HU224110B1

HU224110B1 - Biztonsági szekrény

Info

Publication number: HU224110B1
Application number: HU0200335A
Authority: HU
Inventors: Hans-Jürgen Frase; Torsten Weller
Original assignee: Otto Lampertz Gmbh & Co. Kg.
Priority date: 1998-12-04
Filing date: 1999-05-21
Publication date: 2005-05-30
Also published as: DE19855931A1; DE19855931C2; IL143135A0; US6695421B1; ES2188172T3; CA2353411A1; PL348771A1; JP3623167B2; HK1039513A1; IL143135A; BR9915870A; HUP0200335A2; SK7462001A3; DE59903432D1; ATE227801T1; EP1135573B1; WO2000034613A1; CZ20011716A3; DK1135573T3; EP1135573A1

Abstract

A találmány tárgya biztonsági szekrény egy padlózati elemmel (10), kétoldalelemmel (30.1; 30.2), egy hátfalelemmel (60), egy mennyezetielemmel (70) és legalább egy ajtóelemmel (50), amelyek egymáshozbeigazított összekötési helyeken tömítésekkel és egymáshoz kiegészítőmódon illeszkedő összekötő elemekkel (80, 90) rendelkeznek afelhasználó általi összeszerelés és szétszerelés érdekében. Atalálmány lényege az, hogy valamennyi elem (10, 30.1, 30.2, 50, 60,70) kialakítása kettős falú, ahol a falak közötti belső tér zajvédőés/vagy tűzvédő szigetelőanyaggal (28, 29) van kitöltve, amelykívülről fémlapok (26, 27) által van közrefogva, emellett az elemek(10, 30.1, 30.2, 50, 60, 70) közötti illesztési helyek magashőmérsékletnek ellenálló tömítéssel (100) vannak tömítve.

Description

A találmány tárgya olyan biztonsági szekrény, amely a felhasználó által is felépíthető vagy szétszerelhető egy már bekötött szerelvényekkel ellátott állványszerkezet utólagos biztonsági burkolattal történő körbeburkolása céljából, ahol a biztonsági szekrényen legalább egy ajtóelem van elrendezve.

Gyakran előfordul, hogy a megváltozó üzemi feltételek vagy felhasználási esetek miatt a már felszerelt és üzemkész állványszerkezeteket utólagosan kell több-kevesebb védelmet biztosító burkolattal ellátni. Erre vonatkozóan a por, a freccsenő víz, a zaj vagy a tűz elleni védelem csak néhány példa, amely szükségessé teszi valamely állványszerkezet utólagos körbeburkolását.

A találmány alapjául szolgáló feladat olyan biztonsági szekrény megalkotása, amellyel különösen egy már létező, üzemkész állványszerkezet burkolható, amely szekrény egyszerű elemekből áll, és a felépített állványszerkezeten történő beavatkozás nélkül kivitelezhető.

Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan biztonsági szekrénnyel oldjuk meg, amely az állványszerkezet körül oly módon építhető fel, hogy az állványszerkezetet megemeljük, alátoljuk a padlózati elemet, a padlózati elemre visszahelyezzük az állványszerkezetet és azt azon pontos helyzetbe állítjuk. Az állványszerkezet elülső részén ráhelyezünk egy keretelemet a padlózati elemre, majd összeerősítjük vele. Az elülső keretelemet összeerősítjük a padlózati elemre ráhelyezett oldalelemekkel. Az állványszerkezet hátfalának tartományában ráhelyezünk a padlózati elemre egy hátfaloldali keretelemet vagy egy hátfalelemet, és azt összeerősítjük a két oldalelemmel. A keretelemekre, az oldalelemekre és adott esetben a hátfalelemre ráhelyezünk egy mennyezeti elemet, és azt összeerősítjük a keretelemekkel és/vagy az oldalelemekkel.

