HU220656B1 - Berendezés sínek átállítására - Google Patents

Abstract

A találmány berendezés sínek átállítására, ahol több, egymássalkapcsolt hidraulikus állítóberendezés sín- hosszirányban vanelrendezve. A találmány lényege, hogy egy első mechanikusállítóberendezéssel legalább egy hidraulikus hengerdugattyú-egység (7)van kapcsolva és ennek hengertere mint szivattyúmunkatér a szomszédoshidraulikus hengerdugattyú-egység (7) által alkotott állítóberendezésmunkatereinek hasonló értelmű mozgatására. ŕ

Description

A találmány berendezés sínek átállítására, ahol több, egymással kapcsolt hidraulikus állítóberendezés sínhosszirányban eltolva van elrendezve. Ismeretesek olyan berendezések sínek átállítására, amelyek kapcsolatban egyes zárakkal, egyetlen mechanikus rudazattal állíthatók. Ilyen mechanikus kapcsolat számos állítóberendezés, illetve záróeszköz között viszonylag sok helyet, és nagyszámú, egymástól különböző, egyedi alkatrészeket követel. Járulékosan a megnőtt helyigényhez az ilyen mechanikus kapcsolatoknál a nyelvmozgást befolyásoló eldugulások következhetnek, és ezenkívül kedvezőtlen egyoldali tömegeltolódás az egyik sínen.

Az EP-A2 480 303 számú leírásból ismeretes egy hidraulikus állítóberendezés, amelynél egy hidraulikus állomás révén több és akár egy állítóhenger szabályozható. A DE-B2 195 28 23 számú leírásból különböző kapcsolási elrendezés ismerhető meg akár soros kapcsolási, akár párhuzamos kapcsolási kivitelben, számos ilyen hidraulikus állítóberendezés között.

Az ismert hidraulikus állítóberendezések megkövetelnek egy önálló hidraulikus hajtóegységet, amely révén egy igen költséges konstrukció válik szükségessé.

A találmány célja a bevezetőben említett típusú olyan berendezés létesítése, amely egyszerű módon utólag is állítóberendezésként sínekhez beépíthető, és amelynél a járulékos hajtóberendezéshez kis ráfordítás kell, és a meglehetősen költséges szabályozás elmaradhat. Különösen célja a találmánynak, hogy dacára a kevés különböző alkatrésznek, egyszerű a felépítése, nagymértékben megbízható, és a meghibásodási esetek jóformán ki vannak zárva. Végül a berendezésnek egyszerű mechanikus és cserélhető szerkezeti részei kell hogy legyenek, hogy a dugulást problémákat a nyelvberendezésben javítani lehessen, és az egyoldalas sínterhelést ki lehessen küszöbölni.

A találmány tehát berendezés sínek átállítására, ahol több, egymással kapcsolt hidraulikus állítóberendezés van a sín hosszirányában eltolva.

A találmány a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy egy első mechanikus állítóberendezéssel legalább egy hidraulikus hengerdugattyú-egység van kapcsolva, és ennek hengertere mint szivattyúmunkatér a szomszédos hidraulikus hengerdugattyú-egység által alkotott állítóberendezés munkatereinek hasonló értelmű mozgatására. Azáltal, hogy egy hengerdugattyú-egység mint szivattyúelem felhasználásra kerül, elmaradhat a költséges hajtóberendezés, a szivattyúhajtó egység kiszorítja átállításkor a folyadékot a mindenkori munkatérből a hasonló módon felépített hengerdugattyúegység munkatereibe, és ezáltal biztosítható a közvetlen kapcsolat a szomszédos hengerdugattyú-egységek között. Összességében egy ilyen berendezés hasonlóan felépített hengerdugattyú-egységekkel rendelkezik, és különösen egyszerű felépítésű kell hogy legyen a berendezés összes része. A szomszédos hengerdugattyúegység között a kapcsolatot lényegében megfelelő hidraulikus vezetékek biztosítják. Az összekapcsolás mindig úgy történik, hogy azonos értelmű állítás jön létre a szomszédos hengerdugattyú-egységek között, amikor a közeg az első passzív és a mechanikus állítóberendezéssel hajtott hengerdugattyú-egységből préselésre kerül.

