HUT58387A - Sound- and/or vibration-dqmping cover and method for carrying out the same - Google Patents

Sound- and/or vibration-dqmping cover and method for carrying out the same Download PDF

Info

Publication number
HUT58387A
HUT58387A HU891028A HU102889A HUT58387A HU T58387 A HUT58387 A HU T58387A HU 891028 A HU891028 A HU 891028A HU 102889 A HU102889 A HU 102889A HU T58387 A HUT58387 A HU T58387A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
layer
metal
cavities
particles
harder material
Prior art date
Application number
HU891028A
Other languages
English (en)
Inventor
Johan Vanderstraeten
Original Assignee
Vanderstraeten Emiel Pv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from BE8800265A external-priority patent/BE1001505A7/nl
Priority claimed from BE8800397A external-priority patent/BE1001575A6/nl
Application filed by Vanderstraeten Emiel Pv filed Critical Vanderstraeten Emiel Pv
Publication of HUT58387A publication Critical patent/HUT58387A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C23COATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; CHEMICAL SURFACE TREATMENT; DIFFUSION TREATMENT OF METALLIC MATERIAL; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL; INHIBITING CORROSION OF METALLIC MATERIAL OR INCRUSTATION IN GENERAL
    • C23CCOATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; SURFACE TREATMENT OF METALLIC MATERIAL BY DIFFUSION INTO THE SURFACE, BY CHEMICAL CONVERSION OR SUBSTITUTION; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL
    • C23C4/00Coating by spraying the coating material in the molten state, e.g. by flame, plasma or electric discharge
    • C23C4/04Coating by spraying the coating material in the molten state, e.g. by flame, plasma or electric discharge characterised by the coating material
    • GPHYSICS
    • G10MUSICAL INSTRUMENTS; ACOUSTICS
    • G10KSOUND-PRODUCING DEVICES; METHODS OR DEVICES FOR PROTECTING AGAINST, OR FOR DAMPING, NOISE OR OTHER ACOUSTIC WAVES IN GENERAL; ACOUSTICS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • G10K11/00Methods or devices for transmitting, conducting or directing sound in general; Methods or devices for protecting against, or for damping, noise or other acoustic waves in general
    • G10K11/16Methods or devices for protecting against, or for damping, noise or other acoustic waves in general
    • G10K11/162Selection of materials
    • G10K11/165Particles in a matrix
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B23MACHINE TOOLS; METAL-WORKING NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • B23DPLANING; SLOTTING; SHEARING; BROACHING; SAWING; FILING; SCRAPING; LIKE OPERATIONS FOR WORKING METAL BY REMOVING MATERIAL, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • B23D47/00Sawing machines or sawing devices working with circular saw blades, characterised only by constructional features of particular parts
    • B23D47/005Vibration-damping
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B23MACHINE TOOLS; METAL-WORKING NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • B23DPLANING; SLOTTING; SHEARING; BROACHING; SAWING; FILING; SCRAPING; LIKE OPERATIONS FOR WORKING METAL BY REMOVING MATERIAL, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • B23D61/00Tools for sawing machines or sawing devices; Clamping devices for these tools
    • B23D61/02Circular saw blades
    • B23D61/025Details of saw blade body
    • B23D61/026Composite body, e.g. laminated
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C23COATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; CHEMICAL SURFACE TREATMENT; DIFFUSION TREATMENT OF METALLIC MATERIAL; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL; INHIBITING CORROSION OF METALLIC MATERIAL OR INCRUSTATION IN GENERAL
    • C23CCOATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; SURFACE TREATMENT OF METALLIC MATERIAL BY DIFFUSION INTO THE SURFACE, BY CHEMICAL CONVERSION OR SUBSTITUTION; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL
    • C23C28/00Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D
    • C23C28/02Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D only coatings only including layers of metallic material
    • C23C28/021Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D only coatings only including layers of metallic material including at least one metal alloy layer
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C23COATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; CHEMICAL SURFACE TREATMENT; DIFFUSION TREATMENT OF METALLIC MATERIAL; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL; INHIBITING CORROSION OF METALLIC MATERIAL OR INCRUSTATION IN GENERAL
    • C23CCOATING METALLIC MATERIAL; COATING MATERIAL WITH METALLIC MATERIAL; SURFACE TREATMENT OF METALLIC MATERIAL BY DIFFUSION INTO THE SURFACE, BY CHEMICAL CONVERSION OR SUBSTITUTION; COATING BY VACUUM EVAPORATION, BY SPUTTERING, BY ION IMPLANTATION OR BY CHEMICAL VAPOUR DEPOSITION, IN GENERAL
    • C23C28/00Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D
    • C23C28/02Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D only coatings only including layers of metallic material
    • C23C28/027Coating for obtaining at least two superposed coatings either by methods not provided for in a single one of groups C23C2/00 - C23C26/00 or by combinations of methods provided for in subclasses C23C and C25C or C25D only coatings only including layers of metallic material including at least one metal matrix material comprising a mixture of at least two metals or metal phases or metal matrix composites, e.g. metal matrix with embedded inorganic hard particles, CERMET, MMC.
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T83/00Cutting
    • Y10T83/929Tool or tool with support
    • Y10T83/9319Toothed blade or tooth therefor

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Metallurgy (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Acoustics & Sound (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Composite Materials (AREA)
  • Multimedia (AREA)
  • Plasma & Fusion (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Coating By Spraying Or Casting (AREA)
  • Diaphragms For Electromechanical Transducers (AREA)
  • Application Of Or Painting With Fluid Materials (AREA)
  • Soundproofing, Sound Blocking, And Sound Damping (AREA)
  • Golf Clubs (AREA)
  • Audible-Bandwidth Dynamoelectric Transducers Other Than Pickups (AREA)
  • Vehicle Interior And Exterior Ornaments, Soundproofing, And Insulation (AREA)

