HU224839B1 - Substituted 1 betha-d-arabinofuranosylcytosine derivatives and use of the same for producing pharmaceutical compositions having antitumor activity - Google Patents

Substituted 1 betha-d-arabinofuranosylcytosine derivatives and use of the same for producing pharmaceutical compositions having antitumor activity Download PDF

Info

Publication number
HU224839B1
HU224839B1 HU9900924A HUP9900924A HU224839B1 HU 224839 B1 HU224839 B1 HU 224839B1 HU 9900924 A HU9900924 A HU 9900924A HU P9900924 A HUP9900924 A HU P9900924A HU 224839 B1 HU224839 B1 HU 224839B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
ara
hydrogen
elaidyl
treatment
elaidate
Prior art date
Application number
HU9900924A
Other languages
English (en)
Inventor
Finn Myhren
Bernt Borretzen
Are Dalen
Kjell Torgeir Stokke
Original Assignee
Conpharma As
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Conpharma As filed Critical Conpharma As
Publication of HUP9900924A2 publication Critical patent/HUP9900924A2/hu
Publication of HUP9900924A3 publication Critical patent/HUP9900924A3/hu
Publication of HU224839B1 publication Critical patent/HU224839B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • C07H19/06Pyrimidine radicals
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents
    • A61P35/02Antineoplastic agents specific for leukemia
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents
    • A61P35/04Antineoplastic agents specific for metastasis
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P7/00Drugs for disorders of the blood or the extracellular fluid
    • A61P7/06Antianaemics
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • C07H19/052Imidazole radicals
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • C07H19/056Triazole or tetrazole radicals
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H19/00Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof
    • C07H19/02Compounds containing a hetero ring sharing one ring hetero atom with a saccharide radical; Nucleosides; Mononucleotides; Anhydro-derivatives thereof sharing nitrogen
    • C07H19/04Heterocyclic radicals containing only nitrogen atoms as ring hetero atom
    • C07H19/16Purine radicals

