HU196448B - Process for producing lubricating oil - Google Patents

Process for producing lubricating oil Download PDF

Info

Publication number
HU196448B
HU196448B HU853934A HU393485A HU196448B HU 196448 B HU196448 B HU 196448B HU 853934 A HU853934 A HU 853934A HU 393485 A HU393485 A HU 393485A HU 196448 B HU196448 B HU 196448B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
oil
hydrogen
hydrogenation
nitrogen content
solvent
Prior art date
Application number
HU853934A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT44067A (en
Inventor
Gerhard G Bayle
Hendricus M Bijwaard
Martinus M Janssen
Original Assignee
Shell Int Research
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Shell Int Research filed Critical Shell Int Research
Publication of HUT44067A publication Critical patent/HUT44067A/hu
Publication of HU196448B publication Critical patent/HU196448B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10G—CRACKING HYDROCARBON OILS; PRODUCTION OF LIQUID HYDROCARBON MIXTURES, e.g. BY DESTRUCTIVE HYDROGENATION, OLIGOMERISATION, POLYMERISATION; RECOVERY OF HYDROCARBON OILS FROM OIL-SHALE, OIL-SAND, OR GASES; REFINING MIXTURES MAINLY CONSISTING OF HYDROCARBONS; REFORMING OF NAPHTHA; MINERAL WAXES
    • C10G67/00—Treatment of hydrocarbon oils by at least one hydrotreatment process and at least one process for refining in the absence of hydrogen only
    • C10G67/02—Treatment of hydrocarbon oils by at least one hydrotreatment process and at least one process for refining in the absence of hydrogen only plural serial stages only
    • C10G67/04—Treatment of hydrocarbon oils by at least one hydrotreatment process and at least one process for refining in the absence of hydrogen only plural serial stages only including solvent extraction as the refining step in the absence of hydrogen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10M—LUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M177/00—Special methods of preparation of lubricating compositions; Chemical modification by after-treatment of components or of the whole of a lubricating composition, not covered by other classes

