HU214944B

HU214944B - Inhalálókészülék

Info

Publication number: HU214944B
Application number: HU9200936A
Authority: HU
Inventors: Daniel Altermatt; Werner Fritz Dubach; Hanspeter Hilpert; Satish Chandra Khanna; Anton Spaltenstein
Original assignee: Novartis Ag.
Priority date: 1991-03-21
Filing date: 1992-03-20
Publication date: 1998-08-28
Also published as: KR930003930A; CS82292A3; BG60308B2; NO921110L; AU650953B2; AR244558A1; IL101289A; AU1219292A; HUT67163A; IL101289A0; SK279020B6; NO921110D0; US5263475A; PL293897A1; PL169776B1; HU9200936D0; EP0505321A3; FI921168A0; CZ280500B6; RU2080129C1

Description

A leírás terjedelme 30 oldal (ezen belül 16 lap ábra)

HU 214 944 Β

A találmány tárgya inhaláló készülék előnyösen por alakú szilárd anyagok, elsősorban gyógyászati hatású anyagok és anyagkeverékek, meghatározott mennyiségének a felhasználó által létrehozott légáram segítségével levegő-por keverék formájában a felhasználó légutaiba juttatására, amely a levegő bejuttatására egy légbeszívónyílással, egy a légbeszívónyílást a szájba vehető kiömlőnyílással összekötő légcsatomával rendelkezik, és a használója által beszívott légáram segítségével működő, szilárd anyagok adagolt mennyiségének a szervezetbejuttatására szolgál.

Szilárd anyagok inhalálására szolgáló berendezések ma nagy számban, különböző kivitelben kaphatók. Ezek az inhaláló készülékek elsősorban gyógyászati hatású, különösen por alakú anyagok, vagy ezek keverékeinek belélegeztetésére szolgálnak. Ilyen inhaláló készülék ismert például a CH-A666,823 szabadalmi iratból. Az ott bemutatott inhaláló készülék egy, a szilárd anyag befogadására szolgáló tartályból, valamint a légbeszívónyílást és az inhaláló készülékben létrejövő szilárd anyag/levegő keveréket kibocsájtó kifüvónyílást összekötő légcsatomából áll. A szilárd anyag mennyiségének meghatározására és a légáramba juttatására egy hossztengelye mentén elforgatható, adagolóhoronnyal ellátott adagolóhenger szolgál. Az adagolóhenger adagolóhomya első relatív helyzetében felveszi az adagolóhorony térfogatával meghatározott mennyiségű szilárd anyagot, majd az adagolóhorony 180°-os elforgatása utáni második relatív helyzetében a szilárd anyag az adagolóhoronyból kiszóródva a légcsatomába kerül, ahol a levegővel elkeveredhet.

Az ott leírt inhaláló készüléknek számos hátránya van. így például megkövetelik, hogy a szilárd anyag folyási tulajdonságai kedvezőek legyenek, mert csak így biztosítható, hogy az adagolóhorony mindig gyorsan, megbízhatóan és teljes mértékben megteljen. Mivel azonban a nagy szemcseméretű szilárd anyagok és granulátumok az inhalálásra nem alkalmasak, a gyógyászati hatású, például az asztmaellenes anyagok és anyagkeverékek a legtöbb esetben finom porok formájában készülnek. Ezeknek a finom poroknak az a hátránya, hogy adagolás szempontjából kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkeznek. Emiatt az adagolóhorony nem telik meg teljesen, így a kimért por mennyisége ingadozik. Annak érdekében, hogy egy például asztmatikus roham miatt légszomjban szenvedő beteg mihamarább megkönnyebbüljön, gyorsan, adott mennyiségű por inhalálását kell biztosítani.

A fenti inhaláló készülék további hibája, hogy a szilárd anyagot egy forgó adagolóhorony segítségével juttatja a légcsatomába. Emiatt előfordulhat, hogy a szilárd anyag a forgatható adagolóhenger üregeibe (csapágyaiba) kerül és az adagolóhenger forgása megnehezül, sőt berágódhat, ami, ha az inhaláló készülék szükséghelyzetben működésképtelen, különösen az asztmabetegek esetében komoly következményekkel járhat.

A fenti inhaláló készülék esetében az a tény is hátrányos, hogy ezt a finom port a tárolókamrában nem egy külön tartályban, például egy kapszulában tárolja. Ez különösen olyan porok esetében káros, amelyek gyógyászati hatása csökken, ha tárolás során tartósan érintkezik a levegővel. A fenti inhaláló készülékkel az is megtörténhet, hogy a készülékbe vagy a tárolókamrába kerülő nedvesség (például, ha a használója véletlenül az inhaláló készülékbe köhög) tovább rontja a por amúgy is kedvezőtlen folyási tulajdonságait, illetve a por csomósodását okozhatja.

Találmányunk célja tehát egy olyan szilárd anyagokhoz való inhaláló készülék, amely az előbbi hátrányokkal nem rendelkezik és a szilárd anyag gyors, egyszerű és megbízható adagolását biztosítja, amely a szilárd anyagot egy külön tartályban, például egy kapszulában tárolja és egyszerűen kezelhető. Az inhaláló készülék továbbá legyen alkalmas nagy számú inhaláció elvégzésére, azaz nem egy úgynevezett eldobható inhaláló készülékről van szó.

Találmányunk az 1. főigénypont leíró részében bemutatott módon oldja meg ezt a feladatot. Az adagolóhenger egy furaton keresztül hatol be a tárolókamra belsejébe. A tárolókamra és az adagolóhenger egymáshoz képest úgy mozdul el, hogy az adagolóhenger adagolóhomya az első relatív helyzetében a tárolókamra belsejében, másik relatív helyzetében a légcsatomában van. Ezzel elérhető, hogy az adagolóhenger első relatív helyzetében a szilárd anyag tárolt halmazába merül. A továbbiakban ez alatt a szilárd anyag alatt mindig egy olyan port értünk, amelynek kedvezőtlenek, illetve nagyon rosszak a folyási tulajdonságai. Az adagolóhorony töltésekor ezt a szilárd anyagot az adagolóhenger első relatív helyzetében az adagolóhoronyba kell nyomni. A por a tárolókamra egy külön tárolótartályában, például egy kapszulában helyezhető el. Amint arra már az előbb rámutattunk, ez elsősorban olyan porok esetén lényeges, amelyek gyógyászati hatása a folytonos levegőn való tárolás során csökken. A por kapszulában való tárolása az esetlegesen a szerkezetbe hatoló nedvesség ellen is véd, így elkerülhető a por amúgy is kedvezőtlen folyási tulajdonságait tovább rontó csomósodása, illetve a gyógyászati hatás a nedvesség hatására történő csökkenése.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék egy lehetséges megvalósítási formája esetén az adagolóhengert az inhaláló készülék házában rögzítetten alakítottuk ki, és a tárolókamra mozgatható az adagolóhengerhez képest. E kialakítás előnye (az alább következő leírásban részletesebben bemutatásra kerül), az egyszerű szerkezet és könnyű kezelhetőség.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges megvalósítási formájában a tárolókamra mozgatására külön szerkezet szolgál. E mozgatószerkezet - ha működtetjük - a tárolókamrát egy visszatérítő rugó ellenében váltja az adagolóhengerhez viszonyított első relatív helyzetébe. A tárolókamra fala úgy van meghosszabbítva, hogy első helyzetében a légcsatomát elzárja. A tárolókamra falának meghosszabbításán egy olyan nyílás van, amely a tárolókamra eredeti helyzetébe való visszatérése után szabaddá teszi a légcsatomát. Az inhaláló készülék ilyen kialakításával gondoskodtunk arról, hogy az adagolóhorony megtöltése közben ne lehessen sem a port belélegezni, sem a légcsatomába

HU 214 944 Β fújni (köhögni). Ezzel elkerülhető, hogy az adagolóhengerlés a tárolókamrának ebben a helyzetében nedvesség kerüljön a légcsatomába. Amikor a tárolókamrából, illetve a belefoglalt tartályból a por kiadagolása sikeresen megtörtént, a tárolókamra a második relatív helyzetébe ugrik vissza, és az adagolóhenger megtöltött adagolóhornya a légcsatomába kerül. A tárolókamra falának meghosszabbításán levő nyílás szabaddá teszi a légcsatomát és megtörténhet az inhalálás.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék egy további lehetséges megvalósítási formája esetén a mozgatószerkezet egy például bepattanó rugóval működő rázószerkezettel van kiegészítve. E rázószerkezet az adagolóhorony töltésekor, azaz az adagolóhenger és a tárolókamra első relatív helyzetében a tárolókamrát olyan mértékben rázza meg, hogy még a legrosszabb folyási tulajdonságokkal rendelkező porok esetén is biztonsággal és gyorsan megtelik az adagolóhorony.

Annak érdekében, hogy a felhasználónak jelezhessük, hogy egy adagolás megtörtént és, hogy mialatt az adagolóhenger és az adagolóhorony a porba nyomódnak a legrosszabb folyási tulajdonságokkal rendelkező porok esetén is lehetővé tegyük a tárolókamra kellő megrázását, a találmányunk szerinti inhaláló készülék egy továbbfejlesztett megvalósítási formája egy zárszerkezettel rendelkezik. A zárószerkezet az adagolóhengert és a tárolókamrát az első relatív helyzetükben rögzíti. Az adagolás befejezése után a zárszerkezet egy kioldóval nyitható. Ezzel a megoldással elkerülhető a véletlen túladagolás.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék előnyösen egy a légcsatomát kifelé bővítő külön szívócsonkkal is felszerelhető. Ez a szívócsonk a szűkítőfúvókákkal ellentétes módon működik, és a por tökéletes eloszlatását biztosítja, így az a levegőárammal a felhasználó tüdejébe jut. A szívócsonkra egy olyan zárófedél szerelhető fel, amely erősen higroszkópos anyagot tartalmaz és képes a bejutott nedvesség megkötésére.

