HU209139B

HU209139B - Process for hindering the forming of polimer coating

Info

Publication number: HU209139B
Application number: HU894081A
Authority: HU
Inventors: Toshihide Shimizu; Ichiro Kaneko; Mikio Watanabe
Original assignee: Shinetsu Chemical Co
Priority date: 1988-08-10
Filing date: 1989-08-09
Publication date: 1994-03-28
Also published as: EP0355575B1; ES2018383A6; FI893766A0; PH26338A; BG50940A3; DK387789D0; DE68919163D1; FI96212B; US5298220A; FI893766A; CA1323464C; YU156689A; HK130695A; EP0355575A2; AU3946289A; US5196164A; CN1040206A; KR0137661B1; DK387789A; HUT53142A

Description

A találmány tárgya eljárás polimer felrakodás feltapadásból eredően történő képződésének hatékony megakadályozására, különösen polimer felrakodás feltapadásból eredően történő képződésének megakadályozására polimerizáló edényekben etilénes kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálása során.

Ismeretes, hogy azon eljárások során, amelyekben monomerek polimerizáló edényben történő polimerizálásával állítanak elő polimereket, fellép az a probléma, hogy a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt a polimer felrakodás formájában feltapad. Ha a polimer felrakodás már feltapadt a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt, eltávolítása sok munkát és időt igényel. További ebből eredő hátrányok lehetnek, hogy csökken a polimerhozam és a polimerizáló edény hűtőkapacitása, és hogy a feltapadt polimer felrakodás leválhat a felületről és belekeveredhet a termékbe, lerontva ezzel a gyártott polimer minőségét.

A polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt feltapadásból eredően történő polimer felrakodás képződés megakadályozására szolgáló eljárás gyanánt eddig például egy olyan eljárást javasoltak, amelynek során például poláris vegyülettel, színezékkel, pigmenttel vonják be a belső falfelületet [30343/1970 számú és 30835/1970 számú japán közzétételi iratok (KOKOKU)]; egy olyan módszert, amelynek során egy aromás aminvegyületet alkalmaznak bevonatként [50 887/1976 számú japán közrebocsátási irat (KORAI)]; továbbá egy olyan módszert, amelynek során egy fenolvegyület és egy aromás aldehid reakciótermékével vonják be a fenti felületeket [54317/1980 számú japán szabadalmi közrebocsátási irat (KOKAI)].

Ezek az eljárások hatékonyan akadályozzák meg a polimer felrakodás feltapadásból eredően történő képződését akkor, ha vinil-halogenid monomereket, például vinil-kloridot vagy olyan monomer-keverékeket polimerizálnak, amelyek főképpen a fenti monomerekből állnak és kis mennyiségben tartalmaznak ezekkel kopolimert képző monomereket.

Abban az esetben azonban, amikor a polimerizálandó monomerek között más, etilénes kettős kötést tartalmazó monomerek vannak, például sztirol, a-metil-sztirol, akrilát vagy akrilnitril, ezek a monomerek olyan erélyesen oldják a fenti feltapadásgátló eljárásokban alkalmazott bevonatokat, hogy a bevonat egy része vagy az egésze leoldódhat, így lehetetlenné válik a polimer felrakodás feltapadásból eredően történő képződésének hatékony megakadályozása a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt. A felrakódás feltapadásból eredően történő képződése különösen jelentős a rozsdamentes acélból készült polimerizáló edények alkalmazása esetén.

A fentieknek megfelelően, a találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel hatékonyan megakadályozható a polimer felrakódás feltapadásból eredően történő képződése a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt nem csak a vinil-halogenid monomerek polimerizálása során, hanem a monomereknek azon széles köre esetében is, amelybe az etilénes kettős kötést tartalmazó monomerek tartoznak.

így, a fenti probléma megoldásaként, a találmány szerinti eljárásban a polimerizáló edényben való polimer felrakódás megakadályozása céljából az etilénes kettős kötést tartalmazó monomer polimerizálását olyan polimerizáló edényben végezzük, amelynek a belső falfelületét előzőleg vizes alapú, (A) egy vízben oldódó anionos színezéket és (B) legalább egy vízben oldhatatlan kationos színezékeket és/vagy vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületet tartalmazó, pH <7 értékű oldattal vonjuk be, majd a bevonatot kiszárítjuk, hogy a felvitt anyag bevonatot képezzen.

A találmány szerinti eljárás lehetőséget ad arra, hogy hatékonyan akadályozzuk meg polimer felrakódás feltapadásból eredően történő képződését a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt olyan monomerek polimerizálásakor, amelyek etilénes kettős kötést tartalmaznak. Sajátságosán, a találmány szerinti eljárással megakadályozhatjuk a polimer felrakódás feltapadásból eredően történő képződését még azoknak a polimerizációs rendszereknek a polimerizálásakor is, amelyek olyan nagy oldóképességű monomereket tartalmaznak, mint például a sztirol, az α-metil-sztirol, az akrilát és az akrilnitril. A polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt végzett bevonási műveletet végrehajthatjuk minden egyes gyártási tétel előtt vagy több gyártási tételenként egyszer úgy, hogy a polimerizáló edény ismételten használható legyen anélkül, hogy polimer felrakódás tapadna fel a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt. A bevonóoldatnak, amely vizes alapú oldat és csak kis mennyiségben tartalmaz szerves oldószert, a szerves oldószerek rovására irható toxicitása kisebb lehet, mint a szerves oldószereket tartalmazó bevonóoldatoké és biztonságosabb lehet azoknál.

A találmány szerinti eljárásban lényeges, hogy a felrakódás képződésének kívánt meggátlása végett együttesen használjuk a fenti (A) vízben oldódó anionos színezéket és (B) legalább egy vízben oldhatatlan kationos színezéket és/vagy a vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületet.

A találmány szerinti eljárásban a felrakódás-gátló hatóanyagok egyikeként használt (A) vízben oldódó anionos színezékek az alábbiak lehetnek: C. I. Acid Black 2, C. I. Acid Yellow 38, C. I. Acid Violet 11, C. I. Acid Blue 158, C. I. Direct Black 38, C. I. Direct Blue 1, C. I. Direct Green 1, C. I. Acid Red 52, C. I. Direct Brown 37, C. I. Acid Black 1, C. I. Direct Yellow 1, C. I., Direct Orange 97, C. I. Reactive Yellow 3, C. I. Direct Red 92, C. I. Solubilized Vat Black 1, C. I. Acid Blue 40, C. I. Acid Blue 113, C. I. Food Yellow 3, C. I. Direct Orange 2, C. I. Acid Red 73, C. I. Acid Blue 116, C. I. Acid Black 1, C. I. Acid Blue 1, C. I. Direct Black 32, C. I. Direct Brown 101, C. I. Acid Red 87, C. I. Acid Violet 78, C. I. Direct Orange 97, C. I. Direct Green 1, C. I. Acid Orange 3, C. I. Mordant Yellow 26, C. I. Acid Black 124. C. I. Direct Blue 6, C. I. Direct Violet 78, C. I. Acid Red 18, C. I. Direct Black 19, C. I. Direct Red 1, C. I. Mordant Black 5, C. I. Fluorescent Brightening Agent 30, C. I. Mordant Violet 5, C. I. Direct Orange 26, C. I. Azoic Brown 2, C. I. Reactive

HU 209 139 Β

Blue 18, C. I. Reactive Blue 4, C. I. Direct Violet 1, C.

I. Fluorescent Brightening Agent 32, C. I. Direct Red 31 és C. I. Acid Blue 59, ezenbelül lehet például szulfonsav-színezék, karbonsav-színezék vagy olyan színezék, amely együttesen rendelkezik a szulfonsavak és a karbonsavak tulajdonságaival.

