HU194293B

HU194293B - Process and equipment for production of forms from materials based on siliconelastomer and resistant against harms made by birds

Info

Publication number: HU194293B
Application number: HU851856A
Authority: HU
Inventors: Pal Szaplonczay; Alajos Bognar; Marton Teglas; Laszlo Csabai; Kocsis Jozsefne Karger; Zsuzsanna Senyei
Original assignee: Villamos Ipari Kutato Intezet
Priority date: 1985-05-17
Filing date: 1985-05-17
Publication date: 1988-01-28
Also published as: DD247986A5; US4897027A; CH671301A5; DE3616621C2; DE3616621A1

Description

A találmány tárgya eljárás szilikon elasztomer alapú, madarak károsításának ellenálló anyagból idomok előnyösen szabadtéri közép- és nagyfeszültségű szigetelők, készülékek előállítására.

Ismeretes, hogy bonyolult, villamosipari szigetelő formát szilárd halmazállapotú, melegen térhálósodó, (jelölése a továbbiakban HTV) szilikon kaucsukból csak több lépésben lehet előállítani. Erről számol be pL a Rosentha) Technik AG 274 6870 sz. NSZK-beli szabadalma. E szabadalom szerinti megoldásban első lépcsőben a nechanikai terhelést viselő üvegszálas rúdra HTV szilikon kaucsukot extmdalnak és kivulkanizálják. Második lépésben hagyományos gumiipari sajtoló eljárással ugyancsak HTV szilikonból vulkanizálva egyenként előállítják a kívánt méretű szigetelőernyőket, majd harmadik lépésben az így kapott ernyőket felfűzik a nrár bevont rúdra és különleges ragasztóval rögzítik.

Az ismertetett eljárás is azt bizonyítja, hogy bonyolult, nagyméretű szigetelőtestet a hagyományos sajtolásos technológiával, a HTV szilikon kaucsukból nem lehet egy lépésben előállítani. Ennek oka az, hogy a villamosipari szempontból megkövetelt anyagfolytonosság (légzárvány mentesség) rendkívül nagy fajlagos sajtolási nyomást és ennek megfelelően különleges kialakítású szerszámot és sajtoló berendezést igényel. Ezen túlmenően a saitolás során a mechanikailag terhelt üvegszálas mag (általában rúd vagy cső) megrepedhet, roncsolódhat, illetve deformálódhat. Az idézett szabadalom szerinti eljárás ezen túlmenően szokásos jellegéből fakadóan élőmunka' és energiaigényes is. További problémát jelent a szilikon gumielemek ragasztása, amely mechanikailag, sőt villamos szempontból is gyenge helyeket eredményez. Ezért mind ez ideig megoldatlan volt az ilyen szigetelőtestek gazdaságos előállítása. Az ilyen szigetelőtestek előállításában az 1970-es évek második felében megjelent és fröccsöntéssel feldolgozható ún. folyékony szilikon kaucsuk (jelölésük LSR) sem hozott forradalmi változást. Ennek okai részben abban keresendők, hogy a feldolgozási technológia a hőre lágyuló műanyagok feldolgozásával rokon lévén, nagyobb tömegű, ill. méretű testek előállításakor rendkívül nagy szerszámzáró erőt igényel. így az LSR típusok kizárólag műszaki és egészségügyi aprócikkek (cumik, O-gyűrük, gyógyszeres fiolák dugói stb.) terjedtek el. Ezen túlmenően feldolgozásukra csigadugattyús fröccsgépek teijedtek el, amelyekkel nagyobb méretű testek lunkermentesen, biztonsággal nem gyárthatók.

Az 1.292.276 sz. angol szabadalom egy olyan kompozit szigetelőt ismertet, amelyben a mechanikai terhelést felvevő üvegszál vázas rúd centrikusán helyezkedik el és a rúd felülete kúszóáramnak ellenálló anyaggal van bevonva, amelyre hőre zsugorodó, előre gyártott ernyőket húznak fel. Az ernyőket hőre olvadó masszából készült bevonat segítségével rögzítik a rúdra. A szabadalomban javasolt előállítási mód nagy hátránya a szerkezeti anyag hőre fellépő zsugorodása. Ez abban áll, hogy a részlegesen termoplasztikus módon formálható anyagok zsugorodási feszültsége olyan csekély, hogy nyomóerő gyakorlatilag nem tu$í létrejönni a tartórúd palástja és a felhúzott ernyő között, ezáltal kis üregek és repedések maradnak vissza a fugázóanyagban, amelyben a bediffundáló víz kondenzál és villamos átütés jöhet létre. Ez érvényes a tartó rúdon évű bevonatra is, amelyet a2 ernyővel azonos anyagból és azonos módon rögzítenek.