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
  • Lubricants (AREA)
  • Prostheses (AREA)
  • Transmission Devices (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás alap kenőolajok előállítására.
A motor kenőanyagokként és ipari olajokként alkalmazott alap kenőolajok általában megfelelő ásványolaj kiindulási anyagokból készülnek, különösen az ásványolajok (vákuum) desztillátumait vagy az aszfaltmentesitett vákuum desztiUálás utáni maradékokat vagy ezek keverékeit használják fel.
Az alap kenőolajok előállításának területén a fő cél az, hogy olyan alap kenőolajat állítsanak elő, amely meghatározott tulajdonságokkal, például viszkozitással, oxidációs stabilitással és széles hőmérséklettartományban állandó riuiditással rendelkezik. Különlegesen annak nagy a jelentősége, hogy olyan jóminőségű alap kenőolajokat állítsunk elö, amelyeknek tulajdonságai minél állandóbbak. Ez úgy érhető el, hogyha egy jól ismert kiindulási anyagot kezelünk jól ismert technológiával jól ismert körülmények között. Számos fizikai és katalitikus kezelés alkalmas megfelelő alap kenőolajok előállítására.
Szokványos módon alap kenőolajokat ásványolaj kiindulási anyagokból ügy állítanak elő, hogy a kívánt forráspont tartományban forró nyersolajból származó frakciókat (mely frakciók különböző viszkozitással rendelkeznek), külön-külön kezelnek egy megfelelő oldószerrel, hogy elsősorban a nemkívánatos aromás vegyületeket távolítsák el a frakcióból, és az olaj tulajdonságait befolyásolják. Az ilyen oldószeres extrakciós eljárások (amelyben például furfurolt, fenolt vagy kén-dioxidot alkalmaznak extrahálöszerként) során kenőolaj raffinátumok és aromás extraktumok képződnek.
Az alap kenőolajok egy nem szokványos előállítási módja szerint a megfelelő kiindulási anyagot katalitikus hidrogénezéssel kezelik. A katalitikus hidrogénezést általában elég szigorú körülmények között, például max. 500 °C-on és max. 200 bar hidrogénnyomáson hajtják végre hidrogénező katalizátorok, például molibdén, króm, wolfram, vanádium, platina, nikkel, réz, vas, vagy kobalt vagy ezek oxidjai és/vagy szulfidjai jelenlétében, mely hidrogénező katalizátorok megfelelő hordozókra, például aluminium-oxid vagy szilicium-oxid hordozókra lehetnek felvive. A nagyobb viszkozitás! indexű alap kenőolajokat igy állítják elő, mivel a jelenlévő políaromás vegyületek mennyisége lényegesen csökken. A hidrogénezendő kiindulási anyagban jelenlévő kén és nitrogén vegyületek menynyisége szintén jelentősen csökken, általában több mint 90%-kal.
Általában a kenőolajok kiindulási anyagaként alkalmazott paraffin nyersanyagokat paraffinmentesitik az oldószeres extrakciós eljárás vagy a hidrogénezési eljárás után a kapott alap kenőolaj dermedéspontjának javítására (vagyis csökkentésére). A paraffinmentesítést oldószeres és katalitikus úton is végrehajthatják. A múltban savas kezeléseket és/vagy agyagos kezeléseket alkalmaztak azért, hogy a terméket oxidációval szemben ellenállóvá tegyék, és a színét és a színstabilitását javítsák. Egy viszonylag enyhe hidrogénezést (amelyet hidrofinishing-nek neveztek) is alkalmaztak a raffinátumok esetében ugyanezen célból.
Különböző kezelési módok kombinációját a szakirodalomban széles körben javasolták azért, hogy az előállítandó alap kenőolaj egy vagy több tulajdonságát javítsák. Például a 3 256 175 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint egy nyersolaj könnyűdesztillátum frakciót oldószerrel extrahálnak, és így egy könnyű raffinátumot és egy könnyű aromás extraktumot kapnak, míg a nehéz desztillátumot szintén oldószerrel extrahálják és igy egy nehéz raffinátumot és egy nehéz aromás extraktumot kapnak, amely utóbbi extraktumot legalább részlegesen hidrogéneznek, és ahol az így hidrogénezett olaj legalább egy részét a korábban előállított könnyű raffinátummal egyesítik. Ebben az integrált eljárásban az aromás vegyületeket és a nitrogén vegyületeket látszólag teljesen, vagyis több, mint 97%-ban eltávolítják.
ít 3 702 817 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leirás egy egyesített oldószeres extrakciós paraffinmenlesílő-hidrorafináló eljárást ir le javított viszkozitás! indexű kenőolajok előállítására. Az eljárás szerirt a hidroraffinát extraktumot a reaktáns gőzzel egyesítik, mielőtt az eljárás paraffin mentesítő lépésébe vezetnék.
A 43 681 számú európai szabadalmi leirás egy katalitikus paraffinmentesitó kezelés és egy katalitikus hidrogénezés kombinációját írja le. Az eljárás szerint a paraff inmentesítö lépéssel hatékonyan csökkentik a kenőolaj kiindulási anyag dermedéspontját -9 °C alá, majd az anyagot katalitikus hidrogénezésnek vetik alá, hogy a paraffinmentesített olaj kenőolaj frakciójának viszkozitási indexét növeljék, és így egy nagy viszkozitási indexű kenőolaj alapanyagot kapnak, amelynek a dermedéspontja -1 °C-nál alacsonyabb.
Λ 2 024 852 számú nagy-britanniai szabadalmi leirás szintén egy olyan eljárást ír le, amelynek során különböző kenőolajakat kevernek, melyeket előzetesen előkezeltek, azért, hogy a kapott elegy oxidációs stabilitását növeljék.
Mivel az előállítandó kenő alapolajok tulajdonságainak összességét a megfelelő kezelések különbözőképpen befolyásolják, az egyik tulajdonságot javítják, mig egy másikat rontanak, állandó minőségű kenő alapolajok előállításához igen nagy ügyesség és jártasság szükséges.
A fentiekből kitűnik, hogy jóminőségű alap kenőolajok állandó minőségben való előállítása nehéz feladat, amely különösen problematikussá válik akkor, hogyha egy jól ismert alapanyagról egy kevésbé ismert alap3 anyagra váltanak át, és a jóminöségü kenőolaj előállítása nem érhető el, hogyha kevésbé megfelelő vagy egyáltalán nem megfelelő alapanyagot kell alkalmazni. Ez egyre inkább előtérbe kerül, mivel az alap kenőolajok előállításának rugalmasságának növelése egyre fontosabbá válik, mivel a finomítóknak a kiindulási anyag és/vagy az árak hirtelen változásaihoz megfelelőképpen kell alkalmazkodniuk. Ugyanakkor a finomító azzal a problémával áll szemben, hogy a kiindulási anyag nem kellő mértékű, vagy túlságosan nagy extrakciója az intermedierként kapott raffinátuni minőségét befolyásolja, amelyhez hozzájárul még a következő hidrogénezési lépésben az alul vagy tólhidrogénezés, amely szintén a termék minőségét befolyásolja, és különösen a végtermékként kapott alapkenőolaj kitermelését determinálja.
Kísérleteink során azt találtuk, hogy a hidrogénezendő kiindulási anyagot megfelelőképpen extrahálva különböző felhasználási területen alkalmazott kenőanyagok legnagyobb része előállítható nagy kitermeléssel és állandó minőségben. Ezen kívül az eljárásban igen sokfajta minőségű nyersolaj felhasználható, egészen a jól feldolgozható arab könnyüolajtól a mindig nehezen kezelhető iráni nehéz- vagy maya olajig.
A találmány tárgya ezért továbbfejlesztett eljárás alap kenőolajok előállítására nitrogén-tartalmú deszlillátumokból és/vagy aszfaltmentesitett olajokból, oly módon, hogy a nitrogén-tartalmú desztillátumot és/vagy aszfaltmentesitett olajat - amelyek nitrogéntartalma mg/kg-ban kifejezve meghaladja az f Phz · Sv-1 összefüggés alapján számított értéket, ahol f jelentése a végtermék viszkozitás! állandója, melyet a 2,15 + 0,12 · Vioo összefüggés alapján számolunk, ahol Vioo jelentése a végtermék kinematikus viszkozitása eSt-ban, azzal a megkötéssel, hogy ha a végtermék könnyű hengerolaj ( .bright stock'), f értéke 4,5, és Phz jelentése a hidrogén parciális nyomása a hidrogénezés során bar-ban, Sv jelentése a hidrogénezés alatti tét-sebesség t/m3 - örá-ban azzal a megkötéssel, hogy a nitrogéntartalom max. 2500 mg/kg lehet - furfurollal a fenti összefüggés alapján számított nitrogéntartalom 0,3-0,95-öd részének eléréséig, 50-135 °C hőmérsékleten 0,4-4 közötti furfurol/olaj arány alkalmazásával extrahálunk, majd a kapott raffinátumot nikkelt, wolframot és adott esetben fluort is tartalmazó katalizátor jelenlétében, 290-425 °C közötti hőmérsékleten, 80-200 bar hidrogén nyomás, 0,5-1,5 t/m3 · óra térsebesség és 300-5000 standard liter per kg olaj hidrogén/olaj arány mellett hidrogénezünk, majd adott esetben a kapott termékből elválasztott olajos frakciót paraffinmentesitjük.
A találmány szerinti extrakció megfelelő alkalmazásával a különösen nehezen feldolgozható nyersolajok is feldolgozhatok és na4 gyón jó minőségű alapolajok állíthatók elő belőlük meglepően nagy kitermeléssel. Az oldószeres extrakcíóval összehasonlítva a találmány szerinti eljárás révén az alapolajok kitermelése a nyersolajra számítva legalább 40%-kal növekszik egy adott viszkozitású alapolaj előállítása esetén (11,3 cSt 100 °C-on). A nehezen kezelhető nyersolajak, például az iráni nehézolaj, az eljárásunk révén nagyon jó minőségű alapolajjá dolgozható fel, olyan kitermeléssel, amely meghaladja a jól ismert arab kenőolaj nyersanyagok oldószeres extrakciójával előállítható kitermelést. Ez azt is jelenti, hogy az eljárás rugalmassága lényegesen megnövekszik, mivel kevesebb kenőolaj nyersanyag vagy maradék felhasználása szükséges, mint akkor, ha csakis az oldószeres extrakciós lépést alkalmaznánk. Azt is meg keli említenünk, hogy jelentősen kevesebb mennyiségű, alacsonyabb viszkozitású, üzemanyaghoz keverhető vegyüiet képződik a feldolgozott alapolaj tonnájára számítva összehasonlítható felhasználási feltételek mellett.
