HU207723B - Process for producing chloro-thiazol derivatives - Google Patents

Process for producing chloro-thiazol derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU207723B
HU207723B HU91847A HU84791A HU207723B HU 207723 B HU207723 B HU 207723B HU 91847 A HU91847 A HU 91847A HU 84791 A HU84791 A HU 84791A HU 207723 B HU207723 B HU 207723B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
compound
reaction
chloro
solution
Prior art date
Application number
HU91847A
Other languages
English (en)
Other versions
HU910847D0 (en
HUT59675A (en
Inventor
Hideki Uneme
Noriko Higuchi
Isao Minamida
Original Assignee
Takeda Chemical Industries Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Takeda Chemical Industries Ltd filed Critical Takeda Chemical Industries Ltd
Publication of HU910847D0 publication Critical patent/HU910847D0/hu
Publication of HUT59675A publication Critical patent/HUT59675A/hu
Publication of HU207723B publication Critical patent/HU207723B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D277/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings
    • C07D277/02—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings
    • C07D277/20—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D277/32—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N51/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds having the sequences of atoms O—N—S, X—O—S, N—N—S, O—N—N or O-halogen, regardless of the number of bonds each atom has and with no atom of these sequences forming part of a heterocyclic ring

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Thiazole And Isothizaole Compounds (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya új eljárás 2-klór-tiazol-származékok előállítására. E vegyületek inszekticid hatóanyagok előállításának hasznos köztitermékei.
A 192060 számú európai és a 171/1990 számú japán közrebocsátási iratok leírják, hogy a 2-klór-5(klór-metil)-tiazol [(I) képletű vegyület] és az 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol [(III) képletű vegyület], valamint ennek sói inszekticidek hasznos köztitermékei. Mindössze azonban csak a 83 079/1988 számú japán közrebocsátási irat ismertet olyan specifikus eljárást az (I) képletű vegyület előállítására, amelyben allil-izotiocianátot egy klórozó ágenssel reagáltatnak. Ezt a reakciót az 1. reakcióvázlaton mutatjuk be, E reakciót a klórozószer nagy feleslegével, magas hőmérsékleten kell végrehajtani, és a reakció rendkívül heves. Ennek megfelelően számos melléktermék is képződik a csupán kis mennyiségben képződő (I) képletű célvegyület mellett, ezért elválasztása azoktól nem egyszerű. így az elkülönített (I) képletű vegyület hozama igen alacsony. Tehát ezt az eljárást semmiképpen sem tekinthetjük az (I) képletű vegyület jó előállítási eljárásának.
A 171/1990 számú japán közrebocsátási irat a (III) képletű vegyület olyan előállítását ismerteti, amelyben az (I) képletű vegyületet kálium-ftálimiddel reagáltatjuk. Ez esetben is azonban egy egyszerűbb, kevésbé költséges és magasabb hozamú eljárás kívánatos.
A találmány tárgya eljárás (XX) általános képletű 2-klór-tiazol-származékok és sóik előállítására - ahol W jelentése klóratom vagy aminocsoport - egy (II) általános képletű allil-izotiocianátból enyhe reakciókörülmények között, egyszerű módon, a klórozószer nagy feleslegének igénye nélkül. Az így kapott (I) általános képletű vegyületet, amely a (XX) általános képletű vegyületek szűkebb körét képezi, kívánt esetben egy amináló ágenssel reagáltatjuk, így a (XX) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (III) képletű 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt kapunk. A találmány szerinti új eljárással magasabb hozammal, egyszerűen, könnyen és olcsón kivitelezhető módon kapjuk a (III) képletű vegyületet vagy annak sóit.
Igen résztelesen tanulmányoztuk az (I) és (III) képletű vegyületek, és ez utóbbi sóinak előállítását, a fenti igények kielégítése érdekében. Eredményeink szerint nagy tisztaságú (I) képletű vegyületet magas hozammal igen egyszerű módon állíthatunk elő egy (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékból - ahol a képletben X jelentése egy lehasadó csoport, amely hidrogénatomtól eltérő - enyhe reakciókörülmények között végzett klórozással úgy, hogy meglepő módon a klórozószerből nem szükséges nagy felesleget alkalmazni; másrészt azt találtuk, hogy a (ΠΙ) képletű vegyületet vagy sóit egy (II) képletű vegyületből fenti módon kapott (I) képletű vegyület aminálásával meglepően jó hozammal állíthatjuk elő úgy, hogy az (I) képletű vegyületet cseppfolyós ammóniával vagy hexametiléndiaminnal reagáltatjuk.
A találmány alapját e felismerések képezik.
A találmány tárgya közelebbről 1. eljárás az (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol előállítására olyan módon, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy klórozószerrel kezelünk, 2. eljárás a (III) képletű 5(amino-metil)-2-klór-tiazol vagy sói előállítására, olyan módon, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy klórozószerrel kezelünk és a kapott (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt egy amináló ágenssel reagáltatjuk, és 3. eljárás a (ül) képletű 5-(amino-metil)2-klór-tíazol vagy sói előállítására olyan módon, hogy az (I) képletű vegyületet cseppfolyós ammóniával vagy hexametilén-tetraminnal reagáltatjuk.
A fenti eljárások egyszerűségük és előnyös voltuk miatt kiválóan alkalmasak inszekticidek és más értékes vegyület ipari méretű előállítására.
A találmány tárgyát képezi (I) képletű 2-klór-5-(klórmetil)-tiazol előállítása egy (II) általános képletű vegyület és egy klórozószer különböző módon végzett reakcióival. Az (I) képletű vegyületet így szelektíven és meglepően jó hozammal kapjuk. Az (I) képletű vegyület kiválóan alkalmas inszekticid hatású anyagok előállítására. Másrészt az így kapott (I) képletű vegyületből előnyösen állíthatunk elő (III) képletű vegyületet.
A találmány tárgyát képezi továbbá, eljárás (III) képletű 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol és sói előállítására olyan módon, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy klórozószerrel kezelünk és az így kapott (I) képletű vegyületet egy amináló ágenssel reagáltatjuk vagy az (I) képletű vegyületet cseppfolyós ammóniával vagy hexametiléntetraminnal reagáltatjuk.
A (II) általános képletben X valamilyen lehasadó csoportot, például halogénatomot, így fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot; 1-4 szénatomos alkil-szulfoniloxi-csoportot, amely adott esetben helyettesítve lehet 1-3 halogénatommal, így például klór-, bróm- vagy fluoratommal, metánszulfonil-oxi-, etánszulfonil-oxi-, butánszulfonil-oxi- vagy trifluor-metánszulfonil-oxicsoportot; 6-10 szénatomos aril-szulfonil-oxi-csoportot, amely adott esetben 1-4 szénatomszámú alkilcsoporttal, így például metil- vagy etilcsoporttal vagy halogénatomokkal, így például klór-, bróm- vagy fluoratomokkal helyettesítve lehet, benzolszulfonil-oxi-, ptoluolszulfonil-oxi-, p-bróm-benzolszulfonil-oxi- vagy mezitilénszulfonil-oxi-csoportot; 1-6 szénatomos aciloxi-csoportot, amely adott esetben helyettesítve lehet 1-3 halogénatommal, így klór-, bróm- vagy fluoratommal, továbbá acetil-oxi-, propionil-oxi- vagy trifluoracetil-oxi-csoportot vagy 6-10 szénatomos arilkarbonil-oxi-csoportot, így például benzoil-oxi-csoportot jelent. Általában azok a (II) általános képletű vegyületek a legkönnyebben hozzáférhetők, amelyek képletében X jelentése klóratom, vagyis a szóban forgó allil-izotiocianát-származék, 2-klór-allil-izotiocianát.
A reakcióban klórozószerként klórt vagy a reakciókörülmények között klórt leadni képes reagenst, így például szulfonil-kloridot használunk. Aminálószerként ammóniát (ideértve ammónia vizes oldatát is) és az ammónia olyan védett formáit használjuk, amelyek polialkilezéssel szemben védettek, így például dikarboximideket, mint például ftálimidet és szukcinimidet, szulfonamidokat, mint például p-toluolszulfonamidot és trifluor-metánszulfonamidot, karboxamidokat, mint például acetamidot és trifluor-acetamidot, karb1
HU 207 723 Β aminsav-észtereket, mint például terc-butil-karbamátot és metil-karbamátot, hexametiléntetramint és triklóramint használunk. Továbbá, amennyiben lehetséges, e vegyületek alkálifém-sóit, így például kálium-amidot, nátrium-amidot, kálium-ftálimidet vagy nátrium-ftálimidet is használhatjuk. A védőcsoportot ezután valamilyen ismert módszerrel eltávolítjuk, kivéve, ha ammóniát vagy egy alkálifém-sóját használjuk amináló ágensként. Aminálószerként különösen előnyösen cseppfolyós ammóniát, vizes ammónia oldatot, káliumftálimidet, nátrium-ftálimidet és hexametiléntetramint használunk.
A (III) képletű 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol sóira az alábbiakat nevezzük meg példaként: szervetlen savval, így hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal, foszforsavval, klórsavval vagy perklórsavval, vagy szerves savval, így például hangyasavval, ecetsavval, borkősavval, maleinsavval, citromsavval, oxálsavval, borostyánkősavval, benzoesavval, pikrinsavval, metánszulfonsavval vagy p-toluolszulfonsavval képzett sókat.
A találmány szerinti eljárást például az alábbi reakciókörülmények alkalmazásával lehet kivitelezni.
A) Az (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt egy (II) általános képletű allil-izotiocianát és egy klórozószer reakciójával állíthatjuk elő. A reakciót a 2. reakcióvázlaton mutatjuk be.
A reakciót oldószer nélkül vagy valamilyen a reakciókörülmények között közömbös oldószerben végezzük. Oldószerként előnyösen például halogénezett szénhidrogéneket, így diklór-metánt, kloroformot, szén-tetrakloridot, 1,2-diklór-etánt, 1,1,1 -triklór-etánt és 1,1,2,2-tetraklór-etánt.