A 22 54 468. sz. NSZK közrebocsátási iratban egy másik eljárást ismertetnek, amelyben az egymást kök csönösen átfedő ernyők butilkaucsukból készültek és a központosán elhelyezkedő tartórúd hossztengelyében kerültek rögzítésre. Az ernyőket előre gyártják és szilikonzsírral húzzák fel a tartórúdra. Ennek a típusnak az a hátránya, hogy a javasolt butilkaucsuk szabadtéren az oxidációs folyamatokkal szemben . . nem ellenálló, ezért a kúszóáramszilárdsága nem meg’ θ felelő. A javasolt szilikonzsír, mint közti rétegszintén nem szabadtérálló. A butilkaucsukon keresztül létrejövő villamos erőtérben a szilikonzsír elbomlik, amikor is villamosán vezetöképes termékek keletkeznek és ilyen módon az ernyő és a tartórúd között villamos re átütés jöhet létre.

Az irodalomból jól ismert (lásd pl. a 3 697 473, 3 884 866, 4 162 243 és 4 427 801 sz. amerikai szabadalmakat), addiciós mechanizmus szerint térhálósodó folyékony szilikon elasztomer összetétele, amelynek alkotói az alábbiak:

— triorgano-sziloxi végcsoporton belül vinil-csoportot tartalmazó poli(diorgano-sziloxán), amelyet esetenként vinilfunkciós polisziloxánnak is neveznek,

- organohidrogén-sziloxán vegyületek (H-funkciós poliszisloxán),

- platina-tartalmú katalizátor, _ továbbá esetenként inhibitor, pigment és töltőanyag.

A térháiósodást kiváltó reakciót (az organo-hidrogén-sziloxán laza H-jének a poli(diorgano-sziioxán) vinilcsoportjára való addicióját) a Pt-tartalmú vegyüle«Λ tek közismerten katalizálják.

A folyékony szilikon kaucsukból készült termékek jellemzői a szilárd halmazállapotú melegen térhálósodó hagyományos szilikon kaucsukokénál, amelyek térfiálósítása peroxiddal vagy addiciós úton történhet, szerényebbek.

(J. Karger-Kocsis: Műszaki Gazdasági Téjákoztató

25, 1565 (1984). Ezen szililvegyületekkel felületkezelt (,szililizett”) kolloid kovasav töltőanyagként való bevitelével (pl. 3. 122-516 sz. amerikai, valamint 2 953 252 sz. NSZK szabadalom), a vinilfunkciós polisziloxán minőségének alkalmas megválasztásával (3 671 480, 3 697 473 sz. amerikai, valamint a 2 918

313 sz. NSZK szabadalom), esetleg a kettő együttesével (4 427 801 sz. amerikai, valamint 2 918 313. sz. NSZK szabadalom).

A folyékony szilikon kaucsukokat villamosipari szigetelőtestek gyártására azért nem használták, mert

- egyrészt ezideig nem sikerült megnyugtatóan megoldani ilyen nagyméretű testekké való feldolgozásukat,

- másrészt a madarak kártételét esetükben még megnövelt hasadási ellenállású típusok alkalmazásával sem

5θ sikerült kiküszöbölni.

