HU222684B1 - Berendezés vasalat, elżnyösen egy sarokpánt tartókarjának bútorlapon vagy hasonlón való rögzítésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya berendezés vasalat rögzítésére, előnyösen egysarokpánt tartókarjának bútorfalon vagy hasonlón történő rögzítésére,amely a falon (3) feszítőékkel vagy csavarral (2) rögzíthetőalaplapból (1) áll, amellyel a vasalat vagy egy azzal összekötött részösszekapcsolható. A találmány lényege, hogy az alaplap (1) és avasalatrészek (4, 12) egyik végükön egymással összeakaszthatókiugrással (24) és/vagy behajlítással (27) vannak ellátva, és másikvégtartományukban mindkettőt reteszelő szerkezettel vannak ellátva. Atalálmány tárgya továbbá berendezés egy kimunkálásba helyezhetősarokpántfazék rögzítésére a sarokpánt által felerősített részen mintajtón rögzíthető alaplappal. A találmány szerinti berendezés lényege,hogy az alaplap a kimunkálásba helyezhető, és egy reteszelőszerkezetvan az alaplapon a sarokpántfazék reteszelésére. ŕ

Description

A találmány tárgya berendezés vasalat rögzítésére, előnyösen egy sarokpánt tartókaqának bútorfalon vagy hasonlón történő rögzítésére, amely a falon feszítőékkel vagy csavarral rögzíthető alaplapból áll, amellyel a vasalat vagy azzal kötött rész összekapcsolható.

Bútorajtóknak a bútor oldalfalára történő felerősítési munkája nagymértékben megkönnyíthető, ha a sarokpántok - amelyek a bútorajtóra már előre fel vannak szerelve - olyan sarokpántkarokkal rendelkeznek, amelyeket nem kell az oldalfalakkal vagy az oldalfalakra rögzített alaplapokkal összecsavarozni, hanem egyszerűen csappanókapcsolat révén az oldalfalakra előre felszerelt alaplapokra fel lehet reteszelni. Ilyen reteszelő kapcsolatok az előre szerelt alaplap és a reteszelőberendezéssel ellátott sarokpántkarok között különböző kivitelben ismeretesek. Ezek a gyorsan és könnyen reteszelhető kapcsolók azonban igen nagy ráfordítást igénylő, és így a vasalatot megdrágító reteszelőszerkezetet igényelnek.

A találmány feladata tehát olyan rögzítőberendezés létesítése, amely a bevezetőben említett típusba tartozik, amely azonban egyszerű és gyors kapcsolatot tesz lehetővé a vasalatrész és az alaplap között, és amelynél ez a kapcsolat egyszerűen és gyorsan újra oldható.

A találmány szerint ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az alaplap és a vasalat vagy annak része egyik végükön egymással összeakasztható kiugrással és/vagy behajlítással vannak ellátva, és másik végtartományukban a mindkettőt reteszelő szerkezettel vannak ellátva.

A találmány egy előnyös kivitele esetén az alaplap és a sarokpántkar, illetve a vele kapcsolt rész párhuzamos eltolással egymásba kapaszkodó kapcsolt helyzetbe hozható, és az alaplap szemben fekvő végtartományában egy forgatható, de tengelyirányban eltolhatatlan excentrikus, tárcsa alakú fejjel van ellátva, amely az alaplapot lefedő állásából egy azon túlnyúló helyzetbe forgatható, amelyben a vasalatrészen lévő áttörésen áthatol, az áttörés szélének egy vállát átfogja, és a vasalatrészt úgy eltolja, hogy az egymásba akasztandó részek kapcsolt helyzetükbe jutnak. A találmány szerinti rögzítőberendezés lehetővé teszi egy vasalatnak egy előre szerelt alaplappal történő gyors és újra oldható kapcsolását. A vasalatrész vagy a vele kapcsolt rész csak az alaplapra kerül felhelyezésre, miközben a kapcsolat létrehozásához csak arra van szükség, hogy az excentrikus fejet egy szerszámmal, például egy csavarhúzóval igen kis mértékben elfordítsuk, hogy így szilárd kapcsolat jöjjön létre. Az excentrikus fejnek kismértékű visszaforgatásával ez a kapcsolat oldható. A találmány szerinti rögzítőberendezés azáltal is igen egyszerűen szerelhető, hogy az alaplap egyszerű módon csavarokkal vagy benyomható feszítőékkel előre fúrt furat segítségével a tartórészen rögzíthető.

Célszerűen a vasalatrész kapcsolandó része egy lap.

