HU196424B - Process for production of pilicyclic-ether-antibiotics and fodder containing such substances - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás a savas policiklusos-éter-antibiotikumok kóré egy új tagjának előállítására. Az antibiotikumok ezen csoportja a sejtmembránon át történő kation transzportra fejt ki biológiai hatást. Az antibiotikumok ezen csoportjába tartoznak például a jól ismert monenzin, nigericin, grizorixin, dianemicin, meduramicin, naraíin szalinomicin, lazalocid, mutalonucin, ionomicin és leuzeramicin. A témakört Westley dolgozta fel a .Polyether Antibiotics című közleményében [lásd az Adv Appl. Microbiol., 22 177 (1977) szakirodalmi helyen].

Az előzőekben felsorolt policiklusos-éter-antibiotíkumok Gram-pozitív baktériumok, gombák és protozoák ellen hatásosak, különösen jó coccidium-ellenes hatást fejtenek ki. Ezért állatok különféle fertőzéseinek kezelésére használják ezeket változó mértékű sikerrel.

Az ismert, protozoák által előidézett betegség, a coccidiózis továbbra is jelentős problémát jelent, a betegség meggátlása az állatgyógyászatban, különösen a baromfiiparban gazdasági jelentőséggel bír.

A coccidiózis egy vagy több Eimeria vagy Isospora faj által okozott fertőzés eredménye (a téma összefoglalását lesd Lund és Farr .Diseases of Poultry 5. kiadás, kiadó: Biester és Schwarte; Iowa State University Press, Ames, la, 1965, 1056-1096. oldal szakirodalmi helyen). Hat olyan coccidium faj van, amelyek fogékony csirkék körében jól észlelhető morbiditást okoznak. Az Eimeria tenella, az E. necatrix, az E. brunetti, az E. acervulina, az E. maxima és az E. mívati közvetlenül, az emésztőrendszer epitheliális sejtjeinek pusztítása révén vagy közvetve, toxinok termelése útján okoz károsodást. Ugyanezen nemzetségbe tartozó három másik protozoa fajt viszonylag ártalmatlannak tekintünk; azonban ezek, az E. mitis, az E. hagani és az E. praecox a tömeggyarapodás csökkenését okozhatják, ronthatják a táp hatékonyságát és a tojáshozamot.

A coccidiózis okozta nagy gazdasági veszteség miatt tovább folytatódik a coccidium-ellenes szerek utáni kutatás.

Az enteritisz egy másik olyan kór, amely nagy gazdasági veszteséget okozhat az állattenyésztőknek. Az enteritisz a csirkék, sertések, szarvasmarhák és birkák körében jelentkezik, és főként anaerob baktériumoknak, különösen Clostridium perfringensnek és vírusoknak tulajdonítható. A kérődzők enterotoxémiája - amelynek egy példája birkák .túlevéses kórja (.overeating disease) - olyan állapot, amelyet C. perfringens fertőzés okoz.

Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált leggyakoribb sertés-betegség a sertés-dizentéria. Ez a betegség számos más országban is elterjedt, és szerte a világon évente jelentős veszteséget okoz a sertésállományban. A közelmúltban ismerték fel, hogy az ezt a betegséget okozó organizmus egy nagy spirochéta. Ezt az organizmust, a Treponeraa hyodysenteriaet izolálták, és a betegség kiváltására képesnek találták. [Lásd a Harris, D. L. és mtsai .Swine Dysentery-1, Inoculation of Pigs with Treponeraa hyodysenteriae (New Species) and Reproduction of the Disease, Vet. Med/SAC, 67, 61-64, (1972) szakirodalmi helyen.] A következőkben szereplő vizsgálati adatok ezzel az organizmussal végzett vizsgálatokra vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy nem ismeretes, hogy vajon a T. hyodysenteriae a sertés dizentéria egyetlen kórokozója-e. Az elérhető adatok azonban arra engednek következteni, hogy ez a fertőzésnek egy elsődleges forrása.