Description

A találmány tárgya hang és/vagy rezgéscsillapitó borítás, amely elsősorban olyan elemekre alkalmazható, amelyek erős rezgésnek vannak kitéve, mint pl. a köralaku.
66218-5635-KK • · * · · ·
- 2 vagy nem köralaku fürészpenge, a darálógép tárcsája, a darálókerék, hangszóró vagy egyéb fémfal, ami valamilyen tartószerkezetre van elhelyezve.
Léteznek különféle hang és/vagy rezgést csillapitó borítások, ezeknek azonban legkomolyabb hátránya az, hogy nem elég hatásosak, és ezen túlmenően csak sik felületekre alkalmazhatók, és a sik felületek közül is elsősorban csak azokra, amelyek semmiféle feszültségnek nincsenek kitéve.
Ez a helyzet pl. abban az esetben is, amikor a falboritást fémlap képezi, amely megfelelően rugalmas anyagból kiképezett rétegen keresztül van egy falra felvive, és a cél, hogy megfelelő hangcsillapitást érjen el.
A találmány tárgya továbbá, hogy a találmány szerinti hang - és/vagy rezgéscsillapitó borítás a legkülönbözőbb területeken alkalmazható legyen, természetesen a legcélszerűbb alkalmazása a fémen történő alkalmazás, továbbá egyszerűen legyen kivitelezhető, és mindenféle kellemetlen zajt csillapítani lehessen vele.
A találmány szerinti hang- és/vagy rezgéscsillapitó borítás, amely pórusokkal és/vagy üregekkel ellátott viszonylag kemény anyagú rétegként van kiképezve, és ahol a pórusok és/vagy üregek az előbb említett anyagnál nagyobb képlékenységü és/vagy rugalmasságú anyaggal vannak megtöltve.
Előnyös a találmány szerinti borítás azon kiviteli alakja, ahol a rétegként kiképezett borítás nyitott cellás ·* · · ·· • ·
- 3 vagy pórusos szerkezetű.
Ugyancsak előnyös a találmány szerinti borítás azon kiviteli alakja, ahol a borítás fém elemre van felvive, annak hang- és/vagy vibrációjának a csillapítására.
A találmány tárgya továbbá eljárás ezen hang és/vagy rezgéscsillapitó borítás felvitelére.
Az eljárást az jellemzi, hogy a borítandó elem felületét először megfelelően kezeljük ahhoz, hogy megfelelő tapadóképességgel rendelkezzen a viszonylag kemény anyag megfogására, ezt követően erre a kezelt felületre visszük fel a réteget olymódon, hogy a réteget képező részecskék legalább részben olvadt állapotban vagy cseppben jussanak fel a felületre, és ezt önmagában ismert például fémszórással, ivszórással, lángszórással, plazmaszórással, vákuum plazmaszórással valósítjuk meg, és az ennél a viszonylag kemény anyagú réteget képező anyagnál nagyobb képlékenység és rugalmasságú anyagot ezen anyag között képződő üregekbe, illetőleg pórusokba juttatjuk be.
A találmány szerinti borítást a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrán mutatjuk be megjegyezve azt, hogy a példakénti kiviteli alakon kívül még számos kiviteli alakban megvalósítható a találmány. Az 1.ábrán látható egy köralaku fűrészlap, amely a találmány szerinti borítással van ellátva, a
2.ábrán az 1.ábrán bemutatott fűrészlap II-II vonal mentén vett részmetszete látható kinagyítva, A *· • «· ···· ·· «· ·· · · · · · · • ······ ··· · • · · · · *···«·*«·*·
3.ábrán pedig egy további példaként! kiviteli alak látható a borítás megvalósítására részben metszetben kinagyítva.
Jóllehet a találmány szerinti borítás mindenféle akusztikus csillapítást igénylő elemre felvihető, azokra is, ahol egyébként maga az elem külön rezgésnek nincs kitéve, viszont forgómozgást végez, vagy valamilyen mozgásátalakitást végző elemről van szó, amely igen nagy sebességgel forog. Ilyen lehet például az 1.ábrán látható fűrészlap, amelyre a találmány szerinti borítást visszük fel. A találmány szerinti borításnak különösen olyan fűrészlapnál lehet jelentősége, amelyik pl. beton vagy kő vágására van kialakítva.
Az 1.ábrán látható példakénti kiviteli alaknál megfigyehető tehát az 1 felület, amelyet a találmány szerinti borítással kell ellátni, amelynek részleteit részben metszetben, kinagyítva a 2.ábrán láthatók. Az 1 felület tehát el van látva egy olyan réteggel, amely tartalmaz egy viszonylag kemény 2 anyagot, és a viszonylag kemény 2 anyag között 3 üregek vannak kialakulva, amely 3 üregek a 2 anyagnál képlékenyebb és/vagy rugalmasabb 4 anyaggal vannak megtöltve.
A 4 anyagnak feltétlenül kisebb keménységűnek kell lenni, mint a 2 anyagnak, és megfelelőnek kell arra lennie, hogy a 2 anyagból képezett rétegben keletkező rezgési energiát elnyelje. Elvileg minden anyag alkalmas a 4 anyagként történő alkalmazásra, amely képes arra, hogy a 2 anyag által ké4 · · · pezett rétegben lévő 3 üregeket megtöltse, másrészt pedig a 2 anyag hatására deformálódni tudjon, Ilymódon tehát nemcsak műanyagokról lehet sző, de előnyösen alkalmazhatók lágyabb fémek, különösen pedig olyanok, amelyeknek alacsony az olvadáspontja. Az 1.ábrán látható fűrészlap két nagy 1 felülete teljes egészében van borítva a találmány szerinti borítással
Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 2 anyagból kiképezett réteg 3 üregei nyitott cellás vagy pórusos kialakításúak, és a porozitása 8-30 % között van.
Megállapítható a 4 anyagnak a viszkozitása és a 3 üregek mérete közötti. összefüggés, azaz megállapítható az, hogy mekkora méretűeknek kell lennie a 3 üregeknek ahhoz, hogy- a 4 anyag megfelelően bevihető legyen. Ha a 3 üregek viszonylag nagyok, akkor viszonylag nagyobb viszkozitású anyagok alkalmazhatók 4 anyagként. A 4 anyagként hőre lágyuló és hőre keményedő anyagok egyaránt alkalmazhatók. Hőre lágyuló anyag alkalmazása esetén a 4 anyagot a 3 üregekben olvadt állapotban kell bevinni, ahol azután az hűtéssel szilárdítható meg. Hőre keményedő anyagok esetében megfelelő olyan keverékkel látható el az anyag, hogy az pl. hőt termeljen, amelynek hatására a 4 anyag a 3 üregekben polimerizálódik.
A 2.ábrán látható rétegkialakitásnál a réteg magába foglalja a viszonylag kemény 2 anyagot, ahol ennek a 2 anyagnak az 5 részecskéi úgy vannak egymáshoz kötve, hogy közöttük alakulnak ki a 3 üregek, és ezek az 5 részecskék a borításban • · ·*«· • * ··« ··· ·· ··♦· ··· keletkező vibráció hatására egymáshoz képest bizonyos mértékig el is tudnak mozdulni. Az 5 részecskék között 3 üregek alakja és térfogata tehát a vibráció függvényében változik.
Az az elrendezés, amely a 2.ábrán látható, arra az esetre vonatkozik, amikor a fűrészlap nyugalomban van.
A fűrészlap elmozdulásakor, illetve a keletkező vibráció hatására a nagyobb képlékenységü, vagy rugalmasságú anyag azáltal, hogy az 5 részecskék egymáshoz képest el tudnak mozdulni a rezgés hatására, nyomásnak vagy expandáló hatásnak lesz kitéve, és a vibrációs energia, amely a 2 anyagban keletkezik, a 4 anyag belsejében hőenergiává alakul át.
A fűrészlapban keletkező vibráció kiindulási pontja minden esetben a fűrészlap és a fűrészelendő anyag, pl. beton vagy kő érintkező felülete.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a 2 anyagból kiképezett réteg akkor igazán kedvező, ha a 2 anyagból képezett részecskék szemcseméretének a közepes átmérője 50-150/um tartományba esik. Előnyös továbbá az is, hogy ha a 2 anyagból kialakított réteget megdermedt fém 5 részecskék képezik, amelyek egymással közvetlenül vannak összekötve, és amelyeket folyékony fémszórással vittek fel a bevonandó 1 felületre.
Az 5 részecskék között lévő 3 üregek előnyösen 30/um méretűek, a célszerű tartomány pedig a 10-60 yum. Célszerű, ha a 2 anyagból képezett rétegben viszonylag nagyszámú 3 üreg van kialakítva, és ezek a 3 üregek a 2 anyagból képezett rétegbe egyenletesen is vannak eloszlatva.
A 2 anyag lehet fém és/vagy kerámiaszálból, amelynek ·· ··«· ·· ···· • · * · · * ••0 ··· ··· · • · · ·
44 ··« ·· 4 hossza 20-100,um tartományba esik és átmérője 10-40 ,um.
ι 4 L? - ' < f
Ezek a szálak siatisztiktisa-n vannak keverve és ilymódon ké pesek arra, hogy az egész rétegnek a homogenitását biztosítsák. A 2 anyagból kiképezett réteg kialakítható úgy is, hogy szálak és szemcsék keverékéből van kiképezve.
Ugyancsak előnyös a találmány azon példakénti kiviteli alakja, ahol a 2 anyagból kiképezett réteg kopásálló fémből, vagy fémötvözetből, pl. krómnikkelacélból van.
A találmány egy további előnyös példakénti kiviteli alakja kialakítható úgy is, hogy a 4 anyag olyanra van megválasztva, amely a 2 anyagból képezett réteget védi, és nagy kopásállóságu. Ilyen anyag lehet pl. a molibdénkarbid.
Kedvezőek voltak a tapasztalataink abban az esetben is, amikor a 4 anyagot fenolgyanta képezte.
Természetesen számos műanyag alkalmazható a találmány szerinti rétegben, amelyeknek megfelelő képlékenysége, illetőleg rugalmassága van, a legelőnyösebben az un. viszko-elasztikus vagy viszko-plasztikus anyagok alkalmazhatók, ilyenek pl. a különböző epoxigyanták, vagy elasztcmér polimerek.
A 2 anyagból kiképezett réteget a borítandó 1 felületre megfelelő rögzíteni is kell a példakénti kiviteli alaknál a fűrészlapra a 2 anyagból kiképezett réteg 6 rögzítő réteg segítségével van felvive, amely előnyösen nikkel-alumínium, nikkel-króm, molibdén vagy ezzel egyenértékű fémből van, amelyeknek jó a tapadó tulajdonságai. A 2 anyagból ki8 ·· ···· ·· ···· • · · · · ··· ··· ··· · képezett réteg vastagsága mindig az alkalmazni kívánt területtől, illetőleg az alkalmazott elemtől függ, célszerűen azonban a vastagság 0,1-0,4 mm, előnyösen pedig 0,2-0,3 mm között van. A réteg vastagsága függvénye az elem tömegének is, amelyre felvisszük, pontosabban az elem vastagságának, az 1.ábrán látható példakénti kiviteli alaknál függvénye továbbá még a fűrészlap 7 vágóélének, amely a fűrészlap kerülete mentén elhelyezkedő 8 fogakon van kiképezve. A csillapítás mértéke egyenesen arányos a borítás vastagságával, de gazdaságossági szempontok miatt általában a réteget, illetőleg a borítást olyan vékonyra készítik el, amilyen vékonyra csak lehet. Úgy is felvihető a találmány szerinti borítás, hogy a borítás vastagsága nem azonos, jBÜab-b a változás lehet folyamatos é=s=-és ugrásszerű is.
Szempont lehet a találmány szerinti borítás felvitelénél az is, ami a 3.ábrán látható, nevezetesen, hogy a 2 anyagból kiképezett réteg a 10 területeken van csak rögzítve a felületre, mig lazán vagy egyáltalán nincs rögzítve a 11 területeken a felületre. A 10 területek, ahol tehát rögzítve van, általában az egész felület 75-95%-át kell, hogy kitegyék.
A 11 területek, ahol a 2 anyagból kiképezett réteg nem tapad meg a borítással ellátni kívánt felületen, 12 üregekké képződnek, amelyek adott esetben ugyanolyan anyaggal megtölthetők, mint a 3 üregekben lévő 4 anyag.
A 11 területeket, ahol tehát a 2 anyagból kiképezett réteg nem szabad, hogy megtapadjon, célszerű valami olyan ·· · · · · · • ······ ··· · • · · · · ··· ·· ··· ·* · anyaggal bevonni, amelyek a réteg 2 anyagát taszítják. Például a 11 területek helyét vékony teflon, polivinilalkohol, epoxigyanta, vagy ezeknek a kombinációjával célszerű bevonni.
A találmány szerinti borítás alkalmazható tehát például fűrészlapokra, vagy tetszőleges más olyan elemre, ahol hang, illetőleg rezgéscsillapitást kívánunk megvalósítani.
Ahhoz, hogy a találmány szerinti borítást felvigyük, először azt a felületet, amelyre a borítást kívánjuk felvinni, önmagában ismert módon kezeljük, ez azt jelenti, hogy például a felületét feldurvitjuk, vagy a felületének legalább azokat a részeit, amelyre a 2 anyagból képezett réteget felvisszük, feldurvitjuk, ilymódon biztosítva a jó tapadási lehetőséget.
A felület megfelelő durvaságát például homokfúvással lehet biztosítani, amikoris aluminiumoxidot, salakot, vagy hasonló anyagot fujunk a felületre, ahol a részecskék mérete előnyösen 0,5-2,5 mm között van. Egy másik lehetőség a felület megfelelő durvitására a vegyi kezelés, például valamilyen savval történő maratás.
Az eljárás során a második lépés a 6 rögzítő réteg felvitele, amennyiben ez kívánatos, és akkor ezt a már korábban említett módon lehet felvinni.
A művelet szempontjából a legfontosabb művelet szakasz a 2 anyagból kiképezett rétegnek a felvitele, amely 2 anyag általában valamilyen kopásálló fém. A felvitel legkedvezőbb módja az, ha folyékony fémszórást alkalmaznak, ahol a folyékony fémet előre megadott sebességgel szórják a felületre.
• · · ···· ·· • · · · · · • ·····* ·· • · · ··· ·· · · · ··
- 10 A fém szórására önmagában ismert eljárások alkalmazhatók, mint pl. az ivszórás, lángszórás, plazmaszórás, vákuum plazmaszórás, maga a felszórandó fém kiinduló alapanyaga lehet fémhuzal vagy fémpor, adott esetben fémszál vagy ezeknek valamilyen kombinációja.
A találmány szempontjából igen fontos lehet a hőmérsékletnek az ellenőrzése, nevezetesen annak a megállapítása, hogy a fémrészecskék milyen hőmérsékleten tapadnak a fűrészlapra. Ilymódon lehet ugyanis biztosítani azt, hogy a részecskék úgy kerüljenek a felületre, hogy kellőképpen viszkózusak még ahhoz, hogy egyenletesen tudjanak eloszlani az 1 felületen és igy biztosítani lehessen a réteg maximális pórusosságát, valamint a rétegben lévő 3 üregek homogén eloszlását.
Egytovábbi-paraméter, amelynek jelentősége van a találmány szerinti eljárásnál, a távolság a felszóró berendezés és a borítandó felület között, valamint a fej és a felület egymáshoz képesti helyzete és iránya.
