HU228724B1 - System for transporting and skew loading/unloading of cars in a combined railway/road transport railway station and method for using same - Google Patents

Description

Rendszer szállításra, valamint vasúti kocsik ferde megrakására ö és lerakására kombinált vasúti-közúti szállítás vasútállomáson, továbbá eljárás a rendszer alkalmazására

A találmány tárgya rendszer szállításra és vasúti kocsik ferde megrakására és lerakására kombinált vasúti-közúti száiií$ tá-s vasútállomásán. A rendszer több vasúti kocsiból és közúti jármüveknek, valamint ezen jármüvek részeinek, vagy általánosabban közúti rakományoknak egy vasúti szerelvényben levő vasúti kocsikba való felrakására, és lerakására szolgáló állomásokból áll, az alternatív szállításként is ismert kombinált vasútiközúti szállítás keretében.

A találmány tárgya továbbá eljárás felrakásra és lerakásra az állomások és vasúti kocsik sorait használva, amelyek együttesen az ebhez szükséges eszközöket képezik.

A közutakon és autópályákon - elsősorban a nehéz teherautók okozta - forgalmi torlódások és szennyezés növekedése a fejlesztést alternatív megoldásokra irányitóttá.

ilyen alternatív megoldás többek között a kombinált vasúti közúti szállítás, amelynek keretében az áruval megrakott közúti jármüvek távolsági szállítása vasúton történők, mig a rövid távolságú szállítás továbbra is hagyományos módon folyik.

Ebben a rendszerben a konténereket, nyerges pótkocsikat.

utánfutókat vagy gépjárműveket vasútállomási terminálokon vasúti kocsikra rakják, majd a vasúti kocsikról lerakják,

A berendezések és létesítmények tekintetében a megoldások három nagyobb csoportját javasolták.

A megoldások első csoportjában „vasúti autópályákat hoznak létre. Szék a „vasúti autópályák teljes vasúti szerelvények, amelyeken az utánfutójuk vagy nyerges utánfutójuk hajtógépéhez kapcsolt tehergépkocsik a vasúti szerelvény teljes rendelkezésre álló felületén, sőt két vasúti kocsi között is, szállítási helyzetben egymás mögött vannak elhelyezve. Ennek a megoldásnak előnye az, hogy gyakorlatias és gyors. A lerakáskor a gépjárművek a .felhajtás! iránnyal megegyező Irányban a vasúti szerelvény ellenkező vége felé haladnak, majd egy úton újra ráhajtanak a közúthálózatra. Ennek a megoldásnak azonban számos hátránya van. Ezek közül elsőként a soros felrakással és lerakással .kapcsolatos hátrányokat kell megemlíteni, na egy gépjármű meghibásodik, akkor a sor többi része is megakad, blues lehetőség arra, hogy egy gépjárművet elsőbbséggel rakjanak fel vagy le. A felrakáshoz szükséges ide a besorolással együtt mindig bosszú és nem csökkenthető. Ennek a megoldásnak komoly hátránya, hogy szállítani kell azt a vontatót, amelyiket más közúti szállításra lehetne használni, ha az utánfutójától vagy nyerges utániutójától elválik. Emellett a vontatók és az utánfutók vagy nyerges utánfutók tulajdonosai nem azonosak, és elképzeléseik a berendezéseik nyereséges alkalmazásáról nem szükségképpen azonosak.

A megoldások második csoportja elsősorban közúti konténerekkel, de utánfutókkal és nyerges utánfutókkal is kapcsolatos:.

Ezen megoldások szerint, a közúti rakományt külső eszközökkel vasúti kocsira rakják egy perónról, ahol azokat a traktor vagy tehergépkocsi otthagyta. A megoldásoknak ebben a csoportjában nehéz berendezéseket használnak, amelyek beszerzése és karbantartása drága, és amelyek sok energiát fogyasztanak. Ezen kívül szükségessé teszik szakképzett kezelő jelenlétét.

.A megoldások harmadik csoportját szerint, amelybe a jelen találmány ís tartozik, a teljes gépjármüvet, vagy annak csak utánfutóját vagy nyerges utánfutóját, és - általánosabban - egy közúti rakományt egyedileg rakják fel saját erőforrása vagy annak a gépjárműnek a vezetőjéhez hozzárendelt erőforrás segítségével, amelyikhez a rakomány tartozik.

Az egyik megoldás szerint a vasúti kocsi helyhez kötött hordozó szerkezettel, van ellátva, amely mechanikailag összeköt két forgözsámoly--felépítményt [„fél-pőrekocsit), továbbá hordoz egy mozgatható padlót, amelyen a közúti rakomány el van helyezve.

A mechanikai összekötést létrehozó hordozó szerkezet a vastagságot jelentősen növeli. Ez ellentmond a vékonyság iránt támasztott követesmenynek, ami lehetővé teszi, hogy a vasúti rakszelvény lefelé maximálisan ki legyen használva.

A találmány tárgyi köre tágabfo értelemben kombinált vasútiközúti szállítási rendszer, amelyben a vasúti kocsik ei vannak látva a közúti rakományt hordozó, elfordítható vasúti szerkezettel, amely két, égy-egy vasúti forgózsámolyon rögzített forgózsámoiy-felépítményre van szerelve és ezekhez van kötve.

A találmány tárgyi körének szőkébb értelemében csak az el·fordítható vasúti szerkezetet hordozó vasúti kocsikat tekintjük a technika állása szerintieknek. Ezeknek a. vasúti kocsiknak a fő előnye- az, hogy lehetővé teszik a felrakás! és lerakási műveleteknek a hordozó szerkezetet ferde helyzetében való elvégzését# következőleg egy alkalmas behajtó és kihajtó vasúti peron révén lehetővé teszik# hogy a közúti rakomány a saját vagy a szokásosan hozzárendelt eszközök segítségével jusson a hordozó szerkezetre# illetőleg hagyja el a hordozó szerkezetet.

Az ilyen típusú vasúti kocsikat alkalmazó szállítási rendszerek aszerint osztályozhatók# hogy a vasúti hordozó szerkezeteket végeit a forgőzsámoiy-felépitményektői le lehet-e választani vagy nem# és főleg# hogy a kettőt egyidejűleg lehet-e leválasztani Mindkét vég egyidejű leválasztása, ugyan említésre méltó előnyökkel. jár, különösen azoknak a végeknek az esetében# amelyek lehetővé teszik a közúti rakomány bejárását vagy a közúti rakomány kijárását mindkét végen# míg az új közúti rakomány a másik oldalon érkezik. -Komoly hátrányok -származnak abból, hogy a közöttük mechanikai kapcsolatot létesítő vasút szerkezetről leválasztott £ orgőzsámoly-fe-Iépítmények nem maradnak meg eredeti helyzetükben, hanem elmozdulnak a vágányon a reájuk ható maradékerők# a vasúti hordozó szerkezetnek a forgőzsámolyf elépí tményektől való elválásából, eredő reakció-erők# valamint azon erők hatására, amelyek a vasúti hordozó szerkezeten lévő gépjármüvek közeledéséből vagy mozgásaiból erednek. Ez az elmozdulás elegendő arra, hogy megakadályozza a felrakás vagy lerakás után visszaállt vasúti hordozó szerkezet gyors és könnyű újbóli helyezését.

A találmányunk elé kitűzött egyik feladat a két fő cél egyidejű megvalósítása, mégpedig a forgézsámoly-felépitmények. és így a forgózsámolyok helyzetben tartása a felrakás! és lerakási műveletek közben, valamint, a vasúti rakszeivény maximális kihasználása .

A találmányunk elé kitűzött másik feladat a felrakás! és lerakási műveletek nehéz külső vagy a vasúti kocsin lévő berendezések nélküli elvégzése annak az előnynek a kihasználásával, hegy a közúti rakomány az energiaellátás tekintetében független, vagyis saját eszközeivel vagy a szokás szerint hozzá csatlakoztatott eszközökkel mozgatható vagy ezek révén önmozgő.

A találmányunk elé kitűzött további, feladat egy vasúti szerelvényben lévő valamennyi vasúti kocsi egyedi vagy szelektív megrakásának és lerakásának lehetővé tétele.

A pőrekocsi mozgatására különböző műszaki megoldásokat javasoltak. Szék között van Talhot DE 3,214, 374 számú szabadalmi

Irata és Behrens 81 02 142 számú PCT közzététele. Esek szerint a hordozö szerkezet egy végcsap körül és a vasúti szerelvény irányával szöget bezáró helyzetben elhelyezendő forgáspont körül fordul el.

Esek a megoldások akkor értékesek, ha több műszaki-gazdasági előnyük van, mint hátrányuk, vagyis teljesíteniük kell a kitűzött célokat és feladatokat, továbbá meg kell felelniük a közúti és vasúti előírásoknak.

A megfelelő találmánynak tehát egyrészt egyidejűleg teljesítenie keli a közúti rakományok vasúti szerkezetekre való felrakására és azokról való lerakására vonatkozó feltételeket és kő6 *» »^λ *»

vetelményeket, mégpedig égy, hogy a fel rakósí-lerakási idő minimális legyen, és a kezelők számára a lehető legkönnyebb munkavégzés legyen biztosítva, másrészt ki kell elégítenie a biztonsági és nyereségesség! igényeket a két. szállítási mód közötti váltás terén,

Ennek értelmében különböző feladatokat lehet megfogalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kombinált vasúti-közúti szállítási rendszer jói működjön és számos előnnyel rendelkezzen.

A 'találmányunk elé kitűzött első feladat közúti szabványoknak megfelelő közúti rakomány fogadása és a szobán forgó közúti rakományt szállító vasúti kocsi beillesztése a vasúti rakszelvénybe. A vasúti rakszeivény és a közúti szabványok által megengedett maximális méretek miatt fontos a hasznos rakodási magasság növelése a vasúti kocsin. A vasúti hordozó szerkezet alsó oldala ezért a lehető legalacsonyabban van elhelyezve, és ennek a vasúti hordozó szerkezetnek vékony a padlója, mindenesetre a mechanikai szilárdsági követelmények betartása mellett a lehető iegvékonyabb,

A találmánynak elé kitűzött további fontos feladat az, hogy a vasúti kocsi szétkapcsolás! és felfutási műveletei után, a felrakás! és lerakás! szakaszban a vasúti hordozó szerkezet újbóli helyezését könnyen és gyorsan lehessen elvégezni, továbbá a vasúti kocsikat párhuzamosan lehessen megrakni és lerakni. A forgőzsámolyok a hordozó szerkezet által létrehozott összekötés oldásakor a kaposoiőszerkezetekben, az útközökben, a feifúggesztesekben és más szerkezetekben fennálló maradó erők hatására elmozdulnak. Elmozdulhatnak továbbá a hordozó szerkezethez való bejáráskor és a hordozó szerkezettől való kijáráskor bekövetkező mozdulatok, sőt ütések miatt is. Ezt a hátrányt ágy küszöböljük ki, hogy a forgózsámoly-feló-pítmónyt speciális helyzetbe állítjuk vagy a talajon lévő rögzítő eszközöket használva, vagy azzal, hogy állandó távolságot tartunk közöttük.