A folyékony szilikon kaucsukok fizikai-mechanikai jellemzőinek javítása szinte kizárólag kolloid kovasav (pirogén SiO₂) felületkezelt formában való használatával érhető el. Ez azonban a folyékony szilikon kaucsuk egyébként is viszonylag magas viszkozitását (5xIO⁵-IxlO⁶ mPas) tovább növeli és így nagyméretű testekké való feldolgozását lehetetlenné teszi. Az idevonatkozó előírások szerint viszonylag lágy (40-60 Shore A) szilikongumiból is készíthető szigetelőtestek üzembiztos működését sok esetben veszélyezteti az, hogy bizonyt» madarak - elsősorban a varjak - belö60 lük darabokat csipkednek ki, s ezen a hasadási ellenél-

194.293 lás növelésével segíteni nem lehet. Nem véletlen tehát, hogy a kültéri villamosipari szigetelőtestek hagyományos alapanyaga az epoxigyanta. Az irodalomból ismert ugyan epoxigyantával módosított szilikonok előállítása (pl. 4 354 013 sz. amerikai szabadalom), amelyek bonyolult előállítás módjuk folytán ezen a téren sem terjedtek el.

A szigetelőtestek anyagával szemben támasztott követelmények között gyakran szerepel a csökkentett éghetőség. A szilikon elasztomerek esetében erre a célra különböző fémvegyületeket, így MgO-t (2 308 608 sz. NSZK szabadalom), ZnO-ot és MgO-t (2 257 915 sz. NSZK szabadalom), a fentieken túlmenően alumínium- és ón-oxidokat (2 308 595 sz. NSZK szabadalom), cériumsókat (3 264 382 és 3 884 950 sz. amerikai szabadalmak, valamint 1 299 687. sz. angol szabadalom), titán- ésvas-oxidot (2 617 434 sz. NSZK szabadalom), platinavegyületekkel (2 849 228. sz. NSZK szabadalom), esetleg szerves brómve gyű letek és töltőanyagok együttesét (2 909 462 sz. NSZK szabadalom) alkalmazzák.

A fenti vegyületek alkalmazása az addiciós térhál ósítású, azaz Pt-katalizátort tartalmazó szilikon kaucsukok esetében veszélyes lehet, mivel a felsorolt vegyületek közül igen sok a Pt-katalizátort szennyezi és hatástalanítja, meggátolván így a térhálósítást (2 849 228 sz. NSZK szabadalom 3. oldal 24—34. sorok).

A technika jelenlegi állása szerint nem ismert olyan eljárás, amelynek révén a folyékony szilikon kaucsuk viszkozitásának számottevő befolyasojása nélkül a madarak kártételével szemben védett és ugyanakkor égésgátolt szigetelőtestek előállítására nyílna lehetőség.

A találmány elé célul tűztük ki olyan anyagból idomok előállítását, amely a madarak kártevésével szemben ellenálló, ugyanakkor jó mechanikai, szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, légzárványmentesen termelékenyen feldolgozható. További célja a találmányunknak az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés kidolgozása is.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy a szilikon elasztomer keverékhez 5-55 t% alumínium trihidrátot adagolunk, a folyékony szilikon elasztomerhez, 0,ΙΙΟ t% kéntartalmú, földpátszerű alunűnium-szilikátot keverünk, ezt a szobahőmérsékleten még folyékony elasztomer keveréket tartályba vezetjük, ezután a tartályban túlnyomást hozunk létre, amellyel az előzőleg bevezetett anyagot egy öntőformába vezetjük és a szilikon elasztomer keveréket az öntőformában hőkezeléssel térhálósítjuk.

Az ezzel az eljárással előállított idomoknak az az előnyük, hogy az például szabadtéri szigetelőként felhasználva a madarak kártevésének jól ellenáll. Felismertük ugyanis azt, hogy kéntartalmú földpátoidok, amelyek tulajdonképpen a madarak kártevésével szembeni ellenállóságot biztosítják, nem hatástalanítják a folyékony szilikon kaucsuk térhálósítására szolgáló Pt-katalizátort. Előnye, továbbá ennek az eljárásnak az, hogy egy szene nagyobb mennyiségű szigetelőanyagot tudunk az öntőformába juttatni és így egybefüggően több szigetelőemyőt tudunk előállítani. További előnye ennek az eljárásnak, hogy az öntőforma bontása után a szigetelők utóhőkezelést nem igényelnek.

Felismertük továbbá azt, hogy ezek az anyagok a villamos átütési szilárdságot, a kúszóárain szilárdságot a villamos szigetelőnél nem rontják.

