HU228882B1

HU228882B1 - Dobókocka jellegû játéktartozék

Info

Publication number: HU228882B1
Application number: HU0900542A
Authority: HU
Inventors: Richard Nagy; Zsuzsanna Nagy
Original assignee: Co And Co Comm Reklam Es Hirdetesszervezoe Kft
Priority date: 2009-09-03
Filing date: 2009-09-03
Publication date: 2013-06-28
Also published as: HUP0900542A2; CN102481485A; BR112012004951A2; JP2013503685A; EA021219B1; IL218418A0; CA2773014A1; IL218418A; PL2473244T3; US20120161392A1; EP2473244A2; KR20120091046A; EA201290119A1; SMT201300146B; NZ598648A; AU2010290823A1; US8678388B2; WO2011027327A2; HU0900542D0; EP2473244B1

Description

A ttdáimány tárgya egy dobókocka jellegi játéktarfozék, A. oidalfelúfetekhel határolt pohgon testtel* a testet előre megválasztott szabály azerint, Illetve meghatározott módon elrendezett, egymástól eltérő inlhrmáelőt szolgáltató jelölésekkel* az L igénypont tárgyi kőre szedőt.

Elsősorban játékokhoz az emberiség régóta használ olyan játékJartozékot, amellyel vé* letlenszert'l értéket Illetve eredményt kaphat a játék folyamán, ez a tartozék pedig a dobókocka vagy más néven játékkocka, vagy egyszerűen kocka. Lényeges kiemelni, hogy éppúgy, mint a köznyelvhen, jelen feltdswkbsn is a dobókocka kifejezést feaamáljnk* azonban a szóban forgó elem nem korlátozódik semmiképpen a geometriai értelemben vett kocka alakra, azaz heaaéderre, hanem, mini az a leinásban később látható lesz, eltérő, külö.nbözö alakokat Is felvehet.

Mindenki számára jól Ismert az a dobókocka, amely egy vízszintes, legtöbbször sik felületre történő eldobása után több lehetséges nyugalmi helyzet közöl egy adott nyugalmi helyzetbe kéről, és számos játékban véleilenszárn generátorként szolgál Ennek érdekében a kockán legtöbbször olyan jelölések vannak kialakítva, amelyek közül a nyugalmi helyzetben egy adott jelölés válik láthatóvá és azt tekintik érvényesnek, amint a dobokoeha a dobás után öjből nyngalmi helyzetbe kerül Ez a jelölés, legtöbbször szám, jelzi illetve adja. meg a dobás értékéi vagy azonosítja azt a cselekményt, amit a dobás alapján végre keli hajtant

A legtöbb ember számára Ismert fogalomként szolgáló dobókockán, annak egy~egy oldalán legtöbbször pontok vagy póttyók, nevezetesen egytől hatig terjedd pöttyök, jelölik, az értékeket, amelyek a dobókocka egyes oldalain, lehetőleg az oldal középpontjára szimmetrlknsan vannak felvlve, besáliyeszlve, rátestve, síin Ismert, hogy az Ilyen típusú kockánál az egyes oldalak számozása* vagyis a pontok ágy vannak a kockán elhelyezve, hogy az egymással átellenes oldalak pontjainak száma mindig hetet adjon ki: Azaz egymással szemben lévő oldalakon találjuk az egyes és hatos, a kettes és ötös, valamint a hármas és négyes jelöléseket Jóllehet a legtöbb ember azámára a dobókocka az Itt vázolt isméd kockát, jelenti, a világon számos játék létezik, ahol hasonló céllal hasonló já30 iáktméozékoí használnak, de az mégsem a leginkább elterjedt hezaéder alakú* hanem lehet sima vagy kettős gúla alakú. (oktaéder) vagy más, több oldalé vagy egymástól ellátó oidalmáretekkei rendelkező test, adott esetben akár teljesen aazlmmetzlktrs, véietleosze* ·> φφ φφ*φ φφφ#

-2ráen klabkitott test Ezek közös jellemzője, hegy olyw kíaiakibhúnak kell lenniük, hogy a játék, során, használat közben egy meghatározott nyugalmi helyzetet vegyesek fel, mintán eldobják őket, hogy így a játék meaeféhen a dobokoekávai kapott szám vagy érték vagy informácíő mindenki számára egyértelmű, megkérdö|elezhetetlen legyen, teaserünk tíz, húsz illetve haraúnc oldalú dobókoekáfcar is, és ezeken minél nagyobb pentetetol, értékről van szó, annál inkább - a pontokat aiásihjta jelölések leginkább szántok helyettesítik, hiszen egy harminc oldalú kocka esetén a harminc pontnak aemestik az. elhelyezése nehézkes, hanem szinte lehetetlenné válik a szám hibátlan leolvasása, ha Ilyen mennyiségű pontot kellene minden egyes dobás után mogszámolnh

Á dobókockák anyaga és kialakítása nagyon sokféle lehet: leginkább osont, kő, nrúanyag, fa. dobókockák terjedtek el, színük teljesen a készítő szándékától függ, ugyanígy a pontok színezése, mérete sincs megszabva vagy szabványosítva, A könnyebb használat érdekében a legtöbb dobákooka kteehb-oagyohh mértékben ickerckftett, így élei is, sarkai is lekerekítettek, ami kellemesehhé teszi a kocka megingásáé ugymtstekor könynyéhhé és egyszerűbbé teszi a kocka elvetésekor annak más oldalra történd átfönlolását, akár élén, akár valamelyik, sarkán keresztül,

A kocka mérete ugyanígy nincs meghatározva vagy korlátozva, az úti jáfékobtei ismert .mháafúr, 3-4 mm éthosszúságú kockáktól kezdve ismertek a döntően közösségi játékoknál, média eseményeknél használt, igen sokszor habszivacsból vagy .mkeceílhol készített, gyakran ember magasságú kockák Is.

Egy további, főleg a játék, által megkívánt, de kiemelkedően lényeges tulajdonsága a kockának, hogy alakja, mérete, súlya olyan legyen, hogy önmagában ne befolyásolja a dobás eredményét Ezért, a kocka anyagát is úgy választják meg, hogy a kockán belől a sülyeloszláa a lehető legegyenletesebb legyen, Mégröl teáiért, hogy a dobókockákkal végzett dobásokat gyakran igyekeztek úgy bethlyásolni, begy a kocka anyagába kívülről észrevéhetetlen utódon éltnlébau valamilyen nehezebb fémből, géldárd ólomból készült kis súlyt helyeztek, ami garaotálta, hogy a dobások sta&zilkmiag egyenlőtlen, nagyobb részében a nehezebb oldal kerüljön altiba, Így az azzal szemben telűhrtetett. szám vágy érték jöjjön ki nyerő számként

Léteznek olyan íelhmsználások, elsősorban kaszlnökban, ahol az a kockák minden pammétere pontosan rögzített, a kockák használati Ideje te csupán néhány őrá, és pl, az •ϊ ,»% «** $ φ * Jfr **s* «»·» 4«.

®» ¥ ««»» emiliett tekemkíiések is tilosak» ntert ezek mérete, alakja szabad szemmel nem etieo* őrizhető, és az esmleges, legtöbbször gyártási pontadanságböl eredő, tehát nem szándékos egyenlőtlenségek szintén befolyásolhatják.a játék eredményét, ami ilyen tertilefeken m megengedeti.

A csalások etkmtltéeóre gyakran használnák átlátod vagy áttetsző anyagú dobőkookákat. is, ami ugyan megnehezítheti a dobolt szánt leofeasását, azonban biztosítja, hogy a feni említeti febtkelés” néven ismert .manipuláció könnyen felismerhető legyen. Ez a megoldás azonban nem biztosítja, hogy a nem egytbnna élhosszűságok - amelyek szintén hefölyásolhatják a dobás eredményét - is szabad szemmel rögtön felismerhetek tegyenek,

IÖ különösen olya» esetben, ab egy adott játékhoz csupán egyetlen kockát használnak, így a kocka méreteinek eltérése, szokattesága nem. fedezhető fel a másik vagy többi kocka egyidejű megfigyelése .mellett.

A hagyományos debőkoekák egy másik, ritkábban figyelembe veti itdajöonságe, hogy a heuaéder alak különösön alkalmassá teszi a kockákat arra, hogy különböző alakzatokat

IS építsenek belőle. Hagyományos kockák esetében az egymás szomszédságába - egymás mellé, felé, alá - helyezett kockák pontjai azonban mindig egymástól feggetlenül jelennek meg, két egymás mellé helyezeti kocka pontjainak összege· Is minimum 2, maximum 12 lehet, ettől esak bonyolult és nehezen a gyakorlatba átültethető szabályrendszer kidolgozásával és betartásával lehetne eltérni.