A találmányunk elé kitűzött további feladat az, hogy a rakományt kezelő eszközök és berendezések, valamint a közúti rakományt hordozó vasúti szerkezet ne nyúljanak be a vasúti kocsi hasznos rakterébe. Ezek az eszközök végeznék a lerakást a vasúti kocsiról, és járulékos, a vasúti kocsin lévő energiaforrásokat igényelnének. A közúti rakományt így a felrakás! és lerakási szakaszban saját eszközei mozgatják, a -műveletekhez szükséges gépi működtető eszközök a vasúti kocsin kívül vannak, és külső forrásokból kapják az energiát. Az, hogy a vasúti kocsi, a rakomány és a működtető eszközök energiaellátása egymástól független, lehetővé teszi, hogy a vasúti kocsi könnyebb és az energiaelosztás egyszerűbb legyen. A gépi hajtások tehát a vasúti infrastruktúrában és a közúti rakományban vagy annak vontatójában vannak elhelyezve.

A találmányunk elé kitűzött feladat ezen kívül a vasúti hordozó szerkezetet emelő eszközök hasznos munkáétjának korlátozása. A kezelendő súlyok nagysága miatt az elválasztó eszközök minden úttöbblete, például emelési űttöbblete, áj, jóval nagyobb erőket keit. Sz növeli az energiaköltségeket és a berendezés túl nagy méreteihez vezet.

Rovídebb út esetén a kezelési műveletek egyszerű, rövid. mozgások lesznek, amelyek réven csak mérsékelt beszerzési, hasznú8 lati és karbantartási költségek lépnek fel.

A vizsgáit kiviteli alakban a vasúti hordozó szerkezet. emelő mozgását a felfüggesztések összenyomódásának kiegyenlítése után rövid hasznos át követi, amely éppen elegendő a vasúti hordozó szerkezet és a forgózsám-oly-felépítmények közötti kötések oldására, példáéi a hordozó szerkezet végeinek elválasztására fészkeikről vagy a forgözsámoly~felépitményeken lévő tartóktól.

ά találmányunk elé kitűzött feladat ezen kívül a. hűzófeszültségek szétszórása. A húzófeszűitségekez teljesen a hordozó szerkezetnek, valamint a hordozó szerkezet és a forgózsámolyfelépítmények közötti kötéseknek kell felvenniük, hogy ne kelljen nagy mechanikai szilárdságú és vastagabb alépítményt alkalmazni. A találmány a hordozó szerkezetet felhasználja arra, hogy a húzófeszültségeket átvigye a vasúti kocsi másik végére.

A találmányunk elé kitűzött feladat végül a szerelvényben lévő vasúti kocsik kalló helyzetű elhelyezése a vágányok berendezéseihez és a vágány peronjához képest, hogy a felrakó és lerakó eszközöket könnyen és gyorsan lehessen használni.

A találmányunk elé kitűzött feladat még olyan vasúti kocsi kialakítása, amely különösen ellenálló nemcsak a használata közben fellépő erőkkel szemben, hanem a feirakási és lerakási műveletekkel és nagy rakományok, így árut szállító közúti gépjármüvek manőverezésével kapcsolatos minden rendkívüli erővel szemben i s.

A találmányunk elé 'kitűzött feladat ezen kívül olyan vasút.,, hordozó- szerkezet kialakítása, amelyre a rakomány saját eszközei révén jut fel, és amelynek a helyezését a vasúti kocsin a vasúti

.kocsi.n kívüli és a vasúti kocsitól as energiaellátás tekintetében független tartóeszkozök látják el.

A találmány célja valamennyi fentebb említett feladat egyidejű ellátása, és a találmány olyan általános, nagyon hatékony és megbízható megoldást nyújt, amely a technika állása szerinti hátrányok többségét kiküszöböli.

A feladatokat a legalább egy vasúti vágányból, vasúti kocsikból, valamint felrakó és lerakó állomásokból álló kombinált vasúti-közúti szállítási rendszer tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy mindegyik vasúti kocsi két forgózsámoly- felépítményből és mereven összekötő, oldható ás reteszelhető kötésekkel a forgózsámoly-felépítményekhez kötött, a vasúti kocsin elfordíthatőan szerelt, közúti rakományt hordozó vasúti hordozó szerkezetből áll. Mindegyik állomás oi van látva a talajon és mindegyik felrakó és lerakó állomás magasságában legalább egy emelő ás süllyesztő eszközzel és legalább egy, a hordozó szerkezetet elforgató eszközzel, amelyek lehetővé teszik a leválasztást és az elforditást a vágány peronja felé. A peron el van látva felvevő és fogadó eszközökkel. az el.fordításnak a peronon való folytatása végett. A részegység helyzetrögzítő és beállító eszközöket tartalmaz, amelyek a forgózsámolyfelépítményeket abban a helyzetben tartják, amelyet a vasúti kocsi szétkaposolt állapotában elfoglalnak.

Találmányunkat, a találmány más jellemzőit és előnyeit annak példaképpen! kiviteli, alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségévei, amelyek közül, az

1. ábra kombinált vasúti-közúti szállításhoz alkalmazott, a ** * * » « * «XX »*·* « »·.

'♦♦V **

találmány szerinti. rendszerrel ellátott vasúti-közúti állomás termináljának. általános felülnézete, a

2. ábra több feirakó-leraké állomás -és az állomásokon lévő vasúti kocsik felülnézete, a

3. ábra egy felrakö-lerakö állomás és a talajon lévő berendezéseinek egyszerűsített vázlatos távlati képe vasúti kocsi nélkül, a vasúti hordozó szerkezetet ferdén elfordított helyzetben vázlatosan ábrázolva, a

4. ábra egy vasúti kocsi összeállításának vázlatos távlati képe, amelyen a .hordozó szerkezet a vasúti kocsi testétől elválasztott helyzetben van, és középső- forgóesappal van ellátva, az

5. ábra egy vasúti kocsi összeállításának vázlatos távlati képe, amelyen a hordozó szerkezet a vasúti kocsi testétől elválasztott helyzetben van, és szélső forgécsappal van ellátva, a

6< ábra egy vasúti kocsi összeállításának vázlatos távlati képe, amelyen a hordozó szerkezet a vasúti kocsi testétől elválasztott helyzetben van, és középső forgóesappal, valamint a két forgözsámoiy-felépitmény között hosszirányú összekötő taggal van ellátva, zt

?. ábra a vasúti hordozó szerkezet egyik végének alulnézet! távlati képe, amelyen a tartó- és gdrdífőpályát részletesebben ábrázoltak, a

8. ábra a forgózsámoiy-felépítmények között rögzítő kötéssel ellátott vasúti kocsi egyszerűsített általános vázlatos képe, a

9. ábra keresztirányú metszet-, amelyen a rögzítő és összekötő berendezés egyik kiviteli alakját ábrázoltok a padlón lévő fészekbe visszahúzott helyzetben, és amelyen a vasúti rakszeivény aisó- része látható, a

IÖ. ábra a találmány egyik, középső forgöcsappai ellátott kiviteli alakjának egyszerűsített feiölnézeti távlati képe szögben nézve, a

11. ábra a találmány egyik, középső for-gócsappai ellátott kiviteli alakjának egyszerűsített alulnézett távlati képe szögben nézve, a

12. ábra a 10. és 11, ábra szerinti kiviteli alakban lévő hosszirányé összekötő tag középrészének részletes feiúlnézeti távlati képe szögben nézve, -a

13. ábra a 10. és 11. ábra szerinti kiviteli alakban lévő hosszirányú összekötő tag középrészének részletes alulnézeti távlati képe szögben nézve, a

14. ábra a vasúti hordozó szerkezet és a hosszirányú összekötő tag vázlatos keresztmetszete, a

15. és 16.. ábra a forgóesap funkciójának vázlatos hosszmetszetei, 3

17-19. ábra a rögzítő és összekötő berendezés más keresztmetszetű kiviteli alakjainak vázlatos hosszmetszetei, a

20. ábra a vasúti hordozó szerkezet végeinek magasságában lévő rögzítő kötés alulnézet! távlati képe, a

21. ábra a vasúti hordozó szerkezet végeinek magasságában lévő rögzitő kötés feiüinézetí távlati képe, a

22. ábra a vasúti hordozó szerkezet végein lévő oldható rögzítő kötés reteszeié mechanizmusának részletes, nagyított nézete az egyik oldal kelői nézve, a

23. ábra a vasúti hordozó szerkezet végein lévő oldható rög►ϊ ?

zitő kötés reteszelő mechanizmusának részletes, nagyított nézete

a. másik oldal felől nézve, a

24. ábra a találmány szerinti emelő berendezés felülnézeti általános távlati képe szögben nézve, a

25. ábra a találmány szerinti emelő berendezés alulnézet! általános távlati képe szögben nézve, a

26. ábra távlati kép, amelyen a találmány szerinti berendezés, a tartó- és görditőpáiya, valamint vázlatosan a vasúti kocsi hordozó szerkezetének az a vége látható, amellyel a találmány szerinti berendezés hajtott görgői emelő és gördítő érintkezésbe lépnek, a

2:7-30. ábra a működés szakaszait ábrázoló ábrák, mégpedig, a

271, ábra alsó, visszahúzott, semleges helyzetben, a

28. ábra emelő mozgás közben, rakomány nélkül, a

29. ábra a vasúti kocsi alsó oldalával érintkezve, a

30. ábra emel6 mozgás közben, rakománnyal, a

31. ábra a 30. ábrához hasonló vázlatos kép, amelyen az ezen az elrendezésen rögzített forgó-zsámoly- felépítmény rögzítő elrendezése látható, a

32. ábra a központozó vagy helyező berendezés példaképpen!

oldalnézete, a

33. ábra a központozó vagy helyező berendezés egyik felének példaképpeni íeiüinézete.

A találmány elfordítható vasúti hordozó szerkezettel ellátott vasúti kocsikkal, és különösen ilyen típusú különleges vasúti kocsit és ennek valamennyi változatát alkalmazó rendszerrel φ*.

***' χ * · * 9 4 ** *φ*φ ♦<

♦ί ϊ

Λ χ « .ί» ’·:· foglalkozik. Ilyen típusú vasúti kocsikat a jelen szabadalmi 'be.....

jelentéssel párhuzamosan benyújtott szabadalmi bejelentésünk ifié, amelyre itt hivatkozunk.

Minthogy ezt a szabadalmi bejelentést nem lehet egyszerű hivatkozással a jelen leírásba beiktatni., ezért a következő leírást mintegy megelőzi a hivatkozott szabadalmi bejelentésben szereplő leírás, Ezzel kapcsolatban a jelen szabadalmi bejelentés a 4-23. ábrájára utalunk.

Ugyanez vonatkozik egy másik, a jelen szabadalmi bejelentéssel párhuzamosan benyújtott másik bejelentés egész leírására, amelynek tárgya a hordozó szerkezet talajon tévő emelő és elfordító berendezése. Ez a szabadalmi bejelentés ia részét képezi a jelen találmány következő leírásának.

A jelen találmány az „alternatív szállításként!'' is ismert kombinált vasúti-közúti szállítás keretében alkalmazott vasúti kocsikra vonatkozik,, amelyek a közúti rakományt hordozó, elfordítható vasúti, szerkezettel vannak ellátva, tekintet nélkül a

f.orgáspentnak a vasúti kocsin elfoglalt helyzetére. A forgáspont lehet középen, a végen, vagy egy közbenső ponton.

