HU223618B1 - Eljárás és tartó folyadékok feldolgozására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eszköz folyadék feldolgozására, kis térfogatú,szabályozott mennyiségű folyadék kezelésére, amely egy elsőstacionárius helyzetnek megfelelő síkbeli forgómozgást biztosítóberendezéshez kapcsolódóan van kialakítva, és amelynek háza, a házonbelül egy első és második rekeszt befogadó kamrája, az első és másodikrekesz falai által határolt folyadék-visszatartó területe, valamint azelső és második rekesz között bukógátat alkotó fala van. A találmányszerinti eszközt az jellemzi, hogy az első rekesznek (23) az eszköz(11) stacionárius állapotában a folyadék-visszatartási területet (35)határoló fala (33), és az eszköz (11) forgómozgása során a folyadékotbukógátként kialakított fal (33) felett a második rekeszbe (25) vezetőátmenete (45), a második rekesznek (25) egy vagy több, az eszköz (11)stacionárius állapotában egy második folyadék-visszatartási területet(57) és az eszköz (11) forgása során egy harmadik folyadék-visszatartási területet (61) meghatározó fala (31) van, valamint aháza (13) az eszköz (11) második típusú – lengő – mozgását biztosítóberendezés – forgóasztal (75) – forgócsapos bölcsőhornyába (69)csatlakozó pöcökkel (67) van ellátva. A találmány tárgya továbbáeljárás folyadékok feldolgozására, amelynek során a folyadékot egyelső, egy radiális és axiális összetevőkből álló mozgástípusbanmozgatják, forgatják. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogya feldolgozandó folyadékot egy első (23) és egy második rekeszt (25)tartalmazó belső kamrával (19) rendelkező házba (13) vezetik, amelyház (13) első rekeszének (23) egy vagy több fala által határoltfolyadék-visszatartási területe (35), míg második rekeszének (25)falai által határolt második folyadék-visszatartási területe (57), azelső (23) és második rekeszt (23) nyugalmi állapotban elválasztó,bukógátként kialakított fala (33), a fal (33) mellett, afolyadékmozgás során az első (23) és második rekesz (25) közöttikapcsolatot biztosító átmenete (45) van, az első rekesze (23) pedig atesztvizsgálószalagot befogadó módon van kialakítva, háza (13) azeszközt (11) forgóasztal (75) forgócsapos bölcsőjéhez (69)mozgathatóan rögzítő eszközzel van ellátva, az eszközt (11) aforgóasztalon (75) rögzítik, majd az eszközt (11) forgó- vagylengőmozgással mozgatják, – a forgó- vagy lengőmozgás sorrendjét avizsgálandó folyadék és tesztvizsgálószalag típusától függőenhatározzák meg, – az egyes mozgások között a tesztvizsgálószalagot(37) fényforrással megvilágítják, a mért adatokat rögzítik és/vagykívánt esetben az egyes mozgatási lépések között a folyadékot azeszköz (11) folyadék-visszatartási területén (35, 57, 61)szétválasztják, és a folyadékból pipettával vagy egyéb más eszközzel amásodik rekesz (25) folyadék-visszatartási területének (57)mélyedéséből (59) mintát vesznek. ŕ

Description

A találmány szerinti eszközt az jellemzi, hogy az első rekesznek (23) az eszköz (11) stacionárius állapotában a folyadék-visszatartási területet (35) határoló fala (33), és az eszköz (11) forgómozgása során a folyadékot bukógátként kialakított fal (33) felett a második rekeszbe (25) vezető átmenete (45), a második rekesznek (25) egy vagy több, az eszköz (11) stacionárius állapotában egy második folyadék-visszatartási területet (57) és az eszköz (11) forgása során egy harmadik folyadék-visszatartási területet (61) meghatározó fala (31) van, valamint a háza (13) az eszköz (11) második típusú - lengő - mozgását biztosító berendezés - forgóasztal (75) - forgócsapos bölcsőhomyába (69) csatlakozó pöcökkel (67) van ellátva.

A találmány tárgya továbbá eljárás folyadékok feldolgozására, amelynek során a folyadékot egy első, egy radiális és axiális összetevőkből álló mozgástípusban mozgatják, forgatják.

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a feldolgozandó folyadékot egy első (23) és egy második rekeszt (25) tartalmazó belső kamrával (19) rendelkező házba (13) vezetik, amely ház (13) első rekeszének (23) egy vagy több fala által határolt folyadékvisszatartási területe (35), míg második rekeszének (25) falai által határolt második folyadék-visszatartási területe (57), az első (23) és második rekeszt (23) nyugalmi állapotban elválasztó, bukógátként kialakított fala (33), a fal (33) mellett, a folyadékmozgás során az első (23) és második rekesz (25) közötti kapcsolatot biztosító átmenete (45) van, az első rekesze (23) pedig a tesztvizsgálószalagot befogadó módon van kialakít-

HU 223 618 B1

HU 223 618 Β1 va, háza (13) az eszközt (11) forgóasztal (75) forgócsapos bölcsőjéhez (69) mozgathatóan rögzítő eszközzel van ellátva, az eszközt (11) a forgóasztalon (75) rögzítik, majd az eszközt (11) forgó- vagy lengőmozgással mozgatják,

- a forgó- vagy lengőmozgás sorrendjét a vizsgálandó folyadék és tesztvizsgálószalag típusától függően határozzák meg,

- az egyes mozgások között a tesztvizsgálószalagot (37) fényforrással megvilágítják, a mért adatokat rögzítik és/vagy kívánt esetben az egyes mozgatási lépések között a folyadékot az eszköz (11) folyadékvisszatartási területén (35, 57, 61) szétválasztják, és a folyadékból pipettával vagy egyéb más eszközzel a második rekesz (25) folyadék-visszatartási területének (57) mélyedéséből (59) mintát vesznek.

