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson a reakcióelegyből eltávolítjuk, majd a maradékot flash-kromatografálással feldolgozzuk. így 2,31 g (0,007 mól) mennyiségben a 144-147 ’C olvadáspontú cím szerinti vegyületet (238. vegyület) kapjuk.
29. Példa
2-Ciklopropenil-l-(etoxi-karbonil)-l-/N-(2-me til-4-bróm-fenil)/-karboxamid előállítása
A. rész: Bisz(2,3-trimetil-szilil)-ciklopropén1,1-dikarbonsav-dietil-észter előállítása ml-es gömblombikra felszerelünk egy mágneses keverőrudat és nitrogéngáz-beömlőnyflással ellátott visszafolyató hűtőt. Az edénybe ezután bemérünk 183,0 g (1,07 mól) bisz(trimetil-szilil)-acetilént és 0,40 g (0,0015 mól) réz(II)-acetil-acetonátot. Olajfürdőt használva az így kapott elegy hőmérsékletét keverés közben 145 ’C-ra emeljük, majd ezután 36 óra leforgása alatt fecskendezős szivattyút használva beadagolunk 39,3 g (0,21 mól) diazo-malonsav-dietil-észtert. Az adagolás befejezése után a 145 ’C-on végzett hevítést 12 órán át folytatjuk, majd a fölös bisz(trimetil-szilil)-acetilént vákuumdesztillálással eltávolítjuk. A visszamaradt terméket flash-kromatografálással tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 80:20 térfogatarányú elegyét használva. így 17,0 g (0,05 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk sárga folyadék formájában.
^-NMR-spektrum (CDCI3): δ 0,23 (s, 18H), 1,20 (t, 6H), 4,17 (q, 4H) ppm.
B. rész: Ciklopropén-l,l-dikarbonsav-dietilészter előállítása
500 ml-es gömblombíkot felszerelünk mágneses keverővei és nitrogéngáz bevezetésére szolgáló csonkkal. Az edénybe ezután bemérünk 21,0 g (0,07 mól), a fenti A. rész szerint előállított bísz(2,3-trimetil-szilil)-ciklopropén-l,l-dikarbon sav-dietil-észtert, 125 ml acetonitrilt, 12,2 g (0,21 mól) vízmentes kálium-fluoridot és 6,5 g (0,02 mól)
-14HU 201455 Β diciklohexano-18-korona-6-étert. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük, majd szűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott mélyvörös olajat felvesszük 100 ml metanollal, majd szobahőmérsékleten 24 órán át keverjük. Ezt követően a metanolt vákuumban eltávolítjuk, majd a maradékot flashkromatografálással tisztítjuk, 6,25 g (0,02 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapva sárga olaj formájában.
^-NMR-spektrum (CDCb): δ 1,25 (t, 6H), 4,23 (q, 4H), 7,08 (s, 2H) ppm.
C. rész: Ciklopropén-l,l-dikarbonsav-monoetil-észter előállítása
250 ml-es gömblombikot felszerelünk mágneses keverőrúddal és nitrogéngáz bevezetésére szolgáló csonkkal ellátott adagoló tölcsérrel. A lombikba bemérünk 6,15 g (0,03 mól), a fenti B. rész szerint előállított cÍklopropén-l,l-dikarbonsav-dietil-észtert és 50 ml etanolt. Az így kapott elegyet jeges fürdőben lehűtjük, majd hozzáadjuk cseppenként 1,33 g (0,03 mól) nátrium-hidroxid 5,0 ml vízzel készült oldatát. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk, majd 3 napon át keverjük. Ezután a reakcióelegyet eredeti térfogatának negyedére koncentráljuk csökkentett nyomáson, majd jeges vízzel hígítjuk és dietil-éterrel kétszer extraháljuk. A bázikus vizes fázist ezután jéghideg 10%-os sósav-oldattal megsavanyítjuk, majd etil-acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott narancs színű csapadékot hexán és etil-acetát elegyéből átkristályosítjuk, amikor 3,65 g (0,02 mól) mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk 76,0-77,5 ’C olvadáspontú, halványsárga csapadék formájában.
^-NMR-spektrum (CDCb): δ 1,20 (t, 3H), 4,25 (q, 2H), 6,80 (s, 2H), 11,5 (széles s, H) ppm.
D. rész: l-(Etoxi-karbonil)-l-(etoxi-karboniloxi-karboml)-2-ciklopropén előállítása
250 ml-es gömblombikot felszerelünk mágneses keverővei és nitrogéngáz bevezetésére szolgáló csonkkal ellátott adagoló tölcsérrel. A lombikba bemérünk 1,30 g (0,008 mól), a fenti C. rész szerint előállított ciklopropén-l,l-dikarbonsav-monoetilésztert, 50 ml vízmentes tetrahidrofuránt, 2,3 g (0,02 mól) vízmentes kálium-karbonátot és 450 mg diciklohexano-18-korona-6-étert. A reakcióelegyet ezután keverés közben 0 ’C-ra lehűtjük, majd cseppenként hozzáadjuk 0,9 g (0,008 mól) Úór-hangyasav-etil-észter 10 ml tétrahidrofuránnal készült oldatát. Az így kapott elegyet ezután 0 ’C-on 2,5 órán át keverjük. Ekkor a reakcióelegybŐl vett aliquot az elvégzett infravörös spektroszkópiai vizsgálat tanúsága szerint 1820 cm'1 hullámszámnál igen erős anhidrid-karbonil csúcsot mutat, ami arra utal, hogy a rész címében megnevezett vegyes anhidrid képződött. A reakcióelegyet ezután további tisztítás vagy feldolgozás nélkül felhasználjuk a következő E. részben.
E. rész: 2-Ciklopropenil-l-(etoxi-karboml)-l28 /N-(2-metil-4-bróm-fenil)/-karboxamid előállítása ’C-on a fenti D. részből származó reakcióelegyhez cseppenként hozzáadjuk 1,4 g (0,0075 mól) 2-metil-4-bróm-anilin 10 ml tetrahidrofiúránnal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk és 2 órán át keverjük. Ezt követően szűrést végzünk, majd a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapotdnarancs színű csapadékot dietil-éterrel mossuk, majd hexán és etil-acetát elegyéből átkristályosítjuk. így 1,5 g (0,004 mól) mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét (256. vegyület) kapjuk 151-153 ’C olvadáspontú fehér kristályos csapadék formájában.
30. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövény lombhullására
A J. táblázatban azonosított kísérleti vegyületek és kombinációik oldatait állítjuk elő úgy, hogy a vegyületeket feloldjuk 0,1 térfogat/térfogat% Triton X-100 márkanevű, kereskedelmi forgalomban kapható felületaktív anyagot (gyártója a Rohm & Haas Company, Philadelphia, Pennsylvania állam, AEÁ) tartalmazó, 50:50 térfogatarányú aceton-víz elegyben. Miként a későbbiekben ismertetjük, a kísérleti vegyületek és kombinációik ezen oldatait babnövényekre juttatjuk ki, minden egyes hatóanyagot 0,275 kg/hektár vagy 0,55 kg/hektár arányban hasznosítva. A kombinációkat keverékek formájában juttatjuk ki. Az ethephon márkanevű hatóanyag kereskedelmi forgalomban kapható, a Union Carbide Agricultural Products Company, Inc., Research Triangle Park, Észak-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, cég terméke.