Az általános cél az, hogy a felrakás!-lerakási műveleteket minimális műszaki támogatással és minimális idő alatt lehessen elvégezni, annak révén, hogy a vasúti hordozó szerkezetet ferdén, kellő szögben helyezzük el.

A 4. és 5. ábrán a találmány szerinti vasúti kocsi két alapváltozata látható. Ezek csak a vasúti hordozó szerkezet, forgáspontjának helyzetében különböznek egymástól. Ezeket a változatokat használjak a találmány következő általános leírásában.

egy kombi kocsi koz< ϊ 4 »f ϊ

I

A találmány a következő alapgondolatból Indal ki:

nált vasúti-közúti szállítási rendszerben lévő vasúti úti rakományt hordozó, elfordítható vasúti szerkezetét a vasúti kocsi forgőzsárnoly-felépítményétöl vagy forgózsámoiyfelépítményeitől a végek elválasztásával teljesen lekapcsoljak ágy, hogy legalább az egyik vég a forgáspontján rögzítve marad, és eifordítás után ferde feirakási-lerakási helyzetbe kerül; majd a visszaforgatás után a vasúti kocsi integritását helyreállítjuk egy gyors, könnyű és megbízható szereléssel., amely merev kötést biztosit a forgőzsámoly-feiépítmenyek és vasúti hordozó szerkezet között,

A tipikus I vasúti kocsinak két, 2 és 3 forgózsámolyfelépítménye van, amelyek egy vagy több 4 és 5 forgózsámolyon, vagy egy vagy több tengelyen fekszenek. A 2 és 3 forgózsámolyfelépítményt egy 6 vasúti hordozó szerkezet köti össze egymással, amely a végein a forgőzsámoly-felépitményekkel. egy egységet képez merev szerelési kötések révén. Ezek a kötések oldhatóak és reteszeihetöek.

A t vasúti hordozó szerkezetet egy befogadó test képezi, amely egy alacsony ? padlóból, előnyös módon vékony alacsony padiéból áll, és el van látva egy sík vagy más alakú 3 fenékkel. A 3 fenékben van például egy hosszirányú 9 fészek, amely egy 10 csatorna alakjában van bemélyítve. A 6 vasúti hordozó szerkezetnek van továbbá két védő, 11 és 12 oldalfala. Az oldalfalak magassága példán! kicsi, és as: oldal falakat fent fel só 13 és 14 hossztartó határolja, amelyek a testen túlnyúlnak, és például 15 tartóvégekben végződnek. A 15 tartóvégek alakja olyan, hogy érintkezésbe kerülnek és rét esze lödnek. a komplementer 16 befogódé fészkekkel., amelyek a szóban forgó forgóssámoiyfalépítménynek vagy mindkét, 2 és 3 forqözsámoiy-íeiépítménynek a 15 tartóvég felőli befogadó elemében vannak. így összekötött állapotban oldható merev kötés jön létre,· amely áfcvísz minden húzófeszültséget és a gördülő mozgások okozta feszültségeket. Az 1 vasúti kocsi így felfutott állapotban olyan merev mechanikai egységet képez, amely egy darabból készült vasúti kocsival egyenértékű.

A vasúti kocsinak vannak továbbá 17 és 18 alsó hosszirányú peremei# lú és 20 keresztirányú végpadozatai, valamint 21. és 22 felhajtó lejtői.

Az egyik előnyös változatban a 6 vasúti hordozó szerkezet 7 padlója vékony, és a talajhoz a lehető legközelebb van elhelyezve. Ennek a változatnak az egyik továbbfejlesztése szerint ez a vékony padló úgy van kialakítva vagy felépítve# hogy a hosszirányban középső részen, ahol a közúti rakomány nem fekszik fel, egy 9 fészket képez,· amely a 10 csatorna alakjában be van mélyítve. Ebben van elhelyezve egy hosszirányú 23 összekötő tag, amely a két, 2 és 3 forgőzsámoly-felépítményt összeköti, és ezzel gondoskodik arról, hogy ezek a felrakás!-lerakási műveletek alatt eredeti helyzetükben maradjanak.

Sz a 10 csatorna. merevít! a 7 padlót, és lehetővé teszi kábelek és közegvezetékek átvezetését.

Az egyik előnyös változatban a 6 vasúti hordozó szerkezet 15 fartővégei rövidek, és a feléjük eső forgőzsámoly·· felépítményei') elhelyezett 16 befogadó fészkekhez kapcsolódnak, mégpedig a szóKk.

» * .

»»·>

bán forgó forgözsámol.y-felépitmény belső oldalának peremén vagy ennek közelében.

A 2 és 3 forgőzsámoly-felépítménynek a vasúti kocsi belseje felé eső felületén előnyös módon van egy lefelé irányuló 24 kiálló rész, amelynek, a felső részén egy 25 váll van kialakítva. A 16 befogadó fészkek, amelyek a 6 vasúti hordozó szerkezet 15 tartövégeít tartják, ennek a 25 vállnsk a hordozó szerkezet végei felé eső végein vannak kialakítva,

A 6 vasúti hordozó szerkezeknek legalább az egyik hozzáférési vége alsó oldalán van továbbá egy elem, amely együttműködik egy külső emelő és elfordító eszközzel.

Az 1 vasúti kocsi általában el van látva valamilyen eszközzel, amely a forgözsámol.y-felépíbrnényeket eredeti helyzetükben, egymástól bizonyos távolságban tartja a felrakást-lerakási műveletekkel járó mozgások és manőverezések közben, és lehetővé teszi a 6 vasúti hordozó szerkezet könnyű összeszerelését oldható, merev szerelési kötésekkel, hogy az összeszerelendő alkatrészeket a pontos kapcsolódási, összepattanásí vagy csatlakozási helyzetbe könnyen vissza lehessen állítani, majd ebben a helyzetben reteszelni lehessen. Ilyen eszköz például a hosszirányú mechanikai 23 összekötő tag,

6 szélső forgóosap alkalmazása esetén a. 6 vasúti hordozó szerkezetet tartósan az egyik, 2 vagy 3 forgözsámolyfalépítményhez köti egy elem, amelynek elfordítási funkciója van. A forgőzsámoly-felépítmény ezt mechanikai rögzítésekkel hordozza, és kapcsolatot a 6 vasúti hordozó szerkezet megfelelő végezve! például elforduló kapcsolóézerkezet hozza létre. Ennek « «

mindkét vége befogadja a vasúti hordozó szerkezet egy megfelelő végét. Ebben a nem ábrázolt esetben a vasúti hordozó szerkezet másik végét megemeljük# hogy a szomszédos forgózsámolyfelépítménytől elváljon és a peron felé és a peronon elmozduljon. Ebben a magasságban a 6 vasúti hordozó szerkezet végei és a megfelelő forgózsámoly-felépítmény közötti kapcsolatok oldhatóak# míg az átellenes végen# vagyis a 26 szélső forgőcsapnál ugyanezeket a kapcsolatokat nem lehet oldani# de van legalább egy szabadságfokuk# amely lehetővé teszi a 6 vasúti hordozó szerkezet megdöntését. Elfordulhatnak például egy keresztirányú mértani tengely korúi.

Az is lehetséges# hogy a 6 vasúti hordozó szsrkezst végei összetartsanak egy 2? pontban# amely a 26 szélső forgócsapon rögzített háromszögben van (lásd az 5. ábrát) egy megdönthető· forgástengelyen vagy egy szabadságfokkal, Ez lehetővé feszi a vasúti hordozó szerkezet megdöntését a feirakási-ierakásí műveletekhez .

Az ilyen típusú változatnál szimmetria okok miatt kívánatos lehet# hogy két forgáspont legyen# mégpedig mindegyik: forgózsámoly~feiépitményen egy. Ezek közül az egyik reteszelve van#- amikor a másik használatban van.

A forgózsámoly™felépítményektől elválasztható két véggel ellátott vasúti hordozó szerkezet esetén előnyösebb egy 23 középső forgó-csap alkalmazása (lásd a 4# ábrát),

A következőkben a 28 középső forgócsappal ellátott változatot irtat le, vert ennek több előnye van, A vasúti hordozó szerkezet végeinek elválasztását célzó emelést egyidejűleg végezzük mindkét vég magasságában alkalmas eszközökkel, előnyös módon a vasúti kocsin kívüli eszközökkel, például egy nem ábrázolt emelő és elfordító berendezéssel. Ez a. berendezés emelőszerkezeteket és függőlegesen elmozdítható hajtott görgőket tartalmaz, amelyek a vasúti 'hordozó szerkezetet felemelik és a feirakási-lerakási peron felé elfordítják. Evégett a hordozó szerkezetnek az alsó oldalán, legalább az egyik, vagy mindkét végén van egy sík 2 9 tartó··· és görőitőpálya, például sgy körív alakú -gördí főpálya, amelynek a középpontja a forgáspontban van, és amely lehetővé teszi az emelő és elfordító munkát ennek a készüléknek a hajtott görgőivel.

A 6 vasúti hordozó szerkezet végei és a 2, 3 forgözsámolyfelépítmény végei közötti merev kötés oldható kapcsolatait különféle módon lehet megvalósítani. Ezeknek a kapcsolatoknak az általános rendeltetése annak lehetővé tétele, hogy a 6 vasúti hordozó szerkezet úgy legyen integrálva a vasúti kocsi 2 és 3 forgőzsámoiy-feiépitményévei, hogy ezek átvigyenek minden bűző” feszültséget és minden, a gördúléssel kapcsolatos feszültséget. Ezeknek a merev szerkezetű, oldható kötéseknek ezért nagy mechanikai szilárdsággal kell rendelkezniük, és emellett nagyon biztonságosaknak és megbízhatóaknak keli lenniük. Ebből következik, hogy reteszelést alkalmazunk arra, hogy szállítás közben a felfutott állapot fennmaradjon.

Ezek a merev szerkezetű, oldható kötések lehetnek egyszeres vagy kettős, sőt többszörös kötések, hogy javítsák az oldalirányú és keresztirányú dinamikus erőpárok biztonságát és viselkedését .

# X

A követ későkben példaként egy nem korlátozó jellegű kettős kötést Írunk le, amely a 20-23. ábrán látható, és egy gyakorlati kivitel.1 alakhoz szolgál.

Ebben a kiviteli alakban a 6 vasúti hordozó szerkezet felső, 13 és 14 hossztartójának 15 tartóvégei egyrészt végződéseknek nevezett rendkívül rövid karok, amelyek, horgos szerkezetekként vannak kialakítva, másrészt a vasúti kocsi 17 és 18 alsó- hosszirányú peremének végén elrendezett elemek, 'Mindegyik esetben egy rövid 30 összetett végződés két horgot, egy 31 felső horgot és egy 32 alsó horgot képez.

