HU224650B1 - Pálya alakú vegetációtest tető vékonyréteges telepítésű zölddel borítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya pálya alakú vegetációtest tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására, amely vegetációtestnek része egy szerkezeti szőnyeg, ami legalább egy aljazaton van elhelyezve, amely vegetációtestnél a szerkezeti szőnyeg táptalajjal és csírázásra képes ültetőanyaggal - főleg magokkal, hajtásokkal, spórákkal vagy hajtásrészekkel - kitölthető, és amely vegetációtestnél az aljazat csekély széláteresztő képességű és nagy víztároló képességű nemezszerű flísz (más szóval szövedék), és a találmánynak tárgya még eljárás effajta vegetációtest előállítására.

Tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtesteken, amelyek példának okáért a DE 197 40 682 A1 számú dokumentumból ismertek, olyan szőnyeg alakú vegetációhordozókat értünk, amelyek egy szerkezeti szőnyeggel rendelkeznek, ami egy aljazaton van elhelyezve. Ilyenfajta vegetációtestek viszonylag vékonyak, és a hagyományos táptalajos (más szóval szubsztrátumos) telepítéssel szemben több funkciót kellene egyesíteniük magukban.

A szerkezeti szőnyegnek az a funkciója, hogy felvegye a táptalajt (szubsztrátumot) és a növények gyökereit, miközben támaszt kell biztosítania a táptalajnak és a növényeknek. Az alsó oldalára nemezszerű flísz formájában felvitt aljazatnak víztárolás-funkciója van. Ilyen vegetációtestek szokásos rétegvastagsága mintegy 1-5 mm. Ezeknek a tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való vegetációtesteknek előnyük, hogy viszonylag könnyűek, így a tetőterhelés négyzetméterenként csak mintegy 30 kg-mal nő meg, míg táptalajos telepítések 80 kg/m²-nél nagyobb plusz tetőterheléssel járnak.

Az ilyenfajta vegetációtestek kisebb súlya ugyanakkor problémát is okoz. Ugyanis ilyen vegetációtestek nyolc méternél magasabb tetőknél kritikus szélszívóhatásnak vannak kitéve, ami arra vezet, hogy a szél szívóerői a szőnyegeket megszívják és megemelik. Széllökések idején szívási csúcsok lépnek fel, amik terhelik magukat a vegetációtesteket, a zöld borítást és a tetőszerkezetet.

A DE 197 40 682 A1 számú dokumentumban már javasolták, hogy a szélerők ellen úgy védekezzünk, hogy több pálya alakú vegetációtestet egymást átlapolva fektetünk le, amivel elérjük, hogy a növények gyökerei két egymást átlapoló vegetációtesten keresztülnőnek, és a vegetációtesteket az oldalszéleknél egymással összekapcsolják. Ilyen kialakítással elérjük, hogy a szél nem tud a vegetációtestek alá áramlani. Mindazonáltal az ilyenfajta szőnyegek nem tudnak ellene dolgozni a szél felső oldalukon fellépő szívóerőinek, mivel a sűrű, nemezszerű aljazat csaknem teljesen át nem eresztő membránként működik, amit a szél szívóerői meg tudnak szívni.

Az is javasolták már, hogy a szél szívóerőinek úgy dolgozzunk ellene, hogy a vegetációtesteket kavicsterítékkel látjuk el, és így stabilizáljuk. A vegetációtestek helyzetbiztosítására alkalmazott járulékos kavicsterhelés azonban nemkívánatos mértékben megnöveli a tetőterhelést, amit a lehető legkisebb értéken akarunk tartani. Ilyenfajta vegetációtestek helyzetbiztosítására az egyetlen járható út mindeddig a tetőterhelés kavicsteríték általi megnövelése volt, mert mindenki abból a tételből indult ki, hogy egy vegetációtest akkor helyzetbiztos, ha a végeredményben megemelően ható szélterhelés kisebb, mint a vegetációtestek területsúlya. Ennek megfelelően nagyobb szélterheléseknél megnövelték a vegetációtestek területsúlyát is. A probléma más megközelítésére eddig nem volt mód, mivel a vegetációtesteken keresztüláramláskor fellépő nagy áramlási ellenállás miatt viszonylag kicsi a vegetációtestek felületi áteresztőképessége.

Ezért a feltaláló azt tette feladatául, hogy a bevezetőben megfogalmazott körben olyan vegetációtestet alkosson meg, amely az ilyen vegetációtestekre jellemző kis területsúlyt és funkciókat megtartva helyzetbiztos, azaz a szél szívóerejére nagyobb tetőmagasságnál is érzéketlen.