A klórozó ágensből a (II) általános képletű allilizotiocianát-származékra vonatkoztatva általában 11,5 ekvivalenst, használunk, de kívánt esetben feleslegben (2-10 ekvivalens) is alkalmazhatjuk. Klórozószerként elemi klórt alkalmazunk, vagy gáz alakban közvetlenül a reakcióelegybe vezethetjük vagy valamilyen oldószenei, például kloroformmal vagy széntetrakloriddal készített oldatát használjuk.
A reakciót -20 és +150 °C közötti, előnyösen 0 és 60 °C közötti hőmérsékleten végezhetjük.
A reakció mechanizmusát a 3. reakcióvázlaton mutatjuk be. (A képletekben X jelentése a fent megadott).
Az első lépésben a (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékból a klór addíciójával a (IV) általános képletű szulfonil-klorid-származék képződik. Ebből addícióval végbemenő ciklizációval az (V) általános képletű 2-tiazolin-származék keletkezik. Az (V) általános képletű 2-tiazolin-származék spontán vagy hőhatásra vagy egy bázis hatására alakul át az (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol vegyületté. Bizonyos esetekben, a reakció ezen lépésében az (I) képletű vegyület HX sója [(VI) képletű vegyület] vagy HX adduktja keletkezik köztitermékként.
Abban az esetben, ha a reakciót alacsony hőmérsékleten vagy híg oldatban végezzük, az leállhat a (IV) vagy (V) általános képletű vegyület képződésével, viszont ha a reakciót magas hőmérsékleten, oldószer nélkül vagy tömény oldatban hajtjuk végre, a reakció a kívánt (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol képződésére irányul. Ennek megfelelően az (I) képletű vegyületet vagy olyan módon állíthatjuk elő, hogy a reakciót először alacsony hőmérsékleten vagy híg oldatban hajtjuk végre és így főtermékként a (IV) vagy (V) általános képletű vegyület keletkezik, majd a hőmérsékletet növeljük és/vagy a reakcióelegyet betöményítjük, és így az (I) képletű vegyületet kapjuk, vagy olyan módon, hogy a reakciót kezdettől fogva magas hőmérsékleten és oldószer nélkül vagy tömény oldatban végezzük.
Az „alacsony hőmérséklet”, „magas hőmérséklet”, „híg oldat” és „tömény oldat” megjelölések nem adhatók meg pontosabban, mivel aktuális értékük a klórozószertől, a reakció léptékétől és a reakcióidőtől függ. Általában azonban „alacsony hőmérséklet” -20 és +20 °C közötti, „magas hőmérséklet” 30 és 100 °C közötti hőmérsékletet jelent, és a „híg oldat” koncentrációja legfeljebb 20 tömeg%, míg a „tömény oldat” koncentrációja legalább 40 tömeg%.
Bizonyos esetekben az (I) képletű vegyületet előnyösen olyan módon állítjuk elő, hogy az (V), (VI) vagy (VII) képletű vegyületet elkülönítjük, majd azt valamilyen bázissal kezeljük. Bázisként előnyösen valamilyen szervetlen bázist, így például nátrium-hidrogénkarbonátot, kálium-hidrogénkarbonátot, nátriumkarbonátot, kálium-karbonátot, nátrium-hidroxidot, kálium-karbonátot és/vagy kalcium-hidroxidot használhatunk. Továbbá bázisként szerves bázisokat is alkalmazhatunk, így például ammóniát, trietil-amint, piridint, lutidint, kollidint és DBU-t (DBU jelentése 1,8diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én). A reakcióban a bázisból általában 0,5-2,0 ekvivalenst, előnyösen 1,0-1,5 ekvivalenst használunk a (II) képletű vegyületre vonatkoztatva. A bázisból azonban felesleget is alkalmazhatunk (210 ekvivalenst), abban az esetben, ha a reakció lehetővé teszi. A bázist vagy önmagában, vagy szervetlen bázis esetén vízzel készített oldatban, vagy szerves bázis esetén vízzel vagy valamilyen megfelelő oldószerrel készített oldatban alkalmazhatjuk. Abban az esetben, ha klórozószerként klórt használunk, a bázist a reakció kezdetekor hozzáadhatjuk a reakcióelegyhez, amennyiben a reakciót így nem gátoljuk meg.
A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékok egy része ismert vegyület, míg az új vegyületeket önmagában ismert módszerrel állíthatjuk elő. így például e vegyületeket olyan módon állíthatjuk elő, hogy egy (VIII) általános képletű proténszármazékot tiociánsav fém- vagy ammónium-sójával reagáltatjuk. A reakciót a 4. reakcióvázlaton mutatjuk be. A (VIII) általános képletben X jelentése a fent megadott, X’jelentése azonos X jelentésével vagy attól különböző, és így egy, az X jelentésénél megadott lehasadó csoportot jelent, M jelentése egy fématom, így nátrium-, kálium-, kalcium-, bárium-, cink- vagy rézion vagy ammóniumion.
Amennyiben a reakciót alacsony hőmérsékleten (például 80 °C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékle3
HU 207 723 Β ten) hajtjuk végre, úgy első termékként általában egy (IX) általános képletű allil-tiocianát-szánnazék és egy (H) általános képletű allil-izotiocianát-származék keverékét [bizonyos esetekben csak egy (IX) általános képletű vegyület] kapjuk, azonban a (IX) általános képletű vegyületet hevítéssel (így például 100 és 150 °C közötti hőmérsékleten) a kívánt (II) általános képletű termékké alakíthatjuk át átrendeződési reakció révén. Adott esetben a (IX) általános képletű vegyület (Π) általános képletű kívánt vegyületté való átalakítását, vagy a (IX) általános képletű vegyület elkülönítését követő hevítéssel, vagy pedig elkülönítése nélkül in situ végzett hevítéssel valósíthatjuk meg. Természetesen a (II) általános képletű vegyületet közvetlenül is előállíthatjuk olyan módon, hogy a reakciót kezdettől fogva magas hőmérsékleten (így például 100 és 150 °C közötti hőmérsékleten) végezzük. Az így kapott (II) általános képletű vegyületet ezt követően a klórozószerrel, elkülönítés és/vagy tisztítás után, vagy e nélkül reagáltathatjuk. Ez alapján az (I) képletű vegyületet a (II) általános képletű vegyületen keresztül (VIII) képletű vegyületből állíthatjuk elő.
Β) A (III) képletű 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol vegyületet vagy sóit olyan módon állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékot egy klórozó ágenssel reagáltatunk, és az így kapott (I) képletű 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt egy amináló ágenssel kezeljük. A reakciót az 5. reakcióvázlaton mutatjuk be.
A reakcióban először a (I) általános képletű vegyületet az A) módszernél ismertetett körülmények között állítjuk elő. Az így kapott (I) képletű vegyületet elkülöníthetjük és tisztíthatjuk, vagy bizonyos esetekben elkülönítés és tisztítás nélkül reagáltatjuk az amináló ágenssel. Az amináló ágensből előnyösen 0,8-1,5 ekvivalenst, bizonyos esetekben 1,5-50 ekvivalenst használhatunk az (I) képletű vegyületre vonatkoztatva.
E reakciólépést általában valamilyen alkalmas oldószerben hajtjuk végre, azonban különös esetekben a reakció oldószer nélkül is elvégezhető. Oldószerként az alábbiakat nevezzük meg példaként: víz, valamilyen alkohol, mint például metanol, etanol, npropanol vagy izopropanol, valamilyen aromás szénhidrogén, mint például benzol, toluol vagy xilol, valamilyen halogénezett szénhidrogén, mint például diklór-metán vagy kloroform, valamilyen telített szénhidrogén, mint például hexán, heptán vagy ciklohexán, valamilyen éter, mint például dietil-éter, tetrahidrofurán (továbbiakban rövidítve THF) vagy dioxán, valamilyen nitril, mint például acetonitril, valamilyen szulfoxid, mint például dimetil-szulfoxid (továbbiakban rövidítve DMSO), valamilyen karboxamid, mint például Ν,Ν-dimetil-formamid (továbbiakban rövidítve DMF), vagy valamilyen észter, mint például etil-acetát. A fenti oldószereket önmagukban, vagy kívánt esetben két vagy több komponens megfelelő arányú, így például 1:1 és 1:10 közötti tömegarányú keverékének formájában alkalmazhatjuk. Abban az esetben, ha a reakcióelegy nem homogén, úgy a reakciót egy fázis transzfer katalizátor jelenlétében hajthatjuk végre. Fázis transzfer katalizátorként például egy kvaterner ammóniumsót, így például trietil-benzil-ammónium-klorídot, tri-n-oktilmetil-ammónium-kloridot, trimetil-decil-ammóniumkloridot, vagy tetrametil-ammónium-bromidot, vagy egy koronaésztert alkalmazhatunk.
E reakciólépést 0,1-10, előnyösen 1,0-3 mól ekvivalens bázis hozzáadásával indíthatjuk meg. Bázisként valamilyen szervetlen bázist, így például nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot, nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot, nátrium-bidroxidot, kálium-hidroxidot, kalcium-hidroxidot, fenti-lítiumot, butil-lítiumot, nátrium-hidridet, kálium-hidridet, nátrium-metoxidot, nátrium-etoxidot, fémnátriumot vagy fémkáliumot, vagy valamilyen szerves bázist, így például trietil-amint, tributil-amint, N,N-dimetil-anilint, piridint, lutidint, kollidint, 4-(dimetil-amino)-piridint, vagy DBU-t használunk. Adott esetben a szerves bázist önmagában oldószerként is használhatjuk.
A reakciót általában -20 és +150 °C közötti hőmérsékleten, 10 perctől 50 órán át, előnyösen 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten 1 óratói 20 órán át végezzük.
Ezt követően a védőcsoportot el kell távolítanunk. Ez önmagában ismert, kivéve azokban az esetekben, amikor is amináló ágensként ammóniát (így vizes ammónia oldatot is ideértve) vagy ammóniának valamilyen alkálifémsóját használjuk. A védőcsoport eltávolítását például a „Shin Jikken Kagaku Koza” (New Textbook Series of Chemical Experiments) (Maruzen), 14—III kötet, 1342-1349 oldal és az ebben megadott irodalom szerint végezhetjük.
Amennyiben amináló ágensként 1. vizes ammóniaoldatot, 2. cseppfolyós ammóniát, 3. kálium- vagy nátrium-ftálimidet és 4. hexametilén-tetramint használunk, úgy különösen előnyösen az alábbi módon végezzük a reakciót.
1. Amináló ágensként vizes ammónia-oldatot alkalmazva a reakciót a 6. reakcióvázlaton mutatjuk be. Előnyösen a vizes ammónia-oldatot körülbelül 550 ekvivalens mennyiségben az (I) képletű vegyületre vonatkoztatva alkalmazzuk azért, hogy ily módon elkerüljük polialkil-származékok képződését. A reakcióban oldószerként előnyösen vizet, valamilyen alkoholt vagy egy nitrilt, például a fentiekben ismertetettek valamelyikét használhatjuk. A reakciót előnyösen 50100 °C közötti hőmérsékleten, 30 perctől 5 órán át végezzük. Adott esetben polialkilezett termékek keletkezését csökkenthetjük úgy is, hogy a reakciót nagy nyomáson (előnyösen 0,11-1,0 MPa közötti nyomáson) hajtjuk végre.