Ezek a rövid 30 összetett végződések, vagyis a két horog, együttműködve megvalósítják ezeknek az oldható kötéseknek a felfutási merev összekötését vagy szétkapcsolási elválasztását a 2 és 3 forgózsamoiy-feiépí tmény felé eső 33 komplementer alakú elemekkel, illetőleg elemektől. Ezek lehetnek az ábra szerinti 34 felső befogadó és hordozó elemek, amelyek befogadó horog alakjában be vannak mélyítve, nagyon vastagok és ü-alakú profiljuk van. Ugyanilyen az ugyancsak horog alakú 35 alsó befogadó elem. A 34 felső befogadó és hordozó elem és a 35 alsó befogadó elem együtt kettős horgot képez köt lépcsőben. Mindkettőinek az alakja komplementer a hordozó szerkezet végének alakjához képest. Szoknék az elemeknek a befogadó felületén fekszik a δ vasúti hordozó szerkezet 31 felső horga és 32 alsó horga.

igy a vasúti kocsi egész ú vasúti hordozó szerkezetében négy kettős összekötő horog van, és ezek a horgok a hozzájuk rendelt befogadó elemmel együtt hoznak létre merev, oldható kötést, amely lehetővé teszi, hogy a forgözsámoly-feiépitményekbői és a vasúti hordozó szerkezetből álló egység mechanikailag -egyenértékű legyen egy olyan testtel, amely egy darabból éli.

% felső horgok és befogadó elemük. felveszik a függőleges terhelést és átviszik a húzöfeszhltségeket, mig az alsó horgok és befogadó elemeik a billenő nyomaték leküzdésére szolgainak.

A reteszelés biztonságáról egy 36 automatikus reteszelő készülék gondoskodik. Ezt befele görbülő 37 reteszelő pecek képezi, amely bilienthetöen van rögzítve, reteszeiéshez egy visszatérítő rugó, nyitáshoz - például a vasúti kocsin rendelkezésre állő sűrített levegőt használva ~ egy nem. ábrázolt hajtőszerfcezet működteti. A 36 automatikus reteszelő készülék csak a felső horogra hat. Evégett a hordozó szerkezet mindegyik belső horgában vart egy 38 mélyedés, amely a homlokrészén nyitott befogadó teret határol. Ezen a nyitott befogadó téren középen egy keresztirányú szár megy át, amelyben a 37 reteszelő pecek beakad.

Az ábrázolt változatban mindegyik, 2 vagy 3 forgözsámolyfelépi.tményen csak egy 36 automatikus reteszelő készülék vart,

Az ábrázolt. kiviteli alakban mindkét forgőzsámoiyfelépítménynek van a vasúti kocsi belső oldalán egy 24 kiálló része, amely a felső keresztirányú 35 vállat tartalmazó fenék felé irányai. A 25 váll mindegyik végében horgokként vannak kialakítva a befogadó 33 komplementer alakú elemek.

A vasári kocsi el van látva egy eszközzel, amely a forgőzsámoly-felépítményeket abszolút vagy relatív eredeti helyzetükben tartja· Est az eszközt az ábrázolt kiviteli alakban például a hosszirányú 23 összekötő tag képezi, amely egy kis magasságban összeköti a két, legalább egy vasúti forgözsámolyon hordozott f o r g ό ζ s ámo 1 y- f e 1 épí tr aé η y t.

Ennek a hosszirányú 23 Összekötő tagnak az egyetlen fő rendeltetése a két, 2 és 3 forgó-zsámoly-felépítmény mechanikai őszszekötése egymással, hogy ezeket a felrakás!-lerakási szakaszban

a. kiinduló helyzetükben tartsa,

A hossziránya 23 összekötő tag a végső konstrukcióban tehát olyan lehet, hogy ne befolyásolja negatív módon a vasúti kocsi és a rakomány méreteit a vasúti, rakszelvényhez képest.

Egy első# nem ábrázolt kiviteli alakban ez a hosszirányú 23 összekötő tag kinyúlik a 7 padlóból.

Egy másik, későbbi kidolgozandó kiviteli alakban a hosszirányú 23 összekötő tag a 10 csatorna alakjában bemélyitett hosszirányú 9 részekben van elhelyezve. A 10 csatorna a 6 vasúti hordozó szerkezet ? padlójában van öntéssel vagy képlékeny alakítással kialakítva.

A hosszirányú 23 összekötő tag hossza, és keresztmetszetének vékony volta miatt a 39 középső szakasza hajlamos a lehajlásra. Minthogy ez a lehajlás lefelé túllépést okozhat, ami. miatt az egység kiálthat a vasúti rak.sz.ei vényből, ezért a 23 összekötő tag 39 középső szakaszát fel keli húzni például a 6 vasúti hordozó szerkezet alsó középső szakaszán lévő egyszerű rögzítéssel vagy kötéssel. A vasúti rakszeivény maximális kihasználása végett előnyös a hosszirányú 23 összekötő tagot egy 9 fészekben elhelyezni, amely középső hosszirányú lö csatornaként van kialakítva a vasúti hordozö szerkezet 7 padlójában.. Ez. a 10 csatorna emellett lehetővé teszi nyomőközeg vezetékek és villamos összekötő kábelek elvezetését a 2 vagy 3 forqőzsámoly-felepitménytöl '}··>

a másik forgőzsámoly~felépítményhez.

Megjegyzendő, hogy ez a 10 csatorna a ? padló olyan helyén van elhelyezve, ahol nem zavarja a rakodást.

Ez a hosszirányé 23 összekötő tag az elsődleges funkcióját ~ a 2 és 3 forgőzsámoiy-falépítmény kiinduló helyzetben tartását a felrakás!-lerakási műveletek közben - úgy látja el, hogy a vasúti hordozó szerkezet forgáspontjának minden helyzetében biztosítja a forgőzsámoly-falépítmények és a vasúti hordozó szerkezet 30 összetett végződései közötti merev kötés gyors és könnyű létrehozását .

A találmány nemcsak a középpontjuk köröl elforduló, hanem az egyik végük vagy bármilyen pont körül elfordítható vasúti hordozó szerkezetekkel is foglalkozik.

A hosszirányú 23 összekötő tagnak van egy második technikai funkciója is, amikor az elfordulási tengely középen van. Ez a funkció a forgóosap tartása.

Ezért ebben a változatban ennek a tagnak a 39 középső szakasza bonyolultabb. Ennek egyik példája a 10-10. ábrán látható, de egy 10 csatorna esetében egy 28 középső forgócsap és egy eszköz is elegendő a 23 összekötő tag elválasztásához.

Ebben a példában a 39 középső szakasznak egyidejűleg három funkciója van, mégpedig a hosszirányú 23 összekötő tag csatlakoztatása a 6 vasúti hordozó szerkezethez; annak a 28 középső forgöosapnak a tartása, amely körűi a 6 vasúti hordozó szerkezet mozog; végül a hozzárendelt eszközökkel együtt a hosszirányú 23 összekötő tag elválasztása a 9 fészkétől, amely 10 csatornaként van heméiyítve a € vasúti hordozó szerkezet ? padlójába.

*·♦♦

Ά 39 középsó szakaszt itt egy összetett egység képezi, amely 40- összetett elváiasztő-elfordítö egységnek nevezhető.

A 10—16. ábra segítségévei részletesebben kifejtve: a hosszirányú 23 Összekötő tag 39 középső szakasza a 6 vasúti hordozó szerkezet ? padlójában lévő 10 csatorna tetején van felfüggesztve. Evégett egy rugóhatás céljából kífeszített fém 41 függesztő szalag van ágy rögzítve, hogy mindkét végén ütközők tartják elmozdithatatfanul három rögzített ponton, amelvek mentőn a hosszirányú éleivel mozoghat, továbbá mozoghat egy központos hosszirányú, 42 és 4 3· vezetőrés mentén, amelyek egy középső keresztirányú felező szakasz két oldalán vannak elhelyezve.

Ennek a 41 függesztő szalagnak a kf feszítése 44 hézagteret hagy szabadon a 18 csatornában lévő 9 fészek teteje és a fém il függesztő szalag felé eső felület között.

Ezt a 44 hézagteret egy 45 elválasztó hajtőegység foglalja ei, amely például pneumatikus energiával működik és kőt, 46 és 4? pneumatikus fúvófejet tartalmaz, ahogyan ez a 14-16. ábrán látható.

Ez a fém 41 függesztő szalag tartja a 45 elválasztó hajtőegység útján a 28 középső forgöcsapot, amelyet például egy 48 kulisszáké képezhet. Ezen van rögzítve a hosszirányú 23 összekötő tag 39 középső szakasza például 49 és 50 csavarokkal. Es igy összetett összekötő egységet képez, dint a következőkben látni fogjuk, szállítás közben erre a 28 középső forgőosapra nem hatnak jelentős erők, mert a vasúti hordozó szerkezetet a 2: ős 3 forgőzsámoiy-íeiépitmény megtartja. A felrakása-lerakási műveletek alatt csak a forgőcsapban fellépő oidalerők hatnak a hosszirányú 23 összekötő tagra. Minthogy ezek jelentéktelenek# ezért a 23 középső forgócsap és az ehhez közeli elemek, valamint a hosszirányú 23 összekötő tag mechanikai szilárdságának nem kell nagynak lennie.

Következőleg a hosszirányú 23 összekötő tag szerkezete vékony, és különböző keresztmetszeti alakok lehetségesek# kezdve a 3. ábrán látható téglalap alakú 51 hosszirányú összekötő tagtól a bordás vagy íves alakúakig# amely közül néhány a 17-19. ábrán látható.

A 17. ábrán látható különleges alakot előnyben részesítjük.

Sz lényegében sik alakú 52 hosszirányú Összekötő tag, amelynek a hosszirányú peremei 53 és 54 csövekké vannak alakítva. Ezek például kor keresztmetszetnek, és vagy közvetlenül nyomás alatt álló közegek csatornáiként, vagy csővezetékek vagy villamos kábelek vagy hasonlók védelmére és átvezetésére szolgálhatnak.

Ezeknek a tel. jesitményátvivő vagy vezérlési közegvezetö vagy villamos összekötéseknek a számára így alkalmas hosszirányú csatorna áll rendelkezésre# amely nem képez akadályt és teljesen be van építve.

Az igy kialakított hosszirányú peremek emellett mechanikailag tovább merevítik az egységet, és lehetővé teszik a hosszirányú 23 összekötő tag keresztmetszeti vastagságának további csökkentését .

Lehetségesek más alakok, igy hosszirányú 55 és 56 hajlatét vagy homorú erősitő 57 görbe szakaszt tartalmazó alakok is. Ezek a változatok a 18. és 19, ábrán láthatóak.

Sok más kiviteli alak lehetséges. Ezek minő. a találmány oiXX talmi körén belül varrnak abban az értelemben, hogy ellátják a fő funkciót, azaz a f orgézsámoly-felépitményeket a. felrakás!lerakási szakaszban a vasúti hordozó szerkezet mozgásai közben helyzetben tartják.

Külső készülék esetében az egyik változat szerint a. vasúti kocsinak legalább az egyik végén van egy berendezés, amely ezeket a forgézsámoly-felépítményeket a vágányon vagy a vágány mentén lévő és a talajon rögzített külső eszközzel rögzíti.

A vasúti kocsi továbbá a 6 vasúti hordozó szerkezet legalább egyik végének alsó oldalán elhelyezett 29 tartó- és góróítőpályaként kialakított külső emelő és elfordító készülék működéséhez van kialakítva. Ennek egy gyakorlati kiviteli alakja a 30, ábrán látható.

