HU189976B - Method and apparatus for automatic controlling roller mill provided with grain feed regulation - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás termény-tápszabályozássál ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére, amely során a terményhozzávezetés függvényében mechanikus jelet hozunk létre, ebből pneumatikus jelet alakítunk ki, amellyel szerv ókészülékeket vezérlünk, ezekkel pedig adagolótolattyút és/vagy őrlőhengereket állítunk be. Tárgya még a találmánynak önműködő vezérlésű, terniénytápszabályozással ellátott malomhengerszékis, amely a terményhozzávezetés számára adagolótolattyúval, ezzel együttműködő, a terményhozzávezetést érzékelő mechanikus jeladóval, ezzel a jeladóval vezérelt, az adagolótolatytyút és/vagy az őrlőhengereket állító szervókészülékkel van ellátva. Ez a berendezés különösen alkalmas a találmány szerinti eljárás foganatosítására.

A malomipari őrlés, illetve kenyér, dara, liszt, derce stb. előállítása az őrléstechnika különleges területe. Az ilyen célú hengerszékekkel kapcsolatos minőségi követelmények ugyanis rendkívül magasak összehasonlítva a más célú őrlőberendezésekkel.

Paszta állapotú festékek őrlése során két etetőhenger felett terméktartalékot alakítanak ki, úgyhogy az etetőhengerek mindig ugyanolyan mennyiségű terméket tudnak bejuttatni. A hengerműre kerülő anyagmennyiséget az ebben a tartalékban lévő anyag menynyíségétől függően vezérlik. Ezzel szemben a malomhengerszék egész őrlési és szitálási folyamat része, amit teljesen önműködően működtetnek. Az őrlés előkészítése egy vagy két soron történik, amiket azután durva szemcsés járatra vezetnek, amelynek száma egy és négy között van. Az ekkor kapott első darát szikszitákon több frakcióra bontják szét, amelyeknek egy részét már mint kész terméket elvezetik az őrlési folyamatból. A megmaradó frakciókat folyamatosan további őrléshez és szitáláshoz továbbviszik. Ennek során a síksziták egyes kimenetelt az ún. 'hátsó őrlőpasszázs számára összevezetik.

A nyersanyag minőségétől, az őrlés előkészítésétői és a környezeti befolyásoktól (mint például a légnedvességtől, a hőmérséklettől és hasonlóktól) függően változik az egyes síkszitákra jutó lisztmennyiség rövidebb és nagyobb intervallumokban. Ehhez járulnak még a rövid időre fellépő zavarótényezők, mint amilyen a terménynek a ferde felületeken való gyorsabb vagy lassabb lecsúszásából ered.

Az egyes zavarótényezők hatása (negatív értelemben) összeadódhatnak, de ki is egyenlíthetik egymást. A teljesítményingadozás egyenletes keverék esetén gyakorta közepes érték 10%-a alatt van, időnként azonban 10-30% között van, felső határa azonban a keverék szélsőséges megváltozásakor 50% fölé is kerülhet. A hátulsó őrlőpasszázsok, valamint valamennyi lapítóhenger esetében az őrlőhengereket el kell egymástól távolítani, ha nem kerül közéjük őrlendő termény, mert különben az őrlőhengerek viszonylag nagy relatív sebességgel futnak egymásra, aminek a teljes nyomás megléte esetén tönkremenetel a következménye.

A termény-tápszabályozásnak malomhengereszékkel kapcsolatban nem az a feladata, hogy állandó tápteljesítményt biztosítson, mert mindegyik hengerszék teljes technológiai lánc részeként a hozzáérkező termény teljes mennyiségét kell fogadnia és feldolgoznia. A fő cél itt sokkal inkább abban van, hogy a termény-tápszabályzás révén egyenletes terményelosztás jöjjön létre az őrlőhengerek teljes hosszában.

A malomhengerszékek önműködő üzemeltetéséhez két alapvető funkciót alkalmaznak, mégpedig egyrészt a tápteljesítmíny szabályozását, másrészt az őrlőhengereknek egymástól történő eltávolítását és egymáshoz közelítését. Mindkét funkció megvalósítása számára született még egy sor javaslat, amelyek során a tápteljesítmény szabályozását és az őrlőhengerek egymáshoz képesti mozgatását is a terménybetáplálás függvényében, illetve megfelelő képpen reagáló érzékelővel kell szabályozni.

A 418.971 sz. svájci szabadalmi leírás olyan malomhengerszéket ismertet, amelynek teljeátményfüggő elemeit központi elektrokapacitásos, a tápmennyiséget mérő készülék vezérli. Énnek segítségével állapítják meg, hogy a táphenger felett lévő tárolótérben van-e elegendő mennyiségű termény. Ennek függvényében elektromos vezérlőjeleket juttatnak elektropneumatikus felületekre a hengereknek egymáshoz képesti mozgatására, valamint adagolótolattyú beállítására. A különlegesen nehéz termények esetében azonban megmutatkozott, hogy a tápteljesítmény szabályozása nem mindig kiegyensúlyozott, mert a termény gyakran megtapad a kapacitív ku faszon, ez pedig a finom szabályozást megnehezíti.

Ezek a nehézségek mechanikus szabályzókészülékeknek malomhengerszékek terményhozzávezetésében való alkalmazásakor nem lépnek fel, ahogy ezt például a 306.619 vagy a 286.914 sz. svájci szabadalmi leírás bemutatja. A terménymennyiséget ott a terményáramba befüggesztett kutasz állapítja meg, az eredményt pedig emelőkaron át közvetlenül mechanikusan szabályzótolattyúra adják, ami közben alkalmas rugókkal gondoskodnak arról, hogy ez az adagoló szegmens zárt á lapotában előfeszítéssel rendelkezzék. Ilyen vezérlés esetében azonban magának a terményáramnak kell a vezérlőtagok elállításához szükséges erőről gondoskodnia. Ha azonban a vezérléshez viszonylag nagy erőkre van szükség, akkor ez az ilyen típusú vezérlős alkalmazását kizárja. Ez a helyzet például az őrlőhengerek egymáshoz képesti mozgatásához szükséges erő esetében.

Az 582.423 sz. német szabadalmi leírás villamos és mechanikus szabályzó eszközök kombinácóját írja le, amely nagy vezérlő erők mellett is alkalmazható. Az ilyen kombinált rendszer megvalósításához azonban éppen egy mechanikus és villamos rendszer összekapcsolása miatt sok készülékre, sok pénzre van szükség.

