HU213858B - Method and apparatus for matufacturing a bent glass sheet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés üveglapőkhajlítására, amelyek a hajlítás hőmérsékletére elő vannak melegítveazáltal, hőgy az üveglapőkat az alakító ágy hősszanti irányáb n nézvelényegében kör vagy főrgáskúp prőfilú alakító ágyőn mőzgatjűk. Azeljárás lényege, hőgy az üveglapőkat a hajlítás első szakaszában,amelyet főrgó elemek (1) együttese képez, amelyekkel az üveglapőkattővábbítjűk, legalább egy meleg légpárna (5, 8) segítségével mlegítjük. A berendezés lényege, az alakító ágy alatt és/vagy fölöttlegalább egy légpárna (5, 8) létesítésére szőlgáló eszköze van. ŕ

Description

(54)

Eljárás és berendezés üveglapok hajlítására (57) KIVONAT

A találmány tárgya eljárás és berendezés üveglapok hajlítására, amelyek a hajlítás hőmérsékletére elő vannak melegítve azáltal, hogy az üveglapokat az alakító ágy hosszanti irányában nézve lényegében kör vagy forgáskúp profilú alakító ágyon mozgatjuk.

Az eljárás lényege, hogy az üveglapokat a hajlítás első szakaszában, amelyet forgó elemek (1) együttese képez, amelyekkel az üveglapokat továbbítjuk, legalább egy meleg légpárna (5, 8) segítségével melegítjük.

A berendezés lényege, az alakító ágy alatt és/vagy fölött legalább egy légpárna (5, 8) létesítésére szolgáló eszköze van.

A leírás terjedelme: 7 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 213 858 B

HU 213 858 Β

A találmány tárgya eljárás és berendezés üveglapok hajítására, amelyek a hajlítás hőmérsékletére elő vannak melegítve azáltal, hogy az üveglapokat az alakító ágy hosszanti irányában nézve lényegében kör vagy forgáskúp profilú alakító ágyon mozgatjuk.

A találmány különösen gépjármüvek hajlított és adott esetben edzett üvegtábláinak előállítására vonatkozik.

A 2.242.219 és a 2.549.465 sz. francia szabadalmi leírásokból ismeretes egy olyan megoldás, amelynél egy vízszintes kemencében melegített üveglapokat két görgősor vagy más forgó elem között mozgatják, amelyek egy ívelt profil mentén vannak elhelyezve és amely üveglapok egy végső edző szakaszon haladnak át. Oldalsó ablakok, nyílótetők vagy más hengeres üvegtáblák előállítása céljából a rétegeket általában egyenes hengeres rudakból képezik, amelyek kör alakú profil mentén vannak elhelyezve. Ez a technika nagy gyártási teljesítményt tesz lehetővé, mivel egyrészt az üveglapokat nem kell egymástól távol elhelyezni, az egyik üveglap minden nehézség nélkül beléphet az alakító szakaszba akkor, amikor az előző üveglap kezelése még nincsen befejezve, másrészt ha a görgők hossza megengedi, két vagy három üveglapot lehet egyidejűleg kezelni párhuzamosan.

A legtöbb esetben a gépjárművek üvegtáblái a belső felületen, azaz a homorú felületen zománcozott részeket tartalmaznak. Ez a zománc a kemencében az üveglapok felfelé mutató oldalára van ráhelyezve, annak érdekében, hogy a kemence szállítószalagját és indirekt módon a többi üveglapot be ne szennyezze. Következésképpen, az üveglapok pályájának emelkedőeknek kell lennie és az alakító ágynak olyan homorúsággal kell bírnia, amely felfelé mutat. Ilyen körülmények között az üveglap egy lépcsőt „felmászik” az alakító ágy minden egyes görgőjénél.

Annak érdekében, hogy elősegítsék az üveglapnak ezt a felfelé „lépését, a 2.549.465 sz. francia szabadalomban javasolták, hogy egy felső görgősort alkalmazzanak, amely megkettőzi az alakító ágyat. Ezek a felső görgők rugókkal vannak felszerelve, nehogy túl erősen támaszkodjanak az üvegre. A cél az volt, hogy egyszerűen segítséget nyújtsanak a haladáshoz, de semmi esetre se hozzanak létre egy gördítő vagy nyomó hatást. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a felső görgők nagyon jól vannak helyükön szabályozva, ami egy elég bonyolult gépet tételez fel. A 260.030 sz. EP szabadalomban ezek a felső görgők elhagyhatók, ha az üveglapok haladási sebessége nagy, pontosabban ha ez a sebesség legalább 10 cm/mp és előnyösen 15-18 cm/mp.