Előnyös kivitel esetén az alaplap elülső végén egy hegyesszögű éllel rendelkező kiugrással és a lap e mögé kapaszkodó komplementer behajlítással van ellátva, aminek következtében a két rész egymásba akadása könnyen létrehozható.

További előnyös kivitel esetén a lap áttörése szélének a fej által átfogott válla ék alakú lesarkítással van ellátva, aminek következtében az excentrikus fej elforgatásakor a vasalatrész az alaplapra kerül ráfeszítésre.

Célszerű megoldás esetén az alaplap és a vasalatrész egymással szemben fekvő homlokoldalai párhuzamos eltolással, és hátrakapaszkodással egymásba akasztható részekkel vannak ellátva, és az alaplap elfordíthatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul egy excentrikus lap alakú fejjel van ellátva, amely a vasalatrész egyik áttörésén áthatol, az áttörés egy élébe kapaszkodik, és az összekapcsolandó részeket kapcsolt helyzetbe hozza.

A találmány szerinti berendezés szerelésének megkönnyítésére - amire különösen akkor van szükség, ha több, az ajtót hordozó sarokpánt kerül a bútorfalra szerelésre - a találmány egy további fejlesztése következtében az alaplappal összekapcsolt vasalatrész, vagy a vele összekötött és az alaplappal kapcsolt közlap a kapcsolással ellentétes végtartományukban mgózó csappanókapcsolók révén előszerelés céljából egymáson lazán rögzíthetők. Ezen kialakítás lehetővé teszi, hogy a vasalatrészek, illetve a sarokpántkarok egyszerű felakasztással és lenyomással a bútorfallal vagy hasonlóval lazán kapcsolatba kerüljenek, és így a szükséges beállítás elvégezhető legyen, mielőtt a vasalatrészt, illetve a közlapot az alaplappal reteszelnénk.

Célszerűen a vasalatrész egyik végtartományában egy rugózóelemmel van ellátva, amely lenyomásakor az alaplap síkjába az alaplap levágott reteszelőéle mögé csappan.

Célszerűen a rugózóelem egy, a közlap oldalsó széle által tartott rugódrót lehet.

Egy másik kivitel esetén a rugózóelem az excenter szárán az excentrikus fej és az alaplap között tartott rugótárcsa.

A találmány egy másik változata esetén a rögzítés egy kimunkálásba behelyezett sarokpántfazékra vonatkozik, mégpedig egy, a sarokpánt által az ajtóhoz kapcsoló résszel, például alaplappal. Ilyen alaplap például csavarokkal rögzíthető a bútoron. A találmány szerint célszerű, ha az alaplapot a bemunkálásba lehet helyezni, és egy reteszelőszerkezet van a sarokpántfazéknak az alaplapon történő reteszelésére.

A sarokpántfazéknak az alapra elrendezett alaplapon történő reteszelése, tehát a kimunkálás belsejében történik. A sarokpántfazéknak a kimunkálás szélén túlnyúló esetleges karimája tehát nem kell, hogy ellátva legyen valamilyen felerősítőeszközzel, például lyukakkal, és így esztétikusán síkban készíthető el.

A találmány egy további változata esetén a reteszelőszerkezet az alaplapon van rögzítve, és a sarokpántfazék fenekével reteszelő kapcsolatba hozható. Alapjában fordított elrendezés is lehetséges, azaz a reteszelőberendezés a sarokpántfazékon lehetne elrendezve. A korábban említett kivitel azonban ezen megoldáshoz képest előnyöket eredményez a helytakarékos és egyszerű kivitel tekintetében.

A reteszelőberendezés előnyösen egy formazáró, oldható gyors reteszelőbői áll, különösen kialakítható reteszelőexcenterként. A reteszelőberendezés amellett

HU 222 684 Bl egy szerelési helyzet és egy reteszelő helyzet között mozgatható. A reteszelő helyzetben a sarokpánt a kimunkálásba be- és az alaplapra felhelyezhető, és reteszelő helyzetben a sarokpántfazék az alaplapra van reteszelve. Egy különösen előnyös kivitel esetén az alaplapon egy forgatható excenterfej van rögzítve, amely reteszelő helyzetében a sarokpántfazék fenekét átfogja. Az excenterfej előnyösen tárcsa alakú, és egy ugyancsak excentrikus nyakgyűrűn fekszik, amelynek magassága a sarokpántfazék feneke vastagságának felel meg.

A sarokpántfazék fenekén egy mélyedése lehet, amely a reteszelőexcentemek a feneket átfogó szakaszát felveszi. Az excenterfej nem jelent akadályt a fenék felülete felett, hanem lényegében a sarokpántfazék mélyedésébe van besüllyesztve.