Alkalmaznak erre a célra hidraulikus vezérléseket is, amelyek esetében viszonylag kis hidraulikus hengerek nagy erőt képesek létrehozni, tehát mechanikus impulzusadók alkalmazása is lehetséges, A szervóvezérlés számára a kapcsolási erő nagyon kicsi lehet, ami nagymértékben egyszerűsíti a kutasz szerkezetét is. A kis kapcsolóéra ráadásul még azt az előnyt is magában hordja, hogy a kutaszok csak kis ellenállást jelentenek a terményáramban és öntisztító szerkezetűre alakíthatók ki. Az a veszély azonban mindenesetre meg van, hogy szerencsétlen körülmények között olaj tud idegen anyagként az őrlési folyamatba észrevétlenül bejutni, amely például a liszt szennyezéséhez vezethet A megvalósítással kapcsolatos költségek azonban itt i:i magasak, az ilyen hidraulikus szerkezeteket ráadásul fokozott mértékben kell karbantartani. Megfigyeltek velük kapcsolatban már olyan zavarokat is, amelyek az alkalmazott olajok viszkozitás változásaira vezethetők vissza.

Ha most már végigtekintünk a különböző rendszereken, a mechanikus vezérlés esetében hátrányként mutatkozik a megvalósításához szükséges nagy beruházási igény, valamint az automatizálhatóság kéidé-22

189.976 sessége (aminek különösképpen a távműködtetés szempontjából van jelentősége), előnye ezzel szemben viszont az áttekinthető és a kevésbé képzett szakember számára is érthető szabályzási lehetőség. A tisztán hidraulikus vezérlésnek az üzembiztos működés az egyik fő előnye, továbbá kis erő is érzékelhető a jeladókon, amihez azonban rendkívül nagy beruházási költség kapcsolódik, az üzemeltetéséhez idegen anyag (olaj) alkalmazása szükséges. Ráadásul hidraulikus szivattyúra is szükség van, amely állandóan a szükséges hidraulikus nyomással szemben dolgozik, ennek következtében pedig bizonyos specifilöis energiaveszteség lép fel. Tisztán pneumatikus megoldásokat mindezideig csak bizonyos részlet vezérlési funkciók, például az őrlőhengerek egymáshoz képesti mozgatásának megvalósítására tudtak felhasználni. Használható szabályzás például a táplálás számára nem vált ismeretessé, mert az erre vonatkozó kísérletek csak instabil szabályozásokat hoztak létre és nemkívánatos terheléseket okoztak az őrlőhengerek számára. A tisztán villamos rendszerek szintén beruházási szempontokból mutatkoznak rendkívül költségesnek és nagyigényűnek, különösen ha figyelembe vesszük a manapság már megkívánt tűz- és robbanásvédelmet. Ezeknek a rendszereknek a távirányítása viszont könnyen megoldható.

Az imént vázolt technikai szintből kiindulva a talámánnyal megoldandó feladat most már olyan eljárás és berendezés kialakítása, amelyben a szabályozáshoz szükséges jelet a terményárammal érintkező mechanikus jeladóval hozzuk létre, továbbá amely lehetővé teszi a beruházási költségek csökkentését, egyszerű és olcsó, megbízható üzemű alkatrészek alkalmazását A vezérlés megvalósítását ebben az esetben is lehetővé kell tennie, amikor ehhez nagy erőre van szükség,

A találmány szerinti eljárás esetében a továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy a pneumatikus jelet a mechanikus jellel analóg nyomásjelként alakítjuk ki és vezérlőjel gyanánt a szervókészülékekre vezetjük, amivel az adagolótolatytyút és/vagy az őrlőhengereket beállítjuk. Ez tehát azt jelenti, hogy a mechanikus jelet szervókészülékek útján vezérlőjelként használjuk fel a malomhengerszék teljesítményfüggő elemeinek vezérlésére.

A találmánnyal nemcsak meglepően egyszerű megoldást találtunk, hanem nyújtjuk a korábban ismertté vált rendszerek előnyeinek szinte mindegyikét A találmány értelmében tehát mechanikus, a terményáramból származó vezérlőjelet először pneumatikus vezérlőjellé alakítjuk, amit azután szervóeszközök útján a malonhengerszék teljesítményfüggő elemeire vezetünk, ezek pedig pneumatikus szervó segítségével létrehozzák a szükséges állítóerőt ahhoz, hogy a megkívánt vezérlési funkciókat el lehessen látni,

A találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módja esetében a pneumatikus vezérlőjelet digitális jel alakjában továbbítjuk a szervókészülékekhez. De nemcsak ide juttathatjuk el a pneumatikus vezérlőjelet, hanem bemenő jelként az őrlőrést szabályzó készülékekhez is. Ezzel vezérelhetjük az őrlőhengerek közötti nyomóerőt

További célszerű foganatosítási mód szerint a mechanikus vezérlőjel minden változását ugyan azonnal a pneumatilóis vezérlőjel analóg változásává alakítjuk, a megváltozott pneumatikus vezérlőjelet azonban ezután időfüggőén a változás fellépte előtti kiindulási értéke Irányába vezetjük vissza. Ezt a folyamatot természetesen azonnal megszakítjuk és újrakezdjük, amint a mechanikus vezérlőjel újabb változása jelentkezik. Ennek következtében a nullapont időkésleltetéses utánfutását tudjuk elém! a pneumatikus vezérlőjel jelváltozása esetében, ami kedvező feltételeket teremt alkalmas pneumatikus szervó· motoroknak a teljesítményfüggő elemek (adagolórés tolattyú, őriőhengerek) működtetéséhez való alkalmazásra stabil egyensúlyi helyzet beállítása érdekében, amiből azután az újbóli vezérlőimpulzus kiindulhat. Ezeknek a nyugodt egyensúlyi helyzeteknek a kialakulása kiegyensúlyozott, nyugodt vezérlést, táplálást eredményez az őrlőhengereknéL Ebben az esetben célszerűen eljárhatunk úgy is, hogy a pneumatikus vezérlőjelet lépésenként (digitálisan) vezetjük vissza a kiindulási érték irányába. Ebből azután részben digitális, részben analóg pneumatikus jelet lehet levenni. A digitális lépést célszerűen közvetlenül az állítófunkcióhoz használhatjuk fel, míg az analóg részt bizonyos helyzet (egyensúlyi helyzet) megtartására.

Stabil egyensúlyi helyzetek kialakítása érdekében célszerű az a találmány szerinti foganatosítási mód, hogy a mechanikus jel változásának fellépte után csak előre megválasztott időkésleltetéssel váltjuk ki a pneumatikus vezérlőjel változását. Ezzel gondoskodunk arról, hogy az ismételten fellépő, de nagyon rövid ideig ható változások ne okozzák azonnal vezérlési folyamat megindítását is.

A korábban ismertté vált eljárásokkal ellentétben a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi azt is, hogy például viszonylag állandó terményhozzávezetés esetén a tárolótérben állandó szinten tartsuk a terményt Ezen túlmenően lehetőséget teremt erősen ingadozó teljesítmény esetén sz alkalmazott termény-tápszabályzással az ingadozás valamelyes elsimítására. A termény-betáplálásban fellépő rövid idejű csúcsterheléseket a rendszer rugalmasssága következtében csak valamelyest késleltetve adja tovább, ha az átalakításkor fellépő időbeli késleltetést nem is vesszük közvetlenül figyelembe. Az ismertetett utánfutás (nullapont elállítás) alkalmazásával először a rendszer durvabeállítását éljük el, a finombeállítás pedig a pneumatikus jellé átalakított analóg vezérlőjel segítségével folyamatosan történik.

