HU182601B

HU182601B - Photoemulsion of silverhalogenid base containing absorbing colouring agents

Info

Publication number: HU182601B
Authority: HU
Inventors: Reinhard Stolle; Ulrich Meisel; Guenther Bach; Renate Jantos
Original assignee: Wolfen Filmfab Veb
Priority date: 1978-08-16
Filing date: 1979-08-15
Publication date: 1984-02-28
Also published as: PL217768A1; CS220563B1; DD138251A1; DD138251B1; BE877730A; FR2433774A1; GB2032636B; FR2433774B1; PL115101B2; SU1027679A1; GB2032636A; DE2926466A1

Description

Λ találmány halogénezüst emulzió alapú, szűrőhatású színezékeket tartalmazó fényképészeti anyagra vonatkozik.

A fényképészeti anyag legalább egy fényérzékeny halogéneziist-zselat inréteget és legalább egy elszínteleníthető és vízzel kimosható szűrőhatású színezéket tartalmaz.

Ismeretes, hogy fényképészeti anyagokba szerves színezékeket visznek be a reflexiós- és/vagy diffúziósfényudvar megakadályozására. Az ilyen színezékeknek, amelyeket a következőkben szűrőhatású színezékeknek nevezünk, különösen nagy, az alkalmazás céljának pontosan megfelelő, extrinkeiót kell mutat niok és a szokásos fényképészeti továbbfeldolgozó folyamatok során gyorsan, maradéktalanul és irreverzibilisen eltávolíthatónak kell lenniök.Az ilyen színezékektől nagyon jó vízoldhatóságot és tárolhatóságot várunk el mind vizes oldatokként, mind pedig fényképészeti rétegek alkotójaként. Lényeges szempont továbbá az, hogy fénvképészetileg inaktívak legyenek, azaz a fényképészeti anyag szenzitometriás tulajdonságait, valamint az előhívásteehnikát ne befolyásolják.

Az eddig ismert fényelnyelők ezeket a követelményeket csak részben teljesítik. Különösen nehezen végezhető a maradék nélküli eltávolítás rendkívül rövid feldolgozási időknél és/vagy olyan feldolgozófiirdők használata esetén, amelyek csak kis mértékben járulnak hozzá a szűrőhatású színezékek kémiai elbontásához. Ez érvényes különösen óban szűrőhatású színezékekre, amelyek a 431272 számú belga szabadalomban, az 1,447.813 számú NSZK-beli közzétételi iratban, a 3,316.091 számú amerikai szabadalmi leírásban és a 109445 számú NI)K-beli szabadalmi leírásban vannak leírva. Néhány esetben nagy anyagátmenetnél elbontatlan szűrőhatású színezék halmozódik fel a feldolgozó fürdőben, amely a következőkben arra vezet, hogy a feldolgozott fényképészeti anyagban zavaró maradékelszíneződés, például tetrazin ((’olour-Index No. 19140) jelentkezik. Ugyanez érvényes olyan színezékekre is, amelyek csak reverzibilisen alakíthatók át színtelen formává (például a trifenilmetán-színezékek, így az 1,017.102 számú francia szabadalomban leírt színezékek, Coíuor-Index No. 42685). Ilyen színezékeket tartalmazó anyagok a feldolgozás után először színteleneknek látszanak, az előhívott anyag hosszabb ideig tartó tárolása után azonban visszaalakulnak, ígv az anyag nemkívánt elszíneződése jelentkezik.

Számos színezék nem elegendő oldhatósága ugyancsak nehézségekhez vezet alkalmazásuknál. Óban esetekben, ahol nagy mértékű színezésre van szükség, a színezék oldásához szükséges vízmennyiség az öntőoldat vízháztartását terheli és a filmelőállításnál meghosszabbítja a szárítási időt. Ezenkívül kiválásokat okoz a zselat inrétegben, amelyek a színtelenítést befolyásolják, Ilyesféle hátrányok különösen akkor jelentkeznek, ha a szűrőhatású színezékek túlságosan szűk abszorpciós tartománya alapján három vagy több színezék elégjenek az alkalmazására van szükség az egész fénvképészetileg fontos színképtartomány lefedéséhez.