Ha a haladási sebességet megnövelik, akkor lerövidítik azt az időtartamot, amely alatt az üveglapnak egy adott pontja nincs alátámasztva, mivel éppen két görgő között van. Ebből következik, hogy csökkentik az optikai hibák és a kiöblösödések keletkezésének veszélyét, ami a hullámok képződéséből adódik. Ez úgy történik, mintha a görgőket vagy más forgó elemeket egymáshoz közelebb helyeznénk. A görgőknek ez a fizikai közelítése nem oldható meg, lényegében technológiai korlátok miatt, mint például a kisfogaskerekek és más transzmissziós mechanizmus miatt és a figyelembe veendő legkisebb átmérő miatt, amelynél a görgők még nem deformálódnak.

Az előnyös haladási sebesség, azaz a 15-18 cm/mp jó érintkezést biztosít az üveg és a görgő között, ugyanakkor csökkenti a megcsúszás veszélyét az üveg és a görgő között.

A haladási sebesség növelését egy második kritikus tényező korlátozza. Valójában ha a teljesítmény ütemének növelése előnyös bizonyos szempontból, semmiképpen sem célszerű, hogy az üvegtábla kilépjen a hajlító és edző berendezésből anélkül, hogy eléggé kemény lenne. Amint már előzőleg említettük, az üveghaj lítás ilyen technikájánál az edzést a haladás során valósítjuk meg, amikor is az üveglapok ugyanolyan sebességgel mozognak, mint a hajlító szakaszban. Az adott befuvási körülmények között az edzés ideje közvetlen eredője az üveglap haladási sebességének, az edzési szakasz hosszának és az üveglap hőmérsékletének az edző szakaszba való belépésénél.

Amennyiben az edző szakaszban egy melegebb üveggel dolgoznak, ez azt eredményezi, hogy a hajlító szakaszba is egy melegebb üveg kerül és a deformációs jelenségek is nagyobbak lesznek, amely deformáció hullámképződésben jelentkezik, amint arról már szó volt. Azonkívül az edző szakasz számára rendelkezésre álló hossz, legalábbis az ilyen típusú berendezésekben, annál rövidebb, minél kisebb az üveglapnak adandó görbület sugara. Az üveglapot a hajlító gépből legkésőbb akkor kell kivenni, amikor az üveglapok egy negyed fordulatot befutottak, tehát mielőtt visszafordulnának. Egy 1 m-es görbületi sugár esetében, tudván azt, hogy a hajlítási szakasz hossza 30 cm nagyságrendű, körülbelül 1,25 m hossz marad.

A szokásos fúvási körülmények között és egy 3,2 mm vastag üveglap esetében, ha figyelembe vesszük a 43 sz. európai szabványban előírtakat, amely a biztonsági üvegek és a motorizált járművekbe és vontatóikba beszerelendő üvegtáblák anyagának ellenőrzésére vonatkozik, az edzési feszültségnek olyannak kell lenni, hogy az üveg, törés esetén egy 5x5 cm-es négyzetben nem kevesebb, mint 40 és nem több, mint 350 darabra törjön (ez a szám 400 lehet olyan üvegek esetében, amelyeknek vastagsága kisebb vagy egyenlő 2,5 mm-nél). Még mindig az előírások értelmében egyetlen szilánk sem lehet nagyobb, mint 3,5 cm², kivéve esetleg egy 2 cm széles csíkban az üvegtábla kerületén és egy 7,5 cm sugárban az ütközés pontja körül, és egyetlen szilánk sem lehet 7,5 cm-nél hosszabb.

A hajlító gép edző szakaszát ennek érdekében az üveglapnak legfeljebb 5 másodperc alatt kell befutnia, ami az üveglap haladási sebességét 25 cm/mp-re határolja be.