Ezt a 29 tartó- és gördítőpályát például egy sík keresztirányú 58 lemez képezi, amely hegesztéssel, egybe van építve a vasúti hordozó szerkezet alépítményének szomszédos elemeivel. Minthogy ennek a hordozó szerkezetnek mozgása elferdülő jellegű, ezért a 29 tartó- és görditőpáiya általában görbe alakú, például körív alakú, és ennek a körívnek a középpontja a középső forgócsap vagy más forgáspont,

A vasúti kocsi további berendezése a 2 és 3 forgözsámolyfelépltmény hosszirányú helyzetben tartására, valamint ugyanakkor a hordozó szerkezet elforduló mozgása utáni bilientésre is szolgál..

Alkalmazni lehet olyan befogadó elemeket, amelyek a talajon lévő elemben vannak és együttműködnek a forgözsámolyfelépítmények kiálló részeivel.

* »<

A találmány szerinti egység a következőképpen működik. Araikor a 6 vasúti hordozó szerkezet elfordul a felrakásí-lerakási műveletekhez, akkor bármilyen elforduló mozgás előtt működésbe lép a 4S elválasztó hajtóegység a pneumatikus fúvőfejekkei együtt, amelyek felfújódva és a 10 csatornában a 9 fészek tetejével érintkezésbe lépve tovább feszítik a kifeszitett 41 függesztő szalagot., és így még jobban eltávolítják a csatorna tetejétől. A 41 függesztő szalag a további feszítéskor megtesz egy távolifö utat, amely elegendő ahhoz, hogy a hosszirányú 23 oszszekötő tagot a 10 csatornában lévő 9 fészkétől elválassza, illetőleg abból kihúzza. A 6 vasúti hordozó szerkezet ekkor elfordulhat 28 középső forgócsapja körül, amelyet itt a hosszirányú összekötő tag 39 középső szakaszán rögzített 48 kulisszáké képez.

A 6 vasúti hordozó szerkezet vi.sszaáiiásakor, és miután mereven összekapcsolódott a hosszirányú 23 összekötő tag révén kellő helyzetben maradt f.orgózsámoly-felépitményekkel, a műveleteket fordított sorrendben végezzük el, A 45 elválasztó hajtőegység 46 és 47 pneumatikus fúrófeje leereszt, és a hosszirányú 23 összekötő tagot a fém 41 függesztő szalag rugalmas visszatérítő ereje visszaviszi a lö csatorna alakjában kialakított á fészkébe.

A találmány egyik, az emeléssel és az elferdítő hajtott eszközzel foglalkozó változata szerint a vasúti hordozó szerkezet emelő elfordító mozgásait külső készülék, például a következőkben leírthoz hasonló emelő és elfordító berendezés hozza létre.

Minthogy a következőkben leirt emelő berendezés a vasúti hordozó szerköretet süllyeszti is, ezért a teljesebb neve emelősüllyesztő berendezés lenne. A nehézkes kifejezések elkerülése és az egyszerűség kedvéért ebben a funkciójában csak emelő berendezésnek fogjuk nevezni,

A 3. ábrán látható kombinált 59 emelő és elfordító berendezés egy 60 vasúti vágányon van felállítva, amelynek a két oldalán egy-egy, 6.1 és 62 peron van. Az 59 emelő és elfordító berendezés előnyös módon a 3. ábrán általánosan ábrázolt 63 felrakólerakó állomás két sínje között van rögzítve. A 3. ábrán látható állomáson használt vasúti kocsi típusától függően szükség lehet két 59 emelő és elfordító berendezésre. Ezek a 6 vasúti hordozó szerkezet két végén helyezkednek el. Az ábrázolt esetben ennek a hordozó szerkezetnek a két végét egyidejűleg emeljük és el fordít jók egy nem ábrázolt középső forgáspont körül» Lehetséges egy szélső forgöcsap körüli elferdítés is.

Mivel a két 59 emelő és elfordító berendezés azonos, ezért az egyszerűség kedvéért a következőkben csak egy berendezést írunk le.

Ez az 59 emelő és elfordító berendezés egy sorozat különböző hordozó görgővel, előnyös módon hajtott görgővel van ellátva. A.

és 62 peronon van egy-egy 64, 65 görgősorozat, amelyek egyenként három görgőből állnak. Ezek rendeltetése a 6 vasüti hordozó szerkezet fogadása, felvevése és adott esetben, de nem szükségképpen eifordításának folytatása a fenekénél, mihelyt kinyűlasa a peron felé meghalad egy bizonyos határt, hogy az elfordító mozgások kellően stabilak és- biztonságosak legyenek. Ennek a 64 és 65 görgősorozatnak a görgői a peronszerkezet egy mélyedésé-

ben, a peron szélétől alkalmas távolságban vannak elhelyezve, ahogyan ez a 3. ábrán látható. A görgők kissé kiállnak a peron felületéből, hogy a peron fölé kinyúló hordozó szerkezet, feliéküdjön rájuk. Ezek az előnyös módon hajtott görgők egy forgó 66 hengerből álló egységek, amelyeknek kissé csonkaköp alakjuk van. így a két végük kerületi sebessége közötti különbség előnyös módón felhasználható a csúszás elkerülésére. A görgők oidalfel.üietét előnyős módon fém 67 gördülő szalag borítja, amely érintkezésbe kerül a vasúti kocsi 6 vasúti hordozó szerkezetének legalább az egyik végéhez tartozó 29 tartó- és gördítőpályával (lásd a 26. ábrát). A görgőkhöz egy 66 hajtő elektromotor tartozik a görgők hajtására és a forgatáshoz.

Mint fentebb említettük, a 6 vasúti hordozó szerkezetek alsó oldalán, legalább az egyik végükön van egy sik 29 tartó- és gőrdifőpálya - Ezt például egy csatlakoztatott lemez képezi, de lehet más kiviteli alakja is. A mozgatás forgató jellege miatt ezeknek a 2 9 tartó- és gőrditopáiráknak görbe alakjuk van, A görbületi sugár egyenlő vagy közei egyenlő a 6 vasúti hordozó szerkezet forgáspontjáig terjedő távolsággal, ahogyan ez a 26.

ábrán látható.

Bár két emelő és elfordító, berendezéssel ellátott kiviteli alakot ábrázoltunk, nem szabad elfelejteni, hogy a találmány egy ilyen berendezéssel ellátott kiviteli alakokra is vonatkozik, például olyan kiviteli alakokra, amelyekben egy forgáspont van a vasúti kocsi végén vagy bármely nem középső helyen.

Ebben az esetben a kombinált emelő és elfordító berendezés lényegében a következőkben leírandóvai azonos vagy egyenértékű.

*·« * ♦ » « « *«

Következőleg más leírásra nincs szükség.

ÁltalánosSágban a találmány szerinti emelő és elfordító berendezést egy 69 mechanikai egység képezi, amely két sin között a 60 vasúti vágányon van rögzítve a feirakásra-lerakásra fenntartott hely, a követkésőkben 63 feirakő-ierakö állomásnak nevezett hely magasságában. Ennek a 69 mechanikai egységnek az alsó részei egy árokban vannak elhelyezve, hogy az egység talajból kiálló részének magassága minimális legyen. A talajban lévő részt előnyös módon elválasztó lemez védi az Időjárási, és egyéb hatásoktól.

A 69 mechanikai egységet el lehet helyezni egy mozgó kocsin is, amely a vágány mentén, a sínek közötti árokban mozgatható.

A felső rész is ellátható az időjárási hatások elleni, eltávolítható védelemmel, például egy nem ábrázolt fedéllel.

A találmány szerinti berendezés 69 mechanikai egysége egy alaplemezen van rögzítve, amely mechanikai alapzatot képez. Az egység az árokban ezen vagy a sínek közötti karbantartási alapon van elhelyezve. Az utóbbi eszközöket az egyszerűség kedvéért nem ábrázoltaik.

Az 59 emelő és elferdítő berendezés találmány szerinti 69 mechanikai egysége egy vízszintes 71 forgástengely körül elforduló 70 kocsiból áll. Az elforduló 70 kocsi két, 72 és 73 kocsiágra vagy kettőnél több kocsiágra van osztva. Mindegyik kocsiág a végén egy 74, illetőleg 75 hajtott egységet hordoz. Ezek a hajtott egységek 76._z illetőleg 77 hajtott görgőből állnak, amelyeket közös keresztirányú 79 cső alakú elem kot össze egymással. A 76 hajtott görgőt a csuklós 79 billenő támasz, a 77 haj30

tott görgőt s csuklós 80 billenő tartasz tartja. A keresztirányú eső a lakú elem a 72 és 73 kocsi ágon át átmegy egy hüvelybe, amely egy V-alakú nyílással ellátott 81 befogadó részbe van bepattintva. A csuklós· 79 és· 80 billenő támasz egy 82, illetőleg 83 emelőszerkezet tolőrűdjához van kötve. A 82 és 83 emelőszerkezet teste a 84, illetőleg 85 tengely körül elfordíthatóan, deformálható csapágyazással a kiegészítő 86, illetőleg 37 támaszhoz van kötve. Ezeket két párhuzamos· kengyel, itt. a 88, illetőleg 89 kengyel képezi, úgyhogy az oldalirányú kitéréseket fel tudják venni.

A 32 és 83 emelőszerkezet felfelé nyomva hat a hajtott egységeket hordozó csuklós támaszokra, hogy létrehozza egyidejű emelö mez gásu kat.

A. 78 és 77 hajtott görgő a már leírtakkal azonos típusú, mivel a peronon elhelyezett görgő-sorozatokat képeznek, Mindegyik hajtott görgő egy forgó 66 hengerből áll, amelyet kissé •cscnkakúp alakú fém 67 gördülő szalag borit. A hajtott görgők egy hossztengelyre vannak szerelve, radiálisán a 6 vasúti hordozó szerkezet forgáspontjához képest, amely körül egy 68 hajtő elektromotor hatására a forgás bekövetkezik. Az elrendezésük kissé összetart a 6 vasúti hordozó szerkezet forgáspontja felé, amely a jelen esetben középen van elhelyezve. Ez az elrendezés elkerüli a keresztirányú eltolódás lehetőségét ennek a 6 vasúti hordozó szerkezetnek az emelési érintkező és elfordulási mozgásai folyamán.

A 76 és 77 hajtott görgő úgy van kialakítva, hogy először a vasúti hordozó szerkezetnek (26. ábra) legalább az egyik végén, *·<* »·*.» az alsó· oldalán lévő 29 tartó- és gö.rditőpályával kerüljön függőlegesen nyomé érintkezésbe# és art az emelőszerkezetek révén megemelje. A hordozó szerkezet megemelése után a 76 és 77 hajtott görgő forgása elfordítja, a vasúti, hordozó szerkezetet, amely a 29 tartó- és gördi.tőpályán gördül.

Egy utánáliító mechanizmus lehetővé teszi a 76 és 77 hajtott görgő teljesen sík érintkezését a 29 tartó- és gördifőpályával. Ezt az utánáliító mechanizmust egy sor oldalnézetben vázlatosan a 27-30. ábrán ábrázoltok.