A találmány szerinti eljárást előnyösen úgy’ hajtjuk végre, hogy a hidrogénezendő raffiriátuniban jelenlévő nitrogén mennyisége (melyet mg/kg-ban fejezünk ki) 0,3-0,95-szóröse a fentiekben említett értéknek, és még előnyösebben oly módon, hogy a hidrogénezendő raffinátumban jelenlévő nitrogén mennyisége a fenti érték 0,4-0,9-szerese.
Mint a fentiekben említettük, sokfajta nyersolaj használható fel a találmány szerint feldolgozható desztillátumok és/vagy aszfaltmentesíteti olajok előállításához. Kivánt esetben a kiindulási anyagot fémmentesithetjúk és/vagy kénnientesithetjük, mielőtt a találmány szerinti eljárásban alkalmaznánk őket. Amikor paraffinos nyersolajokból származó desztillátumokát alkalmazunk, a megfelelőképpen paraffinmenlesíthetjük őket, különösen oldószeres paraffinmentesítö eljárással, mielőtt a találmány szerinti eljárásban alkalmaznánk.
A találmány szerinti eljárásban kenő alapolajok előállítására alkalmazható nyersolajokra példaként az arab könnyű, arab nehéz, kuvaiti, brenti, íslhmusi, lagocinco, iráni nehéz és maya olajat említhetjük. Megfelelő kiindulási anyagok a (paraffinmentesített) desztiliátumai ezeknek a nyersolajoknak, amelyek a megfelelő 500-as semleges desztillátum formájában 1000 ppm( = 1000 mg/kg) (például arab könnyüolaj) - 2500 ppm (iráni nehézolaj) mennyiségű nitrogént és 0,7 tömeg% (brenti - 3,5 tömegX (Kuwait) ként tartalmaznak.
A találmány szerinti eljárásban az oldószeres extrakciós lépést olyan oldószerekkel, mint például a furfurol, fenol, vagy N-metil-2-pirrolidon, hajthatjuk végre, melyek forráspontja az alap kenőolajok forrásponttartománya alá esik, és így az alkalmazott oldószer elválasztása és visszanyerése egyszerű fleshing útján lehetséges. Előnyös, hogyha az eljárásban furfuroll alkalmazunk exlrahálószerként. Λζ oldószer visszanyerés nagy költsége és a kapott extraktum viszonylag alacsony értéke miatt fontos, hogy minél nagyobb mennyiségű raffinátumot tudjunk előállítani minél kevesebb oldószer felhasználásával. Nagyon jó eredmények érhetők el, hogyha egy forgó lemezes extraktort alkalmazunk az extrakciós eljárásban, különösen akkor, hogyha az extrakciós lépés hőmérsékletét állandó értéken kell tartanunk.
A furfurollal végrehajtott oldószeres extrakció esetén a hőmérséklet 50-135 °C, a (paraffinmentesített) desztillátum típusától függően. A viszonylag alacsonyabban forró desztillátumokat alacsonyabb hőmérsékleten extraháljuk, mint a magasabb forráspontú desztillátumokat. Az oldőszer/betáplált anyag aránya 0,4-4 lehet, amennyiben extrahálószerként furfurolt alkalmazunk. Ha a hőmérsékletét és/vagy az oldőszer/betáplált anyag arányt pontosan beállítjuk, az extrakció hatékonysága a kívánt szintre állítható. A hőmérséklet emelésével és/vagy az oldószer/betáplált anyag arányának növelésével az extrakció hatékonysága növekszik.
Ha oldószeres extrakciót alkalmazunk egy olajmaradék frakció esetén, először az aszfaltot kell belőle eltávolítani. Az aszfaltmenlesités nagyon hatékonyan végrehajtható úgy, hogy a maradék kenőolaj frakciót magas hőmérsékleten és nyomáson egy rövid szénláncú szénhidrogén, például propán, bután, pentán vagy ezek elegyének fölöslegével érintkeztetjük. E célból a propán és bután előnyös. Megfelelő eljárás körülmények például a propán és bután esetén 20-100 bai' nyomás, és 50-155 °C hőmérséklet, míg az oldószer/olaj tömegaránya 7:1-1:1.
Mint a fentiekben már leírtuk, a (paraffinmentesitett) desztillátumokat és/vagy aszfaltmentesitett olajokat, amelyek nitrogéntartalma (mg/kg = ppm) számokban kifejezve meghaladja a f Phz · Sv1 értéket, oldószerrel extraháljuk, hogy a nitrogéntartalmukat a fenti maximálisan megengedhető érték alá csökkentsük. Előnyösen az oldószeres extrakciót azért hajtjuk végre, hogy a hidrogénezési kezelési eljárásnak alávetett anyagban lévő nitrogéntartalmat 0,3-0,95, előnyösen 0,4-0,9 részére csökkentsük.
A szám szerinti f · P112 · Sv'1 értéket bármely desztíllátumra és/vagy aszfaltmentesitett olaj esetén úgy határozhatjuk meg, hogy az f konstans értékét, amely az előállítandó jó minőségű kenő alap olaj viszkozitásával egyenes arányosságban áll, a hidrogénezési lépésben alkalmazott parciális hidrogénnyomással megszorozzuk, és osztjuk a hidrogénezési eljárás során alkalmazott súlyozott óránkénti térsebességgel. Amikor például egy bizonyos desztillátumból, például az 5Ű0-as semleges arab könnyűolajból származó desztillátumból, amelynek nitrogéntartalma
100 ppm, egy olyan alap kenőolajat állítunk elő, amelynek f értéke 3,5, és a választott hidrogénezési körülmények között a parciális hidrogén nyomás 120 bar, és a Lérsebesség 0,8 t/m3 · óra, a fenti számszerű kifejezés értéke 525, jelezvén, hogy az oldószeres extrakciós lépésben a nitrogénlartalom 1000-röl 525 alá kell hogy csökkenjen.
Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti eljárás egyik előnye, hogy nem szükséges az eljárásban alkalmazott desztillátum és/vagy aszfaltmentesitett olaj nitrogéntartalmát olyan mértékben csökkenteni, mint ahogy az lehetséges. Ezzel ellentétben, ez jelentős túlextraháláshoz vezetne, amely nem előnyösen befolyásolná a kapott alapolaj minőségét és kitermelését. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy az optimálistól messze eltérő eredményeket kapnánk, hogyha a nitrogén mennyiségét csak részlegesen távolítanánk el, de nem érnénk el a f · Ρης · Sv1 szorzat által meghatározott kritikus értéket. Jelentős csökkenés lenne észlelhető a jó minőségű alapolaj kitermelésben, hogyha részleges, de nem elegendő nitrogén eltávolítást végeznénk.
A hidrogénezési eljárás előtt a raffinálumban jelenlévő nitrogéntartalmú vegyületek mennyiségére jellemző f érték (mely mennyiséget kell legalább elérnünk oldószeres extrakcióval a desztillátumban vagy az aszfaltmentesített olajban) egy olyan faktor, amely egyenes arányosságban áll az előállítandó alap kenőolaj viszkozitásával. Amikor a találmány· szerinti eljárással desztillátumokat dolgozunk fel, akkor az f értéket úgy kapjuk, hogy a következő kifejezésben a végső alap kenőolaj kinematikus viszkozitását (cSt 100 °C-on; a kifejezésben Vioo-ként jelölve) helyettesítjük:
2,15 + 0,12 · Vioo.
Általában, a desztillátumokból előállított alap kenőolajok viszkozitása 100 °C-on 3-200-ig terjed. Például, amikor egy 7,05 cSt (=7,05 mm2/s) viszkozitású alap kenőolajat állítunk elő egy 250-es semleges desztillátumból, az f értéke 3 lesz. Amikor Bríght típusú olajokat dolgozunk fel a találmány szerint, az f értéke 4,5.
A találmány szerinti eljárásban a hidrogénezési lépést 290-425 °C-on, előnyösen 310-400 °C-on, még előnyösebben 325-380 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A hidrogérnyoniás 80-200 bar, előnyösen 90-160 bar, még előnyösebben 100-150 bar. A találmány szerinti hidrogénezési lépésben a térsebesség 0,5-1,5 t/m3 · h, előnyösen 0,5-1,2 ,/m3 · h. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hidrogén parciális nyomása, a térsebesség és az f faktor közötti viszonynak megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy állandóan jó minőségű alap kenőolajat állítsunk elő.
Tiszta hidrogén alkalmazható, de nem szükséges. Amennyiben egy olyan gázt alkal5 mázunk, amelynek hidrogéntartalnia 60 L%, vagy ennél nagyobb, az tökéletesen megfelel. Λ gyakorlatban előnyös az, hogyha egy katalitikus reformáló berendezésből származó hidrogéntartalmú gázt alkalmazunk. Az ilyen gaz nemcsak nagy hidrogéntartalommal rendelkezik, de alacsony forráspontéi szénhidrogéneket, például metánt és kis mennyiségű propánt is tartalmaz. A hidrogén/olaj arány 300-5000 normál literben (1 bar nyomáson és 0 °C-on) kifejezve az olaj 1 kg-jára számítva. Előnyösen ez az arány 500-2500, még előnyösebben 500-2000.
A találmány szerinti eljárás hidrogénezési lépésében alkalmazható előnyös katalizátorok a periódusos rendszer VI B és VIII csoportjába tartozó féni(ek) vagy szulfidjaik vagy oxidjaik. A katalizátor a periódusos táblázat II, III vagy IV csoportjába tartozó egy vagy tóbb oxidot tartalmazó hordozóra lehetnek felvive és a katalizátorok egy vagy több promotort is tartalmazhatnak. Előnyösek azok a katalizátorok, amelyek egy vagy több alábbi fémet tartalmaznak: molibdén, króm, wolfram, platina, nikkel, vas, kobalt, vagy ezek oxidjai és/vagy szulfidjai, vagy egy megfelelő hordozón vagy hordozó nélkül. Különösen előnyös katalizátor a periódusos rendszer VIII csoportjába tartozó egy vagy több féni (vas, kobalt, nikkel), és egy vagy több VI B csoportba tartozó fém (bróm, molibdén és wolfram) kombinációja, mint például a kobalt és a molibdén, nikkel és wolfram és nikkel és molibdén, melyek alumínium-oxid katalizátorra vannak felvive.
A katalizátorokat előnyösen a szulfid formájukban alkalmazzuk. A katalizátorok szulfidálását bármely szakirodalomban jól ismert katalizátorok szulfidációjára alkalmas eljárással végrehajthatjuk. A szulfidképzést például ügy hajthatjuk végre, hogy a katalizátort egy kéntartalmú gázzal, például hidrogén és hidrogén-szulfid keverékével, hidrogén és szén-diszulfid keverékével, vagy hidrogén és egy merkaptán, például butil-merkaptán elegyével érintkeztetjük. Λ szulfidképzést úgy is végrehajthatjuk, hogy a katalizátort hidrogénnel és egy kéntartalmú szénhidrogén olajjal, például kéntartalmú kerozinnal vagy gázolajjal érintkeztetjük.