Mint ahogy emh'tertük, tárgya még a találmánynak az önműködő v ezé fésű, termény-tápszabályozással ellátott malomhengerszék is. Itt a továbbfejlesztés, azaz maga a találmány abban van, hogy a szervókészülékek elé jelátalakító van kapcsolva, amely a mechanikus jeladóval van működtető kapcsolatban és amelynek kimenete pneumatikus vezérlőjeleknek az utánakapcsolt szer/ókészülékekre való továbbításához ez utóbbiak jeltemenetével van összekapcsolva. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége nemcsak abban van, hogy egyszerűen lehet vele a találmány szerinti eljárást foganatosítani, hanem abban is, hogy egyszerű, olcsó alkatrészek segítségével kis beruházás igény mellett teszi lehetővé a kitűzött feladat megvalósítását. Itt a pneumatikus szabályozószelep célszerűen olyan módon áll a szervókészülékekkel működtető összeköttetésben, hogy csak késleltetéssel követi a jeladó minden mozgását

A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak, amelyben a mechanikus jeladó kutasszal, ehhez csatlakozó csap körül elforduló tartóval és karral van ellátva, a jelátalakító pedig pneumatikus szelep,

189.976 ahol a jeladó karja görgőkar útján a pneumatikus szeleppel van összeköttetésben, amely a jeladót késleltetéssel követő kialakítású, ahogy ezt az imént említettük.

A jelátalakító azonban a találmány értelmében célszerűen olyan pneumatikus szabályzószelep is lehet, amelynek kikapcsolt, bekapcsolt és a kettő között nulla állása van, amely utóbbiban a szelep bemenete, kimenete és lefújása zárva van.

Igen egyszerű megoldás az a célszerű kiviteli alak, amelyben a szervókészülék pneumatikus munkahenger dugattyúval és dugattyúrúddal, a munkahenger a malomhengerszék házához, a dugattyúrúd közvetlenül az adagolólés, illetve az őrlőhengerek állitószervével lehet összeköttetésben, ahol a dugatytyúrudat egyik oldalán rugó ereje, másik oldalán pedig a pneumatikus szelep vezérlőnyomása terheli. Ilyen módon tehát a pneumatikus szelep nulla állásában a vezérlőoldalon fellépő nyomás be van zárva, mintegy tárolva van, megmarad tehát az utolsó vezérlési művelet kapcsán kialakított nyomás. Ebben a megoldásban, ahol tehát a szervókészülékek a malomhengerszék teljesítményfüggő elemeinek állítóeszközeire erőzáró kapcsolattal csatlakoznak, zárt mechanikus-pneumatikus súlymérő, illetve tárarendszer adódik, a tápvezérlés jelének adójával ellátott vezérlőkészülékből.

A biztonságos működés szempontjából célszerűnek mutatkozott továbbá az a kiviteli alak, amelyben a malomhengerszék keretszerkezetéhez emelőkar van csuklósán rögzítve, amelynek szabad vége a pneumatikus szelep házához van erősítve, az emelőkarhoz pedig a pneumatikus munkahenger dugattyúrúdja van csuklósán rögzítve. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy az emelőkarhoz az adagolórést (az adagolódugattyút) és/vagy az oszlatóhenger, illetve a garathenger fordulatszámút állító ostort csatlakoztatunk Ebben a kiviteli alakban a szervókészülék az egyik végével a hengerszékhez rögzített emelőkarral együtt egy funkciós egységet képez, ahol a tápvezérlés jelének adója az emelőkar külső végére rögzített pneumatikus vezérlőszelepet vezérli, a pneumatikus henger pedig közvetlenül az emelőkaihoz csatlakozik. A találmány lehetővé teszi, hogy kevés mozgatott alkatrésszel a szervókészülék útján szabályozzuk a tápteljesítménytaz adagolódugattyú és/vagy az adagolóhengerek fordulatszámának állításával. Mindehhez jó működőképesség és meglepően kis beruházási igény társul. Megmutatkozott, hogy lisztes vagy dara-szerű termények esetében a legjobb eredményeket az adagolódugattyú állításával érhetjük el. Más esetekben, például nagyobb részarány korpa mellett (például az első passzázsokban) már nem érhetünk el megnyugató eredményeket egyedül csak az adagolódugattyú állításával. A találmány szerinti malomhengerszékben azonban megvan már az a lehetőség, hogy ilyen esetekben a szervókészülék útján egyszerű módon hozzunk létre elegendően nagy erőt ahhoz, hogy az adagolóhengerek fordulatszáma is állítható legyen.

A pneumatikus jellé átalakított vezérlőjelet most már célszerűen arra is felhasználhatjuk, hogy az őrlőhengereknek egymáshoz való közelítését, illetve egymástól való eltávolítását vezéreljük. Ekkor a pneumatikus szabályzószelep szabályzónyomásával második szelepet működtetünk, amely a maga részéről az őrlőhengerek mozgatását vezérli. Ezt a mozgatással egyidőben optikai úton ki is jelezhetjük.

A pneumatikus szsbályzószelepet célszerűen olyan membránszelepként alakíthatjuk ki, amelynek működtető emeltyűje van, ebben az emeltyűben pedig lefújó nyílás van kialakítva.

A találmány szerinti malomhengerszék kivitele meglepően egyszerű. Gyakorlati körülmények között végzett kísérletek megmutatták, hogy a találmányban célul tűzött feladatot ez a megoldás a legjobb működési biztonság mellett elégíti ki. A kísérletek azt. is megmutatták, hogy az egyik vizsgált esetben, nevezetesen amikor a hengerszék terményteljesítménye egyenletes volt, az adagolóhengerek feletti tárolótérben is állandó volt a termény szintje. Más megvizsgált esetben, amikor a teljesítmény szélsőséges határok között ingadozott, a találmány szerinti megoldás segítségével az adagolóteljesítményt a lehető legjobban hozzá lehetett igazítani a teljesítményingadozásokhoz, amivel egyidejűleg erős kiegyenlítést is sikerült elérni.

A találmány szerinti eljárás és berendezés további részleteit kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással! mutatjuk be. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakjának oldalnézete, részben metszete, a

2. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának részlete, a tápszabályozás vázlatos oldalnézetben, a

3. ábra a 2. ábra szerinti nézet más kiviteli alak esetében, a

4. és az 5. ábra pneumatikus vezérlőjel mért nyomáslefutása a 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében, a

6. ábra a találmány szerinti berendezés további kiviteli alakjánakvázlata, a

7. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának teljes vezérlési vázlata, a

8. ábra a találmány szerinti berendezés részlete, pneumatikus szabályzószelep metszete.

