HU214301B - Szinergetikus hatású, két hatóanyagos növényi fungicid készítmény és eljárás növényi gombafertőzések leküzdésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szinergetikűs hatású, kéthatóanyagős növényifűngicid készítmény, mely hatóanyagőkat és egy vagy több megfelelőhőrdőzóanyagőt tartalmaz. A találmány szerinti készítmény egyikhatóanyagként az (I) képletű imidazőlszármazékőt[N-prőpil-N-/2--(2,4,6-triklór-fenőxi)-etil/-imidazől-1-karbőxamid (prőklőráz)], vagyannak sóját, másik ható nyagként a (II) képletű 2-anilinő-pirimidin-származékőt[4-ciklőprőpil-6-metil-N-fenil-2-pirimidin-amin(ciprődinil)], vagy annak sóját tartalmazza együttesen 0,1–95 tömeg%mennyiségben, mimellett az (I) : (II) tömegarány (10 : 1)–(1 : 20). ŕ

Description

A találmány tárgya szinergetikus hatású, kéthatóanyagos növényi fúngicid keverékek, és ilyen keverékek alkalmazása a növényvédelemben, különösen fúngicid készítményként gabonában.

A keverék egyik komponense az (I) képletű imidazolszármazék, azaz az N-propil-N-/2-(2,4,6-triklór-fenoxi)-etil/-imidazol-1 -karboxamid (Prochloraz), vagy annak sója (hivatkozások: 1 469 772. számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, 4 154 945. számú USA-beli szabadalmi leírás).

A keverék második komponense a (II) képletű 2-anilino-pirimidin-származék, azaz a 4-ciklopropil-6-metil-;V-fenil-2-pirimidin-amin (Cyprodinil) , vagy annak sója (hivatkozás: EP-A-310 550. számú európai szabadalmi leírás).

Az (I) vagy (II) képletű vegyületek sóinak előállítására alkalmazható savak például a következők: hidrogén-halogenidek, úgymint hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid vagy hidrogén-jodid, továbbá kénsav, foszforsav, salétromsav, vagy szerves savak, úgymint ecetsav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav, propionsav, glikolsav, tiociánsav, tejsav, borostyánkősav, citromsav, benzoesav, fahéj sav, oxálsav, hangyasav, benzolszulfonsav, p-toluolszulfonsav, metánszulfonsav, szalicilsav, p-amino-szalicilsav, 2-fenoxi-benzoesav, 2-acetoxi-benzoesav vagy 1,2-naftalin-diszulfonsav.

A gyakorlatban az (I) és (II) képletű hatóanyagokat előnyösen szabad bázisként alkalmazhatjuk, amelyekhez további, a mezőgazdaságban szokásos hatóanyagokat, így inszekticideket, akaricideket, nematocideket, herbicideket, növekedésszabályozókat és trágyázószereket, különösen azonban további mikrobicideket is adhatunk.

Az utóbbi években fokozott mértékben kerültek piacra úgynevezett ergoszterin-bioszintézis-gátlók, azaz olyan készítmények, amelyek fúngicid hatása azon alapul, hogy gátolják a gombák sejtmembránjában előforduló ergoszterinek bioszintézisét. Azok a fungicidek, amelyek molekulájukban egy imidazol- vagy 1,2,4-tiazol-csoportot tartalmaznak, ennek a folyamatnak a során általában a 14-es szénatom demetilezésének gátlásával (rövidítve DMI-ként) hatnak. Az imidazol- és 1,2,4-triazol-alapú készítmények éveken át tartó alkalmazása azonban helyenként már olyan gombatörzsek megjelenéséhez vezetett, amelyek érzékenysége kimutathatóan csökkent.

Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) képletű imidazol-származék és a (II) képletű anilino-piridin-származék keverékei fúngicid hatás szempontjából nem csak additív hatást mutatnak, hanem egyértelmű szinergetikus hatást fejtenek ki olyan gomba-izolátumok esetében is, amelyek csökkent érzékenységüek imidazol- és 1,2,4-triazol-fúngicidekkel szemben. Ezáltal találmányunk nagyjelentőségű megoldás.