A katalizátorok egy vagy több promoLort tartalmazhatnak. Megfelelő promotorok azok a vegyületek, amelyek foszfort, fluort vagy bórt tartalmaznak. Λ promotoroknak az alkalmazása igen előnyös a katalizátor aktivitása, szelektivitása és stabilitása szempontjából.
A hidrogénezési eljárásban alkalmazható megfelelő katalizátor hordozók például a szilicium-dioxid, aluminium-dioxid, cirkóniuin-oxid, tórium-oxid, bór-oxid valamint ezeknek az oxidoknak az elegye, például a szilícium-alumínium-oxid, szilíciuni-magnézium-oxid és szilicium-cirkónium-oxid. Előnyösek azok a katalizátorok, amelyek hordozóként aluniíniuin-oxid hordozót tartalmaznak.
A katalizátorokra a fémeket vagy íéinvegyületeket bármely, a hordozás katalizátor előállítására ismert eljárással előállíthatjuk. A fémeket vagy fém vegyületeket előnyösen úgy visszük be a katalizátorba, hogy a hordozót egy vagy több lépésben ko-inipregnáljult, egy vagy több fémvegyüJetet tartalmazó vizes oldattal, majd megszárítjuk és kalcináljuk. Hogyha az impregnálást több lépésben hajtjuk végre, az anyagot az egymást követő impregnációs lépések között száríthatjuk és kalcinálhatjuk.
A katalizátorban jelenlévő fémek menynyisége széles körben változhat. Előnyösen a katalizátorok legalább 10 tőmegrész periódus rendszer VI B csoportjába tartozó fémet és/vagy legalább 3 tömegrész periódusos rendszer VIII csoportjába tartozó fémet tartalmaznak a hordozó 100 tőmegrészére számítva. A periódusos rendszer VI B és/vagy Vili csoportjába tartozó fémet akár 100 tömegrész mennyiségben is alkalmazhatjuk a hordozó 100 tőmegrészére számítva.
Λ hidrogénezési eljárásban alkalmazható előnyös katalizátorokat például az 1 493 6Z0 és az 1 546 398 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás írja le. Az itt leírt katalizátorok fluortartalmú katalizátorok, amelyek vagy nikkelt és/vagy kobaltot és ezen felül molibdént, nikkelt, wolframot tartalmaznak ahtmínium-oxidon mint hordozón, és amely katalizátoroknak a tömörített térfogattömege legalább 0,8 g/ml, legalább 3 tőmegrész nikkelt és/vagy kobaltot, 10 tömegrész molibdént és 20 tömegrész wolframot tartalmaznak a hordozó 100 tőmegrészére számítva. A fenti katalizátorokat alumínium-oxid hidrogélből állíthatjuk elő. A szárítás és kalcinálás után kapott xerogél tömörített térfogattömege kevesebb, mint 0,8 g/ml és a katalizátort az alábbi módon állíthatjuk elő:
a) hogyha a xerogél pórustérfogat hányadosa legalább 0,5 vagy (i) az aluminium-oxid hidrogélt szárítjuk és kalcináljuk, a nikkelt és wolframot a xerogélbe dolgozzuk bele, és még egyszer szárítjuk és kalcináljuk a készítményt, vagy (ii) a fémeket az alumínium-oxid hidrogélbe dolgozzuk be és szárítjuk és kalcináljuk a készítményt,
b) hogyha a xerogél pórustérfogat hányadosa kevesebb mint 0,5 akkor- vagy (i) az alumínium-oxid hidrogélbe legalább egy részét a fluornak bedolgozzuk, megszáritjuk és kalcináljuk a készítményt, a xerogélbe bedolgozzuk a nikkelt és wolframot, és még egyszer szárítjuk és kalcináljuk a készítményt, vagy (ii) az aluminium-oxid hidrogélbe a fémeket és a fluornak legalább egy részét bedolgozzuk, szárítjuk és
-511 kalciriáljuk a készítményt; egy további feltétel, hogyha a katalizátor készítése során a kiindulási anyag egy alumínium-oxid hidrogéi, amelynek a pórustérfogat hányadosa kevesebb, mint 0,5, megfelelő mennyiségű fluort kell bedolgozni ahhoz az alumínium hidrogélhez, hogy ebből a fluortartalmü alumínium oxid hidrogélből szárítás és kalcinálás után legalább 0,5 pörustérfogat hányadost! xerogél képződjön (a pórustérfogat hányadost a fentiekben említett nagy-britanniai szabadalmi leírások ismertetik).
Hogyha a találmány szerinti eljárás hidrogénezési lépésében egy olyan katalizátort alkalmazunk, amely nikkelt és wolf rámol tartalmaz, és amelyet a xerogél úton (vagyis a fémeknek a xerogélbe való bedolgozásával) állítottunk elő, előnyösen a katalizátor 3-12 tömegrész nikkelt és 20-75 tömegrész wolframot tartalmaz az aluminium-oxid 100 tömegrészére számítva, és különösen előnyős az a katalizátor, ahol a nikkel és a wolfram tömegaránya 1 ; 5-1 .' 7 közötti.
Hogyha a találmány szerinti eljárás hidrogénezési lépésében egy olyan katalizátort alkalmazunk, amely nikkelt és wolfraiuot tartalmaz, és amelyet a hidrogéles úton (vagyis a fémek hidrogélbe való bedolgozásával) állítottunk elő, előnyösen a katalizátor 25-50 tömegrész nikkelt és 50-80 tömegrész wolframot tartalmaz az aluminium-oxid hordozó 100 tömegrészére számítva, és különösen előnyösen a katalizátorban a nikkel : wolfram tömegarány 1 : 1,5-1 : 5.
A fentiekben említett katalizátorokban a jelenlévő fluor mennyisége előnyösen 0,5-10 tömegrész az aluminium-oxid 100 tömegrészére vonatkoztatva, hogyha a katalizátort a xerogéles módon állítottuk eló, és 10-25 tömegrész az aluminium-oxid 100 tömegrészére számítva, hogyha a hidrogéles úton állítottuk elő.
A fluorvegyúlet részben vagy teljes egészében, ahogy a helyzet kívánja, nagyon kényelmesen bedolgozható a katalizátorba in situ fluorozással, amely úgy oldható meg, hogy egy megfelelő fluorvegyűlelet, például orto-fluor-toluolt vagy difluor-elánt adunk a katalizátor fölött keresztülvezetett gázhoz és/vagy folyadékáramhoz.
Kívánt esetben a találmány szerint előállított hidrogélezetl termékek részben vagy egészben paraffinmentesithetók, hogy a végtermékként kapott kenő alapolajok tulajdonságai javuljanak. Megfelelő paraffínmentesilő eljárások az oldószeres paraffinmentesités és a katalitikus paraffinmentesités. Úgy is eljárhatunk, hogy némely hidrogénezett terméket oldószerrel paraffinmentesítünk, és másokat, különösen a magasabb forráspontú hidrogénezett termékeket katalitikusán paraffinmentesitjük, vagy a katalitikus paraffinmentesítés előtt oldószeres paraffinmentesíLést hajtunk végre.
Az oldószeres paraffinmentesíLést előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy két oldószert alkalmazunk, az egyikük feloldja az olajat és fenntartja a fluiditást alacsonyabb hőmérsékleten (metil-izobutil-ketont és különösen a toluolt alkalmazzák széles körben ebből a célból), inig a másik kis mennyiségű paraffint old alacsonyabb hőmérsékleteken és paraffin kicsapó szerként szolgál (a metil-etil-ketont alkalmazzák ebből a célból széles körben). A propánt és a klórozott szénhidrogéneket, például a diklór-metánt szintén alkalmazhatjuk. Általában, a paraffinmentesitendó terméket az oldószerekkel összekeverik és melegítik, hogy biztosítsák az oldódást. Az elegyet ezután lehűtik a szűrési hőmérsékletre, amely általában -10 - -40 °C között van. A lehűtött elegyet ezután leszűrik, és az elkülönült paraffint a lehűtött oldószerrel mossák. Végül az oldószereket a paraffin mentesített olajból és az elkülönült paraffinról szűréssel választják el, és az oldószereket recirkuláltatják az eljárás megfelelő lépésébe.
A katalitikus paraffinmentesitést előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a találmány szerinti eljárás szerint előállított hidrogénezett terméket hidrogénnel reagáltatjuk egy megfelelő katalizátor jelenlétében. Megfelelő katalizátorok a kristályos alumínium-szilikátok, például a ZSM-5 és a hasonló vegyületek, például a ZSM-8, ZSM-11, ZSM-23 és a ZSM-35, valamint a ferrit-típusú vegyületek. Jó eredmények érhetők el akkor is, hogyha kristályos aluminium-szilikát készítményeket alkalmazunk, ahol a különböző kristályos szerkezetek egyidejűleg vannak jelen.
A katalitikus paraffinmentesitést nagyon előnyösen úgy hajthatjuk végre, hogy 250-500 °C hőmérsékletet, 5-100 bar hidrogénnyomást, 0,1-5,0 kg/l.h térsebességet alkalmazunk, és a hidrogén/olaj arányt 100-2500 normál liter értéken tartjuk az olaj 1 kg-jára számítva. A katalitikus hidroparaffínmenLesítést előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy 275-450 °C hőmérsékletet, 10-75 bar hidrogén nyomást, 0,2-3 kg/l.h térsebességet alkalmazunk, és a hidrogén/olaj arányt 200-2000 normál liter hidrogén/kg olaj értéken tartjuk,
Azonban, hogyha oldószeres paraffinmentesítést alkalmazunk, és így paraffin képződik a paraffinmentesités során, előnyös lehet, hogyha a ragacsos laza szerkezetű paraffinnak legalább egy részéL hidrogénezzük, előnyösen egy fentiekben leírt hidrogénezési eljárással, azért, hogy izomerizál juk és/vagy enyhén hidrokrakkoljuk ezeket a paraffinokat, és izoparaffin alapolajokká alakítsuk át őket, amelyeknek különösen nagy a viszkozitási indexűk, például nagyobb, mint 110, mint az az 1 120 291 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás leírja.
-613
Lehetséges, bér nem feltétlenül szükséges a találmány szerint előállított alap kenőolajokat utókezelésnek alávelni, például egy hidrofinisliing kezelést alkalmazhatunk viszonylag enyhe hidrogénezési körülmények között, vagy enyhe extrakciót is végrehajthatunk, hogy bizonyos tulajdonságokat javítsunk, például az oxidációval szemben való ellenállóságot.
Hasznos lehet az is, hogyha a kapott termékhez más alap kenőolaj frakciók kis mennyiségét vagy ezek prekurzorait adjuk, azért, hogy bizonyos tulajdonságú alap olajat állítsunk elő. Ezt a lépést kívánt esetben azelőtt is végrehajthatjuk, mielőtt az alap kenőolajat a végső paraffinmentesítő eljárásba visszük.