Az 1. ábrán olyan malonhengerszék vázlatos oldalnézete, részben metszete látható, amelyben két pár, 1, l' és 2, 2' őrlőhenger van. Ezek 3 tartóban vannak ágyazva, az egész hengerszék pedig 4 borítással van letakarva. Az őrlendő terményt többnyire plexiüvegből készült 5 hengeren át 6 garattérbe bocsátjuk, amelynek aljánál 7 oszlatócsiga, illetve 8 garathenger található. Ez a 8 garathenger 9 adagolótolattyúval együtt alkotják az adagoléegység mechanikus részét Az 1, Γ, illetve 2, 2' őrlőhengerek alatt 10 tölcsér található az/őrőlttermény számára. A 4 borításban továbbá 11 szervizajtó van kialakítva, az 1, l' és 2, 2' őrlőhengerek feletti tér megfigyelése számára, valamint 12 ellenőrzőajtóval van ellátva, amelyen a megőrült termény minőségét, jóságát figyelhetjük meg A 6 garattérben, illetve felette 13 kutasz van elrendezve, amely 14 forgástengely körül 15 adót tud mozgatni. A 13 kutasz, a 14 forgástengely és a 15 adó együttesen jeladót képez, amellyel a terményadagolástól függő mechanikus jelet lehet létrehozni A 15 adónak ármozgása ugyanis egyrészről a terménymennyiségtői, másrészről az áramló terménymennyiség kinetikus energiájától függ de 16 visszatérítő rugó is befolyásolja. Miután azonban a 16 visszatérítő rugó út-erő viselkedése ismeretes, illetve előre megválasztható, az imént említett jeladó a termény tápteljesftménnyel analóg mechanikus jelet ad, ahhoz hasonlatosan, ahogy mechanikus mérleg teszi ezt A 15 adó pneumatikus 17 szeleppel közvetlen működtető kapcsolatban van, pontosabban, ennek a 17 szelepnek

189.976 a görgős karjával, illetve emeltyűjével Ez a 17 szelep jelátalakító szerepét tölti be ennek a funkciónak az egyik megvalósítási lehetősége a pneumatikus 17 szelep. Itt ugyanis a 15 adó által szolgáltatott mechanikus jelet pneumatikus vezérlőjellé alakítjuk át, amelynek során a 17 szelepre vezetett sűrített levegőt magának a pneumatikus 17 szelepnek a segítségével a tenné ny-tápteljesítménny el analóg sűrített levegős vezérlőjellé változtatjuk. Ez a jel - amit a továbbiakban tápszabályzójelnek nevezünk — jelenti a kiinduló jelet a hengerszék egyes (célszerűen több) teljesítményfüggő elemének a vezérlése és szabályzása számára. Ezt a tápszabályozójelet éppen olyan jól felhasználhatjuk a tulajdonképpeni tápszabályozáshoz, mint a 8 garathenger fordulatszámának változtatásához vagy adagolólés megváltoztatásához a 9 adagolótolattyú elmozdítása révén. Szerv ókészülékek útján egyidejűleg a hengerek egymáshoz való közelítésére, illetve egymástól való eltávolítására is felhasználhatjuk, továbbá ahhoz, hogy a hengerek mindenkori helyzetét jelezzük. Az 1. ábrán a szetvókészüíéket pneumatikus 18 és 118 munkahenger szimbolizálja.

A tápszabályozójelet továbbá az őrlőhenger beállításnak 19 állítókészülékkel történő önműködő beigazítására is felhasználhatjuk vagy - további önműködő kiépítés esetén - megfelelő számítógép vezérlésű távvezérléssel, mint ahogy ezt például a 418.791 sz, svájci szabadalmi leírás bemutatja,

A fentiek alapján nyilvánvaló tehát, hogy a sűrített levegős jelként rendelkezésre álló vezérlőjelet az egyes funkciók számára külön-külön is, de különösen több vezérlő és szabályzó funkció kombinációja számára előnyösen fel lehet használni. Érdeklődésünk előterében most egyrészt a tápteljesítmény kombinált vezérlése, másrészt a hengermozgatás kombinált vezérlése áll, ezeknek mindegyikét közös pneumatikus-mechanikus szervókör segítségével hajtjuk végre.

A 2. ábrán vázlatosan a tápszabályzás egyes szerkezeti elemeit mutatjuk be. Az ábra baloldali része az

1. ábra szerinti malomhengerszék 6 garatterének körzetét mutatja be metszetben, míg a jobboldalsó ábrafél az adagoló 8 hengernek az 1, l' őrlőhengerhez képesti vázlatos elrendezését szemlélteti.

Az őrlendő terményt 30 üveghengeren át 31 garattérbe juttatjuk, amely alul 32 adagolótolattyúval és 33 garathengerrel van lezárva. A 33 garathenger és a 32 adagolótolattyú között S adagolórés van kialakítva. A 33 garathenger közvetlenül 34 oszlatóhenger mögött van elrendezve, amely utóbbi gondoskodik a terménynek az egész henger hossza mentén történő egyenletes eloszlatásáról., A 31 garattérben megfelelő emelő útján 35 kutasz van 36 tartóhoz csuklósán rögzítve. Ez a 36 tartó a 35 kutasszal együtt 37 tengely körül billegő mozgást végezhet, amelynek során a például az őrlendő anyagtól származó impulzus hatására jelentkező, a 36 tartót az óra járásának irányában terhelő súlyerőnek 38 húzórugó hat ellen. A 38 húzórugó mindenkori kialakítása és a 36 tartó emelő karjainak megválasztása, valamint a 38 húzórugó előfeszítése határozhatja meg a 35 kutasz teljesítményfüggő játékát.

Az 1. ábrához hasonlatosan itt is mechanikus úton létrehozott vezérlőjelet alakítunk át jelátalakító segítségével pneumatikus vezérlőjellé. A jelátalakító pneumatikus 39 szabályzószelep is lehet, a amelyre a 8. ábrán mutatunk be konkrét kiviteli példát.

A mechanikus jel adója ebben az esetben a 36 tartónak a 2. ábrán baloldalához csatlakoztatott 36' kar is lehet, amely a 39 szabályozószeleppel van összeköttetésben, Á 39 szabályzószelep tehát a mechanikus jelet analóg pneumatikus vezérlőjellé változtatja, amely 40 vezérlővezetéken át pneumatikus 41 munkahenger egyik oldalára hatásos vezérlő, illetve nyomóerőként jut. A 41 munkahengerben elrendezett 42 dugattyúra, illetve a hozzákapcsolt 43 dugattyúrúdra az egyik oldalon 44 nyomórugó, míg a másik oldalon a 39 szabályozószelep analóg vezérlőjelének megfelelő nyomás hat. A 43 dugattyúrúd csuklósán a 32 adagolótolattyúval van összekötve, úgyhogy a 41 munkahenger 45 forgáspont körül állítani tudja a 32 adagolótolattyút, amivel az S adagolórés is változik. Lithatjuk tehát, hogy a pneumatikus 41 munkahenger itt szervókészülék szerepét tölti be. Az említett alkatrészek, különösen a 39 szabályzószelep, a 41 munkahenger mint szervókészülék és a 32 adagolótolattyú, valamint a 35 kutaszon az őrlendő termény hatására létrejövő erőjáték zárt szeivóműködésű tápszabályozókört alkotnak, aminek a sűrített levegőn kívül semmiféle más idegen energiára nincsen szüksége.

A fent ismerte tt berendezés a következő képpen működik. Amikor a 31 garattétben a termény szintje a 35 kutasz alatt van - ezt Ajelöli - akkor az őrlendő termény nem gyakorol erőt a 35 kutaszra. A 38 húzórugó ekkor az adó szerepét betöltő 36' kart lefelé húzza, a pneumatikus 39 szabályzószelep 46 emeltyűje tehermentesítődik és a 40 vezérlővezetékben nem lesz nyomás. A 44 nyomórugó ereje a 32 adagolótolattyút rányomja a 33 garathengerre, pontosabban szólva itt nem ábrázolt ütközőre, úgyhogy az S adagolórés nullára, illetve közel nullára csökken. Ha mostmár a 30 üveghengeren át őrlendő termény érkezik a hengerszékbe, impulzus és súlyerő jelentkezik a 35 kutasz,on. Az adó szerepét betöltő 36' kar benyomja a 46 emeltyűi a bevezetett terménymenynyiséggel arányosan, aminek hatására a pneumatikus szabályzószelepben megfelelő sűrített levegős jel keletkezik, amely a szervókészülék szerepét betöltő 41 munkahenger útján növeli az S adagolórést. A 32 adagolótolattyú mindaddig nyitva marad, illetve mozog, amíg a bevezetett terménymennyiség és az alul elvezetett adagolóteljesítmény között egyensúly nem lép fel. Egyensúly esetében a 31 garattérben az őrlendő termény szintje kb. állandó.

Mint ahogy a 2. ábra jobboldalsó felén látható, a vezérlővezeték egy leágazása közvetlenül második 50 szervóhengerre van kapcsolva, amely a maga részéről 51 variótárcsa tengelyére van rögzítve. Az 1, 1', 2, 2' őrlőhengetek - ezek nem ábrázolt főmotorral vannak meghajtva - egyikéről 52 vari ószíjas hajtással van a 33 garathenger meghajtva. Ha nincs nyomás a 40 vezérlővezetékben, akkor 53 rugó az 51 variótárcsa egyik 51' mozgótárcsafelét 51 állótárcsafele felé tolja el. Ezáltal az 51' mozgótárcsafél és az 5l állótárcsafél közötti távolság kisebb lesz és a kúpos alakúra kialakított átvívő'szíj kínyomódik közülük. Ezzel egyidejűleg lassul a 33 garathenger fordulatszáma, mert növekszik a meghajtott ékszíjtárcsa hatásos átmérője.

Ha ezzel szemben viszont növekszik a nyomás a 40 vezérlővezetékben, akkor ez megfelelő összekötő furatok útján az 50 szeríróhenger ellentétes oldalára hat és csökkenti az 53 rugó erejét, úgyhogy az 51 variótárcsa 51' mozgótárcsafele és 52 állótárcsafele

189.976 között a távolság növekedni fog. Ezzel csökken az ékszíjtárcsa hatásos átmérője. Automatikusan növekszik tehát a 33 garathenger fordulatszáma, méghozzá az S adagolórés nagyobbodásával összhangban. Ahogy azt majd a 8. ábrával kapcsolatban még részletesebben is elmondjuk, a pneumatikus 39 szabályozószelep - mely tehát ajelátalakítófunkcióját tölti be - elviekben út-nyomás átalakítóként működik: elmozdulást analóg pneumatikus jellé változtat.

A 8. ábrán a 39 szabályozószelep függőleges metszete látható. A 39 szabályozószelep 61 emeltyűjének benyomásával megfeszül a 62 nyomórugó, a 63 rugópapucs 64 elővezérlő fúvóka lilékére nyomja a golyót, ami után a 60 légbevezetésről táplálva a 65 kamrában a 62 nyomórugó erejével, illetve elmozdulásával arányosan megnövekszik a nyomás. A beépített teljesítő membránja lefelé nyomódik el és 67 golyószelepet olyan mértékben nyitja ki, amíg a 66 kamrában azonos nyomás fel nem épül. A 62 nyomórugó nyomásmentesítése után ismét nyílik a 64 elővezérlő fúvóka, aminek következtében a 65 kamrában leépül a nyomás. A 65 kamrában a csökkenő nyomás azt váltja ki, hogy a 66 kamrában lévő nyomás a mebránt felfelé nyomja, minek következtében a 68 golyószelep kinyit.

A 3. ábrán a termény-tápszabályzást mutatjuk be vázlatosan. Az ábra baloldalán 70 garattér látható, amit alul 71 oszlatóhenger, 72 garathenger, illetve 73 adagolótolattyú zár le. A 70 garattérben 74 kutasz van elrendezve, amely 75 tartón át 76 csap körül elforgatható. A 75 tartóhoz 77 kar van csatlakoztatva, amely adó szerepét tölti be. A 74 kutasz, a 75 tartó, a 76 csap és a 77 kar együttesen jeladóként működik, amely létrehozza a mechanikus jelet. A mechanikus jelet létrehozó jeladó egység 77 karja 78 húzórugóhoz, másrészről pedig pneumatikus 80 szelep 79 görgőskarjához kapcsolódik. A 80 szelep jelátalakító szerepét tölti be itt, ezzel a jelátalakítóval alakítjuk át a jeladó egység mechanikus jelét pneumatilóis jellé.

A pneumatikus 80 szelep bemenete sűrített levegős 81 vezetékre csatlakozik, 82 vezérlővezetéke pedig 83 munkahengerhez van vezetve. Ez a 83 munkahenger - mint ahogy ezt még később látni fogjuk szervókészülék szerepét tölti be. A 82 vezérlővezeték a 83 munkahenger 84 dugattyújának egyik oldalán csatlakozik. A 83 munkahengemek 85 dugattyúrúdja is van, amely 86 csuklócsap útján 87 emelőkaron van rögzítve. Ez a 87 emelőkar 88 csuklónál a malomhengerszék 89 keretszerkezetéhez van rögzítve. A 80 szelep a 87 emelőkar másik végén van rögzítve. A 80 szelep a 87 emelőkar másik végén van rögzítve és az emelő törvényének megfelelően követi a 85 dugattyúrúd, illetve a 87 emelőkar mozgását. Ez utóbbin továbbá 91 ostor, illetve 92 és 93 csap közbeiktatásával 90 adagolótolattyú van erőzárón rögzítve. A 90 adagolótolattyú 94 csapágy körül elfordítható, amivel a közötte és a 72 garathenger között lévő S adagolótés nagysága beállítható. Az egész rendszert valamilyen 95 sűrített levegős forrásról tápláljuk. Ha tehát a funkciót nézzük, a 90 adagolótolattyú, a 91 ostor és a 92, 93 csap együttesen állítószerv szerepét töltik be, hiszen segítségükkel lehet az S adagolórést változtatni.