A találmány szerinti szigetelőanyag előállításának egy előnyös foganatositási módja szerint földpátszerű anyagként ultrainarint, kankrinitet, noszeant alkalmazunk, amely földpátszerű alumínium-szilikátok kiválóan alkalmasak a kitűzött cél eléréséhez.

Amennyiben az idomba szálerősítésű maganyag beágyazása szükséges, úgy azt a folyékony szilikon elasztomer bevezetése előtt az öntőformába behelyezzük.

Annak érdekében, hogy a fenti eljárással készített szigetelőben légzárványok ne keletkezzenek, a találmány szerint a tartályt az anyaggal alulról töltjüWel.

Annak érdekében, hogy a szilikon elasztomer az öntésen kívüli időszakban az elasztomer keveréket tartalmazó szerkezeti részekbe ne kössön be, azokat a találmány szerint legalább —5 C-ora hű tjük.

Annak érdekében, hogy a találmány szerinti szigetelő előállítása során a szilikon elasztomer a formát légzárványmentesen, jól kitöltse, annak dinamikai viszkozitása szobahőmérsékleten önmagában, de legfeljebb 5 t% hígítószer beadagolása folytán 3xlCr mPas alatti. Hígítószerként előnyösen 10 -10³ mPas dinamikai viszkozitású szilikon olajat és/vagy gyűrűs sziloxán vegyületet alkalmazunk.

A találmány szerinti eljárást foganatosító, szintén találmány szerinti berendezést az jellemzi, hogy szigetelőanyag komponenseit adagoló és keverőegység kimenetére oldható öntőfej csatlakozik, amely öntőfej csővezetéken keresztül tartályba csatlakozik, továbbá a szigetelőtest alakjának megfelelő öntőformán az öntőfej csatlakoztatására alkalmas csatlakozó van kiképezve. Ennek a berendezésnek előnyei az egyszerű felépítésből eredő könnyű kezelhetőség, a zárt rendszer alkalmazásával biztosított légbuborékmentes anyagszállítás, illetve feldolgozás. Rendkívül előnyös, hogy a munka végeztével nincs szükség a berendezés szétszerelésére és oldószeres mosására, úgy mint a már ismert, reakciógyantát feldolgozó berendezéseknél szükséges.

Annak érdekében, hogy az öntőformát légzárványmentesen lehessen a szigetelőanyaggal feltölteni, azon a csatlakozó célszerűen alul van.

Az öntőforma célszerűen a hossztengelye mentén osztott és nyitható. Az osztott két félrészhez hidraulikus nyitó-záró szerkezet kapcsolódik.

A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakja szerint a tartályba a csővezeték alulról torkollik. A tartály tetején sűrített levegő bevezetésére alkalmas csonk csatlakozik. Ezzel a szerkezeti kialakítással értük el azt, hogy a rendkívül magas dinamikai viszkozitású (10⁵ mPas nagyságrendű) fogékony szilikon elasztomer préslevegővel szállítható, ennek továbbítását ugyanis eddig kizárólag fogaskerék és dugattyús szivattyúkkal oldották meg. Annak ellenére, hogy a szilikon elasztomert a formába préslevegővel továbbítjuk, a villamos szempontból oly fontos légzárványmentes terméket tudunk előállítani.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kivitelei alakjánál a még folyékony szilikon elasztomer keveréket tartalmazó szerkezeti részeket! hűtőközeget vezető köpennyel vesszük körilL Ily módon biztosíthatjuk azt, hogy öntésen kívüli időszakban ezeket a szerkezeti részeket hűtőközeg bevezetésével legalább -5°C hőmérsékletre hűthetjük.

Az alábbiakban a találmány szerinti szigetelőanyag előállítását példák kapcsán ismertetjük

194,293

1. példa

49,9 t%-nyi 7x10* mPas dinamikai viszkozitású vinilfunkdós polisziloxán, 49,9 t'/rnyi 7xl0⁵ mPas di- 5 naná kai viszkozitású hidrogénfunkciós polisziloxánnal, valamint 0,2 t%-nyi hexametil-ciklo-trisziloxán és metil-ciklo-tetrasziloxán 1:1 keverékében eloszlatott 50 t%-nyi ultramarint statikus kévetőben, zárt rendszerben, szobahőmérsékleten összekeverünk. Ennek a keveréknek lxlO⁵ mPas viszkozitása van. ^υ

Ezt a keveréket 120°C hőmérsékletre fűtött formába vezetjük, majd a formában 5 bar nyomás alatt térhálósítjuk. A kész szigetelőt a formából 15 perc térhálósítási idő múltán kivesszük.