Találmányunk tárgya a kéthatóanyagos keverékek mellett gombák leküzdésére szolgáló eljárás, amelyet az jellemez, hogy gombafertőzést szenvedett vagy annak kitett helyeket tetszőleges sorrendben vagy egyidejűleg a) az (I) általános képletű hatóanyaggal vagy sójával, és

b) a (II) általános képletű hatóanyaggal vagy egy sójával kezelünk készítményeik alakjában, együttesen 50 g 2 kg hatóanyag/hektár mennyiségben, mimellett a sókat úgy is megválaszthatjuk, hogy mindkét hatóanyag egy savcsoporthoz kötődjön.

Az (I): (II) hatóanyag = tömegarány értéke (10 : 1)-(1 : 20), előnyösen (I)—(II) = (6 : 1)-(1 : 6). Sok esetben előnyösek azok a keverékek, amelyeknél a tiszta hatóanyagok aránya (1):(11) = (3:1)-(1:3).

A találmány szerinti, az (I) és (II) képletű hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-keverékek igen előnyös kuratív, preventív és szisztémás fúngicid hatással rendelkeznek kultúrnövények védelmére. A találmány szerinti hatóanyag-keverékekkel a különböző haszonnövény-kultúrák növényein vagy növényi részein (gyümölcsök, virágok, lombozat, szárak, gumók, gyökerek) fellépő mikroorganizmusokat gátolhatjuk vagy megsemmisíthetjük, mimellett a később kinövő növényi részek is védettek maradnak az ilyen típusú mikroorganizmusoktól. Csávázószerekként is alkalmazhatók növényi szaporítóanyagok, különösen elvetendő szaporítóanyagok (gyümölcsök, gumók, magvak) és növénypalánták (például rizs) kezelésére gombafertőzéstől való megvédésükre, valamint a talajban fellépő fitopatogén gombák ellen. A találmány szerinti hatóanyag-keverékeket a növények különösen jól tűrik és azok igen környezetbarátok. Ez különösen olyan mikroorganizmusokra is igaz, amelyek az imidazol és triazol-csoportba tartozó vegyületekkel szemben csökkent érzékenységet fejlesztettek ki.

A hatóanyag-keverékek a következő osztályokba tartozó fitopatogén gombák ellen hatásosak: Ascomycetes (például Venturia, Podosphaera, Erysiphe, Monilinia, Uncinula); Basidiomycetes (például a Hemileia, Rhizoctonia, Puccinia nemzetség); Fungi imperfecti (például Botrytis, Helminthosporium, Rhynchosporium, Fusarium, Septoria, Cercospora, Altemaria, Pyricularia és különösen Pseudocercosporella herpotrichoides).

Találmányunk értelmében az itt megadott indikációs területeken célkultúrák lehetnek például a következő növényfajták: gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs, cirok és rokonaik); répafélék (cukor- és takarmányrépa); magvas, csonthéjas és bogyós gyümölcsök (alma, körte, szilva, barack, mandula, cseresznye, eper, málna és ribizli); hüvelyesek (bab, lencse, borsó, szója); olajos magvak (repce, mustár, mák, olajbogyó, napraforgó, kókusz, ricinus, kakaó, mogyoró); uborkafélék (tökfélék, uborka, dinnye); rostos növények (gyapot, len, kender, juta); citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin); zöldségfélék (spenót, fejessaláta, spárga, káposztafélék, répa, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika); babérfélék (avokadó, fahéj, kámfor); vagy olyan növények, mint a kukorica, dohány, mogyorófélék, kávé, cukornád, tea, borszőlő, komló, banán vagy természetes kaucsukfa, valamint dísznövények (virágok, cserjék, lombos fák vagy tűlevelűek, úgymint fenyők). Ez a felsorolás nem korlátozó jellegű.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékek különösen hatásosak gabonában, például:

HU 214 301 Β

- búzában Pseudocercosporella herpotrichoides, Erysiphe graminis, Septoria tritici, Septoria nodorum és Pyrenophora tritici-repentis ellen;

- árpában Pseudocercosporella herpotrichoides, Erysiphe graminis, Pyrenophora teres, Rhynchosporium secalis és Typhula incamata ellen;

- repcében Altemaria brassicae, Cylindrosporium concentricum, Phoma ligám és Pseudocercosporella capsellae ellen.

Különösen azok a gombák irthatok, illetve előzhetők meg előnyösen a találmány szerinti hatóanyag-keverékekkel, amelyek a 14-es szénatom demetileződését gátló fungicidekkel szemben bizonyos rezisztenciát fej lesztettek ki.