2. Amináló ágensként cseppfolyós ammóniát alkalmazva a 7. reakcióvázlaton mutatjuk be. Előnyösen a cseppfolyós ammóniát körülbelül 5-100-szoros feleslegben a (I) képletű vegyületre vonatkoztatva használjuk, az 1. pontban ismertetett reakciókörülményekhez hasonlóan. A reakciót előnyösen nagy nyomáson (különösen előnyösen 0,11-1,0 MPa közötti nyomáson) végezzük. A reakciót adott esetben valamilyen oldószerben, így például fentiekben ismertetett oldószerben végezzük. Oldószerként például vizet, egy al1
HU 207 723 Β koholt, egy aromás szénhidrogént, halogénezett szénhidrogént, telített szénhidrogént, egy étert, nitrilt, szulfoxidot, karboxamidot, vagy valamilyen észtert használhatunk. A reakciót előnyösen -20 és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A reakcióidő körülbelül 30 perctől 40 óráig terjedhet.
3. Amináló ágensként kálium- vagy nátrium-ftálimidet alkalmazva a reakciót a 8. reakcióvázlaton mutatjuk be. Ennek értelmében az (I) képletű vegyületet és kálium- vagy nátrium-ftálimidet reagáltatva a (X) képletű köztiterméket állítjuk elő. E reakciót előnyösen úgy végezzük, hogy a kálium- vagy nátrium-ftálimidet az (I) képletű vegyületre vonatkoztatva az 1,0-1,5 mól ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A reakcióban oldószerként egy, a fentiekben ismertetett oldószert, így például alkoholokat, étereket, nitrileket, ketonokat, szulfoxidokat és karboxamidokat, előnyösen DMF-et (dimetil-formamidot) használhatunk. Amennyiben oldószerként DMF-et alkalmazunk, a reakciót előnyösen 10-60 °C közötti hőmérsékleten, 1 órától 10 órán át végezzük.
A következő lépésben az így kapott (X) képletű köztiterméket elkülönítés és tisztítás nélkül alakítjuk át a (III) képletű vegyületté. A védőcsoportot előnyösen hidrazinolízissel távolítjuk el, a védőcsoport eltávolítására azonban savas vagy alkalikus hidrolízist is végezhetünk. így a (X) képletű vegyületet és a (X) képletű vegyületre vonatkoztatva 1,0-1,2 ekvivalens hidrazint (vagy hidrazin-hidrátot) valamilyen alkalmas oldószerben, így például a fentiekben ismertetett alkoholokban vagy nitrilekben, 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten 1 órától 10 órán át reagáltatjuk és így a (ΙΠ) képletű vegyületet vagy valamilyen sóját kapjuk.
4. Amináló ágensként hexametilén-tetramint alkalmazva a reakciót a 9. reakcióvázlaton mutatjuk be. Ez esetben az 1. lépésben az (I) képletű vegyületet hexametilén-tetraminnal reagáltatjuk és így a (XI) képletű kvatemer ammónium-só köztiterméket kapjuk. A reakcióban az (I) képletű vegyületre vonatkoztatva 1,0-13 mól ekvivalens hexametilén-tetramint használunk előnyösen. Oldószerként számos különböző típusú oldószert használhatunk, előnyösen valamilyen, a fentiekben ismertetett alkoholt vagy halogénezett szénhidrogént vagy nitrilt alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten 1 órától 10 órán át végezzük. Az így kapott (XI) képletű köztiterméket előnyösen elkülönítjük, jóllehet elkülönítése nélkül is átalakíthatjuk (Iü) képletű vegyületté. A (XI) képletű vegyület hidrolízisét rendszerint savas körülmények között hajtjuk végre. így a (XI) képletű vegyületet előnyösen a (XI) képletű vegyületre vonatkoztatva 5-50 mól ekvivalens szervetlen savval, így például hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal vagy kénsavval reagáltatjuk. Oldószerként előnyösen vizet, vagy a fentiekben ismertetetteknek megfelelően valamilyen alkoholt, vagy egy nitrilt használunk. Abban az esetben, ha oldószerként valamilyen szerves oldószert alkalmazunk, úgy előnyös, ha az oldószer 5-50% mennyiségű vizet is tartalmaz. A reakciót előnyösen 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten 20 perctől 5 órán át végezzük.
(C) A (II) képletű 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt olyan módon is előállíthatjuk, hogy az (I) képletű 2klór-5-(klór-metil)-tiazolt cseppfolyós ammóniával vagy hexametilén-tetraminnal reagáltatjuk. A reakciót a 10. reakcióvázlaton mutatjuk be.
A reakciót ugyanolyan körülmények között hajthatjuk végre, mint ahogyan azt a (II) képletű vegyületből kapott (I) képletű vegyület és egy amináló ágens reakciójára a B) eljárásváltozat utolsó részében ismertetjük. Különösen előnyösen a reakciót olyan módon végezzük, ahogyan azt a 2. pontban cseppfolyós ammóniával végzett reakcióra és a 3. pontban hexametilén-tetraminnal végzett reakcióra megadtuk.
A fentiek szerint kapott (I) és (IH) képletű vegyületeket vagy sóikat ismert módszerekkel, így például a reakcióelegy adott esetben vákuumban végzett betöményítésével, desztillációval, fraktionált desztillációval, oldószeres extrák dóval, pH állítással, oldószer váltással, kromatográfiával, kristályosítással vagy átkristályosítással különíthetjük el.
Az ily módon szabad formában kapott (III) képletű vegyületből a szokásos módon egy sóját állíthatjuk elő vagy amennyiben a (ΙΠ) képletű vegyületnek valamilyen sóját kapjuk, úgy sójából a szabad formát állíthatjuk elő.
Az (I) és (Hl) képletű vegyületeket vagy sóikat ismert inszekticid hatású vegyületek kiindulási anyagaként használhatjuk. így a találmány szerinti eljárással előállított (I) képletű vegyületet egy (XII) általános képletű vegyülettel - ahol a képletben R1, R2 és R3 azonos vagy különböző és jelentésük hidrogénatom, kis szénatomszámú alkil-csoport vagy kis szénatomszámú acilcsoport vagy R* és R2 együttesen azzal a nitrogénatommal amelyhez kapcsolódnak egy gyűrűs aminocsoportot jelentenek - vagy sójával reagáltatva egy (XIH) általános képletű vegyületet - ahol a szubsztituensek jelentése a fenti - vagy valamilyen sóját kapjuk.
E reakcióban a (XII) képletű vegyületre vonatkoztatva 0,8-1,5 mól ekvivalensnyi (I) képletű vegyületet használunk. Az (I) képletű vegyületből nagy felesleget is alkalmazhatunk, amennyiben ez a reakciót nem gátolja. A reakciót egy bázis és/vagy egy cézium-só, így például cézium-klorid hozzáadásával is elősegíthetjük. Bázisként például a fenti B) módszernél említett bázisokat használhatjuk. A bázisból a (XII) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 0,5 mól ekvivalens és a bázis nagy feleslege közötti mennyiséget, előnyösen 0,8-1,5 mól ekvivalenst használunk. Amennyiben bázisként szerves bázist használunk, úgy az oldószerként is szolgálhat. A cézium-sót katalitikus mennyiségben, a (XII) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 0,1 és 10 mól% közötti mennyiségben alkalmazzuk.
Általában a reakciót előnyösen egy, a B) módszernél ismertetett oldószerben végezzük. Ha a reakcióelegy nem homogén, adott esetben a B) módszerhez hasonlóan fázis transzfer katalizátort alkalmazhatunk. A reakciót rendszerint -20 és +150 °C közötti, előnyösen 0 és 80 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A reakcióidő általában 10 perctől 50 óráig, előnyösen 2 órától 20 óráig terjedhet.
A találmány szerinti eljárással kapott (III) képletű
HU 207 723 Β vegyületet vagy sóját továbbá egy (XIV) általános képletű vegyülettel - ahol R1 és R2 jelentése a fenti és Y jelentése kis szénatomszámú alkoxicsoport vagy alkiltio-csoport - vagy sójával reagáltatjuk és így egy (XV) általános képletű vegyületet - ahol a szubsztituensek jelentése a fenti - vagy sóját kapjuk.
A (IH) képletű vegyületből vagy sójából körülbelül 0,8 és 2,0 mól ekvivalens közötti mennyiséget használunk a (XIV) általános képletű vegyületre vonatkoztatva, azonban körülbelül 2,0 és 20 mól ekvivalensnyi mennyiséget is használhatunk, ha az a reakciót nem akadályozza.
A reakciót általában valamilyen, a B) módszernél említett oldószerben végezzük, de oldószer nélkül is végrehajthatjuk. Ha a reakcióelegy inhomogén, miként a B) módszernél, fázis transzfer katalizátort alkalmazhatunk.
A reakciót valamilyen bázis és/vagy fémsó a (XIV) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 0,01-10 mól ekvivalens, előnyösen 0,1-3 mól ekvivalens mennyiségének a reakcióelegyhez történő hozzáadásával is elősegíthetjük. Bázisként például a B) módszerben alkalmazott bázisokat használhatjuk. Amennyiben szerves bázist alkalmazunk, úgy az oldószerként is szolgálhat. Fémsóként például rézsókat, így például réz-kloridot, -bromidot, -acetátot és -szulfátot, és higanysókat, így higany-kloridot, -nitrátot és -acetátot használhatunk.
A reakciót általában -50 és +150 °C közötti hőmérsékleten, 10 perctől 50 óráig, előnyösen -30 és +100 °C közötti hőmérsékleten, 30 perctől 20 óráig terjedő reakcióidővel hajtjuk végre.
A fenti képletben R1, R2 és R3 kis szénatomszámú alkilcsoportként például metil-, etil-, propil- vagy izopropilcsoportot, kis szénatomszámú acilcsoportként például formil-, acetil- vagy propionilcsoportot jelent. R1 és R2 a hozzájuk kapcsolódó nitrogénatommal együttesen képzett aminocsoportként például aziridino-, azetidino-, pirrolidino-, piperidino- vagy morfolinocsoportot jelent. Y jelentése kis szénatomszámú alkoxicsoportként például metoxi-, etoxi-, propoxi- vagy izopropoxicsoport, kis szénatomszámú alkil-tio-csoportként például metil-tio-, etil-tio-, propíl-tio- vagy izopropil-tio-csoport.
A (XII), (XIII), (XIV) és (XV) általános képletű vegyületek sóiként például a (III) képletű vegyületnél ismertetett sókat használhatjuk.
A fentiek értelmében a találmány szerinti eljárással egy (II) általános képletű vegyületből az (I) képletű vegyületen keresztül egy (XIII) általános képletű vegyületet vagy valamilyen sóját, egy (II) általános képletű vegyületből az (I) és (III) képletű vegyületeken vagy az utóbbi sóján keresztül, vagy az (I) képletű vegyületből a (III) képletű vegyületen vagy annak valamilyen sóján keresztül egy (XV) általános képletű vegyületet vagy annak valamilyen sóját állíthatjuk elő.
Az így kapott (XIII) általános képletű vegyületek vagy sóik és (XV) általános képletű vegyületek vagy sóik igen hatékony inszekticidek.