400 kV-os üreges testű kültéri szigetelő előállítása: j 5

A 3,6 ni hosszú és 0,4 m átmérőjű üvegszálas (vagy porcelán) cső maganyag egyik felét a 120 C hőmérsékletre fűtött formába illesztjük, majd a formát zárjuk. Az előzőekben leírt módon elkészült kb. 25 kg keveréket a fűtött formába vezetjük, majd a formában 5 bar nyomás alatt térhálóátjuk. 25 perc tárháló- 20 sítási idő múltán bontjuk a formát, majd miután a felöntött idomot lefelé vagy felfelé menesztet tűk hasonlóképpen elkészítjük a szietelő másik felét is. A kész üreges testű szigetelőt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a két Öntési lépcső között nincs semmilyen elvá- __ lás, a második lépcsőben felöntött szilikon elasztomer jól köt a korábban térhálósított szigetelő testhez.

Az ezzel az eljárással előállított szigetelőtestek három éves szabadtéri felhasználást követően madár kártételre vissszavezethető károsodást nem szenvedtek.

2. példa ³⁰

Az 1. példában ismertetett körülmények között olyan keveréket állítottunk elő, amely 50 t%-nyi 7x10* mPas dinamikai vizskozitású vinilftrnkciós polisziloxánfi 50 t%-nyi, lxlO⁵ mPas dinamikai viszkozi- 35 tású hidrogénfunkciós polisziloxánt tartalmazott. Ennek a keveréknek a dinamikai viszkozitása szintén 1x10’ mPas. Azt tapsztatltuk, hogy ez a földpátszerű adalékot nem tartalmazó szigetelőtest néhány hónap múltán meghibásodott és a részletes vizsgálat azt mutatta, hogy ezeknek a szigetelőtesteknek a kúszóáram 40 szilárdsága erősen szennyezett ipari környezetben, elsősorban varjú kártétel következtében romlott le.

3. példa t%-nyi lxlO⁶ mPas dinamikai viszkozitású vi- ^5 nilfunkdós polisziloxánhoz először 1 t%-nyi noszeant keverünk, majd ehhez 40 t7>nyi 2xl0⁶ mPas dinamikai viszkozitású, hidrogénfunkciós poliszÜoxánt, valamint 18 t%-nyi h netil-ciklotrisziloxán és metildl o-tetraszkoxán 1:1 arányú keverékében eloszla- cn tott 50%-nyi ultramarint adagolunk. Ennek a keveréknek a dinamikai viszkozitása 8x10* mPas.

A viszkozitásnak ilyen jelentős megnövekedése a 18 t% mennyiségben adagolt ultramarinnak tudható be, s azt tapasztaltuk, hogy még 10 bar nyomás esetén sem sikerült légzárvány mentes szigetelőket előál- 55 Utáni. Ilyen mennyiségben az ultramarin tehát már nem adagolható.

4. példa t%-nyi 7x10* mPas dinamikai viszkozitású vinilfunkdós polisziloxánhoz előzetesen 0,5 t%-nyi kankrinitet és 0,5 t%-nyi noszeant keverünk, majd ehhez 38 t%-nyi lxlO⁵ mPas dinamikai viszkozitású hidrogénfunkdós polisziloxánt adagolunk. További adalékanyagként 23 t%-nyi alumínium-trihidrátot keverünk. Az így kapott keveréknek a dinamikai viszkozitása 3xlO^s mPas.Az így előállított szigetelőtest szabadtéri vizsgálatával kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy töltőanyagként alumínium-trihidrátot alkalmazva a szigetelők villamos erózióállósága és égésállosága számottevően javult, valamint ezen túlmenően a szigetelőtestek három éves szabadtéri felhasználást követően madár kártételre visszavezethető károsodást nem szenvedtek.