Szulfonsav-színezékekként használhatók például a következő színezékek: C. I. Acid Yellow 38; C. I. Food Yellow 3; C. I. Reactive Yellow 3; C. I. Direct Orange 2,10,26; C. I. Acid Red 18,52,73,80; C. I. Direct Red 31, 106, 92; C. I. Direct Violet 1, 22; C. I. Acid Violet

II, 78; C. I. Mordant Violet 5; C. I. Direct Blue 1,6,71, 86, 106; C. I. Reactive Blue 2, 4,18; C. I. Acid Blue 1, 40, 59, 113, 116, 158; C. I. Acid Black 1, 2, 124; C. I. Direct Black 19,32, 38, 77; C. I. Solubilized Vat Black 1; C. I. Fluorescent Brightening Agent 30,32; C. I. Acid Orange 3, 7; és C. I. Direct Green 1. Karbonsav-színezékekként, illetve mind karbonsav-csoporttal, mind szulfonsav-csoporttal rendelkező színezékekként használhatók például a C. I. Direct Yellow 1; C. I. Direct Red 1; C. I. Mordant Black 5; C. I. Azoic Brown 2; C. I. Direct Brown 1, 37, 101; C. I. Direct Green 26; C. I. Acid Red 87; C. I. Mordant Yellow 26; és a C. I. Direct Orange 97.

A fenti vízben oldódó anionos színezékek közül előnyösek a C. I. Acid Black 2; C. I. Acid Yellow 38; C. I. Acid Violet 11; C. I. Acid Blue 158; C. I. Direct Black 38; C. I. Direct Blue 1; C. I. Direct Green 1; C. I. Acid Red 52; C. I. Direct Brown 37; C. I. Acid Black 1; C. I. Direct Yellow 1; C. I. Direct Orange 97; C. I. Reactive Yellow 3; C. I. Direct Red 92; C. I. Solubilized Vat Black 1; C. I. Acid Blue 40; C. I. Acid Blue 113; C. I. Food Yellow 3; C. I. Direct Orange 2; C. I, Aci'd Red 73; C. I. Acid Blue 116; C. I. Acid Black 1; C. I. Acid Blue 1; C. I. Direct Red 92; C. I. Direct Black 32; C. I. Direct Brown 101; C. I. Acid Red 87; C. I. Acid Violet 78; C. I. Direct Orange 97; C. I. Direct Green 1; C. I. Acid Orange 3; C. I. Mordant Yellow 26; C. I. Acid Black 124; C. I. Direct Blue 6; C. I. Acid Blue 158; C. I. Direct Violet 78 és C. I. Acid Red 18. Különösen előnyösek a C. I. Acid Black 2; C. I. Acid Yellow 38; C. I. Acid Blue 158; C. I. Direct Black 38; C. I. Direct Green 1; C. I. Direct Brown 37; C. I. Food Yellow 3; C. I. Acid Red 18; C. I. Acid Red 73; C. I. Acid Blue 1; C. I. Acid Red 87 és C. I. Acid Orange 3.

Ezek a vízben oldódó anionos színezékek használhatók önmagukban vagy egymással kombinálva.

Az előzőekben említett (B) komponens gyanánt legalább egy vízbe© nem oldódó kationos színezéket és/vagy egy vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületet használunk.

A megfelelő vízben oldhatatlan kationos színezékek a következők lehetnek: C. I. Solvent Black 22, C. I. Solvent Black 3, C. I. Solvent Black 5, C. I. Solvent Yellow 2, C. I. Solvent Violet 8, C. I. Solvent Brown 3, C. I. Solvent Black 7, C. I. Solvent Red 24, C. I. Solvent Blue 2, C. I. Solvent Blue 25, C. I. Disperse Red 56, C. I. Disperse Orange 5, C. I. Solvent Orange 45, C. I. Disperse Black 1, C. I. Disperse Black 26, C. I. Solvent Orange 14, C. I. Solvent Orange 100, C. I.

Disperse Black 30, C. I. Solvent Yellow 56, C. I. Solvent Blue 35, C. I. Solvent Blue 55, C. I. Disperse Red 100, C. I. Disperse Red 128, C. I. Solvent Black 23, C. I. Fluorescent Brightening Agent 162, C. I. Solvent Blue 36, C. I. Solvent Brown 20, C. I. Solvent Orange 30, C. I. Solvent Orange 40, C. I. Solvent Violet 21, Cql. Disperse Yellow 50, C. I. Solvent Blue 73, C. 1. Solvent Blue 11, C. I. Solvent Brown 5, C. I. Solvent Red 81 és C. I. Solvent Orange 44.

Ezek a vízben oldhatatlan kationos színezékek használhatók önmagukban vagy egymással kombinálva.

A fenti vízben oldhatatlan kationos színezékek közül előnyösek a következők: C. I. Solvent Black 22; C. I. Solvent Black 3; C. I. Solvent Black 5; C. I. Solvent Yellow 2; C. I. Solvent Violet 8; C. I. Solvent Brown 3; C. I. Solvent Black 7; C. I. Solvent Red 24; C. I. Solvent Blue 2; C. I. Solvent Blue 25; C. I. Disperse Red 56; C. I. Disperse Orange 5; C. I. Solvent Orange 45; C. I. Disperse Black 1; C. I. Disperse Black 26; C. I. Solvent Orange 14; C. I. Solvent Orange 100; C. I. Disperse Black 30; C. I. Solvent Yellow 56; C. I. Solvent Blue 35; C. I. Solvent Blue 55; C. I. Disperse Red 100; C. I. Disperse Red 128 és C. I. Solvent Black 23. Különösen előnyösek a C. I. Solvent Black 3; C. I. Solvent Black 5; C. I. Solvent Violet 8, C. I. Solvent Brown 3, C. I. Solvent Black, C. I. Solvent Red 24, C. I. Solvent Blue 25, C. I. Disperse Orange 5, C. I. Disperse Orange 45, C. I. Solvent Orange 100 és C. I. Disperse Black 30.

A (B) komponens gyanánt használható vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületek sem karboxilcsoportot, sem szulfonsavcsoportot nem tartalmaznak, és molekulájukban 5 vagy több konjugált π kötést tartalmaznak, és a következők lehetnek: 1,8-diaminonaftalin, α-naftil-amin, kinolin, 2-amino-izokinolin,

1,10-fenantrolin, 1,5-diamino-naftalin, a-amino-antrakinon, 4-(p-amino-fenil)-l-naftil-amin, 1-a-naftiltioszemikarbamid, fenotiazin, l,l’-biszizokinolin, fenantridin, 2,3-diamino-fenazin, oxi-kelidonin, 2,3-aminokinolin, 1-amino-akridin, fenoxazin, 2-anilino-l,4-naftokinon, β-amino-antrakinon, l-4-diamino-2-metil-naftalin, α,α’-dinaftil-nitrozo-amin, nikotirin, l,l’-dianaftil-amin, kinkonidin, akronidin, burbokapnin, morfotebain, N-benzoil-naftil-amin, 4-anilino-kinolin, 5-amino-akridin, 4-fenil-kinolin és N-fenil-naftil-amin.

A fenti vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületek közül előnyösek az 1,8-diamino-naftalin, az α-naftil-amin, a kinolin, a 2-amino-izokinolin, az

1,10-fenantrolin, az 1,5-diamino-naftalin, az a-amirioantrakinon, a 4-(p-amino-fenil)-l-naftil-amin, az lanaftil-tioszemikarbazid, a fenoxazin, az l,l’-biszizokinolin, a fenantridin, a 2,3-diamino-fenazin, az oxi-kelidonin, a 2-amino-kinolin, a 3-amino-kinolin, az 1-amino-akridin, a fenotiazin, a 2-anilino-l,4-naftokinon, a β-amino-antrakinon, az l,4-diamino-2-metil-naftalin, az α,α’-’dinaftil-nitrozo-amin, a nikotirin és az 1,1’dinaftil-amin. Különösen előnyösek az 1,8-diaminonaftalin, az α-naftil-amin, a kinolin, az 1,10-fenantrolin, az 1,5-diamino-naftalin, az 1-a-naftil3

HU 209 139 Β tioszemikarbamid, a 2,3-diamino-fenazin, az 1-aminoakridin, a 2-anilino-l,4-naftokinon és a β-amino-antrakinon.

Ezek a vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületek használhatók önmagukban vagy egymással kombinálva.

(B) komponens gyanánt a vízben oldhatatlan színezékek és a vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú vegyületek egyike vagy a kettő együtt is használható. (Ezekre a továbbiakban „vízben oldhatatlan vegyületek” elnevezéssel hivatkozunk.)