Ezekben az esetekben tehát valamely szűrőhatású színezék túlságosan szelektív abszorpcióját nem kielégítőnek kell tekinteni. Ilyen anyagok például a 3,316.091 számú amerikai szabadalmi leírásban, az 1,522.427, a 2,262.794 és az 1,472.789 számú NSZKbeli nyilvánosságrahozatali iratokban, valamint a 3,560.214 számú amerikai és a 109.455 számú NDKbeli szabadalmi leírásokban megadott színezékek, amelyek a viszonylag csekély vízoldhatóságuk mellett az említett hátrányokkal is rendelkeznek. Mivel ezeket a túlságosan szűk spektrális abszorpciótartományuk miatt viszonjdag nagy mennyiségben kell alkalmazni, könnyen elérhető-az oldhatóság felső határa. Számos színezék hátránya továbbá az, hogy drága és nehezen hozzáférhető kiindulási anyagokból állítható elő, ameb’ magas költségekhez vezet.

A találmánnyal az a célunk, hogj· nagy élességű fényképészeti anjagok készítését tegyük lehetővé, amelyek a fénjképészeti feldolgozási folyamat, különösen a gyorsfeldolgozási módszer után, mentesek zavaró maradékelszíneződéstől.

A találmány alapját az a feladat alkotja, hogj’ valamelj' nagj' sűrűségű emulziós- és/vagj’ zselatin-rétegben színezett anyag előállításához alkalmas, könnyen előállítható, jól oldható és gyorsan elszínteleníthető szűrőhatású színezékek vagy színezékelegyek előállítása vált szükségessé, amelyek a látható spektrális terület lehetőleg széles tartományára kiterjedő nagj· extinkcióval rendelkeznek. A feladatot a találmány szerint azzal oldjuk meg, hogy olyan halogénezüstemulzió alapú anyagot készítünk, amely legalább egy emulziós- vágj· segéd-rétegben legalább égj- (I) általános képletű színezéket tartalmaz, ahol

R és R¹ jelentése —CH₃, —C.₂H₅ vagy —C₂H₄CN csoport,

R² hidrogénatom vagy —CN csoport,

R³ jelentése (a) képletű csoport és ha R² egy — CN csoportot képvisel, akkor R³ még (b), (c), (d) vágj· (e) csoport lehet, és X hidrogénatom, Na, K vágj’ NH₄ csoport.

A találmánj· előnye az, hogy a fényképészeti anyag legalább egy emulziós- vágj· segédrétegben olyan (I) általános képletű színezéket vágj- színezékelegyet tartalmaz, amely széles abszorpciós tartománnyal és nagj^- extinkcióval rendelkezik, továbbá hatásos fényűd varmentesitést biztosít.

A találmánj· különös előnye az, hogj^- a fényképészeti anyag legalább ege emulziós vágj· segédrétegben olyan (f) általános képletnek megfelelő színezékelegyet tartalmaz, ahol az R² helyettesítés eltérő, mig az R, R’ és R³ helyettesítők egx-ezőek. Abban az esetben, ha R² = —-CN, akkor a színezékek az egész zöld és vörös színképtartományban abszorbeálnak, ha pedig R² = H, akkor a kék és ezen túlmenően a zöld színképtartományban is abszorbeálnak. Égj· színezékekből álló eleggyel,-amelyet olyan színezékek alkotnak, ahol R² jelentése egyik esetben hidrogén, a másik esetben pedig —CN csoport, a látható fény egész spektru3

-2182601 mában hatásos védelmet érünk el. Ilyesfajta elegyek mindenekelőtt reflexiós-fényudvar-védőrétegek számára előnyösek, amelyekben egyenértékű fényudvarmentesítés a technika állása szerint csak 3—4 színezékből álló eleggyel érhető el, amely lényegében nagyobb színezékfelhasználást és a színezékek eltávolításánál jelentkező megfelelő nehézségeket hoz magával. A találmány szerinti anyagokban alkalmazott színezékeknek ez az alapvető előnye azon alapszik, hogy az R² =—CN helyettesítés által meglepően nagymérvű batokróm (színmélyítő) szineltolódás lép fel és ezeknek a mind ez ideig teljesen ismeretlen színezékeknek az abszorpciója az R²=H helyettesítésű analóg színezékek abszorpciójával úgy egészül ki, hogy az egész látható színképtartományban optimális és hézagmentes abszorpció jön létre.

A találmány lényeges előnye e színezékek nagy reaktivitásában van, amely pH%· 10 értéknél másodperc gyorsaságú elszíntelenedésben és színtelen termékké való irreverzibilis átalakulásában nyilvánul meg a feldolgozófürdők már csekély szulfittartalmánál is. Ezzel ezek a színezékek messze felülmúlnak más színezékosztályokat, így oxolánokat és trifenilmetán-színezékeket, amelyek bár ugyancsak gyorsan elszíntelenednek, de savas pH-tartományban újból visszaalakul a színük. A benzilidén-színezékek osztályához tartozó ism'ert Szűrőhatású színezékekkel szemben ezek a színezékek és elszíntelenített termékeik nagy diffúziósebességükkel tűnnek ki. Ezáltal vízzel való maradéktalan kimosást érünk el és minden fajta visszaszíneződés vagy maradékszíneződés, még csekély szulfittartalmú;, erősen keményítő feldolgozó fürdőknél is ki van zárvá. Ebből a szempontból a találmány szerinti anyagokban használt színezékek a 3,316.091 számú . .amerikai szabadalomból ismert színezékeket különö- seh felülmúlják, amelyek a maradékelszineződés miatt gyors feldolgozásra készült anyagokhoz nem alkalmasak.

Az (I) általános képletű színezékek az említett okokból különösen alkalmasak olyan fényképészeti anyagok elszíntelenítésére, amelyeknél rendkívül rövid feldolgozási idők és/vagy szulfitszegény fürdők alkalmazása miatt más szűrőhatású színezékek használata nem vagy csak nagyon kis koncentrációkban lehetséges.

Egy további előnye az (I) általános képletű színezékeknek a jó oldhatóságuk, különösen ammóniumsóik jó oldhatósága. Mivel ezek másrészt nagy extinkcióval rendelkeznek, nagy szűrőhatású színezéksűrűség létesíthető az öntőoldat már csekély vízterhelése esetén is. Másrészt ez megakadályozza színezékkristályok kiválását a nagy színezékkoncentrációjú rétegekben. Különösen azok az (I) általános képletnek megfelelő színezékek, ahol R³ jelentése (f) képletű csoport, az ismert benzilidén-színezékekkel szemben jelentős mértékben megnövekedett oldhatóságot, valamint előnyös batokrómosan eltolt abszorpciómenetet mutatnak.

Különösen előnyös az, hogy az (I) általános képletű színezékek egyszerűen előállíthatók általában hozzá4 férhető és olcsó kiindulási anyagokból. Olyan színezékeket, amelyekben R² jelentése hidrogénatom, úgy állítunk elő, hogy a megfelelő p-dialkilaminobenzaldehideket megfelelő pirazolonokkal kondenzáljuk etanolos vagy vizes oldatban ammóniumacetát kondenzálószer hozzáadása mellett.

Az olyan színezékek előállítását, ahol R² jelentése —CN csoport, a 131.178 számú NDK-beli szabadalmi leírás ismerteti.

Olyan (I) általános képletnek megfelelő két színezék elegyének az előállítására, amelyek csak abban különböznek egymástól, hogy az egyiknél R² jelentése hidrogénatom, a másiknál pedig —CN csoport, az R²=H jelentésű színezék szolgál R²=—CN jelentésű színezék készítésére. A két színezék abszorpciója optimálisan kiegészíti egymást és befogja a fényképészetileg fontos 400—700 nm színképtartományt.

Ettől függetlenül természetesen lehetőség van arra is, hogy legalább egy (I) általános képletű színezékből és más szerves színezékekből álló elegyeket alkalmazzunk.

Az említett színezékek széles abszorpciós tartományuk alapján különösen alkalmasak jellegzetes segédrétegekben fényudvarmentesítésre, mindenek előtt jól használhatók a filmanyagok hátoldalán levő zselatinrétegekbe, úgynevezett NC-rétegekbe történő bevitelre.

A színezékek, illetve színezékelegyek, valamint az ezeket tartalmazó fényképészeti anyagok tulajdonságait a következő példákon is bemutatjuk ismert szűrőhatású színezékekhez viszonyítva.

1. példa

Összehasonlítunk technika állásához tartozó színezékeket (1. táblázat 1—8. számú színezékek) és (I) általános képletnek megfelelő színezékeket (1. táblázat

9—12. számú színezékek), valamint két (I) általános képletű színezékből álló elegyet abszorpció, diffúziós viselkedés és fényképészeti fürdőkben való elszinteleníthetőség tekintetében. Az 1—12. számú színezékek vizes oldatait erre a célra valamely szokásos zselatin 10%-os oldatához adjuk olyan mennyiségben, hogy egy színtelen eellulózacetát-rétegliordozóra való öntés és szárítás után olyan szűrőrétegeket kapjunk, amelyek mindenkori abszorpciós maximumai 1,0 nagyságú optimális sűrűséget adnak. Az öntővastagságok 6 um nagyságúak, a zselatinoldat pH-ja pedig 5,2±0,2 nagyságú.

Keményítőszerként 100 ml 10%-os zselatinoldatra számítva 6 ml 5%-os vizes l,3-diklór-5-hidroxi-s-triazin-nátriumsó-oldatot és 0,75 ml vizes 5%-os krómtriacetát-oldatot alkalmazunk.

Ezeket a rétegeket a következő módon vizsgáljuk:

a) Meghatározzuk az abszorpciós maximumokat, valamint az optikai sűrűségeket 450, 500, 530, 560 és 650 nm-nél.

Az eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg.

b) Meghatározzuk a diffúziós viselkedést vízben va-3>

’l 82601 lamely desztillált vízben eiőduzzasztott nem-keményített zselatinréteggel (50 μηι öntővastagság) mint befogadóréteggel való 10 perces érintkeztetés útján és meghatározzuk az ilyen körülmények között diffundált részarányt a kiindulási anyag %-ában, mint a diffúziósebességre megadott értéket (2. táblázat).

c) Meghatározzuk az elszíntelenedési sebességet 1%os NaOH-oldatban és 1%-os Na₂SO₃-oldatban, valamint ORWO 308 és ORWO 40 és A 82 előhívókban (ORWO receptek, 1978-as kiadás).

Az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.

d) Meghatározzuk az 50 °C-on és a 30% relatív nedvességnél 5 napig öregített próbák maradékelszíneződését egy Pakonolith típusú előhívókészülékben a következő ideig és fürdőösszetétel mellett:

mp ORWO A 82 előhívó, 27 °C mp keniénvítőrögzítő-fürdő (MF 329,MH 329), 20-°C mp víz, 20 °C.

(A fürdők összetétele az ORWO receptek 1978-as kiadásában.)

A maradékelszíneződést értékeljük a kiindulási sűrűség %-ában az említett feldolgozás utári (4a. táblázat), valamint 4,0 pH-jú vízben való pótlólagos mosás után (4b. táblázat).

Az eredményeket a következőkben foglaljuk össze:

Az (I) általános képletű színezékek különben azonos tulajdonságok melleit a következőkben múlják felül a technika állásához tartozó színezékeket:

— Nagy extinkció következtében az összehasonlítható sűrűség eléréséhez szükséges színezékszükséglet csekély. Ezen a területen az (T) általános képletű színezékek különösen az 1, és 7. számú színezékeket múlják felül.

— Egy összehasonlíthatóan széles abszorpció gondoskodik a jó fényudvarmentesítésről az egész színképtartományban. Ebben a tekintetben az (1) általános képletű színezékek a technika állásához tartozó valamennyi (az 5. számú színezék kivételével) színezéket felülmúlják. Már két színezékből álló színezékeleggyel nagy sűrilségef lehet létesíteni az egész színképtartományban.

Λ diffúziósebesség terén az (I) általános képletű színezékek minden más színezéket (a 6. számú színezék kivételével) felülmúlnak.

— NaOH-, szulíit-, valamint különböző fényképészeti fürdőkben történő elszíntelenedési sebesség terén a 9. számú színezék felülmúlja az összes többi színezéket. Az (I) általános képletnek megfelelő 10—12. szá mii színezékeket csak az 1. és 2. számú színezékek érik cl.

Gyorsfeldolgozásnál (60 mp) csak az (I) általános képletű színezékek, valamint a 7. számú színezék nem mutat gyakorlatilag maradéke.lszineződést savas pH-nál.

Az (I) általános képletű színezékek kitűnő tulajdonságait tehát a technika állásához tartozó színezékek csak egyes területeken érik el, míg az (1) általános képletű színezékek a tulajdonságok összességében ez utóbbiak felett állnak.

2. példa

A fotoaktívitás vizsgálatára optikai sűrűség tekintetében összehasonlítható mennyiségű 9. és 11. számú színezéket adunk szenzihilizált AgBr/J- és AgCl/Breinulziókhoz.

Erre a célra mindenkor 5 mg 9. számú, illet ve 10 mg 11. számú szfnezéket adunk az 5. táblázatban megadott emulziókhoz. Valamely alkalmas nedvesítőszer, valamint 2 ml 5%-os vizes l,3-diklór-5-hídroxi-s-tríazin-nátriumsó-oldat kémén} ítőszer hozzáadása után az emulziókat egy cellulóztriacetát-hordozóra öntjük, szárítjuk, egy lépcsősek mögött megvilágítjuk és 5 percig ORWO 40 előhívóban az 1100 ORWO előírás szerint (ORWO receptek, Wolfen 1978) előhívjuk. Az eredményeket az 5. táblázat mutatja. A 9. számú színezék semmiféle fot.oaktivitást nem mutat, a 11. számú színezék csupán egy esetben csekély érzékenységveszteséget mutat, amely a legtöbb gyakorlati alkalmazásnál nem okoz gondot.

1. Táblázat

számú színezék:	savfuchszin, Colour-Index No. 42 685
számú színezék:	(1) képletű trífenilmetán, amely az 1,017.102 számú francia szabadalomban van leírva
számú színezék:	bisz-l-[4'-szulfofenil j-3nwt ilpí razolon-(5)-t rímet inoxonoi, amely a 431.272 számú belga szabadalomban van leírva (3. példa)
szánni színezék:	bisz-l-[4'-szulfofenil]-3metilpirazolon-(5)-pentametinoxonol, amely a 431.272 számú belga szabadalomban van leírva
	(4. példa)
számú színezék:	hisz- f tíobarbit ursav ]-pentametinoxonol-ez iistsó-díszperzió zselatinban, amely az 1,447.813 számú NSZK-beli nyílvánosságrahozatalí írat 1. példájában van leírva
számú színezek:	tetrazin, Coluor-Index No. 19 140
számú színezék:	(2) képletű vegyület, amely a 2,072.908 számú amerikai szabadalomban van leírva
számú színezék:	(3) képletű vegyület, amely a 3,316.091 számú amerikai
	szabadalomban van leírva

Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek:

9. szánni színezék: olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R és R' =

CH₃, R4 = H, és R³ = (f) képletű csoport

-4182601

	9	10
10. számú színezék:	olyan (1) általános képletű vegyidet, ahol R és R¹ = CH₃, R²=CN és R³ = (f) képletű
	csoport
11. számú színezék:	olyan (I) általános képletű δ vegyidet, ahol R és R’ = CH₃, R² = CN és R³=(c₁) képletű csoport
12. számú színezék:	olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R és R’ = 10 =—CH₂—CH₂—CN, R² = CN és R²=(c,) képletű csoport.

	2. Táblázat
Színe-	Színezék-	Abszorp-	Sűrűség			Sűrűség			Diffúzió
zék	felvitel	ciós max.	absz.-						(%)
száma	[mg/m²]	[nm]	max.-ban	450 nm	500 nm	530 nm	560 nm	650 nm
1	580	560	1,0	0,10	0,47	0,65	1,0	0,0	30
2	280	645	1,0	0,20	0,01	0,03	0,10	0,98	40
3	210	535	1,0	0,15	0,83	1,0	0,60	0,01	30
4	310	640	1,0	0,14	0,16	0,28	0,50	0,98	20
5	300	535—555	1,0	0,35	0,85	0,95	0,95	0,50	0
6	320	440	1,0	0,95	0,23	0,02	0,00	0,00	90
7	775	450	1,0	1,0	0,09	0,00	0,00	0,00	40
8	275	450	1,0	1,0	0,49	0,12	0,00	0,00	0
9	170	490	1,0	0,60	0,99	0,36	0,07	0,0	70
10	270	610	1,0	0,17	0,35	0,65	0,91	0,81	65
11	275	590	1,0	0,15	0,50	0,80	0,96	0,60	70
12	290	535	1,0	0,40	0,89	1,0	0,88	0,28	65
9+J0	(125 + 270)	500, 610	1,08/1,0	0,62	1,08	0,92	0,97	0,81	65

			3. Táblázat
			Elszíntelenedési sebesség
Színezék	NaOH (1%)	Na₂SO₃ (1%)	ORWÜ 308	A 82	ORWÜ 40
1	- 10 mp	10 mp	20 mp	< 10 mp	< 10 mp
2	10 mp	c 10 mp	40 mp	-c 10 mp	< 10 mp
3	> 5 perc	3 perc	>- 5 perc	5 perc	90 mp
4	=» 5 perc	1 perc	3 perc.	5 perc	45 mp
5	=» 5 perc	> 5 perc	nem színtelenedik	=> 5 perc	=» 5 perc
6	30 mp ⁺	> 1 perc ⁺	> 3 perc⁺	30 mp ⁺	30 mp ⁺
7	40 mp ⁺	>- 3 perc⁺	> 3 perc*	20 mp	20 mp
8	5 perc	10 mp	1 perc	1 perc	30 mp
9	< 5 mp	< 10 mp	20 mp	< 5 mp	< 1 mp
10	10 mp	10 mp	30 mp	< 10 mp	< 10 mp
11	20 mp	10 mp	30 mp	10 mp	-c 10 mp
12	20 mp	10 mp	30 mp	10 mp	< 10 mp
9+10	«£ 10 mp	10 mp	30 mp	<. 10 mp	< 10 mp

⁺ nem színteleníthető el, a megadott idők a maradéktalan kimosásra vonatkoznak.

-5182601

4. Táblázat

Színezék száma	Maradékelszíneződés a kiindulási sűrűség %-ában
	a) az Id. példában leírt módon feldolgozva	b) a feldolgozás után utólag pH=4,0-re
			állítva
	vörösszűrő mögött zöldszűrő mögött	vörösszűrő mögött	zöldszűrő mögött
		(kékszűrő)		(kékszűrő)
1	0	-2	0	5
2	6	0	10	0
3	0	25	0	25
4	s	12	5	10
5	100	35	100	35
6	0	10 (kékszűrő)	0	10 (kékszűrő)
7	0	2 (kékszűrői	0	<2 (kékszűrő)
S	0	20 (kékszűrő’	0	20 (kékszűrő)
9	0	0	0	0
10	<2	<2	1	1
11	<2	<2	1	1
12	<2	--2	1	^2
9+10	1	1	1	1
		5. Táblázat
	Relatív érzékenység különböző 2. példa szerint	i emulziókban
Emulzió: AgBr/J

Spektrális szenzibilizálás szenzi bi 1 izálat' an ortopankroniatikusan

	kékszűrő	vörösszűrő	kékszűrő	vörösszűrő
iSzűrőhatású színezék nélkül	típus= 100%	t.ípus= 100%	típus = 100%	típus = 100%
9. számú Színezékkel	100%	100%	100%	100%,
11. számú színezékkel	100%	100%	70%	50%
Emúlzió: AgCl/Br
Szűrőhatású színezék nélkül	típus = 100%	típus = 100%	típus = 100%	típus = 100%
9. számú színezékkel	100%	100%	100%	100%
11. számú színezékkel	100%	100%	100%	100%

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Halogénezüstemulzió alapú szűrőhatású színezékeket tartalmazó fényképészeti anyag, amely legalább egy benzilidénszínezéket magában foglaló legalább egy fényérzékeny halogénezüst-zselatinréteget tartalmaz, azzal jellemezve, hogy legalább egy emulziós- vagy segédrétegben legalább egy (I) általános képletű színezéket tartalmaz, ahol

R és R¹ jelentése —CH₃, —C₂H₅ vagy —C₂H₄CN csoport,

R² hidrogénatom vagy —CN csoport,

R³ jelentése (a) képletű csoport, és ha R² egy —CN csoportot képvisel, akkor R³ még (b), (c), (d) vagy (e) csoport lehet, és

X hidrogénatom, Na, K vagy NH₄ csoport.
2. Az 1. igénypont szerinti fényképészeti anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két (I) általános képletnek megfelelő színezék elegyét tartalmazza.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fényképészeti 5 anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két (I) általános képletnek megfelelő színezék elegyét tartalmazza, amelyet olyan (I) általános képletű színezékek alkotnak, ahol az R² helyettesítők különböznek, míg az R, R¹ és R³ helyettesítők megegyeznek.

10
4. Az 1. igénypont szerinti fényképészeti anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű színezékből és más szerves színezékekből álló elegyet tartalmaz.
5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti fénylő képészeti anyag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a színezékeket egy a fényképészeti anyag hátoldalán levő réteg foglalja magában.