Ezt a távolságot úgy kell megválasztani, hogy az olvadt fémből képződő részecskék akkor érjék el a felületet, amikor ezek a részecskék már részben megdermedtek, és a kinetikai enerigájuk annyira már lecsökkent, hogy a felületre történő becsapódáskor már csak minimális deformációt szenvednek. Ilymódon lehet a részecskéknek a felülethez és az egymáshoz történő tapadását a legjobban biztosítani.
Jelentős a találmány szempontjából a 4 anyag, amely előnyösen képlékeny és plasztikus anyag, és amely a 3 üreget tölti ki a 2 anyagból képezett viszonylag kemény rétegen belül.
A 4 anyagot impregnálással vagy vákuum ímpregnálással lehet felvinni.
A 4 anyag bevitelének akkor van különösen nagy jelentősége, ha a 3 üregek viszonylag kis pórusokként vannak kiképezve, vagy ha a 2 anyagnak a viszkozitása viszonylag nagy.
A rugalmas és elasztikus 4 anyagot folyékony formában is fel lehet vinni természetesen a felületre.
Megjegyezzük végül azt, hogy utolsó eljárási lépésként a réteget megfelelő polírozni lehet, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha már a 4 anyag meg is kötött a 3 üregekben.
A találmány szerinti borítás előnyösen kialakítható úgy is, ha a viszonylag kemény 2 anyag ötvözet, amely egy kemény anyag és egy olyan anyag ötvözeteként van kialakítva, amely vegyi utón könnyen eltávolítható utólag.
Ilymódon ugyanis ezen utóbbi anyagot vegyi utón eltávolitva nagyon egyenletes 3 üregekkel ellátott 2 réteget tudunk kapni, és azután azt lehet a 4 anyaggal megtölteni.
A 2 réteg kialakítható az előbbiek értelmében vas és rézötvözetből, ahol a réz kioldható savas kezeléssel, mielőtt a 4 anyagot bevisszük. A továbbiakban néhány példát adunk meg arra, hogy a találmány szerinti borítás hogyan alakítható ki.
1. példa
A réteg kialakításához a következő ötvözőanyagokból • · 4
- 12 álló kompozíciót alakítottuk ki:
Ni 67¾, Cr 17¾, Bo 3°-o, Si 3°^, C 0,5^., Mo 4’í, Cu 3¾, Fe 2,5¾. Ennek a rétegnek, illetőleg ezen ötvözetnek az olvadáspontja 1100 C° körül van és lángszórással vittük fel a felületre, amely lángszórás során az ötvözetet a szórófejbe vittük, amely szórófej acetilén és oxigén keverékével volt ellátva a megfelelő arányban, és az ötvözetet olvadt állapotban szórtuk egy acéllapra. Ez az ötvözet porszerü alakban állt rendelkezésünkre, ahol a szemcseméret kb. 150 ^um volt. Célszerűen a részecske méret 100 és 200/um között volt megválasztható.
A szóráshoz METCO cég szóróberendezését alkalmaztuk, a távolság a szórófej és a lemez között 60 cm volt. A szórófej áramlásmérőjének a helyzete 34-en volt, acetiléngázra és oxigénre közösen. Az acéllemezen keletkezett kemény és porózus réteg vastagsága kb. 0,2 mm lett, a pórusossága pedig 23¾ volt. Ezt a réteget a következő lépésben 110-120C°-ra hütöttük le, és impregnáltuk a 4 anyagot képező epoxigyantával, amely jelen esetben az araldit CY 221 tipusu epoxigyanta volt, amelyet a Ciba-Geigy cég gyárt, és amelynek a viszkozitása 110-120C°-on a minimális.
2.példa
Ebben a példában a rétegnek a fémlemezre, szintén acéllemezre, történő felhordására más technológiát, az un. ivszórást alkalmaztuk. Az ivszórás lényege az, hogy két fémhuzal vége között ivet húznak a beborítandó lemezt ezek közé kell elhelyezni, és az olvadt fémet nagynyomású levegővel • · · ··· ··· ·· • · · · · · · nyomják a lemezre. ívszórással sokféle fémet lehet felvinni, a példaként! kiviteli alaknál olyan acélt vittük fel, amely
2,2 % mangánt, 1,9¾ krómot, 1,2¾ szenet tartalmazott, és 2 mm átmérőjű huzalként volt kiképezve. Az áram, amely az ivszóráskor keletkezett 400 A volt. Az alkalmazott szóró berendezés 2 RG METCO tipusu. A torkolatnál a levegő nyomása 2 kg/cm volt, a távolság pedig 80 cm. Az ilymódon létrehozott kemény anyagból álló réteg pórusossága 18¾ körül volt, vastagsága 0,4 mm. Ezt a réteget azután fenolgyantával impregnáltuk, vákuumimpregenálással, amely fenolgyanta az Alterpaint cég gyártmánya volt.
3. példa
Ennél a példánál a szórás módja a plazmaszórás volt. Plazmaszórásnál plazmaivet húznak 90¾ argont és 10¾ hidrogént tartalmazó gázban. A réteg anyaga kerámia volt, 87¾ A^O^ és 13¾ TÍO2, amelyet a plazma generátorba 56-80 yum-es szemcseméretü granulátumként vittünk be. Az alkalmazott feszültség 60 V, az áram pedig 500 A.
Az ilymódon felvitt kemény anyagból álló réteg vastagsága 0,3 mm lett, porózussága pedig 15¾. Ezt a réteget azután Monotaan A80 név alatt ismert poliuretán elasztomerben impregnáltuk. Az elasztomert az impregnálást megelőzően 70C°ra melegítettük fel, igy biztosítva az elasztomer behatolását a rétegbe.
Természetesen a találmány nem korlátozódik az itt bemutatott példaként! kiviteli alakokra, illetőleg az itt leirt • · · · • ······ ·' • · · ··· *· ··· * ‘
- 14 technológiai lépésekre, hiszen rendkívül sokféle formában alakítható ki, mind a 2 anyagból kiképezett réteg, amelyben a 3 és/vagy 12 üregek vannak, mind pedig az anyagok széles választéka alkalmazható, amelyekkel a 3 üregeket töltjük meg. Különösen ami az utóbbiakat, nevezetesen a réteget képező 2 anyagnál plasztikusabb és rugalmasabb 4 anyagot illeti, széles a skála, és a lehetőségek pedig csak növekednek.
Ami a legfontosabb a találmány szempontjából, hogy a 2 anyagból kiképezett réteg egy merev külső borítást hoz létre, amely megfelelő mechanikus ellenállással is rendelkezik, és amely ugyanakkor a borításban keletkező vibráció felvételéhez bizonyos rugalmassággal is bír. Ebből következik az, hogy a különböző, és a réteget képező 2 anyag 5 részecskéi valamilyen módon egymáshoz kell, hogy kötődjenek, tehát nem lehetnek a 4 anyagban szabadon elhelyezkedő 5 részecskék.
Elképzelhető olyan eset is, amikor a viszonylag kemény réteget képező 2 anyag, és az ezen 2 anyag 5 részecskéi között keletkező 3 üreget megtöltő 4 anyagot egyszerre visszük fel a felületre.
További lehetőség a találmány alkalmazására, különösen akkor, ha a kemény réteget képező 2 anyagot úgy kell felvinni, hogy a rétegnek csak egy része tapadjon a felületre, megvalósítható elektrolízissel is, vagy gőzölögtetéssel. Ez tehát akkor lehet hasznos, hogy ha a felületnek egy részét, ahova a 2 anyagból kiképezett réteget nem szabad kötödjn, előzetesen beborítjuk valamilyen anyaggal. Ez látható a 3.
ábrán, és ebben az esetben arra a részre, ahol az 5 részecskék nem szabad, hogy megtapadjanak, elektrolízissel vagy gőzölögtetéssel vékony filmréteget feszünk fel, és csak ezt követően kezdjük el a korábban ár leirt lépéssorozatot.
Hymodon tehát a műanyagból vagy rugalmas 4 anyagból kiképezett réteget visszük fel a 11 területekre, azaz azokra a területekre, amelyet a találmány szerinti borítással el kívánunk látnni. Ezt követően, pl. gőzölögtetéssel vékony réteget viszünk fel a felületre, és a fémgőzölögtetéssel felvitt vékony film lecsapódik a 4 anyaggal borított 11 területekre éppúgy, mint a fennmaradó 10 területekre.