A bevonó oldatnak 7 vagy annál kisebb, előnyösen

1,5-6,0 pH-értékűnek kell lennie, amely pH-érték lehetővé teszi, hogy a fenti (A) vízben oldódó anionos színezék és a fenti (B) vízben oldhatatlan vegyület gyorsan ionos reakcióba lépjen a bevonó oldat felvitele és megszárítása után, és így vízben oldhatatlan és stabil bevonatot képezzenek.

A vizes alapú bevonóoldatot úgy állíthatjuk elő, hogy összekeverjük a vízben oldódó anionos színezék vizes oldatát és a vízben oldhatatlan vegyületnek egy megfelelő szerves oldószerben készült oldatát.

A találmány szerinti eljárásban a polimer felrakodásnak a polimerizáló edény belső falfelületén és egyebütt feltapadásból eredően történő képződését megakadályozó bevonatot úgy alakítjuk ki, hogy a vizes alapú bevonóoldatot felvisszük a polimerizáló edény belső falfelületére és adott esetben más olyan részeire, amelyekkel a fenti monomer érintkezésbe kerül a polimerizálás során, például a keverőakna, a keverőlapát, az elosztócső, a terelőtárcsa és az érzékelőtekercs felületére és a hűtő belső felületeire. Abban az esetben, ha a (B) vízben oldhatatlan vegyület főleg vízben oldhatatlan kationos színezékből áll, a bevonóoldat pH-értéke előnyösen 1,5 és 3,5 közötti. A (B) vízben oldhatatlan szerves vegyület oldására használt oldószer előnyösen olyan szerves oldószer lehet, amely vízzel jól elegyedik, például alkohol, például metanol, etanol, propanol, butanol, 2-metil-1-propánok 2-butanol, 2metil-2-propanol, 3-metil-l-butanol, 2-metiI-2-butanol vagy 2-pentanol; keton, például aceton, metil-etil-keton vagy metil-izobutil-keton; éter, például 4-metiIdioxolán vagy etilén-glikol-(dietil-éter); észter, például metil-formiát, etil-formiát, metil-acetát vagy metil-acetoacetát; furán, például tetrahidrofurán, furfurol, furfuril-alkohol vagy tetrahidrofurfuril-alkohol; aprotikus oldószer, például acetonitril, formamid, dimetil-formamid, dimetil-szuilfoxid vagy N-metil-pirrolidon.

Ezek akár egyenként használhatók, akár közülük kettő vagy több kombinálható.

A fenti (A) vízben oldódó anionos színezék és (B) vízben oldhatatlan vegyület összkoncentrációjára nincs sajátos korlátozás, feltéve, hogy a kialakított bevonat olyan bevonó tömeget képes elérni, mint azt alább leírjuk. Előnyösen azonban általában 0,01 és 5 tömeg% közötti, még előnyösebben 0,05-2 tömeg% összkoncentrációban alkalmazhatók. Az (A) vízben oldódó anionos színezék és a (B) vízben oldhatatlan vegyület tömegaránya a vizes alapú bevonóoldatban (100:0,1) és (100:1000) között lehet, előnyösen pedig (100:3) és (100:100) között. Ha ez a tömegarány túl kicsi, akkor a színezék agglomerátumok képzésére és kicsapódásra hajlamos, így nem kapható egyenletes bevonat. Ha a tömegarány túl nagy, a kapott bevonat hajlamos arra, hogy a mosóvízzel leoldódjon, akár már azután is, hogy a bevonó oldatot felvittük és rászárítottuk a polimerizáló edény belső falfelületére és egyéb helyeire.

A vizes alapú bevonóoldat pH-értéke beállítható például az alábbi eljárások bármelyikével. (1) Olyan eljárással, amelynek során a vízben oldódó anionos színezék vizes oldatához adunk olyan mennyiségben pH beállító anyagot, amely a vizes alapú bevonóoldatot pH <7 értékűre teszi, majd ezt a vízben oldhatatlan vegyület szerves oldószeres oldatával elegyítjük.

(2) Olyan eljárással, amelynek során a vízben oldhatatlan vegyület szerves oldószeres oldatához adunk olyan mennyiségben pH beállító anyagot, amely a vizes alapú bevonóoldatot pH <7 értékűre teszi, majd ezt a vízben oldódó anionos színezék vizes oldatával elegyítjük.

(3) Olyan eljárással, amelynek során előbb elegyítjük egymással a vízben oldhatatlan vegyület szerves oldószeres oldatát és a vízben oldódó anionos színezék vizes oldatát, majd ehhez az elegyhez adjuk a pH beállító anyagot.

A pH beállító anyag lehet például kénsav, hidrogénklorid, foszforsav, salétromsav, szénsav, perklórsav, molibdénsav, wolframsav, hangyasav, ecetsav, oxálsav, tejsav, maleinsav, glikolsav, tioglikolsav vagy fitinsav. Előnyös a fitinsav. Ezekből az anyagokból előzetesen vizes oldatot készíthetünk, így alkalmas módon használhatók a pH-érték beállítására.

A legelőnyösebb megvalósítási módok egyikében (A) vízben oldódó anionos színezékként C. I. Acid Black 2 színezéket a (B) vízben oldhatatlan vegyületként C. I. Solvent Black 3-at, 5-öt vagy 7-et, pH beállító anyagként fitinsavat vagy perklórsavat alkalmazunk, a bevonó oldat pH-értékét pedig az 1,5 és 6,0 közötti tartományba állítjuk be.

Nincs sajátos korlátozás a víz és a szerves oldószer egymáshoz viszonyított tömegarányára vonatkozóan a vizes alapú bevonóoldatban, feltéve, hogy homogén vizes alapú bevonóoldatot nyerhetünk, az alkalmazott tömegarány azonban előnyösen általában (100:1) és (100:1000), még előnyösebben (100:3) és (100:100) közötti. Abban az esetben, ha a (B) vízben oldhatatlan vegyület főleg vízben oldhatatlan kationos színezékből áll, a víz és a szerves oldószer fenti tömegaránya előnyösen általában (100:1) és (100:30) közötti, még előnyösebben (100:3) és (100:10) közötti.

A találmány szerinti eljárásban a vizes alapú bevonóoldatot felvisszük a polimerizáló edény belső falfelületére és az egyéb helyekre, majd ezt követően megszárítjuk, hogy bevonatot képezzen. A vizes alapú bevonóoldat fenti helyekre való felvitelére és szárítására bármely eljárás alkalmazható. Például alkalmazható olyan eljárás, amelynek során azután, hogy az oldatot felvittük, megfelelő hőmérsékletre hevített levegőt fúvatunk szárítás céljából a bevont felületre,

HU 209 139 Β vagy olyan eljárás, amelynek során a polimerizáló edény belső falfelületét és mindazon részeit, amelyekkel a monomer a polimerizálás során érintkezésbe lép, előzetesen 30-90 °C hőmérsékletre hevítjük, majd a vizes alapú bevonóoldatot a polimerizáló edényben közvetlenül a felhevített belső falfelületre és egyéb részekre visszük fel, hogy a bevont felületet megszárítsuk. Szárítás után kívánt esetben a bevont felületeket vízzel átmossuk.

A bevonóoldat felvitelére szolgáló eljárások nincsenek sajátosan korlátozva, magukban foglalhatják például az ecsettel történő felvitelt, a felszórást, olyan eljárást, amelynek során a polimerizáló edényt feltöltjük a vizes alapú bevonóoldattal, majd azt eltávolítjuk belőle, és azokat az automatikus bevonó eljárásokat, amelyeket a 61001/1982 számú, 36288/1980 számú és 11 303/1984 számú japán közrebocsátási iratokban (KOKAI), valamint az 501 116/1981 számú és 501117/1981 számú japán szabadalmi iratokban (KOHYO) ismertetnek.

Előnyösen alkalmazható továbbá a vizes alapú bevonóoldat a nem reagált monomer visszanyerésére szolgáló rendszer azon részeire, amelyekkel a nem reagált monomer érintkezésbe lép, például a monomerdesztilláló oszlopok, a hűtők, a monomer-tároló tartályok stb. belső felületeire. így megakadályozható a felrakodás képződése ezeken a részeken.