Cserépföld-keveréket, azaz a térfogatra vonatkoztatva egyharmad agyagos-homokos talajt, egyharmad tőzeglápot és egyharmad perlitet tartalmazó keveréket 13,5 cm átmérőjű, műanyagból készült cserepekbe töltünk, majd mindegyik cserépbe 3-3 babmagvat (Phaseolus vulgáris var. Cranberry) ültetünk. Az ültetés után 5-7 nappal ritkítást végzünk úgy, hogy egy cserépben egy növény maradjon. Az ültetés után 10-14 nappal, az elsődleges levelek teljes kibontakozásakor a J. táblázatban megadott minden egyes koncentrációban (mindegyik cserepet 1620 Uter/hektár permettérfogatban kezeljük) a kísérleti vegyületeket és kombinációkat lombozatpermetként kijuttatjuk, egy-egy koncentráció vizsgálatához három növényt használva, illetve a permetezést 0,6805 atm nyomáson működtetett permetezővel végezve. Kontrollként kísérleti vegyületet vagy kombinációt nem tartalmazó, acetonból és vízből álló elegyet is permetezünk három babnövényre. Amikor megszáradtak, mindegyik növényt 26,7 ’C ± 2,7 ’C hőmérsékletű és 50% ± 5% páratartalmú üvegházban helyezzük el. 96 órával a kezelés után a növények százalékos lombhullását meghatározzuk vizuális megfigyeléssel. A kontrollra, illetve mindegyik kísérleti vegyületre és kombinációra kapott értékeket átlagolás után a J. táblázatban adjuk meg.
-15HU 201455 Β
J. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,275 0
0,55 21
75. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 75. 0,25+0,25 52
vegyület 0,50 + 0,50 70
5. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 5. 0,25 + 0,25 23
vegyület 0,50 + 0,50 27
111. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 111. 0,25 + 0,25 93
vegyület 0,50 + 0,50 97
25. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 25. 0,25 + 0,25 24
vegyület 0,50 + 0,50 40
50. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 50. 0,25 + 0,25 52
vegyület 0,50 + 0,50 37
96. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 96. 0,275 + 0,275 17
vegyület 0,55 + 0,55 37
126. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 126. 0,25 + 0,25 82
vegyület 0,50 + 0,50 100
128. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 128. 0,25 + 0,25 47
vegyület 0,50 + 0,50 50
112. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 112. 0,25 + 0,25 77
vegyület 0,50 + 0,50 40
80. vegyület 0,25 0
0,50 0
-16HU 201455 Β
/. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Ethephon + 80. 0,25 + 0,25 47
vegyület 0,50 + 0,50 27
114. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 113. 0,25 + 0,25 __
vegyület 0,50 + 0,50 23
114. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 114. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 97
82. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 82. 0,25 + 0,25 __
vegyület 0,50 + 0,50 60
115. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 115. 0,25 + 0,25 —
vegyület 0,50 + 0,50 93
46. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 46. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 27
116. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 116. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 87
117. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 117. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 97
97. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 97. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 30
149. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 149. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 40
-17HU 201455 Β
34
J. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
129. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 129. 0,25 + 0,25 __
vegyület 0,50 + 0,50 73
37. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 37. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 67
88. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 88. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 40
90. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 90. 0,25 + 0,25 —
vegyület 0,50 + 0,50 30
120. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 120. 0,25 + 0,25 __
vegyület 0,50 + 0,50 30
121. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 121. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 60
122. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 122. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 37
123. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 123. 0,25 + 0,25
vegyület 0,50 + 0,50 86
96. vegyület 0,25 0
0,50 0
Ethephon + 96. 0,25 + 0,25 74
vegyület 0,50 + 0,50 83
97. vegyület 0,25 0
0,50 0
-18HU 201455 Β
J. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület Felhasználási Százalékos
va® kombináció arány (kg/hektár) lombhullás
Ethephon + 97. 0,25 + 0,25 0,50 + 0,50 —
vegyület 63
A J. táblázat eredményei megmutatják, ho® ethephon-t és e® találmány szerinti malonsav-származékot tartalmazó készítményeknek szinergetikus hatása van a babnövények lombhullására.
31. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövény lombhullására
A 30. példában ismertetett módszerhez hasonló módon megállapítjuk különböző kombinációknak babnövények lombhullására kifejtett hatását külön15 böző felhasználási arányoknál, azzal a különbséggel, ho® a babnövények százalékos lombhullását a kezelés után 72 óráról határozzuk meg. A kapott eredményeket a K. táblázatban adjuk meg.
K. Táblázat
Reprezentatív szinergista készítmények hatása babnövény lombhullására
Kísérleti vegyület va® kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,25 0
96. vegyület 0,25 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,25 + 0,25 80
Ethephon 0,50 0
96. vegyület 0,50 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,50 + 0,50 90
Ethephon 0,25 0
96. vegyület 0,50 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,25 + 0,50 83
Ethephon 0,50 0
96. vegyület 0,25 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,50 + 0,25 90
Ethephon 0,75 13
75. vegyület 1,0 0
Ethephon + 75.
vegyület 0,75 + 1,0 83
A K. táblázat eredményei megmutatják, ho® 55 ethephon-t és e® találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinerghista hatásúak a babnövények lombhullására.
32. Példa 60
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövény lombhullására kombinált va® egymást követő alkalmazásnál
A 30. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a babnövényeken kifejtett lombhullató hatást vizsgáljuk különböző szinergista készítményekkel mind kombinált, mind egymást követő alkalmazásnál. Az egymást követő alkalmazásnál a második hatóanyagot az első hatóanyag kijuttatása után 78 órával juttatjuk ki. A kapott eredményeket az L. táblázatban adjuk meg.
-19HU 201455 Β
L. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövény lombhullására kombinált vagy egymást követő alkalmazásnál
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,5 0
96. vegyület 0,5 0
*Ethephon + 96.
vegyület 0,5 + 0,5 87
**Ethephon + 96.
vegyület 0,5 + 0,5 10
**96. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 86
* kombinált felhasználási módszer (tankkeverék) ** egymást követő felhasználási módszer
Az L. táblázat eredményei megmutatják, hogy ethephon és egy találmány szerinti malonsav-származék együttes, tankkeverék formájában történő 25 alkalmazása esetén szinergetikus lombhullatási hatás jelentkezik. Az egymást követő alkalmazási módszer esetében szinergetikus lombhullatási hatás észlelhető, ha a találmány szerinti malonsavszármazékot az ethephon-t megelőzően juttatjuk 30 ki.
33. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására és gubónyitására 35
AzM. táblázatban azonosított kísérleti vegyületek és kombinációik oldatait állítjuk elő úgy, hogy a vegyületeket feloldjuk 0,1 térfogat/térfogat% Surféi márkanevű, kereskedelmi forgalomban kapható permet-segédanyagot (gyártója a Union Carbide 40 Corporation, Danbury, Connecticut állam, Amerikai Egyesült Államok) tartalmazó, 50:50 térfogatarányú aceton-víz elegyben. Miként a későbbiekben ismertetjük, a kísérleti vegyületek és kombinációk ezen oldatait gyapotnövényekre juttatjuk ki, minden egyes hatóanyagot 0,55 kg/hektár vagy
2,2 kg/hektár arányban hasznosítva. A kombinációkat keverékek formájában juttatjuk ki.
A kísérleti oldatokat tehát szántóföldi körülmények között növekedő gyapotnövényekre juttatjuk ki 900 liter/hektár permettérfogatban 2,04 atm levegőnyomásra beállított, szén-dioxidos háti permetezőberendezés segítségével. A kijuttatás időpontjában a gyapot érettségi állapota olyan, hogy a gubók mintegy 40%-a nyitott. Kontroliként gyapotnövényeket hatóanyagot vagy hatóanyagkombinációt nem tartalmazó víz/aceton eleggyel permetezünk be. A kezelés után 4 nappal a gyapotnövények százalékos lombhullását vizuális megfigyeléssel megállapítjuk. A kezelés után 4 nappal a gubók százalékos nyitottságát is megállapítjuk a gubók összes számához a nyitott gubók számát viszonyítva. A kontrollra, illetve mindegyik kísérleti vegyületre és kombinációra kapott százalékos lombhullási és százalékos gubónyitási értékeket az M. táblázatban adjuk meg mint három párhuzamos kísérlet átlagát.
M. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására és gubónyitására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás Százalékos gubónyitás
Kontroll 0 41
Ethephon 2,2 5 64
96. vegyület 2,0 0 *
Ethephon + 96.
vegyület 0,5 + 0,5 91 70
111. vegyület 2,0 0 *
Ethephon +111.
vegyület 0,5 + 0,5 96 95
75. vegyület 2,0 0 *
Ethephon + 75.
vegyület 0,5 + 0,5 95 60
-20HU 201455 Β *a százalékos gubónyitás lényegében azonos mint a kontrolinál vizuális megfigyelés szerint
Az M. táblázat eredményei megmutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsav- 5 származékot tartalmazó készítmények szinergetikus hatásúak a gyapot lombhullására és gubónyitására.
34. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására (dús növekedés)
A 33. példához hasonló módon dúsan növekedő gyapoton vizsgáljuk reprezentatív szinergista készítmények lombhullató hatását különböző felhasználási arányoknál. E kísérletek eredményeit az N. táblázatban adjuk meg. Dúsan növekvő gyapot alatt túlzott mértékű vegetatív növekedést mutató gyapotot értünk.
N. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására (dús növekedés)
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 2,2 12
96. vegyület 2,0 0
Ethephon + 96.
vegyület 1,1 + 0,275 85
96. vegyület 2,0 0
Ethephon + 96.
vegyület 1,0 + 0,55 96
111. vegyület 2,0 0
Ethephon + 111.
vegyület 1,0 + 0,25 97
111. vegyület 2,0 0
Ethephon + 111.
vegyület 1,0 + 0,50 99
75. vegyület 2,0 0
Ethephon + 75.
vegyület 1,0 + 0,25 40
Az N. táblázat eredményei azt mutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinergetikus hatásúak dúsan növekvő gyapot lombhullására.
35. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására egymást követő alkalmazásnál
A 33. példához hasonló módon vizsgáljuk a gyapot lombhullását reprezentatív szinergista készít45 ményekkel úgy, hogy a hatóanyagokat egymást követően alkalmazzuk. Az ethephon-t 7 nappal azt követően juttatjuk ki, hogy a konkrét esetben használt malonsav-származékot kijuttattuk. E kísérletek eredményeit az O. táblázatban adjuk meg.
O. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására egymást követő alkalmazásnál
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,275 3
96.vegyület 0,5 0
1,1 0
111. vegyület 0,5 0
1,0 0
-21HU 201455 Β
0. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására egymást követő alkalmazásnál
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
75. vegyület 96.vegyület + 1,0 0
+ Ethephon 0,5 + 0,25 93
96. vegyület + + Ethephon 1,0 + 0,25 90
111. vegyület + + Ethephon 0,5 + 0,25 87
111. vegyület + + Ethephon 1,0 + 0,25 93
75. vegyület + + Ethephon 1,0 + 0,25 79
Az O. táblázat eredményei megmutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmaó készítmények szinergista hatásúak gyapot lombhullására egymást követő alkalmazással.
36. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatá25 sa gyapot lombhullására
A 33. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a gyapotra kifejtett lombhullató hatást vizsgáljuk reprezentatív szinergista készítményekkel különböző felhasználási arányokban. E kísérletek eredményeit a P. táblázatban adjuk meg.
P. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,55 13
96. vegyület 96. vegyület + 0,55 0
+ Ethephon 0,5 + 0,5 99
96. vegyület 96. vegyület + 0,5 0
+ Ethephon 0,5 + 0,25 99
97. vegyület 97. vegyület + 0,5 0
+ Ethephon 0,5 + 0,5 85
65. vegyület 65. vegyület + 0,5 0
+ Ethephon 0,5 + 0,5 90
66.. vegyület 66. vegyület + 0,5 0
+ Ethephon 0,5 + 0,5 60
69. vegyület 69. vegyület + 0,5 0
+ Ethephon 22 0,5 + 0,5 73
-22HU 201455 Β
P. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására
Kísérleti vegyület Felhasználási Százalékos
vagy kombináció arány (kg/hektár) lombhullás
5. vegyület 0,5 0
5. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 78
26. vegyület 0,5 0
26. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 97
35. vegyület 0,5 0
36. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 67
102. vegyület 0,5 0
102. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 63
77. vegyület 0,5 0
77. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 97
110. vegyület. 0,5 0
110. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 83
A P. táblázat eredményei megmutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak gyapot lombhullására.
37. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása csapot lombhullására
A 33. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a gyapotra kifejtett lombhullató hatást vizsgáljuk reprezentatív szinergista készítményekkel különböző felhasználási arányokban. E kísérletek eredményeit a Q. táblázatban adjuk meg.
Q. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
Kontroll 0
Ethephon 0,55 5
111. vegyület 0,5 0
111. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,5 99
111. vegyület 0,5 0
111. vegyület +
+ Ethephon 0,5 + 0,25 99
111. vegyület 0,275 0
111. vegyület +
+ Ethephon 0,25 + 0,5 93
11. vegyület 0,25 0
111. vegyület +
+ Ethephon 0,25 + 0,5 96
-23HU 201455 Β
A Q. táblázat eredményei megmutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak gyapot lombhullására.
38. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullást követő újranövekedésére
A 33. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a gyapot lombhullást követő újranövekedésére kifejtett hatást vizsgáljuk reprezentatív szinergísta készítményekkel különböző felhasználási arányokban. Az R. táblázatban megadott százalékos gátlási és stimulálási értékeket olyan vizuális meg46 figyelés alapján határozzuk meg, amelynél DEF-fel kezelt gyapotnövény újranövekedését vesszük alapul. A DEF a Mobay Chemical Corporation Kansas City, Missouri állam, Amerikai Egyesült Államok) által forgalmazott termék. A DEF-fel kezelt gyapotnövények átlagos újranövekedési gátlásáról beszélünk 43%-nál kisebb újranővekedésű gyapotnövénynél, illetve százalékos újranövekedési stimulálásról beszélünk 43%-nál nagyobb újranövekedésű gyapotnövénynél. A százalékos gátiást és stimulálást a kezelés után 30 nappal határozzuk meg. E kísérletek eredményeit az R. táblázatban adjuk meg.
Az R. táblázat eredményei megmutatják, hogy
R. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása gyapot lombhullást követő újranövekedésére
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos stimulálás Százalékos gátlás
Kontroll (DEF) — 0 0
Ethephon 0,55 16 0
1,1 70 0
2,2 62 0
96.vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,5 + 0,5 0 53
96. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 96.
vegyület 0,5 + 1,0 0 63
96. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 96.
vegyület 1,0 + 0,5 0 46
96. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 96.
vegyület 1,0 + 1,0 0 72
111. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 111.
vegyület 0,5 + 0,5 0 65
111. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 111.
vegyület 0,5 + 1,0 0 53
111. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 111.
vegyület 1,0 + 0,5 0 44
11. vegyület 0,5 0 0
Ethephon + 111.
vegyület 1,0 + 1,0 0 51
75. vegyület 0,5 0
Ethephon + 75.
vegyület 0,5 + 0,5 0 53
75. vegyület 0,5 0 0
Ethepon + 75.vegyület 1,0 + 1,0 0 16
-24HU 201455 Β az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak gyapot lombhullást követó újranövekedésére.
39. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása dohány levélzetére
A 30. példában ismertetett módszerhez hasonló módon vizsgáljuk különböző felhasználási arányokban reprezentatív szinergista készítményeknek a hatását azzal a különbséggel, hogy babnövé48 nyék helyett érett dohánynövényeket használunk.
A kezelés előtt 14 nappal az érett dohánynövények csúcsát levágjuk, majd az ágzugi rügyfejlődés gátlása céljából 4,4 g/hektár arányban MH-30 márkane5 vű anyagot az Uniroyal Chemical Compahy (Bethany, Connecticut állam, Amerikai Egyesült Államok) hozza forgalomba. A dohánylevelek százalékos érését (klorózis) vizuálisan figyeljük meg a kezelés után 7 nappal a dohánynövény legfelső három levelén. Ekísérletek eredményeit az S. táblázatban adjuk meg.
S. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása dohány levélérésére
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos érés (klorózis)
Kontroll 10
Ethephon 1,1 10
9ő.vegyület 1,1 10
96.vegyület +
+ Ethephon 1,0 + 0,275 25
96.vegyület 1,0 10
96.vegyület +
+ Ethephon 1,0 + 0,55 30
96.vegyület 1,0 10
96.vegyület +
+ Ethephon 1,0 + 1,0 60
Az S. táblázat eredményei azt mutatják, hogy az ethephon-t és egy találmány szerinti malonsavszármazékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak a dohány levélérésére.
40. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
A 30. példában ismertetett módszerhez hasonló módon vizsgáljuk babnövények lombhullására különböző felhasználási arányokban olyan reprezentatív szinergista készítmények hatását, amelyek a T. táblázatban azonosított különböző, etilént leadó ágenseket tartalmaznak. A T. táblázatban említett, etilént leadó ismert anyagok. E kísérletek eredményeit tehát a T. táblázatban adjuk meg.
T. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület Felhasználási Százalékos
vagy kombináció arány (kg/hektár) lombhullás
Kontroll 0
111. vegyület 0,138 0
0,275 0
0,55 0
2-Klór-etán-szulfonsav 0,125 0
0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 2-kl6r- 0,125 + 0,125 30
-etán-szulfonsav 0,125 + 0,25 20
0,50 + 0,50 50
-25HU 201455 Β
T. Táblázat folytatása
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnövények lombhullására
Kísérleti vegyület vagy kombináció Felhasználási arány (kg/hektár) Százalékos lombhullás
2-Klór-etil-tiono- 0,125 0
-foszfonsav 0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 2-klór- 0,125 + 0,125 60
-etil-tiono-foszfonsav 0,15 + 0,25 50
0,50 + 0,50 0
Ethephon 0,125 0
0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 0,125 + 0,125 53
+ Ethephon 0,125 + 0,25 67
0,50 + 0,50 89
2-klór-etil-foszfonsav- 0,125 0
-(2-klór-etil)-észter 0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 2-klór- 0,125 40
-etil-foszfonsav-(2-klór- 0,125 + 0,25 40
-etil)-észter 0,50 + 0,50 87
2-bróm-etil-foszfonsav 0,125 0
0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 2- 0,125 + 0,125 33
-bróm-etil-foszfonsav 0,125 + 0,25 30
0,50 + 0,50 73
2-klór-etil-foszfonsav- 0,125 0
-diamid 0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 2- 0,125 + 0,125 33
-klór-etÜ-foszfonsav- 0,125 + 0,25 27
-diamid 0,50 + 0,50 100
trisz(2-metoxi- k0,125 0
-etoxi)-2-klór-etil- 0,25 0
-szilán 0,50 0
111. vegyület + trisz- 0,125 + 0,125 37
(2-metoxi-etoxi)-2- 0,125 + 0,25 17
-klór-etil-szilán 0,50 + 0,50 43
1-amino-l-ciklopropán- 0,125 0
-karbonsav (ACC) 0,25 0
0,50 0
111. vegyület + 1-amino- 0,125 + 0,125 33
-1-ciklopropán-karbonsav 0,125 + 0,25 73
(ACC) 0,50 + 0,50 83
-26HU 201455 Β
A T. táblázat eredményei megmutatják, hogy etilént leadó ágenst és egy találmány szerinti malonsav-származékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak a babnövény lombhullására.
41. Példa
Etiléngáz és egy találmány szerinti malonsavszármazék hatása bablevelek lehasadására
Az U. táblázatban azonosított kísérleti vegyületek oldatait állítjuk elő úgy, hogy feloldjuk ezeket a vegyületeket 0,1 térfogat/térfogat% Triton X-100 márkanevű felületaktív anyagot (a Rohm and Haas Company, Philadelphia, Pennsylvania állam, Amerikai Egyesült Államok, hozza kereskedelmi forgalomba) tartalmazó, 60:40 térfogatarányú aceton/víz elegyben.