Az állványszerkezet a csatlakozókábelek bontása nélkül egy emelőszerkezettel megemelhető oly mértékben, hogy a padlózati elem betolható legyen az állványszerkezet alá. Ennek megtörténte után leengedjük az állványszerkezetet, és úgy állítjuk helyzetbe, úgy pozícionáljuk, hogy a padlózati elem körös-körül úgy nyúljon ki az állványszerkezet alól, hogy a burkolás céljára szolgáló elemek ráhelyezhetők legyenek a padlózati elemre, és adott esetben azzal összeerősíthetők legyenek.

A biztonsági szekrény felépíthető akkor is, ha nincs meglévő állványszerkezet. Ebben az esetben utólagosan helyezzük el a szekrényben a védendő szerelvényeket.

Elülső és hátsó keretelemet alkalmazunk akkor, ha a burkolt állványszerkezet az elülső és hátulsó oldaláról is hozzáférhető kell hogy legyen. Ha csak az elülső oldali hozzáférhetőség követelmény, akkor a hátsó oldalt hátfalelemmel burkoljuk és/vagy ott egy légkondicionáló berendezést rendezünk el. Az elemeket egymással előre meghatározott és egymáshoz illeszkedő helyeken kötjük össze. Ezek az összekötési helyek az elemek egymás illeszkedő vízszintes és/vagy függőleges homlokfelületein helyezkednek el. Az összekötési helyek száma két elem között kettő vagy ennél több, hogy a stabilitás megfelelő legyen.

Elképzelhető az is, hogy több keretelemet, illetve hátfalelemet rendezünk el az elülső oldalon és a hátoldalon egymás mellett, hogy egy szekrénysort építsünk fel. A szekrénysor egyes egyedi szekrényei közötti oldalelemek nem kerülnek beépítésre, továbbá több padlózati elemet vagy egy közös padlózati elemet alkalmazhatunk.

Egy előnyös kiviteli alak szerint az elülső és a hátsó keretelemet függőleges és vízszintes keretszárakból keretszerűen állítjuk össze. Ezzel kapcsolatosan a szükséges elemek számának csökkentése érdekében az elülső és a hátsó keretelem kialakítása azonos lehet.

Ugyanezt a célt szolgálja az a kiviteli alak is, amelyet az jellemez, hogy a padlózati elem és a mennyezeti elem kialakítása azonos.

A biztonsági szekrény burkolatának egyszerű, gyorsan elvégezhető szerelését azzal érjük el, hogy az elemek összeerősítéséhez önmagában ismert forgóreteszes zárakat alkalmazunk, amelyeknek egymáshoz illeszkedő összekötő elemei az egymáshoz illesztett elemek homlokfelületeinek meghatározott pontjain kerültek beépítésre - beeresztésre - az elemekbe. Az ilyen forgóreteszes zárak a kereskedelemből ismertek. Ezeknek két kapcsolódó összekötő eleme az elemek egymáshoz illeszkedő homlokfelületeibe építhető be. A reteszhorog az egyik összekötő elemrészben elforgatható módon van elrendezve, amely bevezethető az összekötő elem másik, hüvelyszerű részébe. A bevezetés után a reteszhorgot ráfordítjuk egy kétoldalt befogott feszítőcsapra, és egy kis excentrikus elmozdítást követően megfelelő reteszelőhelyzetbe feszítjük. Ezáltal az egymással összekötött elemeket feszítve húzzuk egymás felé. Az elemeken ebből a célból ki kell alakítani egy alkalmas hozzáférési ponton egy nyílást a reteszhorog elfordítható forgástengelyéhez, hogy az elfordítható legyen a hozzárendelt összekötő elemrészben.

Abból a célból, hogy minden összekötési helyen egységes összekötő elemek legyenek használhatók, egy további kiviteli alak előirányozza, hogy a keretelemek függőleges keretszárainak keresztmetszete L alakúan van kialakítva, és csatlakozófelületekkel látható el az oldalelemek függőleges illeszkedő homlokfelülete irányában.

Az elemek egy előnyös kiviteli alak szerint kettős falúak, és a kettős fal közötti teret szigetelőanyag tölti ki.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a szigetelőanyag tulajdonsága zajvédő és/vagy tűzvédő, és a kettős falú elem külső borítása mindkét oldalon fémlap.

Az elemek közötti illeszkedő homlokfelületek tűzbiztos lezárása céljából egy előnyös kiviteli alak szerint az elemek közötti illeszkedő homlokfelületeket magas hőmérsékletnek ellenálló és tűz esetén táguló tömítőelemekkel tömítjük.

Az ajtók elhelyezését egyszerűen úgy kell megoldani, hogy az elülső és a hátsó keretelemet ajtóelemekkel zárjuk le. A keretelemek függőleges keretszárain és az ajtóelemek egymáshoz illeszkedő helyein zsanér- és záróelemek vannak elrendezve.

HU 224 110 Β1

A találmány szerinti biztonsági szekrény felépítésére szolgáló elemkészlet a találmány szerint az alábbi elemeket tartalmazza:

a) lapszerű építőelemek, oldalelemek és mennyezeti elemek,

b) keretszerű elülső keretelemek és

c) keretszerű hátsó keretelemek vagy lapszerű hátfalelemek, amelyek mindegyike a vízszintes és/vagy függőleges homlokfelületek mentén egymáshoz illeszkedő összekötési helyeken egymást kiegészítő összekötő elemekkel vannak ellátva, és azok ily módon egymással összeerősíthetők.

A szükséges különböző elemek számának csökkentése érdekében előnyös, ha a padlózati elemek és a mennyezeti elemek, továbbá az elülső és a hátsó keretelemek kialakítása páronként azonos.

A biztonsági szekrénynek a környezettől tömített elhatárolása az egyszerű felépítés megtartása mellett úgy oldható meg, hogy a vízszintes keretoldalak legalább egy része tűzbiztos és gáztömör kábelcsatorna-elemekként van kivitelezve.

A biztonsági szekrény belső tere könnyen megnövelhető oly módon, hogy több keretelemet, illetve hátfalelemet kapcsolunk össze egymással tömítetten, és a közöttük elrendezhető oldalelemek beépítését elhagyjuk.

A találmányt az alábbiakban kiviteli példa alapján mutatjuk be közelebbről, a csatolt rajz ábráira történő hivatkozással,

A rajzon az 1. ábra egy üzemkész, bekötött állványszerkezet körbeburkolásához szükséges elemek perspektivikus robbantott nézete, a 2. ábra két elem közötti összekötési hely felnagyított részmetszete, a 3. ábra egy szokásos forgóreteszes zár perspektivikus nézete, míg a 4. ábra egy részben körbeburkolt állványszerkezet a biztonsági szekrény összeszerelésének szemléltetésére.

Az 1. ábrán egy biztonsági szekrény felépítéséhez szükséges elemek láthatók, különösen egy minden oldalról zárt vagy zárható burkolat számára egy üzemkész állványszerkezet körül. A biztonsági szekrény felépítéséhez szükséges elemkészlet tartalmaz egy 10 padlózati elemet és egy 70 mennyezeti elemet, amelyek előnyösen lapszerűek és azonos kialakításúak. Az elülső oldalt egy elülső 20 keretelemmel zárjuk le, amelyet függőleges 21 és 22 keretszárak és vízszintes 23, 24 keretszárak alkotnak. A függőleges 21 és 22 keretszárak keresztmetszete L alakú, úgyhogy mindkét oldalon keskeny homlokfelületek állnak rendelkezésre a szomszédos elemekkel történő összeerősítés céljára. Ennek az az előnye, hogy ezekbe a homlokfelületekbe minden összekötési helyen egységes összezáró elemek építhetők be. Egymás mellett több biztonsági szekrény egyszerű elrendezése is lehetséges a közöttük levő válaszfalak - oldalelemek - elhagyásával.

Ha a hátoldalt is egy 50 ajtóelemmel zárjuk le, akkor egy hátsó 40 keretelemet használunk fel, amelyet függőleges 41 és 42 keretszárak és vízszintes 43 és 44 keretszárak alkotnak, és amely befogadni képes egy 50 ajtóelemet vagy egy 60 hátfalelemet, mely utóbbi előnyösen egy légkondicionáló berendezés lehet. A 60 hátfalelem összeerősíthető a 30.1 és 30.2 oldalelemekkel közvetlenül is, a hátsó 40 keretelem nélkül. Az elülső 20 és a hátsó 40 keretelem függőleges 21 és 22 keretszárainak, illetve 41 és 42 keretszárainak függőleges homlokfelületei, akárcsak az 50 ajtóelemek függőleges homlokfelületei, egymáshoz illeszkedő 25, 45, 51 zsanér- és záróelemekkel rendelkezhetnek, amint ez az ábrán látható. Mivel ezek az ajtó rögzítésére szolgáló elemek önmagukban ismertek, ezeket ennek a találmánynak a leírása keretében nem magyarázzuk meg közelebbről, mivel elegendő konstrukciós kiviteli alakban állnak rendelkezésre.

A biztonsági szekrény elemeinek egymással való összekötése céljára előnyösen egy úgynevezett forgóreteszes zárat használunk fel; egy ilyen zárra látható példa a 3. ábrán. A 2. ábra szerinti metszetrajzon egy, az elülső 20 keretelem függőleges 21 keretszára és 23 keretszára közötti összekötési hely látható. Itt a 21 keretszár függőleges homlokfelületébe beépítésre került egy 80 összekötő elem egy elforgathatóan ágyazott 81 reteszhoroggal, a 23 keretszár függőleges homlokfelületébe pedig egy ehhez illeszkedő 90 összekötő elem került beépítésre egy 91 feszítőcsappal. Amint az a 3. ábrán látható, a 21 keretszárból kinyúló 81 reteszhorog bevezethető a hüvelyszerű 90 összekötő elembe, és elforgatás révén beakasztható a 91 feszítőcsapba. Ha az elforgatás végső fázisában a 81 reteszhorog behúzásra kerül a 80 összekötő elembe, ami egy excenterrel lehetséges, akkor a 21 és 23 keretszárak egymás felé húzódnak és egymáshoz feszülnek.

A 2. ábrán felismerhető az elemek kettős falú kivitele is. Példaként a 21 és 23 keretszárakat, mint a többi elemet is, mind 26 és 27 fémlapok borítják, a kettős fal közötti teret pedig 28, 29 szigetelőanyag tölti ki. A szigetelőanyag kiválasztása a megkövetelt zajvédelemhez, hőszigeteléshez, tűzvédelemhez stb. igazodik. Az egymással ilyen módon összeerősített elemek közötti illesztési helyet 100 tömítőelem tömíti, amely tűzvédelmi követelmény esetén magas hőmérsékletnek ellenálló kell hogy legyen.

Kézenfekvő, hogy az elemek egymással függőleges és/vagy vízszintes homlokfelületeik mentén köthetők össze, éspedig homlokfelületenként kettő vagy több összekötési helyen. Az összekötési helyeket egyenként a két, 80, 90 összekötő elem alkotja, és azok helyzete egymáshoz beigazítva elrendezett.

A 4. ábra alapján közelebbről ismertetjük a találmány szerinti biztonsági szekrény összeszerelésének menetét. Ennek kapcsán az egyszerűség kedvéért csak magát az állványszerkezetet ábrázoltuk, a rajta elrendezett szerelvények nélkül. Az állványszerkezeten tetszőleges szerelvények, működési egységek lehetnek elrendezve, és a csatlakozókábeleket célszerűen az állványszerkezet oldalfalain keresztül vezetjük a bekötési helyükre, és csatlakoztatjuk. Ezen a helyen bevizsgált, tűzbiztos, vízálló és gáztömör kábelszigetelési rendszereket alkalmazunk.

HU 224 110 Β1

A biztonsági szekrény összeszerelésének kezdetén a 200 állványszerkezetet egy emelőszerkezet segítségével megemeljük annyira, hogy alátolható legyen egy 10 padlózati elem. Ezután a 200 állványszerkezetet ráengedjük az alátolt 10 padlózat! elemre, és olyan helyzetbe állítjuk, hogy a 10 padlózat! elem minden oldalon egyforma mértékben nyúljon túl a 200 állványszerkezet külső oldalán.

Ezután ráhelyezzük a 10 padlózat! elem kinyúló peremére a 21, 22, 23 és 24 keretszárakból álló elülső 20 keretelemet, és összeerősítjük a 10 padlózat! elemmel. Itt az alsó, vízszintes 24 keretszár tartományában és a 10 padlózat! elemnek az ebbe az irányba néző részén előnyösen kettő darab, a 3. ábra szerinti forgóreteszes zár van beépítve. A 10 padlózat! elembe például a 90 összekötő elemek vannak beillesztve, a 24 keretszárba pedig a 80 összekötő elemek. A 82 retesztengelyek kialakítása olyan, hogy rájuk szerszám illeszthető, éspedig a 24 keretszárban levő 83 nyílásokon keresztül.

Ha összekötésre került az elülső 20 keretelem a 10 padlózat! elemmel, a lapszerű 30.1 és 30.2 oldalelemeket ráállítjuk a 10 padlózati elemre, és összeerősítjük azokat az elülső 20 keretelem függőleges 21, 22 keretszárainak L alakú szabad homlokfelületeivel és/vagy a 10 padlózati elemmel. Ennek során illesztési helyenként két-két vagy ennél több forgóreteszes zár kerülhet felszerelésre. Az illesztési helyeket, amint a

2. ábra mutatja, 100 tömítőelemekkel tömítjük, amely tömítőelemek a megkövetelt tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az elemek kialakítása olyan, hogy azok a 100 tömítőelemekkel együtt biztosítják a megkövetelt védelmet - zaj elleni védelem, hőszigetelés, tűz elleni védelem, freccsenő víz elleni védelem stb. - a 200 állványszerkezet számára.

A 200 állványszerkezet hátsó részét fedhetjük egy hátsó 40 keretelemmel, amelyet 41, 42, 43, 44 keretszárak alkotnak. A keretszárak összekötése megvalósítható szintén forgóreteszes zárakkal, amelyek az illesztési helyek tartományába vannak beépítve, és amely illesztési helyeket 100 tömítőelemek tömítik.

Amint a 4. ábrán látható, a 30.1 és 30.2 oldalelemek szabad függőleges homlokfelületein 80 összekötő elemek vannak elrendezve, amelyeknek 81 reteszhorgai bevezethetők 90 összekötő elemekbe, amelyek 91 feszítőcsapjaikkal együtt vannak beépítve a hátsó 40 keretelem függőleges 41,42 keretszáraiba. Amint már említettük, a hátsó 40 keretelemre felhelyezhető egy 60 hátfalelem is, és ez összeerősíthető a 40 keretelemmel. Egy megfelelő méretű 60 hátfalelem közvetlenül is összeerősíthető a 30.1 és 30.2 oldalelemekkel. Ekkor minden vízszintes és függőleges illesztési helyen kettő vagy több forgóreteszes zár kerülhet elrendezésre.

Végezetül a 20 és 40 keretelemekre és a 30.1,

30.2 oldalelemekre ráhelyezünk egy 70 mennyezeti elemet, majd azokat forgóreteszes zárakkal összekapcsoljuk egymással illesztési helyeik tartományában. Ennek kapcsán a 81 reteszhorgok 82 forgástengelyeinek elérését biztosító 83 nyílások lehetnek a létrehozott burkolat belső oldalán vagy külső oldalán hozzáférhetők.

Előnyös, ha a 10 padlózati elem és a 70 mennyezeti elem kialakítása azonos. Ugyanez érvényes az elülső 20 keretelemre és a hátsó 40 keretelemre, és magától értetődően a 30.1 és a 30.2 oldalelemek kialakítása is azonos. Ily módon csökkenthetjük az egy 200 állványszerkezet burkolásához szükséges, különböző fajta elemek számát. Minden összekötési helyen egységes összekötő elemeket, például önmagukban ismert forgóreteszes zárakat alkalmazunk. Más zárak alkalmazása is lehetséges.

A 200 állványszerkezet hátoldalának tartományában a hátsó 40 keretelemben vagy a 60 hátfalelemben kialakítható egy nyílás, amelyen keresztül csatlakozókábelek vezetnek a 200 állványszerkezethez. A csatlakozókábelek bevezetése ebben a nyílásban egy utólagosan beépíthető kábelátvezető segítségével tömíthető.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Biztonsági szekrény egy padlózati elemmel (10), két oldalelemmel (30.1; 30.2), egy hátfalelemmel (60), egy mennyezeti elemmel (70) és legalább egy ajtóelemmel (50), amelyek egymáshoz beigazított összekötési helyeken tömítésekkel és egymáshoz kiegészítő módon illeszkedő összekötő elemekkel (80, 90) rendelkeznek a felhasználó általi összeszerelés és szétszerelés érdekében, azzal jellemezve, hogy valamennyi elem (10, 30.1,

30.2, 50, 60, 70) kialakítása kettős falú, ahol a falak közötti belső tér zajvédő és/vagy tűzvédő szigetelőanyaggal (28, 29) van kitöltve, amely kívülről fémlapok (26, 27) által van közrefogva, emellett az elemek (10, 30.1, 30.2, 50, 60, 70) közötti illesztési helyek magas hőmérsékletnek ellenálló tömítéssel (100) vannak tömítve.
2. Az 1. igénypont szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy az összekötő elemek (80, 90) forgóreteszes zárként vannak kialakítva, és ezek az oldalelemek (30.1, 30.2), a hátfalelem (60), a padlózati elem (10) és/vagy a mennyezeti elem (70) egymáshoz illeszkedő felületeibe vannak beszerelve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy a padlózati elem (10) és a mennyezeti elem (70) azonos kialakítású.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy a hátfalelem (60) helyett egy második ajtóelem (50) van beépítve.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy elülső és hátsó keretelemek (20, 40) vannak a padlózati elemre (10) ráhelyezve, és ezek a keretelemek (20, 40) össze vannak kötve az oldalelemekkel (30.1, 30.2) és/vagy a padlózati elemmel (10).
6. Az 5. igénypont szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy az elülső és a hátsó keretelem (20, 40) függőleges és vízszintes keretszárakból (21, 22; 41,42 és 23, 24; 43, 44) keretszerüen van összeállítva, és egymással azonosan van kialakítva.
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy az elülső keretelem (20)

HU 224 110 Β1 függőleges keretszárai (21, 22) L alakú keresztmetszettel vannak kialakítva, és az egyik szárukkal összeköttetési felületet képeznek az oldalelemek (30.1, 30.2) számára.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti bizton- 5 sági szekrény, azzal jellemezve, hogy az ajtóelemek (50) összekapcsolhatók az elülső és/vagy hátsó keretelemmel (20 és/vagy 40), és a keretelemek (20, 40) függőleges keretszárain (21, 22; 41, 42) egymáshoz illeszkedő összekötési helyeken zsanér- vagy záróele- 10 mek (25, 45; 51) vannak elrendezve.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy az elülső és a hátsó keretelem (20, 40) azonos kialakítású.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy a keretszárak (23, 24, 43, 44) legalább egy részét tűzbiztos, gáztömör kábelcsatorna-rendszer alkotja.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy egymás mellett több biztonsági szekrény elemei vannak elrendezve a szomszédos szekrények közötti oldalelemek (30.1, 30.2) elhagyása mellett.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti biztonsági szekrény, azzal jellemezve, hogy a szekrény belsejében egy állványszerkezet (200) mint működőképes és bekötött szerelvényekkel ellátott egység van elrendezve és a szekrénnyel összekötve.