Description

A leírás terjedelme 32 oldal (ezen belül 21 lap ábra)
HU 224 839 Β1
A találmány tárgyát bizonyos nukleozidszármazékok képezik, amelyek a tumorok kezelésében értékesíthető tulajdonságokkal bírnak.
Ezen nukleozidszármazékok az (A) képletű, néha „cytosar” néven is említett Ι-β-D-arabinofuranozil-citozin (Ara-C) észterei.
Az Ara-C régóta ismert kemoterápiás szer az akut mielogén leukémia kezelésére, de a szilárd tumorokkal szemben csak korlátozott hatékonyságú [Fre et al., Cancer Rés. 29 (1969), 1325-1332; Davis et al., Oncolgy 29 (1974), 190-200; Cullinan et al., Cancer Treat. Rep. 61 (1977), 1725-1726], Az Ara-C-t azonban a leukémia kezelésére is csak korlátozottan használják, mivel biológiai felezési ideje csekély, és erősen toxikus.
A fenti nehézségek áthidalására számos kutató készített és vizsgált különböző Ara-C prodrugokat. Hamamura és munkatársai például az Ara-C 3’-acil-, illetve 3’,5’-diacilszármazékait vizsgálták [J. Med. Chem. 19 (1976), No. 5, 667-674], Számos Ara-C-származékot állítottak elő és vizsgáltak, amelyek 2-22 szénatomos észtercsoportokat tartalmaztak. Azt találták, hogy számos ilyen vegyület magasabb aktivitást mutat az L1210 egérleukémia ellen, mint az anyavegyület, az Ara-C.
Hamamura és munkatársai, valamint mások Ara-C prodrug analógokra vonatkozó munkáját Hadfield és munkatársai újították fel (Advances in Pharmacolgy and Chemoterapy, 20, 1984, p. 21-67). Az Ara-C 5’-acilszármazékait tárgyalva a fenti szerzők az alábbi következtetéseket vonják le (27. oldal):
„...ámbár úgy tűnik, hogy számosán ezen molekulák közül egerekben igen hatékony Ara-C-kibocsátó ágenseknek bizonyultak egerekben, emberek esetén ezt a hatást még nem sikerült demonstrálni. Bár a munkát folytatták Ara-C-bázisú prodrugokkal, köztük 3’-, illetve 5'-acilszármazékokkal [lásd például Rubas et. al., Int. J. Cancer, 37 (1986), 149-154, akik többek között az 5’-oleil-Ara-C liposzómával formulázottat alkalmazták az L1210 leukémia és a B16 melanoma ellen], az ilyen gyógyszerek mindmáig törtek be a kilinikai gyakorlatba.
Az Ara-C hatásmódja azon alapszik, hogy a enzimatikus felismerés során 2'-dezoxiribozidként viselkedik, és a nukleozid-trifoszfáttá történő foszforiláció, és az azt követő DNS-be való beépülés során kompetitív ágensként viselkedik a normál CTP-re nézve. A 2’-hidroxilcsoport a pirimidinbázisnak a nukleozidkötés körüli rotációját szterikusan gátolja. A poliarabinonukleotidok bázisai nem tudnak a polidezoxinukleozidokkal analóg kölcsönös térbeli elrendeződést kialakítani. Az Ara-C gátolja a DNS javító (repair) mechanizmusát és szintézisét, egyfelől akként, hogy lelassítja a lánchosszabbítás folyamatát, másfelől úgy, hogy gátolja az újonnan replikáit DNS-molekulák mozgását a mátrixhoz kötött replikálórendszeren keresztül. Az Ara-C hatásmechanizmusa „kiegyensúlyozatlan növekedést” okoz az osztódó sejtekben. Az Ara-C hatását a sejtciklus S-fázisában fejti ki. A DNS-szintézisnek végül sejthalálhoz vezető folyamatos gátlása miatt kritikus jelentőségű, hogy az Ara-C kielégítően magas koncentrációban legyen legalább egy sejtciklus folyamán.
Annak a legfőbb oka, hogy miért nem használják az Ara-C-t a szilárd tumorok kezelésében, ismét csak az aktív hatóanyagnak a rákos sejtekből, illetve a plazmából való gyors eltűnésében keresendő. Nyilvánvaló, hogy még akkor sem lehetséges jelentékeny Ara-C-szintet elérni a neoplasztikus szövetekben, amikor maga a tumor érzékeny az Ara-C-re. A találmány szerinti vegyületek meglepően meghosszabbodott felezési ideje és megváltozott szöveti eloszlása nagy jelentőségű ezen vegyületek gyógyászati alkalmazása szempontjából.
Azt találtuk (7., 8., illetve 9. ábra), hogy az Ara-C bizonyos telített, illetve telítetlen zsírsavakkal alkotott 3’-, illetve 5’-O-észterei váratlanul jó aktivitást mutatnak különböző tumorokkal szemben, ellentétben az Ara-C-vel, illetve annak más mono-, illetve diésztereivel.
A feltalálók vélekedése szerint a jelenleg használt tesztmodell (leukémiasejtek injektálása egerek hasüregébe, majd intraperitoniális kezelés) inkább hasonlítható egy in vitro kísérlethez, mint egy valós klinikai szituációhoz, s emiatt a kiválasztott találmány szerinti Ara-C-észterek egyes értékes résztulajdonságai rejtve maradhatnak, miként ezt a következőkben bemutatjuk.
Még pontosabban a találmány szerinti vegyületek az Ara-C 18, illetve 20 szénatomot tartalmazó telített, illetve egyszeresen telítetlen zsírsavak közül kerülnek ki.
A találmány szerinti vegyületek az alábbi (I) képlettel jellemezhetők:
ahol R-, és R2 jelentése egymástól függetlenül lehet hidrogénatom, vagy 18, illetve 20 szénatomot tartalmazó telített, illetve egyszeresen telítetlen acilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R-ι és R2 jelentése nem lehet egyszerre hidrogénatom.
Az egyszeresen telítetlen acilcsoportok kettős kötése cisz- vagy transz-konfigurációjú is lehet, a gyógyá2
HU 224 839 Β1 szati hatás azonban a konfigurációtól függően különböző lehet.
A kettős kötés pozíciója az egyszeresen telítetlen acilcsoportokban, úgy tűnik, szintén befolyásolja a biológiai hatást. Jelenleg a telítetlen kötést az ω-9 helyzetben tartalmazó észterek látszanak a legelőnyösebbnek. Az ω jelölés azt jelenti, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak esetében a telítetlen kötés a terminális metilcsoporttól számítva hányadik szénatom után található.
[Például az eikozenoilsav esetében (C20: 1, ω-9) 20 szénatomot tartalmaz a lánc, a kettős kötés pedig a lánc metilcsoportot tartalmazó végétől számított 9. és
10. szénatom között található.] Az alábbi Ara-C-észterek használata mutatkozott előnyösnek: oleil (C18:1, ω-9, cisz), elaidil (C18:1, ω-9, transz), eikozenoil (C20:1, ω-9, cisz) és (C20:1, ω-9, transz), valamint sztearil (C18:0) és eikozanoil (C2O:0).
A találmány szerinti vegyületek közül úgy a 3'-, illetve 5’-O-monoészterek, mind a 3’,5’-O-diészterek használhatók a különböző tumorok kezelésére, de általában az 5’-O-monoészterek az előnyösebbek. A 3’,5’-Odiészterek várhatóan azokban az esetekben lesznek használhatóak, ahol a lipofil tulajdonságok előnyösek, például abszorpció vagy felvétel zsírszövetekben.
Azon (I) képletű vegyületek, ahol Rt és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, oleil-, elaidil-, eikozenoil-fc/'sz vagy transz), valamint sztearil- és eikozanoilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R! és R2 jelentése nem lehet egyszerre hidrogénatom, Rí nem lehet hidrogénatom, ha R2 oleil- vagy sztearil-, és R2 nem lehet hidrogénatom, ha Rt elaidil-, oleil- vagy sztearilcsoport, új vegyületek, melyek a technika állásából nem voltak ismertek.
Az új (I) képletű vegyületek pontos összetételét az A) táblázatban adjuk meg.
A) táblázat
r2
Hidrogén elaidil
Hidrogén eikozenoil (cisz)
Hidrogén eikozenoil (transz)
Eikozenoil (cisz) hidrogén
Eikozenoil (transz) hidrogén
Eikozenoil (cisz) eikozenoil (cisz)
Eikozenoil (transz) eikozenoil (transz)
Eikozenoil (cisz) eikozenoil (transz)
Eikozenoil (transz) eikozenoil (cisz)
Eikozenoil (cisz) elaidil
Eikozenoil (transz) elaidil
Elaidil eikozenoil (cisz)
Elaidil eikozenoil (transz)
Eikozenoil (cisz) oleil
Eikozenoil (transz) oleil
r2
Oleil eikozenoil (cisz)
Oleil eikozenoil (cisz)
Eikozanoil eikozanoil
Eikozanoil sztearil
Sztearil eikozanoil
Elaidil sztearil
Eikozenoil (cisz) sztearil
Eikozenoil (transz) sztearil
Elaidil eikozanoil
Eikozenoil (cisz) eikozanoil
Eikozenoil (transz) eikozanoil
Sztearil oleil
Oleil sztearil
Az Ara-C felhasználását korlátozza, hogy a citidin-deamináz, illetve a dezoxicitidin-monofoszfát (dCMP)-deamináz enzimek inaktív metabolitokká bontják le. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti monoészterek csak csekély mértékben szubsztrátjai ezen dezaktiválóenzimeknek. E különbségből következően ezen észterszármazékok alkalmasabbak lehetnek a malignus tumorok, különösen a retikuloendoteliális rendszer, illetve az agy és az idegrendszer malignus tumorjainak szisztematikus, illetve lokális kezelésére, mint maga az Ara-C.
Ez jól demonstrálható a leukémia-agy áttétel modellel (10., 11. és 12. ábra), különösképpen a 11. ábrán bemutatott igen agresszív B-sejt-limfóma esetében, ahol az Ara-C nem is mutat aktivitást.