Az előbb említett előnyös haladási sebességgel kapcsolatban ez elsősorban is kényelmes kezelési mozgásteret ad és ez különösen fontos a négyszögletes üvegeknél vagy lényegében négyszögletes üvegeknél, amelyeknél két, görgőkkel alá nem támasztott pont közötti maximális távolság a görgők tengelytávolságának felel meg. Ezzel ellentétben ha az üvegnek ferde széle van, amely az üveglap haladási irányával szöget zár be, akkor ez a

HU 213 858 Β távolság a szög koszinuszával fordított arányban nő. Egy 30°-os szél esetében a szél pontjainak egyenletes alátámasztása esetén a haladási sebesség 30-36 cm/mp lenne, ami nem elfogadható. A számítás azt mutatja, hogy a 25 cm/mp-es sebességhatár elérhető akkor, ha a szög kisebb, mint 45°, ami magyarázza a szélek csipkézésének hibajelenségét. Magától értetődik, hogy ezt a problémát nem lehet kiküszöbölni azzal, hogy az üveglap helyzetét módosítjuk a haladási irányhoz képest, mivel ez utóbbi meghatározza a hajlítás fő irányát is.

A találmány feladata a fent említett hajlító/edző technikának a tökéletesítése annak érdekében, hogy a görbületet és az előállított üvegek optikai minőségét javítsuk és a szélek csipkézését kiküszöböljük háromszög alakú vagy ferde szélű üvegtáblák esetében.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy olyan eljárással valósítjuk meg, amely eljárás üveglapok hajlítására szolgál, amelyek a hajlítás hőmérsékletére elő vannak melegítve azáltal, hogy az üveglapokat az alakító ágy hosszanti irányában nézve lényegében kör vagy forgáskúp profilú alakító ágyon mozgatjuk, és amelynek lényege, hogy az üveglapokat a hajlítás első szakaszában, amelyet forgóelemek együttese képez, amelyekkel az üveglapokat továbbítjuk, legalább egy meleg légpárna segítségével melegítjük.

Az előzőekből kitűnik, hogy az üveglapokat lényegében meleg levegővel légpárna segítségével alakítjuk. A meleg levegőpáma hathat az üveglap alsó felületére, felső felületére vagy mindkét felületére.

Amennyiben a meleg levegőpáma csak az üveglap alsó felületére hat, akkor felső eszközöket, például görgőket kell alkalmazni, hogy az üveglapot tartsák és biztosítsák annak továbbítását a hajlítógépben. A fent említett okokból ezek a felső eszközök kényelmetlenséget okoznak, mégis a meleg levegőpáma az alakítás jobb minőségéhez járni hozzá. Az alsó meleg levegőpáma szakaszos is lehet, amikor a levegőpámát egy sorozat légpárna képezheti, amelyek a forgó elemek között helyezhetők el, az azok között lévő közökben. A forgóelemek például egyenes rudak lehetnek.

A második esetben, amely előnyösebb, mint az első, a meleg levegőpámák az üveglap felső felületére hatnak. Ez lehetővé teszi, hogy a nehézségi erő hatása fokozatosan nőjön és ily módon javítja a forgóelemek mozgató teljesítményét az alakító ágyban. Ennek következtében növelni lehet az üveg haladási sebességét anélkül, hogy a csúszás veszélye nőne, és ilymódon az üveglap haladási sebességét optimalizálni lehet a hőkezeléshez szükséges idő függvényében. Ilyen körülmények között az üveglap haladási sebessége elérheti a 25 cm/sec haladási sebességet, ami optikai minősége szempontjából nagyon előnyös. Azonkívül a meleg levegőpáma révén semmilyen veszély sem áll fenn arra nézve, hogy az üveglappal érintkező felületen valamiféle nyomot hagyjon, azaz azon a felületen, amely felfelé néz és általában zománcozott. Meleg levegő alatt olyan levegőt értünk, amelynek hőmérséklete nagyjából azonos az üveglapok hajlítási hőmérsékletével. Ez a meleg levegő egy másik előnyös tulajdonsághoz is vezet, nevezetesen az üveglapot kevésbé kell hűteni a hajlítás szakaszában, aminek következménye, hogy a kemencéből való kilépésnél egy viszonylag hideg üveggel találkozunk, amely nem befolyásolja károsan az edzést, de csökkenti a hullámosodás veszélyét az üveglap nagyobb merevsége miatt.

Hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy szabadban dolgozó hajlítógép esetében az üveg hűtésének sebessége 7-8 °C/mp, illetve 10 °C/mp-nél nagyobb a hajlítás alatt. Ilyen hőmérsékletek mellett egy ilyen hűtés a viszkozitást megháromszorozza, ami feltétlenül káros a hajlításnál.