A 80 szelephez érkező sűrített levegős 81 vezetéket 98 kézikapcsolóval is megszakíthatjuk, ha karbantartási munkálatokat akarunk elvégezni. A rendszer nyomását az emlitett 95 sűrített levegős forrás révén állandó nyomáson tartjuk, amit (például 6 bar értékben) 99 vezetéken át ellennyomásként a 84 dugattyúnak a 82 vezérlövezeték becsatlakozásával ellentétes oldalán csatlakoztatunk. Ennek a 99 vezetéken át érkező állandó értékű nyomásnak a helyében 100 rugót is alkalmazhatunk, A 3. ábrán a két lehetőség kombinációja van feltüntetve. Ha csak 100 rugót alkalmazunk, akkor az azzal az előnnyel jár, hogy sűrített levegő kimaradása esetén a 73 adagolótolatytyú biztosan zárva marad.

A 4. ábrán a szabályzójel nyomáslefutását mutatjuk be az időfüggvényében, ahogy azt a 82 vezérlővezetékben nyomásmé rővel és rajzolóeszközzel észlelni lehet. A bemutatott értékek egy B passzázsban lévő hengerszéken mért értékeknek felelnek meg. Az első mintegy 50 másodperc alatt a nyomás szembetűnően állandó, amit a 29. másodperc körül rövid nyomásemelekedéü szakít meg. A görbe lényegében vízszintes lefutása mutatja.ahogy a szabályozójel továbbítja az egészen rövid idejű teljesítményváltozásokat is. Az 50. másodperc táján az egész szabályzókört az 1, l' őrlőhengerek kézzel történő széthúzásával mesterségesen megszakítottuk, aminek megfelelően a szabályozói jel rögtön nulla értékre esik le. A szabályzás szinte azonnal megszólal a zavarműködésre, ami igen előnyös. Különösen nagy jelentőséggel bír azonban a szabályzás megkezdése azután, hogy az 1, l' őrlőhengerek ismét közel kerültek egymáshoz. A vezérlcjel kifutása a mérés eredménye szerint mintegy egy másodpercig tart. Szinte minden időkésleltetés nélkül újra jelentkezik a vezérlőjel és - ez szabályozástechnikai szempontból különösen érdekes - rögtön közepes értéket vesz fel. A következő kb. 10 másodperc alatt ekörül az érték körül leng, ezután pedig ismét stabilan viselkedik. Figyeljük tehát meg a változás után fellépő rendkívül gyors reakciót, ami minden túlvezérlés nélkül, az érték gyors felvételével, tehát felcsúszás nélkül következik be.

A 4. ábrán 5 és 10 másodperc közötti, ismételten visszatérő állandó- szabályozó periódusok figyel· hetők meg, amelyek viszonylag szűk szabályzási tartományban vannk Az 1, l·, illetve 2, 2' őrlőhengerek számára, de különösen a csapágyak esetében ez rendkívül fontos, mert a termény-tápszabályzó berendezéssel a lengések felerősödését állandóan változó őrlő erő segítségível megakadályozzuk.

Az 5. ábrán a szabályozójelet C passzázsban lévő malomhengerszék esetében mutatjuk, amely tehát a technológiai folyamatban hátrább lévő, finomabb terményt előállító hengerszék. Itt a hengerszékhez vezetett terménymennyiség hosszabb és rövidebb periódusokban szinte egyáltalán nem változott. Ezt vezérlé stechnikailag rendkívül könnyű uralni A mérés megkezdése után kb. 5 másodperccel zavar lépett fel a terményhozzávezetésben, aminek következtében a vezérlőjel azonnal csökkent Az azután beálló görbelefutást vezérléstechnikai szempontból szinte ideálisnak kell tekintenünk. A 115. másodperc után itt is rövid időre széthúztuk, majd időkésleltetés nélkül azonnal újra összeeresztettük az őrlőhengereket. A görbe az 5. ábrán meglepő módon azt mutatja, hogy nagyon rövid túlvezérlés után egy-két másodperc alatt beáll ugyanaz a szabályozóérték, mint ami a mesterségesen létrehozott zavar előtt volt, az ezután lévő görbeszakasz a zavarkeltés előtti görbeszakasz folytatása.

A 6. ábrán bemutatott kiviteli példa esetében a

189.976

3. ábrához hasonlatosan a 74 kutaszból, 77 karból álló jeladó mechanikus jelét a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep változtatja pneumatikus vezérlőjellé. A 77 karhoz 68 húzómgó csatlakozik, amely a 77 kart elemeli a 80 szelep 79 görgős kaqaitól, ha a 74 kutasz nem érzékel terményt, azaz a terményhozzávezetés szünetel. A 80 szelep 82 verérlővezetéke 116 erősítőszelephez csatlakozik Ez úgy van beállítva, hogy a 82 vezérlővezetéken át érkező pneumatikus vezérlőjelnek meghatározott nyomásértékénél a sűrített levegős vezetékből érkező teljes nyomást további pneumatikus 118 munkahengerre továbbítsa, amely 118 munkahenger itt a szervókészülék szerepét tölti be. Ha a 82 vezérlővezetékben a vezérlőjel nyomása nem éri még el a beállított küszöbértéket, akkor a 118 munkahenger 120 dugattyújának a 6. ábrán baloldalán lévő hengertér nyomásmentes maiad. A 120 dugattyú másik, jobboldali felületére a rendszer teljes nyomása hat, úgyhogy a 120 dugattyú baloldalsó szélső helyzetében, tehát behúzott állapotában rögzül. Ha a 82 vezérlővezetékben meghaladja a nyomás a beállított küszöbértéket, akkor a rendszer teljes nyomása a 120 dugattyú baloldalsó felületére fog hatni, aminek következtében elindul kifelé. Központi 96 vezérlőszelep segítségével ekkor gyors 97 lefújó útján az összes hengert eltávolítjuk egymástól.