Példák
A találmányt az alábbi példákkal és referenciapéldákkal világítjuk meg közelebbről, az oltalmi kör korlátozása nélkül.
A példákban és a referenciapéldákban az oszlopkromatográfiás elúciót vékonyréteg-kromatográfia (VRK) alapján végeztük. VRK-ban lemezként Kieselgel 60F254 réteget (0,070-0,20 mm Merck) használtunk és a lemez kifejlesztésére használt oldószert, alkalmaztuk eluálószerként az oszlopkromatográfiához, a detektálást pedig UV detektorral végeztük. Az oszlopkromatográfiás művelethez Kieselgel 60 (0,070-0,20 mm Merck) szilikagélt használtunk.
NMR-módszerként Ή-NMR spektroszkópiai méréseket VARIAN EM390 spektrométerrel 90 MHz-en, belső standardként tetrametil-szilánt alkalmazva végeztünk. A kémiai eltolódást δ skálán ppm-ben adjuk meg.
A példákban használt rövidítések jelentése a következő: Me: metil, Et: etil, s: szingulett, br: széles, d: dublett, t: triplett, q: kvartett, m: multiplett, dd: kettős dublett, J: csatolási állandó, Hz: herz, CDC13: deuterokloroform, DMSO-d6: deutero-DMSO, %: tömeg%, op.: olvadáspont, fp.: forráspont. Szobahőmérséklet körülbelül 15-25 °C közötti hőmérsékletet jelent. Oldószerkeverékek esetében a megadott számok a komponensek arányát térfogatban adják meg.
Az alábbi példákkal illusztráljuk a találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül. A megadott példáktól eltérő olyan változtatások és módosítások, amelyek a szakember számára nyilvánvalóak, szintén a találmány körébe tartoznak.
/. példa
13,4 g 2-klór-allil-izotiocianát 10 ml kloroformmal készített oldatába jeges hűtés közben (úgy, hogy a belső hőmérséklet legfeljebb 10 °C legyen) 100 percen át klórgázt vezetünk be. Az ez alatt az idő alatt elnyelt klórgáz mennyisége 7,71 g. NMR vizsgálatok szerint a reakcióelegy ekkor 2-aza-l,4-ciklór-l,4-pentadiénszulfenil-kloridot [(IV—1) képletű vegyületet] és 2,5-diklór-5-(klór-metil)-2-tiazolint [(V-l) képletű vegyületet] tartalmaz.
NMR adatok (CDC13): (IV—1) képletű vegyület: 4,33 (2H, m), 5,38 (IH, m), 5,53 (IH, m); (V-l) képletű vegyület: 4,08 (2H, m), 4,58 (2H, m).
Ezt követően a reakcióelegy hűtését megszüntetjük, majd vízfürdővel a belső hőmérsékletet 40 °C-ra vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletre állítjuk be. 4 óra múlva a vízfürdőt eltávolítjuk, és ezután már nem megy végbe exoterm reakció. A reakcióelegy főtermékként 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt tartalmaz. A kloroformot lepároljuk, majd a kapott maradékot vákuumban desztilláljuk. így 13,3 g (73%) 2-klór-5(klór-metil)-tiazolt kapunk, amelynek forráspontja 108-110 °C/2400 Pa, olvadáspontja körülbelül 30 °C.
NMR (CDC13): 4,72 (2H, s), 7,51 (IH, s).
2. példa g 2-klór-allil-izotiocianát 50 ml kloroformmal készített oldatához 90 perc alatt legfeljebb 30 °C belső hőmérsékleten, vízfürdő alkalmazásával 60,1 g szulfuril-kloridot adagolunk. A vízfürdőt eltávolítjuk, és a reakcióelegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten állni
HU 207 723 Β hagyjuk. Eközben a lassú exoterm reakció következtében a reakcióelegy belső hőmérséklete 36 °C-ra emelkedik. Az oldószert és a szulfuril-klorid feleslegét lepároljuk, és a kapott maradékot 400 ml diklór-metánban feloldjuk. Az oldatot vizes nátrium-bikarbonát oldattal, majd vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. Az így kapott maradékot vákuumban desztilláljuk. így 51,7 g (82%) 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt kapunk, amelynek forráspontja 110 °C/2700Pa és tisztasága legalább 90%.
3. példa
11,6 g 2-klór-allil-izotiocianáthoz 90 perc alatt jeges hűtés közben, legfeljebb 5 ’C belső hőmérsékleten klór szén-tetrakloriddal készített 0,834 mólos oldatából 103 ml-t csepegtetünk. A reakcióelegyet ezt követően 1 órán át jeges hűtéssel, majd 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegy NMR vizsgálata szerint ekkor az egyedüli termék 2-aza-l,4-diklór-l,4-pentadiénszulfenil-klorid, amely mellett kis mennyiségben kiindulási anyag mutatható ki. A szén-tetrakloridot lepároljuk atmoszferikus nyomáson, és így főtermékként 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt kapunk.
4. példa
1,00 g szulfuril-kloridhoz 3 perc alatt 0,43 g 2klór-allil-izotiocianátot adagolunk, és a kapott elegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük. Az oldathoz 10 ml szén-tetrakloridot adunk, majd vákuumban legfeljebb 10 °C hőmérsékleten bepároljuk. A reakcióelegy ekkor főtermékként 2,5-diklór-Ő(klór-metil)-2-tiazolint tartalmaz. További 30 percen át 60 °C-on végzett melegítéssel főtermékként 2-klór5-(klór-metil)-tiazolt kapunk.
5. példa
0,50 g szulfuril-kloridhoz 3 perc alatt 0,22 g 2-klórallil-izotiocianátot csepegtetünk jeges hűtés közben. Az oldatot jeges hűtés közben további 1 órán át keverjük, majd 10 ml kloroformot adunk hozzá. A kapott oldatot vákuumban legfeljebb 20 °C hőmérsékleten betöményítjük. A reakcióelegy főtermékként ekkor 2,5diklór-5-(klór-metil)-2-tiazolint tartalmaz. A bepárlást 40 és 60 °C közötti hőmérsékleten tovább folytatva a főtermék 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol-hidroklorid [(I—1) képletű vegyület] vagy 2,2-diklór-5-(klór-metil)-4-tiazolin [(V-l) képletű vegyület] az NMR vizsgálatok szerint.
NMR adatok (CDC13): 4,79 (2H, s), 7,70 (IH, s).
Az így kapott termékhez kloroformot, majd híg vizes ammóniaoldatot, vagy vizes nátrium-bikarbonát-oldatot adunk, és a kapott reakcióelegyet 20 °C hőmérsékleten, vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten keverjük. így 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt kapunk.
6. példa
1,0 g 2-klór-(klór-metil)-tiazolt, amelyet a 2. példa szerinti módon kapunk, 4 ml 25 t%-os vizes ammóniaoldat és 6 ml acetonitril elegyét rozsdamentes acél autoklávban 80 ’C hőmérsékleten 2 órán át melegítjük. Lehűtés után 0,6 ml 10 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot és 12 ml etanolt adunk hozzá, majd a reakcióelegyet 30 percen át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután betöményítjük, majd 20 ml diklór-metánt adunk hozzá és a kapott oldatot vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldhatatlan anyagot szűréssel elkülönítjük, majd a szűrletet betöményítjük. A maradékot oszlopkromatográfiával (eluálószerként diklór-metán- metanol 10:1 összetételű oldószereleggyel) tisztítjuk. így 0,49 g 5-(amino-metil)2-klór-tiazolt kapunk, sárga folyadékként.
NMR (CDC13): 1,66 (2H, s), 4,02 (2H, s), 7,36 (IH, s).
7. példa
0,50 g 2-klór-5-(klór-metil)-tíazol, 4 ml 25 t%-os vizes ammónia-oldat és 6 ml acetonitril elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával 30 percen át forraljuk, majd 8 ml 25%-os vizes ammónia-oldatot adunk hozzá. A forralást további 30 percen át folytatjuk. A reakcióelegyet ezután a 6. példa szerinti módon dolgozzuk fel. így 0,22 g 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt kapunk.
8. példa
27.5 g hexametiléntetramin 150 ml kloroformmal készített elegyéhez 30 perc alatt 30,0 g 2-klór-5-(klórmetil)-tiazolt csepegtetünk visszafolyató forralás közben. A reakcióelegyet keverés közben további 3 órán át forraljuk, majd éjjelen át állni hagyjuk. A kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, 100 ml kloroformmal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük és 100 ml-re betöményítjük. A kivált kristályokat fél napon át állni hagyjuk, majd szűrjük és 20 ml kloroformmal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük és két vagy több alkalommal a fenti műveletet megismételjük. így összesen 55,0 g (99,7%) kvatemer ammónium-sót kapunk.
32.5 g kvatemer ammónium-sót, 104 g 36 t%-os sósav, 97,5 ml víz és 325 ml etanol elegyét 1 órán át 70 ’Con keverjük, majd éjjelen át állni hagyjuk. A kivált szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük, a szűrletet körülbelül a felére betöményítjük. Akivált szilárd anyagot ismét szűrjük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékhoz 100 ml acetont adunk és az oldhatatlan anyagot szűrjük. A szűrlethez 250 ml vizet adunk és az oldat pH-ját 6N nátrium-hidroxid-oldattal pH= 13-ra állítjuk be. Az oldatot háromszor diklór-metánnal extraháljuk, az egyesített diklór-metán fázisokat telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd a szerves fázist vízmentes kálium-karbonáton szárítjuk. Bepárlás után így 14,3 g nyers 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt kapunk, amelyet vákuumban desztillálunk. így 10,5 g tiszta tennéket kapunk, amelynek forráspontja 85 “C/1400 Pa.
9. példa
77,1 g 8. példa első részében ismertetett kvatemer ammónium-só 80 ml etanol, 160 ml víz és 200 ml 12N sósav oldatát 70 és 75 ’C közötti belső hőmérsékleten 2 órán át keverjük. A szűrletet körülbelül 300 ml-re betöményítjük, a kivált anyagot ismét szűrjük. A szűrletet betöményítjük és 300 ml vizet adunk hozzá, majd az
HU 207 723 Β oldatot ismét betöményítjük. A maradékot acetonnal mossuk, 150 ml vízben feloldjuk és pH-ját 6N vizes nátrium-hidroxid-oldattal pH = 13-ra állítjuk be jeges hó'tés közben. Az oldatot háromszor diklór-metánnal extraháljuk, a szerves fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. így 28,1 g (75,6%) 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt kapunk. E termék 21,2 g-ját vákuumban desztilláljuk, és így 17,2 g tiszta terméket kapunk, melynek forráspontja 7172 °C/93,3 Pa.
70. példa
10,4 g kálium-ftálimid 100 ml száraz dimetilformamiddal készített elegyéhez 9,0 g 2. példa szerint előállított 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol 10 ml dimetil-formamiddal készített oldatát csepegtetjük 15 perc alatt olajfürdő alkalmazásával, 20 °C hőmérsékleten. Majd a reakcióelegyet 60 °C-on további 45 percen át keverjük, az oldhatatlan anyagot celiten való szűréssel elkülönítjük. A szűrletet vákuumban betöményítjük. A maradékhoz 100 ml diklór-metánt adunk, majd az oldhatatlan anyagokat szűréssel elkülönítjük, a szűrletet pedig betöményítjük. A kapott maradékot oszlopkromatográfiával (eluálőszerként diklór-metán-etil-acetát 20:1 összetételű oldószereleggyel) tisztítjuk. így 12,0 g N-(2-klór-5-tiazolilmetil)-ftálimidet kapunk, amelynek olvadáspontja: 108-109 °C.
