HU189189B - Preparatives regulating the growth of plants, fungicides and inhibiting the growth of plants preparatives, containing as reagent azolile alcenols or oil-derivatives - Google Patents

Preparatives regulating the growth of plants, fungicides and inhibiting the growth of plants preparatives, containing as reagent azolile alcenols or oil-derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU189189B
HU189189B HU823605A HU360582A HU189189B HU 189189 B HU189189 B HU 189189B HU 823605 A HU823605 A HU 823605A HU 360582 A HU360582 A HU 360582A HU 189189 B HU189189 B HU 189189B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
carbon atoms
alkyl
halogen
formula
growth
Prior art date
Application number
HU823605A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Hans-Ludwig Elbe
Karl H Buechel
Klaus Luerssen
Paul-Ernst Frohberger
Original Assignee
Bayer Ag,De
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bayer Ag,De filed Critical Bayer Ag,De
Publication of HU189189B publication Critical patent/HU189189B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D231/00—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings
    • C07D231/02—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings
    • C07D231/10—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D231/12—Heterocyclic compounds containing 1,2-diazole or hydrogenated 1,2-diazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms, hydrocarbon or substituted hydrocarbon radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/48—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with two nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/50—1,3-Diazoles; Hydrogenated 1,3-diazoles
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N43/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds
    • A01N43/64—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing heterocyclic compounds having rings with three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • A01N43/647—Triazoles; Hydrogenated triazoles
    • A01N43/653—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D233/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings
    • C07D233/54—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
    • C07D233/56—Heterocyclic compounds containing 1,3-diazole or hydrogenated 1,3-diazole rings, not condensed with other rings having two double bonds between ring members or between ring members and non-ring members with only hydrogen atoms or radicals containing only hydrogen and carbon atoms, attached to ring carbon atoms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D249/00—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D249/02—Heterocyclic compounds containing five-membered rings having three nitrogen atoms as the only ring hetero atoms not condensed with other rings
    • C07D249/08—1,2,4-Triazoles; Hydrogenated 1,2,4-triazoles

Landscapes

  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya hatóanyagként azolil-alkenon- vagy -ol-származékokat tartalmazó fungicid és növényi vegetatív növekedést gátló szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására.
Ismert, hogy bizonyos 6,6-diszubsztituált 2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)-5-hexén-3-onok és -olok jó növekedésszabályozó és fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek (lásd a 29 05 981. sz. DE közrebocsátási iratot). Ezen vegyületek hatása azonban különösen alacsonyabb felhasználási mennyiségek és koncentrációk esetén nem mindig kielégítő.
Azt találtuk, hogy az új (I) általános képletű azolil-alkenon- és -ol-származékok, a képletben R1 jelentése egy (a) általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése hidrogénatom, Z2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1^4 szénatomos, alkilcsoport, valamint adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport, két aszimmetrikus szénatomja is van, így R2 jelentése 1-12 szénatomos alkilcsoport, adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport vagy alkilrészében 1 vagy 2 szénatomos és cikloalkilrészében 3-7 szénatomos cikloalkilalkil-csoport, X jelentése karbonilcsoport vagy —CH(OH)— csoport, Y jelentése nitrogénatom vagy —CH— csoport, valamint ezek rézkloridkomplexei erős fungicid és növények vegetatív növekedését erősen gátló hatással rendelkeznek.
Az (I) általános képletű vegyületek az E (transz) és Z (cisz) geometriai izomerek formájában fordulhatnak elő. Az Ε,Ζ-nómenklatúrában a kettős kö' tésben lévő szubsztituenseket a Cahn-Ingold-Prelog-szabály értelmében csökkenő prioritással rangsoroltuk. Amennyiben az előnyös szubsztiuensek a kettős kötés azonos oldalán állnak, Z konfigurációról van szó; amennyiben ellentétes oldalon állnak,
E konfigurációról van szó.
Ezen kívül az (I) általános képletű vegyületeknek, melyek képletében X jelentése —CH(OH)— csoport, két aszimetrikus szénatomja is van, igy azok mindkét geometriai izomer (treo és. eritro) formájában előfordulhatnak, esetleg eltérő súlyarányban. Mindkét esetben optikailag aktív izomert képeznek.
Azt találtuk továbbá, hogy az (I) általános képletű azolil-alkenon- és -ol-származékok, valamint réz-klorid-komplexei előállíthatok, ha egy (II) általános képletű vegyületet, a képletben R1, R2 és Y jelentése a fenti, hígítószer jelenlétében és adott esetben katalizátor, illetve aluminium-oxid jelenlétében melegítjük és adott esetben a kapott (la) általános képletű azolil-alkenont, a képletben R1, R2 és Y jelentése a fenti, önmagában ismert módon redukáljuk és adott esetben az így kapott vegyületre réz-kloridot addícionálunk.
Amellett, hogy az (I) általános képletű vegyületek önmagukban növekedésszabályozó és fungicid hatással rendelkeznek, felhasználhatók köztitermékként is további növényvédőszerek előállításához. sf zp
A ι ketoszármazéknál ' a ketocsoport —CH(OH)— vagy —CR(OH)— csoporttá redukálható. Továbbá a megfelelő átalakításokkal a ketocsoport funkcionális származékokká alakítha2 tó, így például oximmá és oximéterré, hidrazonná és ketállá. A karbinol-vegyületek hidroxilcsoportjá a szokásos módon éterré alakítható. Továbbá például acil-halogenidekkel vagy karbamoil-kloridokkal lényegében ismert módon az (I) általános képletű vegyületek acil- vagy karbamoil-származékait kapjuk.
Meglepő módon az (I) általános képletű vegyületek jobb növekedésszabályozó és fungicid hatással rendelkeznek, mint a technika állása szerint ismert 6,6-diszubsztituált 2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)5-hexán-3-onok és -olok, amelyek kémiailag és hatástanilag közel álló vegyületek.
A találmány szerint előállítható azolil-alkenonvagy -ol-származékokat az (I) általános képlettel ábrázolhatjuk. Ebben a képletben R' jelentése előnyösen egy (a) általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése hidrogénatom, Z2 jelentése hidrogénvagy halogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; R2 jelentése előnyösen 1-12 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, adott esetben egy vagy két halogénatommal szubsztituált fenilcsoport, továbbá 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport, cikloalkilrészében 3-7 szénatomos és alkilrészében 1-2 szénatomos cikloalkil-alkil-csoport; X jelentése előnyösen —CO— vagy — CH(OH)— csoport; Y jelentése előnyösen nitrogénatom vagy egy —CH— csoport.
Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, melyek képletében R1 jelentése egy (a) általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése hidrogénatom, Z2 hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatom, metil-, etil-, propil- vagy butilcsoport; R2 jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú 1-8 szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy-két halogénatommal, előnyösen fluor- vagy klóratommal szubsztituált fenilcsoport, továbbá ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, ciklopropilmetil-, ciklobutil-metil-, ciklopentil-metil- vagy ciklohexil-metil-csoport; X jelentése —CO— vagy —CH(OH)— csoport, Y jelentése nitrogénatom vagy —CH— csoport. Az előállítási példákban szereplő vegyületeken kívül az alábbi (I) általános képletű vegyületeket soroljuk fel, amikor is X jelentése —CO— vagy —CH(OH)— lehet és Y jelentése nitrogénatom vagy — CH— lehet.
Ha kiindulási anyagként például 6-cikIohexil2.2- dimetil-4-(l,2,4-triazol-l-il)-4-hexén-3-ont és reakciópartnerként aluminium-oxidot és hígítószerként metanolt használunk, a reakció lefutása az A reakcióvázlattal szemléltethető.
Ha kiindulási anyagként például 6-ciklohexil2.2- dimetil-4-( 1,2,4-triazol-1 -il)-5-hexén-3-ont és reakciópartnerként nátrium-bór-hidridet használunk, a reakció lefutása a B reakcióvázlattal szemléltethető.
A találmány szerinti eljárás során kiindulási anyagként használt vegyületek a (II) általános képlettel ábrázolhatok. Ebben a képletben R1, R2 és Y előnyös jelentése azonos az (I) általános képlet értelmezése során megadott előnyös jelentésekkel.
A (11) általános képletű vegyületek ismertek vagy lényegében ismert eljárásokkal egyszerű módon előállíthatok (lásd a 30 00 643. számú német szö-21
189 189
R1 R2
ewrF
? | HjC— C- —CH2—CH(CH3)2
I ch2f ch2ci
h3c— c-- —CH2—CH(CH3)2
1 CH2C1
(CH3)3C— —CHj-ciklopropil
(CH3)3C- —CH2-ciklobutil
(CH3)3C— · —CH2-ciklopentil
(CH3)3C— —CH2-ciklohexil
(CH3)3C- —CH2— CH(CH3)C2H5
(CH3)3C- —ch2— CH(CH3)C3H,
(CH3)3C— — CH2— CH(CH3)C4H9
(CH3)3C- —CH2—C(CH3)3
(CH3)3C— —ch2—CH(C2H5)2
(ch3)3c- —CH2—CH(C3H7)2
(CH3)3C— 3-metil-4-klór-fenil
(CH3)3C— —CH(CH3)— CH(CH3)2
(CH3)3C_ - C(CH3)2—CH(CH3)2
(CH3)3C— 2-metil-4-klór-fenil
(CH3)3C- 2,4,6-triklór-fenil
(CH3)3C- 2,4,6-trimetil-fenil
(CH3)3C- 4-terc-butil-fenil
(CH3)3C- 2-klór-6-metil-fenil
(CH3)3C- 2-klór-4-metil-fenil
vetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot és az ott ismertetett irodalmat). így a (II) általános képletű vegyületek előállíthatok, ha egy (III) általános képletű keto-enamint, a képletben R1 és Y jelentése a fenti, R3 és R4 jelentése azonos vagy különböző és lehet 1-4 szénatomos alkil-, előnyösen metilcsoport, egy (IV) általános képletű szerves magnézium-vegyülettel reagáltatunk, a képletben R2 jelentése a fenti, Hal jelentése halogénatom, inért szerves oldószer, például éter jelenlétében és adott esetben inért gáz, például nitrogén jelenlétében — 20 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten (lásd a 30 00 643. számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot).
A (III) általános képletű keto-enaminok ismertek vagy lényegében ismert eljárásokkal egyszerűen előállíthatok (lásd a 30 00 643. számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot). így a (III) általános képletű keto-enaminok előállíthatok, ha egy (V) általános képletü azolil-ketont, a képletben R1 és Y jelentése a fenti, (Via), illetve (VIb) általános képletű amid-acetállal, illetve aminál-észterrel reagáltatunk, a képletben R3 és R4 jelentése a fenti, R5 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, önmagában ismert módon, inért szerves oldószer, például aromás szénhidrogén jelenlétében vagy előnyösen a feleslegben alkalmazott (Via) vagy (VIb) általános képletű amid-acetálban vagy aminál-észlerben az alkalmazott rcakcióközeg forráspontján (lásd Chem. Bér. 101, 41 50 (1968): .1. Org. Chem. 43, 4248 4250 (1978). valamint az előállítási példákat).
Az (V) általános képletü azolil-kelonok ismertek (lásd például.a 24 31 407., 26 10022. és 26 38 470. számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratokat), illetve a szokásos módszerekkel előállíthatok, melynek során a megfelelő halogénketont savmegkötőszer jelenlétében 1,2.4-iriazollal vagy imidazollal reagáltatjuk.
A (Via), illetve (VIb) általános képletü amidacetálok, illetve aminál-észterek a szerves kémia ismert vegyülelei (lásd például Chem. Bér. IDI. 41-50 [1968] vagy J. Org.Chem. 43, 4248 4250 [1978]).
A (IV) általános képletü szerves magnéziumvegyületek a szerves kémia általánosan ismeri vegyületei.
A találmány szerinti eljárás megvalósítása során hígítószerként a megadott reakciókörülmények között inért szerves oldószerek használhatók. Ide tartoznak előnyösen a ketonok, így aceton vagy metiletil-keton; alkoholok, így metanol, etanol vagy izopropanol; alifás és aromás szénhidrogének, így benzol, toluol vagy xilol; valamint halogénezett szénhidrogének, így metilén-klorid, szén-lelraklorid, kloroform vagy klór-benzol.
Az (la) általános képletű azolil-alkenonok előállítása során adott esetben katalizátorként bázis jelenlétében dolgozunk. Bázisként felhasználhatók előnyösen a szerves nitrogénbázisok, így morfolin, piridin, trietil-amin vagy N,N-dimetil-benzilamin.
Az (la) általános képletű azolil-alkenonok előállítása során a reakcióhőmérséklel széles határok között változtatható. Általában 30 -150 ’C közötti, előnyösen 50-120 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk.
Az (la) általános képletü vegyületek előállítása során úgy járunk el, hogy vagy tisztán termikus úton melegítjük a (II) általános képletü vegyületeket, vagy bázissal katalizáljuk a reakciót, melynek során 1 mól (II) általános képletü vegyületre számolva 0,1-1 mól bázist használunk; de eljárhatunk alumínium-oxid jelenlétében is. A végterméket minden esetben a szokásos módon izoláljuk.
Az (I) általános képletü vegyületek előállítását célzó redukciót szokásos módon végezzük, például az (la) általános képletü azolil-alkenonokat komplex hidridekkel reagáltatjuk adott esetben hígítószer jelenlétében, vagy alumínium-izopropiláttal reagáltatjuk hígitószer jelenlétében.