A feladat megoldására tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtest körében, amely vegetációtestnek része egy szerkezeti szőnyeg, ami legalább egy aljazaton van elhelyezve, amely vegetációtestnél a szerkezeti szőnyeg táptalajjal és csírázásra képes ültetőanyaggal - főleg magokkal, hajtásokkal, spórákkal vagy hajtásrészekkel - kitölthető, és amely vegetációtestnél az aljazat csekély széláteresztő képességű és nagy víztároló képességű nemezszerű flísz, olyan vegetációtestet alkottunk meg, amelynél legalábbis az aljazat lyukak bevitele révén széláteresztőre van kialakítva.

A találmány szerinti tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtest azáltal tűnik ki, hogy lyukak bevitele révén legalábbis az aljazat széláteresztő képesség tekintetében számottevően tökéletesítve van.

Meglepően egyszerű úton-módon a lyukak révén elérjük, hogy a szél szívóhatása nem talál támadási felületet. Ugyanis a lyukak által az egyébként zárt alsó oldalt megtörjük, illetve kinyitjuk, úgyhogy a felső és az alsó oldal között azonnali nyomáskiegyenlítődés tud létrejönni. A lyukakkal tehát egy olyan effektust másolunk le, amely különben csak hagyományos, nehéz táptalajos telepítésnél jelentkezik, minthogy ott a táptalajszemcsék révén nagyszámú pórus, illetve nyílás található, amelyek révén a táptalajos telepítés a szél szívóhatására közömbösen viselkedik. Ha ezek után az aljazatot lyukakkal látjuk el, a vegetációtest összességében már nem nyújt ellenállási felületet a szélnek, és ennélfogva a vegetációtest megemelése már nem következik be.

Kísérleti vizsgálatok során a DIN 1055 Teil 4 (4. rész) számú szabványra támaszkodó mérésekből az derült ki, hogy különböző széltorlónyomásoknál 0 m-től 8 m-ig terjedő és 8 m-től 20 m-ig terjedő magassági fokozatban 0,5-0,8 kN/m² tartományba eső q torlónyomásnál lyukakkal ellátott vegetációtestek, amelyek súlya 40 kg/m² alatt volt, helyzetbiztosnak bizonyultak.

Egy további előnyös effektus, amelyet a lyukak révén el lehet érni az, hogy az aljazat drénezőhatását a lyukak révén anélkül javítani lehet, hogy az aljazat víztároló kapacitását szignifikánsan lecsökkentenénk. Ugyanis az aljazatnak nemcsak vizet kell tudnia tárolni,

HU 224 650 Β1 főleg száraz időszakokban, hanem arra is képesnek kell lennie, hogy a hirtelen fellépő vízfeleslegeket le tudja vezetni, mert különben a növények gyökérzetének gázcseréje kritikussá válhatna. A lyukak révén javul az aljazat levegőtartalma is, és az aljazat alatt található rétegszerkezetben a növények jobban gyökeret tudnak ereszteni.

A találmány előnyös kiviteli alakjai esetében elő lehet irányozni olyan tulajdonságokat, hogy az aljazat 30 és 3500 g/m² közötti súlyú; hogy a vegetációtest négyzetméterenként 50 és 1500 közötti számú lyukkal van ellátva, és a lyukak 2 és 20 mm közötti átmérőjűek; és hogy a lyukak számát a tetőmagasság függvényében választjuk meg. Ismert szélterhelés esetén az áteresztőképesség nagyságát számítani lehet.

A találmány gyakorlati kialakításainál elő lehet irányozni olyan tulajdonságokat, hogy a szerkezeti szőnyeg hurkos szőnyeg vagy rostszőnyeg, főleg kókuszrostból lévő rostszőnyeg; és hogy az aljazat sűrű tűsflísz, poliészterflísz, polipropilénflísz, sűrű pamutflísz vagy kőgyapot szőnyeg.

Ezenkívül elő lehet irányozni, hogy a szerkezeti szőnyeg és az aljazat között egy erősítőréteg legyen elhelyezve húzóerők felvételére. Ilyen erősítőrétegek például rácsos hálók, vékony, ám stabil poliésztert! íszek és más szóba jöhető anyagok - funkciója az, hogy a vegetációtest 10°-os lejtésű tetőre lefektetésekor keletkező húzóerőket felvegyék, amire egyébként sem a szerkezeti szőnyeg, sem az aljazat nem képes.