Az állatorvosi tudománynak egy másik, gazdasági szempontból kívánatos célja a kérődzők, így a szarvasmarha és az egygyomrú állatok, például sertés tenyésztési hatékonyságának növelése, például gyorsabb gyarapodás vagy a hatékonyabb táphasznosítás elérése. A kérődzötáp nagyobb tápanyagkomponerseinek hasznosítási mechanizmusa jól ismert. Az állat bendőjében lévő mikroorganizmusok a szénhidrátokat monoszacharidokká bontják, majd a monoszacharidokat piruvát-vegyületekké alakítják. A piruvátok mikrobiológiai folyamatokban acetátokká, butirátok ká vagy propionátokká - együttesen illékony zsirsavakké-metabolizálódnak. A metabolizmus részletesebb ismertetését Leng tette közzé a .Physiology of Digestion and Metabolism in the Ruminant, kiadók: Phillipson és mtsai, Oriel Press, Newcastle-upon-Tyne, Anglia, 1970, 408-410. oldal, szakirodalmi helyen.

Az illő zsírsavak hasznosításának relatív hatékonyságával McCullogh; [.Feedstuffs, 1971. június, 19.]; Eskeland és mtsai; [J. An. Sci., 33, 282, (1971)], illetve Church és mtsai [.Digestive Physiology and Nutrition of Ruminants, 2, 622. és 625. oldal, Í1971] foglalkoznak. Bár az acetátok és butirátok is hasznosulnak, a propionátok ezeknél nagyobb hatékonysággal hazsnosulnak. Továbbá, ha túl kevés' propionát van jelen, az állatokban ketózis fejlődhet ki. Ennek megfelelően jó hatásúak azok a vegyületek, amelyek elősegítik a propionátok nagyobb arányban való képződését a szénhidrátokból, elősegítve ezzel a szénhidráthasznosulás hatékonyságát és egyúttal csökkentve a ketózis előfordulási gyakoriságát.

A találmány tárgya eljárás új savas policiklusos-éter-antibiotikum előállítására. A 0 169 011. számú európai szabadalmi iratban az (I) általános képletű, UK-58 852 jelölésű savas policiklusos-éter-antibiotikumot ismertetik. Az (1) általános képletben R és R¹ mindegyike hidrogénatom. A vegyüietet japán talajmintából izolált Actinomadura roseorufa Huang sp. nov., ATCC 39 697 mikroorganizmus vizes tápközegben, süllyesztett, levegővel kevert tenyészetéből nyerik.

Azt találtuk, hogy az UK-58 852 jelölésű antibiotikum gondosan ellenőrzött körülmények között való hidrolizálása az egyik kapcsolódó glükongyürü lehasadásához vezet, és az így keletkező új vegyület igen széles 5 spektrumú coccidium-ellenes hatással bír, és toxieitási profilja jobb, mint az UK-58 852 jelölésű antibiotikumé.

A találmány tárgya ezért az (I) képletű, UK-61 689 jelölésű antibiotikum és gyógyé- 10 szati célra alkalmas kationos sóinak előállítási eljárása. Ilyen kationos sók például a nátrium- és káliumsók. A találmány szerint az UK-58 852 jelölésű antibiotikumot vagy kationos sóját ellenőrzött körülmények között 15 hidrolizálják.

Az UK-58 852 jelölésű antibiotikum hidrolízisét p-toluolszulfonsavval végezzük acetonitril-viz oldószerrendszerben. Az acetonitril-víz oldószerelegy előnyösen 5-0,5% vizet 20 tartalmaz. A p-toluolszulfonnsavat előnyösen az UK-58 852 jelölésű antibiotikum-nátriumsójának 1 móljára számított 1,1 mólekvivalens mennyiségben alkalmazzuk.

A reagáitatást általában szobahömérsék- 25 létén végezzük és vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal követjük nyomon, míg a kívánt termék optimális hozamát elérjük. A reakcióidő általában 1-3 óra p-toluolszulfonsav és acetonitril-viz oldószerrendszer alkalmazása 30 esetén, de az alkalmazott savtól és oldószerrendszertől függően változó. Miután a reakció lényegében befejeződött, a reakcióelegyet nátrium-hidrogén-karbonát felesleggel semlegesítjük, besűrítjük, dietil-éterrel vagy diklór-metánnal extraháljuk és ismert, szilicium-dioxidos gélkromatográfiás eljárással tisztítjuk. A végterméket ezután szabad savként vagy megfelelő kationos sóként átkristályosithatjuk.