Fontos, hogy az üveglapra hatást fejtsünk ki közvetlenül a hajlító szakasz kezdetén, amikor az üveglap nagy részét még a hevítő kemence utolsó görgői húzzák, gürgők, amelyek biztosan vízszintes síkban vannak elhelyezve, annak érdekében, hogy az üveglapnak bizonyos merevsége legyen a hátsó sík részek következtében. Avégből, hogy a meleg levegő hőtani hatását maximálisan kihasználjuk, a felső meleg levegőpáma lényegében befedi az egész hajlító szakaszt.

Ezt a megoldást különösen akkor alkalmazzuk a leggyakrabban, ha a hajlítást edzés követi, hűtő gázsugarak segítségével, amelyeket az üveg kétoldalára irányítunk alsó és felső füvókákon keresztül, amelyek az alakító ágy hátsó részében elhelyezett forgó elemek közé vannak beiktatva.

Egy további igen előnyös kivitel értelmében két meleg levegőpáma hat az üveglap két oldalára. Ily módon a hőtani hatást még jobban javítani lehet, főleg pedig kiegészítő alátámasztást lehet biztosítani az üveg számára ott, ahol azt nem támasztják alá a görgők, anélkül, hogy az üveglap haladását gátolnánk, amely a görgőknek nekiszorítva marad a felső meleg levegőpáma következtében. Az alsó meleg levegőpáma ily módon kiegészítő támaszkodó pontokat képez, amelyek a szélek csipkézését korlátozzák. Ezenfelül a megnövelt sebesség, amit a felső meleg levegőpáma tesz lehetővé, az optikai minőséget biztosítja. Ennél a megoldásnál megfigyelhetjük, hogy az üveglap a meleg levegőpámák között kapja alakját és a görgők csak a mechanikai mozgatásra szolgálnak, az üveg súlyát ugyanis a légpárnák veszik fel. Kiegészítőleg ezek a görgők pontos referencia pontokat adnak. A mechanikai precizitást a görgők elhelyezésekor lehet biztosítani, ami légpárna esetén nem olyan egyszerűen megoldható.

Előnyösen a meleg levegőpámáknak lehet egy enyhe keresztirányú görbülete, amely azonos azzal a keresztirányú görbülettel, amelyet az üveglapnak kívánunk adni.

A találmány tárgya továbbá berendezés üveglapok hajlítására, amely alakító ágyból áll és ez görgő típusú, forgó elemeket tartalmaz, amelyek az alakító ágy hosszanti irányába nézve lényegében kör vagy forgáskúp alakú profil mentén vannak elhelyezve. A berendezés lényege, hogy az alakító ágy alatt és/vagy fölött legalább egy légpárnát létesítő eszköze van.

Az eszközök, amelyekkel meleg levegőpámát lehet létrehozni, például egy sorozat, hosszúkás, üreges test, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve, hogy egy felső légpárnát képezzenek és egy fallal vannak lezárva, amely porózus anyagból van és előnyösen megmunkálással alakra hozható. A hosszúkás testek előnyösen be

HU 213 858 Β vannak ágyazva egy olyan anyagba, amelynek szálai nagy hőmérsékletnek ellenállnak, és amelyek a porózus falat védik az üveg eltűrése esetén.

A találmány szerinti meleg levegőpámák magassága kicsi, előnyösen 0,2-2 mm és a nagymennyiségű befújt levegő következtében viszonylag kemények, azaz az üveglapok áthaladása gyakorlatilag nem befolyásolja a légpárnák magasságát.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a hajlító berendezés egy részlete látható perspektivikusan.

A 2. ábrán az 1 . ábra egy részlete látható.

Az 1. ábrán az üveghajlító eljárás elve látható, amelyet a jelen esetben egy olyan géppel kapcsolatban alkalmazunk, amelynek alakító ágya van és ennek alakító rúdjai 2 ívek mentén vannak elhelyezve. Ezek a 2 ívek az üveglapok F nyíllal jelzett haladási irányában vannak elhelyezve egy íves profil mentén. Az alakító rudak előnyösen egyenes, hengeres 1 görgők. Az alakító ágy homorúsága felfelé néz. Az üveghajlító gép közvetlenül az üveglapokat szállító sík szállítószalag után van elhelyezve, amely az üveglapokat a hajlítás hőmérsékletére melegítve szállítja. Annak érdekében, hogy elkerüljük az optikai deformációkat, amelyek az üveglapok által követett pályában lévő törés következtében jönnének létre, az alakító ágy görbülete érintőleges ehhez a szállítószalaghoz, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk. Az 1 görgők jelen esetben egymással párhuzamosan vannak elhelyezve, annak érdekében, hogy hengeres üveget kapjunk. Az 1 görgőket például egy láncegyüttes hozza forgásba, amely az 1 görgők végénél elhelyezett kisfogaskerekekre hat, amelyeket egy motor tengelye hajt.