A 120 dugattyú 121 dugattyúrúd útján a mozgatható 1, 2 őrlőhengerrel, pontosabban szólva ezek csapágyával van összeköttetésben úgyhogy a leírt mozgást a vezérlőjel segítségével ezeknek a hengereknek a közvetlen mozgatásával valósíthatjuk meg. A 6. ábrán bemutatott rendszer ellátásáról is a 95 sűrített levegős forrásról gondoskodunk,

A tápteljesítmény szabályzófunkciója nagyon különbözik a hengerek közelítésének, illetve távolításának funkciójától. A tápteljesítmény szabályozását lehetőleg finoman, lágyan kell elvégezni, míg ezzel szemben az őrlőhengerek mozgatását ütésszerűen (minden esetre azonban az őrlőhengerek egymáshoz való érintkezésének elkerülésével) kell elvégezni. A 4. és 5. ábrán bemutatott diagramokon két bar nyomás szint körül S-aus és S-ein pontot jelöltünk be, ami a 116 erőátőszelep ki-, illetve bekapcsolását jelöli az őrlőhengerek mozgatása számára. A 116 erősítőszelepnek ezt a kapcsolási pontját akarattal választottuk lényegesen alacsonyabb nyomásszintre, mint ami a tápteljesítmény normális működési tartománya, A 4, és 5. ábra jól szemlélteti a nyomáslefutás görbéjén, hogy az őrlőhengerek eltávolítása, de különösen egymáshoz történő közelítésük szinte egyidőben történik az adagolótolattyú kinyitásával (lásd X pont). A két funkciót egyszerre kell elvégezni. Ha ugyanis az őrlőhengerek közel kerülnének egymáshoz azelőtt, mielőtt termény jutna hozzájuk, fennállna az a veszély, hogy a sinu'tóhengerek egymásra funak, aminek káros következményei lennének.

A 7. ábrán olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelyben a 3. ábrán bemutatott terménytápszabályzást az őrlőhengerek mozgatásának a 6. ábrán bemutatott szabályzásával kombináltuk. Az 1. ábra szerinti ábrázolási módnak megfelelően a 7. ábrán is kettős kivitelű malomhengerszék tulajdonképpeni őrlőegységét mutatjuk be. Azt is ábrázoltuk azonban itt, hogy az őrlőhengerek mozgatásához szükséges szervóhengerek mindegyik őrlőhenger mindkét végénél el vannak helyezve, tehát összesen négy van belőlük.

A találmány szerinti malomhengerszéknek a 7. ábrán bemutatott kiviteli alakja a következőképpen működik.

Az 1, 1', illetve 2, 2' őrlőhengerek közötti őrlési hézagot az őrlendő terménynek megfelelően előre beállítjuk egy kézikerék segítségével. Ha a hengerszék garatterébe még nem érkezik termény , a 78 húzórugó a 74 kutasz t felfelé tolja, A mechanikus jeladó 77 karja tehát nem érintkezik a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep 79 görgőskarjával, úgyhogy a 82 vezérlővezetékben nem jelentkezik nyomás A szervókészülék szerepét betöltő 83 munkahengerben lévő 100 rugó vagy a 99 vezetékből érkező nyomás (vagy akár mindkettő, a választott rendszernek megfelelően) a 87 emelőkart az óra járásával ellentétes irányba fordítja el, ezzel pedig a 73 adagolótolattyú lezárja az adagolórést, nem jut termény az 1, l', illetve 2, 2^őriőhengerekhez. Ha a 82 vezérlővezetékben nem érkezik vezérlőjel, akkor a 116 erősítőszelepre sem jut vezérlőnyomás, aminek következtében az 1, l', illetve 2, 2' őrlőhengerek a szervókészülék szerepét betöltő 118 munkahengerek segítségével széthúzott helyzetben vannak.

Ha most már őrlendő termény jut a hengerszék garatterébe, ez azonnal a 74 kutaszra, amely tehát lefelé fog elmozdulni. Ennek hatására a 77 kar elfordul, benyomja a 79 görgőskart, ami működteti a 80 szelepet, megtörténik a mechanikus jelnek pneumatikus jellé való átalakítása, létrejön a vezérlőjel.

A 82 vezérlővezetékben felépül a nyomás, amely először azonban nem okoz változást a vezérlésben. Ha ez a nyomás azonban előre beállított küszöbértéket is meghalad, akkor a 6. ábrával kapcsolatosan mondottakkal összhangban az 1, l', illetve 2, 2' őrlőhengerek egymáshoz közelítenek. Ez dinamikus folyamat. A 74 kutasz a 77 karral együtt mozgásban van, úgyhogy a 79 görgőskar egy tökeiben teljes egészében benyomja a 80 szelepet. Ha jelátalakítóként a pneumatikus 80 szelep helyett különösen érzékeny membránszelepet alkalmazunk, akkor a 77 kar legkisebb elmozdulásaira is fellép a 82 vezérlővezetékben a teljes vezérlőnyomás. Ebből az következik, hogy a 85 dugattyúrúd a 87 emelőkarral és a pneumatikus 80 szelleppel együtt a másodperc tört része alatt mozgásba jön, aminek nyomán a 87 emelŐkarral közvetlenül összekötött 73 adagolótolattyú nyílni kezd és a termény az őrlő hengerekre jut Mint ahogy korábbal már említettük, a 118 munkahenger és a 83 munkahenger is szervókészülékként, szervóhengerként van kialakítva, amely segítségéve! gyorsan, mégsem ütésszerűen lehet működtető erőt létrehozni. Az itt alkalmazott pneumatikus munkahengerekben a levegő a hidraulikus közegekkel szemben útközé scsillapító szerepét tölti be. Megmutatkozott, hogy a húzó- és nyomórugók, a pneumatikus vezetékek keresztmetszeteinek, valamint a rugók előfeszítésének megfelelő megválasztásával az érintett gépelemekre nézve tökéletesen egyenletesen futó vezérlő, illetve szabályzó funkciókat lehet megvalósítani. Ez minden jellegű bekapcsoláskor, illetve kikapcsoláskor igaz.

189.976

1¼ most a 3., 6. és 7. ábrát együtt vizsgáljuk, a további mozgást vizsgálva látjuk, hogy a 87 emelő kar a terményszabályzás kezdetekor az első fázisban kis elfordulást végez az óra járásával megegyező irányban. Ezzel egyidejűleg a 77 karelemelkedika 79 görgőskarról. A 78 húzórugó megfeszül a 77 kar elmozdulásával arányosan. Ha a hengerszékbe kis mennyiségű termény jut, akkor a termények a 74 kutaszra gyakorolt ereje hatására nagyon gyorsan egyensúly áll be, amikorís a 73 adagolótolattyú, a 87 emelőkar és a pneumatikus 80 szelep helyzetében rögzítve marad. A 77 kar és a 79 görgőskar azonban állandóan működtető kapcsolatban van egymással, a legkisebb elmozdulások azonban nem gyakorolnak közvetlen hatást az átalakított pneumatikus vezérlőjelre. A pneumatikus 80 szelep ebben a szakaszban ún. nulla állásában van, amikorís minden be- és kimenet le van zárva. Ennek következtében az első szakaszban a pneumatikus vezérlőjel átal létrehozott nyomásérték változatlanul megmarad, a 84 dugattyú mindkét oldalára viszonylag nagy állandó nyomás hat, úgyhogy a beállt helyzet elég szilárdan rögzítve van most. A 73 adagolótolattyú is nyugodtan áll. Ha most a hengerszék garatterébe valamilyen külső oknál fogva megnövekszik a bevezetett mennyiség és több termény halmozódik itt fel, mint amennyi az S adagolólésen át távozni tud, akkor a 77 kar továbbmozdul a 79 görgőskar irányába, azaz a pneumatikus 80 szelep felé, amely utóbbi követi a 77 kart és előzetesen beállított küszöbérték után emelt nyomásszintű vezérlőjelet továbbít a 82 vezérlővezetékbe.