Más eljárás szerint az UK-61 689. jelölésű antibiotikumot előállíthatjuk az UK-58 852 jelölésű antibiotikumot tartalmazó nyers fermentációs extraktuinból is. Ennek megfelelően a metil-izobutil-ketonos (MIBK) fermentációs, extraktumot besűrítjük és előnyösen acetonitril-viz elegyben oldjuk, majd p-toluolszulfonsavval kezeljük. Az előnyös acetonitril-viz elegy 5% vizet tartalmaz, és nyers fermentációs olaj aránya a p-toluolszulfonsavhoz 9:1. Ez az arány csak hozzávetőleges, a fermentációs extraktum összetételétől függően változhat.

Az UK-61 689. jelölésű antibiotikum számos Gram-pozitiv mikrooganizmus szaporodását gátolja. Az I. táblázatban erre vonatkozó in vitro vizsgálataink eredményeit ismertetjük. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy tápközeget és különböző koncentrációjú UK-61 639. jelölésű antibiotikumot tartalmazó csósorozatot a vizsgálandó organizmussal beoltunk és 24 órán át tenyésztjük. Megállapítjuk a vegyületnek azt a minimális koncentrációját (pg/ml), amely az adott organizmus szaporodását, gátolja.

I. Táblázat

Antibakteriális aktivitás

Organizmus	A törzs jele	MIC pg/ml
Clostridium perfringens	10A006·	25
	10A009	3.1
Actinomyces pyogenes	14D002	0.39
	14D008	0.39
	14D011	0.39
Treponema hyodysenteriae	94A001	6.25
	94A0Q2	6.25
	94A007	3.12
	94A008	3.12

Az Uk-61 689. jelölésű antibiotikumnak és sóinak csirkék coccidium fertőzése elleni hatásosságát a következő módon határoztuk meg: 3-5 db 10 napos, patogénmentes, fehér 55 leghorn kakasokból álló csoportokat egyenletesen bekevert UK-61 689. jelölésű antibiotikumokat vagy nátriumsóját és/vagy káliumsóját tartalmazó keveréktápon tartunk. A táppal való etetés 24. órájának elteltével az 60 állatokat per os megfertőzzük az adott, vizsgált Eimera faj oocisztáival. Más, a fentivel azonos korú és fajú, 3-5 állatból álló csoportokat a fentihez hasonló, de az UK-61 689. jelölésű antibiotikumot vagy sóit nem tártál- 65 mazó keveréktápon tartunk. Az állatokat 24 óra elteltével a fenti módon megfertőzzük. Ezek az állatok szolgálnak kontrollként. A csirkék egy másik, a fentiekhez hasonló újabb 3-5 fős csoportját ugyancsak az UK-61 689, jelölésű antibiotikumot, illetve sóit nem tartalmazó táppal etetjük, de nem fertőzzük meg coccidiummal. Ezek az állatok szolgálnak normál kontrollként. A kezelések eredményét E. acervulina alkalmazásakor 5 nap elteltével, minden egyéb fertőzésnél 6 nap elteltével értékeljük ki.

A coccidium-ellenes aktivitás méréséhez E. tenella alkalmazása mellett a J. E. Lynch szerinti 0-4 fokozatú károsodási skála szolgált [Lásd az .A New Method fór the Primarv Evaluation of anticoccidíal Activíty ,Am. J. Vet. Rés., 22 324-326 (1961) szakirodalom helyen], egyéb fajok esetén, a J. Johnson és W. H. Reid {Anticoccidíal Drugs. Lesion Scoring Techniques in Battery and Floor Pen Experiments in Chicks, Exp. Parasit., 28, 30-36 (1970)] módosításával kidolgozott 0-3 fokozatú értékelési rendszert használtuk. Bármely kezelt csoport károsodását jelölő skálaévtékét a fertőzött kontroll károsodást jelölő skálaértékével elosztva állandó arányt kapunk.

Azt találtuk, hogy az Uk-61 689. jelölésű antibiotikum és kationos sói kiváló hatást gyakorolnak baromfi coccidiumfertőzésével szemben. Ezek a vegyületek csirkék tápjába 1S-120 ppm mennyiségben bekeverve, alkalmasak Eimera tenella, E. acervulina, E. maxima, E. brunetti és E. necatrix okozta fertőzések leküzdésére.