A mielogén leukémia klinikai kezelése során az Ara-C gyors dezaktiválódását 5-7 napos folyamatos infúzióval kompenzálják, abból a célból, hogy megfelelően magas, terápiásán aktív plazma-Ara-C-szintet érjenek el. Kimutattuk, hogy radioaktívan jelzett Ara-C, majd Ara-C-5’-elaidil-észter egymást követő injektálásával patkányokban kedvező változás érhető el a metabolizmus és a kiválasztási profil tekintetében. Miként az az 1. táblázatból, illetve a 20. ábráról leolvasható, az Ara-C-5'-elaidil-észter alkalmazása magasabb kezdeti teljesvér-, illetve plazmaszintet eredményez, valamint lassítja az Ara-U-vá való átalakulást. A találmány szerinti észterek esetében az Ara-C-Ara-U dezaminációs reakció lényegesen lelassul, ez abból is kitűnik, hogy Ara-C alkalmazása esetén az Ara-C, illetve az Ara-U plazmaszintje már 48 órával a beadás után a kimutathatósági határ alatt van, addig a fent említett elaidil-észter esetében még 72 óra után is kimutatható mindkét molekula. A 2. táblázatból látható, hogy a kivált Ara-U (AUC 0—72h) mennyisége mindkét esetben azonos. Klinikai szempontból a fenti eredmények alapján az Ara-C aktív vérszintjének hosszabb ideig való fenntartása válik lehetővé. A 13. ábra szerinti in vivő leukémiamodellben az Ara-C és az elaidil-észter rákellenes hatását hasonlítottuk össze, és azt találtuk, hogy
HU 224 839 Β1 az Ara-C-vel azonos hatás érhető el az észter egyhuszadnyi moláris dózisának alkalmazásával.
Ha az észterszármazékok klinikai toxicitási profilja hasonló az Ara-C-nél tapasztaltakhoz, a terápiás index javulása éppúgy kb. hússzoros lehet, mint a dózis/hatás effektus.
A legfontosabb hatás természetesen az aktív hatóanyag plazmaszintjének hosszabb ideig való fenntartása a leukémia és a retikuloendoteliális rendszer (RÉS) egyéb betegségeinek esetében, de az aktív komponensek lokalizálása a RÉS szöveteiben (mint a máj, a lép, a nyirok, a tüdő, a herefal, valamint a például a csontvelőben, illetve a teljes vérben található fagocita sejtek) ugyancsak igen lényeges. Azt találtuk (21. ábra, 1. táblázat), hogy az Ara-C és az Ara-C-5'-elaidil-észter ekvimolekuláris mennyiségeinek alkalmazása esetén az utóbbi esetben az aktív hatóanyag koncentrációja a RES-szövetekben jelentősen magasabb, a hatás ideje pedig hosszabb. Az eloszlás és a lebomlás részletesebb vizsgálatát mutatjuk be a 19. ábrán a máj esetében. Az Ara-C terapeutikusan jelentős szintje tartható fenn az észterszármazék alkalmazása után legalább 72 óráig. Ez alkalmas lehet a májrák, a májból származó áttételes mellrák, bélrák, melanoma, illetve egyéb ráktípusok esetében. A kezelés önálló terápiaként vagy paliatív/adjuváns terápiaként is alkalmazható kombinációban a sebészeti, sugárkezelési, illetve egyéb terápiás eljárásokkal.
Más szövetekben is megnövekedett Ara-C-koncentrációt tapasztaltunk, és ez az eloszlás kisebb mértékével kombinálva módot adhat olyan rákfajták Ara-C-észterekkel való kezelésére, melyekkel szemben az Ara-C nem bizonyult hatásosnak.
Meglepő módon azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti észterek nagymértékben stimulálják az NFkappa-B aktivitását, amelyre az Ara-C nincs hatással. Ez a stimulálóhatás olyan biológiai effektus, amely általában nem tapasztalható kemoterápiás ágensek esetében, s részben a konvencionális citosztatikumok esetében sem. Ez azt sugallhatja, hogy a találmány szerinti észtereknek stimulálóhatásuk van bizonyos immunfaktorokra, ami további magyarázatul szolgálhat a rákellenes hatás meglepő javulására. Ennek nagy jelentősége lehet a neoplasztikus betegségek, mint például az immunokompetens sejteket tartalmazó leukémiák és limfómák kezelése során.
A rezisztens ráksejtek kialakulása napjaink rákkemoterápiájának külön problémája, azt találtuk (7-9. ábrák), hogy a találmány szerinti Ara-C-származékok ugyanazt a hatást mutatják a Cis-platin-rezisztens sejtek (NHK-3025/DDP) és az MDR rezisztens sejtek esetében, mint a megfelelő nem rezisztens sejtvonalaknál. Véleményünk szerint ennek az az oka, hogy a találmány szerinti származékokra nem hat a sejten belüli gyógyszer-eltávolító mechanizmus, mint például a „gp 120 MDR pumpa”, amely a multidrug-rezisztencia kialakulásáért felelős.
AZ Ara-C C18 és C20 mono- és diészterei a találmány szerint számos neoplasztikus tumor kezelésében alkalmazhatók. Azt találtuk, hogy különösen ígéretes hatás mutatkozik az agytumorok, mint a glioma, és a más tumorokból származó áttétek, például szarkómák és karcinómák, illetve a leukémia esetében. Jelenleg a gliomát sebészetileg, sugárkezeléssel és citosztatikumokkal, például N,N-c/sz-(2-klór-etil)-N-nitrozo-karbamiddal kezelik, azonban az eredmények nem látszanak ígéretesnek.
A találmány szerinti Ara-C-észterek hasznosítható hatásokat mutattak áttételes tumorok, mint például szarkómák és karcinómák, illetve leukémia és melanomák esetében.
A találmány oltalmi körét, az alapvető és előnyös hatásokat az igénypontokban határozzuk meg.
Biológiai hatások
Micellák kialakítása mg/ml töménységű micelláris készítmény állítható elő dimetil-szulfoxidos Ara-C-észter-oldatnak és lecitin alkoholos oldatának 1:1 arányú (w/w), steril vízben történő összekeverésével.
Klonogén agaróz vizsgálat1
A páciensből biopsziával vett mintát azonnal tápoldatba (növekedési közeg) helyezzük. A tumoros szövetet mechanikusan elkülönítjük, majd kiválasztjuk az élő sejteket. Hozzáadjuk a kemoterápiás tesztanyagot (BCNU/víz), Ara-C-t és Ara-C-észtert (micelláris formában), majd a sejteket lágy agarózos tápközegben tenyésztjük. 24 órával a kísérlet befejezése előtt (7 nap után) a sejtkultúrákhoz 3H-timidint adunk. A tesztanyagok aktivitását ezután szcintillációs számlálóval cpmben határozzuk meg.
<1)G. Unsgaard et al., Acta Neurochir. (Wien, 1988), 91:60-66.
1. ábra
Az ábrán egy betegből kivett glioblasztómával kapott eredmények láthatók. 8 további glioblasztóma esetében is hasonló profilokat kaptunk. A grafikon az Ara-C, valamint 3’- és 5’-elaidil-észterének in vitro összehasonlítását mutatja. Az eredmények a kezeletlen kontroll százalékában vannak megadva. A CD50-értékek ígéretesnek látszanak a vizsgált rákvonalra vonatkozó felhasználás tekintetében. Érdemes megemlíteni, hogy az Ara-C-ből 1015-szer nagyobb koncentráció szükséges azonos CD50-érték eléréséhez, mint az elaidil-észterből.
2. ábra
Az 1. ábrával azonos glioblasztómára vonatkozó mérések eredményeit mutatja be, a radioterápiás és a kemoterápiás kezelést összehasonlítva. Mivel a megfelelő CD50-érték eléréséhez 10 graynél (Gy) nagyobb sugáradag szükséges, ekképp ennek gyakorlati terapeutikus jelentősége nincs. Az 1. és 2. ábrát összehasonlítva látható, hogy a CD50 eléréséhez 10-szer annyi BCNU szükséges, mint Ara-C-észter, s kb. ugyanannyi, mint Ara-C.
HU 224 839 Β1
3. ábra
Az eredmények egy melanomából származó agyi áttételből vett biopsziás mintával végzett vizsgálatból származnak. Az Ara-C és a 3’-, illetve 5’-elaidil-észterek hatása közti különbség nem olyan kifejezett, mint a glioma esetében, de még mindig eléri a tízszeres mértéket.
4. ábra
A BCNU aktivitását tünteti fel a melanoma-sejtvonal esetében. Az Ara-C-észterekkel összehasonlítva több mint százszor nagyobb koncentráció szükséges a CD50 eléréséhez.
5. ábra
Az eredmények egy tüdőkarcinómából származó agyi áttétel vizsgálatából származnak. Ezek a ráksejtek ellenállóbbak a kemoterápiával szemben, de az Ara-C és az Ara-C-észterek közti különbség itt is jelentkezik.
6. ábra
Egy tüdőkarcinómából származó agyi áttétel BCNU-val történő kezelésének eredményei, melyek hasonlóak a másik sejtvonalnál kapottakhoz.
A különböző vizsgált sejttípusokat illetően kifejezett különbség mutatkozik az Ara-C-észterek, maga az Ara-C, illetve a BCNU aktivitása között. A százszoros aktivitásnövekedés terápiás szempontból nagyon sokat ígérő. A vizsgálatok szerint az 5’-észterek valamivel hatékonyabbak a 3’-észtereknél.
Sejtinaktiválás - kolóniaképző képesség
A sejtinaktiválást a kolóniaképző képesség elvesztésével határoztuk meg a különböző vegyületek esetében. A vizsgált sejtek egy emberi, in situ eredetű, cervix típusú sejtek egy emberi, in situ eredetű, cervix típusú sejtvonalból (NHIK-3025, NHIK-3025/DDP, valamint ugyanennek egy cisz-DDP-rezisztens változata) származnak, illetve A549 típusú emberi tüdőkarcinóma-sejtek. A sejteket 4-24 óráig tettük ki a tesztvegyületek hatásának, melyeket micelláris oldatban alkalmaztunk. A kolóniák számát 12 napos inkubálás után határoztuk meg.