Egy további gyakorlati kiviteli alaknál elő van irányozva, hogy a szerkezeti szőnyeg olyan módon van az aljazaton elhelyezve, hogy a szerkezeti szőnyegnek egy első oldalszéltartománya az aljazatnak egy első oldalszéle fölött azon túlnyúlik, és hogy az aljazatnak egy átellenes második oldalszéltartománya a szerkezeti szőnyegnek egy második oldalszéle alatt azon túlnyúlik, úgyhogy egymás mellett fekvő vegetációtestek szerkezeti szőnyege és aljazata egymást rendre átlapolja, és így a vegetációtestek megművelt állapotában az egymást átlapoló tartományok a növények keresztülgyökeresedő életműködése folytán egymással össze vannak kapcsolva.

Az iménti esetben előnyös módon a találmány szerinti vegetációtest előnyeit kombináljuk egy, a DE 197 40 682 A1 számú dokumentumból ismert vegetációtesttel, úgyhogy egy így kialakított vegetációtest nemcsak helyzetbiztos, hanem kiszáradási zsugorodásra is érzéketlen.

Egy találmány szerinti tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtest előállítására alkalmas eljárásnál egy első lépésben a vegetációtestet földdel szintesen egy keresztülgyökeresedés-biztos fólián kigöngyöljük, egy második lépésben a vegetációtestet táptalajjal és csírázásra képes ültetőanyaggal megtöltjük, és kertészetileg gondozzuk, egy harmadik lépésben a vegetációtesten keresztül az aljazatba gépi úton lyukakat munkálunk bele, és egy negyedik lépésben a vegetációtestet felgöngyöljük, és a tetőre szállítjuk.

A találmány szerinti vegetációtest előállítására alkalmas ezen eljárásnak az az előnye, hogy a lyukakat egyszerű, gyors és jutányos módon a földön fekvő vegetációtestekbe visszük bele. Ennek során a szerkezeti szőnyeg és az aljazat között szükség esetén elhelyezett húzás elleni erősítőréteget is átlyukasztjuk.

Mivel az ilyenfajta vegetációtesteket rendszerint gépi úton „takarítják be, azaz göngyölítik fel, szükség esetén a lyukasztást a vegetációtestek felgöngyölítésével egyidejűleg elvégezhetjük.

Alternatív módon az eljárást végre lehet hajtani a harmadik lépést elhagyva is, ha olyan vegetációtestet alkalmazunk, amelynek aljazatát már a fóliára ráterítés előtt elláttuk lyukakkal.

A találmány további előnyeit és kialakításait egy rajzban szemléltetett kiviteli példa kapcsán, valamint az igénypontokban írjuk le részletesebben.

A mellékelt rajzon egy találmány szerinti 10 vegetációtest egy kiviteli példája van szemléltetve hosszmetszetben. A 10 vegetációtest messzemenően megfelel egy, a DE 197 40 682 A1 számú dokumentumból ismert vegetációtestnek, és van egy 12 szerkezeti szőnyege, ami egy 14 aljazaton van elhelyezve. A bemutatott kiviteli példa esetében a 12 szerkezeti szőnyeg poliamidanyagú hurkos szövetből lévő 16 hurkos szőnyeg, amely 32 táptalajjal és 34 növényekkel van megtöltve. A 32 táptalaj itt egy tető extenzív zölddel borítására alkalmas táptalaj.

A 14 aljazat a bemutatott kiviteli példa esetén sűrű 30 pamutflísz, ami nagy víztároló képességgel rendelkezik. A 14 aljazat és a 12 szerkezeti szőnyeg között egy poliészterflísz 28 erősítőbetét van elhelyezve, aminek feladata a húzóerők felvétele. A 28 erősítőbetétként poliészterflísz helyett alkalmazni lehet polietilén rácsszövetet vagy hasonló anyagot is. A poliészterflísz 26 alsó oldala a 14 aljazatta! össze lehet ragasztva, steppelve vagy egyéb alkalmas módon össze lehet kapcsolva. A poliészterflísz hasonló módon a 12 szerkezeti szőnyeggel is össze lehet kapcsolva.

Egy, a DE 197 40 682 A1 számú dokumentumból ismert szőnyegnek megfelelően a 10 vegetációtestnek van egy, a rajzon nem ábrázolt első oldalszéltartománya, van egy a rajzon szintén nem ábrázolt első oldalszéle, van egy második 22 oldalszéltartománya, és van egy második 24 oldalszéle. Ezek az egymás fölé, illetve alá kerülő tartományok két 10 vegetációtest összeillesztésére szolgálnak, amelyek utána a növények gyökeret eresztése révén a két egymást átlapoló 10 vegetációtestet egymással összekapcsolják.

