HUT77628A

HUT77628A - Proliposzóma porok inhaláláshoz

Info

Publication number: HUT77628A
Application number: HU9800352A
Authority: HU
Inventors: Katarina Byström; Per-Gunnar Nilsson
Original assignee: Astra Aktiebolag
Priority date: 1994-12-22
Filing date: 1995-12-20
Publication date: 1998-06-29
Also published as: FI972653A0; MY114114A; JPH10510830A; AU4360596A; RU2162689C2; MX9704406A; ATE240095T1; EG23683A; EP0800383B1; SK284918B6; SK81497A3; TR199501633A1; CA2208517A1; EE9700134A; PT800383E; BR9510512A; WO1996019199A1; AU693632B2; CZ286469B6; IL116454A

Description

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/SE95/01560

A nemzetközi közzététel száma: WO 96/19199

A találmány tárgyát különösen inhalálásra alkalmas proliposzóma porok, eljárás proliposzóma porok előállítására, proliposzóma porokat tartalmazó készítmények és azok felhasználására szolgáló módszerek képezik.

A liposzómák membránszerű gömböcskék, amelyek úgy épülnek fel, hogy egy sor lipid kettősréteg váltakozik hidrofil rekeszekkel. A liposzómákat előállíthatjuk különböző természetes és mesterséges lipidekből, így például természetes és szintetikus foszfo-glicero-lipidekből, szfingolipidekből és digalaktozil-glicero-lipidekből. A liposzómák egyik fő alkalmazási területét az jelenti, hogy vivőanyagai lehetnek különböző gyógyászatilag aktív komponenseknek, elősegítik azok bejutását a szervezetbe, és ezáltal számos kezelés mellékhatásait a lehető legkisebbre csökkentik. A gyógyászatilag aktív komponensek beépülhetnek a liposzómákba például úgy (ha az aktív komponens vízoldható), hogy beépülnek (bezáródnak) a liposzóma hidrofil rekeszeibe, vagy pedig a lipid kettősrétegekbe épülnek be, ha az aktív komponens lipofil jellegű.

A gyógyászati liposzóma készítmények egyik legnagyobb problémája a hosszútávú stabilitás. A vizes liposzóma diszperziók stabilitása korlátozott, mivel aggregálódhatnak, elveszíthetik a bennük lévő aktív komponenst (amely kijuthat a külső fázisba), és mind az aktív komponensnél, mind pedig a lipid-anyagoknál kémiai bomlás léphet fel.

Mindezek a problémák jelentősen elkerülhetők, ha szilárd készítményeket használunk. Az ilyen készítmények liposzóma poro• ······ ·· • » · · · kát, például szárított liposzóma diszperziót vagy proliposzóma port tartalmaznak.

A liposzóma diszperziók szárítása azzal a veszéllyel jár, hogy a liposzóma membránok károsodhatnak. Ez a kockázat minimálisra csökkenthető, ha a liposzómákat védő cukrok jelenlétében szárítjuk; ilyen eljárást ismertet a WO 86/01103 számú szabadalmi irat.

Az US-P 4,906,476 számú szabadalmi irat szteroidok inhalációval történő beadására szolgáló liposzóma készítményeket ismertet. Ismerteti a szárított liposzómák poralakú aeroszolként, a megfelelő készülékkel való beadásának lehetőségét. Ugyancsak ismerteti a szóbanforgó irat, hogy hogyan lehet szuszpendált, szárított liposzómákat poralakban kipermetezni hajtóanyagként használható folyadék segítségével egy önálló permetképzővel, és azt is, hogyan lehet egy hajtóanyaggal kipermetezve a tüdőbe juttatni a szárított részecskéket.

A liposzómák, mint olyanok, nincsenek a proliposzóma porokban, azonban kialakulhatnak, ha a port a lipidek fázisátmeneti hőmérséklete fölött hidratáljuk, azaz víz(gőz) hatásának tesszük ki. A szárított liposzómákkal szemben a proliposzóma porok előnye abban nyilvánul meg, hogy a dehidratálás okozta liposzóma membrán károsodással itt nem kell számolnunk.

Proliposzóma porokat korábban is leírtak már. Az US-P 4,311,712 számú szabadalmi irat ismertet egy fagyasztva szárítással nyert, potenciális liposzóma keveréket, amelyet úgy állítanak elő, hogy egy kettős jellegű (amfipatikus), liposzómaképző lipidet és egy lipidben oldható vagy lipidhez kötött biológiailag aktív vegyületet szerves oldószerben oldanak fel, és az oldatot fagyasztva szárítják (liofilizálják). A biológiailag aktív vegyület a fagyasztva szárítás folyamán szilárd anyag marad. A potenciális liposzóma keveréket tárolhatjuk, és kívánt esetben vizes liposzóma készítménnyé alakíthatjuk. A biológiailag aktív vegyület bármilyen, biológiailag értékes tulajdonsággal rendelkező vegyület lehet.