A találmány szerinti eljárás szerint előállított alap olaj (frakciókat) sokféle felhasználási módra alkalmas kenőolajokká dolgozhatjuk fel, kívánt esetben megfelelő minőségű egy vagy több alapolajjal együtt, amelyeket más eljárással állítottunk elő.
A találmányt a következő példákkal illusztráljuk anélkül, hogy a találmányt a példákra korlátoznánk.
1. példa
Egy 500-as semleges alapolaj előállítása céljából, amelynek kinematikai viszkozitása 10,9 cSt 100 °C-on, egy 500-as semleges desztillátumot, melyet arab nehéz nyersolajból nyertünk (teljes nitrogéntartalmú 950 mg/kg) furfurollal extraháltunk, a katalitikus hidrogénezési eljárás előtt. Az extrakciót 85 °C-on hajtottuk végre, és az oldószer/betáplált olaj arány 0,8 volt.
A kapott paraffinos raffinát intermedier teljes szerves nitrogénlartalma 410 mg/kg volt. A paraffinos raffinát intermediert ezután katalitikus hidrogénezésnek vetettük alá egy fluorozott nikkel/wolfram katalizátor jelenlétében, mely katalizátor alumíniuin-oxid hordozóra volt felvive és 0,5 tömeg% nikkelt, 23 tömeg% wolTramot (a kezdeti oxidos katalizátorra kifejezve) és 3 tömeg?» fluort tartalmazott. A katalitikus hidrogénezést a reaktor bevezetésnél mért 140 bar hidrogén parciális nyomásnál 0,71 t/m3 . h térfogatsebességen és 366 °C-on hajtottuk végre.
Miután a katalitikus hidrogénezés után kapott termék teljes mennyiségét ledesztillálLuk, a fentiek szerinti oldószeres paraffinmentesítés után 500-as semleges alapolajat kaptunk 53?4-os kitermeléssel az 500-as semleges desztillátumból. Az 500-as semleges alapolaj dermedéspontja -9 °C alatt volt, és a VI (viszkozitás! index) 95 volt. Ezt az alapolajat standard oxidációs vizsgálatoknak vetettük alá. A kívánt minimális extrakciós hatékonyság az f · Phz S»1, ahol az f jelentését a fentiekben deffiniáltuk, 654 mg/kg nitrogéntartalmú paraffinos raffinálumnak fe8 lel meg. Ez azt jelenti, hogy az 500-as semleges desztillátumot 0,63-szor kell oldószerrel extrahálni ahhoz, hogy elérjük a maximálisan megengedhető nitro gén tar tál mát.
11,2 cSt (100 °C) kinematikus viszkozitású 500-as semleges alapolajat állítottunk elő egy 500-as semleges desztiliátuinböl, melyhez kiindulási anyagként egy hasonló arab nehéz nyersolajat használtunk, melynek teljes szerves nitrogéntartalma 940 mg/kg volt. Az eljáráshoz csak oldószeres extrakciót alkalmaztunk. A furfurolos extrakciót 110 °C-on hajtottuk végre, és a furfurol/betáplált olaj aránya 2,7 volt. Az így kapott alapolaj viszkozitási indexe hasonló volt, mint az előzőé, és a standard oxidációs tesztekben ugyanúgy viselkedett. Ebben az esetben a teljes szerves nitrogéntartalom 91%-át távolitottuk el, mig az 500-as semleges desztillátumra számított kitermelés csak 41% volt.
2. példa
100 °C-on 7,7 cSt kinematikai viszkozitású 250-es semleges alapoiaj előállítása céljából 760 mg/kg teljes szerves nitrogén vegyület tartalmú arab nehéz nyersolajból származó 250-es semleges desztillátumot furfurollal extraháltunk a katalitikus hidrogénezési kezelés előtt. Az extrakciót 81 °C-on hajtottuk végre, és az oldószer/betáplált olaj arányt 1,4 értéken tartottuk. Az intermedierként kapott paraffinos raffinát termék teljes szerves niLrogéntartalma 180 mg/kg volt. Az intermedier paraffinos raffinátumot ezután katalitikusán hidrogéneztük, az 1. példában leirt katalizátor jelenlétében. A katalitikus hidrogénezést a reaktor bevezetésnél mért 140 bar hidrogén parciális nyomáson 0,73 t/ni3 · h térsebességnél és 350 °C-on hajtottuk végre.
Miután a katalitikus hidrogénezés után kapott folyadék teljes mennyiségét újradeszLilláltuk a fentiek szerinti oldószeres paraffinmentesités után, 250-es semleges alapolajat kaptunk 59,8%-os kitermeléssel a 250-es semleges desztillátumra számítva. A 250-es semleges alapolaj dermedéspontja -9 °C alatt volt, viszkozitás! indexe 97. Ezt az alapolajat standard oxidációs vizsgálatokkal vizsgáltuk. A kívánt minimális extrakciós hatékonyság az f Phz · Sv'1 kifejezés szerint, ahol f jelentése a fentiekben definiált, egy olyan paraffinos raffinátumnak felel meg, amelynek a teljes szerves nitrogéntartalma 580 mg/kg. Ez azt jelenti, hogy a 250-es semleges desztillálumot 0,30-szor kell oldószerrel extrahálni ahhoz, hogy a maximálisan megengedhető nitrogéntartalom jelen legyen benne.
A 250-es semleges alapolajat, melynek viszkozitása 7,3 cSt 100 °C-on, 610 mg/kg teljes szerves nitrogéntartalmú arab nehéz nyersolajból nyert 250-es semleges desztillátumból állítottuk eló. Λ furfurolos extrakciót
-715 °C-on hajtottuk végre, és az oldószer/betáplált olaj arányt 2,6 értéken tartottuk. Az így kapott alapolaj viszkozitási indexe hasonló volt, és ugyanolyan módon viselkedett a standard oxidációs tesztekben. Ebben az esetben a teljes szerves nitrogéntartalom 92%-át távolítottuk el, míg a 250-es semleges desztillátuni számított kitermelés 44,5% volt.
3. példa
100 °C-on 29,5 cSt kinematikai viszkozitású könnyüolaj előállítása céljából 1880 mg/kg teljes szerves nitrogéntartalmú nyersolajból nyert aszfaltmentesitett olajat furfurollal extraháltunk a katalitikus hidrogénezés előtt. Az extrakciót 110 °C-on hajtottuk végre, és az oldószer/betáplált olaj arányt 2,4-re állítottuk be.
Az intermedierként kapott paraffinos raffinátum teljes szerves nitrogéntartalmú 820 mg/kg volt. Ezután az intermedier paraffinos raffinátumot katalitikusán hidrogénezzük az 1. példában leirt katalizátor jelenlétében. A katalitikus hidrogénezést 140 bar, a reaktor bemeneténél mért hidrogén parciális nyomásnál, 0,6 t/m3 · h térsebességnél és 371 °C hőmérsékleten hajtottuk végre.
Miután a katalitikus hidrogénezés után kapott újradesztillált folyadékot oldószerrel a fentiek szerint paraffinmentesilettük, 51%-os kitermeléssel könnyű olajat kaptunk az aszfaltmentesített olajra számítva. A könnyüolaj dermedéspontja -9 °C alatt volt, viszkozitási indexe 96. Ezt az alapolajat standard oxidációs tesztekkel vizsgáltuk. A kívánt minimális extrakciós hatékonyság az f · P112 · Sv'1 kifejezés alapján, amelyben f jelentése 4,5, egy olyan paraffinos raffinátumnak felel meg, amelynek a teljes szerves nitrogéntartalma 1050 mg/kg. Ez azt jelenti, hogy az aszfaltmentesitett olajat a maximálisan megengedhető nitrogéntartalom 0,78-ad részéig extraháltak.
1700 mg/kg teljes szerves nitrogéntartalmú nyersolajból előállított aszfaltmenlesíLett olajból 100 °C-on 35 cSt viszkozitású kőnnyűolajat állítottunk elő csak oldószeres extrakcióval. A furfurolos extrakciót 140 °C-on hajtottuk végre, és az oldószer/betáplált olaj arányt 2,9 értéken tartottuk. Az így kapott könnyűolaj viszkozitási indexe hasonló volt, és ugyanolyan módon viselkedett, mint az előző olaj a standard oxidációs vizsgálatokban. Ebben az esetben a teljes szerves nitrogéntartalom 82%-át távolítottuk el, mig az aszfaltmentesitett olajra számított kitermelés 4 1 % volt.
4. példa
100 °C-on 11,25 cSt kinematikus viszkozitású 500-as semleges alapolaj előállítása céljából 2430 mg/kg szerves nitrogéntartalmú iráni nehéz nyersolajból származó 500-as semleges desztillátuinot furfurollal extraháltunk a katalitikus hidrogénezés előtt. Az extrakciót 90 °C-on hajtottuk végre, és az oldőszer/olaj arány 0,9 volt.
Az intermedierként kapott paraffinos raffinátum teljes szerves nitrogéntartalma 543 mg/kg volt. A paraffinos raffinátum intermediert ezután katalitikusán hidrogéneztük az 1. példában leírt hidrogénező katalizátor jelenlétében. A katalitikus hidrogénezést 140 bar, a reaktor bevezetésnél mért hidrogén parciális nyomáson 0,8 t/m3 h térsebességnél és 35 °C hőmérsékleten hajtottuk végre.
A katalitikus hidrogénezés után kapott újradesztillált termék oldószeres extrakciója után 500-as semleges alapolajat kaptunk 46%-os kitermeléssel, az 500-as semleges desztillátumra számítva. Az 500-as semleges alapolaj dermedéspontja -9 °C alatt volt, és viszkozitási indexe 96 volt. Az alapolajat standard oxidációs vizsgálatokkal vizsgáltuk. A kivánt minimális extrakciós hatékonyság az f P112 · Sv1 definíció szerinti, mely képletben f-et a fenti módon határoztuk meg, 612 mg/kg teljes szerves nitrogéntartalmú paraffinos raffinátumnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy az 500-as semleges desztillátuinot 0,89-szer kell oldószerrel extrahálnunk ál hoz, hogy a maximálisan megengedhető nitrogéntartalom jelen legyen benne.
Ugyanolyan minőségű termék előállítása céljából ugyanezt a típusú desztillátumot szokványos módon oldószerrel extrabáltuk, és az alapolaj kitermelése jelentősen csökkent. Kísérletünk során azt találtuk, hogy a semleges desztillátumra számítva az alapolaj kitermelése csak 20% volt. Ezen felül sokkal nagyobb oldószer/betáplált olaj arányt kellett alkalmaznunk ahhoz, hogy megfelelő minőségű 5C0-as semleges alapolajat kapjunk.
5. példa
Az oxidációval szemben ellenállóképesség mérése céljából a találmány szerinti eljárással előállított, az előző példákban leírt alapolajokat a J. Inst. Petr. 48 (1962) irodalmi helyen leírt oxidációs vizsgálatnak vetettük alá. Ebben a vizsgálatban a gátolt oxidációs stabilitást a percekben mért indukciós periódusban számoltuk. Mint minimális érték, 100 perc szükséges. Az 1-4. példákban leírt találmány szerint előállított alapolajok indukciós periódusa 127, 160, 158 és 137 volt.

