HU221721B1 - Eljárás motoros jármű gyártására, valamint félkész-karosszéria az eljárásban való alkalmazáshoz - Google Patents

Abstract

A találmány motoros járművek, különösen tömeggyártási módszerekkellétrehozható orrmotoros járművek szegmen- tált előállítására szolgálóeljárásra vonatkozik, amelynek során két fő karosszériarésztegyesítenek megfelelő gyártástechnológia alkalmazásával. A félkészkarosszériát a két fő karosszériarészt[elülső szerkezet (1), hátsószerkezet (2)] egymástól függetlenül felszerelik a hozzájuk tartozóelemekkel és részegységekkel, így például a fő gépészeti részekkel(motor, hajtómű, kiegészítő és járulékos egységek stb.), amelyeket azegyik fő karosszériarészhez[elülső szerkezet (1)] csatlakoztatnak. Afőként dekoratív, vagyis felszerelési/berendezési részek (ülések,burkolatok, szőnyegek és hasonlók) a másik fő karosszériarészhez[hátsó szerkezet (2)] kapcsolódnak. Miután a fő karosszériarészeket[elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] legalább részben elláttákaz elemeikkel és részegységeikkel, mereven összekapcsolják azokat. Afő meghajtó és gépészeti részegységek és elemek az elülső szerkezetben(1) kerülnek elhelyezésre, míg a hátsó szerkezet (2) a többikarosszériaelemet és járulékos részt, illetve részegységet tartalmazzaaz összeszerelés végső fázisában. A szegmentálás – megosztás – akarosszéria középső tartományában, vagy annak közelében történik. Aműveletekhez szokásos szerelő-csatlakoztató szerszámok használhatók.Nincs szükség messzemenő változtatásokra és módosításokra a járművekdesign-kialakítása vonatkozásában; a szegmensek létező, önmagábanismert módszerekkel létrehozhatók. Miután az elülső szerkezetet (1) ésa hátsó szerkezetet (2) egymással egyesítették, a jármű színérefestett, és az elülső rész végelemeit képező részt, illetve részeket,például a sárvédőket, a motorfedelet, az elülső ajtókat, a lökhárítótés a radiátorrácsot vagy hűtőrácsot szerelik fel. ŕ

Description

míg a hátsó szerkezet (2) a többi karosszériaelemet és járulékos részt, illetve részegységet tartalmazza az összeszerelés végső fázisában. A szegmentálás - megosztás - a karosszéria középső tartományában, vagy annak közelében történik. A műveletekhez szokásos szerelő-csatlakoztató szerszámok használhatók. Nincs szükség messzemenő változtatásokra és módosításokra a járművek design-kialakítása vonatkozásában; a szegmensek létező, önmagában ismert módszerekkel létrehozhatók.

Miután az elülső szerkezetet (1) és a hátsó szerkezetet (2) egymással egyesítették, a jármű színére festett, és az elülső rész végelemeit képezd részt, illetve részeket, például a sárvédőket, a motorfedelet, az elülső ajtókat, a lökhárítót és a radiátorrácsot vagy hűtőrácsot szerelik fel.

A találmány motoros jármű gyártására szolgáló eljárásra, valamint az eljárásban alkalmazható félkész karosszériára vonatkozik. Elvileg - extrém esetekben - 15 motoros járművek teljesen egyedi részekből állíthatók elő, de összeszerelhetek előre gyártott elemekből is.

A motoros járművek modem gyártási módszerének többnyire egy vegyes rendszer tekinthető.

A motoros járművek - gépjárművek - előre gyár- 20 tott részeit, alkotóelemeit és részegységeit különféle mértékben helyezik nyitott, készre festett karosszériákba. E módszer hátránya, hogy a készre festett, érzékeny karosszériákat a különféle és sokféle, nagy terjedelmű részegységek és szerkezetek beszereléskor rongálhat- 25 ják, károsíthatják. A külső festett karosszériafelületnek az összeszerelés során bekövetkező sérüléseit utólag, a teljes jármű készre gyártását követően kell javítani, ami jelentős többletköltségeket okozhat. A nagy részegységek karosszériába juttatása és összeszerelése bonyolult 30 művelet, amelyet mivel gyakran nehezen automatizálható, kézi munkával, nehéz, pszichológiai terhelést is jelentő körülmények között kell végezni. A kisebb részek összeszerelése növeli a helyszíni szerelési műveletek számát, a szerelők és szerelőcsoportok e munkák során 35 gyakran egymás útjába kerülnek, egymást akadályozzák, ami megnöveli a szerelésre forditandó időt. A szabványosítást és típusflexibilitást nehéz egymással kombinálni.