A találmány tárgya eljárás, és eszköz folyadék feldolgozására kémiai vagy biológiaiminta-analízis céljára. A találmány szerinti eljárás és eszköz immunológiai nukleinsawizsgálat végzésére alkalmas egy több részletből álló berendezésben. A gyakorlatban gyakran végeznek affinitáskötési vizsgálatokat abból a célból, hogy valamely molekula jelenlétét kimutassák, amely molekula egy adott betegséggel vagy biológiai állapottal kapcsolatos. Az ilyen vizsgálatok során úgynevezett páros kötési vizsgálatot végeznek, amelynek során meghatározzák, hogy a közösen adott kötési helyhez kötődő vegyületek milyen mértékben képesek ezt a kötőhelyet lefoglalni. A vizsgálatok során általában a kötődő molekulapárból az egyik molekulát úgy tekintik, mint az adott kötési hely ligandumát, és a másik vegyületet pedig úgy tekintik, mint az adott receptor antiligáns vagy analitikus vegyület, vagy célvegyületformáját. A meghatározás önkényes abból a szempontból, hogy ez attól függ, milyen molekulát kívánunk detektálni. A kötőpár lehet például két kiegészítő nukleinsav, antigén, illetve antitest, továbbá hatóanyag, valamint hatóanyag kötési helyhez kötődő vegyület, továbbá enzim, illetve enzimszubsztrát.

Általában a vizsgálatok során a biológiailag kötődő molekulapár egyik részét valamely szilárd hordozóra felvitt állapotban alkalmazzák, amely lehet műanyag, üveg vagy nitrocellulózalapú papír. A vizsgálatban kívánt vegyületet tartalmazó mintát ezután a szilárd hordozóra alkalmazzák. Egy adott inkubációs időtartam után, amelynek során a vizsgált vegyület lehetőséget kap arra, hogy a rögzített ligandumhoz kötődjön, a nem kötött mintamennyiségét eltávolítják. Az inkubációs időtartam során a mintát és a hordozóanyagot rázatják abból a célból, hogy egy folyadékáramot hozzanak létre a hordozóanyag fölött, és így maximálisra állítsák a vizsgált vegyület áramát ahhoz, hogy a rögzített ligandumhoz kötődjön. A célvegyület, amennyiben jelen van, komplexet képez a rögzített ligandummal.

Ezt követően a hordozóanyaggal egyéb reagenseket reagáltatunk, amely reagensek alkalmasak arra, hogy a képződött komplexszel reagáljanak, vagy a vizsgált befoglalt vegyülettel, amely a rögzített ligandumhoz kötött, reagáljanak. Ezek a további reagensek általában jelzett második ligandumok, amely második ligandumok alkalmasak arra, hogy a vizsgált vegyülethez vagy az ebből képzett komplexhez kötődjenek. A jelzett második ligandum valamely olyan jelzéssel rendelkezik, amely a molekula detektálását lehetővé teszi. A jelzésformák általában például nem limitáltan lehetnek radioaktív izotópok, enzimek, luminesszens hatóanyagok, kicsapást előidéző hatóanyagok és festékek.

A hordozóanyagot általában valamely jelképző körülmény között detektálhatják abból a célból, hogy jelet képezzenek. A jel a célvegyület mennyiségét mutatja.

Az immunológiai hatóanyagok, peptidek vagy nukleinsavak szilárd hordozón történő rögzítésével kapcsolatos immunológiai hatóanyagok, a szakirodalomban jól ismertek. Az adott betegségállapotra jellemző nukleinsavszekvenciákat általában a szakirodalomban leírták az amerikai egyesült államokbeli és egyéb országokbeli szabadalmi bejelentésekben, valamint számos nukleinsavszekvencia adatbázisban is megtalálható. Az egyes betegségekre jellemző antitest immunológiai hatóanyagokat ugyancsak a szakirodalomban leírták az amerikai egyesült államokbeli és a külföldi szabadalmi bejelentésekben, valamint a közzétett szabadalmi bejelentésekben, a tudományos katalógusokban (mint például Sigma Chemical Company, St. Louis, Missouri, USA), továbbá a különféle sejtvonaltárolt adatbankokban (például The American Type Culture Collection of Rockville, Maryland, USA).

A kötési tesztvizsgálatok hatásossága korlátozott, mivel a reagenseket kézzel kell adagolni, illetve eltávolítani abból a célból, hogy az analitikailag meghatározandó anyag jelenlétét detektálni lehessen. Az affinitás-tesztvizsgálatokat általában küvettákban, kis kémcsövekben vagy ezekhez hasonló edényekben hajtják végre. A kis térfogat, valamint a küvetták kisméretű nyílása kényelmetlen, és igen sokszor megvalósítási hibához vezet.

Ilyen többküvettás berendezés ismerhető meg az US 4 314 970 számú szabadalmi leírásból. Az ilyen típusú berendezések hátránya hogy, a kis térfogat, valamint a küvetta kisméretű nyílása a vizsgálatot nehézkessé tette, és ha az optikai ablakok nem kellően kerülnek fedésbe egymással, vagy az edény leolvasásánál nem kellő figyelemmel járnak el, hibás eredményeket kapnak.

Az US 4 678 331 számú szabadalmi leírás egy forgószerkezetet ismertet, amely kémiai anyagok centrifúgás analízisére szolgál. A szerkezet tartalmaz egy, a kezelendő folyadékot befogadó eszközt is, amely több rekeszt tartalmaz, és a vizsgálandó folyadék ezek között közlekedik. A berendezés hátránya, hogy a centrifugális analízis végrehajtására alkalmas, és nem valósítható meg a lengőmozgás.