Abból a célból, hogy a sarokpántfazekat az excenterfej fölött el lehessen tolni, a sarokpántfazék fenekében, illetve annak mélyedésében kimunkálás van, amelyet az excenterfej szerelt állapotban áthatol. A sarokpántfazék szerelésének megkönnyítésére a kimunkálás, illetve a reteszelőberendezés a sarokpántfazék központjától kissé sugárirányban eltolva lehet elrendezve. Ezáltal a sarokpánt felbillentett állapotában a reteszelőberendezés könnyen hozzáférhető.

Annak biztosítására, hogy a szerelés könnyen elvégezhető legyen, a reteszelőberendezés szerelési helyzetének meghatározására egy ütköző van. Az ütköző előnyös módon egy ugyancsak excentrikusán elrendezett nyakgyűrű lehet, amely az excenterfejjel működik együtt, és amely az excenter elfordítását korlátozza és szerelési helyzetét meghatározza. Az ütköző előnyösen egy kiálló besajtolás lehet az alsó lapon. Ezáltal nincs szükség külön szerkezeti részekre, és az egyszerű felépítés is biztosított.

A találmány egy előnyös változata esetén a sarokpántfazék a reteszelőberendezéssel az alaplaphoz van feszítve. Előnyösen ezért egy ék alakú ferde felület van, amely a reteszelőberendezés mozgatásakor az ő reteszelő helyzetében a sarokpántfazék fenekét az alaplapra húzza. A sarokpántfazék rögzítése az alaplapon biztos játék- és billegésmentes rögzítést biztosít a horgonyzandó részek, mint például ajtó számára. Az ék alakú ferde felület előnyösen a reteszelőberendezésen, különösen az excenterfejen van. Alapvetően ez a ferde felület éppen fordítottan a sarokpántfenéken, illetve az alaplapon lehetne kialakítva.

A találmány további előnyös változata esetén az alaplap egy lényegében U alakú keresztmetszettel rendelkezik a kimunkálásból kinyúló rögzítőkarimával, amelyeken az alaplap az ajtón szilárdan felerősíthető, például felcsavarozható. Az alaplap rögzítése az oldalt kinyúló karimák révén lehetővé teszi hosszabb csavarok alkalmazását, mivel ebben a tartományban a horgonyzásra kerülő rész nagyobb vastagságú. A sarokpántfazék ugyancsak oldalt kiformázott karimával rendelkezhet, amelyek az alaplapot teljesen lefedik. Ezáltal az alaplap karimái az azokon elrendezett rögzítőeszközökkel le vannak fedve, és optikailag szép felületet biztosítanak. Előnyösen a sarokpántfazékon kialakított karima körülfútó bordával rendelkezik, amellyel az alaplapot pontosan körülfogja.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy háromdimenziósán állítható sarokpántkar metszete, amelynek alsó közlapja egy tartófalon előszerelt alaplappal kapcsolható össze, de attól leemelt állapotban, a

2. ábra az 1. ábrának megfelelő rajz, amelyben azonban a sarokpántkart tartó közlap az előszerelt alaplappal össze van kapcsolva, a

3. ábra a 2. ábra szerinti felülnézet, a

4. ábra a sarokpántkamak kapcsolandó lapján keresztirányban eltolhatóan vezetett közlap felülnézete, az

5. ábra az előszerelt alaplappal kapcsolandó alsó lap felülnézete, a

6. ábra egy tartórészen előszerelendő alaplap felülnézete, a

7. ábra az 5. ábra VII-VII vonal mentén vett metszete, a

8-10. ábrák az 1-3. ábráknak megfelelő, de másik kiviteli alak, ahol a kapcsolandó közlap és egy előszerelt alaplap közötti kapcsolat látható, a

11. ábra a szerelendő sarokpántkar alsó közlapjának oldalnézete, a

12. ábra all. ábra szerinti lap felülnézete, a

13. ábra egy, az előszerelendő alaplap felülnézete, a

14. ábra a 13. ábra szerinti lap elölnézete, a

15. ábra a 13. ábra szerinti alaplap XV-XV vonal mentén vett metszete, a

16. ábra az 1. ábrának megfelelő berendezés, ahol az alaplap és a közlap az előszerelés céljából egy rugódrótból álló reteszelőszerkezettel vannak ellátva, a

17. ábra a 16. ábra szerinti berendezés, ahol az alaplap és a közlap előszerelés céljából egymással reteszelve van, a

18. ábra a 2. ábrának megfelelő berendezés, ahol azonban az alaplap és a közlap reteszelt előszerelése után az excenter zárásával össze vannak kapcsolva, a

19. ábra a 16. ábra szerinti közlap alulnézete, a

20. ábra a 16-18. ábrák szerinti alaplap hosszmetszete, a

21. ábra a 20. ábra szerinti alaplap felülnézete, a

22. ábra a 2. ábrának megfelelő ábrázolásban a közlap és az alaplap a reteszelés zárása előtt, ahol egy rugózótárcsa révén előszerelt állapotban egymással össze vannak kötve, a

23. ábra a 22. ábra szerinti alaplap felülnézete, a

24. ábra egy sarokpánt sarokpántfazeka egy részének metszete, amely sarokpántfazék egy ajtó kimunkálására van behelyezve és rögzítve, a

25. ábra a sarokpánt sarokpántfazekának felülnézete, ahol szaggatott vonallal a sarokpántfazék alatt fekvő alaplap van jelölve, a

26. ábra az alaplap felülnézete az alaplapon rögzített reteszelőexcenterrel, a

HU 222 684 Bl

27. ábra az alaplap metszete, a

28. ábra a 25. ábrához hasonló sarokpántfazék felülnézete, ahol a sarokpántfazék szeretetlen állapotban van, azaz alaplap nélkül látható, a

29. ábra a sarokpántfazék 28. ábra szerinti A-A vonal mentén vett metszete.

Az 1-3. ábrákon egy sarokpántkarból és azt hordozó közlapból látható vasalatrész látható, amely 1 alaplappal köthető össze, és az alaplap 2 csavarokkal egy 3 bútoroldalfalon van előszerelve.

A keresztmetszetében U alakú 4 sarokpántkar szokásos módon két 5 kar révén egy billenthető 6 sarokpántfazékkal van összekötve, amely szokásos módon egy ajtó vagy 7 fedél lapos zsákfúratában van rögzítve.

A 4 sarokpántkar billenthetően egy első 8 közlapon van ágyazva, és ahhoz képest 9 állítócsavar mozgatásával oldalállásba elbillenthető.

Az első ugyancsak U keresztmetszetű 8 közlap a második 10 közlapon hosszirányban eltolhatóan, mélységi irányban vezethetően és egy hossznyíláson áthatoló 11 rögzítőcsavarral rögzíthető. A második 10 közlap az alsó kapcsolóként szolgáló 12 lapon beállítás céljából keresztirányban eltolhatóan van vezetve, miközben a magassági állítás az excentrikus 13 tárcsa mozgatásával történik. Az ilyen magassági állítás excenter segítségével a DE-GM 94 09 459.5 számú leírásból ismeretes, amelyre a részletes leírásnál hivatkozunk. Ennél az ismert rögzítőberendezésnél az alsó kapcsolandó 12 közlapnak megfelelő alaplap közvetlenül egy tartókarral van összecsavarozva, míg a keresztirányban eltolható második 10 közlapnak megfelelő közlap mint keresztirányban eltolható fedőlap van kialakítva.

A sarokpántkar háromdimenziós állíthatósága egy közlappal önmagában ismert módon biztosítható, amit részleteiben nem ismertetünk.

A találmány az alsó kapcsolandó 12 lapnak az előszerelt 1 alaplappal történő rögzítését célozza meg, amelyet részletesen a következőkben ismertetünk.

Az 1 alaplap egy lényegében derékszögű kivágott acéllemezdarabból áll. A bal oldali 15 végszakasz lehajlítással a 16 középrészhez képest fel van emelve, aminek következtében aló középrész alsó oldalának síkja és a 15 végszakasz alsó oldalának síkja között egy rés van. A 15 végszakasz egy 17 furattal van ellátva, amelyen egy 18 csap hatol keresztül, amely felső oldalán egy tárcsa alakú excentrikus 19 fejet hordoz, és alsó oldalán 20 szegecsfejjel rendelkezik, amely révén a 18 szár a 17 furatban elfordíthatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul van rögzítve. Az excentrikus tárcsa alakú 19 fej a 3. ábrán látható módon 21 kereszthasítékkal van ellátva, és így azt egy csillagcsavarhúzóval tehet forgatni.

Az 1 alaplap továbbá két 22 rögzítőfúrattal van ellátva, amelyen keresztül egy 3 oldalfalon történő előszerelés céljából 2 rögzítőcsavarok nyúlnak. Az 1 alaplapnak a jobb oldali szélességében csökkentett 23 végén egy leferdítéssel van ellátva úgy, hogy egy bekapaszkodásra alkalmas kampószerű 24 kiugrás vagy él jön létre.

Az 1 alaplappal egy alsó kapcsolandó 12 lap köthető össze, amely az első 8 közlapon és a második 10 közlapon keresztül a sarokpántkart hordozza. Az alsó 12 lap mint négyszög alakú, az 1 alaplapot átfogó fedőlap van kialakítva, amely alsó oldalán egy körbefútó széllel rendelkezik. Jobb oldalán a körbefútó 26 szél behajlítása kampó alakúan van kialakítva, mégpedig a kampó alakú 24 kiugrással komplementer profillal úgy, hogy a kampó alakú 24 kiugrás és a kampó alakú 27 behajlítás a 2. ábrán látható módon egymással kapcsolatba hozható, azaz egymásba akasztható.

A 12 lap kampó alakú 27 behajlítással szemben fekvő bal oldali tartományában 29 áttöréssel van ellátva. Jobb oldalán az egyenesen futó 27 behajlítás kampó alakú, mégpedig a kampó alakú 24 kiugrással komplementer profillal, és így a kampó alakú 24 kiugrás és a kampó alakú 27 behajlítás a 2. ábrán látható módon egymással összeakasztható.

A 12 lap a kampó alakú 27 behajlításával szemben fekvő bal oldali végtartományában 29 áttöréssel van ellátva, amely nagyobb, mint az excentrikus 19 fej átmérője, és így a 12 lap az 1 alaplapra úgy van felhelyezve, hogy az excentrikus 19 fej a 29 áttörésben fekszik. A 29 áttörés bal oldali végtartományában lépcsős 30 vállal van ellátva.

Amennyiben a 12 közlapot az 1. ábrán látható módon felülről az 1 alaplapra helyezzük, az egymással összekapcsolandó vagy egymásba akasztandó 24 kiugrás és 27 behajlítás egymás előtt vannak, és az excentrikus tárcsa alakú 19 fej - amely az 1. ábrán látható szerelési helyzetében teljesen lefedi az 1 alaplapot - belekapaszkodik a 12 lap 29 áttörésébe, ebben az összeállított helyzetben egy csillagcsavarhúzóval a 19 fej az

1. ábrán látható helyzetéből a 2. és 3. ábrán látható helyzetébe forgatható, amely helyzetben a 19 fej a lépcsősen és ék alakban kiképzett 30 vállat átfogja, és szélével a váll 32 élébe ütközik, aminek következtében a 12 lap az 1 alaplaphoz viszonyítva balra kerül eltolásra, és az egymással komplementer összeakaszkodó 24 kiugrás és 27 behajlítás egymással kapcsolódási helyzetbe jut.

A 8-14. ábrák szerinti kiviteli példánál a háromdimenziós állítást tehetővé tevő kialakításnál a 4 sarokpántot hordozó közlap egészen az alsó kapcsolandó 40 közlapig azonos az 1-3. ábrák szerinti megoldással. Az alsó kapcsolandó 40 közlap egy vele összeszegecselt excenter révén a második 41 közlappal van összekötve, mint ahogy azt a DE-GM 94 09 459.4 leírás is ismerteti.

A 40 közlap szintén lényegében négyszögletes kialakítású, és alsó oldalán körbefútó 42 széllel rendelkezik, amellyel a 43 alaplapot részben átfogja. A 43 alaplap bal oldali végtartományában egy, a 44 főrésszel szemben magasított 45 szakasszal van ellátva, amely viszont fúrattal rendelkezik. Ebben a fúratban az 1-3. ábrákkal kapcsolatban leírt módon forgathatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul egy tárcsa alakú excentrikus fej van ágyazva. A 43 alaplap két 48 fúrattal van ellátva, amelyek révén a 49 rögzítőcsavarokkal egy bútorfalra erősíthető.

HU 222 684 Bl

A 43 alaplap jobb oldali végtartományában szélességében csökkentett kialakítású 50 résszel van ellátva. Bal oldali végtartományában a 43 alaplap 51 áttöréssel van ellátva, amely bal oldalán egy kapaszkodásra alkalmas 52 éllel rendelkezik.

Az alsó kapcsolandó 40 közlap jobb oldali végtartományában 54 áttöréssel van ellátva, amelynek külső élét 55 borda alkotja, amely a 9. ábrán látható állapotban a kampó alakú 50 rész révén kerül megfogásra. A 40 közlap bal oldali végén egy lefelé irányuló kampó alakú 56 megtöréssel rendelkezik, amely a 9. ábrán látható kapcsolt helyzetben a 43 alaplap 51 áttörésének hátsó 52 élét fogja meg.

Az alsó 40 közlap bal oldali végtartományában továbbá egy lényegében derékszögű 59 áttöréssel van ellátva, amely az excentrikus 47 fej felvételére szolgál.