7. ábra
Az ábrán az Ara-C, az Ara-C-5'-elaidil-észter, az Ara-C-5’-sztearil-észter, az Ara-C-5’-eikozenil-észter és az Ara-C-5’-petrozelin-észter összehasonlítása látható. Az Y tengelyen a rákos sejtek túlélését a kezeletlen kontrolihoz képest 90%-kal korlátozó dózisok vannak feltüntetve. Amint az látható a grafikonokból, az NHIK3025 sejteket az észterek sokkal jobban inaktiválják, mint maga az Ara-C. A 10%-os sejttúlélés eléréséhez szükséges dózis 3-5-szörös faktorral kisebb az észterek, mint az Ara-C esetében, azaz az Ara-C-ből háromszoros-ötszörös mennyiség szükséges azonos hatás eléréséhez, mint az észterekből.
8. ábra
Az NHIK-3025/DDP sejtek négyórás kezelésének eredményeit mutatja be. Az Ara-C-5’-elaidil-észter hatásfokozódása hasonló az NHIK-3025 sejteknél tapasztaltakhoz. A hatásnövekedés nem függ a ciszDDP-rezisztenciától.
9. ábra
A grafikonok tüdőkarcinómából származó A549 típusú emberi sejtek kolóniaformáló képességének összehasonlítását mutatják be, Ara-C, az Ara-C-5’-elaidil-észter, az Ara-C-5’-sztearil-észter, az Ara-C-5’-eikozenil-észter és az Ara-C-5’-petrozelin-észter esetében. A kezelések 24 órán át tartottak. A legnagyobb mértékű inaktiválás az Ara-C-5'-sztearil-észter esetében volt észlelhető, de az elaidil- és petrozelin-észterek esetében is javult a hatás.
Raji humán B-limfóma-sejtek - leptomengiális karcinomatózis modell szőrtelen patkányokban Ez egy szőrtelen patkányokban alkalmazott tumormodell a tumorok leptomengiális növekedésére. 1x106 db B-sejtet a Raji-féle tumorsejtvonalból 4-5 hetes szőrtelen patkányok gerincfolyadékába injektáltunk a cisterna magnán (c. m.) keresztül. A kezeletlen állatokon 12-14 nap múlva neurológiai tünetek fejlődtek ki. Az érzéstelenített állatokat intracerebrálisan, a cisterna magnóba adott 40 μΙ-es, 4 vagy 5 bolusinjekcióval kezeltük. A kezelést 1 nappal a sejtinokuláció után indítottuk el. A vizsgált vegyületek az Ara-C és az Ara-C-5’-elaidil-észter (micellákban) voltak. A nátrium-kloriddal, illetve üres liposzómákkal (Ara-C-észterek nélküli micellákkal) kezelt állatoknál kb. 14 nap múlva központi idegrendszeri tünetek fejlődtek ki.
10. ábra db Ara-C-elaidát-tartalmú bolusinjekció az 1., 2. és a 4. napon beadva 135%-kal megnöveli a tünetmentes látenciát az Ara-C-vel összehasonlítva, a halál átlagos napját a 13-ról a 30,5-re kitolva, mint az az ábrán látható. Egy patkány több mint 70 napig élt, és gyógyultnak tűnt. A 76. napon nekropsziával nem volt tumor látható. Ez a növekedés a betegségmentes túlélésben nagyobb, mint az alternatív terápiás lehetőségekkel kapott értékek a különféle típusú egyéb humán tumorokkal kapott összehasonlító modellvizsgálatok esetében.
11. ábra
Az ábrán egy szőrtelen patkányokkal végzett további kísérletben kapott túlélési görbék láthatók. Az állatokat az agyba adott Raji-féle sejtvonalból származó, agyba adott sejtekkel inokuláljuk, majd bolus dózis hatóanyaggal kezeljük. Az 1., 2., 3. és a 4. napon adagoltunk 1-1 dózist a cisterna magnába. Miként az előző kísérletben, az Ara-C-nél itt sem tapasztaltunk hatást, még a maximális tolerálható dózis (MTD) alkalmazása esetén sem, még kevésbé az Ara-C-elaidáttal ekvimoláris dózisnál. Az Ara-C-elaidáttal kapott eredmények még az előző kísérletnél is meglepőbbek voltak. 5 patkányból 3 még a 70. napon is tünetmentesen életben volt, azaz gyógyultnak volt tekinthető, ez a
HU 224 839 Β1 legígéretesebb eredmény. A kontrollállatok 5/6 része a 13. napon elpusztult. A 6. kontrollpatkány esetében a tumorsejtek injektálása után nem volt az injekciós tűbe való gerincfolyadék-visszafolyás tapasztalható, az állat pedig 70 nap után is élt. A szokásnak megfelelően ezt az állatot kihagytuk az eredmények értékeléséből.
Molt 4 humán limfómasejtek - leptomengiális karcinomatózis modell szőrtelen patkányokban Ez szintén egy szőrtelen patkányokban alkalmazott tumormodell a tumorok leptomengiális növekedésére. 106 db T-sejtet a Molt 4 tumorsejtvonalból 4-5 hetes szőrtelen patkányok gerincfolyadékába injektáltunk a cisterna magnán (c. m.) keresztül. A kezeletlen állatokon 20-22 nap múlva neurológiai tünetek fejlődtek ki. Az érzéstelenített állatokat intracerebrálisan, a cisterna magnába adott 40 μΙ-es, 4 bolusinjekcióval kezeltük. A kezelést 1 nappal a sejtinokuláció után indítottuk el. A vizsgált vegyületek az Ara-C és az Ara-C-5’-elaidil-észter (micellákban) voltak. Az Ara-C-t a maximális tolerálható dózisban (MTD), illetve az Ara-C-elaidáttal ekvimoláris dózisban alkalmaztuk. A nátrium-kloriddal kezelt állatoknál kb. 20 nap múlva központi idegrendszeri tünetek fejlődtek ki.
12. ábra
Az ábrán agyba injektált Molt 4 limfómasejtekkel megbetegített, majd 4 ízben a cisterna magnába adott hatóanyaggal kezelt állatok túlélését ábrázoltuk az idő függvényében. Ebben a kezdeti kísérletben az Ara-Celaidátal kezelt állatok halálozásának kezdeti időpontja eltolódott az Ara-C-vel kezelt állatokhoz, illetve a kontrolihoz képest. Az állatok száma a különböző csoportokban az alábbi volt: kontroll:7, Ara-C-elaidát:3, Ara-C:5.
Raji humán B-limfóma-sejteket felhasználó leukémiamodell
SCID-egerekbe intravénásán 1x106 db Raji humán B-limfóma-sejtet injektáltunk. A tumorsejtek injektálását követő 7., 9., 11., 13. és 15. napon az állatokat 20-20 mg/kg Ara-C-elaidáttal, illetve 200-200 mg/kg Ara-C-vel vagy kontrolloldattal kezeltük. A tumornövekedés következtében az állatok hátsó lábának paralízise alakult. Az ábrán az állatok halálozási napjának átlagát tüntettük fel.
13. ábra
SCID-egerek átlagos túlélése, amelyekbe intravénásán Raji humán B-limfóma-sejtet injektáltunk. A tumorsejtek injektálását követő 7., 9., 11., 13. és 15. napon az állatokat 20-20 mg/kg Ara-C-elaidáttal, illetve 200-200 mg/kg Ara-C-vel vagy kontrolloldat injektálásával kezeltük. Ekvimoláris mennyiségeket figyelembe véve az Ara-C-elaidátból csupán huszadannyi kell ahhoz, hogy az Ara-C-vel azonos mértékben javítsa az állatok túlélését a kontrolihoz képest. Valamennyi csoport 7 állatot tartalmazott.
14. ábra
SCID-egerek átlagos túlélése, amelyekbe intravénásán Raji humán B-limfóma-sejtet injektáltunk, majd a tumorsejtek injektálását követő 7-11. napon az állatokat intraperitoneálisan Ara-C-elaidáttal, Ara-C-vel vagy kontrolloldattal kezeltük. Az Ara-C-elaidátos kezelés esetében az átlagos túlélés jelentősen megnövekedett, amikor naponta, és nem csak minden második nap alkalmaztuk a kezelést.
Az NFkappa-B sejttranszkripciós faktor aktiválása
A kísérletekben a β-galaktozidáz génjét tartalmazó humán SW480 kólón adenokarcinóma sejteket használtunk, amelyeket stabilan átfertőztünk egy CMV promotorral. Az NFkappa-B transzkripciós faktor aktiválását a β-galaktozidáz enzim mennyiségének emelkedése jelzi a citoplazmában. Az enzim mennyiségét az 570 nm-en mérhető extinkcióval határoztuk meg. Az SW480 sejteket 2-3 napig inkubáltuk, mielőtt 4 óra hosszan kitettük volna azokat a tesztvegyület hatásának. A sejteket mostuk, majd kipreparáltuk, és meghatároztuk az optikai sűrűséget a különböző vegyületek esetében.
15. ábra
Az Ara-C alkalmazását követően nem tapasztaltunk mérhető β-galaktozidázaktivitást, míg az Ara-C-elaidát esetében az 570 nm-en mérhető extinkció jelentős emelkedése volt mérhető. Ez arra utal, hogy az Ara-C-elaidát meglepően nagy mértékben indukálja az NFkappa-B-transzkripcióaktiváló proteint. E protein számos immunfaktorgén kontrolljában játszik szerepet, és Ara-C-elaidát általi aktiválása magyarázatot adhat az Ara-C-elaidát megnövekedett rákellenes hatására. Várható, hogy az Ara-C-elaidát stimulál bizonyos immunsejteket, ami különösen érdekes lehet a leukémia és a limfómák kezelése szempontjából.
Az Ara-C-elaidát és az Ara-C rákellenes hatásának összehasonlítása a murin TLX/5 limfóma esetében 20-25 g-os CBA-egereket szubkután inguinálisan inokuláltunk 1*105 TLX/5 tumorsejttel a 0. napon. Az Ara-C-t, illetve az Ara-C-elaidátot a 3., 4., 5., 6. és a 7. napon adtuk be intrperitoneálisan. A dózisok 6,25-50 mg/kg/nap között voltak. Az egyes csoportokban 5-5 egér volt, a kontroll pedig 10 rákos egeret tartalmazott. Az aktivitást az élettartamnak a kontrolihoz képest mérhető meghosszabbodásával (increase in life span, ILS) határoztuk meg.
16. ábra