Bár az analízis egyes eljárásai automatizáltak, még továbbra is szükség van olyan eszközre, amely lehetővé teszi, hogy a teljes tesztvizsgálat automatikus módon mehessen végbe. Szükség van arra is, hogy egy olyan edényt alkalmazzanak, amely a folyadékok ada2

HU 223 618 Bl golását és eltávolítását megkönnyíti, és lehetővé teszi a minta inkubálását, valamint a rögzített ligandum inkubálását, amelyet konzisztens, azaz pontosan megismételhető módon kell végezni.

Jelen találmány célkitűzése olyan eljárás és eszköz kidolgozása, amely alkalmas kis térfogatú szabályozott mennyiségű folyadékok kezelésére, különösen az affinitáskötési tesztvizsgálatok végrehajtására.

A találmány szerinti célkitűzést olyan eszközzel valósítjuk meg, amely egy első stacionárius helyzetnek megfelelő síkbeli forgómozgást biztosító berendezéshez kapcsolódóan van kialakítva, és amelynek háza, a házon belül egy első és második rekeszt befogadó kamrája, az első és második rekesz falai által határolt folyadék-visszatartó területe, valamint az első és második rekesz között bukógátat alkotó fala van, és amelyet az jellemez, hogy az első rekesznek az eszköz stacionárius állapotában a folyadék-visszatartási területet határoló fala, és az eszköz forgómozgása során a folyadékot bukógátként kialakított fal felett a második rekeszbe vezető átmenete, a második rekesznek egy vagy több, az eszköz stacionárius állapotában egy második folyadék-visszatartási területet és az eszköz forgása során egy harmadik folyadék-visszatartási területet meghatározó fala van, valamint a háza az eszköz második típusú - lengő - mozgását biztosító berendezés - forgóasztal - forgócsapos bölcsőhomyába csatlakozó pöcökkel van ellátva.

A találmány szerinti eszköz egy előnyös kiviteli alakjának bukógátként kialakított fala feletti átmenet a belső kamra ferde szögben kialakított falába torkollik, és amely fal ferdesége a forgási síktól az átmenet irányában mérve nagyobb, mint 90°, első rekesze legalább egy tesztvizsgálati szalagokat befogadó sík alaplappal van ellátva, amelyen az alkalmazott tesztvizsgálati szalagok immunológiai vagy nukleinsavpróbaszalagok, amelyeknek legalább egyik felületével a kamra nyílása felé nézőén van elrendezve.

A találmány szerinti eszköz egy másik előnyös kiviteli alakja esetén a házat rögzítő pöckei a házból kinyúlóan vannak elrendezve, továbbá az eszköz háza egy forgóasztalra szerelhetően van kialakítva, valamint a forgóasztal a házból kinyúló pöcköket befogadó forgócsapos bölcsőkkel van ellátva, ahol a bölcső lengő- és a forgási síkra merőleges mozgást végzőén és a bölcsőbe illeszkedő házat lengőmozgásba hozóan van kialakítva.

A találmány szerinti eszköz egy további előnyös kiviteli alakjának fényt befogadó első rekesze van, és az első rekesz egy vagy több fala egy fénydiffuzióra alkalmas felülettel rendelkező fal, vagy egy másik megoldás esetén a fénybefogadására alkalmas első rekesze van, amelynek egy vagy több fala fényabszorbeáló felületű fal.

A találmány szerinti eszköz egy célszerű kiviteli alakjának első rekesze egy alsó alaplapot, két szemben lévő oldalfalat, egy tengelyirányú falat és egy bukógátat képező falat tartalmaz, a két oldalfal az alaplappal szöget bezáróan - amely szög mindkét oldalfal esetében körülbelül egyenlő nagyságú, és így szimmetrikus fényvisszaverési formát biztosít - van kialakítva, továbbá a tengelyirányú fal és a bukógátként kialakított fala az alaplappal ugyancsak szöget bezáróan - amely szög körülbelül egyenlő, és így szimmetrikus fényvisszaverési formát adó - van kialakítva, a második rekesze egy, pipettát vagy folyadékkiszívó eszköz befogadására alkalmas mélyedéssel van ellátva, továbbá a második rekesz harmadik folyadék-visszatartási területén a belső kamrán belül egy, a forgási síkkal szöget záró hátsó fala van, amely szög kisebb, mint 90°, valamint a második rekesz oldalirányban kinyúló egy vagy több fallal van ellátva.

A találmány tárgya továbbá egy eljárás folyadékok feldolgozására, amelynek során a folyadékot egy első, egy radiális és axiális összetevőkből álló mozgástípusban mozgatjuk, forgatjuk, amelyet az jellemez, hogy a feldolgozandó folyadékot egy első és egy második rekeszt tartalmazó belső kamrával rendelkező házba vezetjük, amely ház első rekeszének egy vagy több fala által határolt folyadék-visszatartási területe, míg második rekeszének falai által határolt második folyadékvisszatartási területe, az első és második rekeszt nyugalmi állapotban elválasztó, bukógátként kialakított fala, a fal mellett, a folyadékmozgás során az első és második rekesz közötti kapcsolatot biztosító átmenete van, az első rekesze pedig a tesztvizsgálószalagot befogadó módon van kialakítva, háza az eszközt forgóasztal forgócsapos bölcsőjéhez mozgathatóan rögzítő eszközzel van ellátva, az eszközt a forgóasztalon rögzítjük, majd az eszközt forgó- vagy lengőmozgással mozgatjuk,

- a forgó- vagy lengőmozgás sorrendjét a vizsgálandó folyadék és tesztvizsgálószalag típusától függően határozzuk meg,

- az egyes mozgások között a tesztvizsgálószalagot fényforrással megvilágítjuk, a mért adatokat rögzítjük és/vagy kívánt esetben az egyes mozgatási lépések között a folyadékot az eszköz folyadék-visszatartási területén szétválasztjuk, és a folyadékból pipettával vagy egyéb más eszközzel a második rekesz folyadékvisszatartási területének mélyedéséből mintát veszünk.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja során a tesztvizsgálati szalagot befogadó első rekesz alaplapján helyezzük el, míg egy másik megvalósítási mód esetén olyan tesztvizsgálószalagot alkalmazunk, amely immunológiai vagy nukleinsavpróbákat hordozó tesztvizsgálati szalag, majd az első rekeszt megvilágítjuk, és a tesztvizsgálati szalagot az analitikum anyag vonatkozásában regisztráljuk.