Ezt a műveletet azután például elektrolízis követheti, amelynek hatásár a viszonylag kemény 2 anyag erre a fémfelületre lerakódik. Ennek a 2 anyagból kiképezett rétegnek nem szükségszerűen kell üregeket tartalmazni, mert a 12 üregek már akkor kialakulnak, amikor a 11 területekre felvittük a filmet.
A találmány szerinti borítás alapjaiban abban különbözik azoktól az ismert borításoktól, amiket például a különféle vágóeszközök fogazatára visznek fel, és amely valamilyen keményebb anyagból és valamilyen rugalmasabb, képlékenyebb anyagból áll, hogy maga a kemény anyagból kiképezett réteg részecskék egymásra helyeződéséből kialakított porózus réteget képez, amely önmagában, mint egy védőburkolat van kialakítva, és amelybe a rugalmas vagy képlékeny anyag szinte be van zárva, azaz olymódon van kialakítva, hogy a rugalmas és/vagy képlékeny anyag minden esetben olyan üreget képez, amelyet a kemény anyag vesz körül. Az ismert eljárások··· ···
- 16 nál azonban az a helyzet, hogy a kemény anyag kemény vágóképességű részecskéket tartalmaz, amelyek mereven kapcsolódnak egymáshoz, és csak a külső felületen lévő üregek vannak megtöltve, mégpedig súrlódás csökkentő anyaggal, vagy egy nagyon vékony fémréteg van még felvive, amelynek a porozitása azonban nem lépi túl az 1-2 %-ot, és amely mereven kapcsolódik a teljes borítandó felületre.
Tapasztalataink azt mutatták, hogy az ismert borítások sem a rezgéscsillapitást, sem a hangcsillapitást nem valósították meg megfelelő módon.
Annak érdekében, hogy a találmány szerint kialakított anyagból kiképezett viszonylag kemény réteget megfelelően fel tudjuk vinni, célszerű, ha a borítandó felületen olyan részecske elrendezést bizotsitunk, amely szabálytalan és lehetőleg különféle alakzatu.
A réteg felvitelekor célszerű olyan fémport alkalmazni, amelynél a részecskéknek, vagy granulátumoknak az egymás közötti méretváltozása olyan kicsi, amilyen csak lehet. Ugynakkor nagy szerepet játszik abban, hogy a kemény anyagból felvitt réteg hogyan fedi a felületet, az alkalmazott szórófej befogási szöge, valamint a szórófej és a felület közötti távolság. Ez mind a két paraméter olyan, amely igen nagy mértékben befolyásoja a 2 anyagból kialakult réteget.
Végül megjegyezzük azt, hogy a felviendő fémnek előnyös, ha van egy minimális keménysége, amely lehetővé teszi azt, hogy a kemény anyagból képezett réteg megfelelően pot ·· ···· ♦ · • · · · · · · • ······ ··· • · · · ··· · · · · · ··
- 17 rózus legyen, biztosítva ilymódon,hogy a viszonylag lágyabb és plasztikusabb anyagnak, azaz egy lágyabb fémnek, mint például alumínium vagy réz, lehetősége legyen a részecskék közé úgy behatolni, ahogy ezt a 3.ábrán is láthattuk. Ilymódon tud csak ugyanis olyan réteg kialakulni, amely alapjábanvéve egy kemény anyagból van és a kemény anyag közötti üregekbe és résekbe van a lágyabb anyag elhelyezkedve.
A viszonylag kemény 2 anyagként alkalmazott fémnek célszerű, ha az olvadáspontja magas, ilyen fém lehet például a molibdénkarbid, vagy különfée kerámia anyagok, adott esetben valamilyen fémmel, például kobalddal kapcsolódva, ezutóbbiakat célszerű, ha az alkalmazás előtt, ethát mielőtt a felületre felvisszük egy felületi fúziónak vetjük alá, hogy a részecskék képesek legyenek a felületen úgy megtapadni, hogy lényegesen deformálódjanak aközben.
A kemény anyagként alkalmazott granulátum lehet például acél, mégpedig olyan acél, amelynek olvadáspontja 16OOC0 körül van, és ezt veszi körül, mint egy burkolatként az alacsony olvadáspontu anyag, amely szintén lehet fém, amelynek az olvadáspontja 1OOOC0 körül van, és ezen két különböző olvadáspontu fém alkalmazása igen jó minőségű borítás kialakulását teszi lehetővé a találmány értelmében. Gyakorlatilag elegendő az is, hogy ha a fémet az alacsonyabb olvadáspontu anyag olvadáspontja közeiéig melegítjük fel akkor, amikor a felületre felvisszük. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a részecskéknek a deformációja ebben az esetben minimumra • · · · · ··· ··· «·· • · · • · · · · ·· redukálódik, és ilymódon maximális porózusságot lehet biztosítani. A másik mód a találmány szerinti eljárás alkalmazására, amikor rugalmas és elasztikus anyagból kiképezett magra visszük fel, illetőleg vesszük azokat körül a viszonylag kemény anyaggal, például szilikon granulátumokat vészük körül nikkel porral, vagy poliészter granulátumokat vonunk be vékony fémréteggel. Ez a külső borítás azután úgy alakul réteggé, hogy az olvadáspontnál a granulátuok egymáshoz kapcsolódnak, adott esetben még pórus sem alakul ki közöttük, mivel ebben az esetben a pórusok a granulátum belsejében alakulnak ki.
A találmány szerinti eljárás természetesen más technológiákkal is megvalósítható, azokon kívül, amelyeket már ismertettünk, ilymódon szóbajöhet a porkohászat, amely forró állapotban történő préseiéből és a fémpornak a borítandó felületre történő szinterezéséből áll, mivel ezzel az eljárással is rendkívül kielégítő porózusságu réteg készíthető.
Független attól, hogy milyen technológiával valósítjuk meg, általánosságban azt tapasztaltuk, hogy igen jó rezgéscsillapítás érhető el, ha a már említett kemény anyagból kiképezett réteg a részecskék különböző rétegét foglalja magában, és az ezek között képződő pórusok biztosítják, hogy mind a három irányba egyenletes legyen a rezgéscsillapitás.
Egy további mód és lehetőség arra, hogy a viszonylag kemény anyagból képződött réteg pórusai, illetőleg üregei közé a plasztikus vagy rugalmas anyag behatoljon az, hogy ··· * · • · · · · » · a ·»···« ··· · • · · · · ··· · · ·«· ·4 *
- 19 az utóbbi anyagból készített oldatot, szuszpenziót, vagy emluziót alkalmazzuk. Ez az eljárás lényegében impregnálás, amikoris a fölös mennyiségű folyadék elpárolog és a pórusok között a szilárd vagy félig szilárd állapotú anyag megmarad.
Végül megjegyezzükJ begy a találmány szerinti eljárás előnye^hogy egyszerűen alkalmazható, a hatásfoka még akkor is igen jó, ha viszonylag kis vastagságban visszük fel, elvileg minden felületre alkalmazható, amely valamilyen formában ógy van vibrációnak, illetve rezgéseknek kitéve, hogy azok rendkívül kellemetlen zajt okoznak, igy előnyösen alkalmazható különböző vágóeszközöknél, vágószerszámoknál, különböző gépek és jármüvek fém keretszerkezeténél, autószerkezeteknél, motorbicikliknél, hangosbeszélőknél.
A viszonylag kemény anyag által képezett réteg porózusságát, amely alapvetően a legfontosabb jellemzője a találmánynak például az önmagában ismert un. hidrosztatikus súlyozással lehet meghatározni.

Claims (19)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Hang-és/vagy rezgéscsillapitó borítás, azzal jellemezve , hogy pórusokkal, üregekkel /3,12/ ellátott, viszonylag kemény anyagot /2/ tartalmazó rétegként van kiképezve, ahol az üregek /3,12/ az előbb említett viszonylag kemény anyagnál /2/ nagyobb képlékenységü vagy rugalmasságú anyaggal /4/ vannak megtöltve. /e.le>őbbí»e.'tjt; I-38&· Ο·2>· 10
  2. 2. Az 1.igénypont szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a viszonylag kemény anyagból /2/ kiképezett réteg nyitott cellás vagy pórusos szerkezetű. Λ/ , y /e^dbb^e: 7388 . Oh-08./
  3. 3. Az 1. vagy. 2. igénypont szerinti borítás, azzal jellemezve, hogy a viszonylag kemény anyagból /2/ kiképezett réteg porózussága 8-30%, és ez a rétegben lehetőleg egyenletesen biztosítva van. / 5Lsóbbóe'^c_ ·. IÖ88 . Oh. 08./
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg olyan részecskékből /5/ állóan van kialakítva, amelyek közvetlenül vannak egymáshoz csatlakoztatva, és igy képezik a közöttük levő üregeket /3/, és a részecskék /5/ a vibráció hatására deformálódó és az üregeket /3/ megtöltő anyag /4/ hatására egymáshoz képest elmozdulóan vannak elrendezve. / E-AsdblöxScA^e.: (-988.0¼. 08. /
  5. 5. A 2.igénypont szerinti borítás, azzal jellemezve, hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg részecskéi /5/ főátmérője 50-150 ^urn tartományú.
    /fsl.sőblo<s>e!0|C. : {588. 0¼. 08./ ·· ···· • · ··· ··· • · ·· · ··
  6. 6.Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ ki képezett réteg egymáshoz kapcsolódó megdermedt fém cseppek ből van kiképezve. /&13eübb^t.'oe» I38S· Oh. 08·/
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg folyékony fémszórással, előnyösen fémpornak lángszórásával van f elvive. /EUsőbbóége-.· /988.03. IO. /
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteget 20-100/um hosszúságú és 10-40 yum vastagságú szálsszerü anyagok képezik. / £ Esőbbre’ge_ 4388.Oh.08/
  9. 9. Az 1-8.igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg kopásálló fémből vagy ötvözetből van. l38g.CA.Cg.j
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy az üregeket /3/ kitöltő anyag /4/ viszkózus-rugalmas, vagy viszkózus plasztikus anyag, előnyösen fenolgyanta. /e Esőbbre.·· /388. 03. lö. /
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti borítás, azzal jellemezve , hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg vastagsága 0,1-0,4 mm, elnyösen 0,2-0,3 mm.
    /(^.lidbbAóbt: fitt. Oh . OS- /
  12. 12. Elem, előnyösen fémelem, amely előnyösen az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti borítással van ellátva.
    /Elsőbbsége. : (3tt. Oh. 08./
  13. 13. A 12. igénypont szerinti elem, azzal jellemezve, hogy a keményebb anyagból /2/ kiképezett ·· · · · · · • «·· ··· ··· · • · · · · ··· «· ··· ·· · réteg a borítandó elem felületére csak adott területeken /10/ rátapadóan van rögzítve, és a felületnek további területei /11/ szabadon vannak. / Otí. OS.
  14. 14. A 13.igénypont szerinti elem, azzal jellemezve, hogy azok a területek /10/, ahol a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteg a beborítandó felületre rögzítve van, a réteg teljes felületének a 75-95%-át képezi.
    /eiióbbAel9e_.· /088. 03. lo./
  15. 15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti elem,azzal jellemezve, hogy a réteg a beborítandó felülethez rögzítő réteggel /6/ van rögzítve, amely előnyösen nikkel-aluminium, nikkel-króm vagy molibdén. /Gtsőbloe>e!^L.s /3X8.03.10·/ (/
  16. 16. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti borítás felvitelére a beborítandó elemre, előnyösen fémre, azzal jellemezve , hogy a beborítandó felületet a réteg felvitele előtt a viszonylag kemény anyagból /2/ kiképezett réteg jó tapadását biztositó kezeléssel durvítjuk, az i^l/módon durvított felületre olvadt állapotba vagy csepp formában, pl. ivszórással, lángszórással, plazmaszórásssal, vákuum plazmaszórással visszük fel a keményebb anyagból /2/ kiképezett réteget, és ezen réteg részecskéi közötti üregbe /3/ visszük be az elaszti kusabb és/vagy rugalmasabb anyagot /4/.
    /GlOŐbböe-'^L s /<388 . 03. 10./
  17. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a viszonylag keményebb anyagból /2/ kiképezett réteget úgy visszük fel a felületre, hogy a réteget képező részecskék annyira legyenek csak megdermedve, • · · hogy a kinetikus energiájuk már csk minimális deformációt lehetővé tevő értékű legyen, amikor a részecskék a felületbe csapódnak. / (Ξ-I^dhh : 1-áSí . 04. 08 ·
  18. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a viszonylag kemény anyagból /2/ kiképezett réteget olyan fémötvözet képezi, amelynek egyik eleme legalább részben vegyi utón eltávolítható, ilymódon képezve a részecskék közötti üreget /3/. /&l3Őbb£><L<y-.· /38$.03.
  19. 19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az üregeket /3/ kitöltő anyagot /4/ impregnálással, célszerűen vákuum impregnálással visszük be. /eiaóbb^qc: 088. 03. /0·/
HU891028A 1988-03-10 1989-03-03 Sound- and/or vibration-dqmping cover and method for carrying out the same HUT58387A (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
BE8800265A BE1001505A7 (nl) 1988-03-10 1988-03-10 Element, zoals zaagblad, snijschijf, slijpschijf en dergelijke en werkwijze voor het vervaardigen van een dergelijk element.
BE8800397A BE1001575A6 (nl) 1988-04-08 1988-04-08 Element, zoals zaagblad, snijschijf, slijpschijf en dergelijke en werkwijze voor het vervaardigen van een dergelijk element.

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT58387A true HUT58387A (en) 1992-02-28

Family

ID=25662354

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU891028A HUT58387A (en) 1988-03-10 1989-03-03 Sound- and/or vibration-dqmping cover and method for carrying out the same

Country Status (17)

Country Link
US (1) US5033579A (hu)
EP (1) EP0333244B1 (hu)
JP (1) JP2911040B2 (hu)
KR (1) KR960009069B1 (hu)
CN (1) CN1024143C (hu)
CA (1) CA1318553C (hu)
CS (1) CS136789A3 (hu)
DE (1) DE68902070T2 (hu)
DK (1) DK114089A (hu)
ES (1) ES2034576T3 (hu)
FI (1) FI88818C (hu)
GR (1) GR3006008T3 (hu)
HU (1) HUT58387A (hu)
IE (1) IE62675B1 (hu)
IL (1) IL89549A (hu)
NO (1) NO177909C (hu)
RU (1) RU1838445C (hu)

Families Citing this family (20)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SE506678C2 (sv) * 1992-05-06 1998-01-26 Sandvik Ab Sågblad med ojämnt pulverlackerade sidoytor för att sänka sågningskraften och ge plana snittytor
WO1996038639A1 (en) * 1995-06-02 1996-12-05 Industrial Research Limited A damped element
WO1997037774A1 (en) * 1996-04-04 1997-10-16 Diamant Boart, Inc. Method of coating a cutting blade having improved wear characteristics
US6065905A (en) * 1998-07-13 2000-05-23 Mcdonnell Douglas Corporation Rotary cutting tool with enhanced damping
US6691596B1 (en) 2000-02-29 2004-02-17 Irwin Industrial Tool Company Circular saw blade for cutting fiber cement materials
EP1166935A1 (en) * 2000-06-23 2002-01-02 Sewon Tech Co., Ltd. Saw blade with noise prevention means and method for manufacturing same
WO2002064334A1 (en) * 2001-02-09 2002-08-22 Inventures Unlimited, Llc Gritted saw blade
KR100440869B1 (ko) * 2001-02-19 2004-07-19 이화다이아몬드공업 주식회사 절단용 톱판
JP2003106238A (ja) * 2001-07-27 2003-04-09 Usui Internatl Ind Co Ltd フユーエルデリバリパイプ
US20050118451A1 (en) * 2003-12-02 2005-06-02 Visteon Global Technologies, Inc. Heat shield for a catalytic converter
US20050167194A1 (en) * 2004-02-03 2005-08-04 Arner Investments Inc Accoustical Absorption Coating and Process
US20050284689A1 (en) * 2004-06-23 2005-12-29 Michael Simpson Clockspring with sound dampener
JP2006046540A (ja) * 2004-08-05 2006-02-16 Matsushita Electric Ind Co Ltd 動圧流体軸受装置
US7360997B2 (en) * 2005-10-06 2008-04-22 General Electric Company Vibration damper coating
US7854966B2 (en) * 2006-02-06 2010-12-21 Hamilton Sundstrand Corporation Coating process for fatigue critical components
JP4385349B2 (ja) * 2008-03-31 2009-12-16 住友金属工業株式会社 継目無管の製造方法
CN102974892A (zh) * 2011-09-02 2013-03-20 博世电动工具(中国)有限公司 圆锯片
FR3071183B1 (fr) * 2017-09-21 2019-12-20 Saint-Gobain Placo Procede et dispositif de decoupe d'un matelas ou d'un panneau en laine minerale ou d'une plaque ou d'un panneau en materiau de construction poreux
RU2725785C1 (ru) * 2019-10-08 2020-07-06 Общество С Ограниченной Ответственностью "Технологические Системы Защитных Покрытий" (Ооо "Тсзп") Устройство для нанесения металлополимерного покрытия
CN113186482B (zh) * 2021-04-20 2023-04-07 湖北工业大学 一种钼基粉芯丝材及涂层制备方法与应用