Abban az esetben, ha komplex hidridekkel dolgozunk, hígítószerként poláros szerves oldószereket használunk. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, így metanol, etanol, butanol vagy izopropanol; valamint az éterek, így dietil-éter vagy letrahidro-furán. A reakció során általában 0-30 ’C közötti, előnyösen 0-20 ’C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Egy mól (la) általános képletü ketonhoz mintegy 1 reakcióekvivalens komplex hidridet, így nátrium-bór-hidridet vagy lítium-alanátot használunk. A redukált (I) általános képletü vegyületek izolálásához a maradékot hígított sósavban fclvcszszük, meglúgosítjuk és egy szerves oldószerrel exl-3189 189 ráháljuk. A további feldolgozást a szokásos módon végezzük.
Abban az esetben, ha alumínium-izopropiláttal dolgozunk, hígítószerként előnyösen alkoholokat, így izopropanolt vagy inért szénhidrogéneket, így 5 benzolt használunk. A reakcióhőmérséklet széles határok között változhat, általában 20-120 °C közötti, előnyösen 50-100 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Egy mól (la) általános képletű ketonhoz mintegy 1-2 mól alumínium-izopropilátot 10 használunk. A redukált (I) általános képletű vegyületek izolálásához a felesleges oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a keletkezett alumíniumvegyületet hígított kénsawal vagy nátronlúggal elegyítjük. A további feldolgozást a szokásos módon 15 végezzük.
Az (I) általános képletű vegyületek réz-kloridkomplexei egyszerű módon előállíthatók a szokásos módszerekkel, például úgy, hogy a réz-kloridot alkoholban, például etanolban oldjuk, hozzáadjuk 20 az (I) általános képletű vegyületet, majd a kapott réz-klorid-komplexet a szokásos módon, például szűréssel elválasztjuk és adott esetben átkristályositással tisztítjuk.
A találmány szerinti szerek befolyásolják a nö- 2& vény metabolizmusát és ezért növénynövekedésszabályozóként is használhatók.
A növénynövekedés-szabályozók hatásmódjával kapcsolatban az eddigi tapasztalat az, hogy valamely hatóanyag egy vagy több különböző hatást gyakorolhat a növényre. Az anyagok hatása lényegében függ az alkalmazás időpontjától - a vetőmag vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatva, valamint a növényre vagy annak környezetére felvitt hatóanyag-mennyiségtől és az alkalmazás módjától. A növénynövekedésszabályozók minden esetben a kívánt módon, pozitív értelemben kell, hogy befolyásolják a kultúrnövényeket.
Növénynövekedésszabályozó készítményeket alkalmazhatunk például a vegetatív növénynövekedés gátlására. Gazdasági szempontból fontos az ilyen növekedésgátlás többek között a füvek esetében, ahol is a fűnövekedés csökkentése esetén ritkábban kell füvet vágni a díszkertekben, sportpályákon vagy az utak szélén. Ugyancsak fontos a 45 növekedésgátlás gazos és fás növények esetében az utak szélén, táwezetékek mentén, vagy általában olyan helyeken, ahol nem kívánatos az erős növénynövekedés.
Olyan esetben is fontos a növekedésszabályozók 50 alkalmazása, amikor a gabona hosszirányú növekedését akarjuk gátolni, ugyanis a szárhossz-csökkenés következtében csökken vagy teljesen megszűnik annak a veszélye, hogy a gabona az aratáskor lehajlik a földre. A növekedésszabályozók a gabo- 55 na esetében továbbá azt is okozzák, hogy megerősödik a szár, ami ugyancsak csökkenti a földrehajlási veszélyt. Növekedésszabályozókkal megrövidített és megerősített szár lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű trágyát használjunk a gabona 60 elfekvésének veszélye nélkül.
Számos kultúrnövénynél sűrűbb ültetést tesz lehetővé a vegetatív növekedés gátlása, aminek következtében megnő a talaj terület egységére eső termés. Az így kapott kisebb növények előnye, hogy 65 4 azok könnyebben megmunkálhatok és érlelhetők.
Ugyancsak a vegetatív növekedés csökkenésének tudható be, hogy a növekedésgátlók hatására megnő a termelési eredmény, oly módon, hogy a tápanyagok hatására a virágok és a gyümölcsök erősebben fejlődnek, mint a vegetatív növényrészek.
A növekedésszabályozók segítségével gyakran elő is segíthető a vegetatív növekedés. Ez akkor hasznos, ha az aratás célja a vegetatív növényrészek aratása. A vegetatív növekedés elősegítése azonban gyakran egyúttal emeli a generatív növekedést is, úgyhogy például több vagy nagyobb gyümölcsök képződnek.
Néhány esetben úgy is elérhetünk termésnövekedést, hogy befolyásoljuk a növényi anyagcserét, anélkül hogy a vegetatív növekedés észrevehetően megváltozna.
Növekedésszabályozók ezen kívül megváltoztathatják a növény összetételét, és ily módon jobb minőségű aratási termékek keletkeznek. Ily módon növelhetjük például a cukorrépa, cukornád, ananász és a citrusz-gyümölcsök cukortartalmát, vagy a szója és a gabona proteintartalmát. Lehetséges például a kívánt anyag, például cukornádban vagy cukorrépában a cukor, lebomlásának késleltetése is az aratás előtt vagy után. Ezen kívül pozitív irányban befolyásolható szekunder növényi anyagok termelése. Példa lehet gumifák latex termelésének stimulálása.
A növekedésszabályozók hatására partenokarp gyümölcsök is képződhetnek. Ezen kívül befolyásolhatják a virág nemét, azaz hogy porzós vagy termős virág keletkezzék. Elérhető a pollen sterilitása is, aminek hibridvetőmagvak termelésekor van jelentősége.
A növény növekedése közben alkalmazva a növekedésszabályozókat, azt is elérhetjük, hogy apikáldominancia kémiai megszüntetésével megnöveljük az oldalelágazást. Ez olyankor áll érdekünkben, ha meg akarjuk növelni valamely növény dugványainak a számát. De elérhetjük az oldalág növekedésének gátlását is, például a dohánynövényeknél vagy paradicsomnál.
A növekedésszabályozók hatása alatt úgy irányítható a növény levélállaga, hogy valamely növény levélhullása egy kívánt időpontban következzék be. Ilyen lombtalanítás akkor válik fontossá, amikor meg akarjuk könnyíteni például a szőlő vagy a gyapot mechanikai aratását, vagy hogy megadott időpontban, a növény átültetésekor csökkenjen a transzspiráció.
A növekedésszabályozók alkalmazásával megakadályozhatjuk a túl korai termés- vagy gyümölcshullást. Azt is megtehetjük azonban, hogy a gyümölcs- vagy terméshullást - például gyümölcsök esetében - a kémiai vékonyítás értelmében bizonyos mértékben elősegítjük. Ily módon elkerülhető a termés mennyiségének egyes növényfajtáknál tapasztalt erős évenkénti ingadozása is. A növekedésszabályozókat arra is alkalmazhatjuk, hogy az aratás időpontjában, kultúrnövények esetében csökkentsük a gyümölcsök leszakításához szükséges erőt, ily módon lehetővé téve a mechanikai aratást, illetve megkönnyítve a manuális aratást.
A növekedésszabályozók segítségével gyorsíthat-41
189 189 juk vagy lassíthatjuk az aratási termés érését, akár az aratás előtt akár utána. Ez azért is igen előnyös, mert ily módon optimálisan alkalmazkodhatunk a piac szükségleteihez.
Néhány esetben, továbbá, javíthatjuk a növekedésszabályozók segítségévei a termés vagy gyümölcs színét. A növekedésszabályozók segítségével ezen kívül az érés idejének szabályozását érhetjük el, így megteremtve annak az előfeltételét, hogy például a dohány, paradicsom vagy kávé teljesen mechanikai vagy manuális aratását egyetlen munkamenetben lehessen végrehajtani.
A növekedésszabályozók alkalmazásával befolyásolhatjuk még a növény mag- vagy rügypihentetését, azaz az endogén évi ritmust, és így a növények, például az ananász vagy a kertészetekben a dísznövények olyan időpontban csírázzanak, rü-, gyezzenek vagy virágozzanak, amikor rendes körülmények között ezt nem tennék.
A növekedésszabályozókkal azt is elérhetjük, hogy lassítsuk a rügyek kifakadását, a magvak csírázását, és így a fagyveszélyes vidékeken elkerüljük a késői fagyok okozta károsodást.
A növekedésszabályozók segítségével a növényekben még fagy-, sótartalom- és szárazságrezisztencia is indukálható. így a növény olyan területeken is termeszthető, ahol az egyébként nem volna lehetséges.
A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok erős mikrobicid hatással bírnak és eredményesen felhasználhatók nemkívánatos mikroorganizmusok ellen. A hatóanyagok növényvédőszerként felhasználhatók.
Fungicideket a növényvédelemben a Plasmodiophoromicetes, Oomicetes, Chitridiomicetes, Zigomicetes, Ascomicetes, Basidiomicetes és Deuteromicetes ellen használnak.
A hatóanyagok jó összeférhetősége a növénnyel a növénybetegségek elleni küzdelem során szokásos koncentrációtartományban, lehetővé teszi a földfeletti növényrészek, a növény- és a talaj kezelését.
A találmány szerinti növényvédőszerek különösen jó eredménnyel alkalmazhatók olyan gombák ellen, melyek valódi lisztharmat betegségeket okoznak, így az Erysiphe-fajok ellen, így a búza és gabonalisztharmat kórokozója (Erysiphe graminis), a gabona vonalbetegségének kórokozója (Drechslera graminea) ellen, valamint a Venturia-fajok ellen, így az almafoltosodás (Venturia inaequalis) ellen, továbbá rizsbetegségek, így például a Piricularia orizae vagy Pellicularia sasakii ellen.
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még polimer anyagokba töltött finomkapszulák és vetőmag-fedőmasszák, valamint ULV-hideg- és meleg- ködképző készítmények formájában is.
Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy paraffinok, például ásványolaj-frakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklo-hexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint viz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gáz halmazállapotúak, például aeroszol-hajtógázok, így halogén-szénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szintetikus kőzetliszteket, például magas diszperzitásfokú kovasavat, aluminiumoxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, igy poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxietilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-arilpoliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérjehidrolizátumot; diszpergálószerként pedig ligninszulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel.
A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-cellulózt, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés és latex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot felhasználhatunk.
Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, azol-, fém-ftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is.
A készítmények 0,5-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti készítményekhez egyéb, ismert hatóanyagokat, így fungicid, inszekticid, akárkid vagy herbicid hatású anyagokat, a növényi növekedést szabályozó anyagokat és tápanyagokat is keverhetünk.
A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például
189 189 öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással vagy szórással.
Lehetséges továbbá az is, hogy a készítményt az ultra low volume-eljárással hordjuk ki vagy a talajba injektáljuk. Kezelhető a növény magja is.
Ha a találmány szerinti szereket növekedésszabályozóként alkalmazzuk, a felhasznált mennyiség széles határok között változhat. Általában egy hektár felületegységre 0,01-50 kg, előnyösen 0,05-10 kg hatóanyagot tartalmazó készítményt hordunk ki.
A növekedésszabályozóként történő felhasználás esetén fontos szabály, hogy a szert meghatározott időintervallumban kell alkalmazni, melynek pontos határait a klimatikus és vegetatív adottságok határozzák meg.
A találmány szerinti szerek fungicidként történő felhasználása esetén is széles határok között változhat a felhasznált mennyiség. így növényrészek kezelése során a készítmény hatóanyagkoncentrácíója általában 1-0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5-0,001 tömeg%. Vetőmag kezelése során egy kg vetőmagra 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g-ot tartalmazó készítmény szükséges. A talaj kezeléséhez 0,00001-0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% hatóanyag-koncentráció szükséges.
A találmány szerinti hatóanyagok előállítását és felhasználását a következő példák mutatják.
Előállítási példák I. példa az (1) képletű vegyület előállítása:
g (0,073 mól) 6-ciklohexil-2,2-dimetil-4-(l ,2,4triazol-l-il)-4-hexén-3-ont és 200 g alumíniumoxidot 300 ml metanolban 24 órán keresztül visszafolyatás közben melegítünk. Ezután a reakcióelegyet hagyjuk lehűlni, Kieselgur-on leszűrjük és a szűrletet beszűkítjük. Ily módon 19,9 g (az elméleti 99%-a) 6-ciklohexil-2,2-dimetil-4-) 1,2,4-triazol-1 il)-5-hexén-3-ont kapunk, melynek törésmutatója: nf = 1,4890.
A kiindulási anyagok előállítása:
Az (l.a) képletű vegyület előállítása:
44,4 g (0,2 mól) 0,2-dimetil-5-(dimetil-amino)-4(l,2,4-triazol-l-il)-4-pentén-3-ont 600 ml éterben oldunk és - 20 °C hőmérsékleten 48,2 g (0,24 mól) ciklohexil-metil-magnézium-bromid 200 ml éteres oldatával elegyítjük. A reakcióelegyet 1,5 órán ke- 50 resztül kevertetjük, miközben a reakcióelegy szobahőmérsékletre melegszik. A reakcióelegy pH-ját hígított sósavval 7 és 8 közé állítjuk. Ezután a szerves fázist elválasztjuk, kétszer vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és beszűkítjük. Ily módon 27,4 5 g (az elméleti 49,8%-a) 6-ciklohexil-2,2-dimetil-4(l,2,4-triazol-l-iI)-4-hexén-3-ont kapunk, melynek törésmutatója: ηθ = 1,4910.
Az (l.b) képletű vegyület előállítása:
250,8 g (1,5 mól) 2,2-dimetil-4-(l,2,4-triazol-l10 il)-3-butanont 196 g (1,65 mól) dimetil-formamiddimetil-acetálban 5 órán keresztül visszafolyatás közben melegítünk. Ezután a felesleges acetált ledesztilláljuk. Ily módon 306 g (az elméleti 92%-a) 2,2-dimetil-5-(dimetil-amino)-4-( 1,2,4-t: iazol-1 -il)15 4-pentén-3-ont kapunk, melynek törésmutatója: ηθ = 1,531.
Az (l.c) képletű vegyület előállítása:
138 g (2 mól) 1,2,4-triazolt szobahőmérsékleten
276,4 g (2 mól) őrölt kálium-karbonát és 296,2 g (2 mól) a-klór-pinakolin 500 ml acetonos oldatához adagolunk részletekben, miközben a belső hőmérséklet forráspontig növekszik. A reakcióelegyet 5 órán keresztül visszafolyatás közben kevertetjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Ezután leszűrjük és a szűrletet az oldószer vákuumban történő ledesztillálásával beszűkítjük. Az olajos maradék benzin hatására kristályosodik. Ily módon 240,8 g (az elméleti 72%-a) 2,2-dimetil-4-(l ,2,4-triazol-1il)-3-butanont kapunk, melynek olvadáspontja:
62-64 °C.
2. példa a (2) képletű vegyület előállítása:
10,4 g (0,038 mól) 6-ciklohexil-2,2-dimetil-4(l,2,4-triazol-l-il)-5-hexén-3-ont (1. példa) 100 ml metanolban oldunk és - 10 °C hőmérsékleten cseppenként 0,38 g (0,01 mól) nátrium-bór-hidrid 5 ml 40 jeges vizes oldatával elegyítjük. A reakcióelegyet 2 órán keresztül kevertetjük, majd a pH-t hígított sósavval 6 és 7 közé állítjuk. Ezután a reakcióelegyet az oldószer vákuumban végzett íedesztiHálásával beszűkítjük. A maradékot metilén-kloridban 45 felvesszük, vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és beszűkítjük. Ily módon 8,9 g (az elméleti 86%-a) 6-ciklohexil-2,2-dimetil-4-( 1,2,4-triazol-1 il)-5-hexén-3-olt kapunk, melynek törésmutatója: ηθ = 1,4920.
A megfelelő módon a fent megadott eljárásokkal állíthatók elő a következő (I) általános képletü vegyületek:
Példa szám R* X Y R2 Olvadáspont (’C) Törésmutató,,0
3. (CH3)3C— co N -c6h,3 1,5388
4. (CH3)3C co N -c7h,5 1,4778
5. (CH3)3C- co N -c3h7 1,4880
6. (ch3)3c- co N 2,4-diklór-fenil 105-08
7. (CH3)3C — co N 4-klór-fenil 1,5512
X. (CH3)3C — co N -izo-C3H7 1,4871
9. (CH3)3C- co N -ízo-CH2— C3H7 1,4868
10. (CH3)3C- co N 4-fluor-fenil 1,5434
11. (CH3)3C- co N 3,4-diklór-fenil 138-40
13. (CH3)3C— co N 2,6-diklór-fenil 1,5624
13. (CH3)3C— co N j -CH(C2H5)2 1,4885
189 189
Példa szám R' X Y
14. C1CH2C(CH3)2- co N
15. FCH2C(CH3),— co N
16. (cn3)3c- CH(OH) N
17. (CH3)3C — CH(OH) N
18. (CH,),C CH(OH) N
19. (CH3)3C- CH(OH) N
20. (CH3)3C- CH(OH) N
21. (CH3>3c CH(OH) N
22. (CH3)3C- CH(OH) N
23. (CH3i3c- CH(OH) N
24. (CH3)3c- CH(OH) N
25. (CH3)3C- CH(OH) N
26. (CH.3)3c- CH(OH) N
27. (CH3)3c- CH(OH) N
28. C1CH2C(CH3)2- CH(OH) N
29. FCH,C(CH3)2 — CH(OH) N
30. 4-klór-fenil CH(OH) N
31. (CH3)3c- CO CH
32. (CHj)3C— CO CH
33. (CH3)3C — CO CH
34. (CH3)3C — CO CH
35. (CH3)3C — CO CH
36. (CH3)3C— CO CH
37. (CH,)3C CO CH
38. (CH3)3c- CO CH
39. (CH3)3C — CO CH
40. (CH3)3C— CH(OH) CH
41. (CH3)3C — CH(OH) CH
42. (CH3)3C— CH(OH) CH
43. 4-bróm-fenil CO N
44. 4-bróm-fenil CO N
45. C3H7—C(CH3)2 — CH(OH) N
46. 4-metoxi-fenil CH(OH) N
47. (CH3)3C CO N
48. (CH3)3C— CO N
49. (CH3)3C— CH(OH) N
50. (CH3)3c- CH(OH) N
51. 2,4-diklór-fenil CH(OH) N
52. 4-metoxi-fenil CH(OH) N
53. 2,4-diklór-fenil CH(OH) N
54.' C,ll, C(CH,,;- CO N
55. (CH3)3e — CO N
56. (CH3)3C — CH(OH) N
57. 4-(4'-klór-fenoxi)-fenil CO N
Hatástani példák
A következő példákban az ismert (A)-(G) képletű (4315764. sz. US szabadalmi leírás), a (H) képletű (4079143. sz. US szabadalmi leírás) és az (J) 45 képletű (4331675. sz. US szabadalmi leírás) vegyületeket használtuk összehasonlító anyagként.
R2 Olvadáspont (°C) Törésmutató, M D
-izo-CH2 — C3H7 1,4969
-ízo-CH2 — C3H7 1,4777
2.4-diklór-fenil sűrű olaj
-c3h7 1,4898
-CöH,3 1,4798
4-klór-fenil 1,5635
-izo — C3H7 1,4841
-ízo-CH2 — C3H7 (,4857
-c7h,5 1,4807
4-fluor-feniI 112-24
3,4-diklór-fenil 154-56 (A-forma)
3,4-diklór-fenil 46-48 (B-forma)
2,6-dikIór-fcnil 180 {A-forma)
— CH(C2HS)C4H„ 1,4832
-ízo-CH2 —CjH7 1,5001
-ízo-CH2 C,H7 1,4852
fenil 50-60
c3h7 1,4915
c6h,, 1,4773
-c7h,3 1,4808
-c8h,- 1,4742
CqH 1q 1,4770
-c5h,, 1,4890
2,4-díklór-fenil sűrű olaj
ciklohexil 1,5018
-CSH,, 1,4892
2,4-díklór-fenil 92-96
—c6h,3 1,4742
ciklohexil 1,5050
fenil 46 ’
fenil 107-11 (x CuCl2)
-izo-CH2 - C3H7 1,4849
c2h5 1,5320 (A-forma)
-CH2-C(CH3)3 1,4828
ciklohexil-metil 1,4884
ciklohexil-metil 1,4887
-CH2-C(CH3)3 62
-ízo-CH2 — C3H7 49
c2h5 40 (B-forma)
c2h5 67
ízo-CH2 — C3H7 1,4819
CH2 CH(CH3)—C2Hs 1,4772
CH2 —CH(CH3)-C2Hs 1,4819
CHj 1,5996
kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100°,, a növekedés megállását; 0,, a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.
A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket az A/táblázat tartalmazza.
A példa .
szójabab növekedésének gátlása oldószer; 30 tömegrész dimetil-formamid emulgeátor: 1 tömegrész pőli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
Szójababot nevelünk üvegházban az első lomblevél teljes kifejlődéséig. Ekkor a növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyag-készítménnyel. Három hét elteltével mérjük a növekedést és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a
Aj táblázat
A hatóanyag képlet-, példaszáma ·„ , Koncentuletve . - ráció (tömeg 0) Növeke- désgátlás (%)
Kontroll __ 0
(A) (ismert) 0,05 20
(F) (ismert) 0,05 10
(G) (ismert) 0,05 15
(19) 0,05 85*
(21) 0,05 70*
(27) 0,05 29*
(29) 0,05 50*
(50) 0,05 59
(53) 0,05 87*
* sötétzöld levelek
C) táblázat
- 189 189 .
B példa
Réti csenkesz (Festuca pratensis) növekedésének gátlása oldószer:
tömegrész dimetil-formamid emulgeátor:
tömegrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Réti csenkeszt (Festuca pratensis) nevelünk üvegházban 5 cm magasságig. Ekkor a növényeket nedvesre permetezzük a hatóanyag-készítménnyel. Három hét elteltével mérjük a növekedést és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100% a növekedés megállását; 0% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.
A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket a B/ táblázat tartalmazza.
B) táblázat
A hatóanyag képlet-, példaszáma illetve Κ,>“η1ráció (tömeg%) Növeke- désgátlás (°/o)
Kontroll — 0
(A) (ismert) 0,05 5
(B) (ismert) 0,05 0
(F) (ismert) 0,05 0
(G) (ismert) 0,05 0
(H) (ismert) 0,05 7
(J) (ismert) 0,05 0
(21) 0,05 70*
* sötétzöld levelek
C példa cukorrépa növekedésének befolyásolása oldószer: 30 tömegrész dimetil-formamid emulgeátor: 1 tömegrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításágoz 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
Cukorrépát nevelünk üvegházban a csíralevelek teljes kifejlődéséig. Ekkor a növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. 14 nap elteltével mérjük a növekedést és a növekedésszabályozást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 0% a kezeletken kontrollal azonos mértékű növekedést jelent. Negatív értékek a növekedés gátlását, pozitív értékek a növekedés gyorsítását jelölik.
A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket a C/ táblázat tartalmazza.
A hatóanyag képlet-, példaszáma illetve Konce.ntracio (tömeg%) Növeke- désgátlás (%)
Kontroll — 0
(C) (ismert) 0,05 -5
(D) (ismert) 0,05 -5
(F) (ismert) 0,05 -10
(H) (ismert) 0,05 -8
(J) (ismert) 0,05 0
(16) 0,05 -65* **
(18) 0,05 -10*
(19) 0,05 __ 95* ♦♦
(21) 0,05 -35* **
(24) 0,05 -17*
(26) 0,05 + 10
(27) 0,025 -83* **
(28) 0,05 -71*
(30 0,05 -30* **
(35) . 0,05 + 10
(40) 0,05 + 25
(45) 0,05 -37*
(47) 0,05 -25* **
(49) 0,05 - 10* ♦♦
(50) 0,05 — 40*
(55) 0,05 -40
* = sötétzöld levelek ** = vékony levelek
D példa gyapot növekedésének gátlása oldószer:
tömegrész dimetil-formamid emulgeátor:
tömegrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Gyapotnövényeket nevelünk üvegházban az ötödik lomblevél teljes kifejlődéséig. Ekkor a növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. Három hét elteltével mérjük a növekedést, és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100% a növekedés megállását; 0% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.
A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket a D/ táblázat tartalmazza.
D) táblázat
hatóanyag képlet-, illetve példaszáma Koncent- ráció (tömeg%) Növeke- désgátlás (%)
Kontroll — 0
(A) (ismert) 0,05 5
(B) (ismert) 0,05 0
(E) (ismert) 0,05 0
(F) (ismert) 0,05 0
189 189
hatóanyag képlet-, illetve példaszáma Koncent- ráció (tömeg%) Növeke- désgátlás (%)
(G) (ismert) 0,05 15
(H) (ismert) 0,05 0
1 (J) (ismert) 0,05 10
(1) 0,05 50
(6) 0,05 65
(io 0,05 45*
(11) 0,05 55* **
(16) 0,05 90
(25) 0,05 35*
* = sötétzöld levelek ** = vékony levelek
E példa
CO2-fixálás stimulálása szójababnál oldószer:
tömegrész dimetil-formamid emulgeátor:
tömegrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Szójababot nevelünk üvegházban az első lomblevél teljes kifejlődéséig. Ebben a stádiumban a növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A vizsgálat további részében a növények CO2-fixálását a szokásos módszerrel mérjük. A kapott értékeket a hatóanyaggal nem kezelt kontroli-növényeken mért értékekkel hasonlítjuk össze. Az eredményeket az alábbi jelekkel jelöltük:
- a CO2-fixálás gátlása 0 a kontrollal azonos CO2-fixálás + a CO2-fixálás csekély stimulálása + + a CO2-fixálás erős stimulálása + + + a CO2-fixálás nagyon erős stimulálása A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket az E/ táblázat tartalmazza.
E) táblázat
A hatóanyag képlet-, illetve példaszáma Koncent- ráció (tömeg%) Hatás
J ~r Kontroll 0
(A) (ismert) 0,05 -
(B) (ismert) 0,05 -
r (E) (ismert) 0,05 -
(1) 0,05 + + +
(22) 0,05 + + +
(36) 0,05 + + +
(47) 0,05 + + +
(51) 0,05 + + +
F példa
Erysiphe-teszt árpán, protektív oldószer:
100 tömegrész dimetil-formamid emulgeátor:
0,25 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter
A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.
A protektív hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csuromnedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. Száradás után a növényeket az Erysiphe graminis f.sp. hordei spóráival telepítjük be.
A növényeket 20 °C hőmérsékletű és mintegy 80% relatív páratartalmú üvegházba tesszük a lisztharmat kifejlődéséig. Az inokuláció utáni 7. napon végezzük el a kiértékelést.
A vizsgált hatóanyagokat, azok mennyiségét és a kapott eredményeket az F/ táblázat tartalmazza.
F) táblázat
A hatóanyag képlet-, illetve példaszáma Koncent- ráció (tömeg%) Hatás (%)
(E) (ismert) 0,05 68,8
(5) 0,025 0,0
(6) 0,025 0,0
(10) 0,025 0,0
(11) 0,025 0,0
(12) 0,025 0,0
(17) 0,025 0,0
(18) 0,025 0,0
(19) 0,025 0,0
(20) 0,025 0,0
(21) 0,025 0,0
(22) 0,025 0,0
(25) 0,025 0,0
(31) 0,025 0,0
(33) 0,025 0,0
(34) 0,025 0,0
(35) 0,025 0,0
(37) 0,025 0,0
(39) 0,025 0,0
(41) 0,025 0,0
(J) (ismert) 0,025 100
(2) 0,025 8,8
(4) 0,025 25,0
(23) 0,025 0,0
(24) 0,025 8,8
(27) 0,025 0,0
(28) 0,025 12,5
(30) 0,025 10,0
(32) 0,025 8,8
(36) 0,025 12,5
(38) 0,025 12,5
(42) 0,025 3,8
(43) 0,025 0,0
(44) 0,025 25,0
(45) 0,025 0.0
(46) 0,025 12.5
189 189
A hatóanyag képlet-, illetve példaszáma Koncent- ráció (tömeg%) Hatás (%)
(47) 0,025 8,8
(50) 0,025 12,5
(51) 0,025 0,0
(52) 0,025 12,5
(53) 0,025 0,0
(57) 0,025 16,2
G példa
Drechslera graminea-teszt árpán, vetőmagkezelés (syn. Helminthosporium gramineum)
A hatóanyagot száraz csávázó szer formájában használjuk fel. Ezt úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot kőzetliszttel finoman porított keverékké dolgozzuk el, amely biztosítja az egyenletes eloszlást a vetőmag felületén. (Lásd pl. az 1. készítmény-előállítási példát.)
A csávázáshoz a fertőtlenített vetőmagot 3 percen keresztül rázzuk a csávázó szerrel egy zárt üvegedényben.
A vetőmagot szitált nedves talajba ültetjük, és zárt Petri-csészében 10 napon keresztül hűtőszekrényben 4 °C hőmérsékleten tartjuk. Eközben az árpa és adott esetben a gombaspórák csírázni kezdenek. Ezután az előcsíráztatott árpából kétszer 50 magot 3 cm mélyen elültetünk és üvegházban mintegy 18 °C hőmérsékleten tartjuk tenyészládákban, melyeket naponta 15 órán keresztül megvilágítunk.
A kiültetés után mintegy 3 héttel értékeljük a növényeken a vonalbetegség szimptómáit.
A vizsgált hatóanyagot, mennyiségüket és a kapott eredményeket a G/ táblázat tartalmazza.
G) táblázat
Ható- A hatóanyag képlet-, illetve anVag', Hatás (%)
példaszáma uiciiiiyiscg (mg/kg vetőmag)
Kontroll 24,5
(B) (ismert) 200 20,4
(17) 200 0,0
(21) 200 0,0
(28) 200 0,0
(56) 200 2,6
Készítmény-előállítási példák
1. Porozószer
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 5 tömegrész 1. példa szerinti hatóanyagot 95 tömegrész természetes kőliszttel elkeverünk és porfinomságúra őrölünk. A kapott készítményt a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.
2. Permetpor (diszpergálható por)
a) Készítmény folyékony hatóanyagból
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 25 tömegrész 2. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalinszulfonáttal, 4 tömegrész ligninszulfonáttal, 8 tömegrész magas diszperzitásfokú kovasavval és 62 tömegrész természetes kőliszttel elkeverünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.
b) Készítmény szilárd hatóanyagból
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 50 tömegrész 6. példa szerinti hatóanyagot 1 tömegrész dibutil-naftalinszulfonáttal, 4 tömegrész ligninszulfonáttal, 8 tömegrész magas diszperzitásfokú kovasavval és 37 tömegrész természetes kőliszttel elkeverünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.
3. Emulgeálható koncentrátum
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 25 súlyrész 10. példa szerinti hatóanyagot 55 tömegrész xilol és 10 tömegrész ciklohexán keverékében feloldunk. Emulgeátorként 10 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav-kálciumsó és nonil-fenolpoliglikol-éter keveréket adunk hozzá. Felhasználás előtt az emulgeálható koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.
4. Granulátum
a) Készítmény folyékony hatóanyagból
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 1 tömegrész 16. példa szerinti hatóanyagot 9 tömegrész granulált, szívóképes anyagra poriasztunk. A keletkező granulátumot a kívánt menynyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.
b) Készítmény szilárd hatóanyagból
A célnak megfelelő hatóanyag-készítmény előállításához 91 tömegrész 0,5-1,0 mm szemcseméretű homokhoz 2 tömegrész orsóolajat és 7 tömegrész porított, 75 tömegrész 24. példa szerinti hatóanyagból és 25 tömegrész természetes kőlisztből készült hatóanyagkeveréket adunk. A keveréket megfelelő keverékberendezésben addig kezeljük, amíg egyenletes, szabadon folyó és pormentes granulátum nem keletkezik. A granulátumot a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

Claims (2)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Növények vegetatív növekedését gátló és fűn; gicid szerek, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (I) általános képletű azolil-alkenon- vagy -ol-származékot, a képletben R1 jelentése egy (a) általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése hidrogénatom, Z2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal egyszeresen szubsztituált fenilcsoport, R2 jelentése 1-12 szénatomos alkilcsoport, adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport vagy
    -101
    189 189 alkilrészében 1 vagy 2 szénatomos és cikloalkilrészében 3-7 szénatomos cikloalkil-alkil-csoport, X jelentése karbonilcsoport vagy —CH(OH)— csoport, Y jelentése nitrogénatom vagy —CH — csoport, valamint ezek réz-klorid-komplexét tartalmazzák 0,5-60 tömeg% mennyiségben szilárd hordozó anyagok, célszerűen természetes vagy mesterséges kőzetlisztek, és/vagy folyékony hígítószerek, célszerűen poláros vagy apoláros oldószerek, és adott esetben felületaktív szerek, célszerűen anionos vagy nemionos emulgeátorok és/vagy diszpergátorok mellett.
  2. 2. Eljárás az (I) általános képletű azolil-alkenon és -ol-származékok, a képletben R1 jelentése egy (a) általános képletű csoport, amelyben Z1 jelentése hidrogénatom, Z2 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal egyszeresen szubsztituált fenílcsoport, R2 jelentése
    1-12 szénatomos alkilcsoport, adott esetben halogénatommal legfeljebb kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport vagy alkilrészében 1 vagy 2 szénatomos és cikloalkilré5 szében 3-7 szénatomos cikloalkil-alkil-csoport, X jelentése karbonilcsoport vagy —CH(OH)— csoport, Y jelentése nitrogénatom vagy —CH — csoport, valamint ezek réz-klorid-komplexei előállítására 10 azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű azolil-alkenont, a képletben R1 , R2 és Y jelentése a tárgyi körben megadott, hígítószer jelenlétében és adott esetben katalizátor, illetve alumínium-oxid jelenlétében melegítünk, és 15 adott esetben a kapott (la) általános képletű azolilalkenont, a képletben
    R1, R2 és Y jelentése a tárgyi körben megadott, önmagában ismert módon redukáljuk és kívánt esetben az így kapott vegyületre réz-kloridot addi20 cionálunk.
HU823605A 1981-11-10 1982-11-09 Preparatives regulating the growth of plants, fungicides and inhibiting the growth of plants preparatives, containing as reagent azolile alcenols or oil-derivatives HU189189B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19813144670 DE3144670A1 (de) 1981-11-10 1981-11-10 Azolyl-alkenone und -ole, verfahren zu ihrer herstellung sowie ihre verwendung als pflanzenwachstumsregulatoren und fungizide

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU189189B true HU189189B (en) 1986-06-30

Family

ID=6146061

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU823605A HU189189B (en) 1981-11-10 1982-11-09 Preparatives regulating the growth of plants, fungicides and inhibiting the growth of plants preparatives, containing as reagent azolile alcenols or oil-derivatives

Country Status (18)

Country Link
EP (1) EP0079006B1 (hu)
JP (1) JPS5890559A (hu)
AT (1) ATE16930T1 (hu)
AU (1) AU9033582A (hu)
BR (1) BR8206503A (hu)
CA (1) CA1185608A (hu)
CS (1) CS236691B2 (hu)
DD (1) DD208295A5 (hu)
DE (2) DE3144670A1 (hu)
DK (1) DK499982A (hu)
ES (1) ES517235A0 (hu)
GR (1) GR78400B (hu)
HU (1) HU189189B (hu)
IL (1) IL67198A0 (hu)
NZ (1) NZ202416A (hu)
PL (1) PL133825B1 (hu)
PT (1) PT75774B (hu)
ZA (1) ZA828195B (hu)

Families Citing this family (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1150706B (it) * 1982-03-19 1986-12-17 Montedison Spa Derivati di eterociclici azotati dotati di attivita' fitoregolatrice
DE3224129A1 (de) * 1982-06-29 1983-12-29 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Substituierte azolyl-ketone und -alkohole
DE3229273A1 (de) * 1982-08-05 1984-02-09 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Substituierte azolylallyl-ketone und -carbinole
JPS6058965A (ja) * 1983-09-13 1985-04-05 Kaken Pharmaceut Co Ltd 新規なイミダゾール誘導体
DE3511922A1 (de) 1985-04-01 1986-10-09 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Azolverbindungen, verfahren zu ihrer herstellung und mittel zur regulierung des pflanzenwachstums
EP2334663A1 (de) * 2008-09-10 2011-06-22 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
WO2010029066A1 (de) * 2008-09-10 2010-03-18 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
WO2010029065A1 (de) * 2008-09-10 2010-03-18 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
EP2346835A1 (de) * 2008-09-22 2011-07-27 Basf Se Imidazol- und triazolverbindungen, ihre verwendung sowie sie enthaltende mittel
JP2016522800A (ja) 2013-04-12 2016-08-04 バイエル・クロップサイエンス・アクチェンゲゼルシャフト 新規トリアゾリンチオン誘導体
MX2015014365A (es) 2013-04-12 2015-12-07 Bayer Cropscience Ag Derivados de triazol novedosos.
KR20150140381A (ko) 2013-04-12 2015-12-15 바이엘 크롭사이언스 악티엔게젤샤프트 신규 트리아졸 유도체
CN107660203A (zh) 2015-04-02 2018-02-02 拜耳作物科学股份公司 作为杀真菌剂的三唑衍生物

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2905981A1 (de) * 1979-02-16 1980-10-30 Bayer Ag 1-allyltriazol-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als pflanzenschutzmittel

Also Published As

Publication number Publication date
DE3144670A1 (de) 1983-05-19
NZ202416A (en) 1985-07-12
ZA828195B (en) 1983-09-28
GR78400B (hu) 1984-09-27
BR8206503A (pt) 1983-09-27
PL238928A1 (en) 1983-06-20
CA1185608A (en) 1985-04-16
PL133825B1 (en) 1985-07-31
JPS5890559A (ja) 1983-05-30
EP0079006A1 (de) 1983-05-18
ES8401756A1 (es) 1983-12-16
ES517235A0 (es) 1983-12-16
DE3267941D1 (en) 1986-01-23
CS236691B2 (en) 1985-05-15
PT75774B (en) 1985-07-26
ATE16930T1 (de) 1985-12-15
IL67198A0 (en) 1983-03-31
EP0079006B1 (de) 1985-12-11
DK499982A (da) 1983-05-11
AU9033582A (en) 1983-05-19
DD208295A5 (de) 1984-05-02
PT75774A (en) 1982-12-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JPH02167273A (ja) オキシラン類
KR840001772B1 (ko) 1-하이드록시에틸-아졸 유도체의 제조방법
JPH0451549B2 (hu)
CS237335B2 (en) Fungicide agent and agent for regulation of growth of plants and processing of active components
JPS63307862A (ja) ヒドロキシアルキル−アゾリル誘導体
JPH0216301B2 (hu)
JPH0141632B2 (hu)
HU192150B (en) Fungicides and regulating the growth of plants compositions containing derivatives of azolile keton or alcohol and process for production of these active substances
HU189189B (en) Preparatives regulating the growth of plants, fungicides and inhibiting the growth of plants preparatives, containing as reagent azolile alcenols or oil-derivatives
KR860000503B1 (ko) 트리아졸릴 프로펜올 유도체의 제조방법
US4729783A (en) Halogenated triazolylvinyl keto and carbinol compounds and plant growth regulant and fungicidal compositions
JPH0141630B2 (hu)
JPH0141631B2 (hu)
JPS6361943B2 (hu)
CS230598B2 (en) Fungicid agent and for regulation of growing of plants and method manufacture of efficient compound
JPS61109775A (ja) 置換アゾリルシクロプロピル‐アゾリルメチル‐カルビノール誘導体、その製法および用途
JPS62149667A (ja) 新規なアゾール誘導体、その製造法及び該誘導体を含有する農園芸用薬剤
HU188295B (en) Plant growth regulating and fungicide compositions and process for preparing halogenated triazolyl-vinyl-keto-and triazolyl-vinyl-carbonyl derivatives as active substances thereof
KR840001135B1 (ko) 1-비닐트리아졸 유도체의 제조방법
JPH0522715B2 (hu)
JPS5815964A (ja) 置換２−ヒドロキシ−３−アゾリルプロパン誘導体、その製法ならびに該誘導体を含有する殺菌剤および生長調節剤
CS241499B2 (cs) Prostředek k regulaci růstu rostlin a fungicidní prostředek a způsob výroby účinné složky
JPH0147468B2 (hu)
JPS58164578A (ja) 置換１−アゾリルプロパン誘導体、その製法並びに該誘導体を含有する殺菌剤および植物生長調節剤
HU182643B (en) Fungicide and plant growth regulating compositions containing derivatives of /1-phenyl-2-triazolyl-ethyl/-thioether as active substances and process for preparing the active substances