A gép első hét 1 görgője képezi az alakító szakaszt. A következő 1 görgők az edző szakaszhoz tartoznak, és ezek közé vannak elhelyezve a 3 füvókák, amelyeket a 4 fúvószekrényből táplálunk hűtőgázzal, általában levegővel és ezt az üveglap alsó felülete irányában fújják. Az alsó 3 füvókákkal szemben felső füvókák vannak elhelyezve, amelyeket a rajzon az egyszerűség kedvéért nem ábrázoltunk és amelyek hűtőgázt fújnak az üveglap felső felületére. Az edző levegő jó elszívása érdekében az edző szakasz 1 görgői egymástól távolabb vannak, legalábbis az edző szakasz első részétől lefelé, azaz attól a pillanattól kezdve, ahol az üveg már eléggé lehűl, hogy alakját megtartsa. Ezenkívül ebben az edző szakaszban az alakítóágy minden 1 görgőjéhez tartozik egy felső görgő, amely ugyancsak nincs a rajzon ábrázolva. Ebben az edző szakaszban célszerű, ha ezeket a felső görgőket alkalmazzuk, mert az üveglapnak az előrehaladását a hűtőgáz befúvása fékezi és mindenképpen az üveg itt hidegebb, úgy hogy a felső görgők nem tudnak káros hatást kifejteni.

Amint az 1. ábrán látható, az üveghajlító gép első hét 1 görgőjéhez nincsen felső görgő társítva. Ezek hiányát, amint azt a 263.030 EP szabadalmi bejelentés ismerteti, az üveglapok haladási sebességével egyenlítjük ki, amely legalább 10 cm/mp és előnyösen 15-25 cm/mp, amit a felső 5 légpárna tesz lehetővé, amely kiküszöböli a megcsúszást. Minél nagyobb a haladási sebesség, annál vékonyabb az üveglap. Ha az üveglapnak ferde széle van, és/vagy ha a hajlító gép ívének sugara rendkívül kicsi, akkor megjelenhet néhány hiba a szelvényben, amely hibákat ki lehet egyenlíteni azzal, hogy kissé növeljük a nehézségi erő hatását a felső 5 légpárna segítségével úgy, hogy elhelyezünk egy sorozat 6 elemet egymás mellett, amelyeket egy közös 7 cső táplál.

Az edző szakaszhoz közeledve ezt a felső 5 légpárnát meg kell szakítani, hogy hely maradjon a felső görgők számára, az alsó 1 görgők felett, amely felső görgők segítenek abban, hogy az üveg belépjen az edző szakaszba a folyamatosan befújt hűtőgázok hatása ellenére. Megjegyezzük, hogy a határnál csak egy vagy két felső görgőt helyezünk el az edző szakasz első részében, amelyek gátat képeznek, hogy a hűtőgáz ne tudjon behatolni a hajlító szakaszba. Lehetőség van arra is, hogy felső görgőket alkalmazzunk a hajlító szakaszban is, de ebben az esetben minden egyes felső görgők között 5 légpárnát kell fenntartani ebben a szakaszban. Hengeres hajlítás esetén ez a megoldás nem előnyös, azonban előnyöket mutathat akkor, ha a görgők alakja megfelelő, vagy ha segédgörgőket alkalmazunk annak érdekében, hogy a sarkokban erősen ívelt üveglapokat kapjunk.

Ez utóbbi szempont rendkívül fontos, ha mint ahogyan az 1. ábrán látható, az alakító ágy alsó 1 görgői között is vannak 8 légpárnák. Ezek az alsó 8 légpárnák ugyanis igyekeznek felemelni az üveglapot, ami magában hordozza azt a veszélyt, hogy az üveglapot a felső görgőknek szorítja neki, amennyiben nem fejtünk ki ellennyomást.

Az alakító ágy 9 utolsó görgője egy lengő egységgel van felszerelve, mint amilyet a 2 549 465 sz. francia szabadalom ismertet, ahol a hajlított és edzett üveglapokat egy lényegében sík szállítószalagra juttatják, amely egy füvószakaszon halad keresztül másodlagos hűtés céljából.