TLX/5 limfómával fertőzött egerek túlélésének százalékos meghosszabbodása (5 állatot tartalmazó csoportok átlagértéke) 5 napos intraperitoneális Ara-C-, illetve Ara-C-elaidát-kezelést követően. Az Ara-C csak 25 mg/kg dózisban volt aktív, míg az Ara-C-elaidát aktivitást mutatott 12,5 mg/kg és 25 mg/kg dózisban egyaránt. Az utóbbi hatóanyag esetében az élettartam maximális növekedése 47,2%-os volt, míg az Ara-C maximálisan 32,7%-kal növelte meg az élettartamot.
HU 224 839 Β1
Az Ara-C-elaidát és az Ara-C rákellenes aktivitásának összehasonlítása hemangioszarkómasejtekkel intraperitoneálisan inokulált SCID-egerek esetében SCID-egereket PV/2b/35 hemangioszarkómasejtekkel intraperitoneálisan inokuláltunk. Az egereket a hét öt napján 25 mg/kg/nap micellákba foglalt Ara-C-elaidáttal, dimetil-szulfoxidban oldott Ara-C-elaidáttal, illetve PBS-ben(?) oldott Ara-C-vel kezeltük. Kontrollként üres micellákat, illetve a megfelelő oldószereket alkalmaztuk. A hétvégén nem kezeltük az állatokat. A vizsgálatokat az állatok életének végéig folytattuk.
17. ábra
SCID-egerek túlélési görbéi, melyeket PV/2b/35 hemangioszarkómasejtekkel intraperitoneálisan inokuláltunk. Az Ara-C-elaidáttal kezelt állatok túlélése jelentősen javult. A kontrolihoz képest javulás volt tapasztalható úgy a micellákba foglalt Ara-C-elaidát, mind a fenti hatóanyag dimetil-szulfoxidos oldata esetében.
18. ábra
Az ábrán egy szőrtelen egérben kifejlődött glioblasztómatumor 5’-Ara-C-elaidil-észterrel történt kezelésének eredményeit tüntettük fel. Az U-118 (Uppsala) glioblasztómasejtvonal-szövetkultúrát szubkután a szőrtelen egerekbe injektáltuk. A növekvő tumor egy kicsiny (2x2 mm-es) darabkáját új egérbe vittük át. A szubkután tumor valamelyest eltérő képet mutatott a különböző állatokban. Amikor 4-6 mm-es volt, valamennyi tumorba Ara-C-észter 10 mg/ml micelláris oldatát injektáltuk. Az állatoknak a tumor méretétől függően a tesztanyag azonos relatív mennyiségeit adtuk. A kontrollállatok sós vizet kaptak. A növekedést a relatív tumortérfogattal (RTV) határoztuk meg. A kontrolltumor az erre a ráktípusra jellemző tipikus növekedési görbét mutatta. Említésre méltó a tumornövekedés teljes leállása a kezelt állatokban. Továbbá az állatok semmi jelét nem mutatták toxikus mellékhatásoknak, ellentétben az Ara-C esetével, ahol a csontvelő károsodása, anémia kifejlődése, illetve vérzések voltak tapasztalhatók, és az Ara-C-elaidát nem okozott semmiféle központi idegrendszeri zavart sem.
Farmakokinetikai vizsgálatok, hím patkányokba intravénásán injektált 14C-Ara-C-elaidát, illetve 14C-Ara-C eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztásának összehasonlítása Micellákba foglalt 14C-Ara-C-elaidátot, illetve 14C-Ara-C-t adtunk ekvimoláris dózisokban (5 mg/kg, illetve 2,4 mg/kg) intravénásán hím patkányoknak. Különböző időpontokban meghatároztuk a teljes plazma, illetve a metabolitok radioaktivitását. A teljes radioaktivitás szöveti koncentrációját számos szöveten végzett, különböző időpontokban végrehajtott mérésekkel határoztuk meg, egészen az injektálás utáni 120 óráig. Az extrahált májszövetekből meghatároztuk a metabolitok koncentrációját, az injektálást követő 72. óráig. Az Ara-C-elaidát szöveti eloszlása jellemző módon eltért az Ara-C eloszlásától. A legtöbb szövetben a koncentráció szignifikánsan magasabb volt, és tovább tartott a 14C-Ara-C-elaidát adagolása után különösen a fehérvértestek/plazma, lép, máj, illetve a tüdő esetében. Az izmokban, a nyálmirigyekben, a bőrben, valamint a húgyhólyagban mérhető maximális koncentrációk alacsonyabbak voltak. A teljes vérben található 14CAra-C-elaidát aránya 0,08 órával a beadás után kb. 64,7% volt, lényegesen magasabb, mint a 14C-Ara-C aránya ugyanebben az időpontban (7,76%). A vesén keresztüli kiválasztás lényegesen lassúbb volt az elaidát, mint maga az Ara-C esetében. Ugyanez volt tapasztalható, amikor a 14C-Ara-C-elaidát, illetve a 14C-Ara-C szövetekből való kiürülését hasonlítottuk össze.
1. táblázat
A radioaktivitás maximális koncentrációi (pg-ekvivalens/g), ekvimoláris dózisokban adagolt 14C-Ara-Celaidát, illetve 14C-Ara-C esetében, a maximális koncentrációk időpontjainak feltüntetésével. Mint a táblázatból látható, a két vegyület különböző szövetekben, illetve különböző időpontokban mutat maximális koncentrációt.
1. táblázat
Szövet 14C-Ara-C-elaidát (trnax.· óra) 14C-Ara-C (’max.· °ra)
Lép 175,2 (0,25) 2,406 (0,08)
Plazma 55,60 (0,08) 3,058 (0,08)
Teljes vér 47,32 (0,08) 2,707 (0,08)
Máj 42,37 (1 óra) 2,526 (0,08)
Vérsejtek 34,37 (0,08) 2,201 (0,08)
Tüdő 28,97 (0,08) 2,144 (0,08)
Véna cava 17,29 (0,08) 1,887 (0,25)
Csontvelő 13,29(1 óra) 1,950 (0,08)
Szív 10,15(0,08) 1,916(0,25)
Vese 9,108 (0,08) 7,752 (0,08)
Prosztata 9,014 (4 óra) 2,810(0,25)
Agyalapi mirigy 8,359 (0,08) 0,931 (0,08)
Aorta 7,795 (0,08) 2,213(0,08)
Húgyhólyag 6,421 (4 óra) 13,07(1 óra)
Mellékvese 5,229 (0,08) 1,764 (0,08)
Nyálmirigy 2,366 (0,25) 2,505 (0,08)
Könnymirigy 4,438 (4 óra) 2,460 (0,08)
Nyirokcsomók 2,831 (1 óra) 2,222 (0,08)
Bőr 1,793 (0,25) 2,189 (0,08)
Izom 1,990 (0,25) 2,158 (0,08)
Hasnyálmirigy 2,817 (0,08) 2,148 (0,08)
Csecsemőmirigy 2,090 (0,25) 2,054 (0,08)
Agy 1,408 (0,08) 0,233 (1 óra)
HU 224 839 Β1
2. táblázat
A radioaktivitás kiválasztása (a dózis %-a) 14C-AraC-elaidát (5 mg/kg), illetve 14C-Ara-C (2,4 mg/kg) hím patkányokba való intravénás adagolását követően. A radioaktivitás kiválasztásának sebessége a vizeletben a 14C-Ara-C-elaidátra nézve kisebb, mint a 14C-Ara-C-re vonatkozóan.
2. táblázat
Minta/idő (óra) 14C-Ara-C-elaidát 14C-Ara-C
0-6 59,1 ±3,7 85,3±3,1
6-24 34,1 ±2,5 8,8±1,9
24-48 2,7±0,8 0,5±0,3
48-72 0,5±0,1 0,2±<0,1
72-96 0,2±0,1 0,2±0,1
96-120 0,1 ±<0,1 0,1 ±0,1
19. ábra
Az Ara-C-elaidát (P-Ara-C-el) és metabolitjainak (Ara-C, illetve Ara-U, jelölésük: P-Ara-C, illetve P-Ara-U) mennyisége a 14C-Ara-C-elaidát injektálását követő idő függvényében. Ugyancsak feltüntettük a 14C-Ara-C beadását követően mérhető metabolitmennyiségeket (Ara-C, illetve Ara-U) ugyanezen a skálán. Az Ara-C-elaidát injektálása után a májból maga az Ara-C-elaidát, valamint az Ara-C volt kimutatható hosszabb ideig és nagyobb mennyiségben, az Ara-U jelenléte 24 óráig nem is volt kimutatható. Ezzel éles ellentétben, az Ara-C adagolását követően, annak májbéli koncentrációja már 4 óra után a kimutathatósági határ alá süllyedt, az Ara-U metabolit pedig minden időpontban kimutatható volt.
20. ábra
Az Ara-C-elaidát, illetve metabolitjai, az Ara-C és az Ara-U plazmaszintje 14C-Ara-C-elaidát intravénás adagolását követően az idő függvényében, illetve az Ara-C és metabolitja, az Ara-U mennyisége 14C-Ara-C intravénás beadását követően, ugyanabban a koordináta-rendszerben ábrázolva. Az Ara-C plazmaszintje az Ara-C-elaidát elaidátadagolásának esetében 72 órán keresztül a kimutathatósági határ fölött marad, míg Ara-C-vel történő kezelésnél ez az időtartam csupán 24 óra. Az Ara-C-elaidáttal kezelt állatoknál az Ara-C Ara-U-vá történő lebomlása kevésbé kifejezett, és később is kezdődik, mint az Ara-C-vel kezelt állatok esetében.
21. ábra
A teljes radioaktivitásnak megfelelő szöveti koncentráció a 14C-Ara-C-elaidát (P), illetve a 14C-Ara-C intravénás adagolását követően az idő függvényében. A görbék az alábbi szövetekre vonatkoznak: máj, lép tüdő, csont, illetve csontvelő. A radioaktivitás koncentrációja a 14C-Ara-C-elaidát injektálását követően valamennyi vizsgált szövetfajtánál, még 120 óra után is nagyobb, mint a 14C-Ara-C esetében.
A találmány szerinti Ara-C-észterek a szokásos vivő- és hordozóanyagokkal együtt adagolhatok.
Mivel jelenleg a találmány szerinti vegyületek felhasználása a gliomák és egyéb szilárd agytumorok esetében látszik a legígéretesebbnek, jelenleg vizsgáljuk az aktív hatóanyag raktározásának lehetőségeit a támadni kívánt tumor közelében. Ezen célból az aktív vegyületeket előnyös lehet lecitin micelláris formában előállítani. Agyi áttétek esetében előnyös kezelés lehet például egy Ara-C-észter-készítménynek a gerincvelői folyadékba vagy a tumor környezetébe juttatása, adagolópumpa vagy hasonló berendezés segítségével.
A találmány szerinti Ara-C-észterek enterálisan, illetve parenterálisan szisztematikusan is adagolhatok.
Enterális adagolás céljára a találmány szerinti aktív vegyületek előállíthatok mint lágy- vagy keményzselatin-kapszulák, tabletták, granulátumok, labdacsok vagy porok, kenőcsök, szirupok, szuszpenziók vagy oldatok.