A WO 90/00389 számú szabadalmi irat is egy liofilizált, potenciális liposzóma keveréket ismertet, amely egy kettős jellegű (amfipatikus) lipidből és ciklosporinból vagy annak származékából áll. A készítményt arra a célra állították elő, hogy a ciklosporint lehetőleg liposzóma segítségével juttassák be a sejtekbe. A liofilizált keverék vizes közegben olyan liposzómákat eredményez, amelyek magukba zárva tartalmazzák a liofilizált keverékben jelenlévő ciklosporin lényegében teljes mennyiségét .

A WO 92/11842 számú szabadalmi irat egy preliposzómális port ismertet, amely vízzel vagy fiziológiás nátrium-klorid-oldattal helyreállítva egy polién gyógyszert, például nisztatint tartalmazó liposzóma szuszpenziót ad.

Valamennyi fentebb ismertetett szabadalmi irat olyan proliposzóma készítményeket ismertet, amelyeket felhasználás előtt hidratálni szükséges.

Az EP 309464 számú szabadalmi iratban inhalálható proliposzóma por-készítményeket írnak le. A por-készítmény olyan szilárd részecskékből áll, amelyekben a hatóanyag a lipidben szemcsés diszperzió formájában van jelen.

• · ·· · • ···· ·

Azt találtuk, hogy inhalálással történő hatóanyag-bevitel céljából előnyös a csak egy fázist tartalmazó proliposzóma porok előállítása. Ezért a találmány tárgyát az ilyen proliposzóma porok előállítása képezi.

A találmány tárgyát úgy valósítjuk meg, hogy olyan, a találmány szerinti proliposzóma port állítunk elő, amely port egy fázisban tartalmazza a hatóanyag diszkrét részecskéit egy olyan lipiddel vagy lipidek keverékével együtt, amely(ek) fázis-átmeneti hőmérséklete (T_c) 37 C° alatt van.

Az így előállított por inhalálással történő adagolásra különösen alkalmas.

Az egy fázisú por másként úgy is leírható, mint a hatóanyag és egy 37 C° fázis-átmeneti hőmérsékletű lipid vagy ilyen lipidek keverékének homogén, molekuláris keveréke.

Az „egy fázis és a „homogén molekuláris keverék kifejezésekből világosan érthető, hogy a találmány szerinti por sem a hatóanyag sem a lipid elkülönülő kristályos fázisát nem tartalmazza .

Az egyfázisú por, amely közvetlenül vagy in situ inhalálható például a légzőrendszer alsó vagy felső tarktusába, olyan liposzómákat képez, amelyekbe a hatóanyag tökéletesen beépül.

Általában véve azt mondhatjuk, hogy bármely kettős jellegű lipid vagy ilyen lipidek keveréke, amelyekről tudjuk, hogy ismert eljárásokkal felhasználhatók liposzómák előállítására, alkalmazhatók a találmány szerinti készítményekhez. Fontos, hogy a lipid vagy a lipidek keverékének fázisátmeneti hőmérséklete a testhőmérséklet (37 C°) alatt legyen, hogy a proliposzóma por • · · · • · ·· · • · termék képes legyen hidratálódni fiziológiás körülmények között, azaz liposzómák képződhessenek a légzőrendszerben. A fázisátmeneti hőmérsékleteket a különböző lipidkeverékeknél könnyen meghatározhatjuk jól kipróbált módszerek, például a DSC (differential scanning calorimetry) módszerek [lásd: J. Suurkuusk et al., Biochemistry, 15, (7), 1393 (1976)] segítségével. Általában véve valamennyi olyan természetes vagy szintetikus lipid alkalmas a találmány szerinti felhasználásra, amelyek fázisátmeneti hőmérséklete 37 C° alatt van.

A potenciálisan felhasználható lipidek közül példaként említhetjük az olyan természetes és szintetikus lipideket, mint a természetes és szintetikus foszfo-glicero-lipidek, szfingolipidek és digalaktozil-glicero-lipidek. A természetes lipidek közül megemlíthetjük a szfingolipideket (SL), mint például a szfingomielin (SM), ceramid és cerebrozid; a galaktozil-glicero-lipideket, mint például a digalaktozil-diacil-glicerin (DGalDG); a foszfo-glicero-lipideket, mint például a tojássárga eredetű foszfatidil-kolint (e-PC) és a szójabab eredetű foszfatidil-kolint (s-PC); a lecitineket, mint a tojássárga eredetű lecitint (e-lecitin) és a szójabab eredetű lecitint (s-lecitin).

A szintetikus lipidek közül megemlíthetjük a dimirisztoil-foszfatidil-kolint (DMPC), a dipalmitoil-foszfatidil-kolint (DPPC), a disztearoil-foszfatidil-kolint (DSPC), a dilauril-foszfatidil-kolint (DLPC), az l-mirisztoil-2-palmitoil-foszfatidil-kolint (MPPC), az l-palmitoil-2-mirisztoil-kolint (PMPC) és a dioleil-foszfatidil-kolint (DOPC). A lipidkeverékek közül a következőket említjük meg: SM/PC, SM/koleszterin, ePC/kolesz···· · »· *« · ·τ · ♦ · · · · « · • * ···» · · · · · • · · · · · · térin, sPC/koleszterin, PC/PS/koleszterin, DMPC/DPPC,

DMPC/DPPC/CH, DMPC/CH, DPPC/DOPC/CH, DLPC/DPPC, DLPC/DPPC/CH, DLPC/DMPC, DLPC/DMPC/CH, DOPC/DSPC, DPSM/DMSM, e-lecitin/koleszterin és s-lecitin/koleszterin. Ezen kívül bármelyik fenti keverék tartalmazhat egy töltéssel rendelkező lipidet, mint például dimirisztoil-foszfatidil-glicerint (DMPG), difoszpalmitoil-foszfatidil-glicerint (DPPG), dimirisztoil-foszfatidsavat (DMPA), dipalmitoil-foszfatidsavat (DPPA) és sztearil-amint (SA).

A találmány szerint különösen érdekesek a DPPC és/vagy a DMPC lipidek. A DPPC és DMPC keverékek közül előnyösek azok, amelyek legalább 10 térfogat % DMPC-t tartalmaznak, például a DMPC mennyisége a keverékben 10-50 térfogat % közé esik. Az egyéb előnyös keverékek DPSM-t és DMSM-t és adott esetben legalább egy töltéssel rendelkező lipidet tartalmaznak, továbbá a koleszterin e-lecitinnel vagy s-lecitinnel alkotott keverékei, amelyek adott esetben legalább egy töltéssel rendelkező lipidet is tartalmaznak és a fázisátalakulási hőmérsékletük (T_c) 37 C°-nál alacsonyabb. A szakterületen járatos személy egyéb keverékeket is könnyen kiválogathat, például a hivatkozásként említett alábbi könyv alapján; Gregor Cevc, Phospholipids Handbook, Marcel Dékker, New York, (1993) pp. 427-435.

A hatóanyag (aktív komponens) előnyösen olyan molekulaszerkezetű, hogy be tud épülni a lipid kettősrétegbe, és ezzel elősegíti a liposzómákba való bekerülést a hidratálódási folyamat során. Az ilyen anyagok egyik példáját jelenti egy hosszú ·*·· « • · ··« « ···· · ····«· «· * « »4 · 9 Λ · szénláncú zsírsav-észter, amely hidrofób „horgonyként kielégítően hatékony.

A megfelelő hatóanyagokat (aktív komponenseket) a szakterületen járatos személy könnyen azonosítani tudja; ide tartozhatnak például gyulladásgátló és hörgőtágító gyógyszerek valamint antihisztaminok, ciklooxigenáz inhibitorok, leukotrién-szintézist gátlók, leukotrién antagonisták, foszfolipáz-A2 (PLA2) inhibitorok, vérlemezke aggregációs faktor (PAF) antagonisták és asztma-profilaktikumok. Hasonlóképpen érdekesek lehetnek ebből a szempontból az aritmia-ellenes gyógyszerek, trakvillánsok, szívglikozidok, hormonok, antihipertenzív gyógyszerek, antidiabetikumok, parazita-ellenes és rákellenes gyógyszerek, nyugtatok, fájdalomcsillapító gyógyszerek, antibiotikumok, reumaellenes gyógyszerek, immunterápiás és gombaellenes gyógyszerek, antihipotenzív gyógyszerek, vakcinák, vírusellenes szerek, proteinek, peptidek és vitaminok.

A találmány szerint specifikusan felhasználhatók a glükokortikoszteroidok, mint a budesonid, dexametazon, betametazon, fluocinolon, flumetazon, triamcinolon-acetonid, flunisolid, beclomethason és a pregnán-származékok 16,17-acetáljai, valamint az ezekből származtatható vegyületek; β-2 agonisták, mint a terbutalin, salmeterol, salbutamol, formoterol, fenoterol, clenbuterol, procaterol, bitolterol és broxaterol. A hatóanyag gyógyászatilag hatékony anyagok keveréke is lehet, például egy glükokortikoszteroid és egy hörgőtágító, mint a formoterol, salmeterol, terbutalin vagy salbutamol keveréke. A kétségek elkerülése végett, ahol egy hatóanyagra hivatkozunk, ez a hivatko··» · zás magában foglalja annak gyógyászatilag elfogadható észterét, sóját és hidrátját is.

Ahol hatóanyagként egy szteroidot nevezünk meg, az előnyösen egy szteroid-észter.

A hatóanyag előnyösen egy szteroid, előnyösen egy olyan szteroid, amelyet a 21-helyzetben egy legalább 8 szénatomos, például legalább 10 vagy legalább 12 szénatomos zsírsav észteresít. A zsírsav lehet például akár 24 szénatomos, például akár 20 szénatomos vagy akár 18 szénatomos. Még előnyösebben a hatóanyag egy szteroid-21-palmitát, -mirisztát, -laurát, -kaprinát, -kaprilát vagy -sztearát. A találmány szerinti legelőnyösebb hatóanyag a (22R)-16a,17a-(butilidén-dioxi)-6a,9a-difluor-llh-hidroxi-21-(palmitoil-oxi)-pregn-4-én-3,20-dion, a rofleponid-palmitát.

A hatóanyag (aktív komponens) egy észter, annak hidrolizálni kell, hogy a tényleges aktív anyag keletkezzék. Meglepő módon a találmány szerinti egy-fázisú proliposzóma porok in situ elősegítik a hidrolízist, ugyanakkor a kristályos állapotú észterek nem hidrolizálnak.

Ha a gyógyszer szervezetbe való bejuttatására az inhalálás a kívánatos, akkor a találmány szerinti proliposzóma poroknak, amennyire csak lehetséges, olyan részecskékből kell állniuk, ame-lyek átmérője 10^-5 m-nél (10 μιη-nél) kisebb, például 10^-8 - 10^-5 m, (0,01-10 μτη) , vagy 10^-7 - 6 x 10“^ m (0,1-6 μπι) , például 10^-7 - 5 x 10“6 m (0,1-5 μιη) , vagy pedig a nevezett részecskék agglomerátumaiból kell állniuk. Előnyösen a pornak legalább 50 %-a olyan részecskékből áll, amelyek a megadott mérettartományba esnek. Például legalább a por 60 %-ának, előnyösen legalább 70 %-ának, még előnyösebben legalább 80 %-ának és legelőnyösebben legalább 90 %-ának olyan részecskékből vagy azok agglomerátumaiból kell állniuk, amelyek a kívánt mérettartományba esnek.

A találmány szerinti proliposzóma poroknak nem szükséges tartalmazniuk egyéb alkotórészeket. Ugyanakkor azok a gyógyszerkészítmények, amelyek a találmány szerinti porokat tartalmazzák, tartalmazhatnak olyan egyéb gyógyszerészetileg elfogadható adalékokat, mint a gyógyszerészetileg elfogadható adjuvánsok, higítószerek és vivőanyagok. Ezeket a proliposzóma készítményekhez hozzáadhatjuk bármilyen mikronizálás után vagy bármilyen mikronizálás előtt feltéve, hogy az oldószert teljesen eltávolítottuk. Bármelyik vivőanyag előnyösen egy kristályos, hidrofil anyag. Egy előnyös vivőanyag a kristályos laktóz-víz (1:1). Egyéb megfelelő vivőanyagok a glükóz, fruktóz, galaktóz, trehalóz, szacharóz, maltóz, raffinóz, maltit, melezitóz, sztachióz, laktit, palatinit, keményítő, xilit, mannit, mioinozit és más hasonlók és azok hidrátjai és aminosavak, például alanin és bétáin.

A készítményben lévő adalékanyagok mennyisége széles határok között változhat. Bizonyos körülmények fennállása esetén csak kevés, esetleg semennyi adalék nem szükséges, azonban gyakran előnyös a por adalékkal történő hígítása abból a célból, hogy annak tulajdonságait javítsuk, alkalmassá tegyük az inhalálásra. Ez utóbbi esetben például a készítmény legalább 50 %-át, például legalább 70 %-át vagy legalább 80 %-át az adalékanyagok teszik ki, és csak a fennmaradó rész a proliposzóma por. Az ada• · lék százalékban kifejezett mennyisége egyrészt a biológiailag hatékony vegyület hatékonyságának, másrészt pedig az inhaláláshoz szükséges optimális pormennyiségnek a függvénye.

Ha adalékanyag, például vivőanyag van jelen, a részecskék mérete az egész készítményben a belélegezhető részecskék mérettartományába eshet. Alternatív módon azonban a vivőanyag állhat durva részecskékből, például az egész tömeg részecskéinek átlagos átmérője nagyobb lehet 2 x ÍO^-^ m-nél (20 μιη-nél) , vagy állhat kisebb részecskék agglomerátumaiból, amelyek átlagos átmérője például nagyobb lehet 2 x 10“^ m-nél (20 gm-nél), ezáltal mindkét esetben rendezett keveréket alkothat a proliposzóma és a vivőanyag.

A találmány egy további tárgyát képezi egy eljárás a találmány szerinti proliposzóma porok előállítására, azaz olyan eljárás, amely egyfázisú proliposzóma port eredményez.

Ennek megfelelően ugyancsak a találmány tárgyát képezi egy eljárás egy inhalálásra alkalmas proliposzóma por előállítására, amely a következő lépésekből áll: egy lipidet vagy lipidek keverékét, amelyek fázisátmeneti hőmérséklete 37 C° alatt van, egy hatóanyaggal együtt oldószerben feloldunk; az oldatot lefagyasztjuk, ezáltal üvegszerű állapotú egyetlen lipid fázist és kristályos oldószer mátrixot hozunk létre, és a lefagyasztást a lipid fázis fázisátmeneti hőmérséklete alatti hőmérsékleten végezzük; végül a megfagyasztott oldószert a lipid fázis fázisátalakulási hőmérséklete alatti hőmérsékleten ledesztilláljuk.

Az oldat lefagyasztását és az oldószer ledesztillálását a szokásos módszerekkel hajthatjuk végre, például egy hagyományos liofilizáló készülékkel. Például a lipidek és a hatóanyag oldatát ráönthetjük a liofilizáló készülék polcaira, és a hőmérséklet csökkenésével az oldatot lefagyasztjuk. Az oldószert úgy desztilláljuk le, hogy a liofilizáló készülék kamrájában lecsökkentjük a nyomást. A kapott port a polcokról lekaparjuk, és adott esetben átszitáljuk.

A liofilizált port szükség esetén további kezelésnek vethetjük alá annak érdekében, hogy a belélegezhető részecskék mérettartományába eső részecskéket állítsunk elő. Például a liofilizált port belélegezhető méretű részecskékké mikronizálhatjuk, például egy levegősugárral működő malomban.

A hatóanyagot és a lipideket tartalmazó oldat lefagyasztását úgy hajtjuk végre, hogy a megfagyott oldószer mátrixban egyetlen lipid fázis keletkezzék. Az egyetlen lipid fázis kialakulását egyrészt a végső hőmérséklettel, másrészt a fagyasztás sebességével tudjuk ellenőrzés alatt tartani, befolyásolni. A fagyasztás sebessége bármely adott oldat esetében valahol a szóbanforgó oldószer kristályosodásához szükséges idő valamint a lipidek és a hatóanyag kristályosodásához szükséges idő között helyezkedik el, és ezt a szakterületen járatos személy egyszerűen kísérlettel és kis hibával meg tudja határozni. A végső optimális hőmérséklet a lipid fázis üvegállapoti átmeneti hőmérséklete alatt 10-20 C°-kal legyen. Egy por esetében például röntgendiffrakcióval ellenőrizzük a kristályosság mértékét, a hatóanyagnak a hidratálást követő beépülését a liposzómákba pedig differenciál scanning kaloriméterrel határozhatjuk meg.

• ·

Az alkalmazott oldószer olyan legyen, amely teljesen képes oldani a lipideket és a hatóanyagot, mivel lényeges, hogy a fagyasztás előtt valamennyi komponens oldott állapotban legyen; ezzel válik elkerülhetővé, hogy a fagyasztás során kicsapódás vagy fázisszétválás lépjen fel, amelynek eredményeként a por egynél több fázist tartalmazna. Ezen kívül az oldószernek toxikológiai szempontból elfogadhatónak kell lenni, továbbá megfelelő legyen a fagyáspontja, és lehetőleg magas legyen a gőznyomása. Az oldószer lehet például egy szerves oldószer, például egy alkohol, vagy vizes és szerves oldószerek keveréke. A találmány szerint előnyösen használható oldószer a terc-butanol.

A port adott esetben kis gömbökké agglomerálhatjuk, ezáltal ellenőrizhetjük a por kohézióképességét. A gömböcskék előnyösen nem lehetnek 1 mm-nél nagyobb átmérőjűek; az ennél nagyobbakat, például szitálással, el kell távolítani. Bármelyik agglomerátum legyen morzsolódó, hogy például egy por inhalátorban könnyen dezagglomerálódj on.

A találmány szerinti proliposzóma porok megbetegedések helyi vagy szisztémás kezelésére egyaránt felhasználhatók, és adhatók például pulmonálisan a felső és alsó légutakon keresztül, ideértve az orron át végzett adagolást is. Ugyancsak a találmány tárgyát képezi a nevezett proliposzóma porok terápiás felhasználása, a proliposzóma porok felhasználása betegségek pulmonális kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmények előállítására és eljárás egy terápiát igénylő páciens kezelésére, amelynek lényege, hogy a nevezett páciensnek a találmány szerinti proliposzóma por terápiásán hatékony mennyiségét adjuk be.

• · · ·

A találmány szerinti proliposzóma porokat felhasználhatjuk például a légzőrendszer gyulladásos megbetegedéseinek, például asztma, nátha, a tüdőhólyagocskák gyulladása, a tüdőhörgőcskék gyulladása és hörghurut kezelésére.

A légzőrendszerbe történő beadást végezhetjük száraz por inhalátor vagy nyomás alatti aeroszol inhalátor segítségével.

A megfelelő száraz por inhalátorok közé tartoznak az adagolós inhalátorok, például a Monohaler védjegyzett nevű, egyes dózisú inhalátor és a többszörös dózisú inhalátorok, például a Turbuhaler védjegyzett nevű többszörös dózisú, légzés által működtetett száraz por inhalátor.

Bár a találmány szerinti proliposzóma porok különösen alkalmasak az inhalálással történő adagolásra, olyan készítményekbe is beépíthetők, amelyeket egyéb beadási formákhoz illeszkednek. így például elő lehet állítani orális, helyi vagy injektálható készítményeket például gyulladásos ízületi megbetegedések, mint az artritisz, továbbá bőrbetegségek és bélbetegségek kezelésére .

A következő példák a találmány szemléltetésére szolgálnak, a találmány oltalmi körét azonban nem korlátozzák.

1. példa:

rész rofleponid-palmitátot, 63 rész DPPC-t, 24 rész DMPC-t és 3 rész NaDPPG-t feloldunk 1300 rész terc-butanolban 80 C°-on. A kapott oldatot egy liofilizáló készülék -35 C°-ra lehűtött polcaira (tálcáira) öntjük. Az oldat mintegy 30 perc eltelte után éri el ezt a hőmérsékletet. Ekkor a liofilizálóban a • · · · « nyomást lecsökkentjük, hogy az oldószer szublimációját elősegítsük. Bár a szublimáció sebességét a nyomás csökkentésével és a hőmérséklet emelésével szabályozhatjuk, az egész folyamat alatt nem engedjük a hőmérsékletet -10 C° fölé emelkedni, és a liofilizálást addig végezzük, amíg az oldószert teljesen el nem távolítottuk. A kapott port lekaparjuk a liofilizáló polcairól (tálcáiról), és átszitáljuk. Ezután a port egy levegősugárral működő malomban mikronizáljuk 5 x 10^ m-nél (5 μιη-nél) kisebb részecskékké. A mikronizált port elkeverjük laktóz-víz (1:1)-el olyan arányban, hogy 20 rész porhoz 80 rész laktóz-víz (1:1)—t adunk szitálás közben, majd a kapott keveréket alacsony nyomáson, gázsugárral működő malomban mikronizálással tovább homogenizáljuk .

A porkeveréket sztenderd technikákat használva 1 mm-nél nem nagyobb gömbökké agglomeráljuk; a nagyobb gömböket szitálással távolítjuk el. Az agglomerált port egy Turbohaler típusú száraz por inhalátorba töltjük.

2. példa:

Az 1. példában leírt eljárást megismételjük 6 órás, 17 órás és 24 órás liofilizálási időtartammal.

Összehasonlító példa:

Az 1. példában megadott lipideket és hatóanyagot szárazon egyszerűen összekeverjük. A kapott por egy többfázisú rendszer, amely a hatóanyag és a lipidek elkülönült részecskéit tartalmazza .

• · · · · • ·

3. példa:

Megismételjük az 1. példában leírt eljárást az alábbi lipid keverékeket használva, amelyek fázisátalakulási hőmérséklete 37

C° alatt van:

DPSM/DPSM, e-Lecitin/koleszterin, s-Lecitin/koleszterin.

4. példa:

Megismételjük az 1. példában leírt eljárást a következő hatóanyagokkal :

rofleponid-21-mirisztinát, rofleponid-21-laurinát, rofleponid-21-kaprinát, rofleponid-21-kaprilát, rofleponid-21-sztearát.

A por analízise:

A röntgendiffrakciós vizsgálatokat az 1. és 2. példa szerint előállított porokkal végezzük el; a vizsgálat eredménye szerint a porban nincs jelen kristályos fázis. Az összehasonlító példa szerint előállított por a hatóanyagot kristályos formában tartalmazza.

A hatóanyag beépülése a liposzómákba:

Az 1. és 2. példa szerint előállított porokat hidratáljuk, és a hatóanyag beépülésének mértékét differenciál scanning kalorimetriás módszerekkel határozzuk meg. A DSC (differenciál scanning kalorimetria) szerint a hatóanyag teljesen beépült a liposzómákba. Az összehasonlító példa szerint előállított por DSC vizsgálata azt mutatta, hogy a hatóanyag egyáltalán nem épült be a liposzómákba.

Észter-hidrolízis:

Az 1. és az összehasonlító példa szerint előállított proliposzóma por hidrolízisének mértékét a fő hatóanyag tekintetében vizsgáljuk. Az 1., 2. és az összehasonlító példák szerint előállított proliposzóma porokat (mindegyik esetben 50 μπιοί szteroid észtert tartalmazó mintákat) vízzel hidratálunk, és 15 percig 50 C°-on melegítünk. Ezután a mintákat sertés pankreász eredetű lipázzal (2 mg/ml) az alábbi puffer jelenlétében (1 mmol EDTA, 80 mmol kálium-klorid, 10 mmol HEPES; pH = 7,4) 37 C°-on inkubáljuk, és időközönként ultrahanggal kezeljük változó időtartamokon keresztül, egészen 120 perces időtartamig. A mintákat HPLC módszerekkel analizáljuk, és meghatározzuk, hogy az észterből mennyi hidrolizált el a fő hatóanyaggá. Vizsgálataink szerint az 1. példa szerint előállított proliposzóma porban a hidrolízis mértéke 94 % volt (ennyi észter alakult át a fő hatóanyaggá) , ezzel szemben az összehasonlító példa szerinti proliposzóma pornál a hidrolízis mértéke csak 2 %-nak bizonyult.

• · · · · ·

Farmakológia! vizsgálatok:

Beagle kutyákat érzételenítés után intubálunk, és az 1. illetve az összehasonlító példa szerint előállított készítmények aeroszol pora hatásának tesszük ki. Az aeroszolt por-tablettából fejlesztjük egy Wright Dúst Feed típusú porfejlesztő készülékkel 1800 fordulat/perc mellett. Az aeroszol koncentrációját, a légzési térfogatot, a belégzett levegő térfogatát és a légzési frekvenciát Casella 950 AMS típusú készülékkel folyamatosan rögzítjük az inhalálás folyamán. A tervezett inhalált dózis 25 pg rofleponid-palmitát/testtömeg kg. Az inhalálást követően rendszeres időközökben plazma mintákat veszünk. A biológiai hasznosulás (bioavailability) mértékét úgy határozzuk meg, hogy összehasonlítjuk az inhalálás utáni és az intravénás adás utáni rofleponid szérumszinteket. A rofleponid biológiai hasznosulása az 1. példa szerint előállított por adása után közel 100 %, ugyanakkor az összehasonlító példa szerint előállított por esetében a biológiai hasznosulás mértékét nem lehet meghatározni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1· Egy gyógyszerészeti készítmény, amely egy proliposzóma port tartalmaz, és a nevezett por egy hatóanyag diszkrét részecskéit egy fázisban tartalmazza egy olyan lipiddel vagy lipidek keverékével együtt, amelyek fázisátalakulási hőmérséklete 37 C° alatt van, és tartalmaz továbbá egy kristályos és hidrofil, gyógyszerészetileg elfogadható vivőanyagot.
2. Egy 1. igénypont szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a por egy vagy több olyan lipidet tartalmaz, amelye(ke)t természetes és szintetikus foszfo-glicero-lipidek, szfingolipidek és digalaktozil-glicero-lipidek közül választunk ki.
3. Egy 1. vagy 2. igénypont szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a por egy olyan lipid-keveréket tartalmaz, amelyet az SM/PC, SM/koleszterin, ePC/koleszterin, sPC/koleszterin, PC/PS/koleszterin, DMPC/DPPC, DMPC/DPPC/CH, DMPC/CH, DPPC/DOPC, DPPC/DOPC/CH, DLPC/DPPC, DLPC/DPPC/CH, DLPC/DMPC, DLPC/DMPC/CH és DOPC/DSPC lipid-keverékek közül választunk ki.
4. Egy az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a por DPPC-t, DMPC-t vagy a DPPC és a DMPC egy keverékét tartalmazza.
5. Egy 4. igénypont szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a keverék legalább 10 % DMPC-t tartalmaz.
6. Egy 1-5. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a por még egy töltéssel rendelkező lipidet is tartalmaz.

• ·· ·
7. Egy 6. igénypont szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a töltéssel rendelkező lipidet a DMPG, DPPG, DMPA és SA közül választjuk ki.
8. Egy az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyagot a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, hörgőtágító gyógyszerek, antihisztaminok, ciklooxigenáz inhibitorok, leukotrién antagonisták, PLA2 inhibitorok, PAF antagonisták és asztma profilaktikumok közül választjuk ki.
9. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy glükokortikoszteroid.
10. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy β-2 agonista.
11. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy szteroid, amelyet 21-helyzetben egy legalább 8 szénatomos zsírsav észteresít.
12. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy 21-helyzetben legalább 10 szénatomos zsírsavval észteresített szteroid.
13. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy 21-helyzetben legalább 12 szénatomos zsírsavval észteresített szteroid.
14. Egy előző igénypontok bármelyike szernti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy szteroid-21-palmitát.
15. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a hatóanyag egy rofleponid-palmitát.

• ···« ·
16. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a por legalább 50 %-a 10 μπι-nél) kisebb átmérőjű részecskékből áll.
17. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a por legalább 60 %-a 10 μπι-nél) kisebb átmérőjű részecskékből áll.
18. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a por legalább 70 %-a 10 μπι-nél) kisebb átmérőjű részecskékből áll.
19. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a por legalább 80 %-a 10' μπι-nél) kisebb átmérőjű részecskékből áll.
20. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a por legalább 90 %-a 10 μπι-nél) kisebb átmérőjű részecskékből áll.
21. Egy 16-20. igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a részecskék átmérője 10”⁸(0,01-10 μπι) közé esik.
22. Egy 16-20. igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a részecskék átmérője 10 10 ⁶ m (0,1-6 μπι) közé esik.
23. Egy 16-20. igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amelyben a részecskék átmérője 10' 106 m (0,1-5 μπι) közé esik.
24. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti szeti készítmény, amely agglomerált részecskéket tartalmaz.

gyógyszeré⁵ m-nél (10 gyógyszeré⁵ m-nél (10 gyógyszeré⁵ m-nél (10 gyógyszeré⁵ m-nél (10 gyógyszeré⁵ m-nél (10 gyógyszeré-5 m es 10 m gyógyszeré-7 ' r m es 6 x gyógyszeré'7 m és 5 x gyógyszeré• · *4 V ·

4« · »
25. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a vivőanyag laktóz-víz (1:1) .
26. Egy 1-24. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a vivőanyagot glükóz, fruktóz, galaktóz, trehalóz, szacharóz, maltóz, rafinóz, maltit, melezitóz, sztachióz, laktit, palatinit, keményítő, xilit, mannit, mioinozit és hidrátjaik és aminosavak közül választjuk ki.
27. Egy előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a vivőanyag olyan részecskékből áll, amelyek átlagos átmérője 2 χ 10^-5 m-nél (20 μιη-nél) nagyobb.
28. Egy 1-26. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény, amelyben a vivőanyag olyan részecskékből áll, amelyek átlagos átmérője 10“5 m-nél (10 pm-nél) kisebb.
29. Eljárás az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti proliposzóma por előállítására, azzal jellemezve, hogy: egy lipidet vagy lipidek keverékét és egy lipofil hatóanyagot - amely lipid vagy lipid-keverék fázisátalakulási hőmérséklete 37 C° alatti érték - oldószerben feloldunk; az oldat lefagyasztásával kristályos oldószer mátrixot és egyetlen, üvegállapotú lipidfázist hozunk létre a lefagyasztást a lipidfázis fázisátalakulási hőmérséklete alatti hőmérsékleten végezve; végül a fagyott oldószert a lipidfázis fázisátalakulási hőmérséklete alatti hőmérsékleten ledesztilláljuk.
30. Egy 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépésként a liofilizált por mikronizálását is magában foglalja abból a célból, hogy belélegezhető méretű részecsketartományba eső részecskékhez jussunk.

• · ·· · ** *·»» • · · * » · « · « · · ·* • · »·«· · · · · · II · ·· *
31. Egy 29. vagy 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldószer ledesztillálását egy fagyasztva szárító berendezésben (liofilizálóban) hajtjuk végre.
32. Egy 29-31. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként egy szerves oldószert használunk .
33. Egy 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként egy alkoholt használunk.
34. Egy 33. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként terc-butanolt használunk.
35. Eljárás az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény előállítására, amely áll egy 29-34. igénypontok szerinti eljárásból, majd ezt követően az így előállított proliposzóma porhoz egy kristályos és hidrofil, gyógyszerészetileg elfogadható vivőanyag hozzáadásából, és adott esetben a por és a vivőanyag keverékének mikronizálásából azzal a céllal, hogy belélegezhető méretű részecsketartományba eső részecskékhez jussunk.
36. Egy 29-35. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépésként a részecskéket 1 mm vagy kisebb átmérőjű gömbökké agglomeráljuk.
37. Egy 1-28. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény terápiás célú felhasználásra.
38. Egy 1-28. igénypontok szerinti gyógyszerészeti készítmény felhasználása megbetegedések pulmonális kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására.

«t -**·

9 r » w 9
39. Eljárás egy terápiát igénylő páciens kezelésére, azzal jellemezve, hogy a nevezett páciensnek egy 1-28. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítmény terápiásán hatékony mennyiségét adjuk be.
40. Egy száraz por inhalálására szolgáló készülék, amely egy 1-28. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerészeti készítményt tartalmaz.
41. Egy 40. igénypont szerinti száraz por inhalálására szolgáló készülék, amelyben az inhalátor egyszeres dózisú.
42. Egy 40. igénypont szerinti száraz por inhalálására szolgáló készülék, amelyben az inhalátor többszörös dózisú.