A 30. példában ismertetett módszerhez hasonló módon a kísérleti vegyületek oldatait kijuttatjuk lombozatpermetként babnövényekre 125 vagy
250 ppm. koncentrációban. A kezelést megelőzően kifejlett három levelet hordozó babnövények csúcsát úgy vágjuk le, hogy két teljesen kifejlett primer levél maradjon vissza. A kezelést követő 24 óra elteltével a növényeket 10,3 literes exszikkátorokban helyezzük el és etiléngáz hatásának tesszük ki 0,1 ppm koncentrációban. Mindegyik exszikkátort ellátjuk olyan szén-dioxid csapdával, amely 2 ml 40 t%-os kálium-hidroxid-oldatot tartalmaz. A lezárt exszikkátorokat sötét környezetben tartjuk. Az etiléngáz 48 vagy 96 órán át fejtheti ki hatását. Ezt követően a százalékos lehasadást vizuális megfigyeléssel meghatározzuk. Meghatározást végzünk 96 óra után azoknál a növényeknél is, amelyeknél
48 órás volt az etiléngázzal végzett kezelés, vagyis a kezelés befejezése után 48 órával is. A kapott százalékos lehasadási értékeket az U. táblázatban adjuk meg mint három párhuzamos kísérleti átlagát.
U. Táblázat
Etiléngáz és egy találmány szerinti malonsav-származék hatása bablevelek lehasadására
Kísérleti vegyület Koncentráció Százalékos
vagy kombináció (ppm) 48 óra lehasadás 96 óra
Kontroll — 0 0
etiléngáz 0,1 0 0
111. vegyület 125 0 17
111. vegyület + + etiléngáz 125 + 0,1 33 100
111. vegyület 111. vegyület + 250 33 50
+ etiléngáz 250 + 0,1 83 100
Az U. táblázat eredményei megmutatják, hogy az etiléngáz és egy találmány szerinti malonsavszármazék kombinációja szinergista hatású bablevelek lehasadására.
42. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnál levélérésre mg/ml kísérleti vegyületet tartalmazó törzsoldatokat állítunk elő úgy, hogy ethephon megfelelő 50 mennyiségét feloldjuk vízben, illetve a 75. vegyület megfelelő mennyiségét feloldjuk aceton és víz 50:50 térfogatarányú elegyében. Ezekből a törzsoldatokból a V. táblázatban azonosított hígításokat készítjük el vízzel. 55
Cserépföld-keveréket, azaz a térfogatra vonatkoztatva egyharmad agyagos-homokos talajt, egyharmad tőzeglápot és egyharmad perlitet tartalmazó keveréket 7,6 cm átmérőjű papíredényekbe töltünk, majd mindegyik edénybe 3-3 babmagvat 60 (Phaseolus vulgáris var. Cranberry) ültetünk. Az ültetés után 5-7 nappal ritkítást végzünk úgy, hogy egy cserépben egy növény maradjon. Az ültetés után 12 nappal mindegyik babnövény primer leveléből 10-10,9 mm átmérőjű korongot vágunk ki. A 10-10 korongot ezután olyan petricsészékbe helyezzük el, amelyek 20-20 ml-t tartalmaznak a fentiekben ismertetett módon elkészített kísérleti oldatok valamelyikéből. Kontrollként kísérleti vegyületet nem tartalmazó, vízből és acetonból álló elegyet használunk. Mindegyik petricsészét ezután sötét helyiségben tartjuk 20 °C-on 48 órán át, majd az innen való eltávolításuk után mindegyik 10-10 korongos együttest vizuális vizsgálatnak vetünk alá az érettség fokának megállapítása céljából. Az utóbbi megállapításához olyan skálát alkalmazunk, amely 0 és 10 közötti; a 0 jelzi azt, hogy nincs látható eredmény a kezeletlen kontrolihoz képest, míg a 10 jelzi a maximális hatást, azaz világossárga szín észlelhető. A kapott eredményeket (amelyek három párhuzamos kísérlet átlagai) a V. táblázatban adjuk meg.
-27HU 201455 Β
V. táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása babnál levélérésre
Kísérleti vegyület vagy kombináció Koncentráció (ppm) Levélérésí érték
Kontroll 0 0
Ethephon 50 1
100 4,7
75. vegyület 100 0
200 0
500 1
Ethephon + 75. 50 + 100 2,3
vegyület 50 + 200 3
50 + 500 5
100 + 100 7
100 + 200 9
100 + 500 10
tiekben ismertetett módon elkészített kísérleti oldatok valamelyikéből. Kontrollként kísérleti vegyületet nem tartalmazó, vízből és acetonból álló ele25 gyet használunk. Mindegyik petricsészét ezután sötét helyiségben tartjuk 20 °C-on 48 órán át, majd az innen való eltávolításuk után itatóspapírral szárítjuk és jeges fürdőbe merülő kémcsövekbe helyezzük.
A korongok együtteseit ezután külön-külön Waring-típusú keverő segítségével 80 térfogat% acetont és 20 térfogat% vizet tartalmazó elegyből 2020 ml-rel homobenizáljuk. Az így kapott szuszpenziókat ezután 0-2 ’C hőmérsékleten 5 percen át
12000 g (g = 980 cmsec2) mellett centrifugáljuk. A klorofillt tartalmazó feliúúszót elkülönítjük, majd spektrofotometriás analízissel a felülúszók fényabszorpcióját 645 és 663 nanométernél meghatározzuk. Az ossz klorofilltartalom (mg=klorofill/g le40 vélszövet) a következő egyenlet alapján számítható:
mg klorofill/g levélszövet = (20,2) x (645 nm-nél mért abszorbancia) + (8,02) x (663 nm-nél mért abszorbancia) / a korongok tömege (mg) 45
A W. táblázatban megadott mindegyik érték két párhuzamos kísérlet átlaga.
43. Példa
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása a növényi klorofill-tartalomra mg/ml hatóanyagot tartalmazó törzsoldatot készítünk ethephon megfelelő mennyiségének vízben való feloldása útján. Elkészítjük ugyanakkor a 75. vegyület törzsoldatát úgy, hogy összekeverünk 150 mg 75. vegyületet 0,5 ml Triton X-100 márkanevű felületaktív anyaggal, 1 ml gamma-butirolaktonnal és 500 ml vízzel. A W. táblázatban azonosított kísérleti oldatokat az említett törzsoldatokból készítjük vizes hígítással. A Triton X-100 márkanevű felületaktív anyagot a korábban már többször említett Rohm and Haas cég hozza kereskedelmi forgalomba.
Cserépföld-keveréket, azaz a térfogatra vonatkoztatva egyharmad agyagos-homokos talajt, egyharmad tőzeglápot és egyharmad perlitet tartalmazó keveréket 7,6 cm átmérőjű papíredényekbe töltünk, majd mindegyik edénybe 3-3 babmagvat (Phaseolus vulgáris var. Cranberry) ültetünk. Az ültetés után 5-7 nappal ritkítást végzünk úgy, hogy egy cserépben egy növény maradjon. Az ültetés után 12 nappal mindegyik babnövény primer leveléből 10-10,12 mm átmérőjű korongot vágunk ki.