Annak elkerülésére, hogy a felhasználó a por sikeres kimérése és a légcsatomába juttatása után a port például a légcsatomába való köhögéssel a légbeszívónyíláson át kifújhassa, a találmányunk szerinti inhaláló készülék egy további lehetséges megvalósítási formája esetén a légbeszívónyílás egy visszacsapószeleppel van ellátva.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges kialakítási formájában a szerkezet egy lenullázható számlálóval van ellátva, amelyet az adagolóhenger és a tárolókamra első relatív helyzetének elérésekor léptetünk. A számlálószerkezet közli a felhasználóval, hogy hány adagolást végzett, illetve, hogy hány dózis áll még rendelkezésére a tárolókamra feltöltéséig.

Amint azt a továbbiakban bővebben is kifejtjük, a találmányunk szerinti szerkezet különösen alkalmas asztmaellenes hatóanyagok és azok keverékeinek mint például Formoterol és laktóz (tejcukor) inhalálására.

A találmányunk egy különlegesen jelentős megoldása az adagolóhenger tengelyirányú elmozdulásának egy, az adagolóhengert tartó szerkezet, vagy fal és a tárolókamrát magába foglaló házrész közötti viszonylagos forgómozgás révén való megvalósítása. A forgó mozgás ferde felületek közötti alakzáras megvezetés hatására alakul tengelyirányú elmozdulássá. A találmányunk szerinti inhaláló készülék egy, a tárólókamrát magába foglaló házból és egy, az adagolóhengert tartó szerkezetből áll, amelyek első, egymásba tolt helyzetükből egy egymástól eltávolodó helyzetbe tolhatok, és egymáshoz képest úgy forgathatók el, hogy a forgómozgást legalább egy, az adagolóhenger tartószerkezetén vagy a házon kialakított ferde pálya és egy benne megvezetett ellendarab tengelyirányú elmozdulássá alakítja. Ez sokkal kedvezőbb adagolási mozgást eredményez, mint egy két alkatrész széthúzásakor szükséges viszonylag rövid, tengelyirányú elmozdulás, mivel a forgómozgás biztonságosabban elvégezhető.

A ház, vagy a tartószerkezet kerülete mentén több azonos meredekségű és hosszúságú ferde pálya, a forgó szerkezeten a pályáknak megfelelő számú, azokba illeszkedő nyúlvány, vagy ellendarab lehet. A forgó mozgást több támadásponton alakítjuk tengelyirányú elmozdulássá, így a szimmetrikus erőátvitellel az elforgatás során pontos tengelyirányú elmozdulás biztosítható.

Négy, nyúlványok formájában létrehozott ellendarabal együttműködő azonos hosszúságú és irányú, közel 90°-os íven, azonos magasságban elhelyezkedő, ferde pálya kialakítása bizonyult kedvezőnek. E ferde pályák végén az ellendarab nyúlványainak megvezetésére függőleges irányú járatok, hornyok vannak, annak érdekében, hogy az adagolóhenger az elforgatás és a nyúlványoknak a ferde pályákon való végighaladása következtében létrejövő tengelyirányú elmozdulása után a tárolókamrát magába foglaló házrész és az adagolóhengert tartalmazó ellendarab tengelyirányban összetolható, és alaphelyzetébe visszaállítható legyen. A ferde pályák egy csavarvonal részei, amelyek azonban egy-egy tengelyirányújáratban végződnek. Ennek következtében az elforgatáskor létrejövő tengelyirányú elmozdulással a kimérendő anyag a tárolókamrából a légutakba jut, míg az adagolóhengemek a tárolókamrába való visszatolása a szerkezet és a ház egyszerű összenyomásával történik, mivel az elforgatás befejeztével ilyen irányú elmozdulást gátló ferde pályák már nincsenek.

Annak érdekében, hogy egyrészt a szerkezet alaphelyzetébe való tengelyirányú összenyomását lehetővé tegyük, másrészt a ferde pályák a nyúlványokat, például bütyköket már az elforgatás kezdetétől megvezessék a ferde pályákon, a tengelyirányú visszatérítőhomyokban legalább egy fűrészfogszerű, ferde fog (kiugrás) van. A fog lefelé futó ferde éle a bütykökre ható vezetőpályával párhuzamos, és a bütyök a fog felfelé irányuló meredek éle mentén, tengelyirányban eltolva a következő adagolásig a fog lefelé futó meredek éle mögött, alaphelyzetében maradhat. Az alaphelyzetbe való tengelyirányú elmozdulás során az adott nyúlvány (bütyök) a fűrészfogszerűén kialakított fog (kiugrás) mentén végigcsúszhat a visszatérítésre szolgáló tengelyirányú horonyban, de a fog másik oldala megakadályozza, hogy ellentétes irányba mozduljon, mivel ez a fűrészfogszerű kiugrás már a két házrész viszonylagos elfordulását tengelyirányú elmozdulássá alakító ferde vezetőpályához tartozik.

HU 214 944 Β

A ferde pályák előnyösen egy csavarmenet részei, melyeket előnyös módon a ház egy falrészének belső oldalán alakítanak ki. Ez esetben az adagolóhenger tartószerkezetén helyezkednek el a ferde pályákon végigsikló nyúlványok. E ferde pályák ugyanúgy kialakíthatók az adagolóhenger tartószerkezetének falán és ekkor a házon vannak a ferde pályákon végigsikló nyúlványok.

A szilárd anyag bejuttatását egy forgó mozgás tengelyirányú elmozdulássá alakításával megvalósító inhaláló készülékek olyan előnyös kialakítást tesznek lehetővé, hogy egyrészt, a szerkezet az adagolást létrehozó elmozdulás ellenében való forgatás ellen reteszelt, másrészt ezt az elmozdulást egyben arra használjuk fel, hogy az inhaláló készüléket úgy rázzuk meg, hogy a kimérendő por mindenképpen az adagolóhoronyba jusson. A találmány egy célszerű továbbfejlesztése ezért azt tűzi ki célul, hogy az egymáshoz képest viszonylagos elmozdulást végző házrészek érintkező felületein egy ráesni, vagy hasonló kialakítású retesz megakadályozza a házrészeknek az adagolással ellentétes irányú elforgatását. Mivel a szerkezet csak egy irányban forgatható el, egyrészt kizárjuk a nem tökéletes adagolások veszélyét, másrészt a retesz záróhelyzetbe ugrása olyan mértékben rázza meg az inhaláló készüléket, hogy a por könnyen az adagolóhoronyba folyik.

A reteszelést egy a házon kialakított fűrészfogas zárókerékkel és a házon, vagy az adagolóhengert tartó szerkezeten ezek fogaival ellentétes irányú, kifelé mutató, eltolt helyzetű zárófogakkal hozzuk létre. A kifelé mutató zárófogak osztását úgy határoztuk meg, hogy a zárókarima fogosztása kisebb, mint a zárófogaké. Egy ilyen zárószerkezet reteszeléséhez már az is elegendő, ha a zárókerék egy foga akad össze a zárófogakkal. Mivel az inhaláló készüléken több, a zárófogakétól eltérő osztású, kifelé mutató fog van, az elforgatás irányában egészen kis elmozdulásonként hozható létre reteszelés. A teljes elforgatás során ezeknek megfelelő számú rázás jön létre.

E kialakítási forma esetén előnyös, ha a zárófogak és fogűrjeik alkotóirányúak, mivel így az adagolást követően nem akadályozzák a szerkezetet az alaphelyzetébe való visszatérésben.

Annak érdekében, hogy mind a racsnit, illetve zárószerkezetet, mind a ferde vezetőpályákat kis helyen tudjuk elhelyezni, az adagolóhengert tartó szerkezet, vagy házrész részben kettős fallal rendelkezhet, amelynek belső részén a ház másik részén levő ferde pályákkal kapcsolódó, kifelé mutató, sugárirányú nyúlványok találhatók, külső fala pedig kívülről a másik házrésznek a ferde pályákat hordó részét öleli körül, valamint a tárolókamrát körülfogó házrész külsején levő zárókerék fogait hordja. Az adagolóhengert tartó szerkezet kettős fala közé a háznak voltaképpen az a fala nyúlik be, amelynek egyik felén a ferde pályák, a másik felén pedig a zárókerék külső részei vannak elhelyezve. A szerkezet egymással kapcsolódó részeinek ilyen kompakt kialakítása azáltal vált lehetővé, hogy az egyes elforgatható szerkezetek koncentrikusak és kör keresztmetszetűek.

Míg az adagolóhengert tartó szerkezet belső fala és a tárolókamrát körülfogó házrésznek a vezetőpályákat tartalmazó fala - legalábbis az egymás hatásába eső részein - kör keresztmetszetűek, a tárolókamrát körülfogó külső falrész a kör keresztmetszettől eltérő lehet. A falrészek között így olyan nyitott, üreges sarkok jönnek létre, amelyeken a házrészek összenyomása/elcsavarása után levegő szívható be, amelyet a falrészek közötti nyílásokon és legalább egy visszacsapószelepen keresztül a légcsatomába, az adagolóhengerhez vezetünk. A külső fal a körtől eltérő keresztmetszete lehetőséget teremt arra, hogy belső oldalán a kerület mentén olyan módon eltolt ellenfogazást alakítsunk ki, hogy a zárókerék már az ellendarab egy fogosztásnál kisebb elfordítására is reteszelődjön.