Az idő előtti kopás megakadályozása végett biztosítani kellett egy befejező közelítő mozgást és emelő mozgást egy függőleges vagy közei függőleges úton. Ezzel megakadályozzuk az eltolódást a hajtott görgők és a pálya között az érintkezés pillanatában és az emelés közben.

Ennek megvalósítására a következőkben leírunk egy példaképpeni megoldást. Más, egyenértékű megoldásokra is kiterjed a találmány oltalmi köre.

Ebben a változatban az elfordító 7 0 kocsi egy el fordítási 71 forgástengelye mozgatható a kocsi visszahúzott semleges, vízszintes helyzetének megfelelő kiinduló helyzetéhez képest. Mozgása lehetővé teszi, hogy az emelőszerkezetek közeli főleg függőleges úton mozogjanak a kocsi vége# és következőleg a hajtott görgők felé. Ez fennáll az útnak arra szakaszára, amely a befejező közelítő és emelő szakasznak felei meg.

A kifejlesztett eszközök a következők.

Az elfordító 70 kocsi elfordítási 71 forgástengelyének két vége például, két lengőkaron vari rögzítve, amelyek egy második, ϊ *^ν *♦ **

I ϊ.ρ '««;

* *·· ·»»\ <,* tengely körül lenghetnek.

Az üresjárati út alatt, vagyis az emelőszerkezetek terhelés nélküli lökete alatt, mielőtt a hajtott görgők érintkeznének a tartó- és gördú. főpályával, nem hat rájuk jelentős nyomóerő. Az emelőszerkezetek egyszerűen emelik a hajtott görgőkét. A 70' kocsi csak aa elfordítási 71 forgástengelye körül fordul el, amely eredeti helyzetéhez képest rögzítve marad (23, és 29. ábra).

Amikor az elfordítási 71 forgástengely mozgathatóvá válik, akkor aa emelőszerkezetek által emelt kocsi ferde, húzásénak hatására előre mozog. A leirt elrendezés a 70 kocsi -elfordítási 71 forgástengelyének kis elmozdításával létrehozza a geometriai emelőkar szükséges kinyúlását, hogy a pálya körive a befejező részen kvázi egyenes vonalú szegmenssé alakuljon át (30. és 31.

ábra).

Fentebb a berendezés olyan kiviteli alakját írtuk le, amelyben az emelő eszköz és a gördítő eszköz egy 09 mechanikai egységgé van kombinálva.

Hangsúlyozni keli, hogy a találmány alapgondolata kiterjed minden egyenértékű kiviteli alakra, amelyben as emelő eszköz és a gördítő eszköz nincs kombinálva, hanem egymás mellett van vagy különálló egységet képez.

Az emelő és gördítő mozgásokat is lehet kombinálni.. Mindezekben az esetekben a megfelelő kiviteli alak ugyancsak a találmány oltalmi körébe tartozik.

Az elferdítő kocsinak lehet egy további funkciója. Tartalmazhatja azt a rögzítő és helyező 91 elemet, amely a vasúti kocsi megfelelő forgózsámoly-felépítményét a fel rakás!-lerakási

I «·»* műveletek alatt a helyzetében és a beállásában tartja. Ez az elem a 31. ábrán látható, ahol a 70 kecel felső felületén van egy V-alakű 92 befogadó és reteszelő elem. A 94 karnak a forgózsámoly-felépítmények teste fele matató 93 karvége reteszelés végett ebben az elemben helyezkedik el.

A működés a kővetkező fő szakaszokból áll.

A kombinált vasúti-közúti szállításhoz szolgáié vasúti kocsit például felrakás végett a 63 feirakő-lerakő állomáson bizonyos tűréssel rögzítjük.

A vasúti kocsi megállási helyzete az állomásén megfelel a forgózsámoly~felépitmények helyzetének, amelyeket mozgatások esetén védeni kell a peronon elhelyezett berendezéstől. Ezeket a berendezéseket - amennyiben független berendezések - működtetjük. A többi vizsgált esetben az egymáshoz viszonyított helyzeteket autómat. i kosán rögzíti a forgőzsámoly-felépítmények közötti mechanikai kötés vagy a fentebb leírt emelő és elfordító berendezés (ek) egy járulékos funkciója.

Az. emelő és elfordító berendezés(ek)et a követkeseképpen használjuk. Működtetjük az emelőszerkezeteket, hogy a 7 3 és 77 hajtott, görgő megközelítse a. 6 vasúti hordozó szerkezet végének alsó oldalán lévő 29 tartó- és görőitöpályát. A. 73 és 77 hajtott, görgőt az utánáilífo mechanizmus révén megemeljük annyira, hogy puhán, síkban érintkezzenek a 29 tartó- és gördífőpályával. A hordozó szerkezet és a forgőzsámoly-íeiépitmények közötti oldható csatiakoztatö kötések oldása után a vasúti hordozó szerkezet két végének vagy megfelelő egyik végének koordinált emelő mozgásai következnek.

* c

Az emelő mozgás két részből áll. Az első rész az elmozdulásnak egy töredéke, amely a forgózsámoly-feiépitmények felfüggesztése fesztelen!lésének felei meg. Az emelő mozgás második része a tulajdonképpeni emelés, amely röviddel az után. fejeződik be, hogy a 6 vasúti hordozó szerkezet és a forgőasémolyfelépitmények befogadó elemei közötti végek elválnak. A. további emelés általában csekély, mert a forgőzsámoly-f eiépí.tményeken történő eifordításnak nincs akadálya,

Ezt követ i a 7 6 és 77 hág tótt görgő forgásának megindulása saját motorjaik révén. Ennek következtében a vasúti kocsi teste hordozó szerkezetének végei, ugyanabban az irányban fordulnak el, amíg a 6 vasúti hordozó szerkezet végeinek megfelelő sarkait át nem veszi a peronon lévő gépesített tartó és gördítő berendezések 64 és «5 görgősorozata..

Az el fordítás addig folytatódik, amíg a vasúti hordozó szerkezet végei teljesen el nem. válnak mindkét £ orgőzsámolyfelépítménytől· a vasúti hordozó szerkezet végeinek elválásához, szükséges nagyságú elfordító mozgással, és létre neta jön a ferde helyezés olyan szögben, amely bzzonyos mértékben megkönnyíti a felrakás!-lerakási műveleteket.

Most elvégezhető a felrakás vagy lerakás. A közúti rakomány saját eszközévei, nyerges utánfutó esetében például az ezt mozgató vontatóval, bejár a vasúti hordozó szerkezethez.

A vasúti kocsi felfutásához szükséges műveleteket a fentiekhez képest fordított sorrendben, végezzük,

A találmány teljes kombinált szállítási rendszert nyújt. Ez a szállítási rendszer tartalmaz legalább egy peront, az ábrázolt kiviteli alakban két, 95, 96 peront a felrakáshoz és lerakáshoz, valamint legalább egy sínszakaszt, a jelen kiviteli alakban a 97 sínszafcaszt (1. és 2. ábra):., amelyet egy 98 üt vesz körül, és amelyek együtt egy vasútállomást képeznek, Mindegyik sínszakaszt legalább egy, 95 vagy Se peron határolja, és van egy kiszolgáló része, ahol a felrakásl-lerakási műveleteket el lehet végezni, Sz a kiszolgáló rész egy sor előre meghatározott számé felrakólerakó állomásból áll. Mindegyik ilyen állomás megfelel egy, 99,

100, 101 vasúti kocsi felrakási-lerakásí helyének.

Mindegyik 97 sínszakasz minden kiszolgáló részén van a talajon legalább egy 102 központoző és helyező berendezés, ha egy központosa berendezés van, akkor ezt használjuk az egész vasúti szerelvénynél. Az alkalmazott vasúti kocsik speciális jellemzőitől függően vagy egy 102 központoző és helyező berendezés van az egész szerelvény számára, vagy több ilyen berendezés van. Az utóbbi esetben vagy egy egység van korlátozott számú vasúti kocsihoz hozzárendelve, vagy egyedi berendezéseket használunk, amelyek csak a 99 vagy 100 vagy löl vasúti kocsihoz tartoznak.

Egy példaképpen! 102 központozó és helyező berendezés a 32. és 33, ábrán látható. Az ilyen típusú központoző berendezés a talajon van felállítva, A berendezés két elforduló 103, 104 központozó karból áll, amelyek emelő vagy süllyesztő mozgással mozgathattak, és amelyeknek a 105, 106 karvége egy függőleges, például központosán a vasúti kocsi 6 vasúti hordozó szerkezetének alsó oldalán rögzített 107 központoző csaphoz kapcsolódik, A 107 központoző csap és a 105, 106 karvég kapcsolódásának megkönnyítése végett az utóbbiak alakja a csapnak megfelelő, így a befőgadó elemnek két éle van, vagy# mint a 108 befogadó elem - felkor alakó, vagy például egy villa# amelynek a két szimmetrikus# összetartó ága a 107 központosé csap mentén kerül helyzetbe. A központozás létrehozása végett a 103 és 104 központosö kart a felrakási-Ierakási műveletekhez hosszirányban# egymással ellenkező irányban transzlációsán# a vágánnyal párhuzamosan, a keresztirányt; függőleges 111 referenciasikhoz közelítve és attól távolitva mozgatjuk. Az az: elforduló kozpontozö kar# amelyiknek a vege elsőként, érintkezik a 107 központozó csappal, a vasúti kocsi egységet a kívánt referenciaheiyzetbe tolja.

ügy tűnik# hogy két, 2 és 3 forgózsámoly-felépítmény között egy hosszirányú 23 összekötő tagot tartalmazó vasüti kocsi esetébei> a vasúti kocsik központozása vagy pozicionálása, kevésbé fontos. Ezért a vasúti kocsi megállítás! helyzetének pontossága, vagy a fékezés elektronikus működtetése és vezérlése, például egy érzékelő észlelése alapján# önmagában vagy a talajon lévő járulékos készülékkel kombinálva elegendő lehet olyan pozicionélási koordináció biztosítására, amely megfelelő feltételek között teszi lehetővé a felrakási-Ierakási műveleteket.

A vasúti szerelvény több olyan vasúti kocsiból, áll# amelyek mind egy közúti rakomány szél irtására szolgáinak. A vasúti kocsik lehetnek egyformák vagy különbözőek# de mindig ugyanazok az általános jellemzőik vannak. A 63 felrakö-lerakő állomások, olyan helyeken vannak elhelyezve, amelyeket például a vágányon és a peronokon fizikai határok határolnak.

Az esetleges 102 kozpontozö és helyező berendezésen kivül mindegyik 63 felrakó-lerakö állomás el van látva a talajon lévő különleges berendezésekkel, amelyek fel rakás! és lerakási célokból koordináltan együttműködnek a vasúti szerelvény megfelelő vasúti kocsijával.

A vasúti kocsi három lényeges részből áll - Ezek közül kettő a két, 2 és 3 forgőzsámo-ly-felépítmény. Szék legalább egy 4 és 5 forgózsámolyon vagy tengelyen vannak elhelyezve és rögzítve a szállítási művelet végett. Ez a 2 és 3 forgózsámoly-felépítmény, valamint a hozzájuk rendelt hagyományos elemek hozzák létre a technikai összekötést az előző vasúti kocsival vagy a következő vasúti kocsival, és illesztési funkciót látnak el a rakomány rakodó eszközeihez. A két, 2 és 3 forgózsámoly-fel építmény végei hordozzák a vasúti kocsi harmadik lényeges részét képező 6 vasúti hordozó szerkezetet, amely egy közúti rakományt hordoz. Sz a 6 vasúti hordozó szerkezet hátra és előre elfordítva mozgatható a 95 vagy 96 peron felé és a vasúti kocsi felé az után, hogy a végei merev kötésének a 2 és 3 forgőzsámoiy-feiépztménnyei fennálló leválasztható kapcsolatát oldottuk,

A vasúti kocsi más technikai jellemzői tekintetében utalunk a fenti leírásra.