A vizes alapú bevonóoldat a polimerizáló edény belső falfelületén, a keverőn és egyebütt olyan mennyiségben alkalmazható, hogy azokon a szárítás után általában 0,001 g/m² és 5 g/m² közötti bevonó tömeget képezzen.

Azután, hogy a vizes alapú bevonóoldatnak a polimerizáló edény belső falfelületére és más, a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülő részeire történő felvitelével a bevonatot kialakítottuk, a polimerizáló edénybe betölthetők az etilénes kettős kötést tartalmazó monomer, a polimerizálás iniciátora és az egyéb szükséges adalékanyagok, például a monomert diszpergáló anyag, majd a szokásos eljárással végrehajtható a polimerizálás.

Azon etilénes kettős kötést tartalmazó monomerek közé, amelyekre a találmány szerinti eljárás alkalmazható, tartoznak például a vinil-halogenidek, például a vinil-klorid; a vinil-észterek, például a vinil-acetát és a vinil-propionát; az akrilsav és a metakrilsav, valamint ezek észterei és sói; a maleinsav, a fumársav valamint ezek észterei és anhidridjei; a dién monomerek, például a butadién, a kloroprén és az izoprén; az aromás vinilvegyületek, például a sztirol és az α-metil-sztirol; az akrilátok, az akrilnitril; a halogénezett vmilidének és vinil-éterek.

A találmány szerinti eljárás a polimerizáló edény belső falát és egyéb részeit alkotó anyagok típusától függetlenül hatásos. Az eljárás tehát bármely anyagból készült belső fal és egyéb részek esetén hatásos, például akkor, ha ezek rozsdamentes acélból készültek vagy üvegbéléssel vannak ellátva. A találmány szerinti eljárás alkalmazhatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen módon történik a polimerizálás a bevonattal ellátott berendezésben.

A találmány szerinti eljárás a polimerizálás bármely módszere mellett hatásos, például szuszpenziós polimerizálás, emulziós polimerizálás, oldatban végzett polimerizálás és ömlesztve végzett polimerizálás esetén.

Ennek megfelelően a polimerizációs rendszerekhez szokásosan alkalmazott bármely adalékanyag használható, bárminemű korlátozás nélkül. Pontosabban, a találmány szerinti eljárás hatékonyan akadályozza meg a polimer feltapadását még azokban a polimerizációs rendszerekben is, amelyek olyan adalékanyagokat tartalmaznak, mint például a szuszpendáló anyagok, például a részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol), a metil-cellulóz és a poliakrilát; a szilárd diszpergáló anyagok, például a kalcium-foszfát és a hidroxi-apatit; az anionos emulgeáló anyagok, például a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-dodecil-benzolszulfonát és a nátrium-dioktil-szulfoszukcinát; a nemionos emulgeáló anyagok, például a szorbitán-monolaurát és a poli(oxietilén)-alkil-éter; a töltőanyagok, például a kalciumkarbonát és a titán-dioxid; a stabilizáló anyagok, például a hárombázisú ólom-szulfát, a kalcium-sztearát, a dibutil-ón-dilaurát és a dibutil-ón-merkaptid; a csúszást elősegítő anyagok, például a rizsviasz és a sztearinsav; a lágyítószerek, például a DOP és a DBP; a láncátvivő szerek, például a triklór-etilén és a merkaptánok; a pH beállító szerek; a polimerizáció-katalizátorok, például a . diizopropil-peroxid-karbonát, az a,a’-azo-bisz(2,4dimetil-valeronitril), a lauroil-peroxid, a kálium-perszulfát, a kumén-hidrogén-peroxid és a p-mentán-hidrogén-peroxid.

Azon polimerizációs folyamatok közé, amelyekre a találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható, tartozik például a vinil-halogenidek, például a vinil-klorid és a vinilidén-halogenidek, valamint a főleg ezekből álló monomer-keverékek szuszpenziós vagy emulziós polimerizálása. Az eljárás azon a polimerizációs folyamatok esetén is megfelel, amelyek elvégzéséhez főként rozsdamentes acélból készült polimerizáló edényt használnak, amelyek közé tartozik például polisztirol, poli(metil-metakrilát) vagy poliakrilnitril gyöngy vagy latex polimerek előállítása, szintetikus gumik, mint például az SBR (butadién-sztirol kopolimer), az NBR (butadién-akrilnitril kopolimer), a CR (poli-kloroprén), az IR (izoprén-gumi) és az ŰR (butil-gumi) előállítása (ezek a szintetikus gumik általában emulziós polimerizálással készülnek), valamint az ABS gyanták előállítása.

A találmány szerinti eljárást az alábbiakban példák és összehasonlító példák segítségével mutatjuk be részletesen. Valamennyi alábbi táblázatban csillagozott sorszámok jelölik az összehasonlító példákat, a többi sorszám pedig a találmány szerinti példákat.

1-29. példák

Minden példában egy (a) vízben oldódó anionos színezék vizes oldatát és egy (b) vízben oldhatatlan kationos színezék szerves oldószeres oldatát elegyítjük úgy, hogy benne az (a) vízben oldódó anionos színezék és a (b) vízben oldhatatlan kationos színezék össz5

HU 209 139 Β mennyisége 0,1 tömegszázalék legyen. Az oldat pH-értékét ezután fitinsav adagolásával állítjuk be, így elkészítjük a vizes alapú bevonóoldatot. Ezt a vizes alapú bevonóoldatot ezután felvisszük egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült és keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületére, keverőjére és egyéb olyan részeire, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülnek; a bevonatot 50 °C hőmérsékleten 15 percig szárítjuk, majd az edényt vízzel átmossuk. Az 1-6. példák összehasonlító példák, amelyekben vagy nem alkalmazunk vizes alapú bevonóoldatot vagy a vizes alapú bevonóoldat nem tartalmaz (a) vízben oldódó anionos színezéket vagy (b) vízben oldhatatlan kationos színezéket vagy az oldat 7-nél nagyobb pH-értékkel bír. Az (a) vízben oldódó anionos színezéket, a (b) vízben oldhatatlan kationos színezéket és ezek tömegarányát a vizes alapú bevonóoldatban [(a)/(b)], a (b) vízben oldhatatlan kationos színezék oldására használt szerves oldószert, a víz/szerves oldószer tömegarányt a vizes alapú bevo5 nóoldatban, valamint a vizes alapú bevonóoldat pH-értékét az I. táblázatban adjuk meg.

Az így bevont polimerizáló edénybe ezek után 26 kg vinil-kloridot, 52 kg tiszta vizet, 26 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 8 g α,α’10 azobisz(2,4-dimetil-valeronitril)-t töltünk, majd keverés mellett 10 órán át 58 °C hőmérsékleten végezzük a polimerizálást.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer fel15 rakodás mennyiségét. A mérések eredményét ugyancsak az I. táblázatban ismertetjük.

I. táblázat

Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	Vízben oldhatatlan kationos színezék szerves oldószeres oldata	(a)/(b) Tömegarány	Víz/szerves oldószer tömegarány	pH	Fel tapadt felrakódás (g/m²)
(b) Vízben oldhatatlan kationos színezék	Szerves oldószer
1.*	(Bevonat nélküli)	-	-	-	-	1200
2.*	C. I. Acid Black 2	-	-	100/10	-	8,0	800
3.*	-	C. I. Solvent Black 22	Metanol	0/100	100/10	5,0	700
4 *	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	Aceton	100/0	100/5	9,0	750
5.*	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	Aceton	100/0,05	100/7	9,0	800
6.*	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	Aceton	100/1100	100/7	8,0	650
7.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 22	Aceton	100/5	100/5	6,0	10
8.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 22	Aceton	100/20	100/10	2,5	2
9.*	C. 1. Acid Black 2	C. I. Solvent Dlack 22	Aceton	100/20	100/10	9,0	800
10.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	Metanol	100/30	100/7	3,0	0
11.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	Aceton	100/40	100/5	2,5	0
12.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 5	Metanol	100/35	100/10	2,5	0
13.	C. I. Acid Black 2	C. I, Solvent Black 5	Metanol	100/50	100/10	3,0	0
14.	C. I. Acid Yellow 38	C. I. Solvent Black 5	Metanol	100/30	100/8	2,5	1
15.	C. I. Acid Violet 11	C. I. Solvent Yellow 2	Aceton	100/15	100/5	3,0	2
16.	C. I. Acid Blue 158	C. I. Solvent Violet 8	Etanol	100/20	100/3	2,5	1
17.	C. I. Direct Black 38	C. I. Solvent Brown 3	Dimetil-formamid	100/40	100/10	2,5	1
18.	C. I. Direct Blue 1	C. I. Solvent Black 7	Dimetil-szulfoxid	100/50	100/5	2,5	3

HU 209 139 Β

Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	Vízben oldhatatlan kationos színezék szerves oldószeres oldata	(a)/(b) Tömegarány	Víz/szerves oldószer tömegarány	PH	Feltapadt felrakód ás (g/m²)
(b) Vízben oldhatatlan kationos színezék	Szerves oldószer
19.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 7	Aceton	100/51	100/10	3,0	0
20.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 7	Metanol	100/30	100/10	2,5	0
21.	C. I, Acid Black 2	C. I. Solvent Black 7	Dimetil-formamid	100/20	100/3	3,0	0
22.	C. 1. Direct Green 1	C. I. Solvent Red 24	Aceton	100/30	100/10	2,0	1
23.	C. I. Acid Red 52	C. I. Solvent Blue 2	Etanol	100/50	100/7	2,5	2
24.	C. I. Direct Brown 37	C. I. Solvent Blue 25	Etanol	100/30	100/8	3,0	1
25.	C. I. Acid Black 1	C. I. Disperse Red 56	Metanol.	100/40	100/5	2,5	5
26.	C. I. Acid Black 2	C. 1. Disperse Orange 5	Metanol	100/45	100/4	2,0	0
27.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Orange 45	Etanol	100/70	100/8	3,0	1
28.	C. I. Direct Yellow 1	C, I. Disperse Black 1	Etanol	100/25	100/10	3,5	6
29.	C. I. Direct Orange 97	C. I. Disperse Black 26	Metanol	100/60	100/10	2,5	4

30-54. példák

Minden példában úgy készítjük el a vizes alapú bevonóoldatot, hogy egy (a) vízben oldódó anionos színezék 95 tömegszázalék vizet tartalmazó vizes oldatát elegyítjük egy (b) vízben oldhatatlan kationos színezék 5 tömegszázalék metanolt tartalmazó metanolos oldatával, majd'az elegyhez annyi pH beállító anyagot adtunk, hogy az elegy pH-értéke 2,5 legyen. Az (a) vízben oldódó anionos színezék arányát a (b) vízben nem oldódó kationos színezékhez képest a II. táblázatban bemutatott értékre állítjuk be. Az egyes példákban felhasznált színezékeket és pH beállító anyagokat ugyancsak a II. táblázatban mutatjuk be. Ezt a vizes alapú bevonóoldatot visszük fel egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületére, keverőjére és egyéb olyan részeire, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülnek. Ezután a bevonatot 10 percig 70 °C hőmérsékleten szárítjuk, majd vízzel átmossuk. A 30. példában azonban nem alkalmazunk bevonóoldatot.

Az ily módon bevont polimerizáló edénybe ezután 24 kg sztirolt, 6 kg akrilnitrilt, 40 kg tiszta vizet, 0,8 kg hidroxi-apatitot, 16 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 160 g terc-dodecil-merkaptánt és 160 g benzoil-peroxidot töltünk, majd a polimerizálást 10 órán át, keverés mellett, 80 °C hőmérsékleten végezzük, hogy polimert nyerjünk.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer felrakodás mennyiségét. A kapott eredményeket a II. táblázatban mutatjuk be.

II. táblázat

	Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	(b) Vízben oldhatatlan kationos színezék	a)/(b) Tömegarány	pH beállító anyag	Felta- padt felrakó- dás (g/m²)
30*.	(Bevonat nélküli)	-		1000
31.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 3	100/40	Foszforsav	0

HU 209 139 Β

Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	(b) Vízben oldhatatlan kationos színezék	a)/(b) Tömegarány	pH beállító anyag	Fel tapadt élrakódás (g/m²)
32.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 5	100/25	Fitinsav	0
33.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Black 7	100/30	Fitinsav	0
34.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Orange 14	100/20	Hidroén-klorid	3
35.	C. I. Acid Black 2	C. I. Solvent Orange 100	100/40	Kénsav	0
36.	C.I. AcidDlack2	C. I. Disperse Black 30	100/60	Perklórsav	1
37.	C. 1. Acid Black 2	C. 1. Fluorescent Brightening Agent 162	100/50	Perklórsav	10
38.	C. I. Reactive Yellow 3	C. I. Solvent Yellow 56	100/30	Fitinsav	7
39.	C. I. Direct Red 92	C. I. Solvent Blue 36	100/20	Fitinsav	5
40.	C. I. Direct Violet 78	C. I. Solvent Blue 55	100/100	Fitinsav	6
41.	C. I. Solubilized Vat Black 1	C. I. Disperse Red 100	100/70	Fitinsav	5
42.	C. I. Acid Blue 40	C. 1. Disperse Red 128	100/35	Fitinsav
43.	C. I. Acid Blue 113	C. 1. Sol.vent Black 23	100/50	Hidrogén-klorid	3
44.	C. I. Direct Black 19	C. I. Solvent Brown 20	100/25	Hidrogén-klorid	10
45.	C. 1. Acid Orange 3	C. 1. Solvent Orange 30	100/30	Hidrogén-klorid	13
46	C. I. Acid Black 124	C. I. Solvent Orange 40	100/60	Hidrogén-klorid	19
47.	C. I. Direct Red 1	C. I. Solvent Violet 21	100/20	Hidrogén-klorid	20
48.	C. I. Mordant Black 5	C. I. Disperse Yellow 50	100/100	Ecetsav	10
49.	C. I. Mordant Yellow 26	C. I. Solvent Blue 73	100/50	Ecetsav	15
50.	C. I. Fluorescent Brightening Agent 30	C. I. Solvent Blue 11	100/20	Ecetsav	20
51.	C. I. Mordant Violet 5	C. I. Solvent Blue 2	100/50	Fitinsav	13
52.	C. I. Direct Orange 26	C. I. Solvent Brown 5	100/60	Fitinsav	15
53.	C. I. Acid Blue 1	C. I. Solvent Red 81	100/30	Foszforsav	15
54.	C. I. Azoic Brown 2	C. I. Solvent Orange 44	100/5	Foszforsav	17

HU 209 139 Β

55-65. példák

Minden példában vizes alapú bevonóoldattal vonjuk be egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületét, keverőjét és egyéb olyan részeit, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe lépnek, majd azokat hevítéssel a III. táblázatban található körülmények között megszárítjuk, ezután vízzel átmossuk. Kivétel az 55. számú példa, amelyben nem alkalmazunk vizes alapú bevonóoldatot. Az egyes példákban használt bevonóoldatok összetételét a III. táblázat 2. oszlopában adjuk meg az I. és II. táblázatokban szereplő azonos összetételű oldatokat bemutató példák számára való hivatkozással.

Az így bevont polimerizáló edénybe ezután 27 kg polibutadién latexet (50 tömeg% szárazanyag-tartalmú), 40 kg tiszta vizet, 7 kg sztirolt, 3 kg akrilnitrilt,

62,5 g terc-dodecil-merkaptánt és 70 g kálium-perszulfátot töltünk, majd a polimerizálást keverés mellett 10 órán át 50 ’C hőmérsékleten végezve állítjuk elő a polimert.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer felrakodás mennyiségét. A kapott eredményt a III. táblázatban mutatjuk be.

111. táblázat

A példa száma	Bevonóoldat	Szárítási-melegítési körülmények	A feltapadt felrakódás mennyisége (g/m²)
55.*	Nincs	-	180
56.	a 8. példa szerint	50 ’C, 15 perc	5
57.	a 10. példa szerint	50 ’C, 20 perc	0
58.	a 12. példa szerint	60 ’C, 15 perc	0
59.	a 14. példa szerint	70 ’C, 10 perc	3
60.	a 20. példa szerint	40 ’C, 15 perc	2
61.	a 22. példa szerint	80 ’C, 5 perc	7
62.	a 32. példa szerint	50 ’C, 15 perc	0
63.	a 39. példa szerint	50 ’C, 20 perc	10
64.	a 43. példa szerint	40 ’C, 30 perc	15
65.	a 45. példa szerint	60 ’C, 10 perc	17

66-74. példák

Valamennyi példában vizes alapú bevonóoldattal vonjuk be egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületét és egyéb olyan részeit, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülnek, majd a bevonatot 15 percen át 50 °C hőmérsékleten szárítjuk, ezután vízzel átmossuk. Az egyes példákban használt bevonóoldat összetételét az I. és II. táblázatok megfelelő összetételű bevonóoldatot bemutató példáinak számára való utalással adjuk meg a IV. táblázat 2. oszlopában.

Az így bevont polimerizáló edénybe ezután 3,7 kg

1,3-butadiént, 1,3 kg sztirolt, 9 kg tiszta vizet, 225 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 14 g terc-dodecilmerkaptánt és 15 g kálium-perszulfátot töltünk, majd a polimerizálást keverés mellett 10 órán át 50 ’C hőmérsékleten végezve állítjuk elő a polimert.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer felrakodás mennyiségét. Ennek eredményét a IV. táblázatban mutatjuk be.

IV. táblázat

A példa száma	Bevonóoldat	A feltapadt felrakódás (g/m²)
66.*	Nincs	430
67.	a 10. példa szerint	0
68.	a 12. példa szerint	0
69.	a 16. példa szerint	2
70.	a 21. példa szerint	0
71.	a 27. példa szerint	3
72.	a 31. példa szerint	0
73.	a 33. példa szerint	0
74.	a 36. példa szerint	5

75-84. példák

Az 1-32. példák némelyike szerinti polimerizálási eljárást ismételjük meg a 75-84. példákban. Az alkalmazott vizes alapú bevonóoldat összetételét az V. táblázat 2. oszlopában a vizes alapú bevonóoldat felvitele után alkalmazott szárítás-melegítés körülményeit az V. táblázat 3. oszlopában mutatjuk be. A polimerizálás befejezése után a képződött polimert eltávolítjuk, majd a polimerizáló edény belsejét vízzel átmossuk. A bevonóoldat felvitelének és a polimerizálásnak a műveleteit a fentiekkel megegyező módon ismételjük, vizsgálva, hogy hányszor ismételhető meg a polimerizálás műveletsora (mekkora á felrakodás-gátolt gyártási tételek száma); a műveletet addig ismételjük, amíg a felrakodás mennyisége eléri az 1 g/m² értéket. A 84. példa összehasonlító példa, amelyben nem alkalmazunk bevonóoldatot. Az egyes kísérletekben az 1-29. példákban használt bevonóoldatok közül azt használjuk, amelyre az V. táblázatban utalunk. Az eredményeket ugyancsak az V. táblázatban mutatjuk be.

V. táblázat..

A példa száma	Bevonóoldat	Szárítási-melegítési körülmények	A felrakódásgátlással gyártott tételek száma
75.	a 10. példa szerint	50 ’C, 15 perc	50
76.	all. példa szerint	60 ’C, 10 perc	60
77.	a 12. példa szerint	70 ’C, 5 perc	70
78.	a 13. példa szerint	40’C, 20 perc	85

HU 209 139 Β

A példa száma	Bevonóoldat	Szárítási-melegítési körülmények	A felrakódásgátlással gyártott tételek száma
79.	a 19. példa szerint	80 ’C, 5 perc	40
80.	a 20. példa szerint	50 ’C, 20 perc	30
81.	a 21. példa szerint	60 °C, 10 perc	20
82.	a 26. példa szerint	50 ’C, 15 perc	20
83.	a 32. példa szerint	50 ’C, 20 perc	150
84.*	Nincs	-	0

85-112. példák

Minden példában egy (a) vízben oldódó anionos színezék vizes oldatát és egy (b) vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület szerves oldószeres oldatát elegyítjük úgy, hogy az (a) vízben oldódó anionos színezék és a (b) vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület teljes mennyisége 0,1 tömegbe legyen. Ezután fitinsav hozzáadásával beállítjuk a pH-értéket, előállítva így a vizes alapú bevonóoldatot. Ezt a vizes alapú bevonóoldatot visszük fel egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületére, keverőjére és egyéb olyan részeire, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülnek, majd a bevonatot 15 percen át 50 ’C hőmérsékleten szárítjuk, ezután vízzel átmossuk.

A 85-90. példák összehasonlító példák, amelyekben vizes alapú bevonóoldatot nem alkalmazunk vagy a vizes alapú bevonóoldat nem tartalmazza az (a) vízben oldódó anionos színezék és a (b) vízben nem oldódó nitrogéntartalmú vegyületek egyikét sem vagy pH10 értéke 7-nél nagyobb. Az (a) vízben oldódó anionos színezéket és a (b) vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületet, az (a)/(b) arányt a vizes alapú bevonóoldatban, a (b) vízben nem oldódó nitrogéntartalmú szerves vegyület oldására használt szerves oldószer típusát, a víz/szerves oldószer arányt a vizes alapú bevonóoldatban, valamint a vizes alapú bevonóoldat pH-értékét a VI. táblázatban ismertetjük.

Ezek után az így bevont polimerizáló edénybe 26 kg vinil-kloridot, 52 kg tiszta vizet, 26 g részlege20 sen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 8 g α,α-dimetil-valerolonitrilt töltünk, majd a polimerizálást keverés mellett 1 órán át 58 ’C hőmérsékleten végezzük.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer fel25 rakódás mennyiségét. Az eredményeket a VI. táblázat tartalmazza.

VI. táblázat

Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú vegyület szerves oldószeres oldata	(a)/(b) tömegarány	Víz/szerves oldószer tömegarány	pH	Feltapadt felrakódás (g/m²)
(b) Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület	Szerves oldószer
85.*	Nem alkalmazunk	-	-	-	-	1200
86.*	C. 1. Acid Black 2	Nincs	Nincs	100/0	-	8,0	800
87.*	Nincs	1,8-diamino-naftalin	Metanol	0/100	100/10	2,5	900
88*	C. 1. Acid Black 2	1,8-diamino-naftalin	Metanol	100/0	100/5	9,0	850
89.*	C. I. Acid Black 2	1,8-diamino-naftaIin	Metanol.	100/0,05	100/5	9,0	900
90.*	C. I. Acid Black 2	1,8-diamino-naftaIin	Metanol	100/1100	100/5	8,0	700
91.	C. I. Acid Black 2	1,8-diamino-naftaIin	Metanol	100/15	100/5	2,5	0
92.	C. I. Acid Black 2	1,8-diamino-naftaIin	Metanol	100/20	100/10	5,0	0
93.	C. I. Acid Black 2	a-naftil-amin	Metanol	100/13	100/5	6,0	0
94.	C. I. Acid Black 2	a-naftil-amin	Metanol	100/18	100/7	3,0	0
95.	C. I. Food Yellow 3	Kinolin	Etanol	100/10	100/10	2,5	1
96.	C, I. Direct Orange 2	2-amino-izokinolin	Etanol	100/20	100/8	2,5	3
97.	C. I. Acid Red 18	1,10-fenantrolin	Metanol	100/15	100/3	3,0	0
98.	C. I. Acid Red 73	1,5-diamino-naftalin	Aceton	100/20	100/5	2,5	1
99.	C. I. Acid Blue 116	a-amino-antrakinon	Dimetil-form- amid	100/5	100/10	3,5	5
100.	C. I. Acid Black 1	4-(p-amino-fenoI)-1naftil-amin	Metanol	100/70	100/7	2,0	3

HU 209 139 Β

Bevonóoldat
A példa száma	(a) Vízben oldódó anionos színezék	Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú vegyület szerves oldószeres oldata	(a)/(b) tömegarány	Víz/szerves oldószer tömegarány	pH	Feltapadt felrakodás (g/m²)
(b) Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület	Szerves oldószer
101.	C. 1. AcidBlue 1	1-a-naftil-tio- szemikarbazid	Etanol	100/80	100/10	3,0	1
102.	C. I. Direct Red 92	fenotiazin	Metanol	100/50	100/10	2,5	3
103.	C. I. Direct Black 32	1,1 ’-biszizokinolin	Metanol	100/5	100/10	2,5	2
104.	C. 1. Direct Brown 101	Fenantridin	Etanol	100/40	100/5	3,0	5
105.	C. I. Arid Red 87	2,3-diamino-fenazin	Formamid	100/30	100/10	2,5	1
106.	C. 1. Mordant Violet 5	Kinkonidin	Metanol	100/50	100/6	2,5	10
107.	C. 1. Reactive Blue 18	Akronidin	Metanol	100/40	100/5	3,0	15
108.	C.I.Acid Violet 78	Oxi-kelidonin	Etanol	100/20	100/7	2,5	8
109.	C. I. Direct Orange 97	2,3-amino-kinolin	Dimetil-form- amid	100/15	100/8	2,0	2
110.	C. I. Direct Green 1	Burbokapnín	Metanol	100/30	100/10	4,0	10
111.	C. I. Arid Blue 40	Morfotebain	Etanol	100/15	100/4	3,0	15
112.	C. I. Arid Orange 3	1-amino-akridin	Dimetil-szulf- oxid	100/10	100/10	2,5	1

113-126. példák

Minden példában egy (a) vízben oldódó anionos színezék 95 tömegszázalék vizet tartalmazó vizes oldatát és egy (b) vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szer- 35 vés vegy ülőt 5 tömegszázalék metanolt tartalmazó szerves oldószeres oldatát elegyítjük, majd annyi pH beállító anyagot adunk hozzá, hogy a pH-értéket 2,5-re állítsuk be, elkészítve így a vizes alapú bevonóoldatot. Ennek az oldatnak az elkészítése során az (a) színezék 40 tömegarányát a (b) vegyülethez a VII. táblázatban megadott értékekre állítjuk be. Az egyes példákban alkalmazott színezék és pH beállító anyag a VII. táblázatban található.

Ezt a vizes alapú bevonóoldatot visszük fel egy 45 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületére, keverőjére és egyéb olyan részeire, amelyek a polimerizálás során a monomerrel érintkezésbe kerülnek, ezután a bevonatot 10 percen át 70 °C hőmérsékleten szárítjuk, majd vízzel átmossuk. A 113. példában nem alkalmazunk bevonatot.

Ezek után az így bevont polimerizáló edénybe 24 kg sztirolt, 8 kg akrilnitrilt, 40 kg tiszta vizet, 0,8 kg hidroxi-apatitot, 16 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 160 g terc-dodecil-merkaptánt és 160 g benzoilperoxidot töltünk, majd a polimerizálást keverés mellett 10 órán át 80 °C hőmérsékleten végezzük, hogy polimert állítsunk elő.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a polimerizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer felrakodás mennyiségét. Az eredmények a VII. táblázatban találhatók.

VII. táblázat

A példa száma	(a) anionos színezék	(b) Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület	(a)/(b) tömegarány	pH beállító anyag	Feltapadt felrakódás (g/m²)
113.*	(Nem alkalmazunk)	-	-	1000
114.	C. I. Arid Black 2	Fenoxazin	100/20	Hidrogén-klorid	3
115.	C. I. Arid Black 2	2-antlino-l,4-naftokinon	100/40	Perklórsav	1
116.	C. I. Arid Black 2	β-amino-antrakinon	100/5	Fitinsav	0
117.	C. I. Reactive Blue 4	N-benzoil-naftil-amin	100/10	Fitinsav	10
118.	C. I. Mordant Yellow 26	1,4-diamino-2-metil-naftalin	100/15	Foszforsav	5

HU 209 139 Β

A példa száma	(a) anionos színezék	(b) Vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyület	(a)/(b) tömegarány	pH beállító anyag	Feltapadt felrakódás (g/m²)
119.	C.I. Acid Black 124	α,α’-dinaftil-nitrozo-amin	100/10	Kénsav	7
120.	C. 1. Direct Violet 1	4-anilino-kinolin	100/20	Salétromsav	15
121.	C. I. Fluorescent Brightening Agent 32	5-amino-akridin	100/5	Hidrogén-klorid	20
122.	C. I. Acid Black 2	1,8-diamino-naftalin	100/10	Perklórsav	10
123.	C. 1. Direct Red 31	4-fenil-kinolin	100/20	Perklórsav	0
124.	C. I. Direct Blue 6	Nikotirin	100/80	Fitinsav	5
125.	C.I. Acid Blue 158	l,l’-dinaftil-amin	100/25	Fitinsav	5
126.	C. I. Acid Blue 59	N-fenil-naftil-amin	100/15	Perklórsav	¹⁵

127-133. példák

Minden példában egy vizes alapú bevonóoldatot viszünk fel egy 0,1 m³ befogadóképességű, rozsdamentes acélból készült, keverővei ellátott polimerizáló edény belső falfelületére, keverőjére és egyéb olyan részeire, 20 amelyek a polimerizálás folyamán a monomerrel érintkezésbe kerülnek, majd a bevonatot 15 percen át 50 °C hőmérsékleten szárítjuk, ezután vízzel átmossuk. A 127. példában azonban nem alkalmazunk vizes alapú bevonóoldatot. Az egyes példákban használt bevonóoldatok 25 megegyeznek a VIII. táblázatban megjelölt, korábbi példákban használt bevonóoldatokkal.

Ezután az így bevont polimerizáló edénybe 27 kg polibutadién latexet (50 tömeg% szárazanyag-tartalmú), 40 kg tiszta vizet, 7 kg sztirolt, 3 kg akrilnitrilt, 30

62,5 g terc-dodecil-merkaptánt és 70 g kálium-perszulfátot töltünk, majd a polimerizálást keverés mellett 10 órán át 50 °C hőmérsékleten végezzük, hogy polimert hozzunk létre.

A polimerizálás befejezése után megmérjük a poli- 35 merizáló edény belső falfelületén feltapadt polimer felrakodás mennyiségét. Az eredményeket a VIII. táblázat tartalmazza.

VIII. táblázat

A példa száma	Bevonóoldat	Feltapadt felrakódás (g/m²)
127.*	Nem alkalmaztunk	180
128.	a 91. példa szerint	0
129.	a 93. példa szerint	0
130.	a 101. példa szerint	5
131.	a 104. példa szerint	5
132.	a 116. példa szerint	0
133.	a 122. példa szerint	0

134-138. példák 55

A 85-112. példák szerinti polimerizálási eljárást ismételjük meg, annyi eltéréssel, hogy a IX. táblázatban található vizes alapú bevonóoldatot használjuk és a vizes alapú bevonóoldat felvitele után a IX. táblázatban található melegítési és szárítási körülményeket alkal- 60 mázzuk. A polimerizálás befejezése után a polimert eltávolítjuk, majd a polimerizáló edény belsejét vízzel átmossuk. A bevonóoldat felvitelét és a polimerizálást a fentiekkel megegyező módon ismételjük, vizsgálva, hogy hányszor ismételhető meg a polimerizálás műveletsora (mekkora a felrakodás-gátolt gyártási tételek száma), amíg a felrakodás mennyisége eléri az 1 g/m²értéket. Az alkalmazott bevonóoldat megegyezik annak a kísérletnek a bevonóoldatával, amelyre a IX. táblázatban utalunk.

IX. táblázat

A példa száma	Bevonóoldat	Szárítási-melegítési körülmények	Felrakó- dás-gátolt adagok száma
134.*	Nem alkalmazunk	-	0
135.	a 91. példa szerint	50 °C, 15 perc	40
136.	a 93. példa szerint	60 °C, 15 perc	50
137.	a 97. példa szerint	40 °C, 20 perc	45
138.	a 116. példa szerint	70 °C, 10 perc	30

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

1. Eljárás polimer felrakodások képződésének megakadályozására polimerizáló edényekben, etilénes kettős kötéssel bíró monomerek polimerizálása során, azzal jellemezve, hogy a polimerizálást olyan edényben végezzük, amelynek belső falfelületét előzetesen a) egy vízben oldódó, anionos színezéket és b) legalább egy vízben oldhatatlan kationos színezéket és/vagy vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületet tartalmazó, pH <7 értékű vizes alapú bevonóoldattal vonjuk be, ahol a) komponensként a C. I. Acid Black 2, C. I. Acid Yellow 38, C. I. Acid Violet 11, C. I. Acid Blue 158, C. I. Direct Black 38, C. I. Direct Blue 1, C. I. Direct Green 1, C. I. Acid Red 52; C. I. Direct Brown 37, C. I. Acid Black 1, C. I. Direct Yellow 1, C. I. Direct Orange 97, C. I. Reactive Yellow 3, C. I. Direct Red 92, C. I. Solubilized Vat Black 1, C. I. Acid Blue 40, C. I. Acid Blue 113, C. I. Food Yellow 3, C. I. Direct Orange 2, C. I. Acid Red 73, C. I. Acid Blue 116, C. I.

HU 209 139 Β

Acid Black 1, C. I. Acid Blue 1, C. I. Direct Black 32, C. I. Direct Brown 101, C. I. Acid Red 87, C. I. Acid Violet 78, C. I. Direct Orange 97, C. I. Direct Green 1, C. I. Acid Orange 3, C. I. Mordant Yellow 26, C. I. Acid Black 124. C. I. Direct Blue 6, C. I. Direct Violet 78, C. I. Acid Red 18, C. I. Direct Black 19, C. I. Direct Red 1, C. I. Mordant Black 5, C. I. Fluorescent Brightening Agent 30, C. I. Mordant Violet 5, C. I. Direct Orange 26, C. I. Azoic Brown 2, C. I. Reactive Blue 18, C. I. Reactive Blue 4, C. I. Direct Violet 1, C. I. Fluorescent Brightening Agent 32, C. I. Direct Red 31 és C. I. Acid Blue 59 vízben oldódó anionos színezékek közül legalább egyet tartalmazó, és b) komponensként a C. I. Solvent Black 22, C. I. Solvent Black 3, C. I. Solvent Black 5, C. I. Solvent Yellow 2, C. I. Solvent Violet 8, C. I. Solvent Brown 3, C. I. Solvent Black 7, C. I. Solvent Red 24, C. I. Solvent Blue 2, C. I. Solvent Blue 25, C. I. Disperse Red 56, C. I. Disperse Orange 5, C. I. Solvent Orange 45, C. I. Disperse Black 1, C. I. Disperse Black 26, C. I. Solvent Orange 14, C. I. Solvent Orange 100, C. I. Disperse Black 30, C. I. Solvent Yellow 56, C. I. Solvent Blue 35, C. I. Solvent Blue 55, C. I. Disperse Red 100, C. I. Disperse Red 128, C. I. Solvent Black 23, C. I. Fluorescent Brightening Agent 162, C. I. Solvent Blue 36, C. I. Solvent Brown 20, C. I. Solvent Orange 30, C. I. Solvent Orange 40, C. I. Solvent Violet 21, C. I. Disperse Yellow 50, C. I. Solvent Blue 73, C. I. Solvent Blue 11, C. I. Solvent Brown 5, C. I. Solvent Red 81 és C. I. Solvent Orange 44 vízben oldhatatlan kationos színezékek közül és/vagy az 1,8-diamino-naftalin, a-naftilamin, kinolin, 2-amino-izokinolin, 1,10-fenantrolin,

1,5-diamino-naftalin, α-amino-antrakinon, 4-(p-amino-fenil)- 1-naftil-amin, 1-a-naftil-tioszemikarbamid, fenotiazin, l,l’-biszizokinolin, fenantridin, 2,3-diamino-fenazin, oxi-kelidonin, 2,3-amino-kinolin, 1amino-akridin, fenoxazin, 2-anilino-l,4-naftokinon, βamino-antrakinon, l-4-diamino-2-metil-naftalin, α,α’dinaftil-nitrozo-amin, nikotirin, l,l’-dianaftil-amin, kinkonidin, akronidin, burbokapnin, morfotebain, Nbenzoil-naftil-amin, 4-anilino-kinolin, 5-amino-akridin, 4-fenil-kinolin és N-fenil-naftil-amin vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületek közül legalább egyet tartalmazó, ahol az a) komponens és a b) komponens tömegaránya (100:0,1)-(100:1000), vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, és a bevonatot szárítjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vízben oldódó bevonatot alkalmazunk, amely a következő vízben oldódó anionos színezékek közül legalább egyet tartalmaz: C. I. Acid Black 2, C. I. Acid Yellow 38, C. I. Acid Blue 158, C. I. Direct Black 38, C. I. Direct Green 1, C. I. Direct Brown 37, C. I. Food Yellow 3, C. I. Acid Red 18, C. I. Acid Red 73, C. I. Acid Blue 1, C. I. Acid Red 87 és C. I. Acid Orange 3.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amely a következő vízben oldhatatlan kationos színezékek közül legalább egyet tartalmaz: C. I. Solvent

Black 3, C. I. Solvent Black 5, C. I. Solvent Violet 8, C. I. Solvent Brown 3, C. I. Solvent Black 7, C. I. Solvent Red 24, C. I. Solvent Blue 25, C. I. Disperse Orange 5, C. I. Disperse Orange 45, C. I. Solvent Orange 100 és C. I. Disperse Black 30.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amely a következő vízben oldhatatlan nitrogéntartalmú szerves vegyületek közül legalább egyet tartalmaz: 1,8-diamino-naftalin, α-naftil-amin, kinolin, 1,10-fenantrolin, 1,5-diamino-naftalin, l-a-naftil-tioszemikarbamid, 2,3-diamino-fenazin, 1-amino-akridin, 2anilino-l,4-naftokinon és β-amino-antrakinon.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1,6 és 6,0 közötti pH-értékű vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amely b) komponensként vízben oldhatatlan kationos színezékből áll, és amely oldat pH-ja 1,5 és 3,5 közötti.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amely az a) és a b) komponenst összesen 0,01-5 tömeg% mennyiségben tartalmazza.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amely az a) és b) komponenst (100:3)-(100:100) tömegarányban tartalmazza.

9. Az 1-8. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amelyben a víz tömegaránya a szerves oldószerhez viszonyítva (100:1)-(100:1000).

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan vizes alapú bevonóoldatot alkalmazunk, amelyben a b) komponenst vízben oldhatatlan kationos színezékből áll és a víznek a szerves oldószerhez viszonyított tömegaránya (100:1) és (100:30) közötti.

11. Az 1-10. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes alapú bevonóoldatot a belső falfelületen kívül a polimerizáló edény mindazon részeire is felvisszük, amelyek később, a polimerizálás során a monomerrel érintkeznek, majd a felvitt bevonóoldatot szárítva bevonatot hozunk létre.

12. All. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonatot a keverőakna, a keverőlapát, az elosztócső, a terelőtárcsa, az érzékelőtekercs és a hűtő monomerrel érintkező felületére visszük fel.

:

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes bevonóoldatot a polimerizálást megelőzően a reagálatlan monomer visszanyerésére szolgáló rendszer azon részeire, amelyek a monomerrel érintkezésbe kerülnek felvisszük, majd a felvitt bevonóoldatot szárítva bevonatot hozunk létre.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,001-5 g/m² tömegű bevonatot alakítunk ki.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vinil-halogenidek, vinilészterek, akrilsav, metakrilsav, ezek észterei és sói,

HU 209 139 Β maleinsav vagy fumársav, ezek észterei vagy anhidridjei, dién monomerek, aromás vinilszármazékok, akrilátok, akrilnitril, halogénezett vinilidének és vinil-éterek közül legalább egyféle monomert felhasználó polimerizációs eljárás során bekövetkező felrakodás képző- 5 dést megakadályozó bevonatot alakítunk ki.

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szuszpenziós, emulziós, oldatban vagy ömledékben végrehajtott polimerizálást végzünk.

17. Az 1-16. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a) vízben oldódó anionos színezékként C. I. Acid Black 2-t, b) vízben oldhatatlan vegyületként C. I. Solvent Black 3-at alkalmazunk és az oldat pH-ját fitinsavval vagy perklórsavval 1,5 és 6,0 közé állítjuk be.