Az állattápok értékét általában közvetlenül, az állat etetésével határozzák meg. Az 1 197 826. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban olyan in vitro emésztési eljárást (.bendö eljárás) ismertetnek, amely állattápok értékelésénél könnyen megvalósítható és nagy pontosággal mérhető általa a tápban a mikroorganizmusok által okozott változás. A tápot, bendó-inokulumot és különféle nóvekedésserkentő anyagokat gondosan szabályozott körülmények mellett laboratóriumi egységbe viszik be, majd abból visszanyerik, és kritikusan és folyamatosan tanulmányozzák a változásokat az alatt a folyamat alatt, amíg a mikroorganizmusok elfogyasztják a tápot. A bendőfolyadék propionsavtartalmának növekedése azt jelzi, hogy a tápkombinációhoz adott növekedésserkentő a kívánt hatást váltja ki az általános kérődzöteljesitményben. A propionsavtartalom változását a kontroll bendöfolyadékához viszonyítva százalékban fejezzük ki. A bendőfolyadék propionsavtartalmának növekedése és az állat jobb gyarapodása közötti megbízható korreláció meghatározására hosszú tartamú in vívó etetési vizsgálatokat végzünk.

A bendőfolyadékot fisztulával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható hizlaló táppal és száraz szálastakarmánnyal etetett tehenekből nyerjük. A kinyert bendőfolyadékot szűrőszöveten azonnal átszűrjük, és a szűrletbői 10 ml-t 400 mg standard szubsztrátot, 10 ml pH = 6,8-as puffért és a vizsgálandó vegyületet tartalmazó 50 ml-es kónikus lombikba mérünk. A szubsztrát összetétele 68% kukoricakeményitő, 17% cellulóz és 15% extrahált szójaliszt. A lombikon körülbelül két percig oxigénmentes nitrogéngázt vezetünk át, majd 16 órán át 39 °C-os rázóvlzfürdőben inkubáljuk. Minden vizsgálatot három párhuzamos mérésként végzünk.

Az inkubációs idő letelte után 5 ml mintát 1 ml 25%-os metafoszforsavval elegyítünk, majd az elegyhez 10 perc múlva 0,25 ml hangyasavat adunk, és 1500 fordulat/perc fordulatszám mellett 10 percig centrifugáljuk. A mintákat ezután gáz-folyadék-kromatográfiás eljárással vizsgáljuk D. W. Kellog módszere szerint [J. Dairy Science, 52, 1690 11969)]. Az ecetsavnak, propionsavnak és vajsavnak megfelelő csúcsok magasságát mind a kezeletlen, mind a kezelt lombikból vett mintából meghatározzuk.

A fenti in vitro eljárással végzett vizsgálat szerint az UK-61 689 jelölésű antibiotikum 20 ug/ml mennyiségben 80%-kal növeli a propionsavtermelést az antibiotikum nélküli kontrolihoz képest. A bendö-propionsav-termelést fokozó vegyületekról tudott, hogy esek javítják a kérődzők, így marha és birka táphasznosítását, és hasonló hatást gyakorolhatnak egy-gyomrü állatokra, például sertésre is. Az UK-61 689. jelölésű antibiotikum beadható az állatnak szabad sav vagy só, például nátrium- vagy káliumsó vagy ezek elegye formájában a tápba keverve. Más megoldás szerint a kívánt hatásnak megfelelő koncentrációban bekeverhető a tápba az Uk-61 689 jelölésű antibiotikumot tartalmazó nyers vagy szárított fermentlé. Adagolható az Uk-61 689 jelölésű antibiotikum a kívánt dózisban olyan megfelelő, az antibiotikum elnyújtott felszabadulását biztosító eszköz alka'mazásával is, amely az antibiotikumot állandó szinten bocsátja ki.