A10-10 korongot ezután olyan petricsészékbe helyezzük el, amelyek 20-20 nd-t tartalmaznak a fenW. Táblázat
Reprezentatív szinergetikus készítmények hatása a növényi klorofill-tartalomra
Kísérleti vegyület Koncentráció (ppm) KlorofiU-tartalom (mg klorofill/g levélszövet Klorofill (a kontroll %-a)
Kontroll 41,40 100
Ethephon 75 33,54 81,0
75. vegyület 150 36,90 89,1
Ethephon + 75.
vegyület 75 + 150 26,77 64,7
-28HU 201455 Β
A W táblázat eredményei megmutatják, hogy etilént leadó ágenst és egy találmány szerinti malonsav-származékot tartalmazó készítmények szinergista hatásúak a bab érésére.
44. Példa
Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség (tőmeg%) l-(4-trifluormetoxi-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav és ethephon
1:1 tömegarányú keveréke 50,10 agyag 38,40 lignoszulfonát 5,0 nátrium-dioktil-szulfoszukcinát
A komponensek keverékét kalapácsos malomban 5 mikron alatti átlagos szemcseméretre őröljük.
45. Példa
Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség (tömeg%)
1-2,4-diklór-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav és ethephon
1:1 tömegarányú keveréke 50,76 agyag 42,04 lignoszulfonát 3,0 nátrium-dioktil-szulfoszukcinát 2,0 szilikon-habzásgátló 0,2 szilicium-dioxid 2,0
A komponensek keverékét kalapácsos malomban 5 mikron alatti átlagos szemcseméretre őröljük.
46. Példa
Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség (tömeg%) l-(4-trifluormetil-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 51,02 agyag 41,78 lignoszulfonát 3,0 nátrium-lauril-szulfát 2,0 szilikon-habzásgátló 0,2 szilicium-dioxid 2,0
A komponensek keverékét kalapácsos malomban 5 mikron alatti átlagos szemcseméretre őröljük.
47. Példa
Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség (tömeg%)
l-(2-metil-4-bróm-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 51,02
agyag 41,28
nátrium-alkil-naftalin- -szulfonát 1,0
nátrium-alkil-naftalin/ /formaldehid-szulfonát 4,5 szilikon-habzásgátló 0,2 szilicium-dioxid 2,0
A komponensek keverékét kalapácsos malomban 5 mikron alatti átlagos szemcseméretre őröljük.
48. Példa
Vizes oldat
Komponens Mennyiség (tömeg%) l-(2-metil-4-bróm-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav-káliumsó és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 5,6 nátrium-citrát-dihidrát 11,21 víz 83,19
49. Példa
Vizes oldat
Komponens Mennyiség (tömeg%) l-(2-metil-4-bróm-fenil-amino-karbnonil)-ciklopropán-karbonsav-nátriumsó és ethophen 1:1 tömegarányú keveréke 9,29 trinátrium-foszfát 15,2 víz 74,88
50. Példa
Emulgeálható koncentrátum Komponens Mennyiség (tőmeg%) l-(2-metil-4-bróm-fenil-amino-karbonil)-ciklopropán-karbonsav-etilészter és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 6,53 trioktil-foszfát 83,47 komplex szerves foszforsav 10,0
A komponensek keverékét úgy őröljük össze, hogy emulgeálható koncentrátumot kapjunk.
51. Példa
Hígfolyós vizes készítmény
Komponens Mennyiség (tömeg%)
l-(2-metiI-4-bróm-fenil-
-amino-karbonil)-ciklopropán-
-karbonsav-etilészter és
ethehon 1:1 tömegarányú
keveréke 26
nátrium-dioktil-
-szulfoszukcinát 1,0
nátrium-alkil-naftil/
/formaldehid-szulfonát 2,0
szilikon-habzásgátló 1,0
víz 64,92
formaldehid-oldat 0,2
propilén-glikol 4,5
xantángyanta 0,18
citromsav 0,2
A komponensek keverékét addig őröljük, míg 5 mikron alatti átlagos szemcseméretű készítményt nem kapunk.
-29HU 201455 Β
52. Példa
Vízoldható koncentrátum
Komponens Mennyiség (tömeg%) 3-/(4-fluor-fenil)-amino-
-3-oxo-propionsav-etilészter és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke nonil-fenil-etilén-oxid 7,0
kondenzátum 10,0
N-metil-pirrolidon 50,0
A komponenseket melegítés és keverés közben homogenizáljuk.
53. Példa
Emulgeálható koncentrátum Komponens Mennyiség (tömeg%)
3-/(4-fluor-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-etilészter és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 7,0 nátrium-dodecil-benzol-szulfonát 4,0 trisztiril-fenol-etilén-oxid kondenzátum 4,0
N-metil-pirrolidon 50,0 szénatomos aromás oldószer 35,0
A komponenseket keverés közben homogenizáljuk.
54. Példa
Nedvesíthető porkészítmény Komponens Mennyiség (tömeg%)
3-/(4-fluor-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-etilészter és ethephon 1:1 tömegarányú keveréke 40,0 nátrium-dodecil-benzol-szulfonát 2,0 magnézium-szilikát 53,0
A komponenseket összeőröljük úgy, ho® az átlagos szemcseméret 50 mikronnál kisebb le®en.
55. Példa
Vizes hígfolyós készítmény
Komponens Mennyiség (tömeg%) 3-/(4-fluor-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-etilészter és ethephon 1:1 tömegarányú
keveréke nonil-fenol-etilén-oxid 40,0
kondenzátum 1,0
nátrium-polikarboxilát 0,2
propilén-glikol 5,0
xantán®anta 0,18
víz 53,65
A komponenseket ú® őröljük össze, ho® az
átlagos szemcseméret 3 mikronnál kisebb le®en. 56. Példa
Emulgeálható szuszpenzíós koncentrátum
Komponens 3-/(4-fluor-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-etiIészter és ethephon 1:1 tömegarányú Mennyiség (tömeg%)
keveréke nonil-fenol-etilén-oxid 30,0
kondenzátum magnézium-montmorillonit 10,0
szerves származéka 10 szénatomos aromás 0,5
oldószer 59,5
A komponenseket ú® őröljük össze, ho® az átlagos szemcseméret 3 mikron alatti le®en.

Claims (22)

1. Növényi növekedést szabályozó készítmény, azzal jellemezve, ho® összesen 0,01-95 tömeg% mennyiségben (i) etilén hatású va® etilén típusú hatású ágensként 2-klór-etil-foszfonsavat, 2-klór-etán-sulfonsavat, 2-klór-etÍl-tionofoszfonsavat, 2-klór-etil-foszfonsav-etilésztert, 2-bróm-etil-foszfonsav-diamidot, trisz(2-metoxi-etoxi)-2-klór-etil-szilánt, 1-amino-ciklopropán-karbonsavat va® gázalakú etilént, és (ii) (1) képletű malonsav-származékot — a képletben
Rl jelentése hidrogénatom va® 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport,
R2 jelentése halogénatommal va® 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal adott esetben helyettesített fenilcsoport,
Yl jelentése oxigénatom,
Y2 jelentése oxigénatom va® iminocsoport,
Y3 és Y4 egymástól függetlenül hidrogénatomot va® 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent va® együtt 3-5 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoportot alkotnak azzal a szénatommal, amelyhez kapcsolódnak, és
Y5 és Yö oxigénatomot jelent — tartalmaz 2:1— 1:10 tömegarányban, a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben vett szilárd va® folyékony, természetes va® mesterséges eredetű közömbös hordozóanyaggal, előnyösen a®aggal, szilikagéllel, vízzel, trioktil-foszfáttal va® N-metil-pirroUdonnal és adott esetben ionos va® nemionos felületaktív anyaggal, előnyösen emulgeáló-, diszpergálóés/va® nedvesítőszerrel együtt.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, ho® (i) komponense gáz alakú etilén va® 1-amino-l-ciklopropán-karbonsav.
3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, ho® (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav.
4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, ho® (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (53) képletű malonsav-származék.
5. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, ho® (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (54) képletű malonsav-származék.
6. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jel-30HU 201455 Β lemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (55) képletű malonsav-származék.
7. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etÚ-foszfonsav és (ii) komponense (56) képletű malonsav-származék.
8. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (57) képletű malonsav-származék.
9. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-kl6r-etÚ-foszfonsav és (ii) komponense (58) képletű malonsav-származék.
10. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etÚ-foszfonsav és (ii) komponense (59) képletű malonsavszármazék.
11. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etÚ-foszfonsav és (ii) komponense (60) képletű malonsavszármazék.
12. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etÚ-foszfonsav és (ii) komponense (61) képletű malonsavszármazék.
13. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (62) képletű malonsavszármazék.
14. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etÜ-foszfonsav és (ii) komponense (63) képletű malonsavszármazék.
15. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (i) komponense 2-klór-etil-foszfonsav és (ii) komponense (64) képletű malonsavszármazék.
16. Eljárás növények növekedésének szabályozására, azzal jellemezve, hogy az összhatóanyagtartalomra vonatkoztatva 0,011-16,5 kg/ha arányban a növényzetre egyidejűleg vagy időben eltérően (i) etilén hatású vagy etilén típusú hatású ágensként 2-klór-etil-foszfonsavat, 2-klór-etán-sulfonsa60 vat, 2-klór-etil-tionofoszfonsavat, 2-klór-etil-foszfonsav-etilésztert, 2-bróm-etil-foszfonsav-diamidot, trisz(2-metoxi-etoxi)-2-klór-etil-szilánt, 1-amino-ciklopropán-karbonsavat vagy gázalakú etilént, és (ii) (1) képletű malonsav-származékot—a képletben
Rl jelentése hidrogénatom vagy 1-4 széntomot tartalmazó alkilcsoport,
Rí jelentése halogénatommal vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoporttal adott esetben helyettesített fenilcsoport,
Yi jelentése oxigénatom,
Y2 jelentése oxigénatom vagy iminocsoport,
Y3 és Y4 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent vagy együtt 3-5 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoportot alkotnak azzal a szénatommal, amelyhez kapcsolódnak, és
Yj és Ye oxigénatomot jelent — 2:1 — 1:10 tömegarányban juttatunk ki.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (i) komponensként a 2. vagy 3. igénypontban említett etilén hatású vagy etilén típusú hatású ágenst, illetve (ii) komponensként a 4-15. igénypont szerinti malonsav-származékok valamelyikét használjuk.
18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (i) komponensként 2-klór-etil-foszfonsavat és (ii) komponensként (67) képletű malonsavszármazékot használunk.
19. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (i) komponensként 2-klór-etil-foszfonsavat és (ii) komponensként (68) képletű malonsavszármazékot használunk.
20. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,11-5,5 kg/hektár felhasználási arányt alkalmazunk.
21. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i) és az (ii) komponenst egymás után juttatjuk ki.
22. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i) komponenst az (ii) komponens kijuttatását megelőzően juttatjuk ki.
HU872058A 1986-03-31 1987-03-30 Synergetic compositions regulating the growth of plants HU201455B (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US84639286A 1986-03-31 1986-03-31
US07/017,150 US5123951A (en) 1986-03-31 1987-03-04 Synergistic plant growth regulator compositions
PCT/US1987/000648 WO1987005781A2 (en) 1986-03-31 1987-03-30 Synergistic plant growth regulator compositions

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT46519A HUT46519A (en) 1988-11-28
HU201455B true HU201455B (en) 1990-11-28

Family

ID=26689524

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU872058A HU201455B (en) 1986-03-31 1987-03-30 Synergetic compositions regulating the growth of plants

Country Status (15)

Country Link
EP (1) EP0262209B1 (hu)
JP (1) JP2749578B2 (hu)
CN (1) CN1024544C (hu)
AU (1) AU614488B2 (hu)
CA (1) CA1291343C (hu)
DK (1) DK175682B1 (hu)
FI (1) FI90189C (hu)
HK (1) HK80294A (hu)
HU (1) HU201455B (hu)
IL (1) IL82054A (hu)
NO (1) NO176041C (hu)
OA (1) OA08507A (hu)
PT (1) PT84596B (hu)
SK (1) SK278455B6 (hu)
WO (1) WO1987005781A2 (hu)

Families Citing this family (21)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
HU201448B (en) * 1986-03-31 1990-11-28 Rhone Poulenc Bv Plant growth reducing compositions comprising malonic acid derivatives and process for producing new malonic acid derivatives
JPS63503070A (ja) * 1986-03-31 1988-11-10 ローヌープーラン・ネーデルランド・ベー・ベー マロン酸誘導体化合物の作物収穫量を増大させるための使用
JP2673211B2 (ja) * 1988-05-19 1997-11-05 クミアイ化学工業株式会社 植物生長調節組成物
FR2700242B1 (fr) * 1993-01-12 1995-03-24 Rhone Poulenc Agrochimie Mélange régulateur de croissance des plantes.