5. példa t%-nyi lxlO⁵ mPas dinamikai viszkozitású és már 25 t^nyi kalciumkarbonátot tartalmazó vinilfunkdós polisziloxánhoz 40 ternyi lxlO⁶ mPas dinamikai viszkozitású és már 25 t%-ban kalciumkarbonátot tartalmazó hidrogénfunkciós polisziloxánhoz 10 t%-nyi hexametil-ciklo-trisziloxán és metildklo-tetrasziloxán 1:1 arányú keverékében eloszlatott 50 9^nyi ultramarint, továbbá adalékanyagként 5 t%-nyi kolloidkovasavat és 5 t%-nyi kvarclisztet adagolunk. Az így kapott keverék dinamikai viszkozitása 2,5xl0⁵ mPas. Látható, hogy a 10 t%-nyi ultramarin adagolása még kedvező viszkozitást eredményez, ezért ezzel a keverékkel jól önthető szigetelőanyagot kapunk, amely a madarak kártételével szemben jól ellenálló, viszont villamos erózióállósága, ill. éghetősége elmarad a 4. példában említett összetételétől.

6. példa t%-nyi 7x10* mPas dinamikai viszkozitású vinilfunkdós polisziloxánhoz 10 t%-nyi kankrinitet hozzákeverünk, majd ehhez a keverékhez 20 t%-nyi lxlO⁵ mPas dinamikai viszkozitású hidrogénfunkciós polizsiloxánt, továbbá töltőanyagként 50 t%-nyi kvarclisztet adagolunk. Ennek a kveréknek a dinamikai viszkozitása 2xl0⁶ mPas. Látható, hogy a dinamikai viszkozitás a magas kvarcliszt tartalom következtében jelentősen megnőtt, ezért ebből az anyagból szigetelőt már nem tudtunk önteni, próbatesteket is csak igen nehezen készítettünk.

Az 1-6. példákban ismertetett szigetelőanyagok villamos és mechanikai tulajdonságait az 1. táblázat tartalmazza.

A táblázat adataiból megállni tható, hogy az 1. és

4. példa szerinti szigetelőanyagok felelnek meg mind mechanikai, mind villamos szempontokból· ugyanakkor a szabadtéri felhasználás alkalmával ezek a szigetelők jól ellenállnak a madarak kártevéseivel szemben.

Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást foganatosító berendezést a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben.

\©

Μ χο

Ό ι

Ό

P-t χβ ο

Ό . '«5*

194.293

Ο

ΙΖ>

Q *1 'R

Ο 7 d cr 'ű «M.JfOWVÍoooO'O d oo os o.

í* Ό

O

Ί·

C-> ΓΌ o d τ 3 —i ο ·ζΓ o oo d rn (Ί : ?.ΓΊ F- <Z> (*) i4 d d

T \ d

*-4 © $??

	SO
	1					co
	ÍZ)			M*		o
►	Os st	o	s	Γ4 \o	vo o	8
-§ N	Q	uo co	m co	Q	V-> CO	Q
Wí	s	m	«η		vo	S

OQS<aű<Q<

194.293

Az 1. ábrán a kétkomponensű szilikon adagoló és keverő berendezést látjuk az adagoló nyomó tartállyal összekötve vázlatosan.

A 2. ábra az adagoló nyomótartályt az öntőformá- 5 val és az öntőformát záró egységgel összeépítve vázlatosan mutatja.

Az 1. ábrán a kétkomponensű folyékony szilikon elasztoner tároló tartályaira egyszerűen ráhelyezhető adagoló 1, 3, 11 szivattyúkat mutatjuk, amelyek pneumatikus működtetésűéit A kívánt arányokra előreál- 10 lított 1 szivattyú által szállított vinüfunkdós polisziloxánt, a 2 szivattyú által szállított hidrogénfunkciós polisziloxánt és a 11 szivattyú által szállított ultramarint a 2 keverő egységbe vezetjük szobahőmérsékleten. A 2 keverő egységben homogenizált komponen- . _ seket az 5 öntőfejen és 6 csővezetéken keresztül a 7 ¹⁰ tartályba vezetjük. A 4 köpeny biztosítja, hogy üzemen kívüli állapotban a szilikon elasztomerrel szennyezett részeket megfelelő hűtőközeg áramotlatásával — 5°C alatti hőmérsékleten tarthatjuk a viszkozitás számottevő növekedése nélkül, majd akár két hónap 20 elteltével ismét feldolgozhatjuk.