Baromfi coccidiózisának kezelésére a találmány szerint előállított vegyületet megfelelő hordozóanyagban orálisan adagoljuk. Célszerűen a gyógyszert egyszerűen az ivóvízbe vagy a baromfitápba keverjük, olyan mennyiségben, amelyben a szükséges dózist a napi viz- vagy tápadag tartalmazza. A szert adagolhatjuk közvetlenül az ivóvízbe mérve, előnyösen folyékony vízoldható koncentrátum formájában (például egy vizoldható só vizes oldataként) vagy adhatjuk közvetlenül a tápba önmagában, premix formájában vagy koncentrátumként. Az antibiotikumnak a tápba való bevitelét szokásosan premix vagy hordozóanyaggal alkotott koncentrátum formájában végezzük. Megfelelőek a folyékony vagy szilárd hordozóanyagok, például viz, különféle lisztek, például szójabab olajos-liszt, lenmag olajos-liszt, kukoricacsutka-líszt és a baromfitápokban szokásosan alkalmazott ásványi keverékek. Különösen hatásos hordozó maga a baromfitáp, azaz a baromfitáp egy kis hányada. A hordozóanyag alkalmazása megkönnyíti a hatóanyagnak a kész táptan - amellyel a premixet elegyítjük való egyenletes eloszlatását. Ez azért fontos, mert a hatóanyagból csak kis mennyiség szükséges. Fontos, hogy a vegyületet gondosan keverjük be a premixbe, majd ez utóbbit a tápba. Ebből a szempontból fontos, hogy a hatóanyagot megfelelő olajos hordozóanyagban, például szójaolajban, kukoricaolajban vagy gyapotmagolajban vagy illékony szerves oldószerben diszpergáljuk vagy oldjuk, és ezután keverjük össze a hordozóanyaggal. Megjegyezzük, hogy az aktív anyag aránya a koncentrátumban tág határok között változhat, mivel az aktív anyag mennyisége a kész tápban a megfelelő premix : táp arány megválasztásával a kívánt szintre állítható be. A táp gyártói a nagy hatású koncentrátumokat fehérje-típusú hordozóanyaggal, például olajos szójaliszttel vagy más, az előzőekben ismertetett lisztekkel keverhetik koncentrált kiegészítótáp előállítására, amely közvetlenül etethető a baromfival. Ilyenkor a baromfi a szokásos tápot kapja. Más megoldás szerint ez a koncentrált kiegészítótáp hozzáadható a baromfitáphoz, így olyan, tápanyagokban kiegyensúlyozott kész tápot kapunk, amely a találmány szerint előállított hatóanyagot terápiásán hatásos mennyiségben tartalmazza. Az elegyeket szokásos módokon, például ikerkagylós keveröben, gondosan elegyítjük a homogenitás biztosítására.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy a hatóanyag alkalmazási szintje a különböző körülményektől függően változó. A hatóanyagnak a növekedési időszakban, azaz csirkéknél az első 6-12 héten, folyamatos, alacsony-szintű adagolása hatásos megelőző intézkedés. A már kialakult fertőzés kezelésére nagyobb dózis szükséges. A tápban való alkalmazási szint általában 16-120 ppm. Ivóvízben olyan szintet alkalmazunk, hogy az elfogyasztott napi vízmennyiség biztosítsa a szükséges napi dózist, azaz napi átlagos tápfogyasztás 15-120 ppm x napi átlagos vízfogyasztás mennyiséget.

A találmányt a következő példákban mutatjuk be. A találmány nem korlátozódik a példákban megadott sajátos részletekre.

1. példa

15,0 g (0,0147 mól), a 0 169 011. számú európai szabadalmi iratban leirt módon előállított tiszta UK-58 852 jelölésű antibiotikumot 400 ml 95 : 5 arányú acetonitril-viz elegyben oldunk, és az oldathoz 3,07 g (0,0161 mól) ptoluolszulfonsavat adunk. A reakció lefolyását a kivánt termék optimális hozamának eléréséig (kb. 3 óra) vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal követjük nyomon. A reakcióelegyhez ezután feleslegben lévő szilárd vagy vízben oldott nátrium-hidrogén-karbonátot adunk, majd az elegyet vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó szilárd anyagot dietil-éterben oldjuk, és telített vizes nátrium-karbonát-oídattal mossuk. A nátrium-hidrogén-karbonátos mosófolyadékot dietil-éterrel extraháljuk, az éteres fázisokat egyesítjük, és vízzel, majd telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. Az éteres oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, majd a vákuumban szárazra pároljuk. A kapott nyerstermék döntően UK-61 689 jelölésű antibiotikumból áll, de emellett különböző mennyiségű UK-58 852 jelölésű kiindulási anyag és egyéb szennyeződések is vannak jelen. A nyersterméket szilikagélen kromatografálva tisztítjuk, majd izopropil-éterből átkristályosítjuk. így 32%-os hozammal 4,2 g Uk-61 689 jelölésű antibiotikumot nyerünk nátriumsója formájában. A kapott termék olvadáspontja 175-176 °C.

[oC]d²⁵ = +19,3°(c = 0,5, MeOH);

C-13 NMR (CDCb); 179,15 ppm, 107,45, 103,18, 97,74, 96,96, 86,92, 84,60, 84,20, 82,27, 82,01,

80,88, 80,20, 79,86, 74,80, 74,55, 73,07, 70,06,

67,71, 66,89, 59,11, 56,81, 45,40, 39,82, 38,93,

36,46, 33,81, 33,71, 33,54, 33,42, 33,13, 32,44,

32,26, 30,56, 27,58, 26,90, 26,84, 26,11, 23,23,

18,40, 17,53, 16,99, 12,13, 11,04, 10,42.

2. példa

1 nyers fermentációs extraktumot (MIBK), amely körülbelül 25 g UK-58 852 jelölésű antibiotikumot tartalmaz, vákuumban 680 g-ra sűrítünk be. A sűrű, sötét olajat 5,6 1 95 : 5 arányú acetonitril-viz elegyhez adjuk, és a kapott tejszerü emulzióhoz egyszerre hozzáadunk 78,2 g p-toluolszulfonsavat. A reakció előrehaladtával az emulzió fokozatosan két külön rétegre válik szét, amelyet összesen 1,25 órán át erősen keverünk. A reakcióelegyet ezután választótólcsérbe töltjük, az alsó, olajos fázist eltávolítjuk és 95 : 5 arányú acetonitril-viz eleggyel elegyítjük. Az acetonitil-viz-tartalmu fázisokat egyesítjük és 400 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kezeljük. Ezután az elegyet vákuumban sűrű sziruppá pároljuk be, és a visszamaradó anyagot 2 13:1 arányú dietil-éter - etil-acetát elegyben oldjuk, majd telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd besűrítjük, így 432 g sűrű, barna olajat nyerünk. Az olajat legcélszerűbben ellenáramú extrakciós eljárással tisztítjuk. Az extraháláshoz apoláris fázisként 1 : 1 arányú hexán - etil-acetát elegyet, poláris fázisként 3 : 2 arányú metanol-víz elegyet alkalmazunk. A szerves extraktum bep&rlásával nyert félszilard anyagot izopropil-éterrel eldörzsöljük. így 10 g UK-61 689 jelölésű antibiotikum-nátriumsót nyerünk. A kapott termék olvadáspontja 169-170 °C. Ez az anyag vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat és NMR spektrum alapján azonosnak bizonyult az 1. példa szerint előállított UK-61 689 jelölésű antibiotikummal.

Claims (5)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás az (I) képletű antibiotikum és gyógyászati célra alkalmas kationos sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy a (II)

   -511 képletű vegyületet acetonitril-víz elegyben p-toluolszulfonsavval hidrolizáljuk és kívánt esetben a kapott szabad savat gyógyászati célra alkalmas kationos sóvá alakítjuk.
2. 2. Az 1. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrolízist p-toluolszulfonsav alkalmazásával végezzük acetonitril-viz elegyben.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,5-5% vizet tartalmazó acetonitril-νίζ elegyet alkalmazunk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a p-toluclszulfonsavat 1,1 mólekvivalens mennyiségben alkalmazzuk 1 mólekvivalens (II) képletű
5. 5 vegyület - nátrium-sóra vonatkoztatva.

   5. Eljárás baromfi-coccidiózis megelőzésére vagy kezelésére alkalmas állattáp előállítására, azzal jellemezve, hogy egy az 1. igénypont szerint előállított (I) képletű ve10 gyüíetet vagy gyógyószati célra alkalmas kationos sóját egy az állattakarmányozásban .^szokásos tápba keverjük.