HU226316B1 - Artificial stone floor elements and set of floor elements - Google Patents

Description

A találmány tárgya még padlóburkolóelem-készlet a találmány szerinti padlóburkoló elemekből, ahol egy első padlóburkoló elem (2) és egy második padlóburkoló elem (2) egymás mellett történő lefektetéséhez az első padlóburkoló elem (2) alapelem-oldali profilja (14) egy szomszédos második padlóburkoló elemnek (2) egy, a találmány szerint kialakított profiljához (14a) illeszthetően van kiképezve.

A találmány tárgya egy első változat szerint műkőből készült padlóburkoló elem, amelynek több négyzetes alapelem egyesítésének megfelelő alapalakja van, amely különösen szögletes padlóburkoló elem, amely kerületén körben kiugró részekkel és visszaugró részekkel van ellátva, ahol az összes kerületi alapelemoldalon - a vonatkozó alapelem-felsőoldal középpontja felől nézve - lényegében azonos profil van kiképezve, amely felezési pontjához képest lényegében pontszimmetrikus.

A találmány tárgya továbbá műkőből készült padlóburkoló elem, amelynek több négyzetes alapelem egyesítésének megfelelő alapalakja van, különösen szögletes padlóburkoló elem, amely a kerületen körben kiugró részeket és visszaugró részeket és a kerületen elrendezett bemélyedéseket tartalmaz, amelyek egymás mellé lefektetett padlóburkoló elemek csoportjánál teljesItőképes vízáteresztő nyílásokat képező bemélyedések.

A találmány tárgya még padlóburkolóelem-készlet.

Az ilyen alapelemek és szögletes padlóburkoló elemek is ismertek. A profil kiképzése ez idáig intuitív módon történt.

A találmány révén megoldandó feladat, hogy olyan célzott profilkiképzést valósítsunk meg, amelynek révén szomszédos padlóburkoló elemek egymáshoz képesti nem tökéletes irányítása esetén biztosítható fogasillesztés hatása és két szomszédos padlóburkoló elem közötti fogasillesztés szilárdsága között egy megfelelő kompromisszumos megoldás érhető el.

A feladat megoldására olyan padlóburkoló elemet hoztunk létre, amelynél a találmány szerint a profil három kiugró részből és három visszaugró részből áll, ahol ezen profilnál a középső kiugró rész és a középső visszaugró rész lényegesen szélesebb, mint a két másik kiugró rész, illetve visszaugró rész (1. ábra,

3. ábra). Az alábbiakban még részletesebben is kitérünk arra, hogy a kiugró részek és visszaugró részek adott száma az ismertetett feladat értelmében optimális kompromisszumhoz vezet.

Az említett műkő a legtöbb esetben beton. További előnyös megoldásokként téglaszerű anyagok is alkalmazhatók. Alapvetően az összes olyan anyag alkalmazható, amelyeknél az adalék vagy töltőanyagok időtől függően kikeményedő kötőanyagokba (például műanyag is) vannak beágyazva, különösen polimerbeton. A „lényegében” fogalmat szándékosan alkalmazzuk, mivel a legtöbb esetben a profil szigorú értelemben az összes kerületi alapelemoldalon nem azonos, és mivel a pontszimmetria a legtöbb esetben a legszigorúbb értelemben nem valósítható meg. A műkőből való padlóburkoló elemeket olyan nagy gyártási tűrésekkel gyártják, hogy ezen okból sem állíthatók elő pontosan azonos profilok és pontos pontszimmetria. Ezenkívül gyakran szándékosan a padlóburkoló elem meghatározott helyein kisebb méretváltozásokat hajtanak végre, például hogy egy saroklemunkálást figyelembe vegyenek, vagy egy kerületi tartomány bemélyedését - illesztési fúgához szabad teret biztosítva - vegyék figyelembe, úgyhogy ezen szempontot figyelembe véve a „lényegében fogalom célszerű értelmes fogalomnak tekintendő. Végül célszerű lehet, ha például a kiugró részek valamivel keskenyebbre vannak kiképezve (az alapelemoldal elhelyezkedési irányába mérve) mint az egymásba való kapcsolódást biztosító komplementer visszaugró részek, hogy egymással szomszédosán lefektetett padlóburkoló elemek között lerakási hézagot biztosítsunk. Analóg szempontok érvényesek, ha a „lényegében” fogalmat az alábbi leírás és az igénypontok összességében alkalmazzuk.

Más szavakkal kifejezve, a padlóburkoló elem kerületi alapelemoldalain lévő profilok úgy lehetnek kiképezve, hogy egy profilhoz egy további, lényegében azonos profil 180°-kal történő elfordítása után komplementer módon fogasillesztéssel illeszthető.

A szabadalmi igénypontokban és a jelen bejelentés leírásában sok helyen geometriai viszonyokról kijelentéseket teszünk, például „négyzetes alapelem”, „szögletes padlóburkoló elem”, „kiugró rész”, „visszaugró rész”, „profil”, „széles”, „trapéz alakú”. Az összes ilyen

HU 226 316 Β1 jellegű kijelentés a padlóburkoló elem felülnézetben való megtekintésére vonatkozik, azaz felülről a vonatkozó padlóburkoló elem hasznos oldalára, illetve felső oldalára való felülnézetre, mintha a padlóburkoló elem egy lapra lenne lefektetve, amennyiben kifejezetten a vonatkozó helyen mást nem határozunk meg. A találmány szerinti padlóburkoló elem esetén előnyösen olyan padlóburkoló elemről van szó, amely a külső környezetben lerakandó padlóburkolat előállítására, illetve a szabadban lévő felületek burkolására szolgál. A találmány szerinti padlóburkoló elem különösen előnyös alkalmazási területe forgalmi felületek, különösen szabadban lévő szabadtéri forgalmi felületek, mint például járműforgalomhoz való felületek, kerékpárforgalomhoz való felületek, gyalogos forgalomhoz való felületek, különösen tipikusan és előnyösen terek, udvarok, behajtások, utak, útfelületek, sétálóutcák, rakodási zónák, teraszok, járművekhez való parkolók, benzinkutak, iparilag igénybe vett felületek, gyári udvarok, konténerhelyek stb.

A kiugró részek és visszaugró részek előnyösen trapéz alakúak, ami könnyen előállítható, és a kiugró részek nyírószilárdsága szempontjából előnyös. Alternatív megoldásként előnyös az olyan megoldás, amelynél a kiugró részek és visszaugró részek egyegy, legalább részben kerekített vonal által vannak határolva, például félkörszerűen lekerekített átmenettel baloldalt és jobboldalt. Alapvetően megjegyzendő, hogy a kiugró részek és a visszaugró részek geometriai kialakításához számos lehetséges változat jöhet számításba.

A középső kiugró rész és a középső visszaugró rész előnyösen lényegesen szélesebb, mint a többi kiugró rész, illetve visszaugró rész. Szélessége a többi kiugró rész és visszaugró rész szélességének legalább másfélszerese, előnyösen legalább 1,8-szerese és még előnyösebben legalább kétszerese. Az alábbiakban részletesebb magyarázatok segítségével még érthetőbbé válik, hogy miért vezet ez a méretkülönbség a feladatkitűzés értelmében egy még jobb kompromisszumhoz.