US5478796A (en) * 1994-03-04 1995-12-26 Rhone-Poulenc Agrochimie Plant growth regulatory mixture comprising mepiquat and cyclanilide or other cyclopropylmalonic acid anilides
US6355838B1 (en) 1999-02-02 2002-03-12 National Starch And Chemical Investment Holding Corporation Reagents for heat activated polymer crosslinking
DE50000541D1 (de) 1999-03-03 2002-10-31 Basf Ag Diureide und deren Verwendung
ATE425213T1 (de) * 2000-07-14 2009-03-15 Nat Starch Chem Invest Reagenz zum wärmeaktivierten vernetzen von polymeren
US7507767B2 (en) 2001-02-08 2009-03-24 Schering Corporation Cannabinoid receptor ligands
US7067539B2 (en) 2001-02-08 2006-06-27 Schering Corporation Cannabinoid receptor ligands
JP2010533644A (ja) * 2007-05-31 2010-10-28 聡美 庭山 ハーフエステルの合成方法
KR20130016041A (ko) * 2011-08-04 2013-02-14 재단법인 의약바이오컨버젼스연구단 신규한 아닐린 유도체 및 이의 용도
RU2548495C1 (ru) * 2014-03-03 2015-04-20 Михаил Аркадьевич Ершов Способ стимуляции всхожести семян зерновых культур
IL274159B2 (en) 2014-06-19 2024-03-01 Ariad Pharma Inc Heteroaryl compounds for kinase inhibition
RU2564165C1 (ru) * 2014-08-12 2015-09-27 Михаил Аркадьевич Ершов Способ получения стимулятора зерновых культур
RU2566029C1 (ru) * 2014-08-19 2015-10-20 Михаил Аркадьевич Ершов Стимулятор для предпосевной обработки семян зерновых культур
RU2565883C1 (ru) * 2014-08-20 2015-10-20 Михаил Аркадьевич Ершов Способ получения стимулятора зерновых культур
RU2564206C1 (ru) * 2014-08-20 2015-09-27 Михаил Аркадьевич Ершов Способ стимуляции всхожести семян зерновых культур
CN107879946A (zh) * 2017-04-25 2018-04-06 湖南比德生化科技股份有限公司 一种制备环丙酰胺酸的方法
CN109329307A (zh) * 2018-10-19 2019-02-15 安徽省天下彩源种苗科技有限公司 一种提高芽接成活率的处理剂
KR20230162026A (ko) * 2021-03-30 2023-11-28 밸런트 바이오사이언시즈 엘엘씨 휴면 상태를 깨기 위한 숙시네이트 디히드로게나제 억제제

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3072473A (en) 1959-10-07 1963-01-08 Us Rubber Co Plant growth regulants
US4374661A (en) 1967-12-27 1983-02-22 Union Carbide Corporation Growth regulation process
US3879188A (en) 1969-10-24 1975-04-22 Amchem Prod Growth regulation process
US4401454A (en) 1969-10-24 1983-08-30 Union Carbide Corporation Growth regulation methods
SU512691A3 (ru) 1971-03-06 1976-04-30 Байер Аг (Фирма) Регул тор роста растений
US4240819A (en) 1972-01-28 1980-12-23 Union Carbide Agricultural Products, Inc. Method for the inhibition of plant growth
US3927062A (en) 1972-05-15 1975-12-16 Shell Oil Co Plant growth regulators
AU502582B2 (en) * 1975-04-18 1979-08-02 Union Carbide Agricultural Products Company Inc. Method of growth regulation and compositions
HU179142B (en) * 1977-09-28 1982-08-28 Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszet Process for improving defoliation and cutting fruits with treating plants withsynergistic composition of plant-ascission-improving activity,containing two active agents
US4359334A (en) 1980-04-28 1982-11-16 Gaf Corporation Composition for plant growth regulation
US4332612A (en) 1980-07-02 1982-06-01 Gaf Corporation Plant growth promoting composition
US4352869A (en) 1980-12-24 1982-10-05 Union Carbide Corporation Solid state electrolytes
JPS5939803A (ja) 1982-08-27 1984-03-05 Nissan Chem Ind Ltd 植物生長調節剤
JPS63503070A (ja) * 1986-03-31 1988-11-10 ローヌープーラン・ネーデルランド・ベー・ベー マロン酸誘導体化合物の作物収穫量を増大させるための使用
HU201448B (en) * 1986-03-31 1990-11-28 Rhone Poulenc Bv Plant growth reducing compositions comprising malonic acid derivatives and process for producing new malonic acid derivatives

Also Published As

Publication number Publication date
FI90189B (fi) 1993-09-30
JP2749578B2 (ja) 1998-05-13
NO874929D0 (no) 1987-11-26
WO1987005781A3 (en) 1987-12-03
PT84596A (en) 1987-04-01
NO176041B (no) 1994-10-17
NO874929L (no) 1988-01-19
CN87103565A (zh) 1988-03-02
HUT46519A (en) 1988-11-28
NO176041C (no) 1995-01-25
SK219587A3 (en) 1997-06-04
CA1291343C (en) 1991-10-29
AU7237187A (en) 1987-10-20
HK80294A (en) 1994-08-19
EP0262209A1 (en) 1988-04-06
SK278455B6 (en) 1997-06-04
FI90189C (fi) 1994-01-10
CN1024544C (zh) 1994-05-18
FI875279A (fi) 1987-11-30
DK623587D0 (da) 1987-11-27
JPS63503064A (ja) 1988-11-10
PT84596B (pt) 1989-11-30
DK175682B1 (da) 2005-01-17
IL82054A (en) 1992-11-15
IL82054A0 (en) 1987-10-20
WO1987005781A2 (en) 1987-10-08
EP0262209B1 (en) 1992-08-05
FI875279A0 (fi) 1987-11-30
AU614488B2 (en) 1991-09-05
OA08507A (fr) 1988-07-29
DK623587A (da) 1988-01-26

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5123951A (en) Synergistic plant growth regulator compositions
HU201455B (en) Synergetic compositions regulating the growth of plants
JP3050405B2 (ja) ３−ジフルオロメチルピラゾールカルボキサミド殺菌剤
JP2693774B2 (ja) マロン酸誘導体化合物の植物の成長を抑制するための使用
KR910000253B1 (ko) 제초제 및 식물 생장 조절 특성을 갖는 아실시클로헥산디온과 그의 옥심 에테르의 제조방법
CS225838B2 (en) The fungicide agent and the agent for the regulation of the plant growth
CA1162559A (en) Derivatives of 1-aminocyclopropane carboxylic acid
JP2506131B2 (ja) ４−シアノ−４−（フルオロフエニル）−３−（置換フエニル）酪酸類、それらのエステル類および誘導体類、およびそれらを使用するイネの中の望ましくない植物を選択的に抑制する方法
HU185914B (en) Compositions for controlling growth containing pyrimidine-buthanol derivatives
WO1987005897A2 (en) Use of malonic acid derivative compounds for increasing crop yield
HU182905B (en) Compositions for the plant growth regulation containing substituted benzazolyl-thio-alkancarboxylic acid derivatives
US4309566A (en) Plant regulator
US4399072A (en) N-Phenyl-N-methylurea derivatives
US4164406A (en) Phosphinylphthalimidines and their use as plant growth regulants
AU647401B2 (en) Novel glyoxylates and herbicidal and plant growth regulant activity of glyoxylates
US4846873A (en) 1-carboalkoxyalkyl-3-alkoxy-4-(2&#39;-carboxyphenyl)-azet-2-ones as plant growth regulators and selective herbicides
RU2088085C1 (ru) Композиция для дефолиации растений и способ дефолиации растений
CS214799B2 (cs) Prostředek k regulaci růstu rostlin a způsob výroby účinných látek
JPS61286395A (ja) 有効化合物を含有する殺菌剤組成物、該化合物の製造方法、該化合物及び該組成物の使用方法
RU2088571C1 (ru) Производные малоновой кислоты
NO874928L (no) Anvendelse av malonsyrederivatforbindelser for aa gi oekende avlinger.
JPS6116396B2 (hu)
PL167658B1 (pl) Środek grzybobójczy