Az üreges sarokrészek az elforgatás során a készülék kontúrjából (alaprajzának körvonalaiból) kiemelkednek, ezáltal kedvezőbbé válik a levegő beszívása.

Összetolt állapotban az adagolóhengert tartalmazó szerkezet külső falának homlokfelülete a ház másik részének vele egybevágó kontúrjára fekszik fel. Ebben a helyzetben a légjáratok le vannak fedve, így az inhaláló készülék belső része légmentesen zárható, ami azért előnyös, mert nem juthat a használaton kívüli inhaláló készülékbe a következő alkalommal adagolásra kerülő por csomósodását okozó nedvesség.

A két házrésznek az adagolóhenger tengelyirányú elmozdulása érdekében végzett, találmányunk szerinti relatív elfordulása egy további célszerű megvalósítási forma kialakítását teszi lehetővé. Az egyik házrész egy kijelzőnyíláshoz képest relatív elfordulást végző számozott gyűrűt tartalmazhat, amely a két házrész között az adagolás során létrejövő relatív elmozdulás alkalmával adagolásonként azonos irányban azonos szögelfordulást végez. A felhasználó ezen a kijelzőnyíláson közvetlenül leolvashatja a fogyás mértékét, így időben vehet új inhaláló készüléket, illetve - amennyiben kialakítása lehetővé teszi - feltöltheti meglevő berendezését.

A kijelzőgyűrű olyan fogaskerékként van kialakítva, amely az adagolóhengert tartalmazó házrészt körülvevő belső fogazású fogaskerékhez, vagy fogazott koszorúhoz képest excentrikusán helyezkedik el. A kijelzőgyűrű külső fogazása a fogazott koszorú belső fogaival kapcsolódik, és fogszáma olyan kis mértékben tér el a fogazott koszorúétól, hogy a kijelző gyűrű a belső fogazású fogaskerékhez képest csak egy fordulattal, vagy egy körülfordulás tört részével mozdul el adott számú, például 200 adagolás után. Az egyes adagolások során bekövetkező elfordulások tehát a kijelzőgyűrű nagyon lassú, de folyamatos elfordulását eredményezik. A kijelzőgyűrű a kijelzőnyíláson keresztül különböző színjelzésekkel adja a felhasználó tudomására az inhalálandó por fogyásának mértékét. E tekintetben előnyös, ha az inhaláló készülék csak egy irányban forgatható el, és a visszaforgatás ellen reteszelhető.

Annak érdekében, hogy a felhasználó ne próbálkozzon további inhalálással, ha a lehetséges adagolások számát már elérte, a kijelzőgyűrű fogaskerekének elmozdulását és ezzel az adagolást különböző módon blokkolhatjuk.

HU 214 944 Β

Egy, az elfordulás által létrejövő tengelyirányú elmozdulást kihasználó célszerű lehetőség, hogy a kijelzőgyűrűt alkotó fogaskereken egy olyan ütközőt alakítunk ki, amely a hozzá képest relatív elmozdulást végző házrészen elhelyezkedő ellendarabbal kerül kapcsolatba. A kiindulási helyzetben az ütköző és ellendarabja egymás közelében vannak vagy összeérnek, majd az adagolások során a kerület mentén folyamatosan eltávolodnak egymástól, miközben a tengelyirányú elmozdulás hatására a két ütköző eltérő síkban van. Az alaphelyzetbe való visszatérítés során a két ütköző egy síkba kerül és a kijelzőgyűrű körülbelül egy körbefordulása és egy utolsó adagolás után az előnyösen a kijelzőgyűrű nyúlványaiként kialakított ütközők egy síkba kerülve úgy fekszenek fel egymásra, hogy megakadályozzák az alaphelyzetbe való tengelyirányú visszatérést, és ezzel lehetetlenné teszik a következő inhalálást.

A találmány egy további jelentős előnye abban áll, hogy a tárolókamra az adagolóhengerrel ellentétes végében, egy gyenge rugóval terhelt, a kamra tartalmának fogyását követő dugattyú vagy ahhoz hasonló szerkezet van. A dugattyút terhelő rugóerő olyan mértékű, hogy az adagolandó port nem tömöríti össze, de a dugattyút a saját és a por súlya ellenében, a kamra tartalmának fogyását követve el tudja mozdítani. E kialakítás következtében az inhaláló készüléket gyakorlatilag bármely helyzetben úgy lehet használni, hogy az adagolóhorony megtöltése biztonsággal megtörténik. A fenti megoldás hatására a por folyamatos előretolásával megakadályozzuk a csomósodást és az adagolóhenger mozgásának vonalában kialakuló csatorna létrejöttét. A dugattyút terhelő rugó hatására, valamint az inhaláló készülék ezt kedvező módon megelőző összerázásának a hatására adagolásonként valóban teljes mennyiség kimérése történik meg.

A tárolókamra a házban oldható kötéssel és/vagy nyitható fedéllel rögzítve, cserélhetően van elhelyezve. A tárolókamra kiürülése után a tárolókamrát magát lehet kicserélni vagy újratölteni, ahelyett, hogy az inhaláló készüléket el kellene dobni és egy újat a venni.

A házban való elhelyezése előtti alaphelyzetében a cserélhető tárolókamrán az adagolóhenger behatolásának helyén egy áttörhető, és/vagy előjelölt törési vonalakkal körülhatárolt, szigetelt záróelem van, amelyet a tárolókamrának a házban való elhelyezése után az adagolóhenger automatikusan kinyit. Ha egy kiürült tartályt egy új tárolókamrára cserélünk, akkor az inhaláló készülékbe való behelyezéssel az adagolóhenger bevezetése is megtörténik, anélkül, hogy a tárolókamrát ezt megelőzően ki kellett volna nyitni.

Annak érdekében, hogy az adagolóhengerrel kinyitott záróelem a későbbiek során az adagolóhoronyba ne kerülhessen, és az adagolást ne zavarhassa, a tárolókamra záróelemét célszerűen úgy alakítottuk ki, hogy az a tárolókamra belsejébe felcsapódjon, és átmérője nagyobb legyen, mint az adagolóhorony tengelyirányú mérete. Ennek az elvnek természetesen bármely műszaki megvalósítása elképzelhető.

A következőkben az alábbi ábrák alapján találmányunk néhány lehetséges megvalósítási formáját mutatjuk be. A részben vázlatos ábrák közül az

1. ábra a találmányunk szerinti inhaláló készülék hosszmetszete alaphelyzetben (második relatív helyzet), a

2. ábra az 1. ábrán látható inhaláló készülék hosszmetszete az első relatív helyzetben, a

3. ábra az inhaláló készülék felső része szemből (a 2.

ábrának megfelelő irányból) nézve, a

4. ábra a felső rész oldalnézete a 3. ábra IV. nyilának irányából, az

5. ábra az inhaláló készülék alsó része felülnézetben a

2. ábra V. nyilának irányából nézve, a

6. ábra az inhaláló készülék tárolókamrájának az 1. és

2. ábrákéval azonos sík mentén készített hosszmetszete, a

7. ábra a tárolókamra a 6. ábra VII-VII síkja mentén készített metszete, a

8. ábra a tárolókamra egy másik, a 6. ábra VIII-VIII síkja mentén készített metszete, a

9. ábra az inhaláló készülék külső képe, a

10. ábra a reteszelőszerkezet all. ábra X-X síkjának megfelelő metszete alaphelyzetben (második relatív helyzet), a

11. ábra a reteszelőszerkezet felülnézetben a 10. ábra

XI nyilának irányából nézve

12. ábra a reteszelőszerkezet első relatív helyzetében a

13. ábra XII-XII síkjában készült metszete, a

13. ábra a reteszelőszerkezet felülnézetben a 12. ábra

XIII nyilának irányából nézve, a

14. ábra a találmányunk szerinti inhaláló készülék egy másik lehetséges megvalósítási formájának hosszmetszete, amely az adagoláshoz szükséges tengelyirányú elmozdulást az adagolóhengert tartó házrésznek a tárolókamrát körülvevő házhoz viszonyított elforgatásával hozza létre, abban az első relatív helyzetében, amikor az adagolóhorony a tárolókamrában van, a

15. ábra az inhaláló készülék részben vázlatos keresztmetszete a 14. ábra D-D vonala mentén, a

16. ábra annak a - példánkon a ház kerületének negyedére kiterjedő - ferde pályának a síkba kiterített nézete, melyben a házrészhez kapcsolódó nyúlványokkal az adagolóhenger a 14. ábrán bemutatott alaphelyzetéből tengelyirányban elmozdul

17. ábra a légcsatomában levő visszacsapószelep a 15.

ábra C-C síkjában készített metszete, a

18. ábra egy, az adagolóhengerhez vezető csatorna a

15. ábra B-B síkjában készített metszete két másik csatorna torkolatára való rálátással, a

19. ábra a 14. ábrán bemutatott inhaláló készülék hosszmetszete az adagolóhenger elmozdítása után, a

20. ábra az egymáshoz képest elforgatható házrészek közötti reteszelést végző zárszerkezet a 19. ábra E-E vonala mentén készített metszete, a

21. ábra az inhaláló készülék a 19. ábrának megfelelő hosszmetszete, amelynek jobb oldalát a 14-19. ábrákhoz képest elforgatva ábrázoltuk, annak

HU 214 944 Β érdekében, hogy a metszeten a légcsatoma és a visszacsapószelep látszódjon, a

22. ábra az első relatív helyzetében levő inhaláló készülék a 14. ábrához képest 90°-kal elforgatva, a

23. ábra a kijelzőszerkezet a 22. ábra F-F síkja mentén készített keresztmetszete, a

24-28. ábrák a 23. ábrán látható kijelzőszerkezet egymást követő különböző számú adagolások után, ahol a 28. ábra a lehetséges, maximális adagolások számának elérése utáni reteszelt helyzet, a

29. ábra az inhaláló készülék egy lehetséges változatának hosszmetszete a második relatív helyzetében, amelyen a tárolókamrában az adagolandó por fogyását követő rugóval terhelt dugattyú látható, a

30. ábra egy, az inhaláló készülékbe való behelyezéskor az adagolóhenger behatolásával automatikusan nyíló, előjelölt, áttörhető törési vonalakkal körülhatárolt, szigetelt zárelemmel zárt, és az adagolandó por fogyását követő rugóval terhelt dugattyúval felszerelt cserélhető tárolókamra metszete.

A találmányunk szerinti inhaláló készülék felépítését és működését az 1. és 2. ábrákon látható hosszmetszetek alapján mutatjuk be. Az I inhaláló készülék lényegében egy 2 nyomógomb formájában kialakított működtetőszerkezetet, egy az adagolandó por, vagy egy külön tartály, például egy K kapszula befogadására szolgáló 4 tárolókamrát, egy ebben az esetben gyűrű alakú 50 adagolóhoronnyal ellátott 5 adagolóhengert, egy (a metszet síkjában nem látható, ezért szaggatottan jelölt) 6 légcsatomát, és egy a későbbiekben bemutatásra kerülő módon létrehozott levegő-por keverék kibocsátására szolgáló 10 kiömlőnyílásban végződő 1 szívócsonkot, valamint levehető O felső részén egy (a metszet síkjában nem látható, ezért szaggatottan jelölt) 3 légbeszívónyílást és egy R visszacsapószelepet vesz körbe. Az 1 szívócsonkra egy a 10 kiömlőnyílást lezáró 11 védőkupak húzható. All védőkupak belső terében a levegő nedvességtartalmát megkötő 12 anyag elhelyezésére egy kamra van kialakítva.

Az 1 inhaláló készülék bemutatása során azt az esetet tárgyaljuk, amelyben a kimérendő por egy a 4 tárolókamrában elhelyezett, például 100 adagot tartalmazó K kapszulában van. A K kapszula és a 4 tárolókamra méretei egymásnak megfelelően vannak megválasztva. A 2 nyomógomb elhelyezése és az O felső rész felrakása után a 2 nyomógombot alaphelyzetébe nyomva az 5 adagolóhenger a 4 tárolókamra 400 furatán keresztül a K kapszulába jut, ahol belehatol a K kapszulában tárolt kimérendő porba. Az I inhaláló készülék ezzel alaphelyzetébe került (1. ábra). Innen történik meg majd a kimérendő por adagolása és az inhalálás.

A 4 tárolókamra és a benne elhelyezett K kapszula tehát az 1. ábrán bemutatott nyugalmi helyzetben van. E nyugalmi helyzetben a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger egymáshoz képest olyan helyzetben vannak, hogy bár az 5 adagolóhenger a K kapszula belsejébe hatol, és a 4 tárolókamra 400 furatát elzárja, de a gyűrű alakú 50 adagolóhorony a 3 légbeszívónyílást és a 10 kiömlőnyílást összekötő légjáratban van. Az 5 adagolóhenger és a 4 tárolókamra alaphelyzetére a továbbiakban a második relatív helyzetként hivatkozunk. A 4 tárolókamra 40 falának 41 meghosszabbításán egy 410 furat van. Az 5 adagolóhenger és a 4 tárolókamra második relatív helyzetében a 410 furat szabaddá teszi a 3 légbeszívónyílást és a 10 kiömlőnyílást összekötő légjáratot. A 4 tárolókamra falának 41 meghosszabbításának alsó vége egy a második relatív helyzetben a szerkezet meglevő alapfeszültségétől eltekintve terheletlen állapotú 43 nyomórugóra ül fel.

Az inhaláláshoz a felhasználónak a 2 nyomógombot a P nyíl irányába kell megnyomni. A 2 nyomógomb az itt bemutatott berendezés esetében egy 20 bepattanó rugóval működő rázószerkezettel van ellátva. A 20 bepattanó rugó működését a későbbiekben részletesen tárgyaljuk. Jelenleg annyi lényeges, hogy a 20 bepattanó rugó merevsége nagyobb, mint a 43 nyomórugó átlagos rugómerevsége. A 2 nyomógombra fentről, a P nyíl irányából ható nyomás következtében a 4 tárolókamra lefelé haladva összenyomja a 43 nyomórugót. A 20 bepattanó rugó nagyobb merevsége következtében még alaphelyzetében van. A tartószerkezetében (például egy furatba való préseléssel) szilárdan rögzített 5 adagolóhenger a 4 tárolókamra lefelé mozdulása hatására tovább fúródik a K kapszulában tárolt kimérendő porba. Mire a 43 nyomórugó majdnem teljesen összenyomódik, az 50 adagolóhorony már a K kapszula, azaz a kimérendő por belsejébe jutott.

Amikor az 5 adagolóhenger 50 adagolóhomya behatol a 4 tárolókamrába, de különösen a 43 nyomórugó teljesen összenyomott helyzetének elérésekor, amelyet a továbbiakban az első relatív helyzetnek nevezünk, megtörténik az 5 adagolóhenger gyűrű alakú 50 adagolóhomyának a kimérendő porral való megtöltése. Annak érdekében, hogy mint a bevezetőben is említettük, az extrém kedvezőtlen folyási tulajdonságokkal rendelkező finom szemcséjű porok esetén is megtörténjen az 50 adagolóhorony gyors és biztonságos töltése, a 20 bepattanó rugó az elmozdulás utolsó szakaszában a majdnem teljesen összenyomott 43 nyomórugó megnövekedett rugómerevsége miatt rántásszerűen a 2. ábrán látható helyzetébe ugrik. A 20 bepattanó rugó ugrásszerű váltása miatt a 4 tárolókamra és a belsejében levő K kapszula a kimérendő porral olyan mértékben rázódik össze, hogy még a legrosszabb folyási tulajdonságokkal rendelkező porok is az 50 adagolóhoronyba kerülnek. Adott esetben le is mondhatunk a 20 bepattanó rugóról, de akkor a célul tűzött hatás elérése érdekében a felhasználónak kell megrázni az I inhaláló készüléket.

Amikor a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger a 2. ábrán látható relatív helyzetbe kerülnek, a 4 tárolókamra falának 41 meghosszabbítása elzárja a levegő útját. Ezzel elértük azt, hogy az 1 szívócsonkba való befüvás, például véletlen köhögés az I inhaláló készülékből ne fújhasson ki port a 3 légbeszívónyíláson. A levegő útjának zárásával azt is biztosítottuk, hogy az adagoláskor, azaz az 50 adagolóhorony megtöltése során egy esetle6

HU 214 944 Β ges köhögés miatt ne kerülhessen nedvesség az I inhaláló készülékbe.

A 20 bepattanó rugó átváltása után az 50 adagolóhorony megtelik a kimérendő porral. A 2 nyomógomb felengedésekor a 43 nyomórugó a 4 tárolókamrát alaphelyzetébe, a második relatív helyzetbe tolja vissza. A második relatív helyzetben (alaphelyzetben) a 4 tárolókamra falának 41 meghosszabbításának 410 furata az előbb ismertetett módon szabaddá teszi a levegő útját. A felhasználó által az 1 szívócsonkon keresztül beszívott levegő a 3 légbeszívó nyíláson és az 1. ábrán a szaggatottan ábrázolt K csappantyúval jelölt R visszacsapószelepen keresztül végigáramlik a 6 légcsatomán. Ez a légáram az 50 adagolóhoronyból kifújja a kimért pormennyiséget. Az így létrejött levegő-por keveréket az 1 szívócsonkon keresztül inhalálja és juttatja légutaiba a felhasználó. Annak érdekében, hogy a légáram a kimért port minél hatékonyabban fújja ki az 50 adagolóhoronyból, és a levegő-por keverék a légutakba jutásakon sebességének csökkentésére a 6 légcsatoma addig szűk keresztmetszete az 1 szívócsonkban a 10 kiömlőnyílás irányában kibővül.

Az itt bemutatásra kerülő megvalósítási forma 6 légcsatomájának részletes kialakítását a 3-9. ábrák alapján mutatjuk be. A 3. és a 4. ábrán az I inhaláló készülék O felső része látható. A 4, ábra oldalnézetén felismerhetők a 3 légbeszívónyílások hosszúkás kivágásai. A levegő a 3 légbeszívónyíláson és (az 1. ábrán mind alaphelyzetében, mind az adagoláskori helyzetében szaggatott vonallal jelölt) R visszacsapószelepen keresztül jut az I inhaláló készülék belsejébe.

A levegő az I inhaláló készülék belsejében való további útját az I inhaláló készülék U alsó részét felülnézetben bemutató 5. ábrán követhetjük. Az ábrán felismerhető az I inhaláló készülék U alsó részében kialakított, lefelé haladó, süllyesztett 6a, 6b, 6c légcsatoma (lásd az 1. ábra 6 szaggatott vonalát is).

A 6. ábrán egy a 2 nyomógomb segítségével mozgatható 4 tárolókamra látható a K kapszulával. Az adagolás befejezése után, amikor az 5 adagolóhenger és a tárolókamra alaphelyzetükben, a második relatív helyzetben vannak, a levegő kifújja a kimérendő port az adagolóhenger 50 adagolóhomyából, ha a 6 légcsatomán keresztül az 50 adagolóhoronyhoz jut.

A 6 légcsatoma vezetésének módját a 7. és 8. ábrán, a VII-VII, illetve a VIII-VIII síkokban készült metszeteken mutatjuk be. A VII-VII metszési sík pontosan a légsugárban optimálisan elhelyezkedő 50 adagolóhomyon halad keresztül. A 7. ábrán megtalálható a 6a és 6b légcsatornának megfelelő két, az 1. ábra síkjával azonos a (alfa) szöget bezáró 44a és 44b légbevezető furat.

A harmadik, a 6c légcsatomába torkolló 44c légbevezető furat ugyanezzel a síkkal β (béta) szöget zár be, és amint a 8. ábrán látható a 44a és 44b légbevezető furatok alatt, a VIII-VIII síkban fekszik. A 44c légbevezető furat feladata az, hogy az 50 adagolóhoronyból esetleg kiszóródó port is kifújja és a légáramba keverje. A levegő-por keverék a 4 tárolókamra falának 41 meghosszabbításán levő 410 furaton keresztül jut az 1 szívócsonk 10 kiömlőnyílásán át a felhasználó légutaiba.

A véletlenül bekövetkező többszörös adagolások elkerülésére a 4 tárolókamrát és az 5 adagolóhengert egy reteszelő szerkezet első relatív helyzetében rögzíti (lásd a 2. ábrát). Ezt a reteszelő szerkezetet az 1. ábrán a példa kedvéért a 9-13. ábrák alapján bemutatásra kerülő 21 tolóreteszként jelöltük.

A reteszelő szerkezet működésének megértéséhez a

9. ábrán először bemutatjuk az I inhaláló készülék külső képét, amelynek O felső részén, amint a 3. ábrán is látható volt, egy 212 nyílás van.

A 10. ábrán a 2 nyomógomb metszete látható oldalnézetben. A tulajdonképpeni gombrész alatt egy, az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölt 22 horony van. Ebbe a 22 horonyba ugrik be a következőkben ismertetésre kerülő módon az 1. ábrán szintén látható 21 retesz.

All. ábrán az I inhaláló készüléket alaphelyzetben, (a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger második relatív helyzetében) felülnézetben ábrázoltuk. Ebből a nézetből látható, hogy a 21 retesz egy 210 laprugóval és egy 211 kioldógombbal rendelkezik. Az I inhaláló készülék belső falának egy hornyába támaszkodó 210 laprugó (lásd még a 10. ábrát) a 21 reteszt a V nyíl irányába, a

211 kioldógombot pedig a 9. és a 11. ábrán is látható

212 nyíláson át kifelé nyomja.

A 211 kioldógomb azért nem tud a 212 nyílásból kijjebb kerülni, mert a 21 retesz alaphelyzetében a 2 nyomógomb felületének nyomódik. Ez az állapot figyelhető meg a 10. ábra metszetén.

A 2 nyomógomb (az 1. ábra P nyila irányában történő) lenyomásakor, azaz, amikor az 5 adagolóhenger 50 adagolóhomya a 4 tárolókamrába hatol, a 21 retesz a fent leírt helyzetében marad, mivel a 211 kioldógombot a 212 nyílás fogva tartja. A 2 nyomógomb lefelé haladva az első relatív helyzetébe ér (2. ábra). Ekkor a 21 retesz a 210 laprugó hatására all. ábra V nyila irányában a 2 nyomógomb 22 hornyába ugrik, amelynek hatására a 211 kioldógomb kinyúlik a 212 nyíláson. Ebben a helyzetben (12. és 13. ábra), mivel a 2 nyomógombot a retesz rögzítve tartja, a 2. ábrán látható 43 nyomórugó nem tudja a 4 tárolókamrát alaphelyzetébe (második relatív helyzetébe) váltani.

Amikor a felhasználó az E nyíl irányába nyomja a 211 kioldógombot, a 21 retesz kikerül a 2 nyomógomb hornyából, rögzített helyzetét így megszüntetve feloldja a készülék reteszelését. A 43 nyomórugó ekkor alaphelyzetébe (a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger második relatív helyzetébe) tolhatja a 4 tárolókamrát. Ezzel a reteszeléssel elkerülhetők a többszörös adagolások.

Az itt leírt I inhaláló készülék 3 légbeszívónyílása egy vissszacsapószeleppel van védve. Az R visszacsapószelep elhelyezésére az 1 szívócsonkban is lehetőség van. Az R visszacsapószelep az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölt csappantyú formájában lehet kialakítva, alkalmazásakor a 10 kiömlőnyílásba való befúvás hatására a 3 légbeszívónyílás lezáródik, ha a felhasználó véletlenül a 10 kiömlőnyílásba köhög. Ez különösen azért jelentős, mert a kimérendő por sikeres adagolása, illetve a 4 tárolókamra második relatív helyzetébe való visszatérése után a port nem lehet kifújni a 3 légbeszívó7

HU 214 944 Β nyíláson. Ha a felhasználó egy sikeres adagolás során véletlenül az I inhaláló készülékbe köhög, a por nem vész el, nem kell új adagolást végeznie, hanem újabb inhalálást végezhet.

Az 1 inhaláló készülék (lásd az 1. ábrát) egy lenullázható 7 számlálószerkezettel is felszerelhető. A 7 számlálószerkezetet a 4 tárolókamra lefelé haladása léptetheti. Egy ilyen 7 számlálószerkezet különösen akkor hasznos, ha a 4 tárolókamrában lévő K kapszula csak adott számú dózist tartalmaz. Egy új K kapszula behelyezésekor a felhasználó a 7 számlálószerkezetet lenullázva mindenkor láthatja, hogy hány dózis fogyott a K kapszulából, így időben cserélheti a 4 tárolókamra K kapszuláját, vagy vehet magához új I inhaláló készüléket.

Annak érdekében, hogy az 1 inhaláló készülék belső része, illetve a légjáratok szárazon maradjanak a 11 védőkupakban 12 szárítószert, például szilikagélt helyezünk el.

Amint arra már rámutattunk, ez az 7 inhaláló készülék antiasztmatikus hatású porok, illetve porkeverékek, elsősorban laktóz és Formoterol keverékének belélegeztetésére alkalmas, különösen ha ez utóbbi az IUPAC nómenklatúra szerinti „(±)-2’-hidroxi-5’-[[(RS)-pmethoxi-a-metilfenetil]amino]-etil]-formanalidfúmarát-dihidrát” nevű formoterol fúmarát-só formájában áll rendelkezésre.

A fenti inhalátor számos megvalósítási formája elképzelhető. A találmányi ötlet szerint nem a tárolókamrának kell feltétlenül mozgathatónak, és az adagolóhengemek pedig rögzítettnek lenni. Elvben fordított elrendezésük is lehetséges lenne, a szerkezetnek annyit kell csupán garantálnia, hogy a tárolókamra és az adagolóhenger adagolóhomya egymáshoz képest elmozdulásra legyenek képes. Az is megvalósítható továbbá, hogy a kimérendő port közvetlenül a tárolókamrában és nem egy, a tárolókamrában levő külön kapszulában helyezzük el. A rázószerkezet (a bepattanó rugó) természetesen másképpen is kialakítható, akárcsak a reteszelőszerkezet, illetve a szárítószer a szilikagéltől eltérő is lehet.

A 14—30. ábrán az I inhaláló készülék különböző, olyan elképzelhető megvalósítási formáit mutatjuk be, amelyeknél elsősorban a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger előbb említett relatív elmozdulását próbáltuk kedvező módon kialakítani. Az I inhaláló készülék most bemutatásra kerülő változatainak alkatrészeit jelölő számok nagyrészt megegyeznek az előzőekben ismertetett hivatkozási számokkal. Az 1. és a 14. ábrán az I inhaláló készülék háza ugyanúgy két részből áll, de a most bemutatásra kerülő változatnál a két házrész a 10 kiömlőnyílás alatt kapcsolódik.

A következőkben bemutatásra kerülő kialakítási formák esetében a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger egymáshoz viszonyított elmozdulásának létrehozására a tárolókamrát magába foglaló 101 ház, valamint az adagolóhenger tartószerkezete, vagyis a másik 102 házrész a (14. ábrán látható) első, összetolt relatív helyzetükből a (19. ábrán látható) második, nyitott helyzetükbe való elmozdulásra képesek, úgy, hogy közben egymáshoz képest forgómozgást hajtanak végre.

Az elmozdulás során a 101 házon kialakított ferde 103 vezetőhomyok és a másik 102 házrészen levő, bennük megvezetett 104 ellendarabok a forgómozgást tengelyirányú elmozdulássá alakítják. E helyen ismét rá kívánunk mutatni, hogy a ferde 103 vezetőhomyok a 109 fal külső részén éppúgy elhelyezhetők, mint a

102 házrészen, ekkor a 104 ellendarabok ennek megfelelően a 101 házon találhatók. A 16. ábrán egy ferde

103 vezetőhorony a 14. ábra A nézetének megfelelő, síkba kiterített képe látható.

A most bemutatásra kerülő megvalósítási forma esetén a 101 ház kerületén négy azonos meredekségű, és hosszúságú ferde 103 vezetőhorony van elosztva, a hozzá képest elfordulásra képes másik 102 házrész ennek megfelelő számú, a ferde 103 vezetőhomyokkal kapcsolódó 104 ellendarabbal rendelkezik.

A 104 ellendarabok biztonságos, alakzáras megvezetésére képes, azonos irányba hajló ferde 103 vezetőhomyok a 101 ház kerületén azonos magasságban, közel 90°-os íven fekszenek. A 103 vezetőhomyok végéhez egy-egy a 104 ellendarabok vezetésére szolgáló függőleges, azaz az 7 inhaláló készülék hossztengelyével párhuzamos 105 visszatérítőhorony csatlakozik, így az elforgatás, és az 5 adagolóhenger ebből létrejövő tengelyirányú elmozdulása, valamint a 104 ellendarabok a ferde 103 vezetőhomyokon való végigsiklása után a 101 házban lévő 4 tárolókamra, és a vezetőcsapként működő 104 ellendarabok tengelyirányban ismét összetolhatok, azaz a 14. ábrán látható alaphelyzetükbe visszatéríthetők. A következő adagolás ebből az alaphelyzetből az előzővel megegyező irányba történő forgatással hajtható végre. Ezzel a kialakítással a szerkezet egyszerűen kezelhető, mivel előnyösen még idős emberek és gyerekek számára is könnyen elvégezhető elcsavarásra van csak szükség, ahelyett, hogy a kezdeti súrlódási ellenállás ellenében egy viszonylag rövid tengelyirányú elmozdulást kéne elvégezni.

A függőleges 105 visszatérítőhorony pályájában, mint az a 14., 16., 19., 22. és 29. ábrán látható, legalább egy, fűrészfogszerű ferde 106 fog van kialakítva, melynek ferde felső éle a 104 ellendarabra éppen ható ferde 103 vezetőhoronnyal párhuzamos. A 104 ellendarab a tengelyirányú elmozdulás során a 106 fog külső, ferde 107 lapja mentén úgy mozdul el, hogy a 104 ellendarab a következő adagolásig a fog lefelé futó meredek éle mögött alaphelyzetében marad, és ez az él a 104 ellendarabot az elforgatáskor a ferde 103 vezetőhoronyba juttatja. így biztosítható, hogy a felhasználó a kimérendő por adagolását csak a szerkezet elforgatásával és nem a 104 ellendaraboknak a tengelyirányú 105 visszatérítő horonyban való lenyomásával végezze. A tengelyirányú 105 visszatérítő horonyban még egy kisebb kiugrás, a 105 a bütyök található, melynek az a feladata, hogy az 7 inhaláló készülék véletlenszerű összenyomását megakadályozza.

A ferde 103 vezetőhomyok a most bemutatott megvalósítási forma esetében a 101 ház tengelyirányban a 4 tárolókamrával szemben levő 108 falának belső részén kialakított szalagmenet részét képezik. A másik 102 házrész a 108 fallal párhuzamos - a bemutatott

HU 214 944 Β megvalósítási forma esetén belül elhelyezkedő 109 falán találhatók a ferde 103 vezetőhomyokba hatoló, kifelé nyúló 104 ellendarabok.

Az 1-13. ábrán látható megvalósítási forma 20 bepattanó rugójának kiváltására, ugyanakkor a kimérendő por adagolásonként! összerázásának biztosítására, és az adagoláshoz szükséges forgómozgással ellentétes irányú elforgatás előnyös módon történő megakadályozására az egymáshoz képest elmozduló 101 és 102 házrészek egymással érintkező felületein a tengelyirányú 105 visszatérítő hornyokat és a 104 ellendarabokat is bemutató 20. ábrán jól kivehető, racsniként működő

110 záróelem van.

A 20. ábrán a 19. ábra E-E vonala mentén készített vízszintes metszeten a ferde 103 vezetőhomyok részben el vannak vágva, ezért körszegmenseknek látszanak.

A 110 záróelem szokásos módon egy, a 101 ház 108 falán kialakított, 112 fűrészfogakkal ellátott 111 tárókerékre hat. A záróelem a másik 102 házrész 114 falának belső oldalának kerülete mentén egymáshoz képest eltoltan elhelyezkedő 113 ellenfogakkal vagy 113 ellenfogak csoportjaival működik együtt. A 20. ábrán látható, hogy a 114 fal nem kör keresztmetszetű, hanem a kör alakú 111 zárókerékhez képest a 115 sarokrészeket szabadon hagyja. A fenti 113 ellenfogak így az említett módon egymáshoz képest eltoltan vannak kialakítva, ezáltal a 111 zárókerék már egy fogosztásnál kisebb mértékű elfordítása után is reteszelődik az ellentétes irányú elforgatás ellen. Az említett 115 sarokrészekről a későbbiekben a levegő bevezetésével kapcsolatban bővebben tárgyalunk.

A 19. és 20. ábrák együttes megfigyelésekor észrevehető, hogy a 111 zárókerék tulajdonképpen a 101 ház 108 falának része, amelyből egy rövid tengelyirányú rész után a 114 fal 113 ellenfogaival együttműködő 112 fűrészfogak nyúlnak ki. A 112 fűrészfogak hossza tengelyirányban akkora, hogy lehetővé tegye a 101 ház és a másik 102 házrész közötti tengelyirányú elmozdulást. A forgómozgásból létrehozott tengelyirányú elmozdulás lehetővé tétele és megvezetése érdekében a 112 fűrészfogak, a fogűrök és a 113 ellenfogak alkotóirányban, egyenesen helyezkednek el.

Az 5 adagolóhengert tartalmazó 102 házrész részben kettős fallal rendelkezik, amelynek 109 belső falán a 101 ház ferde 103 vezetőhomyaival kapcsolódó 104 ellendarabok találhatók, és külső része vagy a 114 külső fala a 101 ház a ferde 103 vezetőhomyokat tartalmazó 108 falát fogja körbe, és amelyen a 4 tárolókamrát tartalmazó 101 ház külső részén, illetve a 108 falon kialakított

111 zárókerékbe akadó 113 ellenfogak vannak. Ez a kialakítás a feltétele a 14., 19., 21., 22. és 29 ábrákon látható kompakt szerkezet létrehozásának, és annak, hogy a 101 ház, illetve a másik 102 házrész, annak ellenére, hogy a két alkatrész nem csak tengelyirányban, hanem forgatással is elmozdítható, egymással összekapcsolható legyen.

A forgó mozgás akadálytalan végrehajtásának érdekében a másik 102 házrész az 5 adagolóhengert tartó belső 109 fala, a 101 ház a ferde 103 vezetőhomyokat tartalmazó, a 4 tárolókamrát körbefogó 108 fala kör keresztmetszetű, míg a fenti 102 házrész külső 114 fala - mint arra előzőleg már rámutattunk - a 115 sarokrészek létrejöttének érdekében részben eltér ettől a kör keresztmetszettől. A 101 ház és a másik 102 házrész széthúzott és/vagy elforgatott állapotában, amint ez a VG-vel jelölt részeket elforgatott helyzetében bemutató 21. ábrán látható, a beszívott levegő a 21. ábra Pfl és Pfl nyilai mentén az ekkor nyitott 115 sarokrészeken és a 102 házrész 117 fenekénél lévő 116 furatokon, valamint legalább egy - a 15. ábrán látható megoldás esetén két - 118 visszacsapószelepen keresztül jut a 6a, 6b és 6c légcsatomákon át az 5 adagolóhengerhez.

Ezzel a kialakítással lehetővé tettük, hogy az 5 adagolóhengert tartó 102 házrész külső 114 falának homlokfelülete összetolt helyzetben a 101 ház egy vele megegyező körvonalú 119 ütközőfelületéhez nyomódjon, és az 1 inhaláló készülék belseje légmentesen záródjék. A 6a, 6b, 6c légcsatoma és az 5 adagolóhenger környezetének a levegőtől való elzárása nem csak a visszatolórugó erején és az R visszacsapószelepen múlik, hanem összetolt helyzetben magukat a légutakat is légmentesen zárjuk.

A forgó mozgás a találmányuk szerinti tengelyirányú elmozdulássá való átalakítása külön 7 számlálószerkezet nélkül is lehetővé teszi az elvégzett adagolások számának ellenőrzését és kijelzését. Találmányunk a 14-30. ábrákon bemutatott egyik lehetséges megvalósítási formáján az egyik házrészében egy 120 kijelzőablakhoz képest elforgatható 121 kijelzőgyűrű van, amely a 101 ház és a másik 102 házrész egymáshoz képest az adagolások alkalmával végzett elfordulása során - az adagolásokhoz szükséges azonos irányú elforgatás miatt - állandó nagyságú, kis mértékű szögelfordulást végez. Egy ilyen kijelzőberendezés szerkezetét és felépítését a 22-28. ábrán mutatjuk be.

Az ábrákról látható, hogy a 121 kijelzőgyűrű egy az 5 adagolóhengert tartó másik 102 házrészen kialakított, ahhoz mereven rögzített fogaskoszorúhoz vagy 122 belső fogazású fogaskerékhez képest excentrikusán csapágyazott fogaskerék, amelynek külső fogai a 122 belső fogazású fogaskerék fogaiba illeszkednek. A belső, 121 kijelzőgyűrűként működő foga ikerék fogszáma olyan kis mértékben - csak néhány foggal tér el a 122 belső fogazású fogaskerék fogszámától, hogy a 121 kijelzőgyűrű adott számú, például 100, vagy 200 adagolás megtörténte után egy fordulattal, vagy annak csak egy részével fordul el. A 23-28. ábrából kivehető, hogy az átlátszó, vagy áttetsző 120 kijelzőablakon a 121 kijelzőgyűrű, vagy annak megfelelő módon színezett külső felülete láthatóvá válik. A 121 kijelzőgyűrű színe változó lehet a kerület mentén annak érdekében, hogy az adagolások számának növekedését, vagy a 4 tárolókamra fogyásának mértékét érzékeltesse.

A kijelzés a 101 ház és a másik 102 házrész egymáshoz viszonyított többszöri elforgatása után bekövetkező negyed fordulatnyi elfordulását és a 121 kijelzőgyűrű mozgását a 24-28. ábrákon úgy érzékeltettük, hogy a 121 kijelzőgyűrű egy fogát megjelöltük. Az ábrákból kivehető továbbá, hogy a 121 kijelzőgyűrű és az

HU 214 944 Β adagoláshoz szükséges mozgások egy előre meghatározott számú adagolás után reteszelődnek.

Míg a 24. ábra az I inhaláló készülék vásárláskori állapotát mutatja be, amikor a megjelölt fog a 120 kijelzőablakban van, a 25. ábra az első adagolást mutatja, abban a helyzetben, amikor a 120 kijelzőablakot tartalmazó 102 házrész 90°-kal el van forgatva. Az elforgatás a 121 kijelzőgyűrűt megfelelő módon magával viszi. Ezt a helyzetet egy tengelyirányú elmozdulás, majd további adagolások követték.

A 26. ábra a negyedik adagolás utáni állapotot ábrázolja, amikor a megjelölt fog kb. a 120 kijelzőablak szélességével mozdult el.

A folyamat lényege az adagolásokhoz szükséges mozgások ez esetben például 200 adagolás után bekövetkező reteszelődése.

A 121 kijelzőgyűrűvel történő reteszelés a következőképpen jön létre: A 121 kijelzőgyűrűként látható fogaskeréken a belső oldalán, a fogakkal ellentétes irányban álló 123 ütköző, és a hozzá képest forgó mozgást végző 101 ház 124 ütközője kezdetben, a 24. ábrán látható módon egymás közelében vannak, vagy érintik is egymást, majd az adagoló mozgások következtében, ahogy a 25-27. ábrán látszik a kerület mentén előbb folytonosan távolodnak, majd újból közelednek egymáshoz. A tengelyirányú elmozdulások miatt a két 123 és 124 ütköző eltérő magasságba jut, de a visszatérítés után egy síkba, vagy legalábbis közel azonos magasságba kerülnek. Maga az excentricitás is azt szolgálja, hogy az ütközők csak viszonylag nagy számú, a 27. ábrán például 197 adagolás (az utolsó adagolás) után se ütközzenek össze.

A 28. ábra a 123 és a 124 ütközőt a 121 kijelzőgyűrű közel egy körülfordulása, és egy utolsó adagolás utáni helyzetben mutatja, ahol az I inhaláló készülék a 14. ábrának megfelelő helyzetbe való tengelyirányú visszatérítése és az ebből a helyzetből végrehajtható újabb adagolás a reteszelés bekövetkezte miatt nem lehetséges. Az adagolásokhoz szükséges forgó mozgás előnyös módon nem csak egy 121 kijelzőgyűrű forgatására használható fel, hanem a 123 és 124 ütközők segítségével egy további feladatot, az I inhaláló készülék adott számú adagolások végrehajtása utáni reteszelését is elláthatja. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a felhasználó az 1 inhaláló készülék kifogyása után olyan további adagolásokkal próbálkozzon, melyek során nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű kimérendő por.

A 29. és a 30. ábrán a találmányunk szerinti I inhaláló készülék egy olyan az előbbi jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkező megvalósítási formája látható, amelyben a 4 tárolókamra belsejében az 5 adagolóhengerrel szembeni oldalon egy gyenge, 125 rugóval jelen esetben (csavarrugóval) terhelt, a 4 tárolókamra tartalmának fogyását követő 126 dugattyú van. A rugó ereje olyan kicsi, hogy a kimérendő port nem tömöríti össze, de van olyan nagyságú, hogy a 126 dugattyút a saját és a 4 tárolókamrában levő por súlya ellenében a 4 tárolókamra fogyásának mértékében képes legyen előretolni. Ezáltal az / inhaláló készülék gyakorlatilag bármilyen helyzetben alkalmazható, azaz a felhasználó anélkül, hogy kényelmetlen helyzetet kellene felvennie, akár fekve is használhatja. Mindemellett biztosítjuk, hogy az adagolás során az 50 adagolóhoronyba megfelelő mennyiségű kimérendő por jusson.

Az ábrákról, elsősorban a 30. ábráról látható, hogy a 101 házban oldhatóan rögzített 4 tárolókamra cserélhető és/vagy nyitható 127 fedéllel rendelkezik. Ezáltal a tárolókamra kifogyásakor nem kell az egész I inhaláló készüléket eldobni, hanem csak a 4 tárolókamrát kell cserélni, vagy adott esetben újratölteni. A hulladék mennyisége ennek megfelelően csekély.

A 30. ábrán az is látható, hogy a 101 házban elhelyezhető 4 tárolókamra alján a beszerelését megelőző alaphelyzetében egy az 5 adagolóhenger 400 furatát tömítő áttörhető, kitörhető, és/vagy előjelölt 128 törési vonalak mentén záródó 129 záróelem van, amelyet a 4 tárolókamra a 101 házba való behelyezése után az adagolóhenger automatikusan benyom, vagy kitör. A teljesen kiürült 4 tárolókamra cseréje egészen egyszerű, mivel a 4 tárolókamra használati helyzetbe tolása megteremti a légjáratokkal való kapcsolatot, és az 5 adagolóhenger rögtön az első adagolási helyzetbe kerül.

A 4 tárolókamra behelyezésekor kinyíló 129 záróelem a 4 tárolókamra belsejében felhajlik, azaz úgy van kialakítva, hogy a 4 tárolókamra falától nem válik el. A 129 záróelem átmérője célszerűen nagyobb, mint az 50 adagolóhorony tengelyirányú mérete, így az a felhajtott 129 záróelem mellett gond nélkül mozoghat.

Amint említettük, a találmányunk szerinti I inhaláló készülék számos előnnyel rendelkezik. Az 50 adagolóhorony biztonságos, gyors, megbízható és tökéletes töltése garantált, így az egyenletes mennyiségű kimérendő port tartalmaz, úgyhogy a légszomjban szenvedő felhasználó gyorsan és megbízható módon belélegezheti az enyhülést hozó gyógyszert. Az 1 inhaláló készülék kiválóan alkalmas finom szemcsézetű, emiatt igen rossz folyási tulajdonságokkal rendelkező porok belélegeztetésére. Elkerülhető továbbá a nedvesség az I inhaláló készülékbe való behatolása és a por összecsomósodása.

A találmányuk szerinti I inhaláló készülékben a kimérendő port egy K kapszulában helyezzük el, így olyan porok alkalmazása is lehetséges, amelyek gyógyászati hatása a levegővel való tartós érintkezés hatására (a 4 tárolókamrában való közvetlen tárolás esetén) csökken (lásd a 30. ábrát). Az I inhaláló készülék egyszerűen szétszedhető, tisztítható, kezelése könnyű, és többször használható (nem eldobható kivitelű). Az I inhaláló készülék különösen alkalmas antiasztmatikus hatású anyagok és azok keverékeinek, elsősorban Formoterol és laktóz keverékének belélegeztetésére. Jelentős mértékben könnyíti az I inhaláló készülék használatát, hogy az adagoláshoz szükséges tengelyirányú elmozdulás a 101 ház és a másik 102 házrész egymással szembeni elforgatásával jön létre, mivel ezt a mozgást a felhasználónak könnyebb elvégezni, mint egy rövidebb, de a súrlódások ellenében végrehajtandó tisztán tengelyirányú elmozdulást.

A meghatározott mennyiségű szilárd anyag, például gyógyászati hatású porok a felhasználó által létrehozott

HU 214 944 Β légárammal történő bevitelére szolgáló I inhaláló készülék egy 4 tárolókamrát fog körül, amelybe egy 5 adagolóhenger nyúlik be. Az 5 adagolóhengeren egy gyűrű alakú 50 adagolóhorony van, amelynek mérete meghatározza a légáramba kerülő por mennyiségét. A 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger egymáshoz képest úgy mozdíthatók el, hogy a 4 tárolókamra és az 5 adagolóhenger első relatív helyzetében az 5 adagolóhenger 50 adagolóhomya a 4 tárolókamrában helyezkedik el, ahol az 50 adagolóhorony megtöltése történik, majd második relatív helyzetében a légcsatomába kerül, ahol a kimérendő port a levegőbe keveijük. A tengelyirányú elmozdulás a 101 ház és a másik 102 házrész egymáshoz viszonyított elforgatásával a ferde 103 vezetőhomyok segítségéveljön létre.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Inhaláló készülék előnyösen por alakú szilárd anyagok, elsősorban gyógyászati hatású anyagok és anyagkeverékek, meghatározott mennyiségének a felhasználó által létrehozott légáram segítségével levegőpor keverék formájában a felhasználó légutaiba juttatására, amely a levegő bejuttatására egy légbeszívónyílással, egy, a légbeszívónyílást a szájba vehető kiömlőnyílással összekötő légcsatomával rendelkezik, és amelynek egy, a kimérendő port tartalmazó tárolókamrája valamint egy, a kimérendő por mennyiségét meghatározó és a port a légáramba juttató adagolóhoronnyal ellátott adagolóhengere van, azzal jellemezve, hogy az adagolóhenger (5) tengelyének irányában a tárolókamra (4) egy furatán (400) keresztül a tárolókamrába (4) behatolni képes; a tárolókamra (4) és az adagolóhenger (5) egymáshoz képest az adagolóhenger (5) hossztengelyének irányában elmozdulásra képes, és az adagolóhenger (5) adagolóhomya (50) első relatív helyzetében a tárolókamra (4) belsejében, második relatív helyzetében pedig a légcsatomában (6) van.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
2. Az 1. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az adagolóhenger (5) a házban van rögzítve, a tárolókamra (4) pedig az adagolóhengerhez (5) képest mozgathatóan van kialakítva.

Elsőbbsége: 91. 03. 21
3. A 2. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készüléknek egy a tárolókamrát (4) mozgató nyomógomb (2) formájában kialakított külön mozgatószerkezete van, amellyel a tárolókamra (4) egy nyomórugó (43) ellenében az adagolóhengerhez viszonyított (5) első relatív helyzetébe nyomható, és a tárolókamra (4) falának egy a légcsatornát záró meghosszabbítása (41) van, amely, az első relatív helyzetben a légcsatomát (6) lezárja és a tárolókamra (4) második relatív helyzetébe való visszatérésekor a légcsatomát (6) nyitó furat (400) van.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
4. A 2. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készülék nyomógombként (2) kialakított mozgatószerkezete egy, a tárolókamra (4) és az adagolóhenger (5) első relatív helyzetének elérése után a tárolókamrát (4) összerázó szerkezet.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
5. A 4. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy a rázószerkezet egy bepattanó rugó (20) formájában van kialakítva.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készülék egy olyan reteszelőszerkezettel (21, 210, 211, 212) van felszerelve, ahol a reteszelőszerkezet (21, 210, 211, 212) segítségével a tárolókamra (4), és/vagy az adagolóhenger (5) első relatív helyzetében egymáshoz képest reteszelve van, és a reteszelés oldására egy kioldógomb (211) szolgál.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készüléknek egy a kiömlőnyílás (10) irányába növekvő keresztmetszetű külön szívócsonkja (1) van.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
8. A 7. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készüléknek egy külön, a szívócsonkra erősíthető védőkupakja (11) van.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
9. A 8. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy a védőkupakban (11) a levegő nedvességtartalmát megkötő anyag (12) van elhelyezve.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
10. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a légbeszívónyílásnak (3) visszacsapószelepe van.

Elsőbbségéül. 03. 21.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy az inhaláló készüléknek egy a tárolókamra (4) és az adagolóhenger (5) első relatív helyzetébe érésekor léptetett, lenullázható számlálószerkezete (7) van.

Elsőbbsége: 91. 03. 21.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tárolókamrát (4) körülvevő ház (101) és az adagolóhengert (5) tartalmazó másik házrész (102) az első relatív helyzetükből úgy mozdíthatók nyitott, második relatív helyzetükbe, hogy a két házrész (101, 102) egymáshoz képest elforgathatóan van kialakítva, és a forgómozgás tengelyirányú elmozdulássá alakítására a házon (101) és/vagy a másik házrészen (102) legalább egy ferde vezetőhorony (103) és egy benne megvezetett ellendarab (104) van.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
13. A 12. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a másik házrész (102) kerületén elosztva több, azonos meredekségű és hosszúságú ferde vezetőhorony (103), és a hozzá képest elforgatható házrészen megfelelő számú, ezekhez kapcsolódó ellendarab (104) van.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
14. A 12. vagy a 13. igénypont szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy a négy, közel 90°-os íven elterülő, azonos magasságban lévő, azonos irányba

HU 214 944 Β emelkedő, a nyúlványszerűen kialakított ellendarabokkal (104) kapcsolódó ferde vezetőhomyok (103) végei az ellendarabokat (104) megvezető függőleges irányú visszatérítőhomyokkal (105) vagy hasonló járatokkal vannak összekötve, így az adagolóhengemek (5) az elforgatás, és az ellendarabok (104) a ferde vezetőhornyokon (103) való végigcsúszása során létrejött tengelyirányú elmozdulása után az ellendarabok (104), a ház (101) és a tárolókamra (4) tengelyirányban összetolhatok és alaphelyzetébe visszajuttathatók.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
15. A 12-14. igénypontok szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a tengelyirányú visszatéritőhomyokban (105) olyan kiugró bütykök (105a) vannak, amelyek fölött az ellendarab (104) eltolható, és a tengelyirányú visszatérítőhomyokban (105) ezen kívül legalább egy-egy furészfog szerű ferde fog (106) van kialakítva, a ferde fog (106) ferde éle az ellendarabot (104 megvezető ferde vezetőhoronnyal (103) esik egy egyenesbe és az ellendarab (104) a tengelyirányú elmozdulása során a fog (106) külső, ferde lapja (107) mentén elmozdítható, úgy, hogy az ellendarab (104) a következő adagolásig a fog lefelé futó meredek éle mögött alaphelyzetében van tartva.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a ferde vezetőhornyok (103) egy szalagmenet részei, és előnyösen a ház (101) egy falának (108) belső részén vannak kialakítva.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
17. A 12-16. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az egymáshoz képest elmozduló házrészek (101, 102) érintkezési felületein egy ráesni, vagy hasonló szerkezet formájában kialakított záróelem (110) van, amellyel a házrészek az adagolással ellentétes irányú elforgatása meg van gátolva.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
18. A 12-17. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a házon (101) egy fűrészfogakkal (112) ellátott zárókerék (111) formájában kialakított záróelem (110) van, amely a házrész (102) belső kerületén elosztott ellenfogakkal (113) kapcsolódik, és az ellenfogak osztása a kerület mentén olyan, hogy a reteszeléshez szükséges elfordulás az ellenfogak (113) kerület mentén lévő fogosztásánál kisebb.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
19. A 17. vagy a 18. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a fürészfogak (112), a köztük levő fogűrök és az ellenfogak (113) tengelyirányúak és egyenesek.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
20. A 12-19. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagolóhengert (5) tartalmazó házrésznek (102) részben kettős fala van, amelynek belső falán (109) a ferde vezetőhomyokkal (103) kapcsolódó, sugárirányban kinyúló ellendarabok (104) vannak kialakítva, és külső falán a tárolókamrát (4) körülvevő házon (101) levő zárókerékkel (111) kapcsolódó ellenfogak (113) vannak, és a külső fal a ház (101) a ferde vezetőhomyokat (103) tartalmazó falát (108) fogja körül.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
21. A 12-20. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagolóhengert (5) tartalmazó házrész (102) belső fala (109) és a tárolókamra (4) házának (101) a tárolókamrát (4) magába foglaló fala (108) kör keresztmetszetűek, míg a másik házrész (102) külső falának (114) keresztmetszete legalábbis egyes részein a körtől eltérőek, amikkel a falak között olyan különösen a házrészek (101, 102) elforgatott, és/vagy széthúzott állapotában nyitott sarokrészek (115) vannak, amelyeken át a beszívott levegő a házrész (102) fenekénél (117) levő furatokon (116), valamint legalább egy vissszacsapószelepen van a légcsatomákon (6a, 6b, 6c) az adagolóhengerhez (5) vezetve.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
22. A 12-21. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az adagolóhengert (5) tartalmazó házrész (102) felső pereme az inhaláló készülék összetolt állapotában a ház (101) egy vele megegyező körvonalú ütközőfelületére (119) való nyomódásra képes, és ebben a helyzetben a légutak és az inhaláló készülék belső része légmentesen el vannak zárva.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
23. A 12-21. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy az inhaláló készüléknek egy kijelzőablakhoz (120) képest elforgatható kijelzőgyűrűje (121) van, amely a házrészek (101, 102) egymáshoz képesti elforgatása következtében adagolásonként azonos irányú, és kismértékű, állandó nagyságú szögelfordulással való forgásra képes.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
24. A 22. vagy 23. igénypont szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a kijelzőgyűrű (121) és az adagolásokhoz szükséges elforgatás egy előre meghatározott számú adagolás után reteszelődésre képes.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
25. A 12-24. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy a kijelzőgyűrűként (121) működő fogaskeréken egy ütköző (123) van, amely a hozzá képest relatív forgó mozgást végző házon (101) elhelyezett másik ütközőhöz kezdetben nagyon közel van vagy egymással érintkezésben vannak, majd az adagoláshoz szükséges mozgások hatására a kerület mentén egymástól folytonosan távolodnak, miközben a két ütköző (123, 124) a tengelyirányú elmozdulások hatására két eltérő magasságú síkban van, majd a kijelzőgyűrű (121) közel teljes körülfordulása és egy utolsó adagolás után a két sík olyan módon fekszik fel egymáson, hogy az inhaláló készülék alaphelyzetbe való tengelyirányú visszatérítés és újabb adagolás ellen reteszelve van.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
26. A 12-25. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék, azzal jellemezve, hogy a tárolókamra (4) az adagolóhengerrel (5) szembeni végén egy gyenge rugóval (125) terhelt, a tárolókamra (4) fogyását követő dugattyú (126), vagy hasonló szerkezet van, és a rugó

HU 214 944 Β (125) ereje olyan kicsi, hogy a kimérendő por tömörödése elkerülhető, de van akkora, hogy a saját és a kimérendő por súlya ellenében a tárolókamra (4) fogyását követni képes.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
27. A 12-26. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy cserélhető tárolókamra (4) a házban (101) oldhatóan van rögzítve, és/vagy oldható fedele (127) van.

Elsőbbsége: 91. 08. 28.
28. A 12-27. igénypontok bármelyike szerinti inhaláló készülék azzal jellemezve, hogy a házban (101) cserélhetően kialakított tárolókamrának (4) a berakását megelőző alaphelyzetében egy, az adagolóhenger (5)

5 furatát (400) tömítő, áttörhető, kitörhető, és/vagy előjelölt törési vonalak (128) mentén záródó záróelem (129) van, amely a tárolókamra (4) a házba (101) való behelyezése után az adagolóhenger (5) segítségével automatikusan benyomható, vagy kitörhető.