A 2. ábra a konkrét formaöntési folyamatot mutatja. Miután a 9 nyitó-záró szerkezet segítségével zártuk a 8 öntőformát, a 7 tartályba juttatott szobahőmérsékletű szilikon elasztomer keveréket a 6 csővezetéken és az 5 öntőfejen keresztül a fűtött 8 öntőfor- 25 mába oly módon juttatjuk, hogy a 7 tartály tetején elhelyezett 10 csonkon keresztül sűrített levegőt vezetünk a 7 tartályba, A 8 öntőformába alulról felfelé beáramló szilikon elasztomer a levegőt'maga előtt tolva kitölti a 8 öntőformát, majd hő hatására térhálósodik. A 7 tartályban létesített 5-6 bar túlnyomást a θθ szilikon elasztomer teljes térhálósodásáig fenntartjuk.

Az öntvény falvastagságától és fő geometriai méreteitől függő térhálósodási idő után a hidraulikus 9 nyitózáró szerkezet kinyitja a 8 öntőformát, ezután a kész formadarab kiemelhető. Az így térhálósított szilikon ng elasztome r szigetelőtest utóhőkezelést nem igényel.

Claims

1. Eljárás szilikon elasztomer alapú, madarak károsításának ellenálló anyagból idomok, előnyösen sza- 4Q badtéri közép- és nagyfeszültségű szigetelők, készülékek előállítására, azzal jellemezve, hogy a szilikon elasztomer keverékhez 5-55 t% alumínium trihidrátot adagolunk, a folyékony szilikon elasztomerhez 0,1—10 t% kéntartalmú, földpátszerű alumínium· szilikátot keverünk, ezt a szobahőmérsékleten még fo- 45 lyékony elasztomer keveréket tartályba vezetjük, ezután a tartályban túlnyomást hozunk létre, amellyel az előzőleg bevezetett anyagot egy öntőformába vezetjük és a szilikon elasztomer keveréket az öntőformában hőkezeléssel térhálósitjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 11 e - 50 m e z v e, hogy földpátszerű anyagként utlramarint alkalmazunk.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal j e 1 lémé z v e, hogy földpátszerű anyagként kankrinitet alkalmazunk

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy földpátszerű anyagként noszeant alkalmazunk

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyékony szilikon elasztomer bevezetése előtt a tartályba szálerősítésű maganyagot helyezünk.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a tartályt az anyaggal alulról töltjük.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy öntésen kívüli időszakban a szilikon elasztomer keveréket tartalmazó szerkezeti részeket legalább —5°C hőmérsékletre hűtjük.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a szilikon elsztomer keverék dinamikai viszkozitását szobahőmérsékleten önmagában, de legfeljebb 5 tömeg% hígítószer beadagolása folytón 3xl0^s mPas alattira állítjuk.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hígítószerként 10^J -10³ mPas dinamikai viszkozitású szilikonolajat és/vagy gyűrűs sziloxán vegyületet alkalmazunk.

10. Berendezés az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynek a szigetelőanyag komponenseit adagoló szivattyúi (1, 3, 11) és keverőegysége (2) van, azzal jellemezve, hogy a keverőegység (2) kimenetére oldható ön tófej (5) csatlakozik, amely öntőfej (5) csővezetéken (6) keresztül tartályba (7) csatlakozik, továbbá a szigetelőtest alakjának megfelelő öntőformán (8) az öntőfej (5) csatlakoztatására alkalmas csatlakozó van kiképezve.

11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az öntőforma (8) csatlakozója alul van.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az öntőforma (8) hossztengelye mentén osztott és nyitható.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal j e 11 e m e z v e, hogy az öntőforma (8) osztott két félrészéhez hidraulikus nyitó-záró szerkezet (9) kapcsolódik.

14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartályba (7) a csővezeték (6) alulról torkollik.

15. A 10-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartály (7) tetején sűrített levegő bevezetésére alkalmas csonk (10) van.

16. A 10-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a még folyékony elasztomer keveréket tartalmazó szerkezeti részek hűtőközeget vezető köpennyel (4) vannak körül· véve.