Parenterális adagolás céljaira az Ara-C-észterekből készült injekcós, illetve infúziós oldatok, szuszpenziók vagy emulziók a megfelelőek.
A készítmény tartalmazhat a szakemberek által ismert közömbös vagy farmakológiailag aktív adalék anyagokat. A tabletták és granulátumok tartalmazhatnak például kötő- és töltőanyagokat, emulgeálószereket, hordozóanyagokat vagy hígítószereket. A folyékony készítmények például steril oldat formájában is kiszerelhetők. A kapszulák szűrő- és testesítő adalékokat is tartalmazhatnak az aktív hatóanyag mellett. Ízjavító anyagok, konzerváló-, stabilizáló-, nedvességvisszatartó és emulgeálószerek, sók az ozmózisnyomás változtatására, pufferek és más adalékok ugyancsakjelen lehetnek a készítményekben.
A találmány szerinti készítmények adagolása változhat a felhasználás módja és menete szerint, illetve a beteg igényeihez alkalmazkodva. Általában rendszeres terápia esetében egy átlagos felnőtt adagja kb. 0,1-150 mg/testtömeg-kg/nap lehet, előnyösen 1-15 mg/testtömeg-kg/nap. Helyi kezelés estén egy kenőcs tartalmazhat például 0,1-10 tömeg% hatóanyagot, különösen 0,5-5 tömeg%-ot.
Szükség esetén az Ara-C-észtert tartalmazó gyógyászati készítmények tartalmazhatnak antioxidánsokat, mint például tokoferol, N-metil-tokoferamin, butilezett hidroxi-anizol, aszkorbinsav vagy butilezett hidroxi-toluol.
Lehetőség van kombinált terápiára is, például akként, hogy a találmány szerinti vegyületeket más terápiákkal, például sebészeti, sugárkezelési, kemoterápiái módszerekkel együtt alkalmazzuk. Az agytumorok kezelésére előnyösnek látszik például a sebészeti módszer és egy, a találmány szerinti Ara-C-észter kombinálása, rendszeres, illetve helyi kezelés keretében.
A találmány szerinti Ara-C-észterek az alábbi általános egyenlet szerint állíthatók elő:
Bázis
Nu-OH+FaX-> Nu-O-Fa
-HX ahol Nu-OH jelentése Ara-C, O jelentése oxigén a cukorgyűrű 3’- vagy 5'-helyzetében, Fa egy telített vagy
HU 224 839 Β1 egyszeresen telítetlen 18 vagy 20 szénatomos zsírsav acilcsoportja, X jelentése pedig lehet Cl, Br vagy OR’, ahol R’ jelentése Fa, COCH3, COEt vagy COCF3.
A fentiek szerint a reakciófolyamat tehát a nukleozid acilezése. Ez megfelelő reaktív zsírsavszármazékok, például savhaloidok, illetve anhidridek segítségével vihető végbe. Savhaloid, például savklorid használata esetén tercier amint, például trietil-amint, Ν,Ν-dimetil-anilint, piridint, vagy N,N-dimetil-amino-piridint kell a reakcióelegyhez adni, a felszabaduló halogén-hidrogénsav megkötésére. A reakciókat előnyösen közömbös oldószerekben, mint például Ν,Ν-dimetil-formamid, vagy egy halogénezett szénhidrogén, mint például diklór-metán, hajthatjuk végre. Szükség esetén a fentebb említett tercier amin „katalizátorok” is használhatók oldószerként, ügyelve a szükséges felesleg meglétére. A reakció-hőmérséklet előnyösen 5 °C és 25 °C között lehet. 24-60 óra után a reakció lényegében lezajlik. A reakció előrehaladását megfelelő oldószerrendszerekben végrehajtott vékonyréteg-kromatográfiával (TLC) követhetjük. Amikor a TLC szerint a reakció lezajlott, a terméket szerves oldószerrel extraháljuk, majd kromatográfiával és/vagy megfelelő oldószerekkel végrehajtott átkristályosítással tisztítjuk. Mivel az Ara-C-ben egynél több hidroxilcsoport, valamint egy aminocsoport is található, acilezett termékek keverékét kapjuk. A kívánt egyedi terméket kromatográfiával, kristályosítással vagy szuperkritikus extrakcióval stb. különíthetjük el.
Ha az I. képlet szerinti diésztert akarjuk előállítani, ahol Rí és R2 jelentése ugyanaz az acilcsoport, a fenti módszer előnyösen használható, a megfelelő savkloridot feleslegben alkalmazva.
Az I. képlet szerinti diészter előállítására, ahol R·] és R2 jelentése különböző, először előnyösen a 3’-, illetve az 5’-monoésztert állítjuk elő, majd reagáltatjuk a megfelelő acil-kloriddal.
Az eljárásokat a következő példák mutatják be.
l. példa
5’-O-(Elaidoil)-1-p-D-arabinofuranozil-citozin12 ml dimetil-acetamidban (DMA) felvett Ara-C-HCI szuszpenzióhoz (1,007 g, 3,6*10-3 mól), 5 ml DMAban oldott elaidil-kloridot (1,26 g, 4,2*10-3 mól) adunk, és az elegyet 30 °C-on 22 órán át kevertetjük. Az oldószert nagyvákuumban lepároljuk, a maradékot forró etil-acetáttal kezeljük, majd szűrjük. A nyersterméket 2 mólos vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, szűrjük, majd szilikagél oszlopon, metanol-kloroform eluenssel (5-30%) tisztítjuk. A homogén frakciókat átkristályosítjuk, így 1,31 g (72%) szilárd, fehér cím szerinti terméket kapunk (olvadáspont: 133-134 °C). 1H-NMR (DMSO-dg, 300 MHz) δ: 7,58 (1H, d, H-6),
7,18 (2H, br, d, NH2), 6,20 (1H, d, H-5), 5,77 (1H, d, H-1'), 5,65 (2H, m, OH-2’ and OH-3’), 5,47 (2H, m, CH=CH), 4,43 (1H, m, H-5’!), 4,30 (1H, m,
H-5’2), 4,1-4,0 (3H, m, H-2’, H-3' és H—4’), 2,45 (2H, t, CH2-COO), 2,05 (4H, m, CH2-C=), 1,63 (2H, m, CH2-C-COO), 1,35 (20H, m, CH2), 0,97 (3H, t, CH3).
13C-NMR (DMSO-dg, 75 MHz) δ: 172,8 (COO), 165,59 (C4-N), 155,05 (C=O 2), 142,86 (C-6), 130,11 (CH=CH), 92,54 (C-5), 86,23 (C-1’), 81,86 (C-4’),
76,83 (C-3’), 74,35 (C-2’), 63,77 (C-5’), 33,46,
31,95, 31,30, 29,03, 28,97, 28,85, 28,73, 28,52,
28,43, 28,36, 24,48 és 22,12 (CH2), 13,97 (CH3).
2. példa
3’-O-(Elaidoil)-1-p-D-arabinofuranozil-citozin2·3
2-Hidroxi-izobutánsav (1,15 g, 12*10~3 mól) és elaidil-klorid (3,10 g, 10*10-3 mól) elegyét 1 órán át 50 °C-on kevertetjük. A reakcióelegyhez tionil-kloridot (1,5 ml 21*10-3 mól) adtunk, és a keverést 2 órán át folytattuk. A reakcióelegyet 14 órán keresztül 50 °C-on és csökkentett nyomáson (40 Hgmm) tartottuk. A képződött 2-elaidil-oxi-2-metil-propanoil-kloridot minden további tisztítás nélkül szuszpendáljuk 10 ml vízmentes acetonitrilben. Citidint (0,608 g 2,5*10-3 mól) adtunk az elegyhez, melyet 24 órán át kevertettünk 60 °C-on. Az oldószert elpárologtattuk, és a maradékot éterrel kezeltük. A nyersterméket 40 ml piridin-metanol 1:1 eleggyel kevertettük 80 °C-on 20 órán át, majd szárazra pároltuk, és a terméket szilikagél oszlopon tisztítottuk. A homogén frakciókat átkristályosítva 0,446 g (35%) szilárd, fehér cím szerinti terméket kaptunk (olvadáspont: 164-166 °C).
1 H-NMR (DMSO-dg, 300 MHz) δ: 7,71 (1H, d, H-6),
7,2 (2H, br, d, NH2), 6,1 (1H, d, H-5). 5,88 (1H, d,
H-1’), 5,81 (1H, d, OH-2’), 5,45 (2H, m, CH=CH),
5,18 (1H, m, OH-5’), 5,06 (1H, dd, H-3’), 4,18 (1H, m, H-2'), 4,01 (1H, m, H-4’), 3,75 (2H, m, H-5’), 2,47 (2H, t, CH2-COO), 2,06 (4H, m, CH2-C=), 1,65 (2H, m, CH2-C-COO), 1,35 (20H, m, CH2), 0,97 (3H, t, CH3).
13C-NMR (DMSO-dg, 75 MHz) δ: 172,15 (COO),
165,67 (C4-N), 154,95 (C=O), 142,72 (C-6),
130,11 és 130,08 (CH=CH), 92,59 (C-5), 86,24 (C-1’), 82,75 (C^V), 78,72 (C-3'), 72,29 (C-2’),
61,15 (C-5’), 33,43, 31,97, 31,30, 29,03, 28,99,
28,85, 28,73, 28,53, 28,41, 28,36, 24,40, 22,12 (CH2), 13,97 (CH3).
3. példa
5'-O-(c/sz-11-Eikozenoil)-1-ü-D-arabinofuranozil-citozin ml Ν,Ν-dimetil-formamidban felvett Ara-C-HCI szuszpenzióhoz (0,87 g, 3,1 *10-3 mól), 30 ml DMAban oldott eikozenil-kloridot (1,06 g, 3,22* 10-3 mól) adunk, és az elegyet 25 °C-on 24 órán át kevertetjük. Az oldószert nagyvákuumban lepároljuk, a maradékot forró etil-alkoholban oldjuk, és az elegyhez 20 ml vizet és 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk. A nyersterméket szobahőmérsékleten leszűrjük, és 100 ml forró etanolban oldjuk (60% vízben). A nyersterméket etil-acetátból átkristályosítva 1,1 g (66%) szilárd, fehér cím szerinti terméket kapunk.
1 H-NMR (DMSO-dg, 300 MHz) δ: 7,45 (1H, d, H-6),
7,1 (2H, br, d, NH2), 6,08 (1H, d, H-1’). 5,65 (1H, d,
H-5), 5,55 (2H, m, OH-2’ és OH-3’), 5,32 (2H, m,
CH=CH), 4,25 (1H, m, H-5’), 4,15 (1H, m, H-5’2),
HU 224 839 Β1
4,0-3,85 (3H, m, H-2’, H-3’, H-4’), 2,33 (2H, t, CH2-COO), 1,95 (4H, m, CH2-C=), 1,5 (2H, m, CH2-C-COO), 1,25 (24H, m, CH2), 0,85 (3H, t, CH3).
13C-NMR (DMSO-d6, 75 MHz) δ: 172,79 (COO),
165.59 (C-4), 155,08 (C=O 2), 142,78 (C-6),
129.60 (CH=CH), 92,52 (C-5), 86,21 (C-1'), 81,82 (C-4’), 76,75 (C-3’), 74,25 (C-2’), 63,76 (C-5’), 33,41, 31,30, 29,11, 28,85, 28,72, 28,60, 28,42, 26,57, 24,46, 22,11 (CH2), 13,94 (CH3).
Hivatkozások:
1. D. T. Gish et al., J, Med. Chem. 14 (1971) 1159
2. E. K. Hamamura et al., J. Med. Chem. 19 (1976) 667
3. E. K. Hamamura et al., J. Med. Chem. 19 (1976) 654