A padlóburkoló elem előnyösen kerületén távtartó kiugró részekkel van ellátva, amelyek a szabadalmi igénypontban említett geometriai viszonyok szempontjából figyelmen kívül vannak hagyva. Azonban megemlítendő, hogy olyan kiviteli alakok is léteznek, amelyeknél a távtartó kiugró részek ellenére a szabadalmi igénypontban megadott geometriai viszonyok fenn vannak tartva. A távtartó kiugró részek révén olyan padlóburkoló elemeket hoztunk létre, amelyek azonos lefektetés! hézagszélességgel (fugaszélességgel) (a kerületi alapelemoldal általános elhelyezkedési irányára merőlegesen mérve) különösen kényelmesen fektethetek le.

A találmány egy második változata olyan, műkőből készült padlóburkoló elemre vonatkozik, amelynek több négyzetes alapelem egyesítésének megfelelő alapalakja van, különösen szögletes padlóburkoló elem, amely a kerületen körben kiugró részeket és visszaugró részeket és a kerületen elrendezett bemélyedéseket tartalmaz, amelyek egymás mellé lefektetett padlóburkoló elemek csoportjánál teljesítőképes vízáteresztő nyílásokat képező bemélyedések, ahol a találmány szerint kerületi alapelemoldalanként egy-egy profil van kiképezve, amely két vagy három kiugró részből, egy vagy két visszaugró részből és egy bemélyedésből áll, amely bemélyedés legalább részben nagyobb mélységű, mint a vonatkozó kerületi alapelemoldal visszaugró része(i), ahol vagy az összes kerületi alapelemoldalon azonos profil vagy összesen több eltérő profil van kiképezve, továbbá több padlóburkoló elem egymással szomszédosán lefektethetően van kiképezve, ahol is egy padlóburkoló elem mindegyik kiugró része egy ott vele szomszédos padlóburkoló elemnek egy visszaugró részébe vagy bemélyedésének egy részébe van juttatva.

Az ilyen jellegű, találmány szerinti padlóburkoló elemek egymás mellett lefektetett állapotban olyan burkolatokhoz vezetnek, amelyeknél a padlóburkoló elem kerületeinek egy jelentős részén teljesítőképes vízáteresztő nyílások helyezkednek el. Ezáltal a padlóburkoló elemek azonban azon jellemzőt, miszerint a „profil felezési pontjához képest lényegében pontszimmetrikus”, elveszítik.

A fenti leírás összes fejtegetése, kivéve természetesen a találmány második változatával ellentétben álló kijelentések, értelemszerűen a találmány második változata szerint kialakított padlóburkoló elemekre érvényesek, amelyek magukban foglalják azok előnyös kiviteli alakjait is.

Hangsúlyozzuk, hogy „az első véggel szomszédos kiugró rész és „a második véggel szomszédos kiugró rész” fogalmak nem jelentik azt, hogy a vonatkozó kiugró rész közvetlenül a vonatkozó kerületi alapelemoldal egyik végén kezdődik. Itt távolság állhat fenn. Ezzel azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy a vonatkozó kiugró rész a vonatkozó végtől nem nagyon távol helyezkedik el, és különösen azt, hogy a véggel szomszédos kiugró rész és a tényleges vég között nincs további kiugró rész. Az első végnek nem kell feltétlenül a vonatkozó profil bal oldali végének lennie, hanem választhatóan a vonatkozó profil bal oldali vége vagy jobb oldali vége lehet.

A találmány első változata szerinti padlóburkoló elemekhez hasonlóan a kiugró részek és visszaugró részek előnyösen trapéz alakúak. Előnyösen alternatív módon legalább egy, legalább részben kerekített vonal által vannak határolva. A fenti magyarázatok itt is érvényesek.

A bemélyedések előnyösen trapéz alakúak, alternatív módon előnyösen legalább részben kerekített vonal által vannak határolva. Azon magyarázatok, amelyeket a fentiekben a kiugró részek és visszaugró részek alakjával kapcsolatban tettünk, értelemszerűen a bemélyedésekre is vonatkoznak.

A 12., 13. és 14. igénypontban az első profil, a második profil és a harmadik profil konkrétabb kiviteli alakjait adtuk meg. A későbbiekben ismertetett kiviteli példáknál az ilyen jellegű profilokat még részletesebben is ismertetjük.

HU 226 316 Β1

Előnyös, ha az első profilnál és/vagy a második profilnál, és/vagy a harmadik profilnál a bemélyedés a vonatkozó kerületi alapelemoldal szélességének előnyösen legalább 33%-át, még előnyösebben legalább 40%-át, legelőnyösebben legalább 50%-át foglalja el. A második profilnál könnyebben megvalósítható a bemélyedés lehetőleg nagy szélessége, mint az első és harmadik profilnál.

Előnyös, ha a vonatkozó bemélyedés legalább részben a padlóburkoló elem belsejébe mélyebben nyúlik bele, mint a vonatkozó alapelemoldal visszaugró része, illetve visszaugró részei. Minél szélesebb a vonatkozó bemélyedés és minél mélyebb a bemélyedés, annál nagyobb a vízáteresztő nyílások keresztmetszetei összegének az összburkolat méretéhez képesti százalékos hányada.

A 16. és 17. igénypontban olyan padlóburkoló elemet adtunk meg, amelynél különböző profilokból álló előnyös kombinációkat alkalmazunk. Ehhez az alábbiakban ismertetett kiviteli példáknál még részletesebb információkat adunk meg.

A találmány első változata szerint kiképzett padlóburkoló elem esetén ugyan előnyös, ha az első kiugró rész, az első visszaugró rész, a harmadik kiugró rész és a harmadik visszaugró rész mind lényegében azonos szélességűek (a kerületi alapelemoldal irányába mérve). Lehetőség van azonban arra is, hogy csak az első kiugró részt és a harmadik visszaugró részt lényegében azonos szélességgel alakítsuk ki, és csak az első visszaugró részt és a harmadik kiugró részt lényegében azonos szélességgel (azonban az előbb említett „pár-hoz képest keskenyebbre vagy szélesebbre) alakítsuk ki.

Ugyanúgy, mint a találmány első változata szerinti padlóburkoló elemnél, a találmány második változata szerinti padlóburkoló elem előnyösen távtartó kiugró részekkel és/vagy legalább egy látszathézaggal (látszatfugával) lehet ellátva.

A találmány egy harmadik változata szerint olyan padlóburkolóelem-készletre is vonatkozik, amely a találmány első változata szerint kiképzett padlóburkoló elemmel (=első padlóburkoló elem) és a találmány második változata szerint kiképzett padlóburkoló elemmel (=második padlóburkoló elem) van ellátva, ahol egy első padlóburkoló elemnek és egy második padlóburkoló elemnek egymás mellett történő lefektetéséhez az első padlóburkoló elem alapoldali profilja egy szomszédos második padlóburkoló elemnek egy első profiljához vagy egy második profiljához, vagy egy harmadik profiljához illeszthető.