Amint ismeretes, gazdaságos megoldás úgy biztosít- 40 ható, ha minimális számú előre összeszerelt részegységeket (alegységet) használunk a komplex termékek előállításához. A jelenlegi modem gyártási koncepciók ezért azon az elven alapulnak, hogy a járművet maximális méretű egyedi modulokban kell előre gyártani. Az 45 egyedi modulok egymástól különállóan alakíthatók ki. Miután ezeket - esetleg különálló munkahelyeken - legyártották, szállítószerkezet, például konvejor segítségével juttathatók arra a helyre, ahol a jármű végleges összeszerelése történik. 50

Horst Pippert „Karossiertechnik” c. kézikönyve (2nd edition, Würzburg: Vogel Buchverlag 1993) számos különféle modulszerkezetes szerelési műveletet ismertet, amelyek gépjárművek (motoros járművek) összeszerelésének a racionalizálására szolgálnak. 55

Az alkeret-szerkezetes eljárás szerint az alkeretek mind az alvázat, mind a hajtóművet felveszik. Az alkereteket előre egyesítik és csavarozzák az önhordó karosszériához Silentblokk-típusú gumi-fém kapcsolatok beépítésével. 60

Olyan megoldás is ismeretes például, amelynél a teljes műszerfalat, beleértve a vezetőfülkét és a pedálokat is, egy modulban helyezik be a félig kész karosszéria elülső részébe, és a padlócsoporthoz csavarozzák, vagy más módon rögzítik ahhoz.

Egy másik megoldás szerint a padlóelemnek készre szerelt vezetőfülkével, pedáltartókkal és ülésekkel rendelkező modulja van, amely alulról vezethető be és rögzíthető a karosszériatartó szerkezethez.

Ismeretes olyan módszer is, amelynél az elülső rész el van különítve a tetőtől és a padlócsoporttól. A jármű e vízszintes megosztása révén a padlócsoport könnyen szerelhető, és - ami speciális megoldás - a hajtóműblokk könnyen beszerelhető a végleges összeszerelési; művelet befejezése előtt

Ha a járművet elülső és hátsó részre osztják meg, függőleges értelemben megosztott karosszériáról van* szó. Ebben az esetben a zárt, merev, az utasteret határoló karosszériarész a jármű középső tartományában különállóan elkészített, az acélvázszerkezetben lévő elülső és hátsó részhez van csatlakoztatva.

Valamennyi, egymástól egyébként eltérő módszer a maximális méretű előre gyártott egységek problematikáján alapul. Bár egymástól eltérő mértékben valamennyi módszernek az a hátránya azonban, hogy többnyire csak egyetlen követelményt optimalizálnak, nevezetesen megkönnyítik az összeszerelést, ugyanakkor megkövetelik a messzemenő szerkezeti vagy designváltoztatások kompenzálását.

Gyakran válik szükségessé a lemondás arról a gazdaságos módszerről, amely szerint az önhordó karosszériát sajtolt részekből konstruálják; vagy új anyagokat kell alkalmazni anélkül, hogy ez meggyőző előnyökkel járna.

A WO 92/07749 számú közzétételi iratból olyan, motoros járművek (gépjárművek) összeszerelésére irányuló eljárás ismerhető meg, amely szerint egy elülső szerkezet a végleges elkészültét követően van egy ugyancsak teljesen készre gyártott hátsó szerkezethez csatlakoztatva. A karosszéria osztósíkja centrálisán húzódik a tetőtartományon keresztül. Ennek az ismert módszernek az a hátránya, hogy a megkívánt stabilitás miatt igen bonyolult a karosszéria két fő részének az egymáshoz csatlakoztatási művelete. Abban az esetben, ha a karosszéria önhordó, a tetőrész teherviselő. Ha az elülső szerkezetet a hátsó szerkezethez centrálisán a tetőtartományban csatlakoztatják, az igen vékony lemezanyag nem képes teherviselésre, következéskép2

HU 221 721 Bl pen a hasonlóképpen megosztott padlócsoportot kell megfelelően megerősíteni. Az ilyen megerősítés azonban jelentősen megnöveli a gépjármű önsúlyát.