Claims (4)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Továbbfejlesztett eljárás alap kenőolajok előállítására nitrogén-tartalmú desztillá.umokből és/vagy aszfaltmentesitett olajok9
    -817 bői, azzal jellemezve, hogy a nitrogén-tartalmú deszlilláLuniot és/vagy aszfallnienlesitelt olajai - amelyek nitrogéiilartalma mg/kg-ban kifejezve meghaladja az f · Phz · Sv1 öszszefüggés alapján számítolt értéket, ahol f jelentése a végtermék viszkozitási állandója, melyet a 2,15 + 0,12 Viuo összefüggés alapján számolunk, ahol Vmo jelentése a végtermék kinematikus viszkozitása cSt-ban, azzal a megkötéssel, hogy ha a végtermék könnyű hengerolaj, f értéke 4,5, és P112 jelentése a hidrogén parciális nyomása a hidrogénezés során bar-bán, Sv jelentése a hidrogénezés t/m3 · órá-ban azzal a a nitrogéntartalom max. furfurollal a fenti összefüggés alapján számítolt nitrogéntartalom 0,3-0,95-öd részének eléréséig, 50-135 °C hőmérsékleten 0,4-4 közötti furfurol/olaj arány alkalmazásával extrahálunk, majd a kapott raffinátumot nikkelt, wolframot és adott esetben fluort is tartalmazó katalizátor jelenlétéalatti Lérsebesség megkötéssel, hogy 2500 mg/kg lehet 10 ben, 290-125 °C közötti hőmérsékleten, 80-200 bar hidrogén nyomás, 0,5-1,5 t/m3 · óra térsebesség és 300-5000 normál liter hidrogón/kg olaj arány mellett hidrogénezünk, majd adott eseLben a kapott termékből elválasztott olajos frakciót ismert módon paraffinmentesitjük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést 325-380 °C hőmérsékleten, 100-150 bar hidrogén nyomáson, 0,5-1,2 t/m3 · óra térsebesség és 500-2000 standard liter per kg olaj hidrogén/olaj arány mellett végezzük.
  3. 3. Az l. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a furfurolos extrakciót a megadott szorzat alapján számított nitrogéntartalom 0,1-0,9-ed részének eléréséig végezzük.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a paraffinmentesitést oldószerrel végezzük.
HU853934A 1984-10-12 1985-10-10 Process for producing lubricating oil HU196448B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB848425837A GB8425837D0 (en) 1984-10-12 1984-10-12 Manufacture of lubricating base oils