A kapcsolandó 40 közlapnak a 43 alaplappal történő kapcsolására a 40 közlapot a 8. ábrából látható módon a 43 alaplapra úgy helyezzük fel, amelyben az excentrikus fej a megemelt 40 szakaszt teljesen lefedi. Mihelyt a 40 közlap a 43 alaplapra felhelyezésre kerül, egy csillagcsavarhúzóval a 47 excentrikus fejet oly mértékben elforgatjuk, hogy annak a széle az 59 áttörés hátsó 60 élébe kapaszkodik, és a 40 közlap balra eltolódik, amikor is az egymással kapcsolandó - 50, 55 és 50, 56 - részek egymásba kapaszkodó helyzetbe kerülnek.

A 16-21. ábrákon az 1-15. ábrákon ismertetett berendezésnek egy olyan változata látható, ahol az 1 alaplap és a 12 lap előszerelés céljából egymással összekapcsolhatók, illetve egymáshoz reteszelhetők. A 12 közlap alsó részén körülfutó 26 szél végtartományában egymással szemben fekvő táskákkal vagy 37 kimunkálásokkal rendelkezik, amelyekben rugózó- 28 drót vége van rögzítve. Az 1 alaplap hátsó, azaz csuklóoldalával szemben fekvő vége tetőszerű 31 élezéssel vagy leferdítéssel van ellátva. Ez a tetőszerű 31 élezés vagy leferdítés és a 28 rugódrót elrendezése úgy van megválasztva, hogy az 1 alaplapnak a 17. ábra szerinti reteszelése jön létre a 12 lappal, amikor - mindkettő a 24, 27 részekkel - kapcsolatba kerülnek, és végül a 12 lap hátsó végénél lenyomásra kerül, és a 28 rugódrót az 1 alaplap 31 élezése ferde felülete fölé csúszik, és reteszelően az alsó 31 élezés ferde felületébe kapaszkodik. Ez a csak reteszeléssel előidézett előrögzített helyzet a 17. ábrán látható. Egy esetleges szükséges beállítás után a 18. ábrán látható végleges reteszelés biztosítható az excentrikus tárcsa már leírt elfordításával.

Az 1 alaplap járulékosan felső oldalán egy bütyök alakú 30 vállal vagy kiugrással van ellátva, amely ütközőt szolgáltat az excentrikus 19 fej számára a nyitott, tehát nem reteszelt helyzetben.

A 22. és 23. ábra szerinti kiviteli példánál a 18 csapon az excentrikus 19 fej és az 1 alaplap felső oldala között egy rugózó- 32 tárcsa van felerősítve, amely az alaplap hátsó végét kismértékben a 22., 23. ábrákon látható módon átfogja. A 12 lap széle hátsó végtartományában 33 leferdítéssel van ellátva. Amikor az 1 alaplapot és a 12 lapot az elülső végtartományaikban ismert módon egymással összeakasztjuk, és a 12 közlapot hátsó végtartományában lenyomjuk, a közlap 33 leferdítéssel ellátott hátsó széle a rugózó- 32 lapnak túlnyúló részén áthalad, mígnem a 22. ábrán látható módon a lépcsőn fekszik, amely a 29 áttörés és a 12 lap hátsó széle révén van kialakítva.

A 24-29. ábrákon bemutatott berendezés egy sarokpántfazék rögzítésére lényegében U alakú 100 alaplappal rendelkezik, amely lemezből hajlítással és stancolással van kialakítva (lásd 26. és 27. ábrákat). A 100 alaplap oldalt kinyúló közös síkban fekvő végekkel rendelkezik, amelyek mindig egy 101 rögzítőkarimát alkotnak. A 101 rögzítőkarimákban mindig egy átmenőfurat van kialakítva, hogy a 100 alaplapot csavarokkal vagy hasonlókkal lehessen rögzíteni.

A 100 alaplapot egy ajtó vagy hasonló kimart 102 kivágásába helyezzük, és csavarozással rögzítjük, előnyösen a 100 alaplap ebből a célból nem ábrázolt ékkel van ellátva, és géppel szerelhető. A 100 alaplap U alakú kialakítása ezen kimunkálás alakjához van hozzáigazítva.

A 100 alaplap 103 fenékszakaszán egy 104 reteszelőexcenter van rögzítve, amely a sarokpántfazék számára egy reteszelőberendezést alkot. A 104 reteszelőexcenter a 100 alaplappal egy, a 102 kivágás fenekére merőleges tengellyel forgathatóan van összekapcsolva, különösen szegecselve. Mint ahogy a 24. és 27. ábrák mutatják, a 104 reteszelőexcenter egy tárcsa alakú 105 excenterfejjel rendelkezik, amely ugyancsak excentrikus 106 nyakgyűrűn ül. A 100 alaplap a furat tartományában kiálló 107 kisajtolással van ellátva, amely ütközőt alkot a 104 reteszelőexcenter 106 nyakgyűrűje számára. Ez az excenter forgását korlátozza, és szerelési helyzetét határozza meg (27. ábra).