Claims (11)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Az (I) képletű vegyületek alkalmazása szilárd tumorok és limfómák kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására, ahol R3 és R2 jelentése egymástól függetlenül lehet hidrogénatom, vagy 18, illetve 20 szénatomot tartalmazó telített, illetve egyszeresen telítetlen acilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R3 és R2 jelentése nem lehet egyszerre hidrogénatom.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek alkalmazása, ahol R3 és R2 jelentése hidrogén vagy 18, illetve 20 szénatomot tartalmazó telített, ω-9, illetve egyszeresen telítetlen acilcsoport.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti vegyületek alkalmazása, ahol R3 jelentése hidrogén.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti vegyületek alkalmazása, ahol R2 jelentése elaidil- vagy eikozenil- (cisz vagy transz) csoport.
  5. 5. Bármelyik előző igénypont szerinti vegyületek alkalmazása szilárd tumorok és limfómák helyi kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
  6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek alkalmazása szilárd tumorok és limfómák rendszeres kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
  7. 7. Bármelyik előző igénypont szerinti vegyületek alkalmazása a retikuloendoteliális rendszerben (RÉS) lévő szilárd tumorok és limfómák helyi kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
  8. 8. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek alkalmazása a központi idegrendszerben (CNS) lévő szilárd tumorok és limfómák kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
  9. 9. Bármelyik előző igénypont szerinti vegyületek alkalmazása áttételes tumorok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
  10. 10. Az (I) általános képletű Ara-C-származék, ahol R-| és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, oleil-, elaidil-, eikozenoil- (cisz vagy transz), valamint sztearil- és eikozanoilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R-| és R2 jelentése nem lehet egyszerre hidrogénatom, oleil-, elaidil-, sztearil- vagy eikozanoilcsoport, R3 nem lehet hidrogénatom, ha R2 oleil- vagy sztearil-, és R2 nem lehet hidrogénatom, ha R3 elaidil-, oleil-, sztearil- vagy eikozanoilcsoport.
  11. 11. Gyógyászati készítmény, amely egy, a 10. igénypont szerinti (I) képletű Ara-C-származékot, valamint egy gyógyászatilag alkalmazható hordozót, illetve excipienst tartalmaz.
HU9900924A 1995-07-25 1996-07-12 Substituted 1 betha-d-arabinofuranosylcytosine derivatives and use of the same for producing pharmaceutical compositions having antitumor activity HU224839B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GBGB9515279.9A GB9515279D0 (en) 1995-07-25 1995-07-25 Improved therapeutic agents
PCT/NO1996/000179 WO1997005154A1 (en) 1995-07-25 1996-07-12 Improved therapeutic agents