Most már a működési adottságoktól függ, hogy milyen vezérlőjel lép fel, illetve milyen ennek a lefutása. Beállhat olyan egyenletes jellefutás is, mint amilyen az 5. ábrán látható, de váltakozva felléphetnek folyamatosan ingadozó hozzávezetési teljesítmények vagy akár váltakozva stabil és gyorsan változó szakaszok. A bemutatott szabályozás képes arra is, hogy nagyon egyenletes szabályzójelet hozzon létre (lásd az 5. ábra), de arra is, hogy nagyon változó tápteljesítmény esetén a jelet ismét stabil fázisba hozza (lásd a 4. ábra).

Mint ahogy a 7. ábrán látható, 119 vezetékben lévő vezérlő nyomást a hengerek mindenkori helyzetének optikai kijelzésére is fel lehet használni. A sűrített levegővel például színes zászlócskát mozgathatnak üvegablak mögött, amivel a különböző színek kijelzése útján nyomonkövethetjük az őrlőhengerek helyzetét

Az 1. ábrán látható az is, hogy a 82 vezérlővezetékben lévő pneumatikus vezérlőjelet az őrlőhengerek teljesítményfüggő beállítására is fel lehet használni. Az őrlési rést ugyanis az adagoló teljesítmény növekedésekor állandó értéken tarthatjuk az őrlési nyomás növelésével. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt az őrlési rést csökkenthetjük, illetve növelhetjük is, ha erre van szükség. Az ehhez szükséges 19 állítókészüléket pneumatikus hengerként vagy más alkalmas mechanikus vagy villamos eszközként is kialakíthatjuk, amit egyúttal távvezérléshez, (például számítógép vagy folyamatszámítógép alkalmazása esetén) is csatlakoztathatunk. Ez azután a mindenkori őrlési feladatnak megfelelően alapértéket szolgáltat, amit a teljesítménytől függően a pneumatikus vezérlőjellel a hengerszék pillanatnyi teljesítményéhez igazítunk. Magától értetődik, hogy további fejlesztések is végezhetők és más funkciók is kielégíthetők, különös tekintettel a határértékekre vagy a biztonsági kapcsolásokra stb. Különösen célszerű, ha az őrlőhengerek közötti nyomást szintén a tápteljesítmény függvényében, illetve a pneumatikus szabályzóiéi segítségével vezéreljük. Rendkívül előnyös továbbá a találmánynak az a tulajdonsága, hogy a pneumatikus vezérlőjellel egyidejűleg a tápteljesítmény és az őrlőhengerek helyzetének állítása is vezérelhető.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás termény-tápszabályzással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére, amely során a terményhozzávezetés függvényében mechanikus jelet hozunk létre, ebből pneumatikus jelet alakítunk ki, amellyel szervókészülékeket vezérlünk, ezzel pedig adagolótolattyút és/vagy őrlőhengereket állítunk be, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus jelet a mechanikus jellel analóg nyomásjelként alakítjuk ki és vezérlőjel gyanánt a szervóké szikékekre vezetjük, amivel az adagolótolattyút és/vagy az őrlőhengereket beállítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus vezérlőjelet digitális jel alakjában továbbítjuk a szervókészűlékekhez.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus vezérlőjelet őrlőrés szabályozására is felhasználjuk.
4. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus vezérlő jelnek a mechanikus jel változása által kiváltott változását időfüggőén ismét a vezérlőjelnek a változás fellépte előtti kiindulási pontja irányába vezetjük vissza.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus vezérlőjelet lépé senként vezetjük vissza a kiindulási értéke irányába.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mechanikus jel változásának fellépte után előre megválasztott időkésleltetéssel váltjuk ki a pneumatikus jel változását,
7. 7. Önműködő vezérlésű, termény-tápszabályzással ellátott malomhengerszék adagolótolattyúval a terményhozzávezetés számára, ezzel együttműködő, a terményhozzávezetést érzékelő mechanikus jeladóval, ez utóbbival vezérelt, az adagolótolattyút és/vagy az őilőhengereket állító szervókészüiékekkel, különösen az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a szervókészülékek elé jelátalakító van kapcsolva, mely jelátalakító a mechanikus jeladóval van működtető kapcsolatban, és amelynek kimenete pneumatikus vezérlőjelnek az utána kapcsolt szervókészülékekre való továbbításához a szervókészülékek jelbementével van összekapcsolva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mechanikus jeladókutasztként (74), ehhez csatlakozó csap (76) körül elforduló tartóként (75) és karként (77), a jelátalakító pedig pneumatikus szelepként (9-) van kialakítva, ahol ti jeladó karja (77) görgőskar (79) útján a jeladót késleltetéssel követő pneumatikus szeleppel (80) van összeköttetésben.

   189.976
9. 9. A 8. igénypont szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jelátalakító pneumatikus szabályzószelepként (39) van kialakítva, mimellett a szabályozószelepnek (39) kikapcsolt állása, bekapcsolt állása és a kettő között nulla 5 állása van, amely utóbbi állásban a szabályozószelep (39) bemenete, kimenete és lefújása le van zárva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szervókészülék dugattyúval (84, 120) és dugattyúrúddal ,θ (85, 121) ellátott pneumatikus munkahengerként ^υ (83, 118) van kialakítva, mimellett a munkahenger (83, 118) a malomhengerszék házával, a dugattyúrúd (85, 121) pedig közvetlenül az adagolórés (S_p), illetve az ődőhengerek (1, l'; 2, 2') állítószerveivel val összekötve, a dugattyú (84) egyik oldalához rugó ·, 5 (100) van társítva, másik oldalára pedig a pneumatikus szelep (80) vezérlő nyomása van kapcsolva.
11. 11. A 10. igénypont szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy keretszerkezetéhez (89) csuklósán rögzített emelőkar (87) van rendelve, amelynek szabad vége a pneuma- 20 tikus szelep (80) házához van erősítve, az emelőkarhoz (87) pedig a pneumatikus munkahenger (83) dugattyúrúdja (85) van csuklósán rögzítve.
12. 12. A 11. igénypont szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy az emelőkar (87) az adagolórést (S ) és/vagy az oszlató- 25 henger (71), illetve a garathenger (72) fordulatszámát állító ostor (91) van csatlakoztatva.
13. 13. A 7-12. igénypontok bánnelyike szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az őrlőhengereket (1, l'; 2, 2') «« állító központi vezérlő szelepe (96) van, amire a pneumatikus szelep (80) vezérlőnyomása van csatlakoztatva.
14. 14. A 7-13. igénypontok bármelyike szerinti malomhengerszék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus szabályzószelep (39) olyan 35 membránszelepként van kialakítva, amely működtető emeltyűvel (61) és a külvilággal összekötött lefújó nyílással van ellátva.