HU228663B1 - Csõmalom palástbélés és csõmalom - Google Patents

Description

Csőmalom palástbélés és csőmalom

A találmány tárgya palástbélés őrlendö anyag és őrlőtestek befogadására alkalmas hengeres palásttal ellátott forgó csőmalom számára, amelyben a palástbélés egymás mellett elrendezett egyedi béléstestekből kialakított gyűrűkből van kiképezve.

A találmány olyan csőmalmokra vonatkozik, amelyeket cement (-klinker) őrlésére használnak száraz eljárással, továbbá szén, mészkő és ércek őrlésére nedves vagy száraz eljárással. Ezek a csömalmok fémből készült hengeres csőből vannak kialakítva, amelyek hossztengelyük körül forognak és belsejükben örlotestekből, általában golyókból, esetleg különböző méretű hengeres kövekből, gömb alakú kövekből, stb. állá őrlőközeg van. Az öriendő anyagot a malom egyik oldalán vezetik be és, ahogy ez a másik oldalon lévő kimenet felé áramlik, feldarabolödik és megörlödik az őrlötesfek között.

A hagyományos csőmalom tengelykányban általában átmérőirányú ősztotálakkal van részekre, többnyire két egymást követő kamrára osztva. Az első kamrában, ahol a betét durvaöriése megy végbe, általában őrlőgolyók vannak, amelyek átmérője többnyire 60 és 90 mm között van. A második kamrában, ahol a finomőrlés megy végbe, általában 15 és 60 mm közötti átmérőjű őrlőgolyők vannak. A kétkamrás malom mellett azonban vaunak olyan csömalmok is, amelyekben csak egyetlen kamra van, és ebben az egyetlen kamrában külön§8086-7318/FÍ-Ko ♦ ♦ xx't'fc

Λ· *

Λ* Λ ^Α * V χ » « * * '*' „ -»<χ ·> » « * χ* > * *·« ' <*

-2feöző méretű és átmérőjük szerint különböző mennyiségű őrlőtestek vannak elhelyezve.

A hagyományos csőmalmok második kamrájában vagy az egykamrás malmokban jól Ismert módon őnosztáiyoző béléstestek vannak elrendezve, amelyek a malom tengelyforgása közben, méretük szerint automatikusan osztályozzák az őrlőtesteket, vagyis a nagyméretű örlötesteket az oríökamra bemenete felé, a kisebb örlötesteket az őrlőkamra kimenete felé terelik úgy, hogy az őriőtestek súlya, és mérete csökken, ahogy az őrlőkamrán áthaladó anyag szemcsemérete csökken, egyre finomabbá válik. Ezen a módon az öriokamra hossza mentén az őriőtestek mérete mindig az őriendő anyag szemcseméretének és finomságának megfelelő. Ez általában lehetővé teszi, hogy 10 és 20 % közötti értékkel csökkentsék az őrlői anyag tonnánkénti porveszteségét.

Napjainkban különböző típusú önosztályozó palástbélések vannak használatban. Például a fűrészfog alakú paiástbélésben a malom tengelyének irányában csonkakúp alakú őriőtestek sora van elrendezve a malom hosszában, amelyek a kimenet felé összetartanak és az őrlőkamra bemenete felé fejtenek. A lemezek, amelyek ezeket a béléstesteket alkotják viszonylag vastagok és ennélfogva rendkívül nehezek. Ez a nagy vastagság ezen kívül oda vezet, hogy elvész egy bizonyos munkatér az örlökamrában és ennek folytán bizonyos esetekben a malom nem tudja felvenni a motor rendelkezésre álló teljesítményét. Ezek a béléstestek ezen kívül rendkívül érzékenyek a szemcsékre úgy, hogy mondhatni amikor bizonyos (6 és 12 mm közötti) kemény szemcsék felhalmozódnak azokban a régiókban, ahol a kis őrlőtestek helyezkednek el, az osztályozás nagy mértékben romlik, és még az is lehetséges, hogy ez a romlás ** * · 9 * φ ♦ * *

Φ * * * * *

3ahhoz vezet, hogy az osztályozás fordított irányban megy végbe, vagyis a kis őrlőtesteket visszavezeti a bemenethez es a nagy ödötestek pedig a kimenethez kerülnek.

A BE 09301481 számú irat másféle típusú béléstesteket ismertet, ahol a lapok hornyokkal vagy rovátkákkal vannak ellátva 15 és 30* közötti szögben a malom alkotójához viszonyítva. A barázdák dőlésének a célja az, hogy egy bizonyos csavarhatást hozzon létre, amely az őrlőtestekre és az örlendő anyagra hat. Itt az történik, hogy amikor a malom forog, a nagyméretű őrlőtestek legnagyobb részben az őrlőbetét kerülete mentén helyezkednek el és a rovátkák dőlésének célja az is, hogy ezeket az őrlőtesteket a csavarhatás révén visszanyomja az örlökamra bemenetéhez. A gyakorlatban mindazonáltal az ezen a módon megvalósuló osztályozás nagyon nehézkes és gyakran esetleges. A lapok továbbá viszonylag nehezek és az osztályozási hatás csökken, ahogy a rovátkák fokozatosan lekopnak. Ezek a rovátkák nem lehetnek túlságosan erőteljesek, mert ekkor egyes ödötestek túlzottan magasra emelkednének a malom felső részébe és visszaesnének a palásfbélésre ahelyett, hogy az őrlőbetét alsó része mentén bukdácsolnának és görögnének. Ezek a béléstestek gyakorlatilag nagyon kevéssé terjedtek el.

A találmányunk célkitűzése ezért az, hogy olyan új béiésfesief alakítsunk ki hengeres forgómalmokhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy megszüntessük vagy legalábbis csökkentsük a hagyományos béléstestekkel kapcsolatos hátrányokat, vagyis olyan malmot hozzunk létre, amely könnyebb bélésfestekkel van ellátva, mert ezek lehetővé teszik, hogy megfelelő osztályozást valósítsunk — 4meg, ami viszont rendkívül hatékony és nagyon rugalmas alkalmazást tesz lehetővé.

Célkitűzésünket olyan palástbélés kialakításával valósítottuk meg, amely őriendő anyag és orlötestek befogadására alkalmas hengeres palásttal ellátott forgó csömslomban rendezhető el, és a palástbélés egymás mellett elrendezett egyedi béléstestekböl kialakított gyűrűkből van kiképezve, valamint a béléstestek egy része terelőelemként van kialakítva, amelyen terelőborda van elrendezve, továbbá a terelőborda egyik széle a hengeres palásthoz rögzíthető alaplemezhez van csatlakoztatva, továbbá a rögzített terelőborda síkja és a malom átmérősikja között 25ⁿ-nál kisebb szög van, valamint a hengeres palásthoz rögzített terelőelemekből spirális elrendezés van kialakítva.

A ferelóeiemek terelőbordái célszerűen a malom átmérősíkjához viszonyítva 5 - 25^c közötti szögben vannak elrendezve.

A terelőborda előnyösen éles peremet képezően, ferdén le van csonkítva, a iecsonkitás: felülete a malom bemeneti vége felé nézőén van elrendezve.

A Iecsonkitás kedvezően a ferelőbordának a malom bemeneti oldala felé néző felületén van kialakítva.

A terelöborda lecsonkitott felülete célszerűen az őriendő anyag áramlási irányával ellentétes irányba nézőén van elrendezve.

A Iecsonkitás előnyösen a ierelöbordának a malom kimeneti oldala felé néző felületén van kialakítva.

A terelöborda lecsonkitott felülete kedvezően az őriendő anyag áramlási irányba nézőén van elrendezve.

φ X φ ♦♦·« V * φ

Φ * .♦ Φ Φ Φ φ φ. « » Φ » * ** φφφ Μ * φ

A terelőborda célszerűen az alaplemezzel egyetlen egységként van kialakítva és azzal egybe van öntve,

A tereteelem előnyösen összetett darab, amely alaptesthez csatlakoztatott terelőbordábél van kialakítva, és az alaptest az alaplemezben kialakított, az alaptest alakjának megfelelő nyílásban van elrendezve.

Az alaptest és a nyílás célszerűen komplementer osonkakúp alakúak, és az. alaplemez az alaptesttel van a malom hengeres palástjához reteszelve.

Az alaplemezek egy részének nyílásában kedvezően a terelőborda alaptestének alakjával egyező alakú vakbetétek vannak elrendezve.

A terelőbordák munkafelülete és pereme célszerűen a kopással szembeni ellenállást növelő kerámia bevonattal van ellátva.

Célkitűzésűnk megvalósítását szolgálja továbbá az a forgó csőmalom Is, amelyben a találmány szerinti palástbélés van elrendezve.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

2. ábra

3, - S,

9. ábra a találmány szerinti terelőlemez első kiviteli alakjának nézete, a a terelőelem 1. ábra II nyíllal jelölt irányában vett oldalnézete, a k sematikusan ábrázolják a íerelőelernek elhelyezkedésének kialakítását a malom köpenyének belső falán, a a tere kőelem második kiviteli alakjának nézete, a a 3. ábra VIII-VI át vett metszet, a a terelőbordát mutatja oldalnézetből alaptestével, a

10. ábra vakbetétet nézete, a

11. ábra a 10, ábrán látható vakbelét keresztmetszete, és a ♦ ΐ* *

12., valamint 13« ábrák a 3. ábrán már bemutatott kiviteli alakhoz hasonló, további orientációban elrendezett terelöelem egyik kiviteli alakját mutatják.

Az 1. és 2. ábrákon látható, hogy a találmány szerint bizonyos számú bélésesemet 20 terelöelem formájában alakítunk ki úgy, hogy az 1. ábra a 2Ö terelőelem feíüínézete, míg a 2, ábra az t. ábra II nyilának irányából vett oldalnézet, amely egyben a malom forgásának irányát is jelöli, A 20 tereíőelemnek 22 alaplemeze van, amelyen 24 központi furat van kialakítva, amelyet át azt a malom köpenyének belső falához lehet rögzíteni.

Az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alakok esetében a 22 alaplemezen, azzal egységes módon kialakított (ráőntöti), 26 terelőborda van, amely fölfelé áll úgy, hogy az egyik széle a 22 alapíemezhez Illeszkedik, és célszerűen merőlegesen az áll utóbbira, A 26 terelőborda vastagsága 25 és 50 mm közötti, továbbá magassága (a malomhoz képest sugárirányban) célszerűen 100 és 350 mm közölt van,

A találmány egyik fontos eleme, hogy minden egyes 26 terelőborda kicsit meg van döntve a malom átméröslkjához képest, mégpedig egy olyan α szöggel, amely kisebb, mint 25°, célszerűen 5 és 25° között van, a malom üzemi körülményeinek és az öriendő anyag, valamint az öríotest adag minőségének függvényében.

A 28 terelőborda 24 központi furat felőli előlapja a 26 terelőborda elején az 1, és a 2. ábrákon látható kiviteli alakokban ferdén le van vágva, és az így keletkezett felület a malom bemenetének Irányába néz, és rendkívül éles 28 peremet képez. Ez a 28 perem: megkönnyíti a 26 terelöborda behatolását az ♦ · adagba és szerepe van a folyamatos agyagfetemeíésben is, amely mondhatni megakadályozza, hogy az őrlőtestek nekiütközzenek a bélésnek.

A malom működési körülményei rendkívül zordak, 26 ferelőbordák lényegében rendkívül kemény öntöttvasból vagy acélból készülnek, például abban az esetben, ha 90 mm átmérőjű örlögolyökat alkalmazónk. A finomabb őrléshez. kisebb igénybevétellel járó körülmények szükségesek, a terelőelemek működő monkafelülete az a felület, amely a malom kimenete felé néz (az 1, ábrán jobb felé), és a 2.8 perem a súrlódás, illetve az őrlés okozta kopással szemben ellenálióbbá tehető, mégpedig párnázó anyag alkalmazásával (például fémkerámia). Ezek a munkafelületek például nagyon kemény wolframkarbid felhegesztésével is kopásállóvá tehetők.

A 3., 4. és S, ábrák a malom köpenygyűrüjét mutatják különböző példaszerinti 20 terelőelem konfiguráolóval Ezeknek az ábráknak mindegyikén az R nyíl jelzi a malom forgásirányát, mig a ö nyíl jelzi az örlendő anyag elmozdulásának irányát. Az ábrán jelölt A helyzetű lemezek hagyományos lemezek, míg a 8 helyzetűek olyan lemezek, amelyeket a jelen találmány szerint 20 terelőelemként alakítottunk ki.

A 3. ábrán láthatjuk, hogy mindegyik δ helyzetű 20 terelőelem a következő 20 tereiőeiemhez képest két átmérőben ellentétes saroknál van elrendezve annak érdekében, hogy Így egy teljes vagy egy részleges spirális vonalat határozzunk meg a köpeny belsejében.

A 4. ábra a 3. ábrán ábrázolthoz hasonló elrendezést mutat be azzal az eltéréssel, hogy egy B helyzetű 20 terelőelem és ugyanannak a spirálnak két ♦ > 0 « «

szomszédos terelőeleme között egy hosszanti terelőelem-mentes A helyzetű lemezsor van elrendezve.

Az 5. ábra a 4. ábrához hasonló példaszenntí elrendezést mutat de itt minden B helyzetű 20 terelőetem el van választva a szomszédos 20 terelőelemtől, amely ugyanabban a spirálban helyezkedik el, egy átmérőirányú tereiőetem-mentes A helyzetű lemezsorral. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben a kialakításban a két szomszédos 20 terelőelem közötti tengelyirányú távolság nagyobb, mint a 3. és a 4. ábrán bemutatott elrendezések esetében.

Egy teljes maíembéíésben. a 20 tereiőeíemek száma 5 % és 15 % közöl változhat a béiéslemezek teljes számához viszonyítva.

A 6. ábra egy 4 m átmérőjű és 10 m hosszú malom palástjának teljes felépítését mutatja. A 20 tereiőeíemek spirálisan vannak elrendezve a malomban a 3. ábrán látható elrendezésnek megfelelően. Egy ilyen DIN szabványnak megfelelő perforált malomban negyven béiéslemez van elrendezve a kerület mentén és negyven béléslemez a malom hosszában is, összesen tehát 1600 béiéslemez. Ha 10 %-nyi 20 terelőelemet alkalmazunk, vagyis százhatvan darabot, akkor ezek négy 1. 2, 3, 4 spirálban vannak elrendezve, ahol mindegyik 1. 2, 3, 4 spirálban negyven 20 terelöelem van a malomban. Ezek az 1, 2, 3, 4 spirálok a 6. ábrán sematikusan vannak ábrázolva.

Lehetőség van arra Is, hogy módosítsuk a távolságot az egymás melletti 1, 2, 3, 4 spirálok között a malom hossza mentén. Például lehetőség van arra is, hogy az 1, 2, 3, 4 spirálokat közelebb húzzuk egymáshoz a malom kimenetének irányában, vagyis úgy, hogy itt több 20 terelöelem lesz.

9Ahogy a malom forog, a 20 a terepelemek belemerülnek az adagba, mint az eke a barázdába, és dőlésszögük egy átmérőben lévő síkhoz viszonyítva a 20 tereiöelemek spirális alakú elhelyezkedésének következtében kiemeli az őrlőtesteket és a malom vége felé továbbítja. Az őrlőadag így a malom hossztengelyéhez képest kb. 0,5 és 2* közötti szögben hajlik.

Ennek az az eredménye, hogy a malom bemeneténél mért tőltésfok kissé kisebb, mint az, amelyet az ődőkamra kimeneténél mérünk.

A legnagyobb őrlőtestek ennek folytán gyorsabban mozognak, mint a kisebb őrlőtestek az örlőadag alján a malom végétől annak bemenete irányába. Az őrlőtestek ilyen osztályozási eljárása rendkívül hatékony. További előnye is van, mivel a tőltésfok nő a bemenettől a kimenet irányába. Természetesen ismert az is, hogy a legjobb őrlési hatásfok akkor érhető el, ha az őrlőtestek közötti hézagok (többe-kevésbé 41 %) ki vannak töltve anyaggal, és hogy ha az öriendö anyag a malmon át vándorolva „felfúvódik” (ami azt jelenti, hogy látszólagos sűrűsége csökken). Ez a hatás is fokozza a malom kimeneténél mért nagyobb töítésfokot, és ezzel optimalizáljuk az őrlés hatásfokát.

További előny az, hogy az öriendö anyag gyorsabban nyomul előre a malmon át, és a 20 terepelemeknek köszönhetően, jobb a keveredés az őrlőtestek és az öriendö anyag között.

Ahogy fentebb már említettük, az 1. és 2. ábrákon látható 20 terelöelem egyetlen darabból áll, amelyet öntéssel állítottunk elő. A továbbiakban egy több részből álló 30 terepelemet ismertetünk a további ábrákra hivatkozva.

A 7. ábrán látható, több részből álló 30 terelöelem 38 bordával van ellátva, amely megfelel az 1. ábrán látható 28 bordának, de alaprészénél 34 alapír χ Φ r « φ * Λ »

testtel van ellátva, amely az ábrázolt kiviteli alakban négyszög alakú, A 34 alaptest és a 36 tereioborda egyetlen darabot alkot, amelyet öntéssel hoztunk létre, de amely elkülönül a 32 alaplemeztől. Á 32 aiapiemezen 40 nyílás van kialakítva, amely kiegészítő módon idomul a 34 alaptest körvonalához és amely körbeveszi az ebbe beilleszthető 34 alaptestet.

Ahogy az a 8, és 9. ábrákon ís látható, a 34 alaptest és a 32 alaptémazen kialakított 40 nyílás egymást kiegészítő csonkakúp keresztmetszetű, ami azt jelenti, hogyha a 34 alaptestet a 32 alaplemezben kialakított 40 nyílásba helyezzük és 38 rögzítő nyílása révén rögzítjük a malom köpenyéhez, a 32 alapíemez a 34 alaptest segítségével a helyén marad és nincs szükség további rögzítésre a palásthoz.

Egy előnyös kiviteli alakban 42 vakbetéteket alkalmazunk, amelyek a 10. és 11. ábrákon láthatók. Ezek a 42 vakbetétek egész pontosan ugyanolyan alakúak és ugyanolyan keresztmetszetüek, mint a 7.--9. ábrákon bemutatott 34 alaptestek, de nincsenek rajtuk 38 terelöbordák. Ezeket az elemeket a 32 alaplemezekben lévő 40 nyílásokban helyezzük el, hogyha erre szükség van azért, hogy tetszőleges módon eltávolltsunk néhány olyan 30 terelóelemet, amelyek a

7. - 9. ábrákon láthatók. Mindehhez tulajdonképpen csak arra van szükség, hogy a 34 alaptestből kicsavarjuk a csavart és eltávolítsák 38 bordájával együtt, és a helyét újra kitöítsük 42 vakbetéttei, majd az utóbbit odacsavarozzuk a rajta kialakított 44 központi nyíláson át a malom palástjához.

Továbbá lehetséges az is, hogy bizonyos számú olyan 32 alaplemezt alkalmazzunk, amelyek 42 vakbetéttel vannak ellátva, lehetővé téve, hogyha szükség van rá, hogy átalakítsuk az alapiemezt 30 tereíoeíemmé ügy, hogy ki-

-11 ....

cseréljük a 42 vakbetétet, egy 38 bordával és 34 alaptesttel Lehetővé válik így, hogy szükség esetén növeljük vagy csökkentsük a 30 tereíöelemek számát és hogy megváltoztassuk a 30 terepelemek helyzetéből adódó belső elrendezést.

A különböző ábrákon bemutatott 26, 36 terelőbordák, ferdén levágott 28 peremük miatt csak olyan malomban alkalmazhatók, amelyek az 1. és a 3. - 6. ábrákon bemutatott Irányban forognak. Egy olyan malomban, amely az ellenkező irányban forog, csak azok a 28, 38 tereíöelemek alkalmazhatóak, amelyek szimmetrikusak az ábrán láthatóra.

Kísérleti munkahelyeken végrehajtott fesztekkel Igazoltuk, hogy a DIN szabványnak megfelelő perforált malom esetében, amely olyan lemezekkel van ellátva, amelyek kerületmenti ive 314,18 mm hosszú és hosszúságuk 250 mm a malom hossztengelyének irányában, kielégítő mennyiségű, illetve számú lemezt cseréltünk ki 20 terepelemekre, ahol ha ez a lemezek számának ±10 %~a volt.

Ez a szám azonban mindazonáltal a malom működési feltételeinek függvényében változhat:

a) a malom alacsony töltésfokának esetében (± 20 %) a. 20, 30 terelőetetnek száma nagyobb, amikor a kritikus sebesség százalékában kifejezett sebesség alacsony. A kritikus sebesség a malomnak az a forgási sebessége, amelynél a. centrifugális erő fellép és ezt a sebessé4? 3 get a ·~™ kifejezéssel határozhatjuk meg, amelynek mértékegysége v D fordulattperc, D a malom átmérőjét jelenti méterben. A DIN szabvány.... 12 nak megfelelő perforált malom esetében, amelynél a lemezek mérete 314,6 mm x 258 mm. a következő értékeket kaptok:

- 55-65 % Ver (kritikus sebesség): a terelőelemek száma mintegy %:

- 65 - 75 % Ver: a terelőelemek száma kb. 8 %;

- 75 - 85 % Ver: a terelőelemek száma kb. 7 %.

b) ± 38 %-os töltésfok mellett a következő értékeket kaphatjuk:

- 55 és 85 % közötti Ver: a tereloelemek száma kb. 11 %;

- 65 és 75 % közötti Ven a terelőelemek száma kb. 10 %;

- 75 és 85 % közötti Ver: a tereloelemek száma kb. 9 %.

o) ± 40 %-os töltőttségi fok mellett a következő értékeket kaphatjuk:

- 55 - 65 % Vcr-ig: a terelőelemek száma kb. 13 %:

-· 85 - 75 % Ver: a tereloelemek száma mintegy 11 %;

- 75 és 85 % Ver között: a tereloelemek száma kb. 10%.

A 20, 30 terelőelemek magassága lényegében a malom átmérőjének függvénye. Csak a példa kedvéért:

-· 1,5 és 2,5 m között: ± 108 mm magasságban;

- 2,6 és 3,6 m átmérő között: + 208 mm magasságban;

- 3,7 és 4,8 m átmérő között: ± 250 mm magasságban;

- 4,9 és 6,2 m között: ± 300 mm magasság.

Meg kell jegyeznünk, hogy ha a 20, 30 tereloelemek magassága no, akkor számuk csökkenthető.

♦ * e φ ♦ φ ·> * »φφ ♦>» φ «« φφ * * * « *φ> * *♦ ♦ ** *♦♦

A szabványos 22 alaplemezek adagos vastagsága általában ± 40 mm, ami DIN szabvány szerinti 22 alaplemezre vonatkozik (314,18x250 mm), amelynek súlya kb. 24 kg. Abban az esetben, hogyha a 7. 9. ábrákig látható összetett 30 tereiőelemeket alkalmazzuk, egy 38 terelőborda és egy 34 alaptest együttesen maximum 25 kg. Következésképpen az ilyen bélés felszerelése ergonómiai és biztonságtechnikai nézőpontból nem jelent hátrányt.

A találmánynak megvan az a további előnye is, hogy rendkívül sokat lehet megtakarítani a bélés m² súlyából. Egy második őriokamra esetében, amely 4,8 m átmérőjű és 10 m hosszú, ez a következőképpen alakul:

- a béléssel ellátandó felölet 150,3 m²;

- a szabványos osztályozó bélés súlya 465 kg/m², amely összesen 70 122 kg;

- a találmány szerinti bevonat súlya 10 %-os terelőelem alkalmazás mellett 350 kg/m², összesen 52 800 kg.

Az ős tást érünk el majdnem 25 %-os

Ha szükségessé válik, hogy a lemezek 15 %-át 20, 30 terelőelemként alakítsuk ki, a m² súly 368 kg lenne, amely összességében ± 55 200 kg-ot jelent, ami még Így is kb. 20 %-os súlymegtakaritás. Egy szabványos osztályozó bélés esetében az a probléma, hogy a malmot meghajtó motornak nem teljes teljesítményét tudjuk kihasználni, néha érzékelhető. Ez pedig a bélésfestek átlagos vastagságának a következménye, amelyek csökkentik a malom hasznos belső térfogatát.

- 144,8 m átmérőjű és 14,3 m munksbosszúságú malom esetében, amely 14,48 fordulat/perc sebességgel forog (ami a kritikus sebesség 75 %-a), 30 %~ -os örlotesf töltettel és 4,3 m hasznos hosszal az első kamrában, valamint 10 m hasznos hosszal a második kamrában, a következő eredményeket kapjuk:

- a szabványos osztályozó bélés átlagos vastagsága 87 mm;

- 20, 30 tereioelemekkei együtt az új bélés átlagos vastagsága 44 mm:

és

- a szabványos osztályozó bélés esetében felvett teljesítménynek a második kamrára eső része 3256 kWh;

- erre a második kamrára vonatkoztatott felvett teljesítmény az új bélés kialakítása mellett 3451 kWh, ami 8 %-os növekedést jelent.

Az egész malomra vetítve, vagyis a két kamrára, azt az eredményt kapjuk, hogy amikor a második kamrában szabványos osztályozó lemezek vannak , a teljes teljesítmény 4754 kWh. Ezzel szemben, amikor a második kamrát áz üj béléssel látjuk eb a teljes felvett teljesítmény 4949 kWh, ami 4 %-os kedvező különbséget jelent, amelynek eredményeként 4 %-kal nő az áramlási sebesség is.

A 12, és 13. ábrák a malom palástjának egy részét ábrázolják, amely olyan kiviteli alakkal van felépítve, amelyben a B helyzetű lemezek 20, 30 terelőelemei az előző ábrákon bemutatott kiviteli alakoknál megfigyelhető iránnyal ellentétesen vannak orientálva. Míg a 28, 36 terelobordék is 5 és 25” közötti szöggel dőlnek az átmérő síkjára, ez a dőlés a 12. és 13. ábrákon a malom kimenetének irányában értendő vagyis az átellenes oldal felé, ha a forgás irányában nézzük, amely szintén a ferdén levágott 28 peremű, ami viszont a malom kimenete felé néz. A 20; 30 terelőelemek Is ferdén te vannak vágva a 26, 36 terelöbordának azon a felületén, amely a malom kijárata felé néz, ahelyett, hogy az ellenkező oldalon lennének levágva, mint ahogy az előző kiviteli alakokat ábrázoló ábrákon látjuk. A különböző B helyzetű 20, 30 terelőelemek kölcsönös elrendezése szintén spirális konfigurációt mutat, dőlésük azonban változhat a 12. és 13, ábrákon látottakhoz képest.

A 12, és 13. ábrákon látottak szerint kialakítod maíombélésseí végzett tesztek során meglepődve tapasztalhatjuk, hogy az odotestek osztályozása legalább olyan eredményes mint az előző kiviteli alakok esetében. Ebből arra következtethetünk, hogy az osztályozási hatás tekintetében a 20, 30 terelőelemek spirális elrendezése a malom hosszában legalább annyira fontos, mint az, hogy az egyes 20, 30 terelőelemek melyik irányba dőlnek a malom átmérősíkjához képest.

A 12. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a B helyzetű terelőelemek kölcsönös elrendezése ugyanolyan, mint a 3. ábrán láthatónál, és a létrehozott spirálisok elrendezése is durván megegyezik azzal.

A 13. ábrán látható kiviteli alak esetében a spirális nem annyira meredek, mint a 12, ábra esetében. Ezért a B helyzetű 20, 30 terelőelemek párba vannak csoportosítva az egymást követő szomszédos gyűrűkön. Annak érdekében, hogy spirális konfigurációt alakítsunk ki, az ugyanezen a gyűrűn elhelyezkedő szomszédos két B helyzetű 20, 30 terelőelem 26, 36 terelőbordái úgy vannak elrendezve, hogy az egyik a 20, 30 terelőelem bemeneti oldalán, és a másik a 20, 30 terelőelem kimeneti oldalán van elrendezve.

»♦ χ »

-16Mondanunk som keli, hogy a 12. és 13. ábrán látható 20, 30 terelőelemek akár egy darabból öntött alkatrészek is lehetnek, ahogy az 1. és 2. ábrákon is látható, vagy összetett alkotóelemek, ahogy az a 7. - 11. ábrákon látható. Ehhez hasonlóan, a 12. és 13. ábrán látható 26, 36 tereiőbordák munkafelölete (amely ekkor az a felület, amely a malom bemeneti oldala felé néz) megmunkálható vagy kérgesithető annak érdekében, hogy növeljük ellené llóképességét.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Palástbélés örtendö anyag és őbötestek befogadására alkalmas hengeres palásttal ellátott forgó csőmatem számára, amelyben a palástbélés egymás mellett elrendezett egyedi béiéstestekből kialakított gyűrűkből van kiképezve, azza//©//e#nezve, hogy a béléstestek egy része terelőetemként (20, 30) van kialakítva, amelyen terelőborda (26, 36) van elrendezve, továbbá a terelőborda (26, 36) egyik széle a hengeres palásthoz rögzíthető alapiemezhez (22, 32) van csatlakoztatva, továbbá a rögzített terelőborda (26, 36) síkja és a malom átmérősíkja között 25^o~nál kisebb szög van, valamint a hengeres palásthoz rögzített terelőeiemekböl (20, 30) spirális elrendezés van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti palástbélés, azzalye/femezve, hogy a terelőelemek (20, 30) terelöbordái (26, 36) a malom átmérosíkjáboz viszonyítva 5 - 26° közötti szögben vannak elrendezve.
3. 3. Az 1. - 2. igénypontok bármelyike szerinti palástbélés, azzalje//emezve, hogy a tereiőborda (26, 36) élés peremet (28) képezően, ferdén le van csonkítva, a leosonkltás felülete a malom bemeneti vége felé nézőén van elrendezve,
4. 4.. A 3. igénypont szerinti palástbélés, azzal /elemezve, hogy a tecsonkítás a terelőbordának (26, 36) a malom bemeneti oldala felé néző felületén van kialakítva.

   ·♦.♦ « « «>

   » * ♦ « »« « 9 δ, A 3, - 4, igénypontok bármelyike szerinti palástbélés, azzal jellemezve, hogy a terelőborda (26, 36) lecsonkított felülete az őriendő anyag áramlási irányával (D) ellentétes irányba nézőén ven elrendezve.
5. 6. A 3. igénypont szerinti palástbélés, ezzel jellemezve, hogy a lecsónkitás a terelobordának (26, 36) a malom kimeneti oldala felé néző felületén van kialakítva.
6. 7. A 3. - 6. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés, azzal jellemezve, hogy a terelőborda (26, 36) lecsonkított felülete az őriendő anyag áramlási irányba (D) nézőén van elrendezve.
7. 8. Az 1.- 7. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés, azzal jellemezve, hogy a terelőborda (26) az alaplemezzel (22) egyetlen egységként van kialakítva és azzal egybe van öntve.
8. 9. Az 1, - 7. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés, azzal jellemezve, hogy a terelőelem (30) összetett darab, amely alaptesthez (34) csatlakoztatott tereiöhordáből (38) van kialakítva, és az alaptest (34) az alaplemezben (32) kialakított, az alaptest (34) alakjának megfelelő nyílásban (40) van elrendezve.
9. 10. A 9, igénypont szerinti palástbéiés, azzal jellemezve, hogy az alaptest (34) és a nyílás (40) komplementer csonkakúp alakúak, és az alaplemez (32) az alaptesttel (34) van a malom hengeres palástjához reteszelve.
10. 11. A 9, - 10. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés. azzal jellemezve, hogy az alaplemezek (32) egy részének nyílásában (40) a terelőborda (36) alaptestének (34) alakjával egyező alakú vakbetétek (42) vannak elrendezve.

    A X *·» W**.« _νφφ>' * *· V < « « $ « φτ <«· φ** ΦΦ» £ ♦♦♦» φ φ * φ »Φ* * »· Φ«* ΧΜΛ

    1912. Αζ 1.-11. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés, ezzel mezve, hogy a tereiobordák (26, 36) munkafelülete és pereme (23) a kopással szembeni ellenállási növelő kerámia bevonattal van ellátva.
11. 13. Forgó csőmalom, amelyben az 1.-12. igénypontok bármelyike szerinti palástbéiés van elrendezve,