Egy másik lehetséges megoldás esetén a megvilágítást követően a tesztvizsgálati szalagon az analitikum jelenlétét regisztráljuk

A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös megvalósítási módja során a második rekeszbe ferde, a belső kamrán belül a rotációs síkkal 90°-nál kisebb ferdeségű hátsó fal révén egy harmadik folyadékvisszatartási területet hozunk létre, továbbá az első rekesz alaplappal, két ellentétes oldalú oldalfallal, egy függőleges fallal és egy bukógátat képező fallal rendelkezik, ahol a két oldalfal az alaplapot lényegében azonos és így szimmetrikus fényvisszaverést biztosító szögben, továbbá a függőleges falat és a bukógátként kialakított falat, valamint az alaplapot lényegében azo3

HU 223 618 Bl nos és így ugyancsak szimmetrikus fényvisszaverődést biztosító szögben alakítjuk ki.

A találmány szerinti eszköz és eljárás példaképpeni kiviteli alakját, illetve előnyös megvalósítási módját a csatolt ábra segítségével az alábbiakban ismertetjük, ahol az

1. ábra: a jelen találmány szerinti eszköz perspektivikus képe; az

2. ábra: az 1 ábra szerinti eszköz felülnézete; a

3. ábra: a 2. ábra szerinti eszköz 3-3 metszősík szerinti metszete; a

4. ábra: a találmány szerinti eszköz keresztmetszete, a megvilágítási eszközökkel, illetve a leolvasóeszközökkel; az

5. ábra: a találmány szerinti eszköz befogadására alkalmas hornyokkal ellátott forgóasztal részbeni nézete; a

6. ábra: a találmány szerinti eszköz kétirányú mozgását biztosító centrális pöcökszerkezettel ellátott forgóasztal metszete.

A találmány szerinti eszköz és eljárás előnyösen affinitáskötési tesztvizsgálatokban alkalmazhatók, amelyeknek megvalósítási módját részletesebben ismertetjük. Megjegyezzük, hogy a találmány nem korlátozódik a bemutatott kiviteli alakokra, illetve megvalósítási módra. A találmány szerinti eljárás és eszköz olyan helyzetben alkalmazható, ahol többrekeszes eszközt kívánunk felhasználni, amely eszköz rotációs, illetve lengőmozgásra alkalmas módon van kialakítva.

Az 1. ábrán egy folyadék feldolgozására szolgáló 11 eszköz látható. A 11 eszköz a fent említett két mozgásforma megvalósítására alkalmas 13 házzal van ellátva.

A 2. ábrán a találmány szerinti eszközt stacionárius mozgási állapotában szemléltetjük, ahogy a forgóasztal hornyaiba behelyezésre kerül.

A 13 ház egy 15 tengelyirányú véggel és egy 17 kerületi véggel rendelkezik. A 17 kerületi vég azon kör kerültét határozza meg, amely mentén a 11 eszköz, mint egy rotációs sík mentén, az első típusú mozgást végzi. Ez a mozgás egy, az AA nyilakkal jelzett síkbeli mozgásnak felel meg. A körmozgás síkjára vonatkoztatott szög mérése a 13 ház aljával meghatározott sík vonatkozásában történik.

A 3. ábrán a 13 ház második típusú mozgásának stacionárius lengőmozgásnak - állapotát szemlélteti. A lengőmozgás alatt azt a mozgást értjük, amely a 11 eszköz egy sugár mentén elhelyezkedő pont körül végez, azaz amelynek során a 13 házat kibillentjük a rotációs - körmozgás - síkjából. Amennyiben a lengetési pont a 15 tengelyirányú axiális vég és a 17 kerületi vég között található, úgy az említett második mozgás lengőmozgás - a BB nyilak irányában valósul meg.

A 13 háznak egy vagy több fala van, amely egy belső 19 kamrát határoz meg (lásd 2. ábra). Ezen túlmenően egy 21 külső felületet tartalmaz (lásd 1. ábra). A 13 ház előnyösen egyetlen egységként van kialakítva, előnyösen fröccsöntve.

Amint az a 2. és 3. ábrákon látható, a 19 belső kamra egy 23 első rekeszt és egy 25 második rekeszt tartalmaz. A 23 első rekesz helyzete tengelyirányú, míg a 25 második rekesz erre merőleges kiterjedésű. A 23 első rekeszt egy 27 alaplap 29a és 29b oldalfalak és egy 15 tengelyirányú vég felőli 31 fal, továbbá egy bukógátat képező 33 fal határozza meg. Előnyösen a 23 első rekesz 27 alaplapja körülbelül

36,8 mm χ 5,46 mm méretű. A 29a és 29b oldalfalak körülbelül 21,6 mm magasságúak. A 23 első rekesz egy 35 folyadék-visszatartási területet képez, és ez tartalmazza a vizsgálandó folyadékot a 13 ház stacionárius állapotában, az első mozgási forma során, valamint a 13 háznak a második mozgási formájában, azaz a 13 ház lengőmozgása során. A 23 első rekesz előnyösen 1,8 ml mennyiségű folyadékot tartalmaz.