A 6 vasúti hordozó szerkezetet, amelynek a végeit a 2 és 3 forgőzsámoly-falépítmény hordozza, minden esetben úgy helyezzük eí, hogy a közöttük fennálló kötést egyszerű elválasztó művelettel, például oldással és emeléssel meg lehessen szüntetni. A 6 vasúti hordozó szerkezet elfordulhat vagy egy 28 középső forgócsap (a. és 6. ábra), vagy egy 26 szélső forgőosap {5, ábra) körül, hogy lehetővé váljanak az elforduló mozgások a 95, 96 peron és a vasúti kocsi felé.

φ ♦

Mint már említettük, ahhoz, hogy a 6 vasúti hordozó szerkezet a vasúti kocsi felfutásakor könnyen és -gyorsan fel feküdjön a 2 és 3 f orgózsámoly-f'elépítményre, fontos, hogy ezek a forgőzsámoly-felépítmények a vasúti kocsi szétkapcsolása előtt viszonylagos kiinduló helyzetükben, vagyis egymástól ugyanabban a távolságban legyenek tekintet nélkül minden mozgásra, rezgésre és más mechanikai zavarásra, amelyek a vasúti kocsira vagy a vasúti szerelvényre a feirakási-lerakási műveletek folyamán és a vasúti kocsik közötti ütközés kapcsolatokon fellépő reakció-erők és nyomóerők következtében hatnak.

Ennek megvalósítása végett a. találmány értelmében a hordozó szerkezet feneke alatti magasságban van egy hosszirányú 23 öszszeköto tag, amely létrehozza az alsó mechanikai összekötést a két fo.rgózs-ámoiy-felépítmény között,

Ez a hosszirányú 23 összekötő tag a felrakásé-lerakási műveletek alatt a helyén marad, és- igy szavatolja a két forgó zsámoly-felépítmény közötti távolság, valamint ez által egymáshoz viszonyított helyzetűk megőrzését, úgyhogy a 6 vasúti hordozó szerkezet visszaél fásakor végeinek, hozzákötése és reteszelése a 2 és 3 £ orgőzsám-oiy-felépítményhez gyorsan, jó feltételek között, járulékos eszközök, például központozö eszközök használata nélkül végezhető.

A találmány érteimében a 2 é.s 3 forgözsámoi.y-feíépitmény beállásának és helyzetének megtartása a talajon lévő különleges elemekkel, például emelő elemekkel, vagy kiegészítő eszközökkel, vagy egy meglévő berendezés egy járulékos funkcióját, ellátó kiegészítő eszközzel, például a vasúti hordozó szerkezed, végeinek

3« emelésére szolgáló berendezésre szerelt, a 31. ábrán látható 93. tartó és rögzítő elemmel valósítható meg.

Általában minden 63 feirakó-lerakó állomáson legalább egy, de előnyös módon két 59 emelő és elfordító berendezés van a vasúti hordozó szerkezet számára, amely azt egy szállítási helyzet és a vasúti kocsi szétkapcsolás! helyzete között elfordítja.

Megállapítottuk, hogy egyetlen 102 központosé és helyező berendezés használata a vasúti szerelvény közepén csak 20-30 cm körüli bizonytalansági övezetet hoz létre a vasúti kocsik, helyzetében. Ez teljesen elfogadható as egyéb alkalmazott eszközök tekintetében, feltéve, hogy a két, 2 és 3 forgózsámolyfelépítmény egymáshoz viszonyított helyzetének megőrzését a vasúti kocsin hordozott eszköz, például a hosszirányú összekötő tag szavatolja.

Emiatt a 63 feirakó-lerakó állomásoknak megfelelő helyek határait ezzel a töréssel lehet meghatározni. Minden állomáson, a talajon, a vasúti hordozó szerkezet - például a leirt egység vagy ezzel· egyenértékű eszköz - mindkét végének magasságában van egy emelő és elfordító berendezés, például egy 53 emelő· és elfordító berendezés. Ezeknek az egységek a funkciója a 6 vasúti hordozó szerkezet felemelése a végeinél fogva, elválasztása a 2 és 3 forgözsámoly-felépítménytől és elfordítása annyira, hogy a 61, peron vagy a 95, 96 peron felépítésében alkalmas helyen lévő, hajtott vagy nem hajtott hordozó görgőket tartalmazó 64 és 65 görgősorozat átvehesse, és folytatni lehessen mindkét, vég elfordító mozgatását a vágánnyal szomszédos peronnál lévő megfelelő részeken.

4Ö

Egy ilyen példaképpen! emelő-süllyesztő és elfordító berendezést fentebb leírtunk. Lehetségesek más ilyen típusú, az energiaellátás tekintetében a vasúti kocsitól teljesen független, és esetleg a vágányok mentén mozgatható- berendezések is.

Elképzelhető, hogy a csappal a foirakási-lerakási. szakaszok folyamán kombinálva bármilyen központoző eszköz elláthatja a forgéspont funkcióját a vasúti hordozó szerkezet számára..

A következőkben a találmány szerinti vasúti-közúti szállítási rendszer működését írjuk le.

A feirakási szakaszban üresen vagy közúti rakománnyal érkező vasúti hordozó szerkezetet veszünk alapul.

A vasúti szerelvény a f-elrakási-lerakási műveletekhez szolgáló 97 sínszakaszra érkezik. A vasúti szerelvény lehetőleg például egy fizikai referenciaponthoz viszonyítva áll meg. Ez lehetővé teszi, hogy a kö.zpontozandő. vasúti kocsi vagy különböző vasúti kocsik a megfelelő központoző berendezés közelében legyenek. A vasúti szerelvényt, rögzítjük, és a kezelő a központoző mozgások lehetővé tétele végett oldja a fékeket. A kezelő ezután működésbe hozza a 102 központoző és helyező berendezést (berendezéseket}, A 2 és 3 forgőzsámoly-felépítmény között hosszirányú 23 összekötő raggal ellátott vasúti kocsikból álló vasúti szerelvény esetében csak az egyik vasúti kocsit központozza. Az egyetlen központoző berendezés központozza ezt a vasúti kocsit, amelynek a morgásait a kapcsolószer kezeteken át a töbfoz vasúti kocsi átveszi. így a szomszédos vasúti kocsik, sőt a legtávolabb lévő vasúti kocsik helyzete is úgy változhat, hogy nem áll fenn annak veszélye, hogy a 2 és 3 forgőzsámolyfelépítmény egymáshoz viszonyított helyzete megváltozik.

Ha olyan vasúti kocsikról van szó, amelyekben a forgőzsámoiy-feiépi tmények kozott nincs mechanikai 23 összekötő tag, akkor más 102 központozó és helyező· berendezésekre van szükség.. Ezeket a forgőzsámoly-feiépitmények közötti egyedi rögzítő eszközökkel együttműködve lehet használni.

Közvetlenül ezután a .2 és 3 forgőzsámoly-felépítményt rögzítjük kiinduló vagy eredeti helyzetükben a különböző rendelkezésre álló eszközökkel., vagy egymástól állandó távolságban, és beállítva tartjuk a mechanikai 23 összekötő taggal.- A vágányok és az egyes forgózsámoiy-felépifcmények között lehetnek különálló rögzítő eszközök.

Ezt követően az 59 emelő vagy emelő-süllyesztő és -elfordító berendezéseket működtetjük a vasúti kocsik 6 vasúti hordozó szerkezete és a megfelelő 2 és 3 forgózsámoly-felépítmény közötti merev kötés oldható kapcsolatának oldására vonatkozó utasítás után.

Az 1 vasúti, kocsira fel fekvő € vasúti hordozó szerkezetet kissé megemeljük ágy, hogy az emelő berendezés annak legalább az egyik végét felfelé nyomja, míg a 2 és 3 £orgőzsámolyfelépítménnyel fennálló merev kötés oldható kapcsolatának oldása és az összekötő elemek technikai szétválása be nem következik.

Ezt minimális távolságú további emelés követi, amely lehetővé teszi az elfordító mozgást a ferde beállásba, valamint a peron fogadé elemeinek egy szintre hozását.

Kint celi tet tűk, az emelés a találmány érteimében, kicsi.

Az elfordító eszközök, példáéi a hajtott görgők hordozó 66 hengerei kezdik a hajtást, és a 6 vasúti hordozó szerkezetet a peron .felé mozgatják„ A 6 vasúti hordozó szerkezet annyira fordul ai, tőgy vége a peronhoz érjen. Ezt a véget, amely tovább mozog előre a peronon, átveszik a hordozó elemek, például a hajtott vagy nem hajtott 64 és 65 görgősoromat, Ezek addig hajtják a vasúti hordozó szerkezetet, mig el nem ér egy a vasúti szerelvény hosszirányához képest ferde fel rakás!-lerakási, beállási helyzetet. A mozgást bármilyen alkalmas eszközzel, például egy referenciapont elérésekor leállítjuk, és az egységet ebben a helyzetben reteszeljük. Ekkor elvégezhető maga felrakás és lerakás .

Amikor a 6 vasúti hordozó szerkezet meg van rakva, akkor egy vontató vagy egy közúti szállítójármű megközelíti a hordozó szerkezet bemeneti nyilását, hogy ezt a közúti rakomány minden más külső eszköz nélkül átvegye. Ha a hordozó szerkezet üres, akkor azonnal készen áll a rakodáshoz.

A rakományt vagy az új közúti rakományt saját száll!tó-járműve vagy vontatója vagy nyerges vontatója viszi a bemeneti nyíláshoz. Az egység belép a hordozó szerkezet belsejébe, és ott kellő helyzetben rögzítjük, A Iekaposolás után a vontató vagy szállítójármű a bemenettel átellenes oldalon elhagyja a hordozó szerkezetet, á fordított, visszaáilási mozgásokat úgy vezéreljük, hogy a hordozd szerkezet egy egyenesbe álljon a vasári kocsi irányával. Amikor a vasüti kocsi vasúti hordozó szerkezetének végei, szembe kerülnek a merev kötést létrehozó, oldható őszszekötő elemekkel, akkor a hordozó szerkezeket lesüllyesztjük.

Létrehozzuk a merev kötési kapcsolatot és a reteszelést a forgó43 zsámoly-felépítményekhez, amelyek a rögzítő elemek révén vagy a hosszirányú mechanikai 23 összekötő tag révén megőrizték azt a helyzetüket és beállásukat, amelyet a művelet megkezdése előtt foglaltak el. Retesz-elés után az emelő berendezések visszahúzódnak semleges helyzetükbe, a forgözsámoly-felépítmények rögzített helyzetét - ha vannak ilyenek - a talajon lévő berendezések oldják, majd a kozpontoző berendezések visszahúzódnak.