így a találmány révén olyan padlóburkolóelemkészletet hoztunk létre, amelynél első padlóburkoló elemek és második padlóburkoló elemek egymáshoz képesti tetszőleges irányítással egymással szomszédosán fektethetők le. Ez a tulajdonság különösen előnyösen érvényesül egy burkolatnak első padlóburkoló elemekből összeállított első része és második padlóburkoló elemekből összeállított második része közötti határon vagy, ami problémamentesen lehetséges, olyan burkolatnál, amelynél első padlóburkoló elemek és második padlóburkoló elemek egymást szabályosan felváltva vannak lefektetve.

A találmányt az alábbiakban előnyös kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán egy szögletes padlóburkoló elem, a 2a-2d. ábrákon letört részekként két, egymással szomszédos padlóburkoló elem illesztési tartománya, a

3. ábrán egy, az 1. ábrához képest módosított, egy második kiviteli alakot képező padlóburkoló elem, ahol bizonyos részei le vannak törve, a

4. ábrán egy padlóburkoló elem kerületének egy része, az

5. ábrán egy padlóburkoló elem kerületének egy része, a

6. ábrán egy padlóburkoló elem kerületének egy része, a

7. ábrán egy harmadik kiviteli alakot képező szögletes padlóburkoló elem, a

8. ábrán a 7. ábrához képest módosított negyedik kiviteli alakot képező padlóburkoló elem, ahol bizonyos részek le vannak törve, a

9. ábrán egy ötödik kiviteli alakot képező szögletes padlóburkoló elem, a

10. ábrán egy hatodik kiviteli alakot képező, a 7. ábrához képest módosított padlóburkoló elem látható.

Az összes ábrán felülnézetek szerepelnek.

Az 1. ábrán szögletes 2 padlóburkoló elem látható.

Az összes bemutatott 2 padlóburkoló elem előnyösen betonból készült. A 2 padlóburkoló elem konfigurációját a legkönnyebben azzal szemléltethetjük, hogy „alapalak”-ról beszélünk. Ezt az alapalakot az 1. ábra szerinti 2 padlóburkoló elem esetén három négyzetes 4, 6, 8 alapelem egyesítése képezi. A három 4, 6, 8 alapelem egyesítési 10 vonalait pontvonalazott vonalakként tüntettük fel. A 4 alapelem három kerületi 12 alapelemoldallal, a 6 alapelem két kerületi 12 alapelemoldallal és a 8 alapelem három kerületi 12 alapelemoldallal van ellátva. A 8 alapelemnél a három kerületi 12 alapelemoldalt szaggatott vonalakkal rajzoltuk be. Amennyiben ezt a három kerületi 12 alapelemoldalt és a 8 alapelemhez tartozó egyesítési 10 vonalat megtekintjük, úgy közvetlenül szemléletesen felismerhető az alapelemnégyzet.

A továbbiakban a 8 alapelemet részletesebben elemezzük. Mindegyik kerületi 12 alapelemoldal 14 profillal van ellátva, amely 16 kiugró részekből és 18 visszaugró részekből tevődik össze. A mindenkori kerületi 12 alapelemoldal egyben semleges vonalat képvisel, amelyhez képest a 16 kiugró részek kifelé kiállnak és a melyhez képest a 18 visszaugró részek befelé visszaugranak.

Az ismertetést a 8 alapelemnek az 1. ábra felső részében látható, összességében vízszintesen elhelyezkedő 14 profillal kezdjük. A szemléltetett 12 alapelemoldal bal oldali végéből kiindulva a 14 profil 16a kiugró résszel kezdődik, majd 18a visszaugró rész, ezután

HU 226 316 Β1

16b kiugró rész, majd ezt követően 18b visszaugró rész és ezután 16c kiugró rész következik, amely után egy, a 12 alapelemoldal jobb oldali végéig terjedő 18c visszaugró rész következik. Az összes 16a, 16b, 16c kiugró rész és az összes 18a, 18b, 18c visszaugró rész trapéz alakú, azaz az egyenes 12 alapelemoldalon lévő, valamivel szélesebb alappal kezdődnek és a szabad vég, illetve a fenék felé keresztmetszetük csökken. A 16 kiugró részek és a 18 visszaugró részek egymáshoz hézagmentesen csatlakoznak. A 12 alapelemoldal végeihez közelebb elhelyezkedő 16a és 16c kiugró részek (az alábbiakban más kiviteli példák ismertetése során a végekkel szomszédos kiugró részekről beszélünk) és a 12 alapelemoldal végeihez közelebb elhelyezkedő 18a és 18c visszaugró részek mind egymáshoz képest lényegében azonos szélességűek (a közömbös vonalat képező 12 alapelemoldalnál mérve). A 12 alapelemoldal végeitől távolabb elhelyezkedő 16b kiugró rész és a 12 alapelemoldal végeitől távolabb elhelyezkedő 18b visszaugró rész egymáshoz képest azonos szélességű és az egyes 16a és 16c kiugró rész, illetve 18a és 18c visszaugró rész szélességénél hozzávetőleg kétszeres szélességgel rendelkeznek. A „lényegében és „hozzávetőleg” fogalmakat tudatosan alkalmazzuk, mivel az alábbiakban még részletesebben ismertetett okokból a vonatkozó méretviszonyokat nem pontosan kell érteni, tgy például a 16a kiugró rész akár valamivel szélesebb is lehet, mint a 16c kiugró rész. Fordítva, a 18c visszaugró rész akár valamivel szélesebb lehet, mint a 18a visszaugró rész, ezenkívül a 2 padlóburkoló elem sarka a 18c visszaugró rész jobb oldali végén leélezéssel ferdén le van munkálva. Végül megjegyezzük, hogy betontermékek, mint a bemutatott 2 padlóburkoló elem esetén, az előállítási forma tűrései és a nem teljesen sima felületeket biztosító anyag miatt a méretadatok és méretviszonyok egyébként sem pontosan értendők. Egy különösen releváns szempont, amely a 16 kiugró részeknél és a 18 visszaugró részeknél szélességváltozásokhoz vezet, az a tény, hogy a 2 padlóburkoló elem kerületi oldalain, ahol több 2 padlóburkoló elem egymás mellett történő elhelyezésekor egy szomszédos 2 padlóburkoló elem csatlakozik, illesztési hézagot (fugát), például 3-5 mm szélességű hézagot tartanak fenn, míg az egyesítési 10 vonalon illesztési hézag nincsen. Annak érdekében, hogy ennek figyelembevételével bizonyos kiegyenlítést biztosítsunk, a 14 profil matematikai kiindulási tervét a 16 kiugró részek és 18 visszaugró részek szélességeit, valamint a 16 kiugró részek és 18 visszaugró részek pozicionálását tekintve kismértékben módosítjuk.

A szemléltetett 14 profil felezési 20 pontjához képest lényegében pontszimmetrikus, azaz ha a jobb oldali profilfelet az 1. ábra rajzsíkjában 180°-kal elfordítjuk, úgy ez a jobb oldali profilféllel egybeesik. A „lényegében” fogalmat a fentiekben ismertetett okokhoz analóg okok miatt alkalmazzuk.

Hangsúlyozzuk, hogy az ismertetett 14 profil „fordítva” is ki lehet képezve, azaz egy, a rajz síkjában fekvő felezővonal körül 180°-kal elfordítva, azaz a bal oldali vég és a jobb oldali vég felcserélésével is ki lehet képezve. Ekkor a 14 profil a bal oldalon egy első visszaugró résszel kezdődik.

A 16 kiugró részek és a 18 visszaugró részek említett szélességét a 12 semleges vonalon mérjük. Ez rendszerint a találmány szerinti 2 padlóburkoló elemnél az erre való legcélszerűbb hely.

Megjegyezzük, hogy 16 kiugró részek és 18 visszaugró részek trapézalakja a sok lehetséges kiviteli példa közül csak egy lehetséges kiviteli alak. Ehelyett például téglalapalakot (amely azonban nehezebben állítható elő) vagy egy tovább kiugró, illetve tovább visszaugró alakot, például alacsony háromszögalakot is alkalmazhatunk. A három kerületi 12 alapelemoldal mindegyikén a 14 profil a vonatkozó alapelem 22 központjától nézve azonos, azaz amennyiben az elsőként szemléltetett felső 14 profilt az órajárással megegyező irányban a 22 központ körül 90°-kal elfordítjuk, úgy ez lényegében az 1. ábra jobb oldalán összességében nézve függőlegesen elhelyezkedő 14 profilba megy át, és amennyiben a felső 14 profilt a 22 központ körül 180°-kal elfordítva, úgy ez lényegében a vonatkozó 8 alapelemnek az 1. ábrán alul látható, összességében vízszintesen elhelyezkedő 14 profilba megy át. A „lényegében” fogalom alkalmazása vonatkozásában a fentiekben említettekre hivatkozunk. Az egyes 14 profiloknak a felezési 20 pontokra vonatkoztatott említett pontszimmetria következtében az alsó 14 profil lényegében a felső 14 profilnak egy párhuzamosan eltolt kialakítása.

A fentiekben a 14 profilokkal kapcsolatban tett összes magyarázat megfelelő módon a 4 és 6 alapelemekre érvényes, ahol a 6 alapelem természetéből fakadóan csupán két kerületi alapelemoldallal és ezáltal csupán két 14 profillal van ellátva, amelyek összességükben egymáshoz képest derékszögben helyezkednek el.

A 14 profilok ismertetett geometriája ahhoz vezet, hogy az 1. ábrán bemutatott 2 padlóburkoló elemhez szomszédos padlóburkoló elemek illeszthetők, éspedig vagy azonos orientálással, vagy pedig 90°-kal (az órajárással azonos vagy ellenkező irányban) elfordított orientálással vagy 180°-kal elfordított orientálással. A szomszédos 2 padlóburkoló elemek 14 profiljai mindenkor (bizonyos hézag közbeiktatásával) komplementer módon egymáshoz illeszthetők; a szomszédos 2 padlóburkoló elemek kölcsönös egymásba való fogaskapcsolódása vagy lehorgonyzása valósul meg, éspedig járulékosan a lerakott padlóelem-együttesben lévő, egymással szomszédos 2 padlóburkoló elemek kölcsönös lehorgonyzásához, amelyet a bemutatott 2 padlóburkoló elem szögletes alakja révén biztosítunk.

Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti 2 padlóburkoló elemeknek ugyan rendelkezni kell egy alapalakkal, amely több négyzetes alapelem egyesítésének felel meg, azonban az alapelemek száma és az egyesítés irányítása választható. így például három 4, 6, 8 alapelem (vagy két alapelem vagy négy alapelem) egyenes sorban egyesíthető, vagy egy további alapelemnek a 8 alapelem jobb oldalához való hozzáillesz5

HU 226 316 Β1 tésével L alakú 2 padlóburkoló elem hozható létre, vagy egy további alapelemnek a középső 6 alapelemhez felülről történő hozzáillesztésével T alakú 2 padlóburkoló elem hozható létre, vagy egy további alapelemnek a középső 6 alapelemhez felülről, valamint egy további alapelemnek a középső 6 alapelemhez bal oldalról történő hozzáillesztésével kereszt alakú 2 padlóburkoló elem alakítható ki stb.

Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy a találmány alternatív módon olyan padlóburkoló elemet is javasol, amelynek alapalakja egyetlenegy négyzetes alapelemből áll, azonban egyébként a jelen leírásban ismertetett, feltétlenül szükséges és adott esetben további előnyös jellemzőkkel.

A 2a-2d. ábrák alapján szemléltetjük, hogy a kiugró részeknek és a visszaugró részeknek hárommal azonos, találmány szerinti száma miért vezet különösen jó eredményekhez. A 2a-2d. részábrák mindegyikén egy kerületi 12 alapelemoldal 14 profilja látható vázlatosan. A 2a. ábra esetén a 12 alapelemoldal nyolc 16 kiugró részre és nyolc 18 visszaugró részre van tagolva, amelyek mind azonos szélességűek. A 2b. részábra szerint az alapelemoldal három 16 kiugró részre és három 18 visszaugró részre van felosztva, amelyek mind azonos szélességűek. A 2c. részábrán az alapelemoldal két 16 kiugró részre és két 18 visszaugró részre tagolt, amelyek mind azonos szélességűek. A csupán egyetlen kiugró résszel és egyetlenegy visszaugró résszel rendelkező változat nincs ábrázolva, mivel ez két padlóburkoló elem egymásba való tökéletlen fogaskapcsolódásához vezetne.

A két, egymással szomszédos 2a és 2b padlóburkoló elem 12 alapelemoldalai egymással nem párhuzamosan, ahogy tökéletes lerakás esetén kívánatos, hanem egymással 24 szöget bezáróan helyezkednek el, ahol az összes 2a-2d. részábránál a 24 szög azonos.

Amennyiben a két, egymással szomszédos 2a, 2b padlóburkoló elem az említett 24 szög értelmében hibásan irányítva egymás mellett helyezkedik el, ami nem pontos lerakásra vagy lerakott állapotban az egyes 2 padlóburkoló elemeknek a forgalom általi igénybevétel következtében bekövetkezett áthelyezésére vezethető vissza, úgy a 2a. ábra szerinti esetben az egyik 2a padlóburkoló elem 12 alapelemoldalának jobb oldali végén lévő utolsó 16 kiugró rész és a másik 2b padlóburkoló elem 12 alapelemoldalának együtt működő végén lévő 18 visszaugró rész között még bizonyos fogaskapcsolat jön létre. A 2b. ábra szerinti esetben a 2a és 2b padlóburkoló elemeknél a 2a padlóburkoló elem jobb oldali 16c kiugró rész bal oldali trapézoldala és a 2b padlóburkoló elem jobb oldali 18c visszaugró részének bal oldali trapézoldala bal irányba elmozdult, azonban ebben a helyzetben a 16c kiugró rész és a 18c visszaugró rész között még éppen kapcsolat áll fenn (azonban az alakzáró, egymásba való kapcsolódás csak kis mélységgel jellemezhető). A 2c szerinti 2a és 2b padlóburkoló elemek esetén ebben a helyzetben egymásba való kapcsolódás már nem valósul meg. Ebből az következik, hogy az egymással szomszédos padlóburkoló elemek közötti bizonyos szögben való eltolódás esetén az egymásba kapcsolódás szempontjából előnyösebb, ha az alapelemoldal meghatározott hossza mentén található kiugró részek és visszaugró részek száma minél nagyobb.

Egy másik szempont a két, egymással szomszédosán elrendezett 2a, 2b padlóburkoló elem közötti fogasillesztés szilárdsága, illetve terhelhetősége helyesen lerakott állapotban, azaz a szokásos lerakási hézagnak megfelelően egymástól kis távolságban egymással párhuzamosan elrendezett 12 alapelemoldalak esetén. Ebben az esetben a nyírószilárdság - azaz a 2a, 2b padlóburkoló elemekre a 12 alapelemoldallal párhuzamos irányban ellenkező irányú erő hat - a 16 kiugró részeknek és a 18 visszaugró részeknek a 12 alapelemoldal adott hossza mentén elrendezett számának növekedésével csökken. Egyrészt az egyes 16 kiugró részekből adódó össznyírófelület a kiugró részek számának növekedésével csökken (mivel a ferde trapézoldalak közötti lerakási hézagszakaszok az össznyírófelülethez nem járulnak hozzá, és mivel ezáltal az össznyírófelületben veszteség keletkezik, hogy nagyobb számú kiugró részeknél a nyíró keresztmetszet nem a kiugró rész tövénél, hanem a csökkentett keresztmetszetű tartománnyal szemben helyezkedik el). Másfelől az a hatás érvényesül, hogy nagyobb számú kiugró résznél nem az összes kiugró részre hat a nyíróerő, hanem tapasztalat szerint a felénél kevesebb kiugró részre. Így a nyírószilárdság szempontjából előnyös, ha az alapelemoldal adott hossza mentén minél kisebb számú kiugró rész és visszaugró rész található.

A fenti szempontok mérlegelésével arra a következtetésre jutottunk, hogy a hibás beállítás (irányítás) esetén érvényesülő maradék egymásba kapcsolódási hatás és a nagy nyírószilárdság között optimális kompromisszumot biztosít, ha a 16 kiugró részek és 18 visszaugró részek számát hárommal egyenlőnek választjuk.

Ez a kompromisszum még javítható, ha a 16a kiugró rész és 18a visszaugró rész, illetve a 16c kiugró rész és a 18c visszaugró rész az alapelemoldal végeihez közelebb lévő párjai kisebb szélességgel rendelkeznek, mint a köztük lévő, a 16b kiugró rész és a 18b visszaugró rész által képzett párnál (lásd 2d. ábrát és

4. igénypontot).

A 2 padlóburkoló elemnek a 3. ábrán bemutatott kiviteli alakja az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaktól abban különbözik, hogy ott, ahol az 1. ábrán az egyesítési 10 vonalak vannak berajzolva, egyenes vonalú 26 látszathézagok helyezkednek el. Látszathézagoknak olyan hézagokat nevezünk, amelyek csupán egy meghatározott mélységig, például 5 mm mélységig a felső oldalról lefelé, a 2 padlóburkoló elembe nyúlnak. A 26 látszathézagok a 2 padlóburkoló elemet optikailag három részburkolóelemre osztják, amelyek a 14 profiloktól eltekintve a három 4, 6, 8 alapelemnek felelnek meg. A 26 látszathézagok terjedési irányukra merőlegesen mérve olyan szélességgel rendelkeznek, amely lényegében a 16 kiugró részek magasságának - a 18 visszaugró részek alapjához viszonyítva mérve - és járulékosan a már említett lerakási hézagszélességnek

HU 226 316 Β1 (14 profil alapirányára merőlegesen mérve) felel meg. Nemcsak a 3. ábra szerinti kiviteli alak, hanem a találmány összes kiviteli alakja esetén lehetőség van arra, hogy a 16 kiugró részek felső oldalait a 2 padlóburkoló elem egyéb felső oldalához képest kismértékben, például 4-8 mm-rel, lesüllyesszük. Ennek az a következménye, hogy több 2 padlóburkoló elemből lerakott burkolatban két szomszédos 14 profil közötti egymásba kapcsolódás optikailag kevésbé tűnik fel. A 26 látszathézagok tulajdonképpen két szomszédos 14 profil és a köztük lévő lerakási hézag által képzett csatorna optikai folytatását képezik.

Ezenkívül a 3. ábrán látható, hogy a 2 padlóburkoló elem kerületén elosztva távtartó 28 kiugró részek vannak elrendezve. A bemutatott kiviteli alak esetén a távtartó 28 kiugró részek félkör alakú keresztmetszetűek, és mindenkor a vonatkozó 14 profil - a vonatkozó alapelem felső oldalának 22 középpontja felől nézve - szélső bal oldali 16 kiugró részén vannak kiképezve. A 3. ábrán a távtartó 28 kiugró részek mérete a természetes méretükhöz képest nagyítva van ábrázolva, hogy a távtartó 28 kiugró részeket világosan felismerhetővé tegyük. A távtartó 28 kiugró részek a 2 padlóburkoló elem lerakását megkönnyítik, mivel a soron következő szomszédos 2 padlóburkoló elemet csupán a már lerakott 2 padlóburkoló elem ott lévő távtartó 28 kiugró részei és az újonnan lerakandó 2 padlóburkoló elem ott lévő távtartó 28 kiugró részei között testi érintkezésbe kell csúsztatni. Ily módon egyenletes szélességű lerakási hézagot hozunk létre. Hangsúlyozzuk, hogy a távtartó 28 kiugró részek választhatóan más keresztmetszeti geometriával is rendelkeznek, és más helyeken lehetnek elrendezve, mint a 3. ábrán bemutatott kiviteli alaknál. Célszerű, ha a távtartó 28 kiugró részek a padlóburkoló elem felső oldala alatt kezdődnek, és onnan egészen a 2 padlóburkoló elem alsó oldaláig terjednek. A távtartó 28 kiugró részek a 2 padlóburkoló elem többi részével egy darabból betonból készülnek.

A 3. ábrán továbbá olyan lehetséges kialakítást is bemutatunk, amely szerint a 16 kiugró részek és a 18 visszaugró részek lekerekített vonallal (végig lekerekítve vagy szakaszonként lekerekítve és szakaszonként egyenes vonalúan) vannak határolva.

Ezenkívül hangsúlyozzuk, hogy a 26 látszathézagok és a távtartó 28 kiugró rész jellemzőket nem kell feltétlenül egymással kombinálva megvalósítani, hanem a 2 padlóburkoló elemeket legalább egy 26 látszathézaggal és/vagy távtartó 28 kiugró részekkel láthatjuk el. Lehetőség van arra is, hogy csupán egyetlenegy 26 látszathézagot vagy kettőnél több 26 látszathézagot alkalmazzunk, például a 6 és 8 alapelemek egyesítését két 26 látszathézag révén optikailag három részre tagoljuk. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy egy vagy több egyenetlen vonalú látszathézagot alkalmazzunk például a 14 profil kialakításának megfelelően.

A 4-6. ábrákon 14a, 14b, 14c profilok láthatók, amelyek az 1. ábrán bemutatott 14 profiltól eltérnek. Itt is mindenkor a 12 semleges vonal van berajzolva. A mindenkor bal oldali vég és a mindenkor jobb oldali vég között az 1. ábrán látható alapelemoldalnak megfelelő távolság van.

A 4. ábrán bemutatott profil olyan jellegű profil, amelyet a jelen szövegben első 14a profilnak nevezünk. Az 1. ábrán bemutatott 14 profillal (például az 1. ábra felső jobb oldali részében lévő „vízszintes” 14 profil) összehasonlítva a második 16b kiugró rész keskenyebbre van kikészítve, úgyhogy szélessége (a 12 semleges vonal irányában mérve) a harmadik 16c kiugró rész szélességének felel meg. Az így létrehozott második 16b kiugró rész és a harmadik 16c kiugró rész között 30 bemélyedés található. A 30 bemélyedés a 2 padlóburkoló elem belseje felé mélyebben nyúlik, mint a 18a visszaugró rész feneke és a 18c visszaugró rész feneke, összességében a 30 bemélyedés trapéz alakú. Az igénypontokban és a leírás bevezető részében az első 16a kiugró rész „első véggel szomszédos kiugró részként (mivel a profil első végének szomszédságában helyezkedik el) a második 16b kiugró részt végektől távoli kiugró részként (mivel a többi kiugró részhez képest a profil végeitől nagyobb távolságban helyezkedik el) és a harmadik 16c kiugró részt második véggel szomszédos kiugró részként (mivel a profil másik végének szomszédságában helyezkedik el) említjük.

Az 5. ábrán bemutatott profil olyan jellegű profil, amelyet a jelen szövegben második 14b profilnak nevezünk. Az 1. ábrán bemutatott profillal összehasonlítva (például az 1. ábra felső jobb oldali részében látható „vízszintes” 14 profilt tekintve) a második kiugró rész el van hagyva, úgyhogy kiugró részekből csak az első véggel szomszédos 16a kiugró részt és a második véggel szomszédos 16c kiugró részt hagytuk meg. Ezen 16a és 16c kiugró részek között 30 bemélyedés található (amely így az első 18a visszaugró részt, a második 16b kiugró részt és a második 18b visszaugró részt helyettesíti), amely ugyanúgy, mint a 4. ábrán, a 2 padlóburkoló elem belseje felé nagyobb mélységgel rendelkezik, mint a 18c visszaugró rész.

A 6. ábrán bemutatott profil olyan jellegű profil, amelyet a jelen szövegben harmadik 14c profilnak nevezünk. Az 1. ábrán bemutatott 14 profillal összehasonlítva (például az 1. ábra felső jobb oldali részében látható „vízszintes” 14 profilt nézve) az első 16 kiugró rész el van hagyva és az első 18a visszaugró rész megfelelő kiszélesítésével helyettesítve van. Az 1. ábrán látható második 16b kiugró részt olyan keskenyre alakítottuk ki, mint a 4. ábra 14a profil esetén. Az 5. ábrán látható 30 bemélyedés a 4. ábrán bemutatott 30 bemélyedésnek felel meg. Az igénypontokban és a leírásban a 16b kiugró részt „végektől távolabbi kiugró részként” (mivel a fentiekben ismertetett keletkezési történet miatt a 4. ábrán szereplő, végektől távoli 16b kiugró résznek felel meg és közte és a 14 profil bal oldali vége között más kiugró rész már nem létezik) említjük. Hangsúlyozzuk, hogy a 14a, 14b, 14c profilok alternatív módon a rajz síkjában lévő felező tengelyük körül 180°-kal elfordítva is ki lehetnek képezve, így ebben az esetben mindenkor a jobb oldali végen a 18c visszaugró résszel kezdve.

HU 226 316 Β1

A 4. ábra első 14a profiljánál a 16a, 16b, 16c kiugró részek lényegében azonos szélességgel (a 12 semleges vonal irányába mérve) vannak kiképezve, ezenkívül a 18a és 18c visszaugró részek is lényegében azonos szélességűek és a kiugró részek szélességének lényegében megfelelő szélességgel rendelkeznek (a 12 semleges vonal irányába mérve). A „lényegében” fogalom alkalmazásának okai vonatkozásában a fentiekben már az 1. ábrával kapcsolatban magyarázatot adtunk. A 4. ábrán különösen jól látható, hogy az első véggel szomszédos 16a kiugró rész a valóságban valamivel szélesebb, mint a 16b és 16c kiugró részek. Külön megjegyezzük, hogy a végektől távoli 16b kiugró rész jobb oldal felé akár szélesebbre is ki lehet képezve, mint ahogy az ábrán szerepel, anélkül, hogy ezáltal egy szomszédos 2 padlóburkoló elemhez való, az alábbiakban még részletesebb ismertetésre kerülő fogasillesztés rosszabbodna.

Az 5. ábrán látható második 14b profilnál a két 16a és 16c kiugró rész és a 18c visszaugró rész lényegében azonos szélességgel rendelkezik.

A 6. ábrán látható harmadik 14c profil esetén a 16b és a 16c kiugró részek és a 18c visszaugró rész lényegében azonos szélességgel rendelkeznek; a 18a visszaugró rész az 1. ábrához képest lényegében kétszeres szélességgel rendelkezik. Ebben az esetben is érvényes, hogy a végektől távoli 16b kiugró rész jobb irányban akár szélesebbre is ki lehet képezve anélkül, hogy ez a fogasillesztést hátrányosan befolyásolná.

A 4., 5. és 6. ábra összehasonlítása során közvetlenül felismerhető, hogy az első 14a profil (természetesen 180°-os elfordítása után) választhatóan egy további első 14a profilhoz vagy egy második 14b profilhoz, vagy egy harmadik 14c profilhoz illeszthető. A második 14 profil is választhatóan egy első 14a profilhoz, egy második 14b profilhoz és egy harmadik 14c profilhoz illeszthető. A harmadik 14c profil is választhatóan egy első 14a profilhoz vagy egy második 14b profilhoz, vagy egy harmadik 14c profilhoz illeszthető. Ez a 14a, 14b, 14c profilok keletkezési történetéből is világosan kitűnik, mivel az 1. ábrán látható 14 profillal összehasonlítva a kiugró részeket teljes mértékben vagy részben levágtuk, azonban a 30 bemélyedések kivételével lényeges változtatásokat nem hajtottunk végre. Felismerhető továbbá, hogy a 30 bemélyedéseknél (amennyiben ezeket kis részben a szomszédos 2 padlóburkoló elemnek az ott bekapcsolódó 16 kiugró részek révén nem kisebbítjük) több egymás mellett lerakott 2 padlóburkoló elemből készült burkolatban hosszúkás nyílások maradnak. Ezek a nyílások teljesítőképes vízáteresztő nyílásokat képeznek, amelyeken keresztül csapadékvíz a burkolat alatti rétegbe elfolyhat, úgyhogy nincs szükség arra, hogy a csapadékvizet csatornába vezessük. A 30 bemélyedéseknek a 12 semleges vonalhoz képesti mélysége - a 30 bemélyedéseknek az azonban nem nagyon szabadon választható szélessége mellett - a teljes burkolatban a vízáteresztő nyílások százalékos hányadát határozza meg. Az 1. ábrán bemutatott 14 profilnak az ismertetett, a 4-6. ábrákon bemutatott profilokká való átváltoztatásának az volt a célja, hogy olyan 2 padlóburkoló elemeket hozzunk létre, amelyek lerakott állapotban a burkolatban vízáteresztő nyílásokat képeznek.

Amennyiben egy második 14b profilt egy második 14b profillal fogasillesztésben lefektetünk, úgy olyan fogaskapcsolatot hozunk létre, amely két lehetséges irány közül csak az egyikben biztosít alakzáró blokkolást. Ugyanez érvényes arra az esetre, ha egy harmadik 14c profilt egy harmadik 14c profilhoz fogasillesztéssel illesztünk. Amennyiben azonban egy első 14a profilt egy első 14a profillal fogaskapcsolatba hozunk, úgy mind a két lehetséges irányban biztosítunk alakzáró blokkolást (mivel a 16c kiugró rész a két oldalról kiugró részekkel bekerített 18a visszaugró részbe kapcsolódik). Ugyanez érvényes egy első 14a profil és egy második 14b profil közötti fogaskapcsolatokra, és egy első 14a profil és egy harmadik 14c profil közötti fogaskapcsolatokra. Amennyiben egy második 14b profil és egy harmadik 14c profilt fogaskapcsolatba hozunk, úgy a két lehetséges irányban alakzáró blokkolást biztosítunk, azaz a 4., 5. és 6. ábrán bal irányban és jobb irányban. Ebből az következik, hogy a körben csupán második 14b profilokkal ellátott 2 padlóburkoló elemek és körben csupán harmadik 14c profillal ellátott 2 padlóburkoló elemek kerületi alapelemoldalakkénti fogasillesztés szempontjából nem különösen előnyösek. Ez a szempont azonban különösen szögletes 2 padlóburkoló elemeknél, mint amilyeneket az 1. ábra mutat, nem bír különös jelentőséggel, mivel a 2 padlóburkoló elem összkialakítása a 2 padlóburkoló elemeknek a burkolatban való hatékony kölcsönös lehorganyzását biztosítja.

A padlóelem burkolatok kialakításával létrehozható megfelelő fogasillesztés és/vagy megfelelő lehorganyzás nemcsak a lerakott állapot vonatkozásában előnyös, hanem egy gyártógép által egy lemezen együttesen előállított padlóburkoló elemeknek markoló segítségével történő gépi lerakása során biztosítandó összetartása vonatkozásában is.

A fentiekben már említettük, hogy elvileg teljesítőképes vízáteresztő nyílásokkal ellátott burkolatok létrehozására alkalmas 2 padlóburkoló elemeket készíthetünk, amelyek kerületükön vagy kizárólag első 14a profilokkal, vagy második 14b profilokkal (előnyösen viszont legalább egy kivétellel) vagy kizárólag harmadik 4a profilokkal (előnyösebben azonban legalább egy kivétellel), vagy 4a, 4b, 4c profilok tetszőleges kombinációjával vannak ellátva.

A 7. ábrán vízátbocsátó nyílásokkal ellátott 2 padlóburkoló elem kialakítása látható, amelynél nincs első 14a profil, azonban öt második 14b profil és három harmadik 14c profil van kiképezve. Azon helyek miatt, ahol a második 14b profilok és harmadik 14 profilok találhatók, kifejezetten a 7. ábrára utalunk.

A 8. ábrán olyan változat szerepel vázlatosan (azaz a profilok kifejezett berajzolása nélkül), amelynél négy második 14b profil és négy harmadik 14c profil van elrendezve, azonban a kerületi 12 alapelemoldalon eltérően elosztva. A kerületi 12 alapelemoldal mentén való elosztás miatt kifejezetten a 8. ábrára utalunk.

HU 226 316 Β1

A 9. ábrán olyan kiviteli alak látható, amely két első 14a profillal, öt második 14b profillal és egy harmadik 14c profillal van ellátva. Az egyes kerületi alapelemoldalak miatt, ahol az egyes profilok elhelyezkednek, kifejezetten a 9. ábrára utalunk. A 7. ábra szerinti kiviteli alakról a 9. ábrán szereplő kiviteli alakra való átmenetet oly módon biztosíthatjuk, hogy két harmadik 4c profilt két első 14a profillal helyettesítünk.

A 3. ábrához analóg módon a 10. ábrán olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelynél a további jellemzők, mint 26 látszathézagok, távtartó 28 kiugró részek és lekerekített 16 kiugró részek, illetve lekerekített 18 visszaugró részek, illetve lekerekített 30 bemélyedés, láthatók. Itt is érvényesülnek a 3. ábrával kapcsolatban tett részletesebb magyarázatok, különösen az a kitétel, hogy nem létezik olyan kényszer, hogy több ilyen jellemzőt kombinációban kell alkalmazni.

Claims (20)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Műkőből készült padlóburkoló elem, amelynek több négyzetes alapelem (4, 6, 8) egyesítésének megfelelő alapalakja van, amely különösen szögletes padlóburkoló elem (2), amely kerületén körben kiugró részekkel (16) és visszaugró részekkel (18) van ellátva, ahol az összes kerületi alapelemoldalon (12) - a vonatkozó alapelem-felsőoldal középpontja (22) felől nézve - lényegében azonos profil (14) van kiképezve, amely felezési pontjához (20) képest lényegében pontszimmetrikus, azzal jellemezve, hogy a profil (14) három kiugró részből (16a, b, c) és három visszaugró részből (18a, b, c) áll, ahol ezen profilnál (14) a középső kiugró rész (16b) és a középső visszaugró rész (18b) lényegesen szélesebb, mint a két másik kiugró rész (16a, 16c) vagy visszaugró rész (18a, 18c) (1. ábra, 3. ábra).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a kiugró részek (16a, b, c) és a visszaugró részek (18a, b, c) trapéz alakúak.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a kiugró részek (16a, b, c) és a visszaugró részek (18a, b, c) mindenkor egy legalább részben kerekített vonal által vannak határolva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a középső kiugró rész (16b) és a középső visszaugró rész (18b) a két másik kiugró rész (16a, 16c) vagy visszaugró rész (18a, 18c) szélességének előnyösen legalább 1,5-szeresével, még előnyösebben legalább 1,8-szeresével, legelőnyösebben legalább kétszeresével egyenlő szélességgel rendelkezik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy kerületén távtartó kiugró részekkel (28) van ellátva, ahol a távtartó kiugró részek (28) az 1-4. igénypontokban említett geometriai viszonyok szempontjából figyelmen kívül vannak hagyva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy felső oldalán legalább egy látszathézaggal (26) van ellátva, amely előnyösen - lényegében - két szomszédos alapelem (4,

   6, 8) összeillesztésének egyesítési vonalának megfelelően van elrendezve.
7. 7. Műkőből készült padlóburkoló elem, amelynek több négyzetes alapelem (4, 6, 8) egyesítésének megfelelő alapalakja van, különösen szögletes padlóburkoló elem (2), amely a kerületen körben kiugró részeket (16a, 16b, 16c) és visszaugró részeket (18a, 18c) és a kerületen elrendezett bemélyedéseket (30) tartalmaz, amelyek egymás mellé lefektetett padlóburkoló elemek (2) csoportjánál teljesítőképes vízáteresztő nyílásokat képező bemélyedések, azzal jellemezve, hogy kerületi alapelemoldalanként (12) egy-egy profil (14a, 14b, 14c) van kiképezve, amely két vagy három kiugró részből (16a, 16b, 16c), egy vagy két visszaugró részből (18a, 18c) és egy bemélyedésből (30) áll, amely bemélyedés (30) legalább részben nagyobb mélységű, mint a vonatkozó kerületi alapelemoldal (12) visszaugró része(i) (18a, 18c), ahol vagy az összes kerületi alapelemoldalon (12) azonos profil (14a, 14b, 14c) vagy összesen több eltérő profil (14a, 14b, 14c) van kiképezve, továbbá több padlóburkoló elem (2) egymással szomszédosán lefektethetően van kiképezve, ahol is egy padlóburkoló elem (2) mindegyik kiugró része (16a, 16b, 16c) egy, ott vele szomszédos padlóburkoló elemnek (2) egy visszaugró részébe (18a, 18c) vagy bemélyedésének (30) egy részébe van juttatva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a kiugró részek (16a, 16b, 16c) és a visszaugró részek (18a, 18c) trapéz alakúak.
9. 9. A 7. igénypont szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a kiugró részek (16a, 16b, 16c) és a visszaugró részek (18a, 18c) egy-egy, legalább részben kerekített vonal által vannak határolva.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések (30) trapéz alakúak.
11. 11. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések (30) egy-egy, legalább részben kerekített vonal által vannak határolva.
12. 12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy olyan profillal (14a) van ellátva, amelynél

    - egy első véggel szomszédos kiugró rész (16a) van elrendezve, amely lényegében a vonatkozó alapelemoldal (12) első végén kezdődik,

    - egy második véggel szomszédos kiugró rész (16c) van elrendezve, amely mellett az alapelemoldal (12) második végéig teijedő visszaugró rész (18c) van kiképezve,

    - a végekkel szomszédos kiugró részek (16a, 16c) között egy, a végektől távoli kiugró rész (16b) van elrendezve, ahol a végektől távoli kiugró rész (16b) és a végekkel szomszédos kiugró részek (16a, 16c) egyike között egy további visszaugró rész (18a) van kiképezve,

    - és a végektől távoli kiugró rész (16b) és a másik, véggel szomszédos kiugró rész (16c, 16a) között egy bemélyedés (30) van kiképezve,

    HU 226 316 Β1

    - ahol a két, végekkel szomszédos kiugró rész (16a, 16c) és a két visszaugró rész (18a, 18c) lényegében azonos szélességű (4. ábra).
13. 13. A 7-12. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy olyan profillal (14b) van ellátva, amelynél

    - egy első véggel szomszédos kiugró rész (16a) van elrendezve, amely lényegében az alapelemoldal (12) első végén kezdődik,

    - egy második véggel szomszédos kiugró rész (16c) van elrendezve, amely mellett az alapelemoldal (12) második végéig terjedő visszaugró rész (18c) van elrendezve,

    - ezen kiugró részek (16a, 16c) között bemélyedés (30) van kiképezve,

    - ahol a két kiugró rész (16a, 16c) és a visszaugró rész (18c) lényegében azonos szélességű (5. ábra).
14. 14. A 7-13. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy olyan profillal (14c) van ellátva, amelynél

    - egy véggel szomszédos kiugró rész (16c) van elrendezve, amely mellett egy, az alapelemoldal (12) szomszédos végéig terjedő visszaugró rész (18c) van kiképezve,

    - egy, a végektől távoli kiugró rész (16b) van elrendezve, amely mellett egy további, az alapelemoldalnak egy hozzá közelebbi végéig terjedő visszaugró rész (18a) van kiképezve,

    - a végekkel távoli kiugró rész (16b) és a véggel szomszédos kiugró rész (16c) között bemélyedés (30) van kiképezve,

    - ahol a véggel szomszédos kiugró rész (16c) és a visszaugró rész (18c) lényegében azonos szélességű, és a további visszaugró rész (18a) ezzel szemben lényegében dupla szélességgel rendelkezik (6. ábra).
15. 15. A 7-14. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy a mindenkori bemélyedés (30) a vonatkozó kerületi alapelemoldal (12) szélességének legalább 33%-át, előnyösen legalább

    40%-át, legelőnyösebben legalább 50%-át elfoglalóan van kiképezve.
16. 16. A 7-15. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy három alapelemből (4,6, 8) álló szögletes padlóburkoló elemként (2) van kiképezve, amely két vagy három, a 12. igénypont szerint kiképzett profillal (14a), öt, a 13. igénypont szerint kiképzett profillal (14b) és nulla vagy egy, a 14. igénypont szerint kiképzett profillal (14c) van ellátva (9. ábra).
17. 17. A 7-15. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy három alapelemből (4, 6, 8) álló szögletes padlóburkoló elemként (2) van kiképezve, amely nulla, a 12. igénypont szerint kiképzett profillal (14a), négy vagy öt, a 13. igénypont szerint kiképzett profillal (14b) és három vagy négy, a 14. igénypont szerint kiképzett profillal (14c) van ellátva (7. ábra és 8. ábra).
18. 18. A 7-17. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy kerületén távtartó kiugró részekkel (28) van ellátva, ahol a távtartó kiugró részek (28) a 7-17. igénypontokban tárgyalt geometriai viszonyok tekintetében figyelmen kívül vannak hagyva.
19. 19. A 7-18. igénypontok bármelyike szerinti padlóburkoló elem, azzal jellemezve, hogy felső oldalán legalább egy látszathézaggal (26) van ellátva, amelyik előnyösen - durván kifejtve - két összefogott szomszédos alapelem (4, 6, 8) egyesítési vonalának megfelelően helyezkedik el.
20. 20. Padlóburkolóelem-készlet, amely legalább egy, az 1-6. igénypontok bármelyike szerint kialakított első padlóburkoló elemet (2) és legalább egy, a 7-19. igénypontok bármelyike szerint kiképzett második padlóburkoló elemet (2) tartalmaz, ahol egy első padlóburkoló elem (2) és egy második padlóburkoló elem (2) egymás mellett történő lefektetéséhez az első padlóburkoló elem (2) alapelem-oldali profilja (14) egy szomszédos második padlóburkoló elemnek (2) egy, a 12. igénypont szerint kialakított profiljához (14a) vagy egy, a 13. igénypont szerint kialakított profiljához (14b), vagy egy, a 14. igénypont szerint kialakított profiljához (14c) illeszthetően van kiképezve.