A 27 alaplapon egy 37 tesztvizsgálati szalag van elhelyezve, amely egy vagy több biológiailag aktív kötőhatóanyaggal rendelkezik. Előnyösen alkalmazható tesztvizsgálati szalag valamely immunológiai tesztvizsgálati szalag. A találmány szerinti eszközben előnyösen alkalmazható CHIRON^R, RIBA™ néven forgalmazott Strip Immunolot Assay (SIA) tesztvizsgálati szalagok.

A szakemberek előtt ismeretes, hogy számos típusú antigén köthető és rögzíthető egy tesztvizsgálati szalagon, abból a célból, hogy antitesteket, mint például antigéneket detektáljon. A szakemberek előtt ismeretes továbbá, hogy antitestek szokásos eljárások segítségével is rögzíthetők tesztvizsgálati szalagon abból a célból, hogy a különféle antigén molekulákat határozzanak meg. Az antigén és antitest kötőpárok könnyen meghatározhatók, és az alkalmazott komponensek megfelelő vegyipari vállalatoktól, mint például az ICN Biomedicals, Inc.-Irvine, CA, U.S.A cégtől szerezhetők be.

Az antitest- és antigénpéldák, amelyeket különféle cégektől szerezhetünk be, nem limitáltak. Egyéb antitesteket és antigéneket is könnyen azonosíthatunk és rögzíthetünk a 37 tesztvizsgálati szalagokra.

A 37 tesztvizsgálati szalagot úgy készíthetjük, hogy olyan nukleinsavat tartalmaz, amelynek szekvenciája alkalmas a célvegyületté történő hibridizálásra. A szekvencia, amely a tesztvizsgálati szekvencia, könnyen előállítható, és szokásos eljárásokkal tesztvizsgálati szalagra rögzíthető. Például a tesztvizsgálati szekvenciát nyerhetjük számos adatbankból, mint például a GenBank^R cégtől. A tesztvizsgálati szekvencia általában 10-20 nukleotidtartalmú, amely olyan szekvenciát jelent, ami a célvegyület számára szelektív jellegű.

A 37 tesztvizsgálati szalag egy szilárd hordozót is tartalmaz. Előnyösen nitrocellulózt, amely kolorimetriásan mérhető termékeket rögzít.

A 23 első rekesz olyan optikai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek biztosítják 37 tesztvizsgálati szalag megbízható, megismételhető leolvasását. A 4. ábrán látható, hogy a 31 fal és a bukógátként kialakított 33 fal 0 szöget zár be a 27 alaplappal, illetve a rotációs síkkal. A 0’ szög az a szög, amelyet a bukógátként kialakított 33 fal zár be a 27 alaplaptól mérve a 19 belső kamrán keresztül a 31 fallal, míg az a 0 szög az, amelyet a 27 alaplap a 19 belső kamrában a 31 fallal zár be. Ez a két szög körülbelül azonos nagyságú és a 0, valamint a 0’ szögek értéke 110-165° között van, előnyösen 120°.

HU 223 618 Bl

Hasonlóan a 29a és 29b oldalfalak ugyancsak egy meghatározott ferde szöget zárnak be a 27 alaplappal, illetve a rotációs síkkal. A 29a és 29b oldalfalak szögét a 27 alaplaptól a 29a vagy 29b oldalfalak közötti szög határozza meg, és ezek a szögek körülbelül megegyezőek, nagyságuk 90-135° között van, előnyösen 95°.

A 29a és 29b oldalfalak a 31 fal és a bukógátként szolgáló 33 fal a fényt, amely a 31 fal és a 33 fal felett elhelyezkedő fényforrásból érkezik, egyenletesen és ismételhetően juttatja a 27 alaplapra. Amint az a 4. ábrán látható, a 27 alaplap megvilágítását két, egy 39a, illetve egy 39b emissziós fényforrás biztosítja. A 39a és 39b emissziós fényforrásokból érkező fénysugár megvilágítja a 27 alaplapot. A 31 fal és bukógátat képező 33 fal feletti helyzetből kiinduló fény lehetővé teszi, hogy a 27 alaplapról visszavert fénysugár adatait leolvassuk. A 27 alaplapról visszavert fényt egy, a 13 ház felett elhelyezett 41 prizma, valamint egy 43 kamera fogadja be, és ez ezután a jeleket értékeli, illetve rögzíti.

A 23 első rekeszt meghatározó 29a és 29b oldalfalak, a 31 fal, valamint a bukógátat képező 33 fal előnyösen opálos vagy átlátszó anyagúak, abból a célból, hogy a fényt diffúz módon abszorbeálják vagy visszaverjék, és így a 37 tesztvizsgálati szalag leolvasását megkönnyítsék. A 29a és 29b oldalfalakat, valamint a 31 falat és a bukógátat képező 33 falat festékekkel sötétítjük az olvasztási eljárás során, vagy előnyösebben a 29a és 29b oldalfalat, a 31 falat és a bukógátat képező 33 falat egy meghatározott színre festjük - itt nem ábrázolt matt vagy textúráit formába hozzuk - abból a célból, hogy a fényt diffúzió segítségével továbbítsák.

A 2. és 3. ábrán látható, hogy a bukógátat képező 33 fal a 27 alaplappal, illetve a rotációs síkkal szöget zár be, miközben a folyadékokat a 23 első rekesz területén, és a 25 második rekesz területére mozgatjuk a 13 ház rotációs mozgása során. A bukógátat képező 33 fal magassága kisebb, mint a 29a és 29b oldalfalak magassága, és így egy 45 átmenet található a 19 belső kamra a 23 első rekesze és a 25 második rekesze között. Ez abban az esetben valósul meg, amennyiben a 29a és 29b falak 21,6 mm magasságúak, illetve a bukógátat képező 33 fal magassága 16 mm.