A JP-A-6-8851 számú japán szabadalmi leírásból olyan megoldás ismerhető meg, amelynél a karosszériát nem ekvatoriálisan osztják meg, hanem a jármű több részt tartalmaz. A padlócsoport ugyanúgy, mint a karosszéria, amely a padlócsoportra van rászerelve, két részt tartalmaz. Az e szabadalmi leírásban ismertetett módszerrel kapcsolatban hangsúlyozzák a váz fontosságát, amely nagyon közel áll azokhoz a gépkocsikeretszerkezetekhez, amelyek korábban voltak használatosak. Ez a megoldás erős profilok és járulékos keretek alkalmazását teszi szükségessé.

A fenti problémákból kiindulva a találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson motoros járművek - gépjárművek - gyártására, amely alkalmas gazdaságos részkonstrukciók előállítására, és amelynél az egyedi részek lényegében hagyományos anyagokból, hagyományos szerszámokkal és módszerekkel készíthetők.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során a félkész karosszériát két fő karosszériarészben (elülső szerkezet és hátsó szerkezet) előreszereljük; a fő karosszériarészeket (elülső szerkezet, hátsó szerkezet) egymástól függetlenül a hozzájuk rendelt elemekkel (részegységekkel) felszereljük; a fő gépészeti részeket, illetve részegységeket [motor, hajtómű (transzmisszió), járulékos és kiegészítő részek és elemek és hasonlók] főként az egyik fő karosszériarészhez (elülső szerkezet) csatlakoztatjuk, és a dekoratív/felszerelési, illetve berendezési részekkel (ülések, burkolatok, szőnyegek és hasonlók) főként a másik fő karosszériarészt (hátsó szerkezet) szereljük fel; és miután a fő karosszériarészeket (elülső szerkezet, hátsó szerkezet) legalább főként, illetve lényegében komplettiroztuk, ezeket egymáshoz illesztjük, és mereven összekapcsoljuk.

Ez azt jelenti, hogy az előre gyártást csupán két fő részből, vagy két fő elemcsoportból hajtjuk végre. A hátsó szerkezet és elülső szerkezet készítéséhez és részegységekkel, elemekkel, tartozékokkal való felszereléséhez túlnyomórészt meglévő, ismert gyártóberendezéseket és összeszerelési módszereket lehet alkalmazni. A hagyományos anyagok továbbra is használhatók, és nincs szükség a járművek designjának a megváltoztatására. Az elülső szerkezet és a hátsó szerkezet különféle helyeken egyesíthetők egymással. A befejező fázisban e fő karosszériarészeket ugyanazon a helyen egyszerűen egymáshoz kell vezetni és illeszteni és ezek szegecseléssel, csapos kapcsolásokkal, csavarozással vagy hegesztéssel rögzíthetők egymáshoz. A karosszéria ugyanúgy, mint korábban - önhordó.

Az azzal járó költség, hogy több modellt kínálunk, jelentősen csökken, mert a gépészeti változatok alapvetően a különböző motorizációra korlátozódnak, míg sokkal tágabb lehetőségek kínálkoznak a dekoráció, az enteriőr kialakítása, valamint tartozékok és extrák megválasztása vonatkozásában. A flexibilitás azáltal is növelhető, hogy igen nagy a szabadságfoka különféle individuális változatok kombinálásának a végső szerelési fázisig.

Különösen előnyös, ha a sárvédőket, a motorházfedelet, az ajtókat és más külső boritóelemeket, például a lökhárítót, radiátorrácsot (hűtőrácsot) és hasonlókat az elülső szerkezethez csak azután rögzítjük, hogy a fő karosszériarészeket már egymáshoz csatlakoztattuk. Ennek az intézkedésnek köszönhetően valamennyi érzékeny felületi tartomány hiányzik, amikor az elülső szerkezet csatlakoztatása történik, így ezek a felületek nem sérülhetnek meg a hajtómű és a transzmissziós szerkezet, illetve blokk, valamint a fő kiegészítő egységek csatlakoztatásakor, és amikor a vezetőfülkét, részeit és a pedálokat beépítjük az elülső szerkezetbe.