A 108 sarokpántfazék egy serleg alakú 109 fazékszakasszal rendelkezik, és lényegében hengeres keresztmetszettel (28., 29. ábrák), amely belső terében a sarokpánt összebillentett helyzetében a 110 kart felfogja (24. ábra). Oldalt kiugróan a 109 fazékszakasz felső szélén 111 karimák vannak, amelyek 102 kivágáson keresztül az ajtón kinyúlnak, és annak belső oldalára felfekszenek úgy, hogy a sarokpántfazék ott megtámasztásra kerül. Alii karimák úgy vannak méretezve és elrendezve, hogy a 100 alaplap 101 rögzítőkarimáját teljesen befedik. Széleiken körbefutó és a 112 ajtó felé kiugró 113 bordával vannak ellátva, amely a 100 alaplap rögzítőkarimáját pontosan körülfogja, és teljesen lefedi.

A 108 sarokpántfazék 114 fenekén egy süllyesztett 115 mélyedéssel rendelkezik, amely 116 átmenőfurattal van ellátva, amelyen a sarokpánt szerelt állapotában a 105 excenterfej áthatol. A 108 sarokpántfazék ezen 115 mélyedése oly mértékben felfogja a 105 excenterfejet, hogy az a sarokpánt külső 110 karját annak zárt állapotában nem zavarja (24. ábra).

A 115 mélyedés és ennek megfelelően a 104 reteszelőexcenter, valamint a 100 alaplap teljes elrendezése a sarokpántfazék központjához képest sugárirányban el van tolva, mégpedig a 110 kar horgonyzási pontjától elfelé irányban úgy, hogy a 104 reteszelőexcenter egyrészt nem zavarja a 110 kart, másrészt a sarokpánt nyitott helyzetében könnyen hozzáférhető. Azonkívül az

HU 222 684 Bl ajtó nyitásakor és zárásakor fellépő nyomaték jobban felvételre kerülhet.

A sarokpánt szerelése a következőképpen történik.

Először a 100 alaplapot a 102 kivágásba helyezzük, és ott megfelelő csavarokkal a 101 rögzítőkarimán felerősítjük.

A 108 sarokpántfazekat a sarokpánt nyitott helyzetében a 102 kivágásba és a 100 alaplapra helyezzük. Ebből a célból először a 104 reteszelőexcentert a 107 ütközőhöz forgatjuk, amikor is a 104 reteszelőexcenter szerelési helyzetében van. A 108 sarokpántfazék behelyezésekor a 105 excenterfejet a 116 átmenőfüraton keresztül a 114 fazék fenékhez vezetjük mindaddig, míg a 105 excenterfej a 108 sarokpántfazék belső oldalán, annak 114 feneke fölött áll.

Ebben a behelyezett helyzetben a 108 sarokpántfazekat a 104 reteszelőexcenter forgatásával a 100 alaplapon reteszeljük. Ekkor a 105 excenterfej az 1. és 2. ábrán látható módon átfogja a 108 sarokpántfazék 114 fazékfenekét. A sarokpántfazék 111 karimája tartományában reteszelésre nincs szükség, úgyhogy a 111 karima simára alakítható ki.

Célszerűen a 104 reteszelőexcenter 106 nyakgyűrűinek magassága megfelel a 108 sarokpántfazék 114 feneke vastagságának. A 105 excenterfej alsó oldala enyhén döntött lehet, azaz ék alakú ferde felülettel rendelkezik, hogy így kis feszítőerőt tudjon kifejteni. A 108 sarokpántfazék a 100 alaplaphoz kerül feszítésre. így szilárd, játékmentes reteszelés biztosítható a 108 sarokpántfazék számára.