A 25 második rekeszt egy 47 alapfal, egy, a bukógát felé eső 49 fal a 29a és 29b oldalfalak - amelyek egyben a 23 első rekesz oldalfalai is - egy 51 hátsó fal, valamint 53a és 53b fényvisszaverő falak és végül az 55a és 55b oldalfalak határolják. Előnyösen a 47 alapfal a 25 második rekeszben körülbelül 28 mm-10 mm közötti méretű. A 29a és 29b oldalfalak pedig 21,6 mm magasságúak.

A 25 második rekesz két, egy 57 második és egy 61 harmadik folyadék-visszatartó területtel rendelkezik, amelyek kiegészítik a 23 első rekesz 35 első folyadék-visszatartási területét. Az 57 második folyadék-visszatartási területet a 47 alapfal, a 49 fal, a 29a és 29b oldalfalak, az 51 hátsófal, az 53a és 53b fényvisszaverő falak, valamint az 55a és 55b oldalfalak határolják. Az 57 második folyadék-visszatartási területet a rajzon egy szaggatott vonallal jelöltük (lásd

3. ábra). Az 57 második folyadék-visszatartási terület a folyadékot a 25 második rekeszben tartja, amennyiben a 13 ház az első mozgási típushoz képest stacionárius helyzetben van.

Az 57 második folyadék-visszatartási terület egy 59 mélyedéssel rendelkezik, ahol a tengelyirányú 49 fal találkozik a 47 alapfallal. Az 59 mélyedés alkalmas pipetták és egyéb - itt nem ábrázolt - folyadékkivevő eszközök befogadására, amelyek segítségével a folyadékot a 25 második rekeszből eltávolítható.

A 61 harmadik folyadék-visszatartási területét a 47 alapfal, az 51 hátsó fal és az 55a, és a 55b oldalfalak határolják. A 61 harmadik folyadék-visszatartási területet pontozott vonallal jelöltük. A 61 harmadik folyadékvisszatartási terület a folyadékot a 13 ház első mozgástípusú mozgása során a 25 második rekeszben tartja.

A szakemberek könnyen beláthatják, hogy a 35 első, 57 második és 61 harmadik folyadék-visszatartó területek (a 13 ház forgómozgása során) alakjukat változtatják, és változik az egyes visszatartó területeken található folyadék térfogata is. Az 57 második és 61 harmadik folyadék-visszatartási területek nagyságát úgy határoztuk meg, hogy maximálisan 2,4 ml folyadékmennyiséget tartalmazhassanak.

Az 55a és 55b oldalfalak, valamint az 51 hátsófal 29a és 29b oldalfalaktól oldalirányba kifelé haladnak, és így egy nagyobb kapacitású harmadik 61 visszatartási területet határoznak meg. Az 51 hátsófal a forgási síkkal szöget zár be. Előnyösen a 47 alapfal egy meghatározott szöget zár be a forgási síkkal. A forgási sík a 47 alapfallal a 19 belső kamrában χ szöget zár be, amely körülbelül 60°-75° közötti nagyságú. Ez az x szög 127 mm-305 mm sugarú körön belül együttműködik az első mozgási móddal, és a forgási sebesség körülbelül 100-200 ford./perc. Ez előnyös forgási sebesség a 13 kamra esetében, amelyek összes hosszúsága 127 mm méretű és a forgási köre 178 mm sugarú, míg a fordulatszáma sebessége körülbelül 160 ford./perc.

A 25 második rekeszt határoló, ferde irányú 49 fal a forgási síkkal egy β szöget zár be. A β szög értéke amennyiben azt a forgási síktól a 49 fal felé mérjük - a 19 kamrában nagyobb, mint 90°, előnyösen körülbelül 150°. A 45 átmenet irányából érkező folyadék a 49 falra kerül, amely a folyadékot a centrifugális erő segítségével minimális aeroszolképzés mellett a 25 második rekeszbe vezeti át. A 49 falon a folyadék mozgását vagy felületi feszültség vagy kapillárishatás biztosítja. A 25 második rekeszen belül a 47 alapfal, a tengelyirányú 31 fal, a 29a és 29b oldalfalak, az 51 hátsó fal, az 53a és 53b fényvisszaverő falak, valamint 55a és 55b oldalfalak felülete polírozott, és így jobban elősegítik a folyadék mozgását.

A 31 fal, az 51 hátsó fal, az 55a és 55b oldalfalak, az 53a és 53b fényvisszaverő falak, valamint a 29a és 29b oldalfalak egy 65 nyílást határoznak meg. A 65 nyílás lényegében a 19 kamra teljes hosszában elnyúlik, és lehetővé teszi, hogy a 19 kamrán belül az első 23 rekeszbe vagy a 25 második rekeszbe a folyadékbeadagoló vagy folyadékkivevő eszközök - mint például pipetták - könnyű bevezetését. A 65 nyílás ezen túlmenően lehetővé teszi a 37 tesztvizsgálati sza5

HU 223 618 Bl lagnak a 23 első rekeszbe vagy a 25 második rekeszbe történő behelyezését.

Amint az az 1. ábrán látható, a 13 ház 67 pöckökkel van ellátva, amelyek oldalirányban a 13 ház 21 külső felületről kifelé állóan vannak kialakítva. A 67 pöckök a 13 ház lengőmozgásának biztosítására egy gömbcsatlakozási pontot határoznak meg.

A 67 pöckök az 5. ábra szerinti 75 forgóasztal 69 bölcsőibe illeszkednek. A 67 pöckök egy forgócsapot képeznek a 23 első rekesz középvonalában.

A 75 forgóasztal a 13 ház első típusú mozgását, forgómozgást, valósítja meg. A 67 pöckök a 13 ház tetejéről körülbelül a külső 21 felület középvonala mentén emelkednek ki, és így egy olyan vonalat határoznak meg, amely a forgási síkkal τ szöget zár be. A τ szöget a fór- 15 gási síktól az alapoldalon található 67 pöckök irányában axiális irányban mérjük, és a 67 pöcök tetejére vonatkoztatva 90° vagy ennél nagyobb, és így a 67 pöckök a forgás során a 67 pöcköket befogadó 69 bölcsőben maradnak.

A 13 ház előnyösen 79 kart tartalmaz, amely egy, a 79 kart mereven rögzítő 81 alátámasztással van ellátva.

A 79 kar a 13 ház második típusú mozgásának függőleges irányú mozgás - lengőmozgás - megvalósítására alkalmas módon van kialakítva. A 23 első rekesz kö- 25 zéppontjában található 67 pöcök egy forgócsappontot határoznak meg, amely nagyobb terhelést jelent a eszköz 17 külső vége felé. Ebből eredően a 79 karnak csak a 79 kar felső felületén lévő függőleges mozgást biztosító eszközökhöz kell csatlakoznia. A függőleges mozgást biztosító eszköz előnyösen egy függőle5 gesen lengő 85 kerékagy, amely a 75 forgóasztalba illeszkedik (lásd 6. ábra). A 85 kerékagy fel-le irányuló mozgást végez, és a 79 kar a 85 kerékagy által kifejtett erő miatt lefelé történő mozgásra kényszerül, illetve a 11 eszköz tömege folytán felfelé történő mozgásra 10 kényszerül a 17 külső vég irányába. A 69 bölcsőben található 13 házat is az említett irányba kényszeríti. Jellemzően a második mozgástípus egy kb. 254 mm-762 mm/perc mozgás, azaz 1 perc alatt előnyösen 16-20 ciklus hajtható végre.

A találmány szerinti eszközt és annak alkalmazási módját az alábbi példák segítségével részletesebben ismertetjük. A példa szerinti eszköz 37 tesztvizsgálati szalagként egy CHIRON^R RIBA™ HCV 3,0 szalagot tartalmaz. Az említett szalag immunológiai tesztvizs20 gálati próbára alkalmas szalag. Az említett szalag saját gyártmányú és forgalomban lévő szalag. Megjegyezzük azonban, hogy más 37 tesztvizsgálati szalagok is alkalmazhatók a 27 alaplapfelületre a 23 első rekeszében.

A CHIRONR RIBA™ HCV 3,0 szalag immunológiai tesztvizsgálati próba az 1. táblázatban megadott komponenseket tartalmazza.

I. táblázat

Alkotóelemek leírása

1. Hepatitis C-vírus (HCV)-kódolt antigén/peptid (rekombináns c33c és NS5, szintetikus 5-1-1 p, clOOp, és c22p) bevont szalagok: valamennyi szalag négy egyenkénti sávot tartalmaz, amelyet HCV-kódolt antigén/peptiddel borítottunk, továbbá rekombináns humán SÓD (superoxide dismutase) réteget tartalmaz, és két IgG (Immunglobulin G) kontrollsávot tartalmaz.

2. Hígítóanyag: foszfátpufferelt fiziológiás sóoldat (PBS), amely marhaszérum protein stabilizátort és detergenst tartalmaz. A puffer 0,1% nátrium-azid és 0,05% gentamicin-szulfát tartósítóanyag-tartalmú.

3. Konjugátum: peroxidázjelzett kecske anti-humán IgG (nehéz és könnyű láncok), amely marhaszérum protein stabilizátort tartalmaz. A konjugátum továbbá 0,01T thimerosal tartósítóanyagot tartalmaz.

4. Szubsztrátoldat: 4-klór-l-naftol metanolos oldat.

5. Szubsztrátpuffer: foszfátpufferelt hidrogén-peroxid.

6. Mosópuffer-koncentrátum (50x): foszfátpufferelt detergens oldat, amely 0,01% thimerosal tartósítóanyagot tartalmaz.

7. Pozitív kontroll (humán): inaktivált humán szérum vagy plazma, amely HCV antitesteket (anti-HCV) és nem reaktív hepatitis B felület antigént (HBsAg), továbbá 1 típusú humán immunhiány vírus antitesteket (antiHIV-1) és 2 típusú humán immunhiány vírus antitesteket (anti-HIV-2) tartalmaz. Ezen túlmenően a pozitív kontroll 0,1% nátrium-azid és 0,05% gentamicin-szulfát tartósítóanyag-tartalmú.

8. Negatív kontroll (humán): humán szérum vagy plazma, amely a HBsAg, az anti-HIV-1, az anti-HIV-2 és az anti-HCV vonatkozásában nem reaktív. A plazma 0,1% nátrium-azidot és 0,05% gentamicin-szulfát tartósítóanyagot tartalmaz.

A reagensek előállítása az alábbiak szerint történik.

Amint az a 3. ábrán látható, egy 37 tesztvizsgálati szalagot a 23 első rekesz 27 alaplapjának felületére rögzítettünk. Amennyiben a tesztvizsgálatot nem azonnal kívánjuk elvégezni a 11 eszközt hűtés közben tároljuk. A tesztvizsgálat megkezdése előtt körülbelül 30 perccel az eszközt a hűtőszekrényből kivesszük és hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni.

Amint az 5. és 6. ábrán látható, a 11 eszközt a 67 pöcköket a 75 forgóasztal 69 hornyába illesztjük és ott rögzítjük is. A 11 eszköz 79 karját pedig a 85 kerékagyba illesztjük

A 11 eszköz 23 első rekeszébe körülbelül 0,5-2,0 ml hatóanyag hígítóanyagot adagolunk. Az előnyös folyadékmennyiség a hatóanyagok, illetve kontrollok mennyiségét leszámítva 1 ml. A függőlegesen lengő

HU 223 618 Bl kerékagyat aktiváljuk, és így a 11 eszközt lengőmozgásba visszük abból a célból, hogy a teljes 37 tesztvizsgálószalagot elárasszuk folyadékkal. A 85 kerékagy lengőmozgását perceként 16-20 ciklus kialakításához alkalmas módon végezzük.