Valamennyi modellváltozatban az elülső rész, illetve szerkezet egyforma festékkel vonható be, és a festett felületek el vannak takarva, tehát láthatatlanná válnak, amikor a külső héjalórészek egymáshoz csatlakoztatása megtörtént. Tekintettel a modem motoros járművekkel - gépjárművekkel - szemben támasztott áramvonalassági követelményre, ennek a találmányi részmegoldásnak további előnye is van, mert a motorházfedélnek lényegében takarnia kell a szélvédő lemez alsó keretét, igy például lehetővé téve a szélvédő törlőkarjának a bemélyített elhelyezését és áramvonalassá tételét, és az A oszlopot is takarja a szélvédő lemez és az ajtókeret, amely igy hézagzáró módon illeszkedik ebben a helyzetében. Ez mind ez ideig ismeretlen előnyöket biztosit a>. gyártási hely megválasztásában, a piaci flexibilitásban, a logisztikában és a javításban.

További előnyt jelent, ha az elülső szerkezethez utólag rögzítendő, és a jármű színével azonos színűié festett részek, illetve elemek együtt, ha szükséges, egyidejűleg festhetők be a hátsó szerkezettel. Ez biztosítja, hogy nem jelentkeznek észrevehető színárnyalatkülönbségek a kész járművön.

Elvileg a fő karosszériarészek az A oszlop magasságában, illetve szintjén egyesíthetők egymással, és a csatlakoztatáshoz előirányzott helyek, illetve elemek a szélvédő lemez keretén, valamint a padlóegyüttesen, közelítőleg az Λ oszlop felső végének a szintjén helyezkedhetnek el. A szélvédő lemezhez előirányzott keret elhelyezkedhet akár az elülső szerkezeten, úgyhogy az A oszlop részévé válik ennek az elülső szerkezetnek, akár a hátsó szerkezeten, amikor is ez utóbbinak képezi részét. A szélvédő lemez keretének elülső szerkezeten történő elhelyezésének az előnye abban rejlik, hogy a hátsó szerkezet nagyobb nyílással rendelkezik a belső elemek elhelyezéséhez.

Abban az esetben, ha a fő karosszériarészek a szélvédő lemez alatt vannak egymástól elválasztva, nagyobb a szabadságfoka a karosszéria szegmens-design kialakításának. így például akár limuzin, akár kupéváltozat ellátható ugyanazzal az elülső szerkezettel.

Előnyös az a találmány szerinti megoldás is, amelynél az elülső szerkezet tartalmazza a teljes padlóegyüttest, például az autó-fenéklemezt és a futóműkeretet is, miáltal a találmány előnyei a standard meghajtású gépjárműveknél is biztosíthatók (elülső vagy hátsó hajtás).

A találmány a szabványosítás új formáit eredményezheti, miáltal javíthatók a gyártási, használati, elhelyezési, javítási és visszaforgatási logisztikák. Az egye3

HU 221 721 Bl di előnyök kombinálásának járulékos meghatározó szinergetikus hatása van a hagyományos módszerekhez viszonyítva. Mind jobbkormányos, mind balkormányos változatok minden nehézség nélkül konstruálhatók.

Az üreges karosszériatag középső tartományának a 5 közelében lévő széles nyílásnak köszönhetően a csatlakoztatandó részek és részegységek könnyen, és mindkét szegmenshez (vagyis a fő karosszériarészekhez) egyidejűleg bejuttathatók és csatlakoztathatók azok végleges egyesítését megelőzően. 10

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a félkész karosszériát és annak részeit tartalmazzák, és az eljárás legfontosabb műveleteit érzékeltetik. A rajzokon az 1. ábrán egy félkész karosszéria első és hátsó ré- 15 sze perspektivikus nézetben látható;

a 2. ábra az elülső rész külső borítóelemeinek a perspektivikus nézete;

a 3. ábrán az 1. ábra szerintihez hasonló, de a hátsó rész vonatkozásában módosított fél- 20 kész karosszériát tüntettük fel;

a 4. ábrán a félkész karosszéria egy másik kiviteli alakjának a perspektivikus képe;

az 5. ábra egy áramvonalas modem jármű A oszlopának a perspektivikus rajza, amelyen 25 az oszloppal szomszédos elemeket is feltüntettük.

Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti félkész karosszéria két fő karosszériarész, az 1 elülső szerkezet és a 2 hátsó szerkezet egyesítésével van kialakít- 30 va. Az alrészegységek, amelyek alapvetően meghatározzák a jármű gépészeti-mérnöki tulajdonságait, az 1 elülső szerkezetben kerülnek elhelyezésre. Ezek az alrészegységek például a 14 motor, a (nem ábrázolt) transzmissziós szerkezet (hajtómű), valamint (ugyan- 35 csak nem ábrázolt) járulékos szerkezetek, mint például a légkondicionáló egység, a dinamó, a radiátor stb. Az 1 elülső szerkezet tartalmazza a 17 vezetőkabint is a (nem ábrázolt) vezetői-irányító elemekkel és tartozékokkal, műszerfallal. 40

Az 1 elülső szerkezetet vagy részt a 8 karosszéria orr-részek, vagyis a jármű elülső vége, és a 9 A oszlop határolja, amely utóbbi a 20 szélvédő lemezhez előirányzott 10 kerettel van lezárva. A 12 padlóegyüttes, amely az 1 elülső szerkezethez tartozik, közelítőleg a 45 9 A oszlop tetejével szemben (függőleges értelemben az alatt) végződik. Az 1 elülső szerkezet vagy elülső rész olyan konstrukció, amely meghatározza a jármű szilárdságát (erejét) és ütközéskori viselkedését, és szállításkor az egységeknek az 1 elülső szerkezetbe való be- 50 építése előtt egyszínűre festett állapotban van, nem a kialakítandó jármű színében. A félkész karosszéria középső tartományában lévő nagyméretű nyílás lehetővé teszi a 17 vezetőkabin (műszerfal) előzetes beszerelését, és megkönnyíti a motor és a kiegészítő egységek fe- 55 lülről történő bevezetését a motortérbe, valamint a tengely beillesztését és rögzítését, vagy pedig a komplett hajtómű elhelyezését alulról orrmotoros járművek esetében. Miután az 1 elülső szerkezetben elhelyeztük az ide előirányzott, itt szükséges részegységeket és részeket, 60 az 1 elülső szerkezetet és a 2 hátsó szerkezetet az összeállítási (egyesítési) helyre szállítjuk, amely a végleges gyártási fázishoz van előirányozva. Az adott szakterületen általánosan elfogadott felfogás szerint egyébként az

A oszlop és a B oszlop határolják az elülső ajtó, a B oszlop és a C oszlop pedig a hátsó ajtó tartományát [lásd például a „Kraftfahrtechnisches Taschenbuch” (Bosch,

20. Auflage 87) 544. oldalán leírtakat],

A 2 hátsó szerkezetet all karosszéria-végrész és a 15 tetőtoldat határolja, ami csatlakozást biztosit á 9 A oszlophoz. Amint az 1. ábrán látható, a 2 hátsó szerkezet előzetesen felszerelhető a belső tartozékokkal, igy a 13 ülésekkel, a (nem ábrázolt) tetőkárpitozással, az oldalsó burkolatokkal, a (nem ábrázolt) biztonsági övékkel, valamint a padlókárpittal. Miután a dekoratív részek elhelyezésre kerültek a 2 hátsó szerkezetben, ennek szerelése befejezhető a (nem ábrázolt) hátsó ajtók, csomagtartó és hátsó csuklós lap elhelyezésével, majd a végleges szerelési fázis végrehajtása céljából az 1 elülső szerkezethez továbbítható.

Az 1 elülső szerkezet és a 2 hátsó szerkezet megfelelő eszközök segítségével mereven vannak egymással összekapcsolva. Az 1. ábrán egyszerűsített formában tüntettük fel a 18 rögzítőelemeket, illetve rögzítési helyeket a tetőn, és a 19 rögzitőelemeket, illetve rögzítési helyeket a 12 padlóegyüttesen. A kapcsolatok létrehozhatók szegecseléssel, csavarozással, hegesztéssel vagy csapos rögzítéssel. A megfelelő módszer megválasztá- | sa szakember számára nyilvánvaló. *

Miután az 1 elülső szerkezetet és a 2 hátsó szerkeze- r tét egymáshoz csatlakoztattuk, a végső fázisban, a stan- | dardfestéssel ellátott 1 elülső szerkezetet, vagyis most a } jármű elülső részét összekapcsoljuk a kiegészítő részek- j.

kel, vagyis a 3 sárvédőkkel, a 4 motorfedéllel, az elülső | ajtókkal, a 6 lökhárítóval, valamint a 7 radiátor- | ráccsal, vagyis hűtőráccsal; ezeket a befejező fázisban I elhelyezett részeket a hátsó szerkezetekkel párhuzamosan festjük be, és ugyanazzal a színnel továbbítjuk, amilyen a jármű színe. A kapcsolatok kialakítása - mint ahogy előbb már leírtuk - történhet szegecseléssel, csavarozással vagy csapokkal. A járműnek azokat a részeit, amelyeket a fent felsorolt kiegészítő részek nem fednek le, és amelyeken még látható az egyforma alapfestés, különösen a jármű belsejében, puha takaróelemekkel takarhatók el.

Aló kerekek akár utoljára rögzíthetők a kész járműhöz, akár a két fő karosszériarész egymáshoz csatlakoztatási művelete során. A járművet természetesen egyéb elemekkel és tartozékokkal is fel kell szerelni, így például a tüzelőanyag-vezetékekkel, a fékrendszer vezetékeivel, elektromos vezetékekkel és szerelvényekkel és hasonlókkal.

A 4. ábrán módosított 1 elülső szerkezetet és 2 hátsó szerkezetet tüntettünk fel. A 20 szélvédő lemez 10 kerete, következésképpen a 9 A oszlop is a 2 hátsó szerkezethez van csatlakoztatva. Az 1 elülső szerkezet így a 9 A oszlop 9a alsó végénél végződik. Az 1 elülső g szerkezetet és a 2 hátsó szerkezetet ezután csatlakoztatjuk egymáshoz a 9 A oszlop fent említett 9a alsó vége r segítségével. E megoldásnak az az előnye, hogy növel4

HU 221 721 Bl hető a karosszéria variabilitása anélkül, hogy ez érintené az 1 elülső szerkezet kialakítását.

Egy másik (nem ábrázolt) példa szerint a 12 padlóegyüttes kompletten egyesíthető az 1 elülső szerkezettel. Ha azonban a 2 hátsó szerkezetet el kell látni padlólemezzel, és a 12 padlóegyüttest csak egy futóműkeretet alkotja, a találmány által kínált előnyök csak abban az esetben biztosíthatók, ha a járműnek elöl van a motorja, és hátul a hajtóműve.

Amint az 5. ábrán látható, egy áramvonalas járműben a9A oszlopot teljesen befedi az elülső 5 ajtó kerete és a 20 szélvédő lemez, amely hézagzáró módon van csatlakoztatva. A 4 motorfedél, amely messze kinyúlik a 20 szélvédő lemez elé annak alsó végétől, befedi az ablakkeret talptartományát.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás motoros jármű gyártására, amelynek során

   - a félkész karosszériát két fő karosszériarészben részben [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] előszereljük,

   - a fő karosszériarészeket [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] egymástól függetlenül a hozzájuk rendelt elemekkel (részegységekkel) felszereljük;

   - a fő karosszériarészeket [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] egymáshoz vezetjük (illesztjük), és miután lényegében komplettíroztuk azokat, mereven összekötjük egymással;

   - az egyik fő karosszériarészbe [elülső szerkezet (1)] beépítjük a gépészeti elemeket/részegységeket (motor, hajtómű, kiegészítő és/vagy mellékszerkezetek és hasonlók), és

   - a másik fő karosszériarészbe [hátsó szerkezet (2)] a főként a dekorativ/felszerelési, illetve berendezési elemeket és részegységeket (ülések, burkolatok, szőnyegek és hasonlók) helyezzük el, illetve építjük be; αζζβ/ jellemezve, hogy