12,0 g N-(2-klór-5-tiazolil-metil)-ftálimid 200 ml etanollal készített oldatához 5 perc alatt 3,2 g hidrazinhidrátot csepegtetünk. A reakcióelegyet visszafolyó hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk, majd lehűtjük. A kivált szilárd anyagot szűrjük, a szűrletet bepároljuk, így 4,9 g csaknem teljesen tiszta 5-(amino-metil)-2klór-tiazolt kapunk.
ll. példa
Aceton-szárazjég hűtéssel alutoklávba 20 ml cseppfolyós ammóniát vezetünk, és 3,36 g 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol 10 ml toluollal készített oldatát adjuk hozzá. Az autoklávot lezárjuk, és a reakcióelegyet -30 °C-on (fürdőhőmérséklet) állni hagyjuk, majd 2,5 óra alatt keverés közben 0 °C-ra hagyjuk felmelegedni. A keverést ezután 7 órán át jeges fürdő alkalmazásával, majd 16 órán át szobahőmérsékleten környezeti nyomáson folytatjuk. A reakcióelegyet 10 ml 6N vizes nátrium-hidroxid oldathoz adjuk, és az oldatot kétszer (100 és 50 ml) diklór-metánnal extraháljuk. A szerves fázist bepároljuk, a maradékot oszlopkromatográfiával (diklór-metán-metanol 10: 1 oldószereleggyel) tisztítjuk. így 2,20 g (74,0%) 5-(aminometil)-2-klór-tiazolt kapunk.
Összhasonlító kísérlet
2-Klór-5-(klór-metil)-tiazol előállítása a
079/1988 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett módon
1500 g szulfuril-kloridhoz 50 °C hőmérsékleten 5 óra alatt 250 ml allil-izotiocianátot csepegtetünk. A reakcióelegyet további 2 órán át 80 °C hőmérsékleten tartjuk. A szulfuril-klorid feleslegének desztillációval történő eltávolítása után, az elegyet vákuumban 20 Hgmm nyomáson desztilláljuk és a 90 és a 110 °C közötti frakciót összegyűjtjük. így 295 g 28%-os tisztaságú (gázkromatográfiás meghatározás szerint) terméket kapunk. E frakciót ismét desztilláljuk Widmerfrakcionáló desztillációs kolonna alkalmazásával és a 63-68 °C/173 Pa közötti frakciót összegyűjtjük. így 118 g 50%-os tisztaságú (gázkromatográfiás meghatározás szerint) terméket kapunk. Ennek további tisztítását oszlopkromatográfiával (eluálőszerként hexán-éter = 8: 1 oldószerelegyet alkalmazunk) végezzük. így 46 g tiszta 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt kapunk.
/. referenciapélda
2-Klór-allil-izotiocianát előállítása
325,9 g 2,3-diklór-l-propén, 261,9 g nátrium-tiocianát és 1,5 liter acetonitril szuszpenzióját 3,5 órán át visszafolyó hűtő alkalmazásával forraljuk. Az oldhatatlan anyagot szűrjük, a szűrletet bepároljuk. A maradékhoz 200 ml diklór-metánt adunk és az oldhatatlan részt szűréssel ismét elkülönítjük, majd a szűrletet bepároljuk. A kapott maradékot olajfürdőn 140 °C hőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd vákuumban desztilláljuk. így 339,5 g 2-klór-allil-izotiocianátot kapunk, amelynek forráspontja Ti-ΊΟ °C/2400 Pa.
2. referenciapélda
13,0 g N,N-dimetil-N’-nitro-guanidin, 5,9 g porított nátrium-hidroxid és 200 ml száraz dimetil-formamid szuszpenziójához keverés közben 2 óra alatt jéghűtéssel 2-klór-5-(klór-metil)-tiazol 15 ml dimetilformamiddal készített oldatát csepegtetjük. A hűtést megszüntetjük, és a keverést szobahőmérsékleten 13 órán át folytatjuk, majd a dimetil-formamidot vákuumban lepároljuk. A kapott maradékhoz 200 ml acetonitrilt adunk, az oldhatatlan részt celiten szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet oszlopkromatográfiával tisztítjuk (eluálőszerként diklór-metán-acetonitril = 2:11:2 oldószerelegyeket alkalmazunk). így 6,45 g l-(2klór-5-tiazolil-metil)-3,3-dimetil-2-nitro-guanidint (1. számú referenciavegyület) kapunk, amelynek olvadáspontja 155-160 °C. Etanolból végzett átkristályosítás után az olvadáspont 165,5-166,5 °C.
NMR (DMSO-d6): 2,96 (6H, s), 4,50 (2H, d,
J=5,8 Hz), 7,56 (IH, s), 8,53 (IH, széles, t, .1 = 5,8 Hz).
A fentiekhez hasonló módon az alábbi vegyületeket állítottuk még elő: l-(2-klór-5-tiazolil-metil)-3-etil-3metil-2-nitro-guanidin (2. számú referenciavegyület, olvadáspontja: 165-167 °C), l-(2-klór-5-tiazolil-metil)-3,3-dletil-2-nitro-guanidin [3. számú referenciavegyület, szirup,
NMR (CDC13): 1,23 (6H, t, J=7 Hz), 3,46 (4H, q,
J™7,2 Hz), 4,60 (2H, széles s), 7,44 (IH, s), 8,30 (IH, széles s)] és l-[l-(2-klór-5-tiazolil-metil)-2-nitro-amidino]-pirrolidin (4. számú referenciavegyület, olvadáspontja: 185-188 °C).
HU 207 723 Β
3. referenciapélda
5,0 g S-metil-N-nitro-izotiokarbamid 25 ml piridinnel készített oldatához 10 perc alatt szobahőmérsékleten 11,3 g ecetsavanhidridet csepegtetünk. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 5 órán át keverjük, majd bepároljuk. A maradékot 50 ml 2N sósavba öntjük és a kapott kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd szárítjuk. így 5,1 g N-acetil-S-metil-N’-nitro-izotiokarbamidot kapunk fehér kristályok formájában, olvadáspontja: 109-110 °C.
0,22 g N-acetil-S-metil-N’-nitro-izotiokarbamid 5 ml acetonitrillel készített oldatához - 2 °C hőmérsékleten 0,2 g 5-(amino-metil)-2-klór-tiazolt csepegtetünk. A keverést e hőmérsékleten 1 órán át folytatjuk, majd a reakcióelegyet betöményítjük. A megszilárdult maradékot etanolból kristályosítjuk, és így 0,31 g N-acetil-N’-(2-klór-5-tiazolil-metil)-N”-nitro-guanidint (5. számú referenciavegyület) kapunk, amelynek olvadáspontja 132-133 °C.
NMR (CDC13): 2,33 (3H, s), 4,68 (2H, d, J=6Hz),
7,50 (IH, s), 9,60 (IH, széles), 11,85 (IH, széles).
4. referenciapélda
6,82 g 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol, 7,26 g 1,2dimetil-3-nitro-izotiokarbamid, 6,72 g vízmentes kálium-karbonát, 4,81 g réz((I)-klorid és 150 ml acetonitril szuszpenzióját visszafolyó hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk. Az oldhatatlan anyagot szűréssel még fonón elkülönítjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot oszlopkromatográfiával (eluálószerként diklór-metán-metanol = 10:1 oldószereleggyel) tisztítjuk. így 7,33 g l-(2-klór-5-tiazolil-metil)-3-metil2-nitro-guanidint (6. számú refereneiavegyület) kapunk, olvadáspontja: 172-174 °C (acetonitrilből átrkristályosítva).
NMR (DMSO-d6): 2,83 (3H, d, J = 5 Hz), 4,53 (2H, d,
J = 5 Hz), 7,61 (IH, s) 8,12 (IH, széles s), 9,00 (IH, széles s).
5. referenciapélda
0,50 g l,2-dimetil-3-nitro-izotiokarbamid 10 ml piridinnel készített oldatához 1,03 g ecetsav-anhidridet csepegtetünk szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet ugyancsak szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 150 ml 2N sósavba öntjük. Az oldatot 100 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos fázist 50 ml 2N sósavval mossuk, majd bepároljuk. így 0,60 g 1acetil-l,2-dimetil-3-nitro-izotiokarbamidot halványsárga folyadék formájában kapunk.
NMR (CDC13): 2,23 (3H, s), 2,52 (3H, s), 3,17 (3H, s).
0,514 g 1-acetil-l,2-dimetil-3-nitro-izotiokarmabid és 5 ml toluol elegyéhez 0,400 g 5-(amino-metil)-2klór-tiazol 10 ml toluollal és 2 ml éterrel készített oldatát csepegtetjük jeges hűtés közben 10 perc alatt. A reakcióelegyet jéghűtéssel 2 órán át keverjük, a kapott fehér kristályokat szűréssel elkülönítjük. így 0,230 g N-acetil-N’-(2-klór-5-tiazolil-metil)-N-metil-N”-nitroguanidint (7. számú referenciavegyület) kapunk, olvadáspontja: 105-108 °C.
NMR (CDC13): 2,11 (3H, s), 3,08 (3H, s), 4,57 (2H, s),
7,53 (IH, s), 9,35 (IH, széles s).
6. referenciapélda
3,93 g l,2-dimetil-3-nitro-izotiokarbamid, 4,07 g kálium-karbonát és 60 ml acetonitril elegyéhez 2,53 g ecetsav-anhidridet adunk szobahőmérsékleten, majd a reakcióelegyet 3 órán át keverjük. Az oldhatatlan részt szűréssel elkülönítjük és a szűrletet betöményítjük. A maradékot 100 ml kloroformmal felvesszük és az oldatot vízzel kétszer mossuk. A kloroformos fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, majd betöményítjük. így 3,48 g 1-acetil-l,2-dimetil-3-nitro-izotiokarbamidot kapunk.
3,41 g 1-acetil-1,2-dimetil-3-nitro-izotio-karbamid 20 ml etil-acetáttal készített oldatához keverés közben -25 °C-on 15 perc alatt 2,65 g 5-(amino-metil)-2-klór-tiazol 4 ml etil-acetáttal készített oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet 20 °C-ra hagyjuk felmelegedni, 5 percen át e hőmérsékleten hagyjuk, majd bepároljuk, körülbelül 8 ml térfogatra. Ezt követően 4 ml diizopropil-étert adunk hozzá, és a kivált anyagot szűréssel elkülönítjük. így 4,22 g N-acetilN’-(2-klór-5-tiazolil-metil)-N-metil-N”-nitro-gunai dint (7. számú referenciavegyület) kapunk, amelynek olvadáspontja: 105-107 °C (etil-acetátból átkristályosítva).
Referenciavizsgálat
Nilaparvata lugens (barna növényi bolha) elleni hatás vizsgálata mg vizsgálandó vegyületből (a vegyület száma a megfelelő példa számát jelenti) Tween 20R-at tartalmazó 0,5 ml acetonnal oldatot készítünk és az oldatot 3000-szeresre hígított DyneR oldattal (Takeda Chemical Industries által előállított szétterítőszer) az előre meghatározott koncentrációra (500 ppm) hígítjuk. A kapott oldattal palántázóban nevelt második-levél fejlődési szakaszban lévő rizshajtások levelét és szárát bepermetezzük. A hatóanyag oldatból 10 ml-t alkalmazunk papír edényenként. Az edények aljára vizet tartalmazó próbacsövet helyezünk, amelybe tíz barna növényi bolha harmadik lárva szakaszban lévő lárváját tesszük. A csövet ezután alumínium dugóval lezárjuk és 25 °C hőmérsékletű inkubátorba helyezzük. A lárvák beadását követő 7. napon az elpusztult lárvákat megszámoljuk. Az értékelés alapján valamennyi 1-7. példa szerinti vegyület 100%-os pusztulást okozott.
Tekintve, hogy a találmánynak különböző megvalósításai lehetségesek, anélkül, hogy a találmány lényegétől és körétől eltérnénk, a találmányt nem ezekre a specifikus megvalósításokra, hanem csakis az igénypontokban megadottakra korlátozzuk.

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás (XX) általános képletű 2-klór-tiazol-származékok és sóik előállítására - ahol W jelentése klóratom vagy aminocsoport -, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékot ahol X jelentése lehasadó csoport, amely hidrogén9
    HU 207 723 Β atomtól eltérő' -20 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, a (II) általános képletű vegyületre számítva 1-10 mól ekvivalens mennyiségben vett klórozó ágenssel reagáltatunk, és W helyén klóratomot tartalmazó (XX) általános képletű vegyületet kívánt esetben egy amináló ágenssel reagáltatjuk, és kívánt esetben a kapott terméket sóvá alakítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy X helyén klóratomot tartalmazó (II) általános képletű allil-izotiocianát-származékot használunk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy klórozó ágensként klórt vagy szulfuril-kloridot használunk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amináló ágensként ammóniát használunk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amináló ágensként kálium- vagy nátrium-ftálimidet használunk.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amináló ágensként hexametilén-tetramint használunk.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amináló ágensként cseppfolyós ammóniát használunk.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás 5-(amino-metil)2-kIór-tiazol és sói előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt cseppfolyós ammóniával reagáltatunk.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás 5-(amino-metil)2-klór-tiazol és sói előállítására, azzal jellemezve, hogy 2-klór-5-(klór-metil)-tiazolt hexametilén-tetraminnal reagáltatunk.
HU91847A 1990-03-16 1991-03-14 Process for producing chloro-thiazol derivatives HU207723B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP6791190 1990-03-16

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU910847D0 HU910847D0 (en) 1991-09-30
HUT59675A HUT59675A (en) 1992-06-29
HU207723B true HU207723B (en) 1993-05-28

Family

ID=13358565

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU91847A HU207723B (en) 1990-03-16 1991-03-14 Process for producing chloro-thiazol derivatives

Country Status (12)

Country Link
US (1) US5180833A (hu)
EP (1) EP0446913B1 (hu)
JP (1) JP3179515B2 (hu)
KR (1) KR100215132B1 (hu)
AT (1) ATE154016T1 (hu)
CA (1) CA2038203C (hu)
DE (1) DE69126350T2 (hu)
DK (1) DK0446913T3 (hu)
ES (1) ES2103753T3 (hu)
GR (1) GR3024285T3 (hu)
HU (1) HU207723B (hu)
IL (1) IL97565A (hu)

Families Citing this family (57)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IL103586A (en) * 1991-10-30 1997-09-30 Astra Ab Process for the preparation of 4-methyl-5- (2-chloroethyl)-thiazole and analogues thereof
FR2685696A1 (fr) * 1991-12-30 1993-07-02 Ceca Sa Procede d'obtention d'amines tertiaires methylees par reaction d'hexamethylenetetramine sur les amines ou les nitriles.
CN1072213C (zh) * 1995-06-23 2001-10-03 武田药品工业株式会社 胍衍生物的制备方法及其中间体
WO1997010226A1 (en) * 1995-09-11 1997-03-20 Novartis Ag Process for preparing a 2-chloro-5-chloromethyl-thiazole compound
IN181779B (hu) * 1995-09-12 1998-09-19 Takeda Chemical Industries Ltd
GB2305172B (en) * 1995-09-14 1998-11-18 Fine Organics Ltd Preparation of substituted thiazoles
GB9518824D0 (en) * 1995-09-14 1995-11-15 Fine Organics Ltd Preparation of substituted thiazoles
EP0775700B1 (en) 1995-11-22 2000-03-22 Kureha Chemical Industry Co., Ltd. Process for the replacement of a primary amino group by a chlorine atom and utilization of this process for the preparation of 2-chloro-5-chloromethyl-thiazol
EP0873327B1 (en) * 1995-12-21 2004-07-14 Syngenta Participations AG Process for the preparation of 2-chloro-5-chloromethyl-thiazole
DE19548417A1 (de) * 1995-12-22 1997-06-26 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von 2-Chlor-5-chlormethylthiazol
IN182219B (hu) 1996-02-21 1999-02-06 Kuraray Co
EP0946532B1 (en) * 1996-12-19 2002-07-17 Syngenta Participations AG Preparation of thiazoles
DE19653586A1 (de) * 1996-12-20 1998-06-25 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von 2-Chlor-5-aminomethylthiazol
WO1998032747A1 (en) * 1997-01-22 1998-07-30 Novartis Ag Process for the preparation of thiazole derivatives
US5932736A (en) * 1997-04-07 1999-08-03 Reilly Industries, Inc. Preparation of heterocycles using 1,3-dihalopropenes
AU6965398A (en) * 1997-04-07 1998-10-30 Reilly Industries, Inc. Preparation of thiazoles using 1,3-dihalopropenes
GB9712409D0 (en) * 1997-06-14 1997-08-13 Fine Organics Ltd Preparation of vinyl isothiocyanates
TW541294B (en) * 1998-10-12 2003-07-11 Ihara Chemical Ind Co Process for producing aminomethyl-heterocyclic derivative
DE19908447A1 (de) * 1999-02-26 2000-08-31 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung von 2-Chlor-5-chlormethylthiazol
DE19948129A1 (de) * 1999-10-07 2001-04-12 Bayer Ag Wirkstoffkombinationen mit insektiziden und akariziden Eigenschaften
AT409760B (de) * 1999-11-15 2002-11-25 Dsm Fine Chem Austria Gmbh Verfahren zur herstellung von 2-chlor-5-chlormethyl-1,3-thiazol
ATE241606T1 (de) * 1999-11-15 2003-06-15 Dsm Fine Chem Austria Gmbh Verfahren zur herstellung von 2-chlor-5- chlormethyl-1,3-thiazol
AT408756B (de) * 2000-05-23 2002-03-25 Dsm Fine Chem Austria Gmbh Verfahren zur herstellung von 2-chlor-5-chlormethyl-1,3-thiazol
MXPA03001179A (es) * 2000-08-10 2003-06-30 Bayer Cropscience Ag Modelo industrial de cinturon tequilero.
AU2005201052B2 (en) * 2000-08-23 2007-08-23 Syngenta Participations Ag Continuous process for the preparation of pesticidal chlorothiazoles
UA74006C2 (en) * 2000-08-23 2005-10-17 Syngenta Participations Ag A process for the preparation of chlorothiazoles and a process for the preparation of intermediary compound
AR034260A1 (es) * 2000-08-23 2004-02-18 Syngenta Participations Ag Proceso catalitico para la preparacion de derivados de tiazol
DE60141761D1 (de) * 2000-10-27 2010-05-20 Syngenta Participations Ag Verfahren zur herstellung von thiazolderivaten mit pestizider wirkung
DE10061083A1 (de) * 2000-12-08 2002-06-13 Bayer Ag Bis-(2-chlor-thiazolyl-5-methyl)-amin und seine Salze sowie Verfahren zur Aufarbeitung von 5-Aminomethyl-2-chlor-thiazol und Bis-(2-chlor-thiazol-5-methyl)-amin enthaltenden Reaktionsgemischen
US6407251B1 (en) * 2000-12-28 2002-06-18 Takeda Chemical Industries, Ltd. Process for preparing 2-chloro-5-chloromethylthiazole
WO2005090321A1 (ja) * 2004-03-22 2005-09-29 Toyo Kasei Kogyo Company, Limited ２−クロロ−５−クロロメチル−１，３−チアゾールの精製方法
TWI344958B (en) * 2004-06-17 2011-07-11 Sumitomo Chemical Co Process for preparing thiazole compound
JP4839660B2 (ja) 2005-04-07 2011-12-21 住友化学株式会社 チアゾール化合物の製造法
JP5066808B2 (ja) 2006-01-13 2012-11-07 住友化学株式会社 チアゾール化合物の製造方法
DE102006015467A1 (de) 2006-03-31 2007-10-04 Bayer Cropscience Ag Substituierte Enaminocarbonylverbindungen
DE102006015456A1 (de) 2006-03-31 2007-10-04 Bayer Cropscience Ag Bicyclische Enamino(thio)carbonylverbindungen
DE102006033572A1 (de) 2006-07-20 2008-01-24 Bayer Cropscience Ag N'-Cyano-N-halogenalkyl-imidamid Derivate
EP2039678A1 (de) 2007-09-18 2009-03-25 Bayer CropScience AG Verfahren zum Herstellen von 4-Aminobut-2-enoliden
EP2107058A1 (de) 2008-03-31 2009-10-07 Bayer CropScience AG Substituierte Enaminothiocarbonylverbindungen
US20100020756A1 (en) * 2008-07-24 2010-01-28 Adapt4, Llc Dynamically transformed channel set quality of service
EP2264008A1 (de) * 2009-06-18 2010-12-22 Bayer CropScience AG Substituierte Enaminocarbonylverbindungen
JP5652159B2 (ja) 2009-11-30 2015-01-14 住友化学株式会社 ５−（アミノメチル）−２−クロロチアゾールの製造方法
JP2011217737A (ja) * 2010-03-24 2011-11-04 Sumitomo Chemical Co Ltd ５−（アミノメチル）−２−クロロチアゾールの製造方法
JP2011200182A (ja) * 2010-03-26 2011-10-13 Sumitomo Chemical Co Ltd ５−（アミノメチル）−２−クロロチアゾールの製造方法
ES2533307T3 (es) 2010-11-12 2015-04-09 Bayer Intellectual Property Gmbh Procedimiento de preparación de derivados de 2,2-difluoroetilamina partiendo de n (2,2 difluoroetil)prop-2-en-1 amina
BR112013027675A2 (pt) 2011-04-26 2016-12-27 Bayer Ip Gmbh processo para produzir 2-cloroalil tiocianato e 2-cloroalil isotiocianato
CN102763669A (zh) * 2012-07-04 2012-11-07 河北威远生物化工股份有限公司 一种杀虫农药组合物
CN103741163B (zh) * 2013-12-20 2016-06-29 哈尔滨理工大学 一种2-氯-5-氯甲基-1,3-噻唑的合成方法
CN104016941A (zh) * 2014-03-17 2014-09-03 江苏辉腾生物医药科技有限公司 2-氯-5-氯甲基噻唑的制备方法
CN104119291A (zh) * 2014-06-30 2014-10-29 绍兴文理学院 一种2-氯-5-氯甲基噻唑的制备方法
CN104604893A (zh) * 2014-12-31 2015-05-13 江阴苏利化学股份有限公司 一种含有咔唑的防治甘蓝蚜虫的农药组合物
CN104521964A (zh) * 2014-12-31 2015-04-22 江阴苏利化学股份有限公司 一种含有环己酮的防治水稻二化螟的农药组合物的新应用
CN105175298A (zh) * 2015-08-04 2015-12-23 山东省农药科学研究院 噻虫嗪中间体2-氯异硫氰酸烯丙酯的合成及精制方法
KR101753994B1 (ko) 2015-11-20 2017-07-06 정재훈 교차매듭 방법을 이용한 공예품 제조방법
CN108892630A (zh) * 2018-06-21 2018-11-27 岳阳景嘉化工有限公司 一种1-异硫氰酸基-2-氯-2-丙烯的合成方法
CN108484524A (zh) * 2018-06-21 2018-09-04 岳阳景嘉化工有限公司 一种氯甲基硫氮茂的合成方法
CN112409289A (zh) * 2020-09-17 2021-02-26 江西邦浦医药化工有限公司 一种2-氯-5-氯甲基噻唑的合成方法

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ATE67493T1 (de) * 1985-02-04 1991-10-15 Bayer Agrochem Kk Heterocyclische verbindungen.
DE3631538A1 (de) * 1986-09-17 1988-03-24 Bayer Ag Verfahren zur herstellung von 2-chlor-5-chlormethylthiazol
JPS6383979A (ja) 1986-09-26 1988-04-14 Nec Corp 浮動ヘツドのロ−デイング機構
DE3886467T2 (de) * 1987-08-01 1994-06-01 Takeda Chemical Industries Ltd Alpha-ungesättigte Amine, ihre Herstellung und Verwendung.
IN170284B (hu) * 1988-10-26 1992-03-07 Takeda Chemical Industries Ltd
JP2779403B2 (ja) * 1988-11-29 1998-07-23 日本バイエルアグロケム株式会社 殺虫性ニトロ化合物
IE71183B1 (en) * 1988-12-27 1997-01-29 Takeda Chemical Industries Ltd Guanidine derivatives their production and insecticides
IL93159A (en) * 1989-01-31 1996-11-14 Takeda Chemical Industries Ltd Process for the production of 1,1,1-trihalogen-2-nitroethanes
DE3911224A1 (de) * 1989-04-07 1990-10-11 Bayer Ag Verfahren zur herstellung von 2-chlor-5-aminomethylpyridin

Also Published As

Publication number Publication date
IL97565A (en) 1995-06-29
EP0446913A1 (en) 1991-09-18
HU910847D0 (en) 1991-09-30
CA2038203A1 (en) 1991-09-17
IL97565A0 (en) 1992-06-21
DK0446913T3 (da) 1997-07-07
ES2103753T3 (es) 1997-10-01
JPH04234864A (ja) 1992-08-24
KR910016723A (ko) 1991-11-05
KR100215132B1 (ko) 1999-08-16
EP0446913B1 (en) 1997-06-04
ATE154016T1 (de) 1997-06-15
HUT59675A (en) 1992-06-29
DE69126350T2 (de) 1997-11-06
DE69126350D1 (de) 1997-07-10
GR3024285T3 (en) 1997-10-31
JP3179515B2 (ja) 2001-06-25
CA2038203C (en) 2001-08-21
US5180833A (en) 1993-01-19

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU207723B (en) Process for producing chloro-thiazol derivatives
US3499030A (en) Fungicidal compounds containing the nscfcibr-group
Turner et al. Antihypertensive thiadiazoles. 2. Vasodilator activity of some 2-aryl-5-guanidino-1, 3, 4-thiadiazoles
US5342851A (en) Substituted thiazole derivatives useful as platelet aggregation inhibitors
AU2007323042B2 (en) New process for the preparation of 2-imino-thiazolidin-4-one derivatives
SK285106B6 (sk) Oxadiazínový derivát, spôsob jeho prípravy a jeho použitie
EP0220518A2 (en) Preparation of substituted and disubstituted pyridine-2,3-dicarboxylate esters
WO2001000575A1 (fr) Derives de diamide d'acide dicarboxylique heterocycliques, insecticides pour l'agriculture/l'horticulture, et procede d'utilisation
DK149623B (da) Fremgangsmaade til fremstilling af alfa-hydroxycarboxylsyreamider
Harvill et al. Haloalkyltetrazole and aminoalkyltetrazole derivatives
NO885117L (no) Substituerte hydroksylaminer.
NO166712B (no) Fremgangsmaate ved fremstilling av pyrrolidonderivater.
US2584429A (en) 1,1-diphenyl-4-tert.-amino-2-butyne-1-ols
KR20010023053A (ko) 유기 화합물의 제조방법
RU2194039C2 (ru) Способ получения производных нитрогуанидина
EP0578849B1 (en) Process for the preparation of 1,3-dioxane-4,6-dione derivates
US3725479A (en) Bis(4-amino-or 4-substituted amino-3,5-dinitrophenyl) disulfide
HU222622B1 (hu) Eljárás 1,3-diszubsztituált 2-nitro-guanidin-származékok elżállítására és intermedierjeik
US4289897A (en) Method for production of acylhydrazones of formyl-acetic acid ester
Pilgram et al. Synthesis and ring-opening reactions of functionalized spiro-. DELTA. 3-1, 2, 3-thiadiazoline 1-oxides and 1, 1-dioxides. A new approach to unsymmetrically disubstituted. alpha.-chloroazines
SK23199A3 (en) Process for the preparation of nizatidine
US6562979B1 (en) Process for the preparation of substituted benzisothiazole compounds
US4014875A (en) Process of making di or tribromomethanesulfonamides
GB2204580A (en) Antiulcer agents
JPS5911591B2 (ja) ３，４−ジヒドロ−１，２，４−トリアジンの製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: SUMITOMO CHEMICAL TAKEDA AGRO COMPANY, LIMITED, JP

GB9A Succession in title

Owner name: SUMITOMO CHEMICAL COMPANY, LIMITED, JP

Free format text: FORMER OWNER(S): SUMITOMO CHEMICAL TAKEDA AGRO COMPANY, LIMITED, JP; TAKEDA CHEMICAL INDUSTRIES LTD., JP