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT44067A HUT44067A (en) 1988-01-28
HU196448B true HU196448B (en) 1988-11-28

Family

ID=10568098

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU853934A HU196448B (en) 1984-10-12 1985-10-10 Process for producing lubricating oil

Country Status (19)

Country Link
US (1) US4622129A (hu)
EP (1) EP0178710B1 (hu)
JP (1) JPH072952B2 (hu)
KR (1) KR930011067B1 (hu)
CN (1) CN1007732B (hu)
AR (1) AR243922A1 (hu)
AU (1) AU572001B2 (hu)
BR (1) BR8505038A (hu)
CA (1) CA1249538A (hu)
DE (1) DE3586887T2 (hu)
DK (1) DK167880B1 (hu)
GB (1) GB8425837D0 (hu)
HU (1) HU196448B (hu)
MX (1) MX168425B (hu)
NO (1) NO167515C (hu)
SG (1) SG9594G (hu)
SU (1) SU1507213A3 (hu)
YU (1) YU45746B (hu)
ZA (1) ZA857823B (hu)

Families Citing this family (27)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8518940D0 (en) * 1985-07-26 1985-09-04 Shell Int Research Manufacture of lubricating base oils
JPS6330550A (ja) * 1986-07-24 1988-02-09 Nippon Zeon Co Ltd アクリレ−ト系エラストマ−加硫性組成物
US4822476A (en) * 1986-08-27 1989-04-18 Chevron Research Company Process for hydrodewaxing hydrocracked lube oil base stocks
US5098551A (en) * 1989-05-30 1992-03-24 Bertaux Jean Marie A Process for the manufacture of lubricating base oils
DE69307915T3 (de) * 1992-10-28 2001-03-01 Shell Int Research Verfahren zur herstellung von basisschmierölen
US5300213A (en) * 1992-11-30 1994-04-05 Mobil Oil Corporation Process for making basestocks for automatic transmission fluids
US5376257A (en) * 1993-08-02 1994-12-27 Nippon Petroleum Refining Company, Limited Process for feed oil refining for production of lubricating oil
WO1995005435A1 (fr) * 1993-08-12 1995-02-23 Aktsionernoe Obschectvo Otkrytogo Tipa 'yaroslavnefteorgsintez' Procede d'obtention de petroles lampants
AU688610B2 (en) * 1994-11-16 1998-03-12 Shell Internationale Research Maatschappij B.V. Process for improving lubricating base oil quality
EP0712922B1 (en) 1994-11-16 2000-02-23 Shell Internationale Researchmaatschappij B.V. Process for improving lubricating base oil quality
US5976353A (en) * 1996-06-28 1999-11-02 Exxon Research And Engineering Co Raffinate hydroconversion process (JHT-9601)
US6592748B2 (en) 1996-06-28 2003-07-15 Exxonmobil Research And Engineering Company Reffinate hydroconversion process
US6325918B1 (en) 1996-06-28 2001-12-04 Exxonmobile Research And Engineering Company Raffinate hydroconversion process
BR9710321A (pt) * 1996-07-16 1999-08-17 Chevron Usa Inc Processo para produzir uma mat-ria prima de Äleo lubrificante e mat-ria prima de Äleo lubrificante
US6096189A (en) * 1996-12-17 2000-08-01 Exxon Research And Engineering Co. Hydroconversion process for making lubricating oil basestocks
US6974535B2 (en) 1996-12-17 2005-12-13 Exxonmobil Research And Engineering Company Hydroconversion process for making lubricating oil basestockes
US6099719A (en) * 1996-12-17 2000-08-08 Exxon Research And Engineering Company Hydroconversion process for making lubicating oil basestocks
CN1055720C (zh) * 1997-09-10 2000-08-23 中国石油化工总公司 润滑油基础油脱氮工艺
US6444865B1 (en) 1997-12-01 2002-09-03 Shell Oil Company Process wherein a hydrocarbon feedstock is contacted with a catalyst
US20040112792A1 (en) * 1998-02-13 2004-06-17 Murphy William J. Method for making lube basestocks
EP1062306B1 (en) 1998-02-13 2017-08-09 ExxonMobil Research and Engineering Company A lube basestock with excellent low temperature properties and a method for making
AU5399100A (en) * 1999-05-28 2000-12-18 Shell Internationale Research Maatschappij B.V. Process to prepare a lubricating base oil
US20080083655A1 (en) * 2006-10-06 2008-04-10 Bhan Opinder K Methods of producing a crude product
CN102041088B (zh) * 2009-10-13 2014-06-04 上海孚科狮化工科技有限公司 合成润滑油基础油的加氢工艺
US8480880B2 (en) * 2011-01-18 2013-07-09 Chevron U.S.A. Inc. Process for making high viscosity index lubricating base oils
KR101955702B1 (ko) * 2011-07-31 2019-03-07 사우디 아라비안 오일 컴퍼니 아스팔트 및 탈황 오일을 제조하는 통합 공정
EP3397723B1 (en) 2015-12-28 2021-02-17 ExxonMobil Research and Engineering Company Lubricant base stock production from disadvantaged feeds