Különösen egyszerű módon van a találmány szerinti berendezés továbbfejlesztve azáltal, hogy a szivattyúelem és a hidraulikus állítóberendezés egy-egy úszódugattyúval rendelkezik, és két munkahenger között van vezetve, egy hengerben tartva, ahol is az egymással szemben fekvő munkaterek egymásba merülve a dugattyúnak homlok- vagy gyűrűs felületet adnak, azaz azonos keresztmetszeti felületeit. Ilyen úszódugattyú szerkezetileg különösen egyszerű, üzembiztos és kompakt építési egységet eredményez, amit kis helyigénnyel mindig a kívánt helyen lehet elrendezni. Lehetséges számos azonos hengerdugattyú-egységet elrendezni, ahol is a jelentős előny abban van, hogy mindig azonos keresztmetszeti felületek vannak, és ezekkel kerül szembe a nyomás, aminek következtében szinkrón mozgás következik be.

Ha nem lineáris állításra van szükség, az ilyen kialakításnál egyszerű módon a tömítőelemeket - amelyek keresztmetszet-változtatást végeznek - kell elővenni, hogy a mindig azonosan maradó térfogat-kiszorításnál a mindenkor követelt állítás legyen biztosítva. Ilyen hidraulikus állítóberendezés úszódugattyúval a kompakt építési módja mellett, egyszerű módon biztosítja a kívánt követelményekhez való hozzáigazítást. A hidraulikus állítóberendezések kapcsolásához, illetve a szivattyúhengemek a mechanikus állítóberendezéshez történő kapcsolásához a berendezés azzal az előnnyel jár, hogy a dugattyú, illetve a szivattyú dugattyúja egy tárgy, különösen egy kulisszakő egy gyűrűs horonnyal vagy egy csapágyszem, amelynek szabad végei vannak, és hogy a csapágy a henger áttörésétől vagy két helyhez kötött henger között van elrendezve. Itt is különösen egyszerű módon üzembiztos kompakt kialakítás nyerhető, ami lehetővé teszi az utólagos beépítést egyszerű módon.

A bevezetőben említett dugattyú, illetve úszódugattyú helyett - mint ahogy fent említettük - egy dugattyú gyűrűs felülete a megkívánt azonos munkafelülettel mindkét eltolt berendezésben alkalmazható. Ilyen különösen egyszerű szerkezet ebben az esetben azáltal jön létre, hogy a dugattyú egy átmenő és a hengertömítetten áttörő dugattyúrúddal mereven össze van kötve, és a dugattyúrúd vagy henger helyhez kötötten van elrendezve.

Abból a célból, hogy nagymértékű üzembiztonságot tudjunk elérni, előnyös, ha az egész rendszert egy előre meghatározott túlnyomás alatt működtetjük, amely nyomás természetesen magasabb, mint az atmoszféra. Ilyen módon a hőmérséklet-változások, amelyek nyomásváltozáshoz vezetnek, ki vannak szűrve, amiért is a kialakítás előnye úgy jelentkezik, hogy a hengerdugattyú-egységek munkaterei túlnyomásos szelep révén egy nyomástárolóval vannak összekapcsolva. Igen egyszerű módon a túlnyomást biztosító szelepek szabályozható visszacsapó szelepekként vannak kialakítva, míg az ilyen szabályozható visszacsapó szelepek igen jelentős üzembiztonságot eredményeznek. Magas üzemi hőmérsékleteken a közeg a szabályozás követ2

HU 220 656 Bl keztében visszacsapó szelep révén a tárolóból kipréselésre kerül, amikor is a nyomás lecsökkenésekor a nyomás a visszacsapó szelepen keresztül és a rendszerben újra rendelkezésre áll. Hogy egy ilyen kialakítást biztosítani lehessen úgy, hogy ha a vezetékrendszerben szivárgás vagy hasonló meghibásodás keletkezik, az üzembiztonság megfelelő időben történő figyelmeztetése továbbra is biztosítva van, és a kialakítás igen egyszerű módon úgy valósítható meg, hogy a szivattyú munkaterei egy nyomásszabályzóit útszelep révén hozzá vannak kapcsolva, amelyek egy megadott nyomás alá kerülésükkor záróhelyzetbe kerülnek és ezáltal számos állítóberendezés blokkolásra kerül. Az állítóberendezések blokkolása mechanikus állító hajtómű esetén és a megfelelő ellenőrző berendezésekkel a mechanikus állítóműködés szempontjából a megfelelő helyen jelezne úgy, hogy a meghibásodást a megfelelő helyen jelzi, és akár elhárítását közvetlenül megmutatja.

Egy a keresztmetszet-változáshoz szükséges más módszer, azaz a sín mentén történő szabályozást egy berendezés úgy biztosítja különböző állítási pozíciókkal, hogy egy, a hengerdugattyú-egység két munkatere közül az egyik hengerdugattyú-egységet összekötő vezeték, például egy furat formájában egy szeleppel áll kapcsolatban, és a dugattyútól függetlenül ez a kapcsolat megszakad vagy átfolyás történik, miközben a szükséges helyzet pontosan beállításra kerül.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy sínpálya részének felülnézete, a

2. ábra egy hengerdugattyú-egység kapcsolatának részlete mechanikus tolórudazattal, a

3. ábra a 2. ábra szerinti sematikus oldalnézet, a

4. ábra hidraulikus hengerdugattyú-egység részbeni nagyobb léptékű metszete, az

5. ábra a 4. ábra szerinti felülnézet, a

6. ábra a hidraulikus kapcsolás, a

7. ábra a hidraulikus kapcsolás egy változata, míg a

8. ábra a hidraulikus hengerdugattyú-egység egy változata, a

9., 10. és 11. ábrák a hengerdugattyú-egységek különböző változatai.

Az 1. ábrán sematikusan 1 sínek vannak jelölve, amelyek 2 talpfával vannak összekötve. A vágány tartományában még járulékosan a szabályzósínekhez még 3 sínnyelvek vannak, amelyek egy állítómű révén mindenkori helyzetükbe hozhatók. Az állítómű sematikusan 4 számmal van jelölve, és a mindenkori kívánt helyzetébe hozható. A 4 váltó itt 5 tolórudak révén működteti a 3 sínnyelveket. Az 5 tolórudak egy középső 6 leágazás révén egy hidraulikus 7 hengerdugattyú-egységgel van összekapcsolva. Még járulékosan vannak további 7 hengerdugattyú-egységek, amelyek a sínek mellett láthatók, és amelyek mindig tolórúddal és záróberendezésekkel - melyek mindig 5-össel vannak jelölve kapcsolatban vannak. A 2. ábra szerint A mechanikus kapcsolat látható a hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység és az 5 tolórúd között. A 7 hengerdugattyú-egységek 8 kulisszakővel rendelkeznek, amelyekben az 5 tolórúd 9 csapja behatol. Az 5 tolórúd működtetésekor a kulisszakő és vele a hidraulikus hengerdugattyú-egység dugattyúja eltolódik és ezáltal a mindenkori munkatérből a közeg kipréselésre kerül. A 3. ábrán a hidraulikus 7 hengerdugattyú-egységnek a 2 talpfán történő rögzítése látható. A rögzítés egy 10 ütközőlemez révén történik, amely a 2 talpfán van rögzítve. A hidraulikus 7 hengerdugattyú-egységek viszonylag kevés helyet igényelnek, és így az eltömődés az alsó részekben nem jelent problémát.

A hidraulikus hengerdugattyú-egységek és az ő előnyös kialakításuk működési módja a 4. és 5. ábrákon látható. A 4. és 5. ábrán egy 11 dugattyúval rendelkező hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység látható. All dugattyúk 12 tömítéseken keresztül a hidraulikus hengerdugattyú-egység 13 munkatereibe merülnek, és a 11 dugattyú eltolásakor a 14 kettős nyíl valamelyik irányában a megfelelő 13 munkatérből közeg kerül kipréselésre. A hidraulikus csatlakozók a mindenkori 13 munkatér kívül fekvő 15 áttöréseibe torkollnak. A kulisszakő itt 8 számmal van jelölve, amely révén a mechanikus kapcsolat létrejön. A berendezés védelmére egy 16 gumimandzsetta szolgál.

Az 5. ábrán a 4. ábra szerinti berendezés látható felülnézetben. Mint ahogy a 4. ábrából is látható, ilyen hidraulikus hengerdugattyú-egységeknél mindkét oldalon azonos keresztmetszetek hatásosak. A hidraulikus hengerdugattyú-egység hengerének rögzítése 17 csap segítségével történik a 10 lemezen.

Mint ahogy a 6. ábrából látható, az első, mint szivattyúelem hatásos hidraulikus 7 hengerdugattyúegység 13 munkaterei 18 hidraulikus vezetékek révén a szomszédos hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység megfelelő 13 munkaterével állnak kapcsolatban, miközben a kapcsolat úgy történik, hogy az első hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység eltolódása minden további hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység azonos értelmű eltolódásra van kapcsolva. Amennyiben párhuzamosan vagy sorba kapcsolt hidraulikus 7 hengerdugattyú-egységeknek egy, a szivattyúelemtől eltérő utat kell végeznie, a keresztmetszetet kell megfelelően befolyásolni, amiért a belső henger egy megfelelő tömítőelem a keresztmetszet csökkentéséhez. A 18 hidraulikus vezetékek csak egy sor szeleppel rendelkeznek, abból a célból, hogy a nyomást az üzemi feltételeknek megfelelően állandó értéken tartsák, és a meg nem engedhető helyzeteket észlelni tudják. Ezért egy rugóterhelésű 19 szelep van elrendezve, amelyre a 18 hidraulikus vezetékből a hidraulikus nyomás hat, amennyiben a nyomás a 18 hidraulikus vezetékben határérték alá esik, akkor a rugóterhelésű 19 szelep rugójának erejét záróhelyzetbe toljuk úgy, hogy a szivattyúelemként hatásos hidraulikus 7 hengerdugattyú-egység további eltolódása akadályozva van. Ebben az esetben a sínhajtás blokkolva van, és egy megfelelő zavarjel kerül továbbításra.

Egy 20 nyomástároló van, amely a túlnyomásos, illetve 21 visszacsapó szelepeken keresztül a mindenkori 18 hidraulikus vezetékkel van összekapcsolva. A túlfolyószelepek, illetve a visszacsapó szelep úgy van kialakítva, hogy nyomásnövekedés esetén, például hőemel3

HU 220 656 Bl kedésből származó folyadéktágulás miatt a 20 nyomástároló nyomás alá kerül és fordítva, kismértékű folyadéknyomás-csökkenés következik be a hidraulikus 20 nyomástárolóból a 18 hidraulikus vezetékbe. Csupán valamilyen szivárgás esetén, vagy ennek megfelelő nyomásesés esetén a 20 nyomástárolóba is rugóterhelésű 19 szelepek válnak hatásossá.

A 7. ábrán a hidraulikus rudazat egyszerűsített képe látható. A 6. ábra hivatkozási számait a 7. ábrán is megtartottuk. Amennyiben az egyszerű kialakításnál mint amilyen a 7. ábrán látható - itt kisebb számú szelep kerül alkalmazásra, miközben ugyanaz a hatás érhető el. Itt is az olajelcsöpögés vagy olajvesztés kiegyenlítésére az egész hidraulikai körfolyamatra egy 20 nyomástároló van kapcsolva, és így a hidraulikafolyadék egy 21 visszacsapó szelep működésekor a 2 nyomástárolóba visszavezetésre kerül. Az előfeszített szelepek, illetve a 19 biztonsági szelep a dugattyútároló tárolónyomásának hatása alatt van. Túlnyomás különösen melegítéskor, a napsugárzástól következhet. A 7. ábra szerinti megoldásnál a dugattyúterek ismét sorba vannak kapcsolva egymással, és ugyanúgy a szivattyúelem előfeszített szeleppel, illetve biztonsági 19 szeleppel van ellátva. Mindkét összekötő vezeték külön, túlnyomásos szelepekkel van biztosítva.

A 8. ábrán látható hidraulikus 7 hengerdugattyúegység olyan változata látható, amelynél az 5 tolórudak végén kapaszkodnak. Elvileg a változtatott 7 hengerdugattyú-egységek ugyanazt a célt szolgálják, mint az

1. ábra szerinti, miközben azonban az eltolódás funkciója balra, illetve jobbra van szétválasztva, és nincs közös dugattyú a két külön munkatér számára.

A 9. ábra szintén egy hidraulikus hengerdugattyúegység egy változatát szemlélteti. Itt is a cél szerint azonos munkafelületek vannak a folyadéknyomás számára és a kialakítás olyan, hogy mindkét 13 munkatérben minden esetben azonos keresztmetszetek vannak, és ezek a dugattyúkat azonos hatásra késztetik. A 22 dugattyú egy 23 dugattyúrúddal van összekötve, és ebben az esetben a gyűrűs felület mindig nyomás alá kerül, azaz hatásossá válik. A továbbiakban ennél a megoldásnál azonos alkatrészek vannak, mint a 6. és 7. ábrákon bemutatott megoldásoknál és itt is ugyanazokat a hivatkozási számokat alkalmazzuk. A 6. és 7. ábrák szerinti megoldástól eltérően itt egy blokkolás következik be valamelyik 7 hengerdugattyú-egységben bekövetkező nyomásesésnél, és az összes 13 munkatér megfelelő biztonsági szelepekkel van ellátva.

A 10. és 11. ábrákon egy 7 hengerdugattyú-egység 13 munkaterei 24 vezeték útján furat formájában össze vannak kapcsolva, miközben 25 felütközőszelepek vannak beépítve. Ezek a szelepek arra hatnak megfelelő beállítás esetén, hogy pontos, úttól függő állás jöjjön létre, aminek következtében az alternatív lehetséges keresztmetszet-változásoktól el lehet tekinteni.

Az egyes állítóutak durván az átmérőviszonyok rögzítésével adhatók meg, míg a felütközőszelepek a pontos, részletes beállítást teszik lehetővé mindegyik átállítási folyamat után a felütköző szelepek referencia bekapcsolásával létrejön az új beállítás. A dugattyú eltolódása valamilyen beragadás révén így a bekövetkezett átállítási folyamatok után megszüntethető.

Ezen beállítható felütközőszelepek alkalmazása következtében hidraulikus azonos futás biztosítható, ami azt jelenti, hogy egyik állitóhenger tud előre futni és így nyelvbefeszülés nem következhet be. A nyelvsínek véghelyzete így célzatosan elérhető.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés sínek átállítására, ahol több, egymással kapcsolt hidraulikus állítóberendezés sínhosszirányban van elrendezve, azzal jellemezve, hogy egy első mechanikus állítóberendezéssel legalább egy hidraulikus hengerdugattyú-egység (7) van kapcsolva és ennek hengertere mint szivattyúmunkatér (13) a szomszédos hidraulikus hengerdugattyú-egység (7) által alkotott állítóberendezés munkatereinek (13) hasonló értelmű mozgatására.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyúelem és a hidraulikus állítóberendezések egy-egy úszódugattyúval (22), illetve dugattyúval (11) két munkatér (13) között vezetve egy hengerben vannak, míg az egymással szemben fekvő munkaterek (13) az úszódugattyú (22), illetve dugattyú (11) bemerülő homlok- vagy gyűrűs felületei azonos keresztmetszeti felületek.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyúelem dugattyúja (22), illetve dugattyúja (11) egy csapággyal, különösen egy kulisszakővel (8) gyűrűs horonnyal vagy ágyazószemmel rendelkezik szabad végei között, és hogy a csapágy a henger egy áttörésén kiugorva, vagy két helyhez kötött rögzített henger között van elrendezve.
4. 4. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (22) egy átmenő és a hengert tömítetten áttörő dugattyúrúddal (23) mereven össze van kötve, és a dugattyúrúd (23) vagy a henger helyhez kötötten rögzítve van.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hengerdugattyú-egység (7) visszacsapó szelepek (21) révén egy nyomástárolóval (20) össze vannak kötve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a visszacsapó szelepek (21) szabályozható visszacsapó szelepekként vannak kialakítva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyúmunkaterek (13) egy nyomásszabályzott hidraulikus szelephez (19) vannak csatlakoztatva, amely egy megadott nyomás alá csökkenés esetén záróhelyzetbe kerül.
8. 8. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hengerdugattyú-egység (7) két munkatere (13) közül az egyik összekötő vezetékébe felütközőszelep (25) van elrendezve.