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9900924A2 HUP9900924A2 (hu) 2001-05-28
HUP9900924A3 HUP9900924A3 (en) 2001-06-28
HU224839B1 true HU224839B1 (en) 2006-03-28

Family

ID=10778247

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9900924A HU224839B1 (en) 1995-07-25 1996-07-12 Substituted 1 betha-d-arabinofuranosylcytosine derivatives and use of the same for producing pharmaceutical compositions having antitumor activity

Country Status (25)

Country Link
US (2) US6316425B1 (hu)
EP (1) EP0842185B1 (hu)
JP (2) JP4372227B2 (hu)
KR (1) KR100401909B1 (hu)
AT (1) ATE207076T1 (hu)
AU (1) AU714814B2 (hu)
CA (1) CA2227533C (hu)
CZ (1) CZ291612B6 (hu)
DE (1) DE69616074T2 (hu)
DK (1) DK0842185T3 (hu)
ES (1) ES2166900T3 (hu)
GB (1) GB9515279D0 (hu)
HU (1) HU224839B1 (hu)
IL (2) IL122942A0 (hu)
MX (1) MX9800622A (hu)
NO (1) NO313985B1 (hu)
NZ (1) NZ313790A (hu)
PL (1) PL183601B1 (hu)
PT (1) PT842185E (hu)
RU (1) RU2165260C2 (hu)
SK (1) SK283003B6 (hu)
TW (1) TW434251B (hu)
UA (1) UA55389C2 (hu)
WO (1) WO1997005154A1 (hu)
ZA (1) ZA966047B (hu)

Families Citing this family (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6458772B1 (en) 1909-10-07 2002-10-01 Medivir Ab Prodrugs
CA2271135A1 (en) * 1996-11-12 1998-05-22 Medivir Ab Nucleosides
AU720451B2 (en) * 1997-01-24 2000-06-01 Conpharma As Gemcitabine derivatives
US7393862B2 (en) * 2002-05-17 2008-07-01 Celgene Corporation Method using 3-(4-amino-1-oxo-1,3-dihydro-isoindol-2-yl)-piperidine-2,6-dione for treatment of certain leukemias
US20070160554A1 (en) * 2003-11-03 2007-07-12 Cognis Ip Management Gmbh Acyl ribonucleosides and acyl deoxyribonucleosides, compositions of, and methods of making same
NO324263B1 (no) * 2005-12-08 2007-09-17 Clavis Pharma Asa Kjemiske forbindelser, anvendelse derav ved behandling av kreft, samt farmasoytiske preparater som omfatter slike forbindelser
US8497292B2 (en) 2005-12-28 2013-07-30 Translational Therapeutics, Inc. Translational dysfunction based therapeutics
AU2008304380A1 (en) * 2007-09-26 2009-04-02 Mount Sinai School Of Medicine Azacytidine analogues and uses thereof
GB0808357D0 (en) * 2008-05-08 2008-06-18 Cyclacel Ltd Process
WO2011062503A1 (en) * 2009-11-20 2011-05-26 Clavis Pharma As Parenteral formulations of gemcitabine derivatives
JP5903097B2 (ja) * 2010-07-13 2016-04-13 クラビス ファーマ エイエスエイ エラシタラビン誘導体の非経口製剤
AU2013241341B2 (en) * 2012-03-28 2016-09-08 Fujifilm Corporation Salt of 1-(2-deoxy-2-fluoro-4-thio-beta-D-arabinofuranosyl)cytosine
US20210052619A1 (en) 2018-01-15 2021-02-25 Yinuoke Medicine Science And Technology Company Ltd. Treatments for cachexia

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3894000A (en) * 1971-01-27 1975-07-08 Upjohn Co Ara-cytidine derivatives and process of preparation
FI105556B (fi) 1991-09-30 2000-09-15 Sankyo Co Menetelmä lääkeaineina käyttökelpoisten pyrimidiiniukleosidijohdannaisten valmistamiseksi, joilla on kasvaimen vastaista vaikutusta
GB9307043D0 (en) 1993-04-05 1993-05-26 Norsk Hydro As Chemical compounds
US5641758A (en) 1993-11-10 1997-06-24 Kluge; Michael Cytarabine derivatives, the preparation and use thereof

Also Published As

Publication number Publication date
CA2227533A1 (en) 1997-02-13
NZ313790A (en) 1999-07-29
CZ16398A3 (cs) 1998-06-17
DK0842185T3 (da) 2002-02-04
US6316425B1 (en) 2001-11-13
ES2166900T3 (es) 2002-05-01
SK8098A3 (en) 1998-07-08
TW434251B (en) 2001-05-16
HUP9900924A3 (en) 2001-06-28
ZA966047B (en) 1997-02-04
IL122942A0 (en) 1999-05-09
ATE207076T1 (de) 2001-11-15
NO980296D0 (no) 1998-01-23
KR100401909B1 (ko) 2004-02-14
KR19990035804A (ko) 1999-05-25
MX9800622A (es) 1998-11-30
GB9515279D0 (en) 1995-09-20
UA55389C2 (uk) 2003-04-15
PL324690A1 (en) 1998-06-08
SK283003B6 (sk) 2003-01-09
JP4372227B2 (ja) 2009-11-25
JP2009215326A (ja) 2009-09-24
EP0842185B1 (en) 2001-10-17
IL122942A (en) 2006-12-10
US6335322B1 (en) 2002-01-01
AU6633596A (en) 1997-02-26
RU2165260C2 (ru) 2001-04-20
EP0842185A1 (en) 1998-05-20
CZ291612B6 (cs) 2003-04-16
AU714814B2 (en) 2000-01-13
JP2002504068A (ja) 2002-02-05
JP5087052B2 (ja) 2012-11-28
CA2227533C (en) 2007-01-09
NO313985B1 (no) 2003-01-13
HUP9900924A2 (hu) 2001-05-28
WO1997005154A1 (en) 1997-02-13
NO980296L (no) 1998-01-23
PL183601B1 (pl) 2002-06-28
DE69616074T2 (de) 2002-06-06
DE69616074D1 (de) 2001-11-22
PT842185E (pt) 2002-04-29

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP5087052B2 (ja) 改良された治療剤
KR100483256B1 (ko) 젬시타빈 유도체
JP6769000B2 (ja) 4’−チオヌクレオシドの新規な化合物、並びにその調製方法、その医薬組成物及びその用途
WO2011143593A1 (en) Conjugates of a lipoic acid derivative and anti-proliferation agent and medical uses thereof
RU2194711C2 (ru) Производные гемцитабина
US4895935A (en) Platinum pharmaceuticals
JP2004505899A (ja) 5’−デオキシ−n−(置換されたオキシカルボニル)−5−フルオロシトシン及びその誘導体、その製造方法、並びに、これを有効性分として含む抗癌剤組成物
EP0378706B1 (en) 5-substituted uridine derivatives and intermediates for their preparation
MXPA99006790A (en) Gemcitabine derivatives
KR20030009649A (ko) Ν-알키닐옥시카르보닐-5-플루오로시토신 유도체, 그제조방법 및 이를 유효성분으로 포함하는 항암제
KR20040008410A (ko) 신규5&#39;-데옥시-n-알킬옥시카르보닐-5-플루오로사이토신-5&#39;-티오에스터 유도체, 그의 제조방법, 및 이를 유효성분으로포함하는 항암제

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees