HU227286B1 - Carbon fiber precursor fiber bundle and process for making it - Google Patents

Carbon fiber precursor fiber bundle and process for making it Download PDF

Info

Publication number
HU227286B1
HU227286B1 HU0301420A HUP0301420A HU227286B1 HU 227286 B1 HU227286 B1 HU 227286B1 HU 0301420 A HU0301420 A HU 0301420A HU P0301420 A HUP0301420 A HU P0301420A HU 227286 B1 HU227286 B1 HU 227286B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fiber bundle
carbon fiber
bundle
monofilament
weight
Prior art date
Application number
HU0301420A
Other languages
English (en)
Inventor
Katsuhiko Ikeda
Masakazu Hoshino
Takayoshi Yamamoto
Aritaka Shimotashiro
Masashi Okamoto
Toshihiro Makishima
Original Assignee
Mitsubishi Rayon Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from JP2000190150A external-priority patent/JP4332285B2/ja
Priority claimed from JP2000201535A external-priority patent/JP3892212B2/ja
Application filed by Mitsubishi Rayon Co filed Critical Mitsubishi Rayon Co
Publication of HUP0301420A2 publication Critical patent/HUP0301420A2/hu
Publication of HUP0301420A3 publication Critical patent/HUP0301420A3/hu
Publication of HU227286B1 publication Critical patent/HU227286B1/hu

Links

Classifications

    • DTEXTILES; PAPER
    • D01NATURAL OR MAN-MADE THREADS OR FIBRES; SPINNING
    • D01FCHEMICAL FEATURES IN THE MANUFACTURE OF ARTIFICIAL FILAMENTS, THREADS, FIBRES, BRISTLES OR RIBBONS; APPARATUS SPECIALLY ADAPTED FOR THE MANUFACTURE OF CARBON FILAMENTS
    • D01F9/00Artificial filaments or the like of other substances; Manufacture thereof; Apparatus specially adapted for the manufacture of carbon filaments
    • D01F9/08Artificial filaments or the like of other substances; Manufacture thereof; Apparatus specially adapted for the manufacture of carbon filaments of inorganic material
    • D01F9/12Carbon filaments; Apparatus specially adapted for the manufacture thereof
    • D01F9/14Carbon filaments; Apparatus specially adapted for the manufacture thereof by decomposition of organic filaments
    • D01F9/20Carbon filaments; Apparatus specially adapted for the manufacture thereof by decomposition of organic filaments from polyaddition, polycondensation or polymerisation products
    • D01F9/21Carbon filaments; Apparatus specially adapted for the manufacture thereof by decomposition of organic filaments from polyaddition, polycondensation or polymerisation products from macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D01F9/22Carbon filaments; Apparatus specially adapted for the manufacture thereof by decomposition of organic filaments from polyaddition, polycondensation or polymerisation products from macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds from polyacrylonitriles
    • DTEXTILES; PAPER
    • D01NATURAL OR MAN-MADE THREADS OR FIBRES; SPINNING
    • D01FCHEMICAL FEATURES IN THE MANUFACTURE OF ARTIFICIAL FILAMENTS, THREADS, FIBRES, BRISTLES OR RIBBONS; APPARATUS SPECIALLY ADAPTED FOR THE MANUFACTURE OF CARBON FILAMENTS
    • D01F6/00Monocomponent artificial filaments or the like of synthetic polymers; Manufacture thereof
    • D01F6/02Monocomponent artificial filaments or the like of synthetic polymers; Manufacture thereof from homopolymers obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D01F6/18Monocomponent artificial filaments or the like of synthetic polymers; Manufacture thereof from homopolymers obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds from polymers of unsaturated nitriles, e.g. polyacrylonitrile, polyvinylidene cyanide
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913Rod, strand, filament or fiber
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2918Rod, strand, filament or fiber including free carbon or carbide or therewith [not as steel]
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2922Nonlinear [e.g., crimped, coiled, etc.]
    • Y10T428/2924Composite
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2929Bicomponent, conjugate, composite or collateral fibers or filaments [i.e., coextruded sheath-core or side-by-side type]
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2913Rod, strand, filament or fiber
    • Y10T428/2933Coated or with bond, impregnation or core
    • Y10T428/2964Artificial fiber or filament
    • Y10T428/2967Synthetic resin or polymer

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Textile Engineering (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Artificial Filaments (AREA)
  • Inorganic Fibers (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Chemical Or Physical Treatment Of Fibers (AREA)

Description

A találmány tárgya szénszálprekurzor szálköteg, amely akrilnitril-alapú polimerből álló monofilamenseket tartalmaz, és amely szálerősített kompozit anyagokban erősítőanyagként felhasználható szénszálköteg előállítására alkalmazható.
Ez a bejelentés a 2000-190150 számú és a 2000-201535 számú japán szabadalmi bejelentésen alapul, melyeknek tartalma hivatkozás révén a leírás részét képezi.
A szénszálakat, üvegszálakat, aramidszálakat és ehhez hasonlókat szálerősített kompozit anyagokban alkalmazzák. A fent említettek közül a szénszál tulajdonságai a legkiválóbbak, ami a relatív szilárdságot, relatív rugalmassági moduluszt, termikus ellenállást, kémiai ellenállást és ehhez hasonlókat illeti, és ezeket olyan szálerősített kompozit anyagokban alkalmazzák, amelyeket sporteszközökben - például golfütőnyelekben vagy horgászbotokban használnak -, de ezenkívül szokásos ipari alkalmazásokban - például repülőgépekben és ehhez hasonlókban - is alkalmaznak. Az ilyen szálerősített kompozit anyagokat például az alábbi eljárás szerint állítják elő.
Kezdetben a hőstabilizálási (oxidációs) eljárásban a szénszálprekurzor szálköteget - amely akrilnitril-alapú polimer monofilamensekből áll - 200-300 °C-on egy oxidálógáz, például levegő hatásának teszik ki, és így tűzálló szálköteget kapnak. Ezt követően a karbonizációs szakaszban a tűzálló szálköteget 300-2000 °C-on inért atmoszférában karbonizálják, és így szénszálköteget kapnak. Ezt a szénszálköteget szükség szerint feldolgozhatják szövött anyagokká és ehhez hasonlókká, melyeket ezután műgyantával impregnálnak és egy előre meghatározott alakúra alakítanak a szálerősített kompozit anyag előállítása során.
A szénszálköteg előállítására alkalmazott prekurzor szálkötegnek nagymértékben tömörnek (összeállónak) kell lennie, hogy az oxidációs eljárás során a szálköteget alkotó monofilamensek ne bomoljanak fel és kuszálódjanak össze a szomszédos szálkötegekkel, vagy alternatív esetben ne tapadjanak hozzá a hengerekhez. Azonban a nagymértékben tömör prekurzor szálkötegből előállított szénszálkötegnél az a probléma, hogy ezt nagyon nehéz műgyantával impregnálni éppen a nagy tömörség miatt.
Ezen túlmenően a szénszálkötegből szövéssel előállított szénszálszövetnek lehetőség szerint kevés réssel kell rendelkeznie, hogy a műgyantával történő impregnálás során elkerülhető legyen a műgyantában üregek kialakulása. Emiatt egy kábelszétterítési eljárást végeznek a szövés közben vagy az után. Ugyanakkor a rendkívül tömör prekurzor szálkötegből kapott szénszálköteg esetében az a probléma, hogy a kábel szétterítés rendkívül nehéz, éppen a nagy tömörség miatt.
A 2000-144521 számon közzétett nem vizsgált japán szabadalmi bejelentésben egy olyan prekurzor szálköteget ismertetnek, amelynek nagy a tömörsége, és amelyből jó kábelszétteríthetőséggel rendelkező szénszálköteget lehet előállítani. Az ismertetett szálköteg egy akrilnitril-alapú szálköteg, amely legalább 95 tömeg% akrilnitrilt tartalmazó akrilnitril-alapú polimerekből áll, és amelynek teljes szálfinomsága legalább 30 000 denier és 2-15 lényegében folyamatos redővel rendelkezik, melyek mindegyike 0,5-1,0 pm magasságú és amelyek a szálköteg felületének hosszanti irányában terjednek ki, és a szálkötegnek a szál tömegére vonatkoztatott jód abszorpciója 0,5-1,5 tömeg%.
Ezt a prekurzor szálköteget a szálképző oldatból extrudálással állítják elő, ahol a szálképző oldat egy szerves oldószert és egy akrilnitril-alapú polimert tartalmaz, egy szerves oldószer vizes oldatát tartalmazó első koagulálófürdőben, amely a szerves oldószert 50-70 tömeg% mennyiségben tartalmazza, és hőmérséklete 30-50 °C, így szilárd szálakat állítanak elő. A szilárd szálakat ezután a szálképző oldat lineáris extrúziós sebességének legfeljebb 0,8-szeresével felcsévélik az első koagulálófürdőből. Ezt követően a szilárd szálakat egy második koagulálófürdőbe vezetik, amely egy szerves oldószer vizes oldatát tartalmazza, ahol a szerves oldószer koncentrációja 50-70 tömeg%, és az oldat hőmérséklete 30-50 °C, és ezeket 1,1-3,0-szeres sebességgel megnyújtják, ezáltal kapják a prekurzor szálköteget.
Azonban ennek a prekurzor szálkötegnek a tömörsége és az ebből előállított szénszálköteg kábelszétteríthetőségi képessége nem megfelelő. Ezen túlmenően a szénszálból szövött anyagnak egyenletes textúrával kell rendelkeznie, és csak néhány hézag megengedett, tehát a szénszálkötegnek nagyon terjedelmesnek kell lennie.
Ezért tehát olyan szénszálprekurzor szálkötegre van szükség, amely nagymértékben tömör, a karbonizálási eljárásban kitűnő a feldolgozhatósága, és amely olyan szénszálköteget szolgáltat, melynek kitűnő az impregnálhatósága és kitűnő a kábelszétteríthetősége, valamint nagy a szilárdsága és nagy a terjedelmessé9θ·
Ezen túlmenően, ami a szénszálból előállított szövetet illeti, miután nagy igény van a kedvező külső megjelenésre, valamint a könnyű kezelhetőségre, a fentiek mellett a szénszálnak még jó „fedőképességgel” is kell rendelkeznie. Ahhoz, hogy együtt tudjuk biztosítani a fent említett jó műgyantával impregnálhatóságot, a jó kábelszétteríthetőséget, a jó fedőképességet a szövet előállításakor, a szénszálkötegnek nagyon terjedelmesnek kell lennie. Ugyanis ahhoz, hogy tovább növeljük a műgyantával impregnálhatóságot, a kábelszétteríthetőséget és a fedőképességet, a szénszálköteg terjedelmességét kell tovább növelni.
Ennek megfelelően a találmány egyik célja olyan szénszálköteg előállítása volt, amely nagymértékben tömör, a karbonizálási eljárásban kitűnően feldolgozható, és képes egy olyan szénszálköteget szolgáltatni, amely műgyantával kitűnően impregnálható és a kábelszétteríthetősége is kitűnő, de emellett nagy szilárdsággal és nagy terjedelmességgel is rendelkezik.
Ezen túlmenően a találmány második tárgya olyan szénszálprekurzor szálköteg biztosítása volt, amelyből olyan szénszálköteg állítható elő, amely javított terjedelmességet mutat, emellett a legkiválóbb a műgyantá2
HU 227 286 Β1 val impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és szövet előállításakor a legkiválóbb a fedőképessége.
A találmány első megvalósításában egy olyan szénszálprekurzor szálkötegre vonatkozik, amely számos akrilnitril-alapú polimer monofilamenst tartalmaz, ahol a monofilamens keresztmetszeti hosszának és szélességének aránya (hosszúság/szélesség) 1,05-1,6 és az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyisége 500-4000 ppm.
A fent említett szénszálprekurzor szálköteg rendkívül tömör, és kitűnően feldolgozható karbonizáláskor. Ezen túlmenően az ebből kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatósága és a kábelszétteríthetősége kitűnő, ezen túlmenően nagy szilárdsággal és nagy terjedelmességgel rendelkezik.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálkötegben a monofilamensek szilárdsága előnyösen legalább 5,0 cN/dtex. Ennek eredményeképp a hőstabilizálás alatt a monofilamensek törésével képződő pelyhek mennyisége is lecsökken, amely viszont a karbonizáláskor a feldolgozhatóság növekedését okozza.
Ezen túlmenően a monofilamensek felületének középvonali átlagos magassága (Ra) a szénszálprekurzor szálkötegben előnyösen 0,01-0,1 pm. Ilyen módon tovább növelhető a szénszálprekurzor szálköteg karbonizáláskori feldolgozhatósága és tömörsége, és tovább növelhető a műgyantával impregnálhatóság, a kábelszétteríthetőség és a szilárdság az ebből kapott szénszálköteg esetében.
Ezen túlmenően a monofilamens felületének maximális magassága (Ry) a szénszálprekurzor szálkötegben előnyösen 0,1-0,5 pm. Ilyen módon a szénszálprekurzor szálkötegnek tovább növelhető a tömörsége és a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatósága javítható, valamint tovább növelhető az ebből kapott szénszál szálköteg műgyantával impregnálhatósága, a kábelszétteríthetősége és szilárdsága.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg további jellemzője, hogy a monofilamens számos olyan redőt tartalmaz, amely a monofilamens felületének hosszirányában helyezkedik el, és az egymással szomszédos helyi csúcsok közötti intervallum (S) 0,2-1,0 pm. Ilyen módon tovább növelhető a szénszálprekurzor szálköteg tömörsége és a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatósága, valamint tovább növelhető az ebből előállított szénszál szálköteg műgyantával impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és szilárdsága.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg víztartalma előnyösen nem nagyobb, mint 15 tömeg%. Ilyen módon a szálköteget alkotó monofilamensek könnyen összekeverhetők, ezáltal növelhető a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteget alkotó monofilamensek száma előnyösen legfeljebb 12 000. Ilyen módon növelhető a szénszálprekurzor szálköteg szálképzési sebessége. Ezen túlmenően még elérhető az egyenletes összekeveredés, melynek eredményeképp tovább növelhető az oxidációs eljárásban a feldolgozhatóság.
Az előbb felsoroltakon kívül a szénszálprekurzor szálköteg összekevertségi foka előnyösen 5/m-20/m. Ilyen módon tovább növelhető a szénszálprekurzor szálköteg feldolgozhatósága a karbonizálási eljárásban, amely viszont az ebből előállított szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát és kábel szétteríthetőségét javítja.
A találmány második megvalósítása szerint egy olyan szénszálprekurzor szálkötegre vonatkozik, amelyre az jellemző, hogy a folyadéktartalom aránya (HW) 40 tömeg% vagy több, és 60 tömeg%-nál kevesebb, ahol a HW folyadéktartalom-arányt a
HW (tömeg%)=(WT-W0)/W0x100 egyenlet alapján számítjuk ki, ahol W0 a szálköteg abszolút száraz tömege az olajozószer eltávolítása és abszolút száraz állapotra szárítás után és WT a szálkötegnek 20 °C hőmérsékleten zéró tenziónál 1 órán át tartó desztillált vízbe merítése után, majd 200 kPa nyomáson végzett kipréseléses dehidratálás után mért tömege.
Ebből a szénszálprekurzor szálkötegből előállított szénszálkötegnek javított a terjedelmessége és kiemelkedő a műgyantával impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és a szövet előállításakor a fedőképesség.
Ezen túlmenően a monofilamensek felületének középvonali átlagmagassága (Ra) a szénszálprekurzor szálkötegben előnyösen legalább 0,01 pm. Ilyen módon tovább növelhető a szénszálprekurzor szálköteg karbonizáláskori feldolgozhatósága és tömörsége, és tovább növelhető a műgyantával impregnálhatóság, a kábelszétteríthetőség és a fedőképesség szövet előállítása esetén.
Ezen túlmenően a monofilamens felületének maximális magassága (Ry) a szénszálprekurzor szálkötegben előnyösen legalább 0,1 pm. Ilyen módon a szénszálprekurzor szálkötegnek tovább növelhető a terjedelmessége és a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatósága javítható, ami viszont tovább növeli az ebből kapott szénszál szálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábelszétteríthetőséget és a fedőképesség szövet előállítása esetén.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg további jellemzője, hogy a monofilamens számos olyan redőt tartalmaz, amely a monofilamens felületének hosszirányában helyezkedik el, és az egymással szomszédos helyi csúcsok közötti intervallum (S) legalább 0,2, és nem nagyobb mint 1,0 pm. Ilyen módon fenntartható a szénszálprekurzor szálköteg jó feldolgozhatósága a karbonizálási eljárásban és tovább növelhető az ebből előállított szénszál szálköteg műgyantával impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és a fedőképesség szövet előállítása esetén.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg víztartalma előnyösen nem nagyobb mint 15 tömeg%. Ilyen módon a szálköteget alkotó monofilamensek könnyen összekeverhetők, ezáltal növelhető a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteget alkotó monofilamensek száma előnyösen legfeljebb
HU 227 286 Β1
000. Ilyen módon növelhető a szénszálprekurzor szálköteg szálképzési sebessége. Ezen túlmenően még elérhető az egyenletes összekeveredés, melynek eredményeképp tovább növelhető a hőstabilizálási eljárásban a feldolgozhatóság.
Az előbb felsoroltakon kívül a szénszálprekurzor szálköteg összekevertségi foka előnyösen 5/m-20/m. Ilyen módon megtartható a szénszálprekurzor szálköteg kitűnő feldolgozhatósága a karbonizálási eljárásban, és tovább növelhető az ebből előállított szénszálköteg műgyantával impregnálhatósága és a kábel szétteríthetősége és a fedőképesség szövet előállítása esetén.
A találmány harmadik megvalósítása szerint egy szénszálprekurzor szálkötegre vonatkozik, amelyre az jellemző, hogy a monofilamens keresztmetszeti hosszának és szélességének aránya (hosszúság/szélesség) 1,05-1,6 és az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyisége 500-4000 ppm és a folyadéktartalom aránya (HW) 40 tömeg% vagy több, és 60 tömeg%-nál kevesebb, ahol a HW folyadéktartalomarányt a fent említett módszer szerint határozzuk meg.
A fentiek szerint előnyös szénszálprekurzor szálköteg nagy tömörséget és kitűnő karbonizálási feldolgozhatóságot mutat, és alkalmas olyan szénszálköteg előállítására, amelynek kitűnő a műgyantával impregnálhatósága és a kábel szétteríthetősége, nagy szilárdság és nagy terjedelmesség mellett. Ezen túlmenően a fent bemutatott szénszálprekurzor szálkötegböl előállított szénszálkötegnek javított a terjedelmessége, emellett a legkiválóbb a műgyantával impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és a szövet előállításakor a fedőképessége.
Ezen túlmenően a találmány eljárást is biztosít a szénszálprekurzor szálköteg előállítására, ahol szilárd szálak előállításához egy szálképző oldatot - amely legalább 95 tömeg% akrilnitrilegységet tartalmazó akrilnitril-alapú polimert tartalmazó szerves oldószeres oldat - egy első koagulálófürdőben extrudálunk, amely egy szerves oldószer vizes oldata, ami a szerves oldószert 45-68 tömeg% mennyiségben tartalmazza, és hőmérséklete 30-50 °C;
a szilárd szálakat az első koagulálófürdőből a szálképző oldat lineáris extrúziós sebességének legfeljebb 0,8-szeresével felcsévéljük;
a szilárd szálakat egy második koagulálófürdőben amely egy szerves oldószer vizes oldata, amely a szerves oldószert 45-68 tömeg% mennyiségben tartalmazza és hőmérséklete 30-50 °C - nyújtott szálak előállításához 1,1-3,0-szeresére nyújtjuk, és a nyújtott szálakat azok megszáradása után gőzöléses nyújtással 2,0-5,0-szeresre nyújtjuk.
Az itt bemutatott találmány szerinti előállítási eljárással olyan szénszálprekurzor szálköteg állítható elő, amely a fent felsorolt kimagasló tulajdonságokkal rendelkezik.
Az ábrák rövid leírása
1. ábra: keresztmetszeti diagram, amely egy szénszálprekurzor szálköteg egy monofilamensének felületét mutatja a középvonali átlag magasság (Ra) magyarázatával;
2. ábra: keresztmetszeti diagram, ami egy szénszálprekurzor szálköteg egy monofilamensének felületét mutatja, a maximum magasság (Ry) magyarázatával;
3. ábra: keresztmetszeti diagram, ami egy szénszálprekurzor szálköteg egy monofilamensének felületét mutatja, a lokális csúcsok közötti intervallum (S) magyarázatával.
A továbbiakban a találmányt részleteiben példákon keresztül ismertetjük.
A szénszálprekurzor szálköteg első megvalósítása
Az első megvalósítás szerinti szénszálprekurzor szálköteg egy olyan kábel, amely számos akrilnitril-alapú polimerből álló monofilamenst tartalmaz.
Akrilnitril-alapú polimerként olyan polimer előnyös, amely legalább 95 tömeg% akrilnitrilegységet tartalmaz, ez elsősorban a fent említett szénszálprekurzor szálköteg hőkezelésével előállított szénszálköteg megfelelő szilárdságának eléréséhez előnyös. Az akrilnitril-alapú polimert akrilnitril és egy ezzel kopolimerizálható monomer polimerizációjával állíthatjuk elő szükség szerint redox polimerizációval vizes oldatban, szuszpenziós polimerizációban egy vegyes rendszerben és emulziós polimerizációval diszpergálószert alkalmazva.
A fent említett akrilnitrillel kopolimerizálandó monomert például az alábbi csoportból választhatjuk ki: (met)akrilát-észterek, például metil-(met)akrilát, etil(met)akrilát, propil-(met)akrilát, butil-(met)akrilát, hexil(met)akrilát és ehhez hasonlók; halogénezett vinilvegyületek, mint például vinil-klorid, vinil-bromid, vinilidén-klorid és ehhez hasonlók; savak, mint például metakrilsav, itakonsav, krotonsav, ezek sói és ehhez hasonlók; maleimid, fenil-maleimid, metakrilamid, sztirol, α-metil-sztirol, vinil-acetát; polimerizálható telítetlen monomerek, melyek szulfoncsoportot tartalmaznak, például sztirol-szulfonsav-szóda, allil-szulfonsav-szóda, β-sztirol-szulfonsav-szóda, metallil-szulfonsav-szóda és ehhez hasonlók; polimerizálható telítetlen monomerek, amelyek piridincsoportokat tartalmaznak, mint például 2-vinil-piridin, 2-metil-5-vinil-piridin és ehhez hasonlók.
A találmány szerinti akrilnitril-alapú polimer monofilamens szál keresztmetszeti hosszának és vastagságának aránya 1,05-1,6, előnyösen 1,1-1,3 és még előnyösebben 1,15-1,25. Amíg a hosszúság/szélesség arány a fent említett tartományon belül van, addig egyszerre teljesülhet a karbonizálásban a prekurzor szálköteg jó feldolgozhatósága és az ebből előállított szénszálköteg impregnálhatósága és a kábel szétteríthetősége. Amennyiben a hosszúság/vastagság arány kevesebb mint 1,05, a monofilamensek közötti rések lecsökkennek, amely az ebből előállított szénszálköteg esetében a műgyantával impregnálhatóság és a kábel szétteríthetőségének romlásához vezet. Ezen túlmenően a terjedelmesség is elégtelen lesz. Amennyiben a hosszúság/vastagság arány nagyobb mint 1,6, a szálköteg tömörsége lecsökken, amely viszont a karboni4
HU 227 286 Β1 zálási folyamatban a feldolgozhatóság romlását eredményezi. Ezen túlmenően a köteg szilárdsága és drasztikusan csökken.
A szál keresztmetszetének hosszának és vastagságának arányát az alábbi módon határozhatjuk meg.
Egy akrilnitril-alapú polimerből álló szálköteget a méréshez egy poli(vinil-klorid)-ból készült 1 mm belső átmérőjű csövön keresztül vezetünk, és ezt a minta előállításához kör alakú szeletekre vágjuk. Ezt követően az így kapott mintát egy SEM-minta tartójához rögzítjük, oly módon, hogy az akrilnitril-alapú polimerből készült szálak keresztmetszete felfele nézzen. Ezután a felületre körülbelül 10 nm vastagságban aranyat szórunk, és a szál keresztmetszetet ezután scanning elektromikroszkóppal (XL20, Phillips) 7,0 kV gyorsító feszültségnél és 31 mm mintatávolságnál vizsgáljuk. A monofilamensek szál keresztmetszetének hosszát és vastagságát ezután megmérjük, és a hosszúság/vastagság arányt egyszerűen a két mennyiség elosztásával határozzuk meg.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálkötegben a szilícium mennyisége 500-4000 ppm és előnyösen 1000-3000 ppm. Amíg a szilícium mennyisége a fent említett tartományban van, addig a prekurzor szálköteg egyszerre jól feldolgozható a karbonizálási eljárásban, és az ebből előállított szénszál szálkötegnek jó a műgyantával impregnálhatósága és a kábel szétteríthetősége. Amennyiben a szilícium mennyisége kevesebb mint 500 ppm, a szálköteg tömörsége lecsökken, amely viszont a karbonizációs eljárásban a feldolgozhatóságromlásához vezet. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is csökken. Amennyiben a szilícium mennyisége túllépi a 4000 ppm határt, a prekurzor szálköteg hőkezelése során a szilícium-dioxid erősen szóródik, amely a karbonizáció stabilitás jelentős romlásához vezet. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteget nehéz kibontani, ami viszont műgyantával impregnálhatóságot és a kábelszétteríthetőséget rontja.
Az előbbiekben említett kis mennyiségű szilícium a szénszálprekurzor szálköteg előállításakor alkalmazott szilikonalapú olajozószerből származik. A szilícium mennyiségét ICP atomemissziós spektrometriával lehet meghatározni.
A találmány szerinti akrilnitril-alapú polimer monofilamens szilárdsága előnyösen legalább 5,0 cN/dtex, még előnyösebben legalább 6,5 cN/dtex, és legelőnyösebben 7,0 cN/dtex. Amennyiben a monofilamens szilárdság kevesebb mint 5,0 cN/dtex, akkor nagy mennyiségű pehely képződik a karbonizációs eljárás alatt a szálak elszakadásakor, amely a karbonizációs feldolgozhatóság romlását eredményezi.
Az akrilnitril-alapú polimer monofilamens szilárdságát úgy határozzuk meg, hogy egy monofilamenst befogunk a mérőcellába és ezután húzóvizsgálattal 20,0 mm/perc elhúzási sebességgel mérjük a szakítószilárdságot (UTM II—20, K. K. Orientech).
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg olyan redőkkel rendelkezik, melyek a szálköteg felületén hosszanti irányban helyezkednek el a monofilamenseken. Ezeknek a redőknek a jelenléte biztosítja a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg kitűnő tömörségét és egy időben az ebből előállított szénszálköteg kitűnő műgyantával impregnálhatóságát és a kábel szétteríthetőségét.
A fent említett redők mélységét a középvonali átlagos magasság (Ra), a maximum magasság (Ry) és a lokális csúcsok közötti intervallum (S) mérőszámok határozzák meg.
A monofilamensek felületének középvonali átlagos magassága (Ra) a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg esetében előnyösen 0,01-0,1 pm, még előnyösebben 0,02-0,07 μίτι és legelőnyösebben 0,03-0,06 pm. A 0,01 pm-nél kisebb középvonali átlag magasság (Ra) a kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát és a kábel szétteríthetőségét rontja, és nem kielégítő terjedelmességhez vezet. Más részről a 0,1 pm-nél nagyobb középvonali átlag magasság (Ra) a szálköteg felületének növekedését eredményezi, amelynek következtében könnyen alakul ki statikus feltöltődés. Ennek következményeképp viszont a szálköteg tömörsége csökken. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is csökken.
Ahogy azt az 1. ábrán is bemutattuk, a középvonali átlagmagasságot (Ra) a durvasági görbéből az „m” középvonal irányában vett „L” hosszúságú standard mintaszakaszokon határozzuk meg, kiszámítva az m középvonaltól a tényleges mért felületig az eltérés (deviáció) abszolút értékét, majd kiszámítva ennek az átlagát. A középvonali átlagmagasságot (Ra) lézermikroszkóp segítségével mérjük.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg monofilamens felületének maximális magassága (Ry) előnyösen 0,1-0,5 pm, még előnyösebben 0,15-0,4 pm, és legelőnyösebben 0,2-0,35 pm. A 0,1 pm-nél kisebb maximális magasság (Ry) a kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságának és kábel szétteríthetőségének csökkenéséhez vezet, valamint elégtelen terjedelmességhez. Másrészt a 0,5 pm-nél nagyobb maximális magasság (Ry) a szálköteg felületének növekedéséhez vezet, melynek következtében statikus elektromosság könnyebben alakul ki. Ennek következményeképp a szálköteg tömörsége lecsökken. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is csökken.
Ahogy azt a 2. ábrán láthatjuk, a maximális magasságot (Ry) úgy határozzuk meg, hogy a durvasági görbéből az m középvonal irányában L standard hosszúságú mintaszakaszokon kiszámítjuk Rp (amely a minta középvonala és csúcsvonala közötti intervallumot jelenti) és Rv (amely a minta középvonala és völgyvonala közötti intervallumot jelenti) összegét. A maximális magasságot (Ry) lézermikroszkóppal mérjük.
Ezen túlmenően a szomszédos lokális csúcsok közötti intervallum (S) egy olyan paraméterként szolgál, amely meghatározza a redők közötti intervallumot, amely előnyösen 0,2-1,0 pm, még előnyösebben 0,3-0,8 pm és legelőnyösebben 0,4-0,7 pm. A 0,2 pmnél kisebb szomszédos csúcsok közötti intervallum (S) a kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatósá5
HU 227 286 Β1 gának és kábel szétteríthetőségének csökkenéséhez vezet, valamint elégtelen terjedelmességhez. Másrészt az 1,0 μΐη-nél nagyobb szomszédos lokális csúcsok közötti intervallum (S) a szálköteg felületének növekedéséhez vezet, melynek következtében statikus elektromosság könnyen alakul ki. Következésképp a szálköteg tömörsége lecsökken. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is csökken.
Ahogy azt a 3. ábrán láthatjuk, a szomszédos lokális csúcsok közötti intervallumot (S) úgy határozzuk meg, hogy a durvasági görbén az m középvonal irányában L standard hosszúságú mintaszakaszokon lemérjük az S-|, S2, S3,..., intervallumokat, majd ezen intervallumok átlagértékét képezzük. A szomszédos lokális csúcsok közötti intervallumot (S) lézermikroszkóppal határozzuk meg.
Ezen túlmenően a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg víztartalma előnyösen legfeljebb 15 tömeg%, még előnyösebben legfeljebb 10 tömeg% és legelőnyösebben legfeljebb 3-5 tömeg%. 15 tömeg%-nál nagyobb víztartalom nehézséget okoz a monofilamensek összekeverésénél, amikor a szálkötegbe az összekeverési eljárás során levegőt fuvatunk. Ez következésképpen a szálköteg könnyű átrendeződéséhez és a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság romlásához vezet.
A víztartalmat az alábbi egyenlet szerint határozzuk meg a szálköteg nedves állapotában mért w tömegből, és a szálköteg 105 °C-on 2 órán át forró levegő segítségével végzett szárítása után mért w0 tömegből.
Víztartalom (tömeg%)=(w-w0)x1 OO/wo
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteget alkotó monofilamensek száma a találmány szerint előnyösen nem nagyobb mint 12 000, még előnyösebben nem nagyobb mint 6000 és legelőnyösebben nem nagyobb mint 3000. Amennyiben a monofilamensek száma átlépi a 12 000-et, a kábel kezelhetősége és térfogata növekszik, amely viszont a szárítási terhelést oly módon növeli, hogy nagyobb szálképzési sebesség már nem lesz alkalmazható. Ezen túlmenően nehézzé válik az egyenletes összekeverés elérése, amely a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság romlását eredményezi.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg összekevertségi foka a találmány szerint előnyösen 5/m-20/m, és még előnyösebben 10/m-14/m. Amennyiben az összekevertségi fok nagyobb mint 5/m, a szálköteg könnyen átrendeződik, amely pedig a karbonizáláskor a feldolgozhatóság romlását okozza. A 20/m-nél nagyobb összekevertségi fok viszont az előállított szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságának és a kábel szétteríthetőségének a romlását eredményezi.
A szénszálprekurzor szálköteg összekevertségi foka egy olyan paraméter, amely azt mutatja, hogy a szálkötegben egy egyedülálló monofilamens hány alkalommal keresztezi a szomszédos monofilamenst 1 m távolságon. Ezt az összekevertségi fokot az úgynevezett „hook drop” eljárással határozzuk meg.
A szénszálprekurzor szálköteg második megvalósítása
A találmány második megvalósítása szerinti szénszálprekurzor szálköteg akrilnitril-alapú polimerből álló számos monofilamens által alkotott kábel. Akrilnitrilalapú polimerként ugyanazt a vegyületet alkalmazzuk, mint amelyet a szénszálprekurzor szálköteg előállításánál az első megvalósításnál ismertettünk.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg folyadéktartalom-arány legalább 40 tömeg% és kevesebb mint 60 tömeg%, előnyösen legalább 42 tömeg% és kevesebb mint 55 tömeg%, és még előnyösebben legalább 44 tömeg% és kevesebb mint 53 tömeg%. Amíg a folyadéktartalom arány a fent említett tartományban van, lehetséges a kapott szénszálkötegnek mind a terjedelmességét növelni, mind a prekurzor szálköteg karbonizációs eljárásban tapasztalható feldolgozhatóságát növelni. A 40 tömeg%-nál kisebb folyadéktartalom-arány a kapott szénszálköteg elégtelen terjedelmességéhez vezet, amely viszont hátrányosan befolyásolja a műgyantával impregnálhatóságot, a kábel szétteríthetőséget és a szövet előállításakor a fedőképességet. A 60 tömeg%-os vagy annál nagyobb folyadéktartalom arány a szálköteg tömörségének csökkenéséhez vezet, és rontja a karbonizációs eljárásban a feldolgozhatóságot. A szénszálprekurzor szálköteg folyadéktartalom-arányát az alábbi módon határozzuk meg.
Először a szénszálprekurzor szálakhoz tapadó olajozószert megfelelően eltávolítjuk vagy 100 °C-os forró vízzel vagy szoba-hőmérsékletű metil-etil-ketonnal (MEK) végzett mosással. Ezt követően a szénszálprekurzor szálköteget 105 °C-on 2 órán át szárítjuk, így abszolút száraz állapotú szálköteget kapunk. A szálköteg esetében mérjük a w0 száraz tömeget.
Az olajozószer ebben az esetben egy olyan olajos szerre vonatkozik, amelyet a szénszálprekurzor szálköteg előállításakor használunk. Ilyen olajos szerre példa a szilikonalapú olajos szerek, az aromás észteralapú olajos szerek, a poliéteralapú olajos szerek és ehhez hasonlók.
Ezt követően a szálköteget 20 °C-on zéró tenziónál 1 órán át desztillált vízbe áztatjuk, így a szálkötegbe vizet viszünk be. A szálköteget ebben a nedves állapotában hengerek között kipréseléssel dehidratáljuk 200 kPa nyomáson és 10 m/perc feltekercselési sebességgel. A kipréseléssel végzett dehidratálás után mérjük a szálköteg WT tömegét.
A szénszálprekurzor szálköteg HW folyadéktartalom arányát az alábbi egyenlet szerint számítjuk ki a Wo abszolút száraz tömegből és a WT tömegből, amit a kipréseléssel végzett dehidratálás után mértünk.
HW (tömeg%)=(WT-W0)/W0x100.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg olyan redőkkel rendelkezik, melyek a szálköteg felületén hosszanti irányban helyezkednek el a monofilamenseken. Ezeknek a redőknek a jelenléte biztosítja a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg kitűnő terjedelmességét.
HU 227 286 Β1
A fent említett redők mélységét a középvonali átlagos magasság (Ra) és a maximum magasság (Ry) határozzák meg.
A monofilamensek felületének középvonali átlagos magassága (Ra) a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg esetében előnyösen legalább 0,01 pm, még előnyösebben 0,02-0,5 μίτι, és legelőnyösebben 0,03-0,01 μηι. A 0,01 μΐτι-nél kisebb középvonali átlag magasság (Ra) a kapott szénszálköteg nem kielégítő terjedelmességhez vezet, ami viszont rontja a műgyantával impregnálhatóságot, a kábelszétteríthetőséget és szövet előállításakor a fedőképességet. Más részről a túlzott középvonali átlagmagasság (Ra) a szálköteg felületének növekedését eredményezi, amelynek következtében könnyen alakul ki statikus feltöltődés. Ennek következményeképp viszont a szálköteg tömörsége csökken, így a szálköteg a hőkezelése során könnyen felbomlik, ami a feldolgozhatóságot rontja karbonizáláskor. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is csökken.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg monofilamens felületének maximális magassága (Ry) előnyösen 0,1-0,5 μίτι, még előnyösebben 0,15-0,4 μπι, és legelőnyösebben 0,2-0,35 μπι. A 0,1 pm-nél kisebb maximális magasság (Ry) elégtelen terjedelmességhez vezet, ami viszont a kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságának és kábel szétteríthetőségének és szövet előállításakor a fedőképességnek csökkenéséhez vezet. Másrészt a túlzott maximális magasság (Ry) a szálköteg felületének növekedéséhez vezet, melynek következtében statikus elektromosság könnyebben alakul ki. Ennek következményeképp a szálköteg tömörsége lecsökken így a szálköteg a hőkezelése során könnyen felbomlik, ami a feldolgozhatóságot rontja karbonizáláskor. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is hajlamos csökkenni.
Ezen túlmenően a szomszédos lokális csúcsok közötti intervallum (S) egy olyan paraméterként szolgál, amely meghatározza a redők közötti intervallumot, amely előnyösen 0,2-1,0 pm, még előnyösebben 0,3-0,8 pm és legelőnyösebben 0,4-0,7 pm. A 0,2 pmnél kisebb szomszédos csúcsok közötti intervallum (S) kapott szénszálköteg elégtelen terjedelmességét okozza, ami viszont a műgyantával impregnálhatóság és kábelszétteríthetőség és szövet előállításakor a fedőképesség csökkenéséhez vezet. Másrészt az 1,0 pmnél nagyobb szomszédos lokális csúcsok közötti intervallum (S) a szálköteg felületének növekedéséhez vezet, melynek következtében statikus elektromosság könnyen alakul ki. Következésképp a szálköteg tömörsége lecsökken. Ennek következményeképp a szálköteg tömörsége lecsökken így a szálköteg a hőkezelése során könnyen felbomlik, ami a feldolgozhatóságot rontja karbonizáláskor. Ezen túlmenően a kapott szénszálköteg kötegszilárdsága is hajlamos csökkenni.
Ezen túlmenően a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg víztartalma előnyösen legfeljebb 15 tömeg%, még előnyösebben legfeljebb 10 tömeg% és legelőnyösebben legfeljebb 3-5 tömeg%. A 15 tömeg%-nál nagyobb víztartalom nehézséget okoz a monofilamensek összekeverésénél, amikor a szálkötegbe az összekeverési eljárás során levegőt fúvatunk. Ez következésképpen a szálköteg könnyű összekeveredéséhez és a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság romlásához vezet.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteget alkotó monofilamensek száma a találmány szerint előnyösen nem nagyobb mint 12 000, még előnyösebben nem nagyobb mint 6000 és legelőnyösebben nem nagyobb mint 3000. Amennyiben a monofilamensek száma átlépi a 12 000-et, a kábel kezelhetősége és térfogata növekszik, amely viszont a szárítási terhelést oly módon növeli, hogy nagyobb szálképzési sebesség már nem lesz alkalmazható. Ezen túlmenően nehézzé válik az egyenletes összekeverés elérése, amely a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatóság romlását eredményezi.
Ezen túlmenően a szénszálprekurzor szálköteg összekevertségi foka a találmány szerint előnyösen 5/m-20/m, és még előnyösebben 10/m-14/m. Amennyiben az összekevertségi fok nagyobb mint 5/m, a szálköteg könnyen átrendeződik, amely pedig a karbonizáláskor a feldolgozhatóság romlását okozza. A 20/m-nél nagyobb összekevertségi fok viszont az előállított szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságának és a kábel szétteríthetőségének a romlását eredményezi.
A szénszálprekurzor szálköteg harmadik megvalósítása
A találmány harmadik megvalósítása szerinti szénszálprekurzor szálkötegre az jellemző, hogy számos akrilnitril-alapú polimerből előállított monofilamenst tartalmaz, ahol a monofilamensek keresztmetszeti hosszúságának és szélességének aránya (hosszúság/szélesség arány) 1,05-1,6, az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyiség 500-4000 ppm, és a HW folyadéktartalom-arány - amit a fent említett módszer szerint határoztunk meg - legalább 40 tömeg% és kevesebb mint 60 tömeg%. A harmadik megvalósítás szerinti prekurzor szálköteg kombinálja mind az első és második megvalósítása szerinti prekurzor szálköteg tulajdonságait.
Eljárás szénszálprekurzor szálköteg előállítására
A következőkben eljárást ismertetünk a találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteg előállítására.
A találmány szerinti szénszálprekurzor szálköteget az alábbi módon lehet előállítani.
Először egy szálképző oldatot - amely egy szerves oldószer és egy akrilnitril-alapú polimer oldata - szálképző fejen keresztül egy első koagulálófürdőbe vezetünk, amely egy szerves oldószer vizes oldata, ami 45-68 tömeg% szerves oldószert tartalmaz, és hőmérséklete 30-50 °C a szilárd szálak előállításához. A szilárd szálakat ezután a szálképző oldat lineáris extrúziós sebességének legfeljebb 0,8-szeresével az első koagulálófürdőből feltekercseljük.
HU 227 286 Β1
Ezt követően a fent említett szilárd szálakat egy második koagulálófürdőben - amely egy szerves oldószer vizes oldata, ami 45-68 tömeg% vizes oldószert tartalmaz, és hőmérséklete 30-50 °C - 1,1-3,0-szeres sebességgel megnyújtjuk.
Ezután - amennyiben szükséges - a szálköteget nedvesen történő meleg nyújtással legalább háromszorosára nyújtjuk, amely szálköteg a második koagulálófürdőben végzett húzás után duzzadt állapotban van.
Az eljárás befejeztével a szálköteghez szilikonalapú olajozószert adunk, a szálköteget megszárítjuk majd újra 2,0-5,0-szeresére nyújtjuk gőzben végzett nyújtással.
A szálköteg víztartalmának beállítását hengerek segítségével végezzük. Ezután levegőt fújunk a szálkötegbe, hogy végrehajtsuk a szálak összekeverését, ezáltal szénszálprekurzor szálköteget állítunk elő.
A szálképző oldatban az akrilnitril-alapú polimerhez használt szerves oldószer lehet például dimetilacetamid, dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid és ehhez hasonlók. A fent említettek közül a dimetil-acetamid ideális, ugyanis kitűnő szálképzési jellemzőkkel rendelkezik, és minimálisak a hátrányos hatásai az oldószer hidrolízisének szempontjából.
Az első és a második koagulálófürdőt könnyedén előállíthatjuk azonos szerves oldószer koncentrációkat alkalmazva az első és a második koagulálófürdőben, ahol az első és második koagulálófürdőt állíthatjuk azonos hőmérsékletre vagy használhatjuk ugyanazt az oldószert, amely a szálképző oldatban szerepel az első és a második koagulálófürdőben. Ez azért is megfontolandó, mert igya szerves oldószert visszaforgathatjuk.
Ha a szálképző oldatban dimetil-acetamidban oldott akrilnitril-alapú polimert használunk, az első koagulálófürdő lehet dimetil-acetamid vizes oldata és a második koagulálófürdő lehet dimetil-acetamid vizes oldata azonos hőmérsékleten és azonos összetétellel, mint az első koagulálófürdő, így könnyen állítható elő 1,05-1,6 hosszúság/szélesség (szál keresztmetszet) arányú monofilamens.
Ezen túlmenően az első koagulálófürdőben és a második koagulálófürdőben a szerves oldószer koncentrációjának csökkentésével a szál keresztmetszetben nagy hosszúság/vastagság aránnyal rendelkező monofilamenseket állíthatunk elő. Másrészt, az első koagulálófürdőben és a második koagulálófürdőben a szerves oldószer koncentrációjának növelésével a szál keresztmetszetben 1,0-hez közeli hosszúság/szélesség aránnyal rendelkező monofilamenseket állíthatunk elő. Más szavakkal, amennyiben az első koagulálófürdőben és a második koagulálófürdőben a koncentráció a 45-68 tömeg%-on kívül esik, akkor nehezen állíthatók elő 1,05-1,60 hosszúság/szélesség aránnyal (keresztmetszetben) rendelkező monofilamensek.
A szálképző oldathoz egy olyan szálképző fejet alkalmazhatunk, amelynek a fúvókanyílásának az átmérője 15-100 μίτι, ilyen átmérőknél az akrilnitril-alapú polimerből mintegy 1,0 denier (1,1 dtex) szálfinomságú monofilamenseket tudunk előállítani, ez az akrilnitrilalapú polimerek esetében a standard monofilamens méret.
A szilárd szál feltekercselési sebességének/a furatokon kilépő szálképző oldat lineáris extrúziós sebességének az aránya úgy van beállítva, hogy az nem nagyobb, mint 0,8, akkor kitűnő szálképzési tulajdonságokat tarthatunk fenn.
Ebben a szénszálprekurzor szál előállítási eljárásban a szerves oldószer koncentrációja a szilárd szálak feltekercseléskor nagyobb, mint a szerves oldószer koncentrációja az első koagulálófürdőben. Ennek eredményeképp a szilárd szál egy félig koagulált állapotot vesz fel, azaz a szál csak annak felületén van koagulált állapotban, így ez a szilárd szál kitűnően nyújtható a második koagulálófürdőben.
Ezen túlmenően a szilárd szálat nyújtani lehet, amelyet az első koagulálófürdőből duzzadt állapotban tekercseltük fel, amikor az még koagulálóoldatot is tartalmaz, ezt a nyújtást levegőben végezhetjük. Azonban a korábbi eljárásban ismertetett második koagulálófürdőben végezve a szilárd szál nyújtását, tovább növelhető a szilárd szál koagulálódása. Ezen túlmenően a nyújtási eljárás hőmérséklete is könnyebben szabályozható.
Ami a második koagulálófürdőben lévő nyújtási arányt illeti, amennyiben ez az arány kevesebb mint 1,1, akkor lehetetlen egyenletesen orientált szálat előállítani, másrészt viszont, ha ez az arány nagyobb mint 3,0, akkor a monofilamensek könnyen törnek, ami viszont a szálképzés stabilitását csökkenti, és rontja a nyújthatóságot a későbbi nedves nyújtási eljárásban.
A második koagulálófürdőben végzett nyújtás után végzett nedves meleg nyújtásnak az a célja, hogy tovább növelje a szál orientációját. Ezt a nedves meleg nyújtást a megduzzadt szálon végezzük, a második koagulálófürdőben végrehajtott nyújtás után duzzadt állapotban, vagy vízzel permetezés közben vagy forró vízben. A nagy termelékenység szempontjából az az előnyös, ha a fentiekben ismertetett nedves forró nyújtást forró vízben végezzük. Továbbá, amennyiben ebben a nedves forró nyújtási eljárásban a nyújtási arány kisebb, mint 3,0, akkor a szál orientáció nem kielégítő.
Ezenkívül a duzzadt szálköteg duzzadási foka a nedves forró nyújtás után és a szárítást megelőzően előnyösen legfeljebb 70 tömeg%.
Más szavakkal, a 70 tömeg%-nál nem nagyobb duzzadási fokkal rendelkező duzzadt szálak a nedves forró nyújtás után és szárítás előtt egyenletesen orientált felületi réteggel és szálmaggal rendelkeznek. A szilárd szálak felcsévélési sebessége/a furatból kilépő szálképző oldat lineáris extrúziós sebessége arány csökkentésével az első koagulálófürdőben lehetőség van a szálnak egészen a belsejéig terjedő egyenletes orientálására, miután a szálképző oldatot az első koagulálófürdőben egyenletesen szállá koaguláltuk és ezt a szilárd szálat a második koagulálófürdőben megnyújtottuk. Ennek eredményeképp lehetséges a duzzadt szálköteg duzzadási fokát csökkenteni a nedves forró nyújtás után és a szárítás előtt 70 tömeg%-nál kisebb értékre.
HU 227 286 Β1
Másrészről viszont amennyiben a szilárd szál felcsévélési sebessége/a furatból kilépő szálképző oldat lineáris extrúziós sebessége arány az első koagulálófürdőben a szál előállítás során nagy, akkor az előbb említett koagulálófürdőben egyszerre megy végbe a koaguláció és a megszilárdult szálak nyújtása. Ennek eredményeképp a szálképző oldat koagulációja az első koagulálófürdőben nem lesz egyenletes. Ebből következik, hogy míg ha a második koagulálófürdőben nyújtást is végzünk, a megduzzadt szálköteg a nedves forró nyújtás után és a szárítás előtt még mindig nagymértékben duzzadt lesz, ilyen módon egészen a szál belsejéig egyenletesen orientált szálak előállítását nem lehet megvalósítani.
A szálköteg duzzadási foka egy numerikus érték, melyet az alábbi egyenlet segítségével számíthatunk ki a szálköteg duzzadt állapotában a hozzátapadt nedvesség centrifugában (15 perc, 3000 rpm) végzett eltávolítása után mérhető w tömegből, és az előző szálnak forró levegős szárítóban 105 °C-on 2 órán át végzett szárítása után mérhető w0 tömegből.
Duzzadás foka (tömeg%)=(w-wo)x1OO/wo
A nedves forró nyújtás után a szálköteghez olajozószert lehet adni, ami lehet egy standard szilikonalapú olajozószer. A szilikonalapú olajozószert a koncentrációnak 1,0-2,5 tömeg% értékre állítása után lehet használni.
Amennyiben a gőzöléses nyújtásnál a nyújtási arány kevesebb mint 2,0, akkor a szál orientációjában végbemenő növekedés nem kielégítő. Másrészről, amennyiben ez az arány nagyobb, mint 5,0, a monofilamensek könnyen törnek, ami viszont a szálképzés stabilitásának csökkenését okozza.
A továbbiakban a találmányt kiviteli példákon keresztül ismertetjük. A méréseket az alábbiak szerint végeztük.
Keresztmetszet alakja
Egy akrilnitril-alapú polimerből álló szálköteget a méréshez egy poli(vinil-klorid)-ból készült 1 mm belső átmérőjű csövön keresztül vezetünk, és ezt a minta előállításához kör alakú szeletekre vágjuk. Ezt követően az így kapott mintát egy SEM-minta tartójához rögzítjük, oly módon, hogy az akrilnitril-alapú polimerből készült szálak keresztmetszete felfele nézzen. Ezután a felületre körülbelül 10 nm vastagságban aranyat szórunk, és a szál keresztmetszetet ezután scanning elektromikroszkóppal (XL20, Phillips) 7,0 kV gyorsító feszültségnél és 31 mm mintatávolságnál vizsgáljuk. A monofilamensek szál keresztmetszetének hosszát és vastagságát ezután megmérjük, és a hosszúság/vastagság arányt egyszerűen a két mennyiség osztásával határozzuk meg.
Szilícium mennyisége
Kezdetben a mintát egy légzáró konténerbe helyezzük, amely teflonból készült, majd kénsavval a minta savas kezelését végezzük el, amit ezután salétromsavval folytatunk. A mintát ezután felhígítjuk és a szilícium mennyiségét IRIS-AP (Jarrel Ash) ICP atom emisszió spektrométerrel határozzuk meg.
Folyadéktartalom-arány
Először a szénszálprekurzor szálakhoz tapadó olajozószert megfelelően eltávolítjuk vagy 100 °C-os forró vízzel vagy szoba-hőmérsékletű metil-etil-ketonnal (MEK) végzett mosással. Ezt követően a szénszálprekurzor szálköteget 105 °C-on 2 órán át szárítjuk, így abszolút száraz állapotú szálköteget kapunk. A szálköteg esetében mérjük a w0 száraz tömeget.
Az olajozószer ebben az esetben egy olyan olajos szerre vonatkozik, amelyet a szénszálprekurzor szálköteg előállításakor használunk. Ilyen olajos szerre példa a szilikonalapú olajos szerek, az aromás észteralapú olajos szerek, a poliéteralapú olajos szerek és ehhez hasonlók.
Ezt követően a szálköteget 20 °C-on zéró tenziónál 1 órán át desztillált vízbe áztatjuk, így a szálkötegbe vizet viszünk be. A szálköteget ebben a nedves állapotában hengerek között kipréselve dehidratáljuk 200 kPa nyomáson és 10 m/perc feltekercselési sebességgel. A kipréseléssel végzett dehidratálás után mérjük a szálköteg WT tömegét.
A szénszálprekurzor szálköteg HW folyadéktartalom arányát az alábbi egyenlet szerint számítjuk ki a Wo abszolút száraz tömegből és a WT tömegből, amit a nyomással végzett dehidratálás után mértünk.
HW (tömeg%)=(WT-W0)/W0x100
Monofilamens szilárdsága
Az akrilnitril-alapú polimer monofilamens szilárdságát úgy határozzuk meg, hogy egy monofilamenst befogunk a mérőcellába és ezután húzóvizsgálattal 20,0 mm/perc elhúzási sebességgel mérjük a szakítószilárdságot (UTM II—20, K. K. Orientech).
Összekevertségi fok („hook drop” teszt)
A száraz állapotú szénszálprekurzor szálból egy szálköteget készítünk elő, és ezt egy ejtőkészülék felső részéhez rögzítjük. A szálköteghez a készülék felső befogójától pontosan 1 m-re lefelé egy súlyt rögzítünk, és ezt felfüggesztjük. így az alkalmazott súly okozta terhelés a denierben megadott szálfinomság 1/5-e grammokban. A készülék felső befogójától 1 cm-re a szálkötegbe egy kampót helyezünk el úgy, hogy az a szálköteget két részre ossza. Ezután a kampót 2 cm/másodperc sebességgel lefele mozgatjuk, és meghatározzuk azt az L távolságot (mm), ahol a fent említett szálkötegben a kampó a szálak összekuszálódása miatt megáll. Az összekevertségi fokot ezután az alábbi egyenlet segítségével határozzuk meg. A tesztet 50 alkalommal végezzük el, és az átlagot egy tizedes jegyre határozzuk meg.
Összekevertségi fok=1000/L.
Kampóként egy olyan tűt használunk, melynek átmérője 0,5-1,0 mm, és amelynek a felülete sima.
Redő körvonala
A szénszálprekurzor szálból egy száraz állapotú köteget egy üveglapra rögzítünk, az Ra, Ry és S mérőszámokat a szál tengelyére merőleges irányban egy
VL 2000 típusú lézermikroszkóppal (Lasertec Corporation) határozzuk meg.
HU 227 286 Β1
Víztartalom
A víztartalmat az alábbi egyenletből határozzuk meg a szénszálprekurzor nedves állapotú szálköteg tömegét megadó w és a szálköteg 105 °C-on 2 órán át forrólevegős szárítóban végzett szárítása után kapott w0 tömeg alapján.
Víztartalom (tömeg%)=(w-w0)x1 OO/wo.
Ezen túlmenően a kapott akrilnitril-alapú szálköteget és a szénszálköteget a következő módszerek szerint is karakterizáljuk.
Műgyantával impregnálhatóság
A szénszálkötegből körülbelül 20 cm-es darabot vágunk le, és mintegy 3 cm-t glicidil-éterbe merítünk és 15 percig így hagyjuk. A glicidil-éterből eltávolítás után a szálköteget további 3 percen át nyugalomban hagyjuk, az alsó 3,5 cm-t levágjuk és megmérjük a fennmaradó szénszálköteg hosszúságát és tömegét. A műgyantával impregnálhatóság mérőszámaként ezután a szénszálköteg felülettömegére vonatkoztatott felszívott glicidil-éter arányos tömegét használjuk.
Kábelszétteríthetőség
A kábelszétteríthetőség mérőszámaként a kábel azon szélességét használjuk, ami akkor alakul ki, amikor a szénszálköteget 1 m/perc sebességgel egy fémhengeren vezetjük át 0,06 g/monofilamens feszítésnél.
Fedőképesség (fedési arány)
A szénszálköteget vetülékfonalként és láncfonalként használva egy sík szőtt anyagot állítunk elő, melynek felület tömege 200 g/m2. Ennek az anyagnak a rés arányát (azaz az olyan részeknek az aránya, amelyekben egy adott szövet egységnyi területén mind a vetülékfonal mind a láncfonal hiányzik) egy képfeldolgozó szenzor segítségével határoztuk meg (CV-100 Keyence Corporation), és a fedési arány tulajdonképpen 100 - résarány.
Szénszálköteg-szilárdság
Ezt a JIS R 7601 módszer szerint mértük.
1. példa
Akrilnitrilt, metil-akrilátot, metakrilsavat kopolimerizálunk ammónium-perszulfát - ammónium-hidrogén-szulfit és vas-szulfát jelenlétében vizes szuszpenziós polimerizációval, így állítjuk elő az akrilnitril-alapú polimert, amely akrilnitrilegységeket/metil-akrilát-egységeket/metakrilsavegységeket 95:4:1 arányban (tömegrészarány) tartalmaz. Ezt az akrilnitril-alapú polimert ezután dimetilacetamidban feloldjuk, így 21 tömeg%-os szálképző oldatot állítunk elő.
A szálképző oldatot a dimetil-acetamid vizes oldatából álló első koagulálófürdőbe extrudáljuk, amely 60 tömeg%-os töménységű és hőmérséklete 30 °C, egy olyan szálképző fejen keresztül, amely 3000 darab 75 pm átmérőjű furattal rendelkezik, így kapjuk a szilárd szálakat. A szilárd szálakat az első koagulálófürdőből a szálképző oldat lineáris extrúziós sebességének 0,8-szeresével felcsévéljük. A szilárd szálakat ezután a második koagulálófürdőbe vezetjük, amely 60 tömeg% dimetil-acetamid-tartalmú vizes oldatból áll, melynek hőmérséklete 30 °C, és 2,0-szeresre nyújtjuk.
Ezután a szálköteget vízzel mossuk és ezzel egy időben a négyszeresére nyújtjuk. Ezután 1,5 tömeg% töménységű szilikonalapú olajozószert adunk hozzá. A szálköteget ezután melegítő hengereken megszárítjuk és gőzöléses nyújtással 2,0-szeresére nyújtjuk. Ezt követően a szálköteg víztartalmát henger segítségével úgy állítjuk be, hogy a víztartalom a szálköteg szálaira vonatkoztatva 5 tömeg% legyen. A szálköteget ezután 405 kPa nyomású levegővel összekeverjük és csévélőgéppel felcsévéljük, így 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget kapunk.
A keresztmetszeti alakot, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre meghatározzuk. Ezeket az eredményeket az 1. és 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezt követően a kapott akrilnitril-szálköteget forró levegő cirkuláltatásos oxidációnak tesszük ki 230-260 °C hőmérsékleten 50 percig, így tűzálló szálköteget kapunk. Ezt a tűzálló szálköteget ezt követően nitrogéngáz-atmoszféra alatt legfeljebb 780 °C hőmérsékleten 1,5 órán át dolgozzuk fel, majd tovább vezetjük egy magas hőmérsékletű kemencébe, ahol azonos atmoszféra alatt legfeljebb 1300 °C hőmérsékleten mintegy 1,5 percen át kezeljük. Ezután a szálköteget elektrolizáljuk 0,4 Amin/m áramerősséggel vizes ammónium-hidrogén-karbonát-oldatban, így kapjuk a szénszálköteget. A műgyantával impregnálhatóságot, a kábel szétteríthetőséget, a fedőképességet és a szálköteg-szilárdságot a szénszálkötegre kiértékeljük. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
2. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az első és a második koagulálófürdőben a dimetil-acetamid koncentrációja ez esetben 50 tömeg%.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
3. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az első és a második koagulálófürdőben a dimetil-acetamid koncentrációja ez esetben 65 tömeg%.
HU 227 286 Β1
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
4. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a második koagulálófürdőben a nyújtási arány 2,5-szeres és a fentiek szerinti gőzöléses nyújtásnál a nyújtási arány 1,6szoros.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
5. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a második koagulálófürdőben a nyújtási arány 1,2-szeres.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábelszétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
6. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a fentiek szerinti hengerrel a szálak víztartalmát 10 tömeg%-ra állítjuk be.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
7. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy a fentiek szerinti hengerrel a szálköteg víztartalmát 3 tömeg%-ra állítjuk be.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
8. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az amin szilikonalapú olajozószer koncentrációja 0,4 tömeg%.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
9. példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-alapú szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az az összekeverési eljárásban a levegő nyomása 290 kPa.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
1. összehasonlító példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú, és a keresztmetszetben
HU 227 286 Β1
1,02 hosszúság/szélesség arányú akrilnitril-szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az első és második koagulálófürdőben a dimetil-acetamid koncentrációja 70 tömeg%.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, 5 a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze. 10
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze. 15
A keresztmetszetben kevesebb mint 1,05 hosszúság/szélesség arányú monofilamens szálakból álló akrilnitril-szálkötegből kapott szénszálkötegnek gyenge a műgyantával impregnálhatósága és a kábel szétteríthetősége. 20
2. összehasonlító példa
Az 1. példával azonos módon 1,1 dtex monofilamens szálfinomságú akrilnitril-szálköteget állítunk elő, azzal a különbséggel, hogy az első és második koagulálófürdőben a dimetil-acetamid-koncentráció 40 tömeg%.
A keresztmetszet alakját, a szilícium mennyiségét, a folyadéktartalom-arányt, a monofilamens szilárdságot, a víztartalmat, az összekevertségi fokot és a redők profilját a kapott akrilnitril-alapú szálkötegre megmérjük. Ezeket az eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaljuk össze.
Ezenkívül meghatározzuk a fenti szálkötegből hőkezeléssel kapott szénszálköteg műgyantával impregnálhatóságát, a kábel szétteríthetőségét, a fedőképességet és a kötegszilárdságot. Ezeket az eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk össze.
A keresztmetszetben 1,6-nál nagyobb hosszúság/szélesség arányú monofilamens szálakból álló akrilnitril-szálkötegnek gyenge a tömörsége, az ebből előállított szénszálkötegnek nagyon kicsi a kötegszilárdsága.
1. táblázat
Példa száma Keresztmetszet alakja (hosszúság/szélesség) Szilícium mennyisége (PPm) Folyadéktartalom- arány (tömeg%) Monofilamens szilárdság (cN/dtex)
1. 1,32 2500 52,25 7,2
2. 1,51 2650 58,18 6,8
3. 1,23 2600 46,56 7,7
4. 1,32 2550 49,56 7,5
5. 1,32 2500 44,72 6,1
6. 1,32 2500 54,43 7,3
7. 1,32 2500 48,77 7,2
8. 1,32 1600 51,34 7,3
9. 1,32 2500 53,80 7,2
1. összehasonlító példa 1,02 2600 30,29 7,3
2. összehasonlító példa 1,72 3400 64,85 4,8
2. táblázat
Példa száma Víztartalom (tömeg%) Szétszórtsági fok (per méter) Redő profilja
Ra (pm) Ry (pm) S (pm)
1. 5 12 0,05 0,33 0,55
2. 5 11 0,08 0,35 0,68
3. 5 12 0,04 0,32 0,53
4. 5 13 0,08 0,40 0,70
5. 5 12 0,03 0,29 0,58
6. 10 6 0,05 0,33 0,55
7. 3 15 0,05 0,33 0,56
8. 5 12 0,05 0,33 0,53
9. 5 7 0,05 0,33 0,54
1. összehasonlító példa 5 3 0,02 0,05 0,18
2. összehasonlító példa 5 15 0,12 0,65 0,80
HU 227 286 Β1
3. táblázat Szénszálköteg
Példa száma Műgyantával impregnálhatóság (%) Kábelszét- teríthetőség (mm) Fedési arány (%) Kötegszilárdság (kg/mm2) Feldolgozhatóság a karbonizálás során
1. 4,76 2,5 97,7 430 nincs probléma
2. 5,10 2,7 98,2 400 nincs probléma
3. 3,60 2,1 95,5 450 nincs probléma
4. 4,50 2,4 96,8 410 nincs probléma
5. 4,46 2,3 96,7 440 nincs probléma
6. 4,88 2,9 98,7 430 nincs probléma
7. 4,71 2,1 95,2 425 nincs probléma
8. 4,66 2,8 99,1 430 nincs probléma
9. 3,98 2,9 99,0 430 nincs probléma
1. összehasonlító példa 1,32 1,4 87,5 430 nincs probléma
2. összehasonlító példa 7,22 3,2 99,8 350 kedvezőtlen
Ipari alkalmazhatóság
Ahogy a fentiekből láthattuk, a találmány szerinti 25 szénszálprekurzor szálkötegnek - amelyek esetében a monofilamens keresztmetszetében a hosszúság/szélesség arány 1,05-1,6 és az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyisége 500-4000 ppm - nagy a tömörsége és a karbonizálási eljárásban kitű- 30 nőén feldolgozható. Ezen túlmenően az ebből előállított szénszálköteg műgyantával kitűnően impregnálható, jó a kábelköteg szétteríthetősége, nagy a szilárdsága és nagy a terjedelmessége.
Ezen túlmenően a találmány szerinti szénszálpre- 35 kurzor szálköteg - melynek folyadéktartalom-aránya (HW), melyet a leírásban említett módszerrel határoztunk meg, legalább 40 tömeg% és kevesebb mint 60 tömeg% - jelentősen megnő a terjedelmessége, ilyen módon az ebből előállított szénszálköteg a legki- 40 válóbban impregnálható műgyantával, kitűnő a kábelköteg szétteríthetősége és a fedőképessége szövet előállításakor.
Ezen túlmenően a találmány szerinti szénszálprekurzor szálkötegnek - melynek a szál keresztmetszet- 45 ben mért hosszúság/szélesség aránya 1,05-1,6 és az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyisége 500-4000 ppm, és a folyadékmennyiség aránya (HW), melyet a leírásban ismertetett eljárás szerint határoztunk meg, legalább 40 tömeg% és keve- 50 sebb mint 60 tömeg% - nagy a tömörsége és kitűnő a karbonizálási eljárásban a feldolgozhatósága.
Ezen túlmenően a szénszálköteg műgyantával kitűnően impregnálható, kitűnő a kábelköteg szétteríthetősége, nagy a szilárdsága és nagy a terjedelmessége. 55 Ezenkívül a találmány szerinti szénszálprekurzor szálkötegből előállított szénszálkötegnek javított a terjedelmessége, kitűnő a műgyantával impregnálhatósága, a kábel szétteríthetősége és a fedőképessége szövet előállítás során. 60

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Szénszálprekurzor szálköteg, amely számos akrilnitril-alapú polimer monofilamenst tartalmaz, a monofilamens keresztmetszeti hosszának és szélességének aránya (hosszúság/szélesség) 1,05-1,6 és az ICP atomemissziós spektrometriával mért szilícium mennyisége 500-4000 ppm, azzal jellemezve, hogy a monofilamens felületének középvonali átlagos magassága (Ra) 0,01-0,1 pm.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a monofilamens szilárdsága legalább 5,0 cN/dtex.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a monofilamens felületének maximális magassága (Ry) 0,1-0,5 pm.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a monofilamens számos olyan redőt tartalmaz, amely a monofilamens felületének hosszirányában helyezkedik el, és az egymással szomszédos helyi csúcsok közötti intervallum (S) 0,2-1,0 pm.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a szálköteg víztartalma 15 tömeg% vagy kevesebb.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a szálköteget alkotó monofilamensek száma 12 000 vagy kevesebb.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti szénszálprekurzor szálköteg, azzal jellemezve, hogy a szálköteg összekevertségi foka 5/m-20/m.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szénszálprekurzor szálköteg, amely számos akrilnitril-alapú polimer monofilamenst tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartalom aránya (HW) 40 tömeg% vagy több, és 60 tömeg%-nál kevesebb, ahol a HW folyadéktartalom-arányt a
    HW (tömeg%)=(WT-W0)/W0x100
    HU 227 286 Β1 egyenlet alapján számítjuk ki, ahol WO a szálköteg abszolút száraz tömege az olajozószer eltávolítása és abszolút száraz állapotra szárítás után és WT ennek a szálkötegnek 20 °C hőmérsékleten zéró tenziónál 1 órán át tartó desztillált vízbe merítése után, majd 200 kPa nyomáson kipréseléssel végzett kompressziós dehidratálás után mért tömege.
  9. 9. Eljárás az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szénszálprekurzor szálköteg előállítására, azzal jellemezve, hogy szilárd szálak előállításához egy szálképző oldatot - amely legalább 95 tömeg% akrilnitrilegységet tartalmazó akrilnitril-alapú polimert tartalmazó szerves oldószeres oldat - egy első koagulálófürdőbe extrudálunk, amely egy szerves oldószer vizes oldata, ami a szerves oldószert 45-68 tömeg% mennyiségben tartalmazza, és hőmérséklete 30-50 °C;
    a szilárd szálakat az első koagulálófürdőből a szál5 képző oldat lineáris extrúziós sebességének legfeljebb
    0,8-szeresével felcsévéljük;
    a szilárd szálakat egy második koagulálófürdőben amely egy szerves oldószer vizes oldata, amely a szerves oldószert 45-68 tömeg% mennyiségben tartalmaz10 za és hőmérséklete 30-50 °C - nyújtott szálak előállításához 1,1-3,0-szeresére nyújtjuk, és a nyújtott szálakat azok megszáradása után gőzöléses nyújtással 2,0-5,0-szeresre nyújtjuk.
HU0301420A 2000-06-23 2001-06-18 Carbon fiber precursor fiber bundle and process for making it HU227286B1 (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2000190150A JP4332285B2 (ja) 2000-06-23 2000-06-23 炭素繊維前駆体繊維束
JP2000201535A JP3892212B2 (ja) 2000-07-03 2000-07-03 炭素繊維前駆体繊維束
PCT/JP2001/005170 WO2001098566A1 (fr) 2000-06-23 2001-06-18 Faisceau de fibres précurseur de fibres de carbone

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0301420A2 HUP0301420A2 (hu) 2003-08-28
HUP0301420A3 HUP0301420A3 (en) 2005-11-28
HU227286B1 true HU227286B1 (en) 2011-01-28

Family

ID=26594594

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0301420A HU227286B1 (en) 2000-06-23 2001-06-18 Carbon fiber precursor fiber bundle and process for making it

Country Status (11)

Country Link
US (2) US6503624B2 (hu)
EP (1) EP1306470B1 (hu)
KR (1) KR100473126B1 (hu)
CN (2) CN1249280C (hu)
DE (1) DE60133560T2 (hu)
ES (1) ES2302736T3 (hu)
HU (1) HU227286B1 (hu)
MX (1) MXPA02012862A (hu)
PT (1) PT1306470E (hu)
TW (1) TW508380B (hu)
WO (1) WO2001098566A1 (hu)

Families Citing this family (18)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
ES2269153T3 (es) * 1999-06-25 2007-04-01 Mitsubishi Rayon Co., Ltd. Fibra sintetica a base de acrilonitrilo y procedimiento para su fabricacion.
US6641915B1 (en) 2000-05-09 2003-11-04 Mitsubishi Rayon Co., Ltd. Acrylonitrile-based fiber bundle for carbon fiber precursor and method for preparation thereof
WO2005012604A2 (ja) * 2003-07-31 2005-02-10 Mitsubishi Rayon Co., Ltd. 炭素繊維束及びその製造方法、並びに熱可塑性樹脂組成物及びその成形品
US7959783B2 (en) 2003-09-30 2011-06-14 The Boeing Company Electrochemical deposition process for composite structures
JP4630193B2 (ja) 2004-02-13 2011-02-09 三菱レイヨン株式会社 炭素繊維前駆体繊維束の製造方法及び製造装置
US7549840B2 (en) 2005-06-17 2009-06-23 General Electric Company Through thickness reinforcement of SiC/SiC CMC's through in-situ matrix plugs manufactured using fugitive fibers
US7754126B2 (en) 2005-06-17 2010-07-13 General Electric Company Interlaminar tensile reinforcement of SiC/SiC CMC's using fugitive fibers
US8137810B2 (en) * 2005-12-13 2012-03-20 Toray Industries, Inc. Carbon fiber, process for production of polyacrylonitrile-base precursor fiber for carbon fiber production, and process for production of carbon fiber
TWI314169B (en) 2007-05-16 2009-09-01 Ind Tech Res Inst Activated carbon fibers and precursor material thereof
DE102009047514A1 (de) * 2009-12-04 2011-07-07 Sgl Carbon Se, 65203 Fasern zur Herstellung von Verbundwerkstoffen
KR101255455B1 (ko) * 2010-12-30 2013-04-17 주식회사 효성 탄소섬유용 아크릴 프리커서 섬유, 이의 제조방법 및 이로부터 제조된 탄소섬유
DE102011079506A1 (de) * 2011-07-20 2013-01-24 Sgl Carbon Se Ultradünne Fasern
TWI472483B (zh) 2012-10-30 2015-02-11 Ind Tech Res Inst 多孔性碳材材料及其製作方法、以及超級電容器
JP6040786B2 (ja) * 2013-01-25 2016-12-07 東レ株式会社 炭素繊維束
US10344403B2 (en) 2014-12-29 2019-07-09 Cytec Industries Inc. Densification of polyacrylonitrile fiber
HUE057996T2 (hu) 2017-02-16 2022-06-28 Mitsubishi Chem Corp Szénszál prekurzor akrilszál, szénszál, és eljárás annak elõállítására
CN112585179B (zh) 2018-11-02 2022-09-13 株式会社Lg化学 用于碳纤维的丙烯腈类共聚物
JP7202459B2 (ja) 2018-11-02 2023-01-11 エルジー・ケム・リミテッド 炭素繊維用アクリロニトリル系共重合体の製造方法

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS58156028A (ja) 1982-03-13 1983-09-16 Asahi Chem Ind Co Ltd 均一性に優れた高強度炭素繊維の製造方法
JPS58169518A (ja) 1982-03-31 1983-10-06 Asahi Chem Ind Co Ltd 均一性に優れた高強度炭素繊維の製造法
JPS58214526A (ja) * 1982-06-09 1983-12-13 Toray Ind Inc 高強伸度炭素繊維束
JPS61225373A (ja) 1985-03-27 1986-10-07 東邦レーヨン株式会社 炭素繊維束
JPS62297265A (ja) * 1986-06-14 1987-12-24 大成建設株式会社 炭素繊維複合高強度耐火物
KR0156870B1 (ko) 1989-09-05 1998-12-01 마에다 가쓰노스케 비원형단면 탄소섬유의 제조방법 및 이를 이용한 복합재료
JP2892127B2 (ja) 1989-09-05 1999-05-17 東レ株式会社 非円形断面炭素繊維、その製造方法および炭素繊維複合材料
JP3185121B2 (ja) 1993-02-17 2001-07-09 ハンマーキャスター株式会社 自動旋回規制キャスター
US6120894A (en) * 1995-07-14 2000-09-19 Mitsubishi Chemical Corporation Short carbon fiber bundling mass, process for producing the same and fiber-reinforced resin composition
JP3890770B2 (ja) * 1998-09-29 2007-03-07 東レ株式会社 炭素繊維束、およびその製造方法
JP3808643B2 (ja) 1998-11-09 2006-08-16 三菱レイヨン株式会社 アクリロニトリル系繊維束及びその製造方法
JP3607676B2 (ja) 1999-06-15 2005-01-05 三菱レイヨン株式会社 太物炭素繊維前駆体アクリル系糸条、およびその製造方法

Also Published As

Publication number Publication date
WO2001098566A1 (fr) 2001-12-27
DE60133560D1 (de) 2008-05-21
EP1306470A4 (en) 2005-04-20
HUP0301420A2 (hu) 2003-08-28
HUP0301420A3 (en) 2005-11-28
EP1306470B1 (en) 2008-04-09
CN1566420A (zh) 2005-01-19
US20030064221A1 (en) 2003-04-03
DE60133560T2 (de) 2009-05-28
TW508380B (en) 2002-11-01
US6569523B2 (en) 2003-05-27
ES2302736T3 (es) 2008-08-01
PT1306470E (pt) 2008-05-13
US6503624B2 (en) 2003-01-07
EP1306470A1 (en) 2003-05-02
KR20030011916A (ko) 2003-02-11
CN1249280C (zh) 2006-04-05
CN1441862A (zh) 2003-09-10
KR100473126B1 (ko) 2005-03-10
US20020041957A1 (en) 2002-04-11
MXPA02012862A (es) 2004-07-30
CN1187484C (zh) 2005-02-02

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU227286B1 (en) Carbon fiber precursor fiber bundle and process for making it
JP5264150B2 (ja) 炭素繊維ストランド及びその製造方法
JP5100758B2 (ja) 炭素繊維ストランド及びその製造方法
JP4945684B2 (ja) 炭素繊維用アクリロニトリル膨潤糸、前駆体繊維束、耐炎化繊維束、炭素繊維束及びそれらの製造方法
JP2006299439A (ja) 炭素繊維およびその製造方法、並びにアクリロニトリル系前駆体繊維およびその製造方法
JP5313788B2 (ja) 炭素繊維前駆体繊維束およびその製造方法
JP2009191425A (ja) 炭素繊維の製造方法
JP6819701B2 (ja) 炭素繊維前駆体アクリル繊維、炭素繊維およびそれらの製造方法
JP3892212B2 (ja) 炭素繊維前駆体繊維束
EP4026942A1 (en) Carbon fiber production method and carbon fiber produced using same
JP5473468B2 (ja) 炭素繊維前駆体繊維束およびその製造方法、ならびに炭素繊維束
JP4216873B2 (ja) 炭素繊維前駆体繊維束の製造方法
JP5313797B2 (ja) 炭素繊維用アクリロニトリル系前駆体繊維束およびその製造方法、ならびに炭素繊維束
HU228482B1 (en) Acrylonitrile-based fiber bundle for carbon fiber precursor and method for preparation thereof
JP4332285B2 (ja) 炭素繊維前駆体繊維束
JP7155577B2 (ja) 炭素繊維前駆体アクリル繊維炭素繊維
JP2022113763A (ja) 炭素繊維束の製造方法
JP2018159139A (ja) アクリル繊維束、および、アクリル繊維束を用いた炭素繊維の製造方法
JP2004044026A (ja) アクリロニトリル系フィラメントとその製造方法
JPH0424253A (ja) アクリル系高吸水編織物
JPS63159526A (ja) 高強度炭素繊維用前駆体およびその製造法

Legal Events

Date Code Title Description
HC9A Change of name, address

Owner name: MITSUBISHI CHEMICAL CORPORATION, JP

Free format text: FORMER OWNER(S): MITSUBISHI RAYON CO., LTD., JP