   - a két fő karosszériarész [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] közötti választóvonalat úgy választjuk meg, hogy az az A oszlop (9) magasságában húzódik; és a felső csatlakoztatási helyet a szélvédő lemez (20) keretén (10), mig az alsó csatlakoztatási helyet az A oszlop és a B oszlop között alakítjuk ki;

   - a fő karosszériarészek egyesítése előtt a gépészeti részeket és részegységeket tartalmazó fő karosszériarészt [elülső szerkezet (1)] standard színnel befestjük, a másik fő karosszériarészt [hátsó szerkezet (2)] a végleges színnel festjük be, emellett a fő karosszériarész standard festékrétegére a továbbiakban nem viszünk fel más festéket; és

   - miután a fő karosszériarészeket [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] egymáshoz csatlakoztattuk, az egyik fő karosszériarészhez [elülső szerkezet (1)] rögzítjük a végleges színnel véglegesre befestett részeket, így például a sárvédőket (3), a motorfedelet (4), az ajtókat (5) és más külső borítóelemeket [lökhárító (6), radiátorvagy hűtőrács (7) és hasonló szerkezetrészek].
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fő karosszériarészeket [elülső szerkezet (1), hátsó szerkezet (2)] a padlóegyüttesben (12), az A oszlop felső vége magasságában kapcsoljuk össze egymással.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elülső szerkezeten (1) lévő keretet (10) a hátsó szerkezettel (2) kapcsoljuk össze.
4. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hátsó szerkezeten (2) lévő keretet (10) az elülső szerkezethez (1) csatlakoztatjuk.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elülső szerkezetet (1) és hátsó szerkezetet (2) szegecseléssel, csavarozással, hegesztéssel vagy csapos kapcsolatokkal csatlakoztatjuk egymáshoz.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyik fő karosszériarészhez [elülső szerkezet (1)] csatlakoztatandó és a jármű színére festett szerkezetrészeket a hozzájuk tartozó másik fő karosszériarésszel [hátsó szerkezet (2)] együtt festjük be.
7. 7. Félkész karosszéria motoros járművek előállításához, amelynek elülső szerkezete (1) és hátsó szerkezete (2) van, amelyek különálló egységek; az elülső szerkezet (1) főként a gépészeti részeket és/vagy részegységeket (motor, transzmissziós szerkezet, hajtómű, kiegészítő egységek és hasonlók) tartalmazza, a hátsó szerkezet (2) pedig főként a dekorativ/felszerelési/berendezési ítészek és/vagy elemek (ülések, burkolatok, szőnyegek és* hasonlók) befogadásához van előirányozva, azzal jellemezve, hogy az elülső szerkezetet (1) a karosszériaorrrész (8) és az A oszlopon (9) lévő szélvédő lemez (20)* kerete (10) határolja, míg a hátsó szerkezet (2) a karosszéria-végrésszel (11) és az A oszlophoz (9) előirányzott tetőtoldattal (15) van határolva; és hogy a hátsó szerkezet (2) az előírt végleges festéssel van ellátva, mig az elülső szerkezetnek (1) eltérő, változtatni nem szándékolt festése van.
8. 8. Félkész karosszéria motoros járművek előállításához, amelynek elülső szerkezete (1) és hátsó szerkezete (2) van, amelyek különálló egységek; az elülső szerkezet (1) főként a gépészeti részeket és/vagy részegységeket (motor, transzmissziós szerkezet, hajtómű, kiegészítő egységek és hasonlók) tartalmazza, a hátsó szerkezet (2) pedig főként a dekorativ/felszerelési/berendezési részek és/vagy elemek (ülések, burkolatok, szőnyegek és hasonlók) befogadásához van előirányozva, azzal jellemezve, hogy az elülső szerkezetet (1) a karosszériaorrrész (8) és az A oszlop (9) alsó kinyúló csatlakoztató vége (9a) (toldata) határolja, mig a hátsó szerkezet (2) a karosszéria-végrésszel (11) és a szélvédő lemeznek (20) az A oszlopon (9) lévő keretével (10) van határolva; és hogy a hátsó szerkezet (2) az előírt végleges festéssel van ellátva, mig az elülső szerkezetnek (1) eltérő, változtatni nem szándékolt festése van.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti félkész karosszéria, azzal jellemezve, hogy az elülső szerkezet (1) tartalmazza a komplett padlóegyüttest (12).