Claims (10)

1. Berendezés vasalat rögzítésére, előnyösen egy sarokpánt tartókaijának bútorfalon vagy hasonlón történő rögzítésére, amely a falon (3) feszítőékkel vagy csavarral (2) rögzíthető alaplapból (1) áll, amellyel a vasalat vagy egy azzal összekötött rész összekapcsolhatóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az alaplap (1) és a vasalat vagy annak része egyik végükön egymással összeakasztható kiugrással (24) és/vagy behajlítással (27) vannak ellátva, és másik végtartományukban mindkettőt reteszelő szerkezettel vannak ellátva.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplap (1) és a vasalat vagy a vele kapcsolt rész párhuzamos eltolással egymásba kapaszkodó kapcsolt helyzetbe hozhatóan van kialakítva, és az alaplap (1) a kiugrással (24) szemben fekvő végtartományában egy forgatható, de tengelyirányban eltolhatatlan excentrikus tárcsa alakú fejjel (19) van ellátva, amely az alaplapot (1) lefedő állásából egy azon túlnyúló helyzetbe fordíthatóan van kialakítva, amelyben a vasalatrészlapon (12) lévő áttörésén (29) áthatolóan, az áttörés (29) szélének egy vállát (30) átfogóan, a vasalatrész lapját (12) eltolóan és az egymásba akasztandó részeket kapcsolt helyzetükbe juttatóan van kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vasalatrész kapcsolandó része egy lap (12).

4. Az 1 -3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplap (1) elülső végén egy hegyesszögű éllel rendelkező kiugrással (24) és a lap (12) a mögé kapaszkodó komplementer behajlítással (27) van ellátva.

5 egy lényegében U alakú keresztmetszete van oldalt a kimunkálásból kinyúló rögzítőkarimával (101).

19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sarokpántfazék- (108) oldal kiformázott karimával (111) rendelkezik.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lap (12) áttörése (29) szélének a fej (19) által átfogott válla (30) ék alakú lesarkítással van ellátva.

6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplap (43) és a vasalatrész közlapja (40) egymással szemben fekvő homlokoldalai párhuzamos eltolással és hátrakapaszkodással egymásba akasztható részekkel (50,55,52,67) vannak ellátva, és az alaplap (43) elfordíthatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul egy excentrikus lap alakú fejjel (47) van ellátva, amely a vasalatrész közlapjának (40) áttörésén (59) áthatolóan az áttörés (59) egy élébe (60) kapaszkodóan, és az összekapcsolandó részeket kapcsolt helyzetbe hozóan van kialakítva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplappal (1) összekapcsolt vasalatrész vagy a vele összekötött és az alaplappal (1) kapcsolt közlap (12) a kapcsolással ellentétes végtartományukban rugózó csappanókapcsoló révén előszerelés céljából - egymáson lazán rögzíthetően vannak kiképezve.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vasalatrész (4) vagy a lap (12) végtartományában a rugózóelem a közlap (40) lenyomásakor, az alaplap (1) síkjában, az alaplap (1) lesarkított hátsó reteszelőéle (31) mögé csappanóan van kialakítva.

9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rugózóelem a közlap (12) oldalsó széleiben (26) tartott rugódrótból (28) áll.

10. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rugózóelem az excenter szárán (18) az excenterfej (19) és az alaplap (1) között tartott rugótárcsából (32) áll.

11. Berendezés egy kimunkálásba helyezhető sarokpántfazék rögzítésére a sarokpánt által felerősített részen mint ajtón rögzíthető alaplappal, azzal jellemezve, hogy az alaplap (100) a kimunkálásba (102) helyezhetően van kialakítva, és egy reteszelőszerkezet (104) van az alaplapon a sarokpántfazék (108) reteszelésére.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet (104) az alaplapon (100) van rögzítve, és a sarokpántfazék (108) fenekével (114) reteszelő kapcsolatba hozhatóan van kiképezve.

13. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet a sarokpántfazék fenekén van, és az alaplappal (100) reteszelő kapcsolatba hozhatóan van kiképezve.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet (104) mint formazáró oldható gyorsretesz, különösen mint excenter van kialakítva.

15. Az 1 -14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplapon (100) vagy a sarokpántfazék fenekén egy forgatható excenterfej (105) van rögzítve, amely reteszelő helyzetében a sarokpántfa6

HU 222 684 Bl zék (108) feneke (114) vagy az alaplap alá kapaszkodóan van kialakítva.

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sarokpántfazék (108) fenekének (114) egy mélyedése (115) van, amely a reteszelőszerkezetnek (104) a fenéken átkapaszkodó szakaszát felvevőén van kialakítva, miközben a mélyedésben egy kimunkálás (116) van, amelyen szerelt állapotban a reteszelőszerkezet áthatolóan van kialakítva.

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet (104) a sarokpántfazekat (108) az alaplapra (100) feszítőén van kialakítva, és különösen ék alakú ferde felület van, amely a reteszelőszerkezet működtetésekor a sarokpántfazék (108) fenekét (114) az alaplapra húzóan van kialakítva.

18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alaplapnak (100)

10 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet (104) szerelési helyzetének meghatározására egy ütközője (107) van, amelyet előnyösen az alaplap (100) kiálló kisajtolása alkot.