Amint a 2. ábrán jobban látható, a különböző párnákat előnyösen üreges, hosszúkás 10 elemek képezik, amelyek 11 betápláló eszközhöz vannak csatlakoztatva, amely azokat meleg levegővel látja el. A 10 elemek porózus 12 fallal vannak lezárva. Egy ilyen anyag alkalmazása rendkívül egyszerű módon lehetővé teszi olyan légpárnák létrehozását, amelyek alkalmasak nem tökéletesen hengeres alakító ágyakhoz, amelyeknek például igen enyhe keresztirányú görbülete van, mint amilyenek jelen esetben az alakító ágyak, amelyek nem egyenes, hengeres rudakból, hanem kidudorodó vagy diaboló alakú görgőkből állnak.

Végül meg kell jegyeznünk, hogy ebben az esetben a találmány szerinti megoldás rendkívül előnyös, mivel lehetővé teszi a felső elemek elhagyását. Ez utóbbiak elhagyása csak ott valósítható meg, ahol az alsó 1 görgők hajtóereje elegendő.

Annak elkerülésére, hogy ez a porózus 12 fal megsérüljön, ha az edzés folyamán az üveg eltörik, a hosszúkás 10 elemeket előnyösen 13 anyagba burkoljuk be, amely levegőt áteresztő és olyan szálakból készül, amelyek nagy hőmérsékletet kibírnak.

HU 213 858 Β

A hosszúkás 10 elemek előnyösen egyformák. A felső 5 légpárna az alakító szakaszban egyszerűen úgy jön létre, hogy a kívánt számú 10 elemet egymás mellé helyezzük.

Példaként megemlítjük, hogy létrehoztunk egy üveghajlító gépet 15 mm széles hosszúkás 10 elemekből, amelyek az üveglaptól 5 mm távolságban voltak elhelyezve, 30 mm átmérőjű egyenes 1 görgők között, amelyek között a tengelytávolság 50 mm volt.

Alsó és felső légpárnák esetében ezt a tengelytávolságot még növelni lehet, anélkül, hogy ez az üvegtáblák minőségét befolyásolná. A görgők alapjában véve arra valók, hogy a referencia pontokat rögzítsék. Az alkalmazott légpárnák nagyon merevek, a levegőnyomás aránya a szívószekrényben és a légpárnában legalább 1 : 4-el egyenlő.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (10)

1. Eljárás üveglapok hajlítására, amelyek a hajlítás hőmérsékletére elő vannak melegítve azáltal, hogy az üveglapokat az alakító ágy hosszanti irányában nézve lényegében kör vagy forgáskúp profilú alakító ágyon mozgatjuk, azzal jellemezve, hogy az üveglapokat a hajlítás első szakaszában, amelyet forgó elemek (1) együttese képez, amelyekkel az üveglapokat továbbítjuk, legalább egy meleg légpárna (5, 8) segítségével melegítjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglapokat az egész hajlítási szakaszon meleg légpárnával (5, 8) kezeljük.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hajlítási szakasz után az üveglapokat, az alakító ágy hátsó részén elhelyezett forgóelemek közé beiktatott, felső és alsó füvókákon (3) át kibocsátott gázsugarak segítségével hűtjük.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy meleg légpárnát (8) hozunk létre az üveglapok alsó felületénél és az üveglapokat a forgóelemekkel kapcsolatban tartjuk a felső elemek segítségével.

5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy az üveglapok felső felületét meleg légpárnával (5) kezeljük.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglapok mindkét felületét meleg légpárna (5, 8) segítségével kezeljük.

7. Berendezés üveglapok hajlítására, amely alakító ágyból áll, és ez görgő típusú, forgóelemeket tartalmaz, amelyek az alakító ágy hosszanti irányába nézve lényegében kör vagy forgáskúp alakú profil mentén vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy az alakító ágy alatt és/vagy fölött legalább egy légpárna (5, 8) létesítésére szolgáló eszköze van.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a légpárnát létesítő eszközök üreges, hosszúkás elemek (10), amelyek porózus fallal (12) vannak lezárva.

9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hosszúkás elemek (10) nagy hőmérsékletnek ellenálló szálakból álló anyagba (13) vannak beburkolva.

10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a porózus fal (12) és a vele szemben álló üveglap felülete közötti távolság 0,2-2,5 mm.

HU 213 858 Β