A lerakási szakasz ugyanabban a sorrendben megy végbe, mint a felrakás! szakasz, kivéve azt, hogy a közúti rakomány a rakodási kapcsolatok oldása után elhagyja a vasúti kocsit és a peronra kerül

Claims (5)

1. Vasúti-közúti szállítási rendszer, amely tartalmaz legalább egy vasútállomást, amely legalább egy vasúti vágányból (60) és a felrakáshoz-lerakáshoz legalább egy peronból (61) áll egy sor felrakó-lerakó állomással (63); a rendszer tartalmaz továbbá a ferde felrakáshoz és lerakáshoz, vasúti kocsikat (1), amelyek egy közúti rakományt hordozó, a vasúti kocsi irányához képest elfordithatőan. szereit, és két forgó-zsámoly-felépítményen (2 és 3) tartott, legalább az egyik -· legalább egy forgó zsámoly vagy tengely (é vagy 5) által tartott - forgózsámolyfelépitménnyel (2 vagy 3) oldható szerelési kötés révén összekötött vasúti hordozó szerkezetet (6) tartalmaznak, azzal jellemezve, hogy mindegyik vasúti kocsinak egyrészt van egy forgáspontja a vasúti hordozó szerkezeten (6), amely a közúti rakományt hordozza, másrészt vannak oldható és reteszelhető, merev kötései, amelyek révén a vasúti hordozó szerkezet egy egységet képez a fórgózsámoly-felépitményekkei (2 és 3), minden felrakó-lerakó állomás (63) el van látva egyrészt legalább egy komplementer berendezéssel a vasúti szerelvény, vagy egy vagy több vasúti kocsi (1) központozásához, másrészt a talajon éa mindegyik felrakási-lerakási hely magasságában legalább egy eszközzel a vasúti hordozó szerkezet (6) emelésére és legalább egy eszközzel annak elfordítására, ami lehetővé teszi a forgözsámoly-felépítmény <2 vagy 3) legalább egyik végének megemelését a legalább ezzel a forgózsámoly-felépitménnyel (2 vagy

3) fennálló oldható, merev kötés oldása után, hogy el lehessen fordítani a peron {61 vagy 62) felé, a peron el van látva átvevő és fogadó eszközökkel ezen vasúti hordozó szerkezet (6) végeinek a vasúti kocsi hosszirányához képest ferde felrakási-lerakási helyzetben való tartására és elfordítására a másik irányban- a vasúti kocsi (1) felfutásáig, a forgóssámoly-felépitményekefc (2 és 3) egy rögzítő eszköz rögzíti hosszirányú és beállási helyzetben a szétkapcsolás előtt, ős a vasúti hordozó szerkezet. (6) végez és a megfelelő forgózsámoly-felépítmény (2 vagy 3) közötti merev, oldható kötések olyan kötések, amelyeken átmegy menően hűzöfeszúltség és gördülési feszültség, valamint a szállított rakományokkal kapcsolatos feszültség oly módon, hogy a felrakási-lerakási. műveletekhez használt minden hajtöeszköz a vasúti kocsihoz (1> képest külső eszköz és az energiaellátás szempontjából független attól.

2. Az I. igénypont szerinti szállítási rendszer, aszal jellemezve, hogy a forgáspontot középső forgöesap (23) képezi.

3. Az 1. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a fergáspontot szélső forgöesap {26) képezi, amely egy forgőzsámoly-felépitményen (2 vagy 3) van elhelyezve.

9. Az 1. Igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgáspont a középső helyzet és szélső helyzet között van.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgáspontot a központosé eszköz és a vasúti kocsi (1) azon elemének együttműködése hozza létre, *

*-* :

Μ <9 amelyre a központózó berendezés hat,

6. Az 1-5.. Igénypontok bármelyike szerinti szállítási, rendszer, azzal jellemezve,· hogy a vasúti hordozó szerkezet .(6) emelő eszköze és elfordító eszköze két különálló eszköz, amelyek ugyanabban a funkcionális egységben vannak elhelyezve, és ez a funkcionális egység a talajon, a vasúti hordozó szerkezet (6) legalább egyik végének a magasságában van felállítva, mikor a vasúti kocsi (1) egy felrakó·-lerakó állomáson (63) helyzetben van.

7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a vasúti hordozó szerkezet (6) emelő eszköze és elfordító eszköze ugyanabban a. funkcionális egységben, az emelő és elfordító berendezésben (59) kombinálva van, és ez a funkcionális egység a talajon, van felállítva vagy mozgatható és rögzítve van a talajon a vasúti hordozó szerkezet (6) legalább egyik végének a magasságában, mikor a vasúti kocsi (1.) egy felrakó-lerakő állomáson (63) helyzetben van.

δ. A 6. vagy 7. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy az emelő berendezés emelőszerkezeteket (82 és 83), az elfordító berendezés hajtott görgőket (76 és 77) tartalmaz .

9. A 8. igénypont szerinti szállitásí rendszer, azzal jellemezve, hogy az emelőszerkezetek (82 és 83) a hajtott görgőkre (76 és 77) felfekvő elfordító kocsihoz (7ö> van kötve,

1.0, Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgözsámoly-felépítményt (2 és

3} a vasúti kocsi szétkapcsolásának terjes szakaszában rögzítő

4?

és tartó eszközök rögzítik, amelyek a talajon vannak,

11, Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgózsámoly-feiépitményeket (2 és 3) mechanikai összekötő tag (23) köti össze egymással,

12. A 11, igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgózsámoiy-felépzfményefcet (2 és 3) az alsó részükön merev hosszirányú mechanikai összekötő tag (23) köti össze egymással, amelynek az egyik vége minden esetben a megfelelő forgózsámoly-feiépítmény (2 vsgy 3) megfelelő végéhez van rögzítve vagy kötve,

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy legalább az. egyik forgózsámolyfeiépítmény (2 vagy 3) belső oldalán van egy lejtő lap, és ennek a kiálló végeiben vannak kialakítva a merev kötés befogadó fészkei (16),

14, A 13., 9. és lő. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik forgózsámolyfeiépítmény (2 vagy 3} lejtő lapjának, alsó vége együttműködik az elfordító eszköz hajtott görgőire: (76 és 77) fei fekvő, elfordító tartón lévő befogadó fészekkel (16).

13. Az 1- igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a peron vagy peronok (61 és 62) magasságában lévő fogadó eszközöket a vasúti hordozó szerkezet (6) elforduló mozgásának folytatása végett hordozó-görgő elemek képezik.

16. A 15. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy ezeket a hordozó-görgő elemeket hajtott görgők (7 6) képezik.

17. Az 1. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy vagy az egész vasúti szerelvényhez egy központosé és helyező berendezés (102) van hozzárendelve, vagy .a vasúti kocsik korlátozott számú felrakó·- lerakó állomásán (63) egy-egy központosé és helyező berendezés (102) van jelen.

18. Az 1. Igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy minden felrakó-ierako állomáson (63) van egy közpop hozó és helyező berendezés (102).

19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a közponfcoző éa helyező berendezést (102) egy egység képezi, amely két -elforduló központ ózó karral. (103 és 104) van ellátva; a karok a vasúti vágány (60) mentén egy pályán (109 és 110) vannak rögzítve, és a végükön van egy befogadó elem (108), amely a vasúti kocsi (1) alsó oldalának középső részén elhelyezett központozó csaphoz (107) kapcsolódik.

20. Az 1-19.. igénypontok bármelyike szerinti szállítási rendszer, azzal jellemezve, hogy a vasúti, hordozó szerkezet (6) és legalább az egyik forgőzsámoly-feiépitmény (2 vagy 3) közötti kötések merev, oldható kötések, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeknek a kötéseknek a két alkotóeleme egy egységet képezzen és szállításkor egyetlen darabként működjön.

21. A 20. igénypont, szerinti szállítási, rendszer, azzal jellemezve, hogy minden merev, oldható kötést csatoló szerelvény képez, amely a vasúti hordozó szerkezet (6) végeit komplementőr alakú befogadó fészkekkel (16) reteszeli. a forgó-zsámolyfelépítmény (2 vagy 3) vele szemben lévő részén.

22. Eljárás több vasúti kocsiból álló vasúti szerelvényben lévő vaséti kocsi megrakására és· lerakására, amely lehetővé teszi a kombinált vasúti-közúti szállítást egy felrakó-lerakó állomásnak megfelelő, korlátozott helyre# azzal jellemezve, hogy a vasúti szerelvényt rögzítjük úgy, hogy minden vasúti kocsit egy feirakási-lerakási hely fölé helyezzünk; legalább egy vasúti kocsit legalább egy központozo berendezéssel központozunk a talajon lévő berendezéshez képest; a forg6zsámoiy~falépítményeket ezen a helyen eredeti helyzetükben rögzítjük; az oldható, merev kötéseket oldjuk; az emelő eszközöket működésbe hozzuk; a vasúti hordozó szerkezet legalább egyik végét kissé megemeljük azon magasság fölé, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az elforduló mozgás végett szabaddá váljanak; az elfordító eszközöket működésbe hozzuk;

a vasúti hordozó szerkezet eltöröl fását addig folytatjuk, mig azt át nem veszik a vágánnyal, határos peron.<ok)-on. lévő átvevő eszközök;

az el fordítást leállítjuk, amikor a vasúti hordozó szerkezet szögei fordulása elegendő ahhoz, hogy a közúti rakomány a peronról közvetlenül feljárhasson; a közúti rakományt külső eszközökkel vagy saját eszközeivel felvisszük a vasúti hordozó szerkezetre vagy eltávolítjuk a vasüti hordozó szerkezetről·; az elferdítő eszközöket addig működtetjük, míg a hordozó szerkezet őszszeáliitási helyzetébe nem kerül; az emelő eszközöket működtetjük a hordozó szerkezet süllyesztése végett, amelynek a szélső karjai pontosan a befogadó elemek bemeneténél vannak, mert azok helyzetét rögzítik; a hordozó szerkezetet tovább süllyesztjük, úgyhogy karjainak vegei a befogadó elemekhez kapcsolódnak; a meΛ ¢.

5'Θ rév összeállítás oldható kötéseit oldjuk; az emelő és süllyesztő eszközöket visszahúzzuk; a forgözsámoly-felépítmények helyzetben való rögzítését megszüntetjük, és a központosé eszközt visszahúzzuk .

23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vasúti kocsikat legalább az egyik forgözsámolyfelépí tményükné1 rögzítjük.

24. A 22. és £3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két forgözsámoly-felépítményt mechanikailag egy mechanikai összekötő taggal rögzítjük.

25. A 24. igénypont szerinti eljárás, aszal jellemezve, hogy a forgőzsámoly-feiépítmények közötti mechanikai összekötő tagot kihúzzuk hosszirányú fészkéből, hogy lehetővé tegyük a hordozó szerkezet elforduló mozgását, és a mechanikai összekötő tag a visszaáiió elforduló mozgás végén benyúlik a fészkébe.

26. A 22-25. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vasúti kocsi központosé eszközének együttműködését a vasúti kocsinak a központozás végett tartott elemével arra használjuk, hogy ideiglenesen egy forgáspontot hozzunk létre, amelyet a vasúti hordozó szerkezet elfordításához használunk.