A 30 pamutflíszként kialakított 14 aljazat és a poliészterflísz 28 erősítőbetét 18, 20 lyukakkal van ellátva. A 14 aljazatba, illetve a poliészterflísz 28 erősítőbetétbe a 18, 20 lyukak gépi úton úgynevezett „spún”-okon [németül „Spuhns (többes szám)] keresztül mezőgazdasági szerszámokkal a vegetációtestek kertészeti gondozása során lettek belemunkálva.

A 18, 20 lyukak révén elérjük, hogy a szél felületileg nem tudja megtámadni a 10 vegetációtestet. A szigetelőfólia ugyanis, amelyet a tetőn a 10 vegetációtest alá rendszerint leterítenek, szilárdan össze van kapcsolva a tetővel, úgyhogy a szél szívóhatása ezt a fóliát nem tudja megemelni. A vákuum tehát nem talál támadási felületet; a 10 vegetációtest a 18, 20 lyukak révén helyzetbiztos.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Pálya alakú vegetációtest tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására, amely vegetációtestnek része egy szerkezeti szőnyeg (12), ami legalább egy aljazaton (14) van elhelyezve, amely vegetációtestnél a szerkezeti szőnyeg táptalajjal (32) és csírázásra képes ültetőanyaggal - főleg magokkal, hajtásokkal, spórákkal vagy hajtásrészekkel - kitölthető, és amely vegetációtestnél az aljazat (14) csekély széláteresztő képességű és nagy víztároló képességű nemezszerű flísz, azzal jellemezve, hogy legalábbis az aljazat- (14) lyukak (18; 20) bevitele révén széláteresztőre van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) 30 és 3500 g/m² közötti súlyú.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a vegetációtest (10) négyzetméterenként 50 és 1500 közötti számú lyukkal van ellátva, és a lyukak (18; 20) rendre 2 és 20 mm közötti átmérőjűek.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a lyukak (18; 20) száma a tetőmagasság függvényében van megválasztva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti szőnyeg (12) hurkos szőnyeg (16).
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti szőnyeg (12) rostszőnyeg, főleg kókuszrostból lévő rostszőnyeg.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) sűrű tűsflísz.
8. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) poliészterflísz.
9. 9. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) polipropilénflísz.
10. 10. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) sűrű pamutflísz (30).
11. 11. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy az aljazat (14) kőgyapot szőnyeg.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti szőnyeg (12) és az aljazat (14) között egy erősítőréteg (28) van elhelyezve húzóerők felvételére.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti pálya alakú vegetációtest, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti szőnyeg (12) olyan módon van az aljazaton (14) elhelyezve, hogy a szerkezeti szőnyegnek (12) egy első oldalszéltartománya az aljazatnak (14) egy első oldalszéle fölött azon túlnyúlik, és hogy az aljazatnak (14) egy átellenes második oldalszéltartománya (22) a szerkezeti szőnyegnek (12) egy második oldalszéle (24) alatt azon túlnyúlik, úgyhogy egymás mellett fekvő vegetációtestek szerkezeti szőnyege (12) és aljazata (14) egymást rendre átlapolja, és így a vegetációtestek megművelt állapotában az egymást átlapoló tartományok a növények (34) keresztülgyökeresedő életműködése folytán egymással össze vannak kapcsolva.
14. 14. Eljárás az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtest előállítására, azzal jellemezve, hogy egy első lépésben a vegetációtestet (10) földdel szintesen egy keresztülgyökeresedés-biztos fólián kigöngyöljük, egy második lépésben a vegetációtestet (10) táptalajjal (32) és csírázásra képes ültetőanyaggal (34) megtöltjük, és kertészetileg gondozzuk, egy harmadik lépésben a vegetációtesten (10) keresztül az aljazatba (14) gépi úton lyukakat (18; 20) munkálunk bele, és egy negyedik lépésben a vegetációtestet (10) felgöngyöljük, és a tetőre szállítjuk.
15. 15. Eljárás az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti tető vékony réteges telepítésű zölddel borítására való pálya alakú vegetációtest előállítására, azzal jellemezve, hogy egy első lépésben egy vegetációtestet (10), amelynek aljazatát (14) már elláttuk lyukakkal (18; 20), földdel szintesen egy keresztülgyökeresedés-biztos fólián kigöngyöljük, egy második lépésben a vegetációtestet (10) táptalajjal (32) és csírázásra képes ültetőanyaggal (34) megtöltjük, és kertészetileg gondozzuk, és egy harmadik lépésben a vegetációtestet (10) felgöngyöljük, és a tetőre szállítjuk.