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2216728A (en) * 1935-12-31 1940-10-08 Carborundum Co Abrasive article and method of making the same
GB591839A (en) * 1944-03-09 1947-08-29 Micromatic Hone Corp Improvements in abrasive articles and method of making the same
GB856047A (en) * 1957-01-10 1960-12-14 Dagobert William Alfred Fritz Improvements in diamond tools
GB930596A (en) * 1961-06-19 1963-07-03 Norton Grinding Wheel Co Ltd Improvements relating to grinding wheels particularly for gear de-burring machines
US3496973A (en) * 1967-04-12 1970-02-24 Robert L Ballard Cutting tool edge construction
US3982359A (en) * 1968-06-21 1976-09-28 Roc A.G. Abrasive member of bonded aggregates in an elastomeric matrix
US3895143A (en) * 1973-03-16 1975-07-15 Nicolet Ind Inc Metal-fiber-latex-containing sheet materials
US4010818A (en) * 1975-06-10 1977-03-08 E. I. Du Pont De Nemours And Company Flexible noise barrier material
IE46644B1 (en) * 1977-02-18 1983-08-10 Gen Electric Temperature resistant abrasive compact and method for making same
DE2736588C2 (de) * 1977-08-13 1979-06-07 Stettner & Co, 8560 Lauf Schalldämpfende Masse, Verfahren zur Herstellung schalldämpfender Formkörper und Verwendung derselben
JPS54104301A (en) * 1978-02-02 1979-08-16 Nippon Dia Clevite Co Porous sound absorber of aluminum or aluminum alloy
DE3047888A1 (de) * 1980-12-19 1982-07-15 Philips Patentverwaltung Gmbh, 2000 Hamburg "schneidwerkzeug, verfahren zu seiner herstellung und seine verwendung"
DE3416186A1 (de) * 1983-05-17 1985-01-24 Hans J. 4400 Münster Fabritius Schleifscheibe

Also Published As

Publication number Publication date
ES2034576T3 (es) 1993-04-01
EP0333244A1 (fr) 1989-09-20
DK114089A (da) 1989-09-11
DE68902070T2 (de) 1993-01-28
IE890667L (en) 1989-09-10
IL89549A (en) 1994-04-12
NO891028D0 (no) 1989-03-09
NO177909C (no) 1995-12-13
KR890014779A (ko) 1989-10-25
FI88818B (fi) 1993-03-31
CA1318553C (fr) 1993-06-01
CN1036046A (zh) 1989-10-04
KR960009069B1 (ko) 1996-07-10
GR3006008T3 (hu) 1993-06-21
EP0333244B1 (fr) 1992-07-15
CN1024143C (zh) 1994-04-06
IE62675B1 (en) 1995-02-22
NO177909B (no) 1995-09-04
FI891008A (fi) 1989-09-11
DK114089D0 (da) 1989-03-09
US5033579A (en) 1991-07-23
IL89549A0 (en) 1989-09-10
FI88818C (fi) 1993-07-12
RU1838445C (ru) 1993-08-30
JP2911040B2 (ja) 1999-06-23
JPH01282600A (ja) 1989-11-14
NO891028L (no) 1989-09-11
FI891008A0 (fi) 1989-03-02
CS136789A3 (en) 1992-04-15
DE68902070D1 (de) 1992-08-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT58387A (en) Sound- and/or vibration-dqmping cover and method for carrying out the same
JP6347790B2 (ja) ブレーキディスクを作製する方法、ディスクブレーキ用ブレーキディスク、およびディスクブレーキ
EP1017508B1 (en) Porous metal/organic polymeric composites
EP3350468B1 (en) Method for manufacturing a brake disc and brake disc for disc brakes
JP2007500082A (ja) 超研磨ワイヤーソーおよびその関連する製造方法
JP2020528531A (ja) ブレーキディスクを作製する方法及びディスクブレーキのためのブレーキディスク
JP5639153B2 (ja) 砥粒が部分的に金属ワイヤー中に埋め込まれ、かつ有機バインダーにより部分的に保持されたソーワイヤー
CN109789646A (zh) 具有振动喷嘴的增材制造系统
RU2005576C1 (ru) Фрикционная накладка для дисковых тормозов и способ ее изготовления
WO2004029310A2 (en) Molten braze-coated superabrasive particles and associated methods
US9534651B2 (en) Method of manufacturing a damped part
US5895726A (en) Lightweight high damping porous metal/phthalonitrile composites
EP0178648B1 (en) Undercoat composition and composite molded articles produced usin said compositon
JP2008522849A (ja) 金属マトリクス内での超研磨粒子の保持を最大化する方法
US5306678A (en) Disc brake for vehicles
JP6899373B2 (ja) 熱保護された複合材料を製造する方法
JP4212669B2 (ja) 積層体及びその製造方法
US20100190420A1 (en) Abrasive disc
US20130056139A1 (en) Method For Producing A Cast Workpiece Having Increased Wear Protection at least in Regions
CA2541163A1 (en) Method for making an infused composite
BE1001575A6 (nl) Element, zoals zaagblad, snijschijf, slijpschijf en dergelijke en werkwijze voor het vervaardigen van een dergelijk element.
JPH0525605A (ja) 摺動部材
JP2018003968A (ja) ブレーキピストン、ブレーキピストンの製造方法およびディスクブレーキ
JPS6312998B2 (hu)
JP2005307331A (ja) 金属基複合材及びその製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
DFC4 Cancellation of temporary protection due to refusal