Family Cites Families (21)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3256175A (en) * 1964-10-23 1966-06-14 Chevron Res Production of lubricating oils from aromatic extracts
GB1182885A (en) * 1968-09-05 1970-03-04 Shell Int Research A process for the production of very High-Viscosity-Index Lubricating Oils
US3579437A (en) * 1969-04-03 1971-05-18 Sun Oil Co Preparation of high v.i. lube oils
US3880747A (en) * 1970-09-08 1975-04-29 Sun Oil Co Pennsylvania Catalytic hydrofinishing of lube oil product of solvent extraction of petroleum distillate
US3702817A (en) * 1970-10-06 1972-11-14 Texaco Inc Production of lubricating oils including hydrofining an extract
US3779896A (en) * 1971-08-04 1973-12-18 Texaco Inc Lube oil manufacture
GB1429291A (en) * 1972-03-07 1976-03-24 Shell Int Research Process for the preparation of lubricating oil
US3816295A (en) * 1972-12-14 1974-06-11 Texaco Inc Production of lubricating oils
US3929616A (en) * 1974-06-26 1975-12-30 Texaco Inc Manufacture of lubricating oils
CA1117455A (en) * 1977-12-20 1982-02-02 Mobil Oil Corporation Manufacture of lube base stock oil
US4259174A (en) * 1979-03-19 1981-03-31 Mobil Oil Corporation Catalytic dewaxing of hydrocarbon oils
US4229282A (en) * 1979-04-27 1980-10-21 Mobil Oil Corporation Catalytic dewaxing of hydrocarbon oils
FR2466499A1 (fr) * 1979-10-05 1981-04-10 British Petroleum Co Procede de fabrication d'huiles minerales a haut indice de viscosite, peu visqueuses, a volatilite et resistance a l'oxydation ameliorees
US4261813A (en) * 1979-11-05 1981-04-14 Atlantic Richfield Company Denitrogenation of oils with reduced hydrogen consumption
US4297206A (en) * 1980-02-01 1981-10-27 Suntech, Inc. Solvent extraction of synfuel liquids
US4272362A (en) * 1980-02-01 1981-06-09 Suntech, Inc. Process to upgrade shale oil
US4372839A (en) * 1981-01-13 1983-02-08 Mobil Oil Corporation Production of high viscosity index lubricating oil stock
US4426280A (en) * 1982-02-09 1984-01-17 Occidental Petroleum Corporation Process for removing nitrogen from shale oil
JPS59147083A (ja) * 1983-02-10 1984-08-23 Idemitsu Kosan Co Ltd 潤滑油基油の製造方法
AU574688B2 (en) * 1983-08-31 1988-07-14 Mobil Oil Corp. Lube oils from waxy crudes
JPS60120793A (ja) * 1983-12-06 1985-06-28 Nippon Mining Co Ltd 潤滑油基油の製造方法

Also Published As

Publication number Publication date
YU45746B (sh) 1992-07-20
EP0178710A2 (en) 1986-04-23
CA1249538A (en) 1989-01-31
NO167515B (no) 1991-08-05
MX168425B (es) 1993-05-25
JPH072952B2 (ja) 1995-01-18
KR860003330A (ko) 1986-05-23
AU572001B2 (en) 1988-04-28
EP0178710A3 (en) 1987-12-02
BR8505038A (pt) 1986-07-29
US4622129A (en) 1986-11-11
KR930011067B1 (ko) 1993-11-20
ZA857823B (en) 1986-05-28
DK463185D0 (da) 1985-10-10
DE3586887T2 (de) 1993-05-27
NO854026L (no) 1986-04-14
SG9594G (en) 1994-04-15
HUT44067A (en) 1988-01-28
CN1007732B (zh) 1990-04-25
NO167515C (no) 1991-11-13
AU4848885A (en) 1986-04-17
DE3586887D1 (de) 1993-01-21
AR243922A1 (es) 1993-09-30
YU161285A (en) 1987-12-31
CN85107475A (zh) 1986-04-10
DK463185A (da) 1986-04-13
EP0178710B1 (en) 1992-12-09
GB8425837D0 (en) 1984-11-21
SU1507213A3 (ru) 1989-09-07
JPS6197386A (ja) 1986-05-15
DK167880B1 (da) 1993-12-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU196448B (en) Process for producing lubricating oil
US5462650A (en) Process for producing low viscosity lubricating base oil having high viscosity index
KR100191688B1 (ko) 점도 지수가 높은 저점도 윤활유 기유의 제조방법
US4062758A (en) Process for the conversion of hydrocarbons in atmospheric crude residue
EP0324528B1 (en) Process for the preparation of a lubricating base oil
US5378351A (en) Process for the preparation of lubricating base oils
EP0215496B1 (en) Process for the manufacture of lubricating base oils
EP0400742B1 (en) Process for the manufacture of lubricating base oils
US5143595A (en) Preparation of oxidation-stable and low-temperature-stable base oils and middle distillates
US3660273A (en) Production of improved lubricating oils by hydrocracking and solvent extraction
RU2675852C1 (ru) Способ получения высокоиндексных компонентов базовых масел группы iii/iii+
US3816295A (en) Production of lubricating oils
US7132043B1 (en) Process to prepare a lubricating base oil
US3652448A (en) Production of improved lubricating oils
US3617476A (en) Lubricating oil processing
US3790470A (en) Production of lubricating oils
US3684684A (en) Production of oils stable to ultra-violet light
US3766055A (en) Lubricating oils by hydrocracking and solvent extraction
SU1681735A3 (ru) Способ получени керосина и/или газойл
JPS5819720B2 (ja) タンカスイソテンカホウ
JP2521873B2 (ja) 潤滑基油の製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee