HU228957B1 - Use anti-hla-antibody for production of pharmaceutical compotisions for the treatment of diseases involving prolierative immune response - Google Patents

Description

A toktetey tárgyét a»Ö4&A^üenanyagnk alkalmazása képezi példéai - de anélkül, hogy ígéeyú^^ azokra kíalálozttek - prehtetív· Immanvéiasszsl járó betegségek kezelésére slketea készítmény dőáilittete. Közelebbről, a iálátefcy tétgyét aníl-HI^-eBenanyagokst ás egyéb ellenanyagokat tertshmte keeekeste rom alkalmazása köpte amelyet keestoék HlV-tegéeskkel történő Injektáláséval áltenk elö> Meglepő módon, az ilyen ctewyagokst tartslroaző szórom sikeresen Aatetetó HÍV, testes mnltiptox és egyéb, pwbltetiv nmmmválssszal betegségek kezelésére,

A WÖ Ő7/Ő283P számé nemzetközi közzétételt írat vkesscepressetep valamim vitteertötesek kezelésére és megelőzésére vonatkozik. A fenti közzétételi iratban eljárást tonsk le, «melyben;

a. emlőst vkamí tekkeztettiok ágy; hogy sz emlős steteteé ellenanyagokat termel a vltw elless; és

b. a netsrelizóló eltexuystgttel: kinyerjük ez emlődről.

Az telteit köteteit tette az AAV2 etevezáső HíV-setkcfett elSéOlíására alkalmsa eljárást ismertetnek; amely szeren HlVtetek elegyítenek HIV-vkte nestmlbélő, kecskéből symt ellenanyagokkal.

A WöőVőŐlSö tetet tterttekösi közzétételi. tette sstmlfeálő sfes&syagate és lmmmmsodtete, 'tmmtmvélaszt fokozó készítményt írnak is. A fend kötettek hadmn temsemsteolátec készítmény lelete találjuk, amely:

.tegénte specifikus heteroióg eltetnyágskto; ás antigént tetette tel a heteroióg ellenanyagok ♦ gyógyészdüag «ifegtestó hteoteeyuggto kombinálva - komplexet képemek az antigénnel.

Az említett köteteeli iratban & WO §7/Ő2Ő39 számó nemzetközi közzétételi tetet istrtertotottokbee hasonló mgtetes teák le, amely szerte AAV2 ctevtesé HI¥-vakcinái állítanak elő HlAtetes ás kecskéből ayte Hl'V-tew steteteú -ellenanyagok elegyítésével,

A WO tlk/Ö?7éŐ számú nemzetközi kötettel tettes letek terápiás készítményre vonatkozni. A fenti közzétételi teste eljtesl temetek KlV-teteás megelőzésére vagy BIYtetfetet egyén kezelésére, amelyben:

(1) kecske ímmnnreoferél.ffiV-víressal steteijuk;

(2) a flIV-fartósést kötete a kecskéből ellenanyagokat tisztitek,: és (3) a 2. lépésben kapott eiletmyagokkal valamely egyént kezelünk.

A WO Ő2/Ő77ÖÖ számé nemzetközi kösteátcli tette teawtctt cltemycg-teteitetey alkalmazásán tfegte tetetett teákat tesgúltekte, iW-tetett egyéneket: kezelünk sikeresen HlV-fetezégt követően kecskéből nyert szárammal.

Az teteit eljárásban előnyösen a kővetkezőképp előállított széromkészktnényt slkaímaztrek: hatásos éliaws$agök termelődéséi tejek kt kscsktecty a kaeskátöl vért véstek; Igsroljte a leste te IW-tete eettotetelő képességét; a te telte tetetette etoltetfek; telített ©ntetiemtesdte vagy más aikaáeas ptepkélészer alkákaazásate a vérből telte testeteteet praelpitátek; a preo^Mbtmot megfelelő vizes közegben teljek; és az oldatot 5»5ö ŐOú Da, előnyösen 7-30 öőő Da, előnyösebben 8 éte l 3 OÜŐ Da, fe lepte teT?te.ík-PÁ «:♦' Φ Φ X *

-2rtyösebhssss könótóül 1δ ÖÖÖ Be híttsszértékig („etertsiB) teeszfe membránért át áieiteölhtk. A kecskéi tat®· nizélltetpsk ít&mwfedárisüs, vagy más szekta öten, péktel tetfekshőn vegy Isiretlertttéliw, Hst§önteköpp, 55 ilssrtiást ásás szeksBes feskdönáíásí eijshAsteteel (péklétd keptetsavvei) fe végcziteijhk, stzxs! a megkéréssel, hegy a teljes rezifensertrt felhasmáljak,

Közelebbről, ax eijshslsbste a kővetkezőképp nyert kaesfeesxírata stohsaxmak.

Kecsfcesaámm előállítássá:

Kecskét szitetsteik in&amusximláíísan iszskk, sxökáaos, .teaáteé&lembeö haxaáfetfeetá felülösxáfean szzsszpesvléh: HÍV dh-vlrnsssl ágy, hegy a kecskét stelílitterenkőnt IÖ9 virnetészeeekér tartalmasé sxas^smmtévei rrtteirttk intestrtessltteártsep, Λ vintte HŐzŐfeg 30 pételg, éO’C-ört, bővel elöltök, Megfelelő idővel, például két héttel ezteéts vért vattánk ax első teszté lésekhez, .Az epiönahzskli eljárás szerkő, a kecskéi hetente öltöttek, ássxamn négy hétig, snajő a hetedik hőtest az éltekéi vért vetélek a rezgess khtyerésáre,

A kecskétől ktMÖhehti 4<X> mí vért vetelstk steril bősőihnények mellett A nmgszúraadá területet lébeKévéitek, és fcetsámael kezeltek, Ax sUtette! kőteíbelöl 400 sni vért vetőink te 18-gagp rttéreth tövek Megjssgy-xesáfe hegy a® élhtt körtilbéiöl 4ÖÖ ml vér levételét tört keres hitettek jelentkezése nélkül Ax állatokat stess keli eipsssstitesk. Áxek körillhelől 1 Ő-14 nap ételve ájra vésvztethetők, tnhstán aztskhan a vértérlögat helyreállt

A vérben petcscitkilsss alkalmaztató elfesaayagpk jelenlétét Igssxoltek, Miután llyers reagensek jelenlétét kimutattak, a fertőzést követbeit 4-S hét múlva a kecskétől vért vettetek, és azt a számra kölőnvélsssziásérss ecrttrtfegéittsk. Ezután, 300 tel számmal a nagyobb alvadtok és részecskeetesnek eitevnlhAsászs szferttek. Ezt kövétőéte, a sztaaot ax élfertteiyögok és stes kste^mensek pivcipibrtössrtn telheti mmásium-sxulfeítel kezek tek (éSéfertS «éásrt, szPltabőnsézsckfetcn), A knpsrtt eittetei $ percig éÖŐÖ ferdnkshpssv sseilert certrrtfngáhstk, majd a felöiöszöi ekáwitoítek, A peecipkáli hnmnagleballnt a peelgitáhnn feloldásához elegendő mennyiségé ihszhte'ptsrteses lizáteőgiás sáöldaiban [I^sHS-pnrtbrben.; lásd Samhroek és- másai.: .„Möleestistr Címing, A Eaboratoty Manual” (1989)j sxnszpertdáltek,

Ax testet ÍOOÖODa meiekniteösnesdg áteresztő („etsl-efe⁵) membránén sít álsdDAknk, A ákslizisi

FBh“pteltete végestök, amelyet négy britekét csoréltönfc 24 érán ét A dssdízsst 4*€<<m végeztek.

Huszonnégy (24) őrös testesért kővetőért, a ábllzsrtö estek tartalmát Hete teséptetéte örtösiteL Ax elsiet töménységét ágy telítettek ke, hogy stete a törttegdértbgH strstey lö mg/ml feg^en. A irtghás PBfebea történt. .A kapart okként Ö,2 mlkmméw áitrtéröjö szőröst steril testsrtybss szőrűik. A szűrést követően, ax oldatot 1 sfe-es adagokra nsxtetetk, és feihsssxűsrtsfeig -22*€«öö lefe^-asztetetk.

Ezután, a rttegens teíhessnstlésrss alkalmas.

A festi eljárás módosítható, példán! az ssnaönism-szniirtt koocsatrácíőja váMeextatfeaté, vagy más svagess sikslrnsszksttő.

Hetedéképp, a tltelixts «etstertT értéke 10 köt) Dértől ekérő is lehet Az sléhkíékkert issnerteijők a iteé&sény szerkői rttegökkket.

5 A keeskessétessteted végzett kezelés esten nsegtTs^eltek, hegy ax eljsteéssek egy$s előnyei is vstenssk,

A ffi¥~ferttezört betegek tefegteáta· és a kklörtfeöző tendellesteeségekkete péitehsl seteafe mnB^laxhess és egyéb bsnsnrtte eMktetezőkksn sstesvetes btertgekssöl nseghgyelt jeiezttes tnértékh klitefesd jssvttkis felvert ezt e lehetőséget, begy a fetsti betegségek közi vslamüyaa sésszefeggőss van, «aa^yte az-tet minti ksőfekns gysslissásbtes éliapteek.

«« * * > ·.' φ **

¢. Φ * ·> * * *

X χ. ψ X * **** «·* χ« **♦ X

- 3 A találmány egy szempoaíjs szerint a talteáay tárgyát képezi egy poliklotefe fetekeevteető autiRtiÁ lbe.fena.nysg alkalmazása fe mini az az 1 < igénypontban ismertetve v®.

Meglepő módon könnyen kimutató volt, hogy a HlV-virasste inuntótizált fecskék széruma képes s kavart iimfodroválasri - ez egyik m vitae slkahnaate klamtto aktivációs tótefen secgűgyck jelenséget 5 maktiválai, Arra gondoltunk, hogy az hatás a keeskssaórten valamilyen felső sajátsága. lehet, de meglepő módon szt telteink, hogy anam-eltott keeske teremtek semmiféle hatása ntes ezekben a tesztekben.

Azt is kimutattak, hogy es a hatás szoros összetilggést mutat HLA él-moiekteák elleni ellenanyagaktivitással Még a» teteti, hogy a jelenség m&gyattets molekulám mimikri (otónzás); vagy a kecske a vtos által hordozott HLA ll-astlgénekkel találkozik a vírusnak a fertőzött sejtekből történő kiszabadulása során; vágj· a HLÁ-roolektdák (MélC-molekteák) kölőu válnak le a vírusról, de azzal együtt maradnak a tisztítás során úgy, hogy ellenanyagok keletkeznek ilyen mjtmembte-'taapanensek elten is. Nem kerülte el tigyelnnlnketi hogy más scjlntetnhrfe'-tekntörészek, például kennsklnroceptorfe és hasonló wtetelák is Jete lehetitek a készítményben, és azok az előnyős terápiás hatást moduláló elieosnyngvfeasss vállfetrte ki. Ögy tőnlk azonban, ho^‘ az anti-HLA H válasz nagystiértéteen domináns, és foltételezzSk, hegy &x jelentős, de nem tehéttenüi kízáróla1.5 gos szstepel játszik a megfigyelt gytetedásgátlö (amLiaflammatarikus) hatásban.

A magas RLA-'tketti etetette közük sonelyckfen mind HLA 1.1-, mind HLA 1-aatigáuak elleni ellenanyagok khnntaéhstősk voltak, a keveri tintibenavtesszí leginkább ssegatetkiyozö, és a klinikai vfesgálatnkteí legbstásosshbonk tőnö szárumotak a legtnagttsabh elierissysgtberő szérumok bizonyultak.

Meglepő módon ári telálbte, hogy FA$ - ogy nagy jelentőségű spoptózts iígattdum ~ elleni ellett26 anyagok szintje igen magas. Azok szintje összsfeggte mutatott az MHC íl-ellenanyagok szintjével, Anélkül, hngy igényünket bármilyen elteltem koritezsánk, ifeétteezzök, begy a FÁS elleni, magas Ötért! ellenanyagok jelenléte néhány percen felöl zpoptőziatez vezet azt követően, hogy az ellenanyagok hozzákapcsolódtak a FAMafegénhez, és a sejtek elpusztulnak. Fz a toxikus kémekének gátlásához vezetheti amelyeknek szerepei δ> feáöttenk áz MS-betegséggel járd tenfellenességekfen.