A DE 1904929? Cl számú szabadalmi doktmsentom dobókockához basonlö játék eszközt Ismertet, amely többoldalú testből áll, amelynek párosával egymással szemben fekvő fe felületei vannak, melyek felfekvö felületként Illetve kijelző felületként szolgák nak. Á. megoldás szerint a ín felületek úgy vannak, a testen kialakítva, hogy az egymással szemben fekvő felfekvö és kijelző lehletek szimmetelatengelyel egymáshoz képest ferdén húzódjanak. így a játék eszköz olyan alakú lesz, amely a hagyományos dobókockától eltérően lényegében nem egyenes vmtalhan gurut el, ha eldobjak, hanem a különböző irányú élek miatt a. dobás során közvetlenebb és hirtelenebb fektyváltozásokat végez, A megoldás elliptikus tő felületek hasmtálatái emeli ki, ahol az, egymással szemben fekvő fe felületek ellipszis főtengelyei egymásra mafeiegesen húzódnak. Bz a játék eaz30 köz egy meghabározott mozgástislyannU végén olyan helyzetbe kertit és marad, amelyben az általában felfelé néző fe felülete egy meglnuározott eredményt meghatároΦ «Φ ΧΦ φ ΦΦΦΦ * φ φ φ «φφφ φ >' φ φ φ φ φ φ * φ φ *

X Χφφφ «ΦΦΦ ΦΧ φ

- 4 „ zott stómhófemot matat» amelyből -- vagy amelynek - éttékéböl például egy dohóhookával játszott játék vagy játék eszköz folytatása következik. Ilyen kockához hasonló játék eszközöket, ómnagnkban, azaz egyéb kellék vagy tartozék nélkül is felhsszmklhatnak és fel szoktak hassmálni játék illetve szórakozási célokra,

Áz Ismertetett játék eszköz olyan alakú, hogy a már említett főbb felőletek mellett úgynevezett nmllékfelüleiek is kínlakfoonk, és a döntően elliptikus alakok miatt hagyományes élekről sarkokról sem beszélhetünk. A kocka igy B feibleíeinek eltérő színével» vagy a B felületese fel vitt jelölésekkel jelzi ki használói számára az éppen dobott, elért értéket, Tenyészetem a B Ötleteken tál a mellékfoiblatek Is elláthatók szín vsgy egyéb jelöléssel, ami megnöveli a kockával kijelezhető számok, szlrnbólmnok számát

Bár az említett ismeri kocka alakjánál fogva váratlanabb eredményeket képes produkálni, kialakításánál fogva csupán önállóan, vagy többszörözve 'használható, de utóbbi esetben szirtién semmilyen kapcsolat vagy egyíltönöködés sincs az egyes játékeszközök által kijelzett számok, azlmfeóhnnok között, így a javasolt játék eszköz a játékot ugyan váltomfossabhá teszi, de a kockától függő események száma. lényegében nem növekszik meg.

Á DE 1Ö28ÖÖÖ2374Ó Á l számú szabadalmi dokmnentnm olyan koekaetrendezésí'javasol, amely megtartva a hagyományos kockák bexaédcr alakját, egy helyett bárom kockát használ egyidejűleg» ahol az egyes kockák oldalára egytől kilencig terjedő tartományban visznek fel számokat, és az így tóalakított számok és a hamm kocka egyidejű használatával kívánnak nagyobb variáeiószámot biztosítani a kockák használatával elérhető Összpontszám vonatkozásában, Bz a megoldás is a hagyományos kockák alakját és az ott szokásos pontokat használta, az egyes oldalakra felvitt jelölések, pontok száma pedig lényegében szabadon megválasztható, de egy kocka étfelemszeróen sosem ind kilenc különböző pöttfezátttoi hordozni, Így a poniszámök egyenletes eloszlását stabaztíkaifeg alátárnamdott számítások alapján lehet illetve kell az egyes kockák oldalam biztosítani.

A DB 19831711 €2 szántó szabadalmi dokumentum játékkookát .Ismurtet, amely hagyományos hexaédor alakú, azaz hat oldala és nyolc sarka van» és a kocka sarkain előnyös vagy kiválasztott helyzetek előidézése céljából kocka alakn vagy gömb nlafcó vagy hengntes formateafek vannak kialakítva, amelyek erdmljasón kiemelkednek a dohőkoe-ka síkjából» és legalább egy telfekvö felülettel rendelkeznek. Ibinek az lantért megölΦ φ Φ Φ Φ «Φ* φ Φ XX φ Φ Φ X

Φ Φ φ X ΦΦ Φ X φφφχ χ φ χ φ φχχφ φ φφφφ χφφ« Φ

-5dúsnak az a célja, hogy a kocka, miután eldobják, ne guruljon túlságosan messze, és ne eshessen le arról a felületről, például asztalról, amelyen clguntották, így egyértelműbbé és gyorsabbá tegye a játékot. A kockával dobott érték ennél a megoldásnál Is a kocka oldaífelfíletein van például pontok alakjában felvlve, Így a játék menetét a kocka, Illetve annak jelölései nem befolyásolják. Ilyen megfontol^okat tükröz a DE 29301700 ü l számú szabadalmi dokumentum Is.

A DE 200102924 Dl számú dokumentum olyan dobókockát ismertet, amely hexaéder alakú, és két-két átellenes oldalán ugyanolyan jelölések találhatók, amelyek semmiképpen nem számok, pontok, hanem szabad szemmel egyértelműen felismerhető egyszerű ábrák. A dobókocka, egy, ugyancsak az alkotó állal kifejlesztett, ismeretlen játék részét volt hivatott képezni, a. kocka jelöléseinek lecsökkenteti számának indoka azonban ismeretlen,

Á DE 29606681 U1 számú dokumentum olyan dobókockát javasol, amely egy viszonylag nagy, átlátszó, üreges zárt testű hexaéder, és abban több hagyományos kisebb dobókocka van elhelyezve. A kockának ugyancsak. az a célja, hogy eldobását kővetően csupán keveset, rövid távon guruljon az asztalon vagy egyéb felületen, így ne tudjon leesni, ugyanakkor a benne elhelyezett és szabadon mozgó dobókockák állel jelzett pontok értéke és összege szabad szemmel megállapítható, ami felgyorsítja a játék menetét. A különleges kialakítástól eltérően a dobókockák újfajta tulajdonsággal nem rendelkeznek, a játék menetét nem befolyásolják.

Az US 3,021,744 számú dokumentum olyan kockajátékot Ismertet, amely több, lényegében hagyományos dobókockát tartalmaz, amelyek egy-egy sarkuknál fogva flexibilisen össze vaunak kötve egymással, így egyetlen dobással több, a példa szerint három dobókocka dobható el, és a flexibilis kapcsolat közöttük nem akadályozza meg, hogy az egyes kockák egymástól függetlenül, szabadon álljanak be és adjanak feltehetőleg a játék során összeadandó pontszámot A megoldás ezen túlmenően a játék szempontjából más újdonságot, nem tartalmaz, az egymással összekötött kockák la hagyományos hexaéder alakúak.

A GB .1187095 szúrna szabadalmi leírás olyan dobókockát ismertet, amely lényegében hagyományos hexaéder alakú, a rajta kiképzett jelölések azonban nem számokat. jelentenek, hanem egy irányt jelölnek, amelybe a játék során az egyes játékosok játékelemeh

¢. ΦΧΧ'ΐ vei el kell mozdulni. A jelölések ennél a megoldásnál Is szinte kiemelkednek a kocka oidalfelületeiből, és nem alkalmasak arra, hogy például több kocka esetén együttesen el· tété jelentéssel bujának, mintha egy-egy kockát különállóan használnának.

Az US 2003/0218290 Al számú szabadalmi leírás játékkoeka elöáltitásáta szolgáld eljá5 rést és így elöállftott játékhoekái ismertet Á .megoldás főleg pmfessziooábs kocka fel· használó helyekre, így kaszinókra, kockaházakra, stb. összpontosít, és aprólékosan meghatározza, miképpen kell egy hagyományos hexaéder dobókockánál az egyes pontokat kialakítani, ás a pontokba a kocka jelöléseit alkotó festéket elhelyezi. A megoldás a kocka egyéb tulajdonságáról, újszerű felhaaználbatőságáről nem fesz említést

Az US 20Ö2/W24I 76A1 számú szabadalmi leírás olyan játék eszközt ismertet, amely két egyesített dobókockából, vagy, ha ágy tetőzik, térbeli dominókockáfeól áll. Egy játék elem olyan jelöléssel van ellátva, mintha két kocka lenne ténylegesen egymás mellé helyezve, azzal az eltéréssel, hogy rkrmntészernea iává oldalai Is vannak, és a játék módja is inkább a jól ismert dominó játékhoz hasonlít, semmint az Ismertebb koekajátékokboz,

I5 A WÖ 2007/107011 Al számú szabadalmi bírás hámmdinicnziős játékot és eljárást Ismertet, amelyben olyan bexaéder alakú kockát hasnoálnak, mint a régi játékok esetében, azonban a kocka oldallapjain a jelölések növekvő számozással vannak ellátva, és az egyes oldalak tényleges jelentése az interaktív számítógépes játék szabályainak megfelelően. azámltanáó fck

2(1 Á WO 200Ó/052350 Al számú szabadabni dokumentum olyan játékkockát ismertet, amely döntően oktaéder alakú, és oldalfeidlctoin mmterikus szamok vannak felvíve, ugyanakkor a játékkoeka éleinek és sarkainak is szerepe van az elért pontszám méghahirozásátvm, amit egy Bleg kaszinókban játszható játék szabályainak megfelelően értékelnek.

Az US 2007/WS2Ö7 Al számú dokommtmn egy jktékberemfezőrt és egy játék eljárási ismertet amely olyan szétszedhető, pontosabban összeilleszthető lapokat tartalmaz, amelyeket térbelileg egymásba Illesztve ahikidtatö ki végső soron egy ttégyaete hasáb vagy koekaidom, vagy, mint a ö. ábrán iátbató, akár más térbeli alakzat Ezeknek az egyes lapoknak, az oldalélé nem egy egyenes vonal, hanem olyan kiugrásokkal és bemé30 lyedésekkel w ktalakitva, amelyek egymásnak meghatározott módön .komplcmentér alakjai, annak érdekében, hogy biztosítsák az egyes lapok öaszekapesolődáaát a lapok χ * *

4oldaléléi mentém Összemkott állspofban, például a 4. és 5. ábrákon tótható állapotban az egyes oldallapok kiugró részel még túl tó nyólnak a kapesohidö oldallap síkián, és bevágásul azok, amelyek a swmsaédes kapcsolódó oldallap kiugrásait befogadják, de azok is pontosa» az oldallap oldalélé vonalában kdyeakednek el, nem pedig bemétyo5 dósként Öaazességóben megállaplthntő, hogy ez a megoldás ugyan valóban kockát (is) eredményezhet, azonban ez a kocka mm egy luggyományos értelemben vett játékkocka, és egycrtelmúen nem mnd.elke.zlk a sarkokon vagy az élek mentén olyan bevágásokkal, amely ek a kocka játék som történő basznáhrlában jelentéssel bírnak,

Á CM '201 055 000 Y számú dokumentum olyan dobókockát ismertei, amelynél a kocka.

oldallapjain & jelöléseket alkotó mélyedéseket kitöltik, bogy teljesen sík oldallapokat kapjanak.

A DE Só 29 SIS Ili számó szabadalmi dokmnenUnn öreges játékkoekám vonatkozik, amely műanyagból készül, oldalfalain áholkat tartalmaz es két azonos fél részből van összeállítva, és a lét részek olyan belső kapcsolóelemeket lartahnaznak, amelyek blzlo'15 sliják, hogy az egymásba helyezed féltészek egy kockává egyesüljenek, Ez azonban dobókockaként a javasolt kialakításban nem baszsálludö.

Az US 2lXWö2t11B2 Al számú szabadalmi dotonnentm» olyan játékkoekát Ismertet, amely egy koekavázbél és annak öregeibe helyezhető játékefemekfeől áll. Sem a kockaváz netn tekinthető Iámért, hagyományos kockának és ne is haaznállndő akként, sem an20 nak Öregei nem képeznek Önmagukban a játék menetét befelyásoló jelöléseket, Az Öregek lényegében fészkek, amelyekbe a kocka tervezed kialakításához, használatához szükséges betétek helyezhetők,

A dtlálmámryul célunk, hogy a hagyományos, megszokott dobókockák heaaéder alakját megtartva megnöveljük a kocka használatával kapható számok vadáeiós lehetőségét

Célnak továbbá, hogy a jelölések elhelyózésével több kocka ősszelliosztése cselén szabadon meghalározhatö játékszaHlyok szerint értékelhető további értékanniáelökat biztosítsunk,

Ugjzmcsak célnak a megoldással, hogy a jelölések kialakítása récén lálássórtllfek számára la egyszerűen követhető ás baszrrálbatő játéhfehetőségsl blzfosltstmk,

Ugyancsak célunk a. találmánnyal, hogy a jelölések segtfaógévei, a kockák tetszés azé* *χ· φ* * ·<><. <

* * * φ $ * φ φ*χφ λφφφ * * * * * φ* * ♦Φ ««»-« *« Φ

... g..

rbt önépítésével esztétikailag is értékelhető, vagy a szokásos játékoktól eltérő jellege játékokat: biztosítsunk.

Mindezen célokat egyszerűen,, könnyen és olcsón előállítható kockákkal kívánjuk elérni..

TakUmánwnk azse a felismerésen alapul, hogy amennyiben a jelöléseket nem a sznká5 sós modem m oldalfolőletcken helyezzek el vagy alakítjuk ki, hanem kifejezetten az. egyes oidulfelűletekel összekötő élek mentém illetve a dobókocka jellegű játékelem sár» kainál, és ha a jelöléseket olyan alakkal valósítjuk meg, hogy nemcsak önmagukban, hanem két vagy több jelölés egymással kombiuálva is értékelhető, úgy az eddig ismertnél nagyobb vartáeiós lehetőséget tudunk a játékok sorttá blriesitaní, ami megnöveli a játékok jáíszhatöaági variációit, illetve újabb játékok kifejlesztését teszi lehetővé,

A kitűzőit feladatot az 1, igénypont szerinti dohokímkajellegü jáfékturiozékkul oldottuk meg,

A tnláhnány különösen előnyős kiviteli alakjait az. alígénypontokhan foglaltuk össze..

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, ame15 lyen a javasolt játékmriozék néhány kiviteli alakját tüntettük tel. Λ rajzon az

.1 < ábra	a találmány szerinti dobókocka jellegű játéktartozék egy lehetséges kiviteli alakjának, perspektridkns nézete, a.
2, ábrán	két darab, 1. ábra szerinti játéktartozékot, tüntetttlok fol különböző helyzetben, a
20 3. ábrán	hat darab, 1, ábra szerinti játéktartozék perspektrtükns nézete látható, három-három elem kél sorban, a
4, ábra	a 3. ábra szerinti elrendezés tbiölnézete, az
S, ábra	nyolc darab I. ábra szerinti játéktartozékból összeállított kockaldomot .mutat, a
25 ő. ábra	háromszor három játéktartozékböl összeállított· kocka alakú idom perspekdvikus képe, a
7, ábra	L ábra szerinti jáléktartozákbol donunöszerifen összeáhítoh példaként! elrendezés nézete, és a

φ *φ

Φφ* »» « φ φ φ φ· φ φ * φφφφ φφ'φφ φ φ φ *φ φ φ φ φ φφφ φί φφ φ ♦« *

-9§-41, ábrák a találmány swrínd dobókocka jellegű jfeéhtartozék további leheteéges kívifeM alakjainak perspekhvikus nézetei mutatják.

Áttérve a találmány részletes bemutatására, az L ábráé a találmány szerint! do'bökoeka. jellegű júUktataék csupán egy tehetséges kiviteli peldájakénf tekinthető kiviteli alakét $ tihttetidsk fel, amely semmilyen vonatkozásban na® kodátum a. teláimány szerinti játéklartozék kialakítási variációit, A játékiariozék 1 testét szokásos, hezaéáer alakú, 2 ol« dalfeltdetek. határolják, amelyek 3 oldaléleken keresetéi kapcsolódnak. egymáshoz., és hámm-kámm 2 oldalfelülei egy-egy 4 sarokban ér össze, Az '1 test 2 oláaifelöletet nem tartalmazmtk szokásos pontszeré jelölésekéi vagy ábrákat, hanem a 3 oldaléleken 10 és/vagy a 4 sarkokon van/vannak - a kialakítani, illetve feltüntetni kívánt jelölésszé®nak megfelelően -5 jelölések ájszehr triódon kiképezve, Az 1. ábrán bemutatott esetben az 5 jelölések az; 1 teát 3 oldalélére merőlegesen, az 1 test közepe felé mstatö Irányban kialakított, például 45®~os V alakú bemetazéakén.t varrnak megvalósítva, azaz az $ jelölést lényegében két sík. háromszög alkotja, amelyek tertllete a bemetszés mélységétől, 15 azaz az 5 jelölés nagyságáiéi függ,, A bemutatott esetben az 5 jelölés ®lldásl festéssel vagy más Ismert módon szénében eltérhet az 1 test 2 oldaliéihteteisek színétől, ez azonban égy Is megvalósítható* hogy az 5 jelölés bilajdooképpes az 1 test anyagának színével azonos szánd, és például valamilyen Ismert utólagos művelettel történik' az 1 test 2 oldalfeiitleieinek.· eltérő színnel történő bevonása. Ez a bevonás kombinálható azzal, 2Ö hogy a 2 oldalfelűfeteket az. 1 test anyagától eltérő anyaggal vonjuk, be, ami az eltérő színen kívül adott esetben más, például kellemesebb megjelenést vagy fogási biztosíthat a játéktanozéknak, A bemutatott esetben az I test. elülső 3a oldalélén, annak közepén egyetlen 5 jelölés van kialakítva, hasonlóképpen a 3c és of, .31 oldaléleken középen szintén található egy jelölés, míg a 3 b, 3e, 3g és 3h oldaléleken egyetlen $ jelöiée sem. talál25 ható. Az I test ezen kívül a (szaggatottan bejelölt) 4a sarkán is tartalmaz egy 5 jelölést, amely ugyanolyan irányban kialakított kivágás, rnínt a többi 5 jelölés, Így az 1 test 4a sarka láthatóan le van csapva, Természetesen satum! akadálya sütés annak, hogy együttes 3 oldalélen egynél több 5 jelölést alakítsunk ki, jóllehet ezt az ábrákon ne® tüntettek fel

A 2 oldalfeltlleteket összekötő 3 oldalélek előnyösen, de nem feltétlenül azdkségvzerden enyhén lekerekítettek, azaz az 1 test .3 oldaléléi és 4 sarkai se® élesek, illetve oest szárΦ Φ X «« X # Φ φ -φ φ φ- φ φ Φ φ

Φ Φ Φ φ ΦΦΦΦ

ΦΦΦΦ Φ Φ X φ ΦΦΦΦ φ ΦΦΦΦ φφφ χ Χ« φ

10nak.

Α 2, ábrán tulajdonképpen az 1. ábra szerinti 1 testet tüntettük fel megkettőzve és elforgatva, hogy könnyebben érthető legyen az 5 jelölések kialakítása az I test 3 oldaléléi és 4 sarkai mentén.

A 3. ábrán perspektivikusan és a. 4. ábrán félülnézetben három-három 1 testet tüntettünk fel, melyek két sorban varrnak egymás szomszédságában elrendezve. Ezeken az ábrákon a bekarikázással kiemelt részeken jól látható, hogy a szomszédos 1 testek azonos helyen, egymással szemben kialakított 5 jelölései összeillesztett .1 testek esetében, ha úgy vesszük, két jelölést adnak, de ha ágy vesszük, egyetlen jelölésként Is értelmezhetők, ami egy adott játékot megfelelő szabályok felállításával Igencsak változatossá tehet. Olyan esetben, ha négy 1 test, melyek - kétdimenziósán - egyetlen négyzetet kiadóan vannak összeillesztve, egymással szomszédos 4 sarkán rendelkezik egy-egy 5 jelöléssel, akkor az összeillesztett 1. testeknél az 5 jelölések egyetlen, OOMsan elfordítod gúla alakú mélyedésként jelennek, meg, anti ngyanesak értékelhető egyetlen jelölésként, amennyiben az 1. testekkel játszott játék szabályai olyanok. Megjegyezzük, hogy a 4. ábrás az egyes 1 testek közötti hézag kizárólag a jobb érthetőséget szolgálja, a gyakorlatban ilyen hézagra nincs szükség.

Az 5. ábrán nyolc, & Ő. ábrán huszonhét 1 testből összeállított kocka látható perspektivikusan, amelyek jól mutatják a találmány szerinti 1. fest verzatilitását, és a jelölések akár önmagukban, akár együttesen történő értelmezésének a lehetőségét

A 7. ábrán ehhez képest olyan lehetséges változatot, pontosabban elrendezést tüntettünk fel, ahol a találmány szerinti 1 testek donrinószsruen vannak egymáshoz illesztve, akár a dontinójáték szabályainak alapján, akár újszerű, az 3 jelölések lehetséges kialakítását figyelembe vevő szabályok alapján.

Á 8-11» ábrákon a találmány szerinti játéktartozék 1. ábm kapcsán részletesen ismertetett kiviteli alakján töl (amelyet összehasonlításképpen a bal szélen ismét feltüntettünk) néhány lehetséges kiviteli változatát tüntettük fel, csupán példaként A 8. ábrán látható kiviteli alak esetében az 1 test 3 oldaléléi nem enyhén tekerskitótteL mint az 1, ábrán látható kialakítás esetében, hanem erőteljesebben rézseitek, így az ily módon rúzséit 3 oldalélekben, illetve. 4 sarkokon kialakított 5 jelölések el térően jelennekmeg a szemlélő vagy felbaázMlő számára, mint a bevágősszerü 5 jelölések, amelyeket az 1-7,, ábrákon « X $ χ

X X

X ΧΧΧΧ ΧΧΛΧ

X «# : X

XX bemntatott ί testeknél használtunk.

Amennyiben az 1 testnek nem esak első és felső 2 oldalfehlletét határold 3 oldalélek vannak iemzselve, hanem az l test föggőlegesen háződő 3 oldaléléi Is, akkor a 3 okiak éleken kialakított 5 jelölések fekvő téglalap alakúak, míg a 4 markokon kialakított 5 jelö5 lések hafszögletdek tesznek, ellentétben a 8, ábrán bemutatott kialakítással, ahol a 3 oldaléleken kialakított 5 jelölések álló téglalap alakúak, a 4 sarkokon kialakított 5 jelölések pedig háromszög álakáak.

Az eddigi, egyenes vonalakkal határolt 5 jelölésektől eltérő 5 jelöléseket tartalmaz a lö> ábrán bemutatott 1 teák ahol is az 5 jelölések íveit mélyedésekként vannak kialakítva, így vetöietük is ennek megfelelő lesz,

A l h ábrán feemntteoft kiviteli alak esetében az 5 jelölések Iveit körvomla más mérető, mint a 10, ábrán bemutatott 5 jelöléseknél látható volt, és míg azoknál az 5 jelölések mélyedésekként vannak kiképezve és ágy is érzékelhetők, a 1L ábrán látható esetben az 5 jelölések mélyedései ™ más színű - anyaggal ki vannak töltve, így az 1 teaméi nem áll fenn folytonoteágl hiány. Természetesen az eltérd színezésen kívül az 5 jelölések másfajta lantért módon is megkülönböztethetők az 1 test anyagától, szakember számára nyilvánvaló módon alkalmas erre más meghdenéső, más tapintású anyag használata.

A bemutatott lehetséges kivitelt alakok, esteéhen közős jellemző, hogy egy 2 oldalfelöteire ránézve azon legfeljebb .négy darab 3 oldalélen kialakított 5 jelölés és legfeljebb négy darab, a 4 sarkukon kiképzett 5 jelölés látható egyidejűleg, azaz egy 2 oldaifelület legfeljebb S száatertéket képes megtelen.he.nl . Az. 1 testen kiképzett 5 jelölések szama a mindenkori feihasználástől függően szabadon megmdaszthafn, Igy olyan eset is elképzelhető, hegy az 1 fesmek van olyan 2 oWlfelölete, amelyre ránézve egyetlen batikold 3 oldalélén vagy 4 sarkán sem látunk 5 jelölést, lehat kijelenthetjük, hogy az 5 jelölések minimális szánta nulla lehet, maximális száma a bemutatott, egyszeri! esetben nyolc fedek &nú esak abban az esetben növekedhet ha. egyetlen 3 oldalél mentén egynél több ő jelölést, alakítunk ki a 4 sarkok között,

A javasolt játéktartozék elsődleges szerepen, azaz játékban dobókockaként való használatán tül az 5 jelölések megfelelő alakú és mérető kiképzésével eszteükal kirakós játék-

Claims

1. Dobókocka jelleg», játéktartozék, «sík óldalfelöletekkel (

2) határolt poligon testtel (1),

- a testen (1) élőm megválasztott szabály szerint, illetve meghatározott módon elrende5 zett, egymástól eltérő összbenyomást és információt szolgáltató jelölésekkel (S), mól ye&ntewj hogy a jelölések (5) a testet (1) határoló sík oldalfelületek (2) egymással kapcsolódó oldaléléi (

3) mentén kialakított háromdimenziós mechanikai helyi mélyedésekként varrnak kiképezve.

10 2, Az L Igénypont szerinti játékelem, hogy a mélyedések bevágásokként vannak megvalósítva.

X Áz 1. vagy 2, igénypont szerinti játékelem, mrri/e&wew, hogy a jelölések (5) az oldalfelülefekíöl (3) eltérő színűek,

4, Áz 1-3. igénypontok bármelyike szerinti jáíékelem, a»? hogy a jolölé! 5 sek (5) egymáshoz képest különböző színűek,

5, Az 1-4, igénypontok bármelyike szerinti játékelem* esdye&nezee, hogy további jelölések (5) az oldalélek (3) találkozási pontjaiban, azaz a sarkokon (4) vannak kiképezve.

& Áz 1-4. igénypontok bármelyike szerinti játékelem, ozteé /efennw, hogy a jelölé20 sek (5) kizárólag a sik oldaHelöletek (2) legalább egy oldalél. (3) szakaszán vannak kiképezve.

7, Az M, igénypontok bármelyike szerinti jáiékelem, /e/éernezve, hogy további jelölések (5) kizárólag az oldalélek legalább egy találkozást pontjában, azaz egy sarkon (4) vannak kiképezve.

25 & Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti játékok», nzzédjeriemezw, hogy á jelölések (5) az oldaléleken (ő) és azok találkozási pennában, azaz .a sarkokon <4) is ki vám nák.képezve.

S* Az K igénypontok bármelyike szerinti játékaim, hogy szhmneri

ΦΦ'.'* ΦΧ*» φ

.· Λ φ «Λ * Φ « 8 **ΦΦ

Φ* X ríkus testként (1) van kiképezve,

10. A 9. igénypont szerinti játékeiem, ogsef hogy hexaéáer alakúan van kiké pezve.

Π» Az l~lö, igénypontok bármelyike szerinti jáfékelem, oiljatoww, hogy a jelö~ 5 lések (5) az egyes oláalfelűletek (2) síkjában egymástól eltérő számban láthatóan vannak kialakítva.