Különösen leküzdhetjük és védekezhetünk az olyan levélbetegségek ellen, mint az Erysiphe graminis, Septoria tritici, Septoria nodorum, Pyrenophora tritici-repentis, Pyrenophora teres és Rhynchosporium secalis által okozott fertőzés búzában és árpában.

Egészen különösen hatásosan irtható és meggátolható továbbá a Pseudocercosporella herpotrichoides búzában és árpában.

A találmány szerinti hatóanyag-keverékekkel ezen kívül jó hatást érhetünk el Botrytis cinerea ellen almában és szőlőben.

Az (I) és (II) képletű hatóanyagok keverékét szokásosan készítmények formájában alkalmazzuk. Az (I) és (II) képletű hatóanyagokat egyidejűleg, vagy pedig egymás után, egy napon vihetjük fel a kezelendő felületre vagy növényre, adott esetben további, a növényvédő szerek formálásánál szokásos hordozóanyagokkal, tenzidekkel vagy más, az alkalmazást segítő adalékanyagokkal együtt.

Az alkalmazható hordozók és adalékanyagok lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, és a növényvédő szerek formálásánál célszerű anyagok közül választjuk őket, mint például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó-, diszpergáló-, nedvesítő-, tapadást elősegítő, sűrítő-, kötőanyagok vagy műtrágyák.

Egy legalább egy-egy (I) és (II) képletű hatóanyagot tartalmazó hatóanyag-keverék kijuttatásának előnyös módja a föld feletti növényrészekre való felvitel, mindenekelőtt a lombozatra (lombalkalmazás). A kijuttatások száma és a felhasznált anyagmennyiség a környezet biológiai és klimatikus életfeltételeihez igazodik. A hatóanyagokat azonban a föld fölött, a gyökérzeten keresztül is a növénybe juttathatjuk (szisztémás hatás), amelynek során a növények tény észhely ét folyékony készítménnyel átitatjuk, vagy a hatóanyagokat szilárd formában, például granulátum alakjában a talajba bevisszük (talajalkalmazás). Az (I) és (II) képletű vegyületeket a szaporító magvakra is felvihetjük (coating), melynek során a magvakat vagy egymás után belemerítjük a hatóanyagok vizes oldatába, vagy már kombinált nedves vagy száraz készítménnyel kezeljük. Ezenfelül egyes esetekben növényeknél további alkalmazási lehetőségek is vannak, például a rügyek vagy a gyümölcskezdemények célzott kezelése.

A hatóanyag-kombinációt a kezelés során változatlan formában, vagy előnyösen a növényvédő szerek formálásánál szokásos segédanyagokkal együtt juttatjuk ki, és azokat például emulziókoncentrátummá, kenhető pasztává, közvetlenül kipermetezhető vagy hígítható oldattá, hígított emulzióvá, permetezőporrá, oldható porrá, porozószerré, granulátummá vagy kapszulázással - például polimer anyagokba - formálhatjuk ismert módon. Az alkalmazás módját, ami lehet kipermetezés, ködképzés, beporozás, beszórás, bekenés vagy leöntés, a készítmény fajtája, a kitűzött cél és az uralkodó viszonyok szerint választjuk meg. A hatóanyag-keverék alkalmazási mennyisége 50 g - 2 kg hatóanyag/ha, különösen 100 1000 g hatóanyag/ha, különösen előnyösen 250 850 g hatóanyag/ha.

A formált készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagok alapos összekeverésével és/vagy összeőrlésével hígítóanyagokkal, mint például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzidekkel).

Oldószerekként például a következők j öhetnek szóba; aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, mint például xilolkeverékek vagy helyettesített naftalinok, ftálsav-észterek, úgymint dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, úgymint ciklohexán vagy paraffin, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, úgymint etanol, etilénglikol, etilénglikol-monometil-éter vagy -etil-éter, ketonok, úgymint ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, úgymint N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint adott esetben epoxidált növényi olajok, úgymint epoxidált kókuszdióolaj vagy szójaolaj; vagy víz.

Szilárd hordozóanyagokként, például porozószerekhez vagy diszpergálható porokhoz általában természetes kőzetlisztet, így kalcitot, takumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgitot alkalmazunk. A fizikai tulajdonságok javítására adagolhatunk finomszemcsés kovasavat vagy finomszemcsés nedvszívó polimert. Szemcsés, adszorptív granulátumhordozóként porózus anyagok, például habkő, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit jön szóba, nem szorptív hordozóanyagként pedig például kaiéit vagy homok. Ezen felül számos előre granulált szervetlen vagy szerves anyag alkalmazható, különösen dolomit vagy aprított növényi maradékok.

Felületaktív vegyületekként nem ionos, kationos és/vagy anionos tenzidek jönnek számításba, amelyeknek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő hatásuk van. Tenzidek alatt értjük a tenzidkeverékeket is.

A formálási technikában szokásos tenzideket ismertetik egyebek között a következő publikációk:

- „McCutcheon ’ s Detergents and Emulsifiers Annual”,

MC Publishing Corp., Glen Rock, New Yersey, 1988;

- M. and J. Ash: „Encyclopedia of Surfactants”, I-III. kötet, Chemical Publishing Co., New York, 1980-1981.

Különösen előnyös, az alkalmazást elősegítő adalékanyagok továbbá a természetes vagy szintetikus foszfolipidek a kefalinok és lecitinek köréből, mint például foszfatidil-etanol-amin, foszfatidil-szerin, foszfatidil-glicerin, lizolecitin.

A mezőgazdasági készítmények 0,1-95 t% (I) és (II) képletű hatóanyagot és, 99,9-5 t% szilárd vagy folyékony adalékanyagot, valamint 0-25 t%, különösen

0,1-25 t% tenzidet tartalmaznak.

HU 214 301 Β

Míg kereskedelmi termékként inkább a tömény szerek előnyösek, a végfelhasználó általában hígított szereket alkalmaz.

Az ilyen (agro)kémiai szerek találmányunk részét képezik.

A következő példák a találmány közelebbi szemléltetésére szolgálnak; „hatóanyag” alatt az (I) és (II) képletű vegyületek meghatározott keverési arányú keverékét értjük.

A példákban szereplő %-ok tömeg%-ot jelentenek.

Formálási példák

Permetezőpor	a)	b)	c)
hatóanyag /(I) : (II) = 2:3 (a),	25%	50%	75%
1 : 1 (b), ill. 1 : 6 (c)/
nátrium-lignoszulfonát	5%	5%	-
nátrium-lauril-szulfát	3%	-	5%
nátrium-diizobutil-naftalin-	-	6%	10%
szulfonát
oktil-fenol-polietilénglikol-	-	2%	-
-éter (7-8 mól etilén-oxiddal)
finomszemcsés kovasav	5%	10%	10%
kaolin	62%	27%	—

A hatóanyagokat jól összekeverjük az adalékanyagokkal és megfelelő malomban alaposan megőröljük. Permetezőport kapunk, ami vízzel bármilyen kívánt koncentrációjú szuszpenzióvá hígítható.

Emulziókoncentrátum hatóanyag/(I) : (11)=2:5/ 10% oktil-fenol-polietilénglikol- 3%

-éter (4—5 mól etilén-oxiddal) kalcium-dodecil-benzolszulfonát 3% ricinusolaj-poliglikol-éter 4% (35 mól etilén-oxiddal) ciklohexanon 30% xilolkeverék 50%

Ebből a koncentrátumból vízzel hígítva bármilyen kívánt hígítású emulzió előállítható, ami a növényvédelemben alkalmazható.

Porozószer a) b) c) hatóanyag /(I): (II) =1:4 (a); 5% 6% 4% : 5 (b), ill. 1 : 1 (c)/ talkum 95% - kőzetliszt - - 95%

Alkalmazásra kész porozószert kapunk a hatóanyagokat a hordozóanyaggal összekeverve és megfelelő malomban megőrölve. Az ilyen porokat vetőmagvak csávázására is alkalmazhatjuk.

Extrudált granulátum hatóanyag /(I): (II) = 2:3/ 15% nátrium-lignoszulfonát 2% karboxi-metil-cellulóz 1% kaolin 82%

A hatóanyagokat összekeverjük az adalékanyagokkal, megőröljük és vízzel megnedvesítjük. Ezt a keveréket extrudáljuk, majd levegőáramban szárítjuk.

Bevonatos granulátum hatóanyag /(I): (II) = 3:5/ 8% polietilénglikol 3% (molekulatömeg 200) kaolin 89%

A finomra őrölt hatóanyagot keverőben egyenletesen felvisszük a polietilénglikollal megnedvesített kaolinra. Ilyen módon pormentes bevonatos granulátumokat kapunk.

Szuszpenziókoncentrátum

hatóanyag /(I) : (II) = 3:7/	40%
propilénglikol	10%
nonil-fenol-polietilénglikol-	6%
-éter (15 mól etilén-oxiddal)
nátrium-lignoszulfonát	10%
karboxi-metil-cellulóz	1%
szilikonolaj (75%-os vizes	1%
emulzióban)
víz	32%

A finomra őrölt hatóanyagot alaposan összekeverjük az adalékanyagokkal. Szuszpenziókoncentrátumot kapunk, amelyből vízzel hígítva bármilyen kívánt hígítású szuszpenzió előállítható. Ezekkel a hígításokkal élő növényeket, valamint növényi szaporítóanyagot kezelhetünk bepermetezéssel, leöntéssel vagy bemártással, és így megvédhetjük a mikroorganizmus-fertőzéstől.

Biológiai példák

Fungicidek esetében akkor lép fel szinergetikus hatás, ha a hatóanyag-kombináció fungicid hatása nagyobb, mint a külön alkalmazott hatóanyagok hatásának összegeAz „E”-vel jelölt várható hatás egy adott hatóanyagkombináció esetében, például két fungicidnél, az úgynevezett Colbyegyenlettel számítható ki a következőképpen [Colby, LR.: Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combination, Weeds 15, 20-22. oldal (1967)]:

ppm = milligramm hatóanyag 1 liter permedében X = az I fungicid százalékos hatása „p” ppm hatóanyag alkalmazása esetén

Y = a II fungicid százalékos hatása „q” ppm hatóanyag alkalmazása esetén

E = az I+II fungicid várható hatása p+q ppm hatóanyag alkalmazása esetén (additív hatás), ennek alapján a Colby-egyenlet:

E = X + Υ-(Χ· Y)/100

Ha a ténylegesen megfigyelt hatás (0) nagyobb, mint a várható, akkor a kombináció hatása nagyobb az additív hatásnál, azaz szinergetikus hatás lépett fel. A következő példákban a kezeletlen növények fertőzöttségét 100%nak tekintjük, ami 0%-os hatásnak felel meg.

HU 214 301 Β példa: Hatás Pseudocercosporella herbotrichoides ellen búzában 10 napos búzanövénykéket formált hatóanyagból illetve hatóanyag-kombinációból készített permedével a csepegésig bepermetezünk. 48 óra múlva a kezelt növényeket egy gomba (búza-, illetve rizstípus) konídiumszuszpenziójával megfertőzzük, ezután a kezelt növényeket 2 napig 90-100% relatív nedvességtartalomnál 20 °C-on inkubáljuk és további 8 héten át 12 °C-os klímakamrában tartjuk. A fertőzés után 9 héttel megállapítjuk a gombafertőzés mértékét.

Az (I) képletű hatóanyagot (rövidítése HA 1) 60 ppm és a (II) képletű hatóanyagot (rövidítése HA Π) 200 ppm koncentrációban alkalmazva a következő eredményeket éljük el:

Gomba- típus	Százalékos hatás	Szinergizmusfaktor
HAI 61 ppm	HAH 200 PPm	Számított E HA (I+Il) (60+200) PPm	Talált O	O/E
Búza-T	13	20	30,4	52	1,71
Rizs-T	2	10	11,8	45	3,81

2. példa: Hatás Botrytis cinerea ellen almán Mesterségesen megsértett almákat permetlének (a hatóanyag, illetve a hatóanyag-kombináció 30 μΐ-e) a sérülési helyre csöpögtetésével kezelünk. A kezelt gyümölcsöket azután a gomba spóraszuszpenziójával inokuláljuk és 1 hétig körülbelül 20 °C-on inkubáljuk. Az elszíneződött sérülési helyek számából és nagyságából határozzuk meg a vizsgált anyag fungieid hatását. Az (I) képletű hatóanyagot 6 ppm és a (II) képletű hatóanyagot 2 ppm koncentrációban alkalmazva a következő eredményeket kapjuk:

Százalékos hatás	Szinergizmusfaktor
HAI 6 ppm	HA 11 2 ppm	Számított EHA (I+II) (6+2) ppm	Talált O	O/E
40	40	64	85	1,33

3. példa: Botrytis cinerea elleni hatás szőlőn 4—5 leveles szőlődugványokat a hatóanyag permetezőporából készített vizes permedével csepegésig bepermetezünk, és 24 óra múlva megfertőzzük a gomba spóraszuszpenziójával. A gombafertőzés mértékét a fertőzés után 6 nappal határozzuk meg: ez alatt az idő alatt 95-100% relatív nedvességtartalmat és 20 °C hőmérsékletet tartunk fenn.

A) kísérlet: Az (I) és a (II) képletű hatóanyagkoncentrációja 6—6 ppm

Százalékos hatás	Szinergizmusfaktor
HAI 6 ppm	HA 11 6 ppm	Számított EHA (I+II) (6+6) ppm	Talált O	O/E
18	18	33	76	2,3

B) kísérlet: Az (I) és a (II) képletű hatóanyagkoncentrációja 2-2 ppm

Százalékos hatás	Szinergizmusfaktor
HAI 2 ppm	HAH 2 ppm	Számított EHA (I+II) (2+2) ppm	Talált O	O/E
18	0	18	35	1,9

4. példa: Hatás Erysiphe erraminis ellen téli búzában

Üvegházban, 16 cm átmérőjű cserepekben Bemina fajtájú téli búza körülbelül 20 növénykéjét nappal 12 órán át 20 °C-on tartjuk 60% relatív páratartalom mellett és éjjel 12 órán át 16 °C-on tartjuk 80% relatív páratartalom mellett. Elültetéskor (EC 21) a növényeket Erysiphe graminis f. sp. tritici izolátumával inokuláljuk, ami csökkent érzékenységű DMI-fungicidekkel szemben.

nappal az inokulálás után az egyes hatóanyagokat, illetve a fungicidkeveréket vizes szuszpenzió alakjában, permetezővel, szántóföldi körülmények között, 500 1/ha vízmennyiség alkalmazásával kijuttatjuk a növényekre. A kijuttatás után 4, illetve 11 nappal meghatározzuk a fertőzés változását az inokulálásnál rendelkezésre állt levélfelületeken (a primer fertőzés meghatározása). Mindegyik kísérletet 3 párhuzamossal végezzük. Az (I) és (II) képletű vegyületek különböző keverési arányainál szinergetikusan megnövekedett funcricid hatás lép fel.

5. példa: Hatás Pyrenophora teres ellen árpában napos árpanövénykéket a formált hatóanyagból, illetve hatóanyag-kombinációból készített permedével csepegésig bepermetezünk. A növényeket 2 nap múlva Pyrenophora teres spóraszuszpenziójával inokuláljuk és 21 °C-on és 90-100% levegő páratartalomnál üvegházban inkubáljuk. A gombafertőzést 1 hét után értékeljük.

Az (I) és (II) képletű komponensek különböző keverési arányainál szinergetikusan megnövekedett fungieid hatás lép fel.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szinergetikus hatású, kéthatóanyagos növényi fungieid készítmény, mely hatóanyagokat és egy vagy több megfelelő hordozóanyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy egyik hatóanyagként az (I) képletű imidazolszármazékot [N-propil-N-/2-(2,4,6-triklór-fenoxi)-etil/-imidazol-l-karboxamid (prokloráz)], vagy annak sóját, mák hatóanyagként a (II) képletű 2-anilino-pirimidin-származékot [4-ciklopropil-6-metil-/V-fenil-2-pirimidin-amin (cipodinil)], vagy annak sóját tartalmazza együttesen 0,1-95 tömeg% mennyiségben, mimellett az (I) (II) tömegarány (10 : 1)-(1 : 20).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (I) : (II) tömegarány (6 : 1)-(1 : 6).
3. 3. A 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (I) : (II) tömegarány (3 : 1)-(1 : 3).

   HU 214 301 Β
4. 4. Eljárás növényi gombafertőzések leküzdésére vagy megelőzésére, azzal jellemezve, hogy a gombákkal fertőzött vagy gombafertőzés által veszélyeztetett helyet tetszőleges sorrendben vagy egyidejűleg az 1. igénypont szerinti, (I) és (II) képletű vegyületeket 5 tartalmazó vagy sóikat tartalmazó készítménnyel kezeljük együttesen 50 g-2 kg hatóanyag/hektár mennyiségben.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy gabonát kezelünk.
6. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Pseudocercosporella által okozott fertőzést előzzük meg vagy küzdjük le búzában vagy árpában.
7. 7. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy búza vagy árpa levél-megbetegedéseit küzdjük le vagy előzzük meg.