A találmány leglbntosáhh atolmazása egy pteiklonálls keeskeeredetü aafi-BLA í.beticnnnyag alkalmazása terntellenesen magas HLA szinttel járó jnegfetegedésteí. kezeiéssfen történő alkalmazásra szolgáié gyógyszer előállítására. élyen betegségek a szkletezés nrnédplez, rfeeitntatotd arthritis, gyádiaöáéos megbetegedések, autoimmun megbetegedések és nzenális vagy idegi károsodások,

A találmány egy további szengmntja szerinti n találmány tárgyát képezi FÁS elleni ellenanyag ilyen kezelésre reagáló betegségek terápiájában történő alkalmazásra.

Szintén a találmány tárgyát képezik anb-HLA-elienanyngnt és/vagy snti-FASrolienanyagnt: tartalmazó festmények, valamint eljárások betegségek kezelésére ilyen kombinációk aftairoaaásávaí.

A tateltnány tárgyát elsőstnisen teti-HLA-ellenenyagokat tartalmazó szómat slktesuaztet képezi rendellenesen tnagaa RLÁ-szhrtekkel járó betegségek kezelésére, Ilyen fetegségek péblőte a következők: seferozés nteéples, rfemnateld arthritis, őiafeetes mellhús, elsődleges bökte shhxoris, autoimmun cbirrozés, b és e ttpnső vbábs steteamnn renfelietsességek, példán! a. áte, tikié, bőr, gyumor-békundsw, vese, agy és gerincvelő betegségek

Áfeéáuasságbse, a tsiáinsány szerből tejérten! kezelhető fetegségek a következők: HÍV, gynlisdásns betegségek, wiotemum fetegségek, sxoö» va^ lóegkárwxltea! járó renáeifetetegek, vagy hasonló rendelle*

-4Az aafi-FAS-ellenanyagok jelenléte a szérumban különösen előnyős krónikusan aktivált, káros hatású hírvivő molekulákat, például eitokineket és kemokineket szekretáló sejtek jelenlété vei járó betegségek kezelésére, ilyen betegségek például a sclerozis multiplex; valamennyi, az idegrendszer krónikus gyulladásával járó állapot; krónikus fertőzések, például vírusos és bakteriális fertőzések; trópusi megbetegedések; krónikus gynlla5 dásos elváltozással járó tumorok, például a tüdő, hasnyálmirigy, máj, bél, nyirokcsomók és a bőr tumorai - közelebbről squamozus sejtes és bazálsejtes karcimomák -; valamint az agy és gerincvelő elsődleges és másodlagos tumorai.

Traumás idegkárcsodást szenvedett egyének idegrendszeri funkcióiban megfigyelhető javttlás arra utal, hogy a készítmény nenronálís növekedési faktorként is funkcionál, ezáltal alkalmazható frauma, posztinfekciós károsodás, például Cuülan-Barre szindróma, malignus elváltozás, stb,, például cukorbetegséggel, alkoholizmussal, fémekés más toxinok által okozott mérgezésekkel járó idegkárosodások, stb. kezelésére.

Az ellenanyagokat előnyösen antigének kombinációjának, előnyösen egy „antigénkoktér Immunogénként történő alkalmazásával állítjuk elő. Lehetséges, hogy különböző antigének kombinációjának alkalmazása az antigének közös struktúrái ellen váltja ki ellenanyagok tetmelődését, ezáltal erősebb válasz jön létre a betegben. Feltételezzük, hogy megfelelően kiválasztott .HíV-izolátumok kombinációja különböző, minimális struktúra-variációkat mutató epitópokat prezentál, és pán-ellenanyag képződést vált ki.

Ennek megfelelően, a találmány egy előnyös megvalósítási módja szerint, a szérumot különböző HIVvírusok kombinációját tartalmazó koktél alkalmazásával állítjuk elő, amelyeket elsődlegesen PBMC-sejtefcen tenyésztettünk a szokásos T-sejtek helyett. A koktél előnyösen 2, 3, 4, 5, 6 vagy több Ilyen vírust tartalmaz. A szérum a vírusokat előnyösen lizátom formájában tartalmazza. A lizátum előnyösen a kővetkező H1V-1izolátumokat tartalmazza: 93USÖS6, 92HTS93, 92US723, 92ÜS657, 92US660 és 92US734. A koktél előnyösen legalább 1,2,3,4 vagy- 5 izolátumot tartalmaz a felsoroltak közül, vagy mind a 6 fenti izolátumot tartalmazza.

Előnyös lehet a sejtek aktiválása, például konkavalin-A-val; például, magasabb anti-dopamín aktivitás érhető el Con-A alkalmazásával, SHUL-A (nem-aktíváit) alkalmazása nem növelte jelentős mértékben az aoti25 dopamin R ellenanyagszlnteket a bazális ÖD-szint fölé, a HÍV 3B alkalmazása azonban igen (12 kecske és nyúl szérumának átlaga alapján). A dopamin R-sz'mt akkor is növekedett, amikor a koktél Con-A -aktivált PBMCsejtekeí tartalmazott.

Ilyen ellenanyagok termelődését kiválthatjuk továbbá HlV-lí2átumokból izolált peptidek, szintetikus /peptidek alkalmazásával. A lizátum ellen ellenanyagokat áld ihatunk elő, és azokat tesztelhetjük.

Anélkül, hogy igényünket bármely elméletre korlátoznánk, úgy tűnik, a találmány szerinti ellenanyagok szupresszálják a fílV-fertőzés által kiváltott vagy más, ilyen immunválaszon alapuló állapotokban megfigyelhető sejtprollferációt. A találmány szerinti megoldás alkalmazható például sclerozis multiplex kezelésére.

A kecskeszérumban kimutatható anti-HLA II -aktivitás jelentőségét felismerve megvizsgáltuk az Ilyen kecskeszérumok potenciális alkalmazási lehetőségeit.

Az anti-HLA II aktivitás kimutatására egyszerű tesztek alkalmazhatók, amelyek lehetővé teszik, hogy kiválasszak a betegnek beadandó szérumot.

A szérumnak az MLR-t (kevert Iimfocilaváiaszt) gátló meglepő képessége- alapján azt a következtetést vontak la, hogy annak erős gyulladásgátló hatása v&n. Számos mechanizmus ismert, mely ezt a hatást közvetítheti, ezek közül az egyik legvalószínűbb a B'LA-feiismerés gátlása.

* X »χ·« ·β

- 5 További lehetőség, hegy a kectóophuun» ektlvitásáteö kempimöss játszik szerepet, mivel ez az egyetlen tetivitös, amelyről írni, hegy hővel rtettedhte

A komptomern tóivélh»^» a betegek gyengült atfektotmeehanfernttsarL ΪΌ4 vírusok és tettorsejtte ellenanyag átel közvetített eíőléséhez és sejt áltol közvetített, ellenanyag áltol irányított eíötehez egyaránt komplementre van szükség, eansk hiányában ebbtewettbzáwtüsek egyáltalán m érvóeyesóísek.

Általánossága», w»fesafc pzdaszervezetból származó slfeniosyzgnh fojnhtáktes humán organtz> mashe ehenjévaOt Tipikusan, arós imnnmvátssx jón létre ssspaktei ez idegen teternyagrötkál szemben, Meglepő módon tó találtok, hogy texskeszömm tórtettatete alltohntóm asm váll ki más idegen állati proteinek alkalmazása estebeü telte Immmtváfetó. A kecsktóármn exttaktumánek atontomzása mind ímmutósistesszák, mind smanábs egyénekben jól teletel.

Siók okost hpekiálütek feimnmtósdám éten, megfelelő azonosítóval ellátott ktekábe, és a kecskét hagytak ínnsonizálóáoi; eztttSa, akeeshétól tecghslürozmt msüsyisögö vért tertek, és tó feidolgsizttte,

A szérumot kívánt ensott®y®g-tetlvltösrs tesmíheíjttk ixddáük de anélkül, begy Igényünket a felsoroltakra tetetettek, a ftóőt g«W képesség vízfalával, az Álltevtest tteteteö képesség kimufetáslval, fegotótóst fokozó képesség igazolásával, és tetóefeetjttk aanak telcrálbztóságát humán orgtózmua tóméra.

Miottfe a BV-vbussal megfelelő kecskét okodnak, korábbi vlzsgálztsmk eredményeivel Sssrámn^an, mmmaváte: jött létté az idegen ptetetemigóste szembe», Az extrahált szérumot tovább módosítottuk, begy hómén slkalmtótó alkahnassá tegyük.

A fenti oljtefete kWbélöl száz, 1Ö éves és mmél Idősebb, mimfeét nemhez fertőző humás egyént ke20 nekünk sikeresen, akik közül egytel som tspstóakank visszaesést vagy mellékhatást,

A kezelést sztfokoráo Injektálással végeztük, 1/19-11) emS teái mennyiség beadásával ügy, hogy a hatóanyagot miséi gyorsabba» eljtüteuk s ttykukrendszérhez. Blóoyös, bz a HiV-betogeknsk tipikusan 1 ml készítményt adunk be beleste vagy szl&ssg szerinti gyviteisággal, dózist a hót karba elosztva injektálva., Később, az adagolást típitesn 2-3 hetente, müte 3 havonta végezzük. Tumoros Ixürgtettöl, betete 8 J ml adagolása 1825 sík fegelbnteebtek.

Az esetek többségbe», a kezelést négy hetente egy alkatommal végeztük, egy hárma hónapos időszak élte Áltetetegte, a következő megfigyeléseket teltek;

1. az bpckiólteí kő vető hatva» percest belül a ntersdteb vagy tóyos depresszió javuk;

2. a betegek az Istektálóst febvte köt órán lseiül vfeszsnytóék étvágyukat, és élelmet telek;

3. nagyjából az első kezelési kővető köt héten belől a Ixáegsk sáfya gyáramtól kezdett;

Ó< fogpeifoö Ittlxteöríüüö eredttteyek szórtok az tóó Wto követte 4-8 héttel a vbusierbelös ás a P24-öttókek jetetóm csökkent, tett felöl, a CÍM- és CDő-sejte száma drámai emtótedtótek fedttb; ös

Ó, teietetedket m fektetek,

Kiemelendő, lasgy a találmány szerbül eljárás - szamba» a technika állás® szerte ismeri eljáteskkál 35 tón totó tetemessé, hogy a beteg szigerá óránkénti. vagy naponkétttt beadási rendet tartson te, és hetente vagy havonta zlkstewtttt egyszerű üttetetee alapél, gfeyteü, a ktettméayt ferkfok, és c-fe a tteteti steümexüáktette tejük te. A teábtety egy további etette «wvtósitásl ιηόφ sztest, ez eltelteket Ssszeaságükteü- vegy betegságspse^te igeeyekeek megfelókte szátoktól*» és etepürtöteve, szokásos eijárásoktel - pákted, de értekül, hogy igásyibsket

a. ftóemkakm tetettetek, immmmBtottóa tetetgteável, sőpreeipitöcióvte, kmcseréló femmatográffe-Őval, molekulaszűrő kromatográfiávai, aífinitásos kromatográfiávai, vagy kívánt vagy adott esetben azok bármilyen kombinációjával -, vagy bármely egyéb alkalmas eljárással tisztíthatjuk a szérum- vagy plazmaelegybői.

Rendszerint tesztdézist adunk be annak ellenőrzésére, hogy az egyén nem reagál-e allergiás válasszal a hiperinsnun kecskeszérumra. A készítményt intradermálisan injektáljuk, majd 3Ö percig várunk, és megfigyel5 jük, hogy nem keletkezik-e ödémával, hőrpírral és viszketéssel járó közvetlen reakció. Ha ilyen negatív retkeid jelentkezik, feltételezzük, hogy a készítmény nagy valószínűséggel azonnali hiperszenzitivitási reakciót vált ki. Az allergiás válasz nem zárja ki azonban, hogy az egyénnek adott esetben potenciálisan életmentő dózist adjunk he az esetleges allergiás reakció ellenére.

A találmány szerinti készítményt bármely alkalmas úton beadhatjuk, például intravénás infúzióval, szubkután, intramuszkuláris injektálással, orális, iníraperitoneális vagy intravénás úton. A beadandó dózis íügg az adott készítménytől, a beadás módjától, helyétől, a gazdaszervezettől és a kezeiersdó állapottól. Számításba köti vennünk egyéb faktorokat ís, például a kort, testsúlyt, nemet, étrendet, a beadás idejét, a kiürülést, a gazdaszervezet állapotát, gyógyszer-kombinációkat, a reagálóképességet és a betegség súlyosságát Az adagolást végezhetjük folyamatosan vagy időszakosan, a legmagasabb tolerált dózissal.

A találmány szerinti készítmény alkalmazása ~ szemben a technika állása szedni ismert hasonló készítmények többségével ···· nem teszi szükségessé, hogy a beteg a tablettát szigoró óránkénti vagy naponkénti beadási rend betartásával vegye be, és azt időszakonként alkalmazott egyszerű injektáláson juttatjuk be. A több mint két éve kezeit, és a programban maradt betegek immunrendszere ügy tűnik stabilizálódott, és működése normális szintre téri vissza.

Az ismert hatóanyagokkal szemben, amelyeket általában naponta kell bevenni a beteg egész élete során, a kezelés tipikusan egyszerű injektáláson alapul, amelyet az orvos hetente vagy havonta végez. A kezelés tipikusan három hónapig tart a hatodik és tizenkettedik hónapban, valamint 2 év múlva, vagy szükség szerint végzett ulánkövetéssel, amikor ellenőrizzük, hogy a vírusfertőzés reeidiváit-e.

A találmány szerinti készítmény más hatóanyagokkal együtt Is alkalmazható, kombinációs terápiára.

Az egyéb hatóanyagok képezhetik a készítmény .részét, vagy azokat beadhatjuk azonos időben, külön készítményekként.

Előnyösen, a találmány szerinti készítményt egy vagy több alábbi kezelésnek vetjük alá: 45%-os ammónium-szulfáttal preeipítáljuk, 24 órára-7Ö°C-oxs lefogyasztjuk, és/vagy mikrofiltráljuk.

Az MS-betegek jelentős részénél megfigyelt javulás, a kezelést követő egy órán belül megfigyelhető kedélyállapot-javulással együtt, ugyancsak arra késztetett bennünket, hogy a központi idegrendszerben található receptorok elleni aktivitást keressünk, amely reszt vehet az idegi stimuláció, és esetleg idegi regeneráció közvetítésében. A különböző szérumokat különböző antigénekkel szemben mutatott aktivitásra szűrtök, és aktivitást sikerült kimutatni a dopaminreceptor, szerotoninreceptor, p?5 idegi növekedési faktor receptor és CXCL1Ökemokin (IPlö) ellen,

A kecskeszérumból származó ellenanyagok dopaminreceptorral, szerotonínreceptorral, p75 idegi növekedési foktör receptorral és CXCLÍÖ-kemokinnal szemben mutatott aktivitásának ismeretében már meg lehetett határozni az ilyen kecskeszénunok potenciális alkalmazási lehetőségeit. Az aktivitás egyszerű teszttel kimutatható, amely lehetőséget ad a betegeknek beadandó szérumjelöltek azonosítására. Különösen előnyösnek tartjuk az anü-HLA- és/vagy and-FAS-elíenanyagok és dopaminreceptor, szerotoninreceptor, p75 idegi növekedési •ί « *« laktor receptor és/vagy C.XCL 10-kemokin' ellesi ellenanyagok kombtoádójá?; az alkaimazoU tesztek a különböző ellenanyag-aktivitások kimutatására irányulhatnak, és alkalmasaik azok jelenlétének igazolására a termékben.

Az alábbiakban rövides ismertetők a leíráshoz csalóit ábrákat.

Az 1 -9, ábrák Rt A ií-molekulák elleni ellenanyagok meghatározását mutatják.

A 18-lé, ábrák MLR-vizsgálatok eredstonyét matatják,

A17-19. ábrák FÁS ellesi ellenanyagok meghatározását mutatják.

A 28-29, ábrák további ellenanyagok jelenlétének a meghatározását matatják,

A 38. ábra kölönböző immunogénekkel immunizált kecskékből származó szérumok (specifitásí) profilját mulatják,

A találmány szerinti megoldást a továbbiskbun konkrét megvalósítási .példákon kérésziül kívánjak szemléltetni, anélkül azonban, hegy igényünket az ismertetettekre korlátoznánk. Az alábbiakban az ellenanyagkészítmény előállítására alkalmazott eljárást ismertetjük,

Keeskeeredeiü szérum előállítása

Kecskét oltottunk intramuszkulárisan Freund-adjuvánssai kombinált, Idáit HIV-vfrusköktéllal. Előzőleg, a vírust ő8°C-on, 38 perces át tartó hőkezeléssel elöltök. Megfelelő időközönként, például két hetente vérmiatákat vettünk az ellenanyag-termelődés követésére. Az optimalizált eljárás során, a kecskét hetente injektáltuk négy háton át, majd a hatodik héten az állatbél vért vetőtök a reagens előállítására.

Körülbelül 480 ml vért vertünk a kecskéből stenl körülmények mellett. A tüszörás helyét megborotváltuk, és betadianol készítettük elő. Az állatltol 488 ml vért vettünk ttetnyoíeas méretű 81 alkalmazásával, Megjegyezzük, hogy az állat körülbelül 408 ml vér levételét tolerálja káros hatások jelentkezése nélkül. ?kz állatot nem kell leölai. Az állatot körülbelül 18-14 nap múlva újra véreztoíheljük, toialáu a vértérfogat helyreállt.

Igazoltuk a kívánt aktivitású, potenciálisan alkalmazható ellenanyagok jelenlétét. Miután az öyeu reagensek jelenlétét igazoltak, a 4-Ő. héten a kecskétől vért vertünk.

A reagens dőállkáss céljából a kiindulási vérteranéket eentrífogáitok, hogy a szérumot különválasszak. Ezután, a szérumot szűrtök, hogy a nagyobb rögöket és darabos elemeket abból eltávolítsák. A szérumot ezután túltelített ammónium-szullSttal (45%~os oldat, szobahőmérsékleten) kezeltük, bogy az ellenanyagokat és más összetevőket preclpkáljuk. Az így kapok oldatot 5 percet) át, 5080 fordulat/perc mellett cenitifogáltrtk, majd a folítíúszót elöntöttük. A prs-cípitáli immunglobulint a preeipitátum úgaoldásáhez elegendő mennyiségű foszfátpufferes fiziológiás konyhasóolds&an (PBS) rcszuszpenááliuk [lásd Sambrook és mtsai.: „Moleculsr Cloning, a Laboratory Manual” (1.9S9)], Az oldatot 10 880 Öalton molekulatömegig áteresztő membránon át dializáltuk. A dlsilzálád PBS-pufteel szemben végeztük, a puffért 24 őrás át, négy óránkéi: cseréltük, A áializáWt 4®C-on végesük.

Huszonnégy óra elteltével a dislizkiő zsák todalmát stodi főzőpohárba ürítettük. Az oldatot úgy’ állítottuk be, hogy a térfogat-egységenként oldott tömeg 18 mg/ml legyen. A .hígítás? PSS-pnffeeml végeztük, Az így előállítok oldatot 0,2 pm pórusátmérőjü filteren steril toriáiybs átszűrtük. A szűrést kővetően, az oldatot l ntl-os adagokra osztottuk, m^d feltocsmsülásig -22®C-on tároltuk. A reagens ezek után alkalmazásra kész volt.

* * *·κ*

Ptam átalakítása szérummá

Az eljárásban az alábbi reagenseket és eszközüket afalmantek:

Reagens	Képlet	Minőség.	Mennyiség A víz
Náteíum-któd	NaCl	MW	Vdg
riáírlum-dibldrugén-ortttfuszfáí	teHŐPOé	ÚÜPZteW	04 §
Diaslrinm-fodrngén-nrteftsszfát	Ns2TO4	UW/BP/BP	1,55 g
itette-sante		Na-aó, süolekuteönreg: SOOOÖŐBa	WŐg
Vte	Λ.	Baxter	11
1x150 milliliteres steril Dmtm-edény		Λ
2x2 literes .tetei Durva-edény		v	,v
mágneses kewőlsp és sterilizált keverömágses	-	-	-
Ix Sarielnb vagy Mídtert-filtét	S.	0s2 .um	X'
6x1l Stedire-zsák
1x100 mi steril zsák	-	X-

Száz mgte! (100 mgte) koncnnttteidjü dexirán-szalífe-öldaí előállítása

A kívánt mtmnyiségő NaCK NtefoPOd- és Ns2HP04-reagenst 11 vfebea oldottunk, hogy 1 i foszfát5 pufferes fiziológiás konyfeteoldsfef (PBS-pnfferfi tepjtíte.

Mintás teljesen feloldódott 100 mi, mágnessel ksvertette PPfe-paDerte lassan 10 g dextráu-szulfeíot adagoltunk, Az- «.fogyót legalább lő perce» át kevetleüük, a teljes oldódásig. Az elegyet 0,2 pm pórosátmérőjő filteren át steril fertályba (például I 00 ml tétfogstö ssákte) szőríük, és felhasználásig szobatemáméktetext tároltak. Ezt tekintettük a dexfeán-szsdSt lőrssoidsmak,

Plazma átalakítása szérummá

Kimértük a kezelésre előkészítet plazmamemtyiséget, 1,027.4 konverziós faktorral számolva (azaz 1000 ml plazma tömegét 1027,5 g-mrk vettük),

A plazma másáén iÖÖŐml-éhez löml deztsőn-szaifet tbrzsokiatol sdtmtk (1 mgtel vágkoncentrációig).

Áz oldatot mágneses keverővei, sznbahőmérséklaten, 30 percen át keverteüük, Az elegye! 11-es

Steditrm-zsákba. vitték át.

Az elegyet pereenfeánt 4001)4200 őmbdaten (4$l.Őg relatív centrifugális erővel), legalább 3ö percen át, 22^e€~m? centrifugáltuk.

A fetülOszdt óyaíostm 1 l-es Sfedtewskkhst vittük át₍ és a preeiptttenot etéulüilük, A kívánt számé 20 Stedim-zsákot kbátdzite

A felü&te 0,2 gm péntemOjt) -filteren 1 fess Sttei5te-zsátekba szőttük át . Az egyes zsákok körülbelül 500 ml szőri felüMszdt tariafotázlte. Pe|egyeefek na egyes zsákokban. lévő sternn térfogatát. Minden egyes; zsákol rttegszteWénK és mwsltövél tente el.

Amenüylbea a temmet m áltemztnk wwul, 7 nspoa belül Iteüszekrényben. 4-teCten, vagy 25 Itesszabb ideig ~28ri>0ü láztenk.

Φ Φ

ΦΦ»* φ ΦΦΦ»

ΦΦΦ Φ * ♦

X X Φ * » * φφ ΧΦ «*Φ

Harminchat százalékos (36%) (tömeg/tefogaí) NítóSöA-oidaí előállítása Az eljáráshoz alkalmazott reagensek és eszközök:

Reagens	Képlet	Minőség	Szükséges mennyiség / 1 liter víz
nátrium-szulfát anhidirid		USBZEP/BP	3ŐÖ g
Víz	X	Baxter	1,5 liter
1x2 liter sterilizált Dnran	A	A
snágneses .keveröbp és sterilizált keverömágnes	-		-
lx Sartol&b vsgy Midtert-filter		OT pm	V.
2x11 Stedim-zsák

Másfél (1,3) Iker vizet (lekötelezve, hogy 1 ml víz tömege 1 g) 2 literes FAtran-edénybe mértünk. A vi5 zet, a Dunss-eááayt legalább egy órám előmelegített Inkubátorba helyezve eő-SSöC-ra melegítettük.

Steril keverósságnest helyeztünk sz edénybe, amelyet mágneses keverólapm tettünk. A vízhez lassan 3ö0 g oáirkím-'SZöiíStot adtunk. Az «legyet addig kevertettük, amíg a sö teljeses feloldódott, ás az oldat fektetőit, Ha az olást sem elég meleg, vagy hagyjuk kihálni, a só elkezd kiktisíályosodni az oldatból. Ekkor a sót az oldal 5ÖoC-r& történő melegítésével ájraoldhatjuk.

A 36%-os (tömeg/térfogat) náMmn-szolisi-oldnt 1 literét 1 l-es Stedint-zsákba szűrtök. A zsákot megfelelő jelöléssel láttuk el,

A fennmaradó 5Ö0 ml otótot másik Stsdim-zsókba szűrtük. Ehhez, további 5Ö0 ml injektálásra alkalmas minőségű vizet szűrtünk, és a zsákot IMé-os (tömegAérlhgst) nátrium-szeliát-oldalként jelöltök meg,

Inmnmglöbukook pnteipiiáiáss száramból aátriam-saal&i aőmlmazfedvai 15 M'eglegyezzAk, hogy a nátóum-szulífeös kezelés elölt a plazmát dexttán-szuliáí eljárással dedbrinálnl kei!.

Az eljáráshoz a kővetkező reagenseket és eszközöket slkzisnisztok:

Reagens	Képlete	Minősege	Mennyisége
Szűrt szétszór			1 liter
3ö%-os Ns2SO4	A	V	1,5 liter
!S%-osNa2SO4	M	A	I liter
RAS	A		2 liter
Víz		Baxter	A
Mély száré	A		X,
Ö,2 pm porosé szűrő		0,2 ptn pőmsáttnérő	A
Diaűltrálö Stedim-zsák			A

Á Stedim-zsákokhun lévő szérumot inkubátor-berendezés nlkalmazilsávsi 3(1-3 SoC-fs melegítettük, A zsákokból 2x3 ml mintái vettünk.

A zsákokban. lévő szérumhoz azonos tnennytségü, 3ó%*es NslSÖd-reágenst sdinok, azaz SÖÖ ml ssémmhoz 500 ad sőóldatot adfcmk.

* φ ί

φ * φ:»*Φ ,:

Φ φ

ΦΦΦ

-16Λ sfeszérem elegye! (kteerszssfe feW oldatéi) a zsákok kézzel történő rázásával vagy fezápistfermra helyezéssel kbrsélefeses kevertük. A keverési 3Ö percig folytattak.

Megmértük, és kkárártok a zsákokét majd szókéi 4090-4269 peomréteoti fertezisteo, fegsslábh 30 percig, 2S-<10sCOo eerteltegálhsk, óvatosan ieatevtek a felahtesót, amelyet elöntöttünk, igyekszünk siketeké a preespitátmo felkewetiését. A feteteseObdl 1x5 ml sthteli vettferk.

«Α

Az. egyes tedkokháss lévé pjpeípíiéiomkez megfeleld mennyiségű 1056-os (tOrtsegÜértegat) NtelhöAmgtmt adtunk, begy sz egyes zsákok tesstege ekéje a kőtelkeiül 1699 g-m,

A zsákok tartalmát rozísoállseo vagy tefepleilmzms helyezve, legalább 16 perelg osozgésbros tartottuk, hogy kimossak ez mmességltesolhi-pmerpltábortha kertéit skmsfert,

A zsákokét eesstrifetgébe helyeztek, és a rosrtrilhgteásé a fentiek szeszei ssregisoséteithk.

A ieiéliészdi bvatosms leszívtok, majd tedoéOttek, Igyekeztek elkerülte a ptzeiphártosr felkeveredését.

Az egyes zsákokhoz fevb precipitáűmárnz megfelelő mennyiségű FBS-polfert adtunk, hogy a szikok ifeoego eláile a kteőlbstet 1906 g-ot.

A zsákok fertelmét manuálisan vagy ráaóplat&rmrs helyezve legalább 16 percig mozgásban teriotesk, majd a zsákokét éjsztáefea hlsibszsfetlnybe helyeztük.

A zMkekfe kivettek a lsélteszzteérsylkik és meggydzdteüsfe őrről, hogy e tsretepléáésms bjrtsolddíloit.

Az elegyel 6,2 pro pártsssltmérhih szktee itt, ztregfelelő zsérete dmtlfe-álőzsákbs szfertik. Kétszer 2x5 siti tettesé miliők,

Imsrsiaigiohiémmklstklszes'elAse

Ultraéikrálő készülékei (VF> állítottunk össze 0,1 m2 fölszkfe, 30 609 D tömegig áteresztő MWCOmembránnal felszerelve, A rzzlszert 9,3-1 zoőkl NeöH, legsktbh 36 percig fertő rectrktsIáhteáMvzi kitisztítottak, A Wélfemogeost a rendszerből eifevohteétdk, majd asm eddig felymteísk át vizet ómig a pH semleges értéket sem árt el.

Az bzmretglobolte-oidstottzrtshtraző zsákol ez UF-homdezésre esatlzkozteirtsk.. tfedsztteélkes pampán keresztel FBS-golferi (az sszsmmgloteslte-ektei tízszeres sreottyiségét) tartalmazd zsákot esrsitekoztrtessrsk a dktídhálő .«Kikhez, A vfeszstertoíl fekélőbez tertozü vezetékei fekSiditek a Aiáífetefe zsákra. A disffitrtUő vezetéket bekötöttük ez «tömésre szkst fcfefefe betegedő etekbe.

A ieststákei Izzass ábhsjttertsk az tlF-késsÜlékers úgy, kegy a herssesseti ssyeotslst 2,9 bar, a töméséit syorosst 0,5 bar értékre stlktoétek a pmopsseisesség és a szelepoyilásrtk beállításával.

Az fersits,tsgkáaslisttektei kerteezteőeidját kőtelbelbl őög/t-re telítettek he. Ezt a kiktefeási konoefeteteb fsgyzfethevéteiével, és az eliávtektet felyzstefesesmyiteg m&ésévul hajtőitek végre.. Fékiáte, smanyeyibes a krimfelásl oldat 2 liter, és 25 g/t kratceobéesájd, ossz 50 g Immsmgltemfert fertálrszáz. Az tsltimbbi 1 liter feiyadőkoé iávoliioitmsk el dfesőfedlászsl. A kmtezsrtrfete tekét 50 gd.

Mértek a dlodltárteő oldat ámsnlásl sehestegőt, és a psotpzseimsaáget a FBb-t tartssktrazd zsákból unnak soogfelelőoo állítottak be.

A dlMsittálási addig sfelytattsék, áréig 10 térfegeteyi pelfest ki sress ésestEtersk, m l Iker igOtekhrthoz 101ÍW ÓBÓ-psdferse volt szükség,

A kmseosfe'ált diteritrtet Igfe-okfeioi a diatettete xsáhfes teltettek. A zsákot s rendszetrál lekapartuk, és a logtekbb 1 lkot FBS-i iartslotszb IW-tertáiyi kozvetfestei a resafezerhoz ensfefeozizitsfe..

* Κ * A'

- ΠA BBS bblh.őfeh-'sáákot korbekermgettök» és az SbBtőfolyabékot az l§G-okfetot tartalmazó sskkhoz ttttóik.

Az IgG-oktoet 0.2 i'nikreraétos'pórssdtntérójő tlteen ismert tömegé Stedim-zsékba szörtOk.

Amikor ezzel késs fotótok, a filöfot oldatból 1 ml tárfogstá mintái vettünk, és meghatároztuk s protein5 koncentrációt.

A zsákot fonfortfek, és kiszámítottak sz ígö-oldat térfogatát,

A protató-tóau^tófoelő és az foG-ttófegtó áiápjés kfozámifottttk szt a BBfoiértbgtóot, amely az oldat 10 mgőnl végkosiaoítóőefojára történő hígításához szükséges, példánk lgG-térfögst?®13Ő0 má; przdofoteneztóáefortGB sngktó;

I0 igö ömmenuyiségWO ÖÖŐ mg;

elérendő végkwtfotózlfofo ^N; lOm^ml Szári* a szükséges vágtérfogtri 30 ŐÖO/Kk-BŐBb mi, A jelenlegi térfogai 1300 ml. A fetsrtok alapján, 3tótó ml· 1300 mH2Ó00 ml PBS-pn^at keli az ektófooz adnunk.

Az IgG-ítktófot tartalmazó zsákba PBSrt stóktáfc, égy, hogy Ib mtóag koncentráció mellett a kívánt vágtértbgtóot érjék <

A magasa felhasználásra kész, és hátöszektéayben I hétig, »20 *C«en lefagyasztva hosszabb kfoig tárolható,

A fotói eljárás rsóíkiskhstó, példán! a sátrfam-szalíát koncamáádéjáazk vagy az alkalmazott reagensek vtóforrtstásávs!, hasonlóképp, a itóditós-xsák „etó-foT ’ értéke 10 000 datómtól eltáró is lehet

Az áktivítsá meebanizmasa*.

Bevezetés:

Megfigyeléseink azt mutatták, bog}·· amennyibe» AlDS-betegeaek fBV-mmmsizák keeskeszémmot atksik H egyes esetekben dtámaí javelás fapítsztstóafo; ez a megfigyelés sara késztetett bensőnket, hogy megkíséreljük a potenciális hatásmeehtómmst felderítem. A kecskéket azonban IHV-vtesal styektáksk, miáltal fotgyszsértátó» spefoBktrt tttóáttóvéiaszt váltottunk ki, és w ttóáfenk kielégítő magyarázatott nem* hogy az miért előnyös hatásé seterozfo multiplexben.

Kutatásaink tudományos háttere:

Bár Migfoásífo és mfaat, több évvel ezelőtt .leírták» hogy a HÍV CfM-recepterskou ketósztdi kerti! a sejfokbe, a betegség pategenezlsét nem magyarázza kaefághóen az az értelmezés, hogy a HÍV etpustókis a Cikisejteket, miáltal azek száma, a fertőzés ÁlDS-tSnetegyöítesbe fortétól professziója sóstót kfottótóhsiősst csék30 kém Á fosni érfolmaaéssei kellően össze nem egyeztedsető jelentősebb megfigyelések például a kővetkezők:

(1 ) a fertőzés és az. AfDS-tönetegyöttes kisimulása közt eltelt Imaszó kié {kőrtlfoefe! egy évtized);

(2) a betegség htányn csaknem valamennyi fertőződ esimpftat» és a H.lVtóérfofobti egyének mtótegy tótó'ásn. A esimpánzekban ugyanazok a reeepkastó ás kö~teeeptek vannak jeles, mint az emberben, és a vkas a fertőzőit csimpánzokban la khmriattóitő a Cltó-sejtszám egyid^ö szökkenése tsélkSl,

3$ A fetól ssegb<>tófosek alapján a kttóttók m összpsntosifortak, hogy megállsp&gák a fertőzést kö«óén otegbefogzífett és betegség jeleit nem mutató egyének közit különbségeket A betegség Wiakuiásámtk tó előjelzője az immonolőghd átóivélőőtfo az dsbátógsa fertőzést kőwtőea, és annak femáitósa,. Más szóval, minél magasabb az kntntnsoiógta! válasz* unná! hamarabb kialakul a brtegság. Mársékzh aktiválódás azt felezheti* hegy hosszabb sáó fog eltelni sz AIDS tósMtóásáig, és az htsmszatkdvéfodás hiánya, játszhat wrapst - akár ·· 3 kfemtótető vfesreplikáeiő meüed - ®z AIDS kialakulásénak megelőzésében ozimpteokbs» ás néhány humán egyénnél feeatóetóó, hegy a leírás szctíuü énelentten «tattnnskttvteteten a tejes femmtreatlszerre kferjedó ukiteőóást, azaz az btóutorenószer vaknnennyi koaspeaeosére, na Τ-sejtnk alcsoportjaim és B-sejtekre egyaránt kiterjedd sktiváfelásl: éritek, A teljen hmmmretezerre kterfeló nkélválódásnak csupán három példája ismert.

Az étel az antigén Mpemriafeilkéna, ami a BlV'-uél egyétiel.taőeo megfigyelhető, bér hlparvarlshllitós olyan egyénekben ás eshnpáozoktón Is kmmntthatő akiknél a betegség nem progxediái.

A második letóióség ae anilgtapéetOkns meehanfemnsőkat áthidaló, ás a teljes bnsmatendswt akfi1 0 váló szugeranflgée jelenléte Annak ellenére, hogy ez az elméiét sagy lelkesedést váltott ki egy évtizeddel ezelőtt, ásót® sem teától meggyőzé blzonykékokst: (W-virussal asszoelák szupemmigós jsktóéiére, ami magyártató szolgálhatna a fenti megfigyelésekre. Westby és Btógtósh kimutatták, hogy a T-’Setertgxtate' variabiilfása, ami szapamufigéa szwpéntó tefeségéi sugalha, teljméggel a CIM-gopniáeiő efekketufeáte vezethető viasza, és a megfigyelt eltérések a Clte-sujtek véletlenszeré pusztulásával magyarását^te.

Az egyetlen ianmmuadő magyarázat sz, hogy a szervezet idegen sebtó vagy szervvel találkozik, és hosszantartó immunválasszal megái. Oaltei kórhkeéayek mellen, ez gyakms elétetni transzplantációt kévetőén, elsősorban csmpveitea.nszgiantdniői: követem, és a jelenség „graü verses kosi” (GV.H) betegségként ismert. Bében a vonsikttelmn, «tagén néhány Idegen sejt iátáita elegendő ahhoz, hegy aktiválja ® teljes Immwwdszm, ami agresszív, a Ht¥-fetó«i befegekben tósgkgytehetöhbá hasonló «nferntó tételét vált*

2(1 hat ki, A fenti betegségbe» tnegifgyteitób klinikai testek oly mértékben basrtóók az AJDBfetegnkfen kialakultakhoz, hogy a véres tótefetótó snegtótetea egy neves amerikai kmmmoióges - Gene Stearer (tóik USA) - felvetem, begy a betegséget vémsteszfóziósed vagy szetadls kagosstót setén tókerék kiegeu séfek válthatják ki, Miután a sdkövetkoző hónapokban felfedezték a vértó, és kimutatták, hogy az VTlI-fektorrni (azaz sejimuates készfetéonyel) is kivihető,, a feni elméletet elvetették,

Miután na hmmmsemfsaer egészété kiterjedő aktiválódásra egyéb magyarázatot nem találtak, Dalglelsk és Hátósbaw megvizsgálták tó á fefetöséget, hogy a vírus esetleg Hl,A l~ vagy HLA Il-molekotótó (z saját és idegen antigéneket stagtetátaé atóekatákui) képes siásozni, Bár a OP12Ő egyes szekvunula-rétalefelről már leírták, hogy kissaártékő hmsolőgist mulatnak Ital-,«igenekkel a Bl'V-barok (gplkö) olyan nagyobb kiterjedésé régióját sikereit ezouositaanfe, amely jelentős strektarális hotnolőgiát útónt .ffi.,A I- és HLA B30 nndefelákkak Bátóbeéb Honosai! (MRC) modellezte a rószlatesabbeo ismeri shtótórágí HlAmudekutákos prezentált feBlfe-gtóalni, A fenti molekulák ás szukveneiák alapján, Bzteskzw ás BbrmseÜ arra a következtetésre jutottak, hogy a vírust, UXA-BS-egyének feiegtókérfk ffi,ÁB2?tógj''ének tóajótkénr' ismerhetik let. Angliában, az MRC éltei végzett, pás-H!¥ HkA-maskeeékm Irányuló vlzsgóletek alapján Ismeri, hogy az egyetlen kimutatható jelentős IfeAtótérás az, hogy KLA-Stagyénekten sokkal «tetőben kislakai a betegség, mint a papaiáoié egyéb tagjaiban, és s tesste. kérlefolyfeá, pmgressziőt nem vzgy rgett inasé progressziói mutató egyének HLA-B2?tanfekufet fentetek.

További vmsgéfeiok «tini:

(1) idegen séfek («χ kfetósőző HLÁ-ilpusé sejtek) által fetótói blé T-sejmk a UlV-ftateti saját sejteket Is elposfetják; és

Φ* *♦**

- 13 (2) a HJV-vte ÖF12Ő sínsuestest! htuokftgeinje (amelyről fehételszík, hogy strukturális homológját mutat a sqiát jelleget meghatározó HtA-molek«lákkaIX a BLA-hez igen hasonló suédoa képes pepi Ideket megkötni. Ezos felük a pepiúfek és a öF120~pswbt utánzó MfeÁ ellen itkiivkiérié T-sejtek a pepiiddel kapcsok UPI2Ö ellen fe aktiválódnak, de nem roagáhtek a pepiiddel nem kstpcsoiddé GFBlfefe, ami esd jelenti, hogy a peptídkőtó képesség igen fentos lehet a konfesmáoló, ezáltal a fegáfcony egyénekben krónikus temen aktiválódást otozé képesség sxempön^ábók (3) oemróglben kimotartud hogy a GP1 fed-us is megtekökatö ax a régió, amelyen keresztül peptídek HX-A-mstetetete kötődnek, és amennyiben a molekula ezm sósáét eltávolítják - amint azt Sóstóid pofeosszo? kimutatta (Dana Faber, Boston) - a pépéé nem kstédik többé,

A feuiúd «» utalnak, hogy a rendszer hamuaaktívátódása efeuáfeileg kikapesoteató, éa a betegség professziója megállhható. Kefe jelentős megfigyelésről kell beszámolónak; az egyfeot eddigi eretfefeuyetok alapján tervezett klinikai vtegátetok alapján tettük, amelyekben AEX-teelásben csontvelő-károsodás miatt tovább már nem testesíthető hetagateek sziámidéi - klasszikus, ömzokus hsfeté gyulltoiásgáh» szert, amely jelentős mellékhatások néíkSl besszsbb Ideig nem adagolható adtok. A setoud adása jelentős javulást emdmányexett a klasszikus GVH-betegság tüneteihez igán hasonló tünetekben szenvedő, sőiyosan beteg événeknél, ás azt találtuk, hogy a feni botos eléréséhez igen nagy, a gyakorlatban hosszá távon nem aján&ató éddsok alkalmazására van szükség. fesutogibesp g Me egyetemen (Dake Univetsity, USA) dolgozó csoport kimutatta, hogy a vtóterhelés a mv-fedézés miatt szteroiddal kezeit betegekben csökken, amely kezelést egyre gyskmhban alka.huazn.ak a betegség sutoimmtmííássat összefüggésbe hozható (a tetette ,,grsfe vno hőst” betegség klasszikus jegyeit viseld) tetemek kezelésére, Röviden, tudományos tenyhéfcok támasszák alá, hogy hatásukat a HUA fe és HLA Ifennfekhláktus keresztül kifejté gyfefefesgdlé szerek előnyös hatosésk lehetnek HlV-fertőzésben.

Az aláhiúakhaa a» Asktutoob teszteket és kopott eredményeinket isoustetjék.

Ássak vízsgáláite, hegy a kecskeszérum gyulladást vélfeo ki, azt két, kélörtfeözé genetfeai hátterű egyén sejtjeinek elegyül tartalmazó reskelőelegyhex adtuk. Meglepd módon azt találtuk, hegy az rendkívül hatásosan gátolta ezt a tüskeiét, Különböző uudskuhik eltel nsgyszteű eilenanyw vizsgálata azt mutatta, bogy csak aotl-HLA llfeloottoyeguk váltottak ki a keeokaafetuuthoz hasonló hatást. Anti-liLA feeileoauysgek csak részlegese» gátolták a reakciót Megjegyzésre érdemes, hegy a HÍV VS-hurok elietd etie»s»ysg»k, amely a kutatók jelentős része szerint vakarna kifejlesztésének fé célpontja teet, ez femtorendszer egészére kiterjedő aktívámét még ekfeyteleoál feketeteák fe. Ex a megőgyeiés kiválóan összeegyettohető az immunakílvációs elmélettel, mivel a vkus elleni immunválasz valójában növekszik, ami a -vfeust wígéojeloek megváltoztatására késztetheti, és magyarázatai szolgálhat a fend régió ellen irányuló vakcinák hafesfetortségfeu.

Samu előtt tóvá a keeshétek gyakran tulajdcutó mágikus sajáfekgokafe ás azt, hogy más állatok szántam bizonyos tesztekben váratta» hafest otoéméfeuzbot, szérumot gyAjidkiktk azat vakeinázott keeskéteő.1, amelyek egyáfefefe nm mutattak tfeivstfet További sttómokat szerezttfek kukWUsé vtomázási ptutofetoiok szádot vuktfeoéztfe kesskéktdl. Meglopd tnédeo azt toiáfeuk, begy ez a szénen esek a HlV~busfet és a RfeA Ife ttfelektdákaí botod M A. szérum a vírus ΗΙΛ-moiekulával jetate Mű hossrolégto: mutató khfebfe részest asm ismert fel.

«· * * * * ****

X* <0 *v* *

... η „

Igen teegfepfekönk tehát, steskor te ialáífek, hogy jelentős eltérés vas a fekte te agy izolátem isjektelte közök, amennyiben a koktéllal snfekták kecskék széruma a ktsttzestefe: HLA-régiök repertoárját st QFI2Öben teiv módon felismeri összefeghlva, a tett adatokat ügy fefestttefekK hogy RlV'tejtetet kecskében ette makMRC Hmtá válasz jön léim, amelynek spektruma tetesteső izolátnmnk slkfesazásávstl tovább szélesíthető.

A következőkben a festi jtetteg egy iefetfeges tsa^atetet ismerniük, (1) A HlV-butte oly mértékben hasonló a f<LA ll-molektdához, hogy sst a teljesest eltérő MLArepertoáré kecske fcmmmrendszem mint ilyet Ismén fel, (2) A második' tehetőség szerte, a sejtek - amelyekből a vírus kiszabadul - felszínén helyet feglfel HLA az kmetmogtetfee, azaz vls-tteátettséttyte kéről, és az Immunválasz stem a vtetts, hanem a® azzal asszocíált HLÁ-ttsofekfelk éltest jós teke, (3) A harmadik magpsrázar a te teste tefefeteg kombinációja. Lehetséges» hogy a kiszabaduló vittss s készítmény elMtlfete stttett HLA-vai kacsolódik» és ezzel a kombinációval reagálnak olyan etetett a tefeék tetteiül.

Öjabbaa kírttestiák, hogy a vírus nem telik fetesbkápesfe, fe nem szabadul ki IILA-mofekÁlákfei együtt a sejtette és nem fest fe membránjába HL,Á-sfeektdfete. Sz te jelenti, hogy a gtehssjtfesl származó HLA-wtekfefcs van szükség. ahhoz, hogy a virasnak sejtbe törtette fefeteiáfe közvetlte nxesitetsfetms ektb válódjou, .Ktsstststek, hogy HIV-kÁtefeteuttyel tejektek keoskékfess ette ©Oesattyegtetesg jött léire HLA1L síolekttekktd stztttfest, 'Ismert, hogy számoz fetegfegfeo észlelhető stetttelv gytetetes károsodás osopfe tefe mert az érintett sejtek HLA Ifettefefelákat hipcmxpreszszálaak. Bár tettes autoimmun betegségben észtetek dyest károsodást, az együk legismertebb pete a sefaozfe multiplex. tehetséges tehát., hogy a keesk© Immunválasza áttöri a telt molekulákkal szemben tetteit feiemsciát, és a szérum adagolása is wo erős tet feBammafedkus (gyteiteÁsgátte) immunválaszt eredményez, tesoly eteytet ktessmálfeatb a klfefemnbsn. Ámenoyfeen ez & magyarázat helytálló, a felböttes nyilvánvaló eteyökfel bír a tartós, nagy dózisó sAetoifeezstefee képem, feltételezve, hogy a kceskeszérnts tartós sfegfete jelentős ttefekfet.te.tete sem jár.

Az atsts-HlV-vábsz tetestee - etstely Átesettet tte-feLA il-tetsz kulcstbmosságá tniferteeid lehet egy atttí-.ÁlöS-váketea kifejkteáfefez, ás ezt az bswetet HÍV vsteferjelbit kifej letetetett; kívánjuk fel* használni,

HlY-i-immtmlzálí kecske széruma, éa annak sois-bőteotttstelkos tefejdosssága.

Bevezetés;

Keeskeszémmot skllteistssk elő HlV-kB-vfetsiszátessteid, és fe kőlörfeőzö HIV-I-izolátoráét tartalmazó NlB'-vtrstedktefel immasizátt állatokból, A szátttttsok egy rétet a korábbiakban sikerről a&almazíuk egy kitettet! terápia részeként, bár esek isatstetexteztesa sem vök ismeri. A hatásmechanizmus felderitesfee, a tetumfete BLISA-fettxttectt szórtak HlY-l gp!2Ö- és HLA-DRI-tteiekttlÁkksh valamint a fess fektetni gHkoprotebsjének ©gyes részleteit sssagáfea feghdő, köztük HLA-teötefedfete stekvetttíte-bömtdögHt mnhtó különbőzé pepirdckfesl szemben.

Klsértefetfebett az felfedi anyagokatés mtWeesfete tefeltestedt, tetetettek és élteaaayagofo to *··: a í % ;·$ ♦*** φφ *

- ÍS Az «totói RíY-SB-vinjzlíztenm&t ámmmíto tosskák szémteteít - saselytó betegek kezelésére altólmtoita: ~, vatetet tóbb, HitótótórtóMtastó tosimaizslt totóé (60125, 6125, 6122, #12S ás 6129 (tóétól állata, 192$ szepleaator Itótó, 122$ szeptember 21,-éa., 1299 mpimber 2L-áe és 22-tó, valamiét 3009 aevember 7to maeietlzálva) számsasraatáját aikidmatag és közöltök a várvátelm és tommizálásra vo sattotó tetetett Az BL'ito-vtogtóltaa csak a későbbi sttóltatótam (2990 assvemtos' 39. ás 2990 «íscemöet 1.) távtól: szásiasmtotáktó tótok, A ö37§ jálzssö állató s kOvtókézá tóimstódálmaekai tartalmazó A1Rvimskékíáitó tmmmsítóltak: 92BTS93, 921.IS657, 92US569, 92US2I4, 92BS723, 911JSÖ56. Az iammatoási aevemte 7.-ás ás 28,to végeztük, A 2291 jtótof 25,to latot tamstató tótok BUSAmljátosal, Htomtól teskeszémmofczt ís tesztetek, Az BUSA'-vizsgáltóto ás kevert lltóostótoktol» (MLR) a szánotokkal lő együk aeti-baetto-HLA-DB.» és ssii-baisás-RLA-Dk.-, DP~ és öQ-elieaasysgeksi: ís iastolitók (Ffeajraiagen); ez ML&te^ateaa a HIVtóOB VS-áeméajém {IRIQRÖBÖR} sptóStms egárerádáiO ató-gp lOO-Igö-i (EVA3947) (MAC ASPStoagm program, tótóómel tetette ter Bistegitó Staltos ead Cettel*» ltó~ totók, UK) ís lásztoitsk.

PupOstek ás prateteek

Reketaltas illV-1 Hl® gpl2-|x«tólsi kistó hltailg pstelesstó sájtákta álllbtak elő, ás azt Bt 1

Rakta bertótaa mtöeikezéeötöae (tó Harvey Kelme®, MRC AfD&eesgeas program). A rnkmabiialns RLADRi ssegsgyetos a Doe C Wiley ptóesszet ékel pepOdkbtóklás:l kísértetekben alkalmazott gmtótmel, Kísérte» tatalma sz I· tettetem bemutatott HíV-í-peptideket alkalmazta. Az ARP79R2-, ΑΒ.Ρ710», ARP740-23-, 28», 42», 44», 45», 46» ás 47-pepttecet Di'. Harvey Holmes botataa íwRltótóstótóe (MKC AlÖStagáPS program). A Pi2-ktoitótttótó a UIV»1 gp!2O CStóglágsktó tókstostótótoi összekevert szekvenciáit W» tahmtóa, ás azi E.F, Ptamsel pniesszor jévtalltó topta („Sekoel of Btólogistó taal Chemical Steieaees”, Bitetek College Loeto'o, UK), A papttoktó atogoto tototas, ~2Ö*C-ö« ltotok íelhamtakág,,

BlöSÁ-eljérásító toJSÁ-tastóltoltó ás misei. áltó teletekhez teeoiá totós vágeziita: (J. bamaoeiogseal htótotó 290, 72 (1997)(. A papitokéi ás «tortokéi 9,95 sstó/í ktoosstóWstatot kötöpitotoa «tatok <pHtó,6) 16 ggitó ás 1 gg/ml kemtotoiöbea, és ezekkel „önetóee 4 I3BX blgh bteáfeg* tókrtazktá Ismetotó (Dysex 'Tetóatóogtó, INC 14340, tollyfsekl öto, Cksmilly, VA 20151-1.683, VSA) vitató: to tagi!·» ktatosktósg egy éjszakáé tó, 40^$>C»oe, A lyekakat PBS~beo «tóm: 5 mgtol tótoméi blokkoltuk» ás egy éjszakán tó, 49*C»oii hagyta, A keeskeszáiemokei 1/599 ás 1/1099 stenyhan 0,2556 testet tartalmazó PBE-bea, a iísziittói eltenssyagokte pedig 1/1099 ás 125029 atoyhas «tótotok, ás 1. ártó Ιζ 3?%>to ísktóUta. A iyistakssl 0.9556 TswS'-29»stetó;getol tsrtataazé PBO-sel, Wkltoask tókátólléktos iltatoy) Itemtsw moslak.

Az iasmöb&áK kataa amítosmtató parosktoató kimjagák, sgétotóktó, itotoktottóis tólkeskto/histó (UT-22~kl6a; Sigms) igD»éltotoy§ggal sitaiatók ki, és to í/1900 atoylsaa, 1,2556 testet ás 9,01% '%aws»2taltó«getó: wtatesszó FBtoptóWtoii hfelttólaki sz mAi-RkAtoaitoiyagatoi keastótas to meK, ymtoltató .topiagkít totagtóígö-itó matótok kí (Sígsaa), az ktktótótó 1 «totói ál, 37%Αο» végeve. Öjtete mtosékiP követte^ iblssan kéeztete O-^iktedtete-dteíteeá1«óá szóltatok (ÖRB; kígrna) taahátook a iytatóms mbtótótataltop ahiéilmo, ás a totóéi: 15 pere máivá 59 gi/lyitó 2,5 imtól 1-12904 totatasítail áiíiktóak te. Az ODtótotótói 992 am toltóatosszas asátóbk le tóitótipliito Retóto készülékkel.

> « φ * * ο i . . « J: Η

1, táblázat

A vizsgálatban alkalmazott peptídek:

ARP7022: (DQQLLÖIWGCSGSIdCTt'AVPWNC)

Huszonnégy (24) aminosavbói álló pepiid a HÍV gp41 konzervált régiójából (593-6 Iá. aminosavak)» az európai 5 és afrikai HIV-pozitiv szérumok többsége felismer. Kontrolípeptid.

ARP710: (VK1EPLGVAPTKAORVVQREKR)

Huszonhárom (23) aminosavbói álló pcptid a 1-HV gpi2ö konzervált C-termináiis, a gp 120/41 hasítási helyig tartó doménjáhói (CS) (486-5Ö8. aminosavak). Strukturális homológját mutat HLA-v&t ARP740/23:(RPWSTQX,LLNGSLAEEEW)

IÖ Húsz (2ö) aminosavbói álló peptid a gp!20 C2-régi6jából (252-271, aminosavak). Szekvencia-homológját mutat a HLA DR4 β-iánccal,

ARP740/28: (NTROISJQRGPGRAPVT1G) (302-321. aminosavak)

Húsz (20) aminosavbói álló pepiid a HIV-i gpl20 VS-hurokrégiójábói.

AEP74Ö/42: (gqircssmtgllhxdggns) (438-458, aminosavak)

Homológiát mutat a DR4 β i -lánccal,

ARP740/44: (NNESEtFRLGGGDMRDMWKS) (459-478. aminosavak) Szekvencia -homológját mutat a HLA A2«lánccai.

ARP740/45: (GQDMRDMWRSELYKYKVVKi) (469-488. aminosavak)

Az M38 által felismert szekvencia» amely kerestessél a HLA-C- és €5~régíókkal.

ARP74Ö/46: (ELYKYKWKIEPLGVAPTKA) (469-478. aminosavak)

Húsz (20) aminosavbói álló pepiid a gpi2Ö C5-végéröl. Az első három homológ aminosavat tartalmazza a Cterminuson,

ARP740/4?: (EPLGVAPTKAKRRVVQREKR) (479-498. aminosavak)

Húsz (20) aminosavbói álló pepiid a gpl2ö C5-régiójából. Strukturális homológiát mutat HLÁ-molekulákkai.

P12: (SAKTVBRKVEREK)

E. Hounseii által rendelkezésünkre bocsátott, a HIV-l gplzö CS-doménjának véletlenszerűen összekevert szekvenciáit tartalmazó .peptid. WV-pozitlv szérumok nem ismerik fel. Kontroliszekvencia.

Kevert limfocitareakció gátlás! vizsgálat Véradók

HLA H-antigénekben nem egyező egyénektől származó vérmintákat Liz Buekiand bocsátott rendelkezésünkre („South Thastes Biood Trans&tsion Service”, Tootmg, London) a donorok beleegyezésével.

PMBC-készftmény izolálása

Frissen levett vénás vért ífeak-féie kiegyensúlyozott sóoldatban (HBSS, Sigma) hígítottunk, óvatosan Kisiopaque oszlopra (Sigma) rétegezőnk, és 23 percig, 800 g-vel, 20^cC-on centrifugáltunk. A söröséggradiens határáról Pasteur-pipettával PBMC-ket nyerőnk, azokat HBSS-ben háromszor mostuk, és „Beckmaa Coolter” számlálóban megszámoltuk.

Kevert limfocitareakció gátlást vizsgálat

Az MLR-reakciót oly módon végeztük, hogy két, HLA Π-antigénekben nem egyező egyénből PBMCsejteket izoláltunk, és ezeket 10%, hővel ixtektivált, bumátt AB-vércsoportú egyéntől származó szérummal (Sigma), 4 nmol/1 L-glntamitmal, penicillinnel (100 egység/ml) és· streptomycmnel (100 pg/mt) (Sigma) Idegé; *. * ****' φφ ψ* >

-17szítéit RPMI1 sW-istpkfegbea sssssAatedstbak; a sejteket síintniter vagy resgálö sejtekképf íslkaba&zbsk. A sejteket 1x1 s&stteiorsejblysdí és lalö s-engsdösekdyak keaeenirstesöbast, idplteisxtsmkbsssi kkdlöitak ügy, hogy- s magáteejVstímolátomejt IS: I sztetybast legyen jelest. A keeskesteum 4a a különböző eltemtyegnk által a sejtpaOÜfe^iáas kifejteit esetleges gátét testes nmgteámzásátet 3 pl .hlgbailnst keeskessőatmíst vagy 1 μΐ textiled eUemrsysgot sd.is.rak az teszekevert sejrtessytezeteket sssrttslataíte lyukakhoz, és azokat 6 népig, 37®Coa, 5¼ CÖ2 jelenlétében Inkisbslhbk, A tényéteteket az S, napon. II stetesd a sejtek dssxngylsjtéaét megelőzően, idkéssxerdea 1 pCs ts'leiéb soettlAlmidtenel (SH-Tfesl; Amete) kezelitek. A sejtetek „Tornteo kktrverter 96 Msek 1ΧΓ késeitekkel üvagroaf membránokra gyűjtöttek össze, ás a hséptek 3H-Ttte metmylsőgát „Wslksc 1450 mikrobám teteűdékstetedltetön'al tetőik. Az enteiényekét pereesskéali átlagos beütésszámmal (,,«o«aí per nsissnte”; epsa) adtok meg.

Az alábbiakban smdmányeinket foglalj sdt össze,

Megvizsgáltak» hegy a különböző keeskesxértmmk milyen méstékbest képesek a IlIV-i ppl2b kölüsbőző régléibtd szárssazó lte'V-1 ggl tekpeptiéekef iellsments, amelyek közül számos srsskvénete-boötölögsal: vagy stetesráte homotőgráf mutat HLA-moíokaW&al (L teltette). A testeken lelte, tetetted HiV-1 ggl20- és BLA'DR i-tneleksdákiti Is teszteltünk, Eredtenyelstket sz l-Ö, ábrákon mutatjuk be. A „Sg^>! („btógrwad”) rövidítés a báltásőrtéket képviseli. A 0,1 lelett! Olteéteékeksf fektetettek pozitívnak, figyelembe véve, hogy a prehmauaszfesm az asdsgéaek egyikével sem mutatott retsktivltsLsf.

A kdlörsbdzd számmok eltérd eredményeket mitek, de általába» az a teedeoete volf mogSgyelfeefő, hogy reagáltak HLA-DRl-teítígtemel A prebrsttsnstsxérsrtstnk a szűrt pepiitek és proteinek égytkével se» mutat» tak rmtóvüást, és a #125 és Ő12Ö jelzésű szétesnek egyéitebte neszt ssdlek sete tstetet Vatemtmyi egyéb s-xétesti, és kte.iöns'isen a dl2? és kiéi jelzésit azárom magas sztóS mtóvitást mtsteted HLA»DRÍ«antigéimet A Hl,A-DRi-mkdvilá.st a A tettess ax egyértehnSség kedvéért tssttebsnnén H.L.A-DR- és atehsnnárs HLA-Dte, DQ- és DP-eömsnyagok reektivitsksávai kestsszlktefstk össze.

Az ssnd-H.LA~ekflvltás sszőrt érdekes, mész igen valószínű, hogy azon BlA-tssolekclák eltel re» aktivitási képvisel, amelyekben a testest az inmntntxálási ssegelözöess testyésztetPSk, A HÍV hajlamos több HLÁmtslektslkf - elsősorban HLA ΪΙ-molefeite, amelyek ezpresstejs a sebekben fekdzóíted - a. vistssbüinkben ma« gával vte.1, mist amennyi gp lŐÖ-stsnletelát exprcsste, és az ardi-gp IM és ásll-HLA Inaktivitás kötstbistáelöje. eldstyds prtekfiv választ képviselhet HlV-tesőzéssel szemben, Lehetséges, hogy egyes szérumok, példáéi a ki37 te ki28 jelzésű szteumok esetében estes ,,«lkxretebvite'^! sstekőlédeb a kecskékben e feltenldte HtA ii-möleteiíkket nsgy vetettben kterdnzb vírussal törtesd Isnnrssnsztebb sétán,

A #037t jelzésé széteső, amely a bsOtevknskektéibi Isssnneseéll kecskéből sztersssasnif, matatta a légssgyöbb főké terWíteckbMi'ésttt&bdtezé l-SVO-pepitekkel szesates.; a szétea amHILA DRI-szlatje W jslbdi megegyezett sz ereded sasfi-HlV-;kte-kecske.tessassét^faL sah erre teái, hogy a Ptésxest dsszességétes job» bssss rengte IteV-vel, Ex a sxérasa Igen jdl znsgte HLAmadetebékkte bomöldgikl tan» különböző HÍVpepftekkek A szésratsök agyike sara szegéit a véktenssstőea összekevert sxekvetse léket tertsltaszzl P12körstrel.lsz:ekvmtctávte, ami pxt jetetl, begy a stepkflvtets spsel&as vnb BIY-geplÁWe, A 4127 és dOb jelxésd stestmek btestyahxk a légéte>tesabbaek, stavel köitehsek telYd Gpidb-pepddekbea, és tgets magas teáid stsii-BLÁ ÖR-kkiivIiésdak.

# ·ί

-18 MLR gátlása ktefceoérmnmaí

A lő. és Π, ábrákon bemutatott MLR-mszsekbeo vtettesz.erheo kiválasztott, eltérő MHC-mofoksrlákat hordozó egyésjeltzöl származó sajtokat alkalmaztunk. Bár ez wn vezetett szökságsaerilezt a legnagyobb hzkh prolllerátehoz (a kísértet végzésének idején problémák voltak e tápközeggel), álitewiságban az volt tttsgllgyteetö, hogy a fceoskeszéramok gátolják a prollftráteí az lOvtogáteban (mmdegylk esete sz eredeti, HlVMB-vinatstrt történő 'tenoeszáltlate ttyes-i szérumot alkalmaztuk), A későbbiekben, olyan eltérő HLA B-soolekalákat hordozó sejteket alkalmaztunk, toeelyek a legtobtett pstelteilötek: (12. ábra). Az sajti'HLA D&rélfeoestysgtee hasonlóan, a keeskeeteoto Is teljesest gáttes a sejsprollleráelbb és aoth totetttottt.ton.ktss hitessel hitte.

lö As BLISA-vlzsgálAbeo btpstsrtaltok alapján (W tetette, begy az sstlt-HLA Ite-elleostnyagok felelések a gátló hatásért. A tette btkább az te-BLA BR-elforssttyegefetak tulajdonítják, mint az anti-HLA IIelleoeoyagotesk, átível égy tüosk, hogy ellenanyagok széles skálája közel sem gátolja olyan hatásosan a proltfoteléL tett es aolí-HLA DR-elleoaoysg egysoagteso, Ennek magyarázata egyteks nem világos, lehetséges azonban hogy ss tel-HLA DR-sotsgéstek képviselik a gyulladásos aktivitásban szerepet játszó HLA 1115 antigének IS csoportját, és tsz ellene Iteyoló ellettortysgok a replikádé gátlását eredményező jelet közvetítenek a sejtekben. Á kecskeszcteo tehát ants-inSammatedkus szetkást hathat, gátolva a sejiptteteáesöi. Ilyen ellenanyagok jeleoláte a HÍV-1 fertőzés heh vételt lefolyására telte ahol a víros állal ítetkáll sejtáktsvákidás tóhteobosságá a vlntstvpllkáolöhoz. Bár első (otettes-s neje. Pisik tesztetek, enyhe inmmnszupresszív szór adagolása gátsltetpj a vlrttsteplikáelót és a MlV-btegság sályosteMsáL síivel a HÍV - szemben a HTLV-1- ós

2Ö BTLV-2teritekal - nem kisttostelteljo a. sejteket, és sem okoz tumort, Így a tettes lefolyása teljességgel a ssjigtelfeloiók©.?. vezető sejiteívádtel frtgg,

A HÍV estebett teáig sem sikerült .szopertegéot azoeosítte, ami léivel! te a kés-lést, hogy e fertőéért sejtek aktiválásé szempontjából estetekkel viszonylag rossésl ellátott vte mikén? okoz. mégis betegséget Megvízsgátak annak a fokevteek a helyességéi, hogy a betegség a vhus ahol teakáit ttltestóváolöa ala25 tel, akár a vtessét ttssxtsciáli HLA-stoléteákkM, akár a HÍV ás 1Ί1.Α közt khootskteó molekuláris mimikrivel ősszefoggósbea. A keeskeszártte beadása valótetesg a páteteáte korlátozása révért vezet a beteg állapoténak javulásához. Haeottió megEgyeíésetel számolnak be Stefortin M. és étet [Clitt, Bxp, temmolögy 221, 324 (2ö(kl)], akik a HLA lí-tooleteák, közelebbről HLÁ-ÖIteolekalák szerepéi szetiééltaöák a vlmsrepllktlelöbztt, A szerzők lakták, hogy a H1..Á Iksteektek elleni ellenanyagok gátolják a vltttsreplÍká&lbt

HLA Iteprestelé sejtekben, és Iteíkálrtnlé MBC Iteaztstetlvátor (CHTA) észvételéi feltételezték a. HIVHmazkripelő fókcteteöhos. Lehetséges, hogy pontosan ezeket a hatásokat látjuk akeeskeszérum tetesste sét kővetően. Ezeket a megfigyeléseket összsvteotjük az tel'ABterokteenaüyyig alksfetesfo követett ?apatetótókal, amely Átkozott prolzlteeiöt vélt ki, ezért slkateazása tettességében a eálklfoaéssel ellentétes hatelt letek A gplzé) nagy wiahtteásé Vátertoteágjójé s« ete yteevtey vfewsatfezok teteit teszi tete35 tövé, hogy kskeröljessek az fomsnm'eudssmr «öoaőrtee Hál, haaest olyan eeaptfe az tamását szátokra, atnely további aktlvásléa elklete teloéelásához vezet, Sajtoss a fotel tégfo áító kiváltéit reekete végső sorsa előnyösek lehetek a vfens szástee, és az temtnzteotlter vteesteakeléh elttebtók kottervátóhh tőgléteég ztnelyek ellep! telelte stetól elboyhsebb terse,

Azoetetylbee a szántót akhvstte valóban az antMnfianmmorama hatásra vetette vissza, az terme «gyéh kllspotefo példást! estette meltsptebsss bt tettesen tetetette lebeg ahol a betegség: tűntek tep- 1$.

vettet kipe.tokiivítás és sejtprohfeteiő okom, A továbbiéba», az ELISA-vizsgáhttokai valamennyi száram esetében meg kell issoétekdtnk, hogy sz anti-HLA- és fasts-gpISÖmkiivitstek mértékéi g<mto.sasr megállapithassok. Khlönöa várakozással nézitek a 4Ö378 jelzésé, NIH-vteétáöéUai tmmonlzák állatból sztornó száram sdzsgáiata elébe, mivel ez őrös reakciót IteA-aatlgéaekkol, ezen bellii HLA-Itel-andgésmei homológ szénms

HIV-gepiíédeí.

Az ahlbbtaklntst további khésléhnakei issttoüetjék.

Az olálsbi eredmények kmébbtakbass végzett bzmlő kiaérletobikhöi sztomaak, ahol anti-HLAelletmovogokstt azonositottnuk smlsenzh molíipezbm vagy AlDS-beo szesvodó önként jelemkezők kezelétee egyéb szokásos kezelési ieheteégok kkssediéséi követte - atetaazott keeakearérsnnbátr, Vizsgáltok, hogy &

betegek kezelést kővetően megfigyeli javulásában sneneyiben játszhatott szerepet a keeskeszéromek feltétele» zeh aoti-mfianmmtorikus hatása, Bzt a lehetőséget már az ;md~HLA*eiienanyasgok jelenlétének Igazolását követte felvetetltlL Szerepet mlájdtetek továbbá a kecabeatesmtes kisnntsstsstt anti-FA.$-eilesmnyssgokfsnto mivel azokról teneé, hogy azok áfákon betilt apeptézbi képesek indekátm FAS-mes^áórt exgsesszte sejtekben.

BÁS/ÁFCM- (CD95) megrótok feböste oagy számhsa tsdálhatbk aktív limfimihton, és FÁS15 ligandssasmai vagy asai--BÁŐ-elisnanyoggal láfténő kapcsolódást köveéte az ékelek közvetített, jelátvitel a sejt öngyilkos pusztulását eredményezheti. A fejni soolokslák szerepe sem esak a eitotozikus inmamváktsz közvetiiésdbeo kötöuáses tbntos ♦ a fertőzött sejtek elpusztítására », hanem az smiigésrstimolos megszűnéséi követben az Inmmnválasz sznpresazáláaébast is, miáltal snegakndályozze sejtek Sslysmates prohtbrsllöífesáh ami késes lenne a gnatezmwzetto. Bzt az tstat kstlcslteötegonak tudjuk tehát a kiegyensúlyozott mmttmvtfez teto2ö sírása szereposzából

HlV'fetézés esetébem sz bommnossészor mmieilenes aktivitásét figyelhetjük meg, ami bő teret enged a vknsmpilkásiósak, amely aktivált sejtek jelenlétét feltételezi, Sclerozis moliiplezbee szenvedő tengőkben, fokmmtnm aktivált sejtek jntnak ét a vér-agy gáton, és az utóbbiak tehetők felelőssé a micimhövcly károsodáséért, ami viszont piakkok kégteééséhez és kiégi tekéink elvesztéséhez vezet,

A kecskestetmzban jelenlévő snth-liLA-eiietssmyngssk (legalább anfi-HLA IM-ellonanyagok) által .közvetített anh-lnhammaiorikas hatás léte a magyaráznia a betegek állapotában megfigyelhető javulásnak, Ojabbsso, asül-FA.S-cIlonanyagoknt Is siketül! ktomtotonnk ~ különböző mennyiségben . - a kcoskeazérntnokban, és feitéielétetks- hogy' anti-HLA- ék and-BAS-oilosttotyagok együttes jelenléte játszik azerepet sclerozis multiplexben és AlDtezlndröméban sztmwáő Iteiegekénél az anti-tofiannnniorlksrs hatén kiváltásába». Felievésbnk szerint, ezek ez ellenanyagok a leginkább aktív sejteket célozzék meg, azok pusztulását eredményezve, tnig az. «hHkÁteananyngök tosnpltiák az immtmakiivtiáak Ennek következménye drámai tnértéktes csökkeni estokin- és kemokmletstselés lobot, ami sokntes tntslitples esetében leáilittejn a mlelmhüyolyi támadó hmmmekflvhést, vagy HIVtetözöti betegok esetében « az aktívéit sejtek hiánya, valamim a vérest azekretáiö, vagy mér majdnem szekmtálé sejtek puxztoldsa síitái - esttetetei s vltteerhelést

A fentiek igmsxiűsára az alábbi kísérleteket végeztük el.

Antl-FAő-ebenunyagok kkentotésát kísérletük meg asznak a snogdtgyelésnek az ahtgjás, hogy a jéi tengte egyeílekhbl tetwte koesteteamt a követi llmfimihwékötsfez (MLR) adva kteróűte a séjiekek Az MOS. két különböző, öltéssé HLA-tipüső egyéntől sztornó feltelákzi teriskoaz, amelyek sietn stxtelküs mádon mugáktak egymással limfoetta-ptoliferáeiát ss gytsaabb sejieikksst estenényozve, A Itel rendszeri nrngfe-20lelőnek tarjak ssití-tolfetnntoteikns ellenanyagok testeléséto, nsível valamennyi amoimmsa reskelő alapját saját pepitek nem megfelelő prezentálása képezi HLA lí-motenlákoa,

A 13, és ló. ábrán látható felvételeken nemrégiben végzett Ml.R-essk«iők.st mrnahmk be ste tókahnaaáaával vagy etekül.

A 13. ábrán kevert limfeoítattereíó láfeatő 72 őrs mólva.

A K. éltes fwimmmtozérmmte kevert MLR léteié 72 óra múlva.

Egyik esetbes $m figyelhető meg jelentős változás az eredeti MLR-reakcséfeoz képest.. Valójában, a prehmmszáram tekábfe fekete az MLR A.

A 15. ábrán MLR fekhető a #0125 jelzési! szénán hozzáadását követően, Ez s szárma az immunizálásra nem megfelelően magáié kecskéből szávosszotfe fejszén ebfess HLA- és/vagy FAS-elteaayagnk alacsony vagy’ steysgolfeatő ste voltok kimutathatók, ami jó egyezést matatott ktefehi FLlSA-teteé;tyeinkkefe amelyek szerint enít-HLA .öttel.tasnysgok voltok ktotofetetők a jól reagáló egyttek vzfetsséte.

A ló. ábrán MLR tótető a #ŰÍ2? jelzésű ezfent hozzáadása mellett, amely utóbbi igen jői reagáló egyediről származott Az MLR-vfespéfestben jelentős mértékű sejfetesodés figyelhető meg számos FBMCse|ten, Hasonló eredményt kapósak valamennyi jói rcogálé egyed esetében, mint ahogy a jelenleg kezelésre alkabnazott sssbsítokészittnény «estében is.

Olyan etemnyagnt. kerestünk, amely képes tosgytoétekbsn Aív sejtek pusztulását kiváltom, példán! az .MLR-testóben, Olyan, FÁS elleni ellenanyag jekmlétét kteoiuk tehát feimototofe amely képes a FAS~ teeeptoü kapcsolódni, és az opnpiötóshoz vezető stógnátoktó teudfete BLISA-vsvsgátoiítei végstenk FÁSantigén tóksfetoteáte, ami ilyen ellenanyagok jtetóéfei matatta tó a legjobban reagáló áHafoknak kelt kecskék széhmAan, és sasi kiegésMtefee az snskMLA-Mtonanyagok fchmaatásám végzett korábbi vizsgálatok eredményeit.

Estók az mpdmények, korábbi stetotokktó összevetve jé egyezést motetták az MLR-vtósgétotokfetos megfigyeltetek ahol csökkent seílprobfeteife láttunk a seitpasztalás kövtóketefeon.

További BLéBA-vfesgsifefesktó végátótosk, hogy egyéb lehetséges aktív komponensek matassunk ki a seléswls mdlbplevbeo (MS) és AS>S»ben szenvedő, önként jetefesAk kezelésére - egyéb szokásos kezelési lehetőségek kimerítéséi követően - olkeltonzott keeskeszérmahan.

Az alábbiákfeen egy ELlSÁ-szhMvizsgtónt etséntásyeit szooslékstjötó «hol a prekntounvzámotot hlŰŰfi fetgfcUfesto alkalmaztak, A ss^ővizsgátethen evalbnmin, BLA-15R. (DR!)_f Fás, p75 idegi növekedési fekte receptor (HÖFr^ srnrotetfeteeespter (Ser R), ttopentlnreceptot (Dop R)_s CXCt !ű, és mosekin áttol fedukáh gmmto-lterferon (Mlö) itotstoittokef nteimnstónvk entlgstótófet.

Nyilvánvaló, hogy ttoptontosveeplot' eltel elteanyag megás konctotoAefetes vsa Jete a szérumokban, mig sz egyéb antigének egyike ellen m totónibsto tó aktivitás. A lenti antigének közöl több - többek között ROM, dopstninreeeptor és CXCtiű - ellett aktivitás mtetető ki stotehtot az eredeti 3B-ez&ettbtot, stoseiyet a tótebbtokbsst terápiás óéira alkebnetótntk, és a FŐ137 jelaéstR T-zejtwnaten tettnek HÍV llibvkussai immrmmáit kecskéből származó szenesben,

A HLA és FÁS eltel aktivitás esttel is egyéstehulL és össteengfesn w a mát tetertetok «1» itdltostnstotikss meolmízmnaasl Éfebez jtel még a CXCLRi és p?3 idegi stövetótesl fekte sveeptor (MiFri eltel aktivtois, CRCL1Ö eltel antlternttel nenteglbes lefeták, hogy előnyöseit tófednwteő a betegség sőlyetegánsk jetoetöstnébékfe csökkentésére selejtes totótlpieset toátte egfommteben, ás ez. a hete a kűzpoad

Ζ* »„»» j *

Γ\ « % χ

-21 idegrendszer CD4+ Tojtok és maRtoíág.ök általi inváziójának gátlásán, & THl-sejtok IFN-y-slttotbexpmssalójáaak gátlásán, és a mielltázáeié belyraállitásáa komsztöl ésvésyesbl. Sz különösen érdekes annak fényében, hogy a gyulladásos károsodás helyén a sejtek tipikusan CXCUÖ-et expressaálnak, amely ^ulladásos TK1-sajtokat köt és támad meg a CXCRS-reeeptonm keresztál. A feli kemokin neotralizáeiója vagy receptoré·' nak blokkolása a keeskeszémmban található ellenanyagokkal tehát része lehet a kecskeszárum feltételezett amiluőamínatmriknsltotásmaelnmlmnusámét,

A már ismertetetteken felöl, a kis affmitásd p75 idegi növekedési faktor receptor (MGFr) eűeai ellenanyagok sejtpusztolással hozhatók kapcsolatba a HiV-feözótt snoneekák és makrofágok esetében száltól, hegy azok megakadályozzák az NOP-et abban, hogy receptorához k&tódjdn, mai további and-tnnammntorikus malö ehsmzsmst képvisel Érdekes módon,^& tolt receptor elleni legerősebb aktivitást a ŐÖ378 jelzésé szérum esetében tapasztaltok, amelyet kecskék Ó hülónbözó, kizárólag T-sejtek helyest lóként RBMC-sejtckbeo termeltetett WV-vfet tartalmazó koktoliai történd immunMásávaí kaptunk. Igen magas aktivitást mértünk még ItoööS hígítás mellet is,

A szérumok hatásának anb-mdnnmmtorikus mechanizmuson alapuló szsegysfesfeál - mindkét beteg15 ség esetében - a fenti antigének elleni ektivitást b számításba venszklL A dopeetis- és szermoninraeeptorok elleni aktivitás tehető felelőssé a betegek közfeetélxs; a kezeléssel kapcsolatban bekövtokoaek javulásért.

Számos újabb, HlV'-virossel vakmnfett keeskétól származó szérumot és ezektől származó gminsmmsxőrnmoc szőrtünk (707-718). A szőrt szfentek közül egy sem tartalmazóit ellenanyagot dőpaunn» recegtor éhen, mint ahogy sz ecedcii getemtmsaénnstok sem, egyes kecskékben magasabb oUsa»yags»tat mértötsk, minta a Walesi, veskeltségvakefeávsl szint nem vshcisázeti kecskékben. Áz eredeti pmimmonsztoumokban kimatathato magasabb elfetoysgszisrte.k táltos valamilyen környezed laktor behatásának tudhatok be, amely valamikor a múltban érte az állatokat, és erős immunválasz váltott ki.

Χ»#Φ φ

* ϊ _β

Φφ» φ

-22S20KVEEC1ALISTA

<Ilö>	Aimsco Limited
«120»	Therapautic Auont
«130»	HU? 2S4207
«140»	PCT/G8Ö2/03037
«141»	2002-07-02
«150»	GB 0110151.2
<151»	2001--07-02
<X60>	10
«170»	HatentXn version 3.1
«210»	1
«211»	24
<212»	PÉT
<213»	ArtificlaX Sequance
<220>
«223»	ARP7022
<400	1

Asp GXn Gin Len Len Gly Xls Trp Gly Cys Ssr Gly Lys Leu Ile Cys ' 5 10 15

Thr Thr Alá Val Pro Trp Asn Cys 20 <210» 2 «211» 23 «2X2» PKT <2I3> ArtificlaX Ssqnence <320 <823» AEP71Ö <400» 2

V&X Lys 11« Glu Pro Lsu Gly Val Alá Pro Thr Lys Alá Lys Aro Aro

I S ” 10 ' is

Val Val Gin Arg Gin Lys Arg 20

<2X0»	3
<2 XX»	20
<2X2»	PAT
<213» <220»	Artlficial Snunsnnn
<223»	AEPOO/23
<400>	3

Arg Pro Val Val Sor Thr Gin Leu Lou Lan Asn Gly P«r hon Alá. Glu 1 5 XO IS

Glu Gin Val VAX 20 ♦$··* $ * ίί- ·Χ * ** >>4 ·Χ<·\ <218> <2.11> <21/:·, <213> <220> <223.>

2RT

Artiflclel Segaaj>eg

099740/23 <400> 4

Asm Tör Arg Aye Arg XXa Arg XXe 01« Arg Oly Ere Gly Arg Alá Eha 1 5 10' 15

Vsl Thr lle Gly 20 <210> S <2.11> 21 <212> PRT <213> Artlíieial Segswnce <220>

<223:> AAF74Ö/42 <400> 5

Oly Gin XXa Arg Cy« Ser Sár Aaa 11® Thr Oly X»eu Leu Lav Thr Arg 1 s' 10 10

Asp Gly SIv Aen Ser 20

<210>	S
< ·'>: -S \	20
<212>	PRT
x ' >\	Ar&iflelel Sagaeuua
<220>
<223>	AR0740/44
<400>	S

ftsn Asn 01« 1

Ser Olts 21« Éhe S

Arg Len Oly 18

Gly Glv Asp Aefc Arg 10

Aap

Aen Trp Arg Sár 20

<210>	7
<211>	20
<2X2>	ART
<213>	Artiflölrl Saggeage
<220>
<220>	AR0700/4S

<400> 7 « * * *x

I ?«S

-24Gly Gin Asp Met Arg Asp Met Trp Ara Ser Slu Leu Tyr Lys Tyr Lys 15 10 “ ' 15

Vei Val Lys 11a 20

<210>	8
<211>	20
<212>	PPT
<215>	Art ifidéi Seguence
<220>
<2.75>	AL7740/48
<400>	8

Gia Len Tyr Lys Tyr Lys Val Val Lys 11c Gin Pro Leu Gly Val Alá IS 10 ' IS

Óra Thr Lys Alá 20 <210> 7 <2I1> 20 <212> PRT <213> Artíficiai Seguence <220>

<223> ARP740/47 <700> 9

Glu Pto Leu Gly Val Alá Pro Thr Lys Alá Lys Ara Art? Val Val Gin

5 10 * ' ' 15

Arg Gin Lys Arg 20'

<210>	10
<211>	13
<212>	PRT
<21S>	Artificial Seguence
<22ö>
<223>	L12
<400>	10

Arg Alá Lys Thr Val 61a Arc Lys Val Gin Arg Ara Lys

Claims (5)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Ptetete kecskeeredeíft te-KLA Π-eitamyag testesste emberben prstebtete imsmmvá* teszt jte betegség teetete tetei Astesstex stegslM gl^LWer eiőátlftásfe, tel a betegség gtetete megteggteL mtabmmm ntetegtes, stzstebs vagy tegs festetek és Ad HlV-vteassl tőrténS hjtetete etetett keeskeesteő teMAA telteastysgöt s&faraá.
2. 2. Az L igénypont szerte Ateüte weiy szerint te-HLA il- és teteVAtette. etesttsgsgot alkalmazunk.
3. 3. Az L igénypont szerte stetetes, tel a betegség setezb stetípfe.
4. 4. Az L ígéaypönt szerte alkalmazás, tel a betegség rheumatoid artíuftis.
5. 5. Az 1. igéaypout szerte atelmazás, tel a betegség eetete

   A ssxsgtesteste::