A lengőmozgás leállítása után körülbelül 20-40 μΐ megfelelő hatóanyagot vagy kontrollanyagot adagolunk a 23 első rekeszbe, majd a 85 kerékagy függőleges mozgatását ismét aktiváljuk, és így a 11 eszközt lengőmozgásba hozzuk. Ezt a második típusú mozgatást körülbelül 4-4,5 órán át folytatjuk.

Ezután mozgásba hozzuk a 75 forgóasztalt, és így a 11 eszközt az első mozgási típusú forgómozgásra kényszerítjük. A 23 első rekeszben található folyadék a bukógátat képező 33 fal felett átáramlik, és a 45 átmeneten keresztül a 25 második rekeszbe jut. A folyadékot centrifugális erő alkalmazásával a 25 második rekeszben a 61 harmadik visszatartási területen tartjuk. Ezután a 75 forgó asztalt leállítjuk, így a folyadék a 25 második rekesz belsejében az 57 második folyadék-visszatartási területre kerül. Az 57 második folyadék-visszatartási területen található folyadékot ezután pipettával eltávolítjuk úgy, hogy a pipettát a 25 második rekeszbe vezetjük, és a folyadékot az 59 mélyedésből eltávolítjuk.

Ezt követően a 11 eszközön belül a 23 első rekeszbe további 0,5-2,0 ml hatóanyag-hígító anyagot adagolunk. Ezt követően a függőleges lengő 85 kerékagyat ismét mozgásba hozzuk, és így második típusú - lengő - mozgást végzünk. A 11 eszközt a 67 pöckök segítségével körülbelül 30 percen át szobahőmérsékleten lengőmozgásban tartjuk.

Ezt követően ismét aktiváljuk a 75 forgóasztalt, és az első típusú mozgást - forgómozgást - végezzük. A forgómozgás a 23 első rekeszben található folyadékot a 11 eszközben a bukógátat alkotó 33 fal felett a 45 átmeneten át a 25 második rekeszbe juttatja. Ezt követően a folyadékot centripetális erő alkalmazásával a 25 második rekesz 61 harmadik folyadék-visszatartási területén tartjuk. A 75 forgó asztal mozgásának leállítását követően a 25 második rekeszen belül a folyadék az 57 második folyadék-visszatartási területbe kerül. Ezt követően a folyadékot az 57 második visszatartási területről egy pipetta segítségével eltávolítjuk oly módon, hogy a pipettát a 25 második rekeszbe vezetjük, és az 59 mélyedésből a folyadékot eltávolítjuk.

Ezt követően 0,5-2,0 ml mosópuffert (2x) helyezünk a 23 első rekeszbe. A függőleges lengő 85 kerékagyat a 11 eszköz lengőmozgásának biztosítására rövid időre ismét működésbe hozzuk.

Ezután a 75 forgóasztalt működtetve létrehozzuk az első mozgási típust és a 11 eszközt forgatjuk. A forgás során a mosópuffer a 23 első rekeszből a 33 fal felett, illetve a 45 átvezetésen keresztül a 25 második rekeszbe kerül. Ezután a folyadékot centripetális erő segítségével a 61 harmadik folyadék-visszatartási területen tartjuk a 25 második rekeszen belül. A 75 rotációs asztal leállítását követően a folyadék a 25 második rekeszen belül az 57 második folyadék-visszatartási területbe kerül. Az 57 második folyadék-visszatartási területben található folyadékot ezután a 25 második rekeszbe bevezetett és az 59 mélyedésben működtetett pipetta segítségével eltávolítjuk. A mosópuffer-adagolási lépést és eltávolítást megismételhetjük.

Ezt követően 0,5-2,0 ml konjugált oldatot helyezünk a 23 első rekeszbe. Ismét beindítjuk a függőlegesen mozgó 85 kerékagyat, és így all eszközt lengőmozgásba hozzuk, majd 10 percen át ilyen mozgásban tartjuk.

Ezután a 23 első rekeszből a konjugált oldatot eltávolítjuk úgy, hogy a 11 eszközt a 75 forgóasztal aktiválásával első típusú mozgásba - forgómozgásba - hozzuk. A konjugát oldat, amely a 23 első rekeszben található, a centrifugális erő hatására átkerül a bukógáton, majd a 45 átvezetésen keresztül a 25 második rekeszbe jut. Ezután a folyadékot centripetális erő segítségével a 61 harmadik folyadék-visszatartási területen tartjuk a 25 második rekeszben. A 75 rotációs asztalt leállítva a folyadék az 57 második folyadék-visszatartási területet foglalja el a 25 második rekeszen belül. Az 57 második folyadék-visszatartási területen található folyadékot ezután pipetta segítségével eltávolítjuk, amely pipettát a 25 második rekeszbe vezetjük be, és az 59 mélyedésben működtetjük.

Ezt követően a 23 első rekeszbe 0,5-2,0 ml mosópuffert (3x) helyezünk. A függőleges mozgású 85 kerékagyat ismét aktiváljuk rövid időre, és így a 11 eszközt lengőmozgásba hozzuk.

Ezt követően a 75 forgóasztalt aktiváljuk, és így első típusú mozgást - forgómozgást - hozunk létre, és a berendezést forgómozgásra kényszerítjük. A forgómozgás a 23 első rekeszben található mosópuffert a bukógáton és 45 átmeneten keresztül a 25 második rekeszbe juttatja. Ezt követően a folyadékot centripetális erő segítségével a 61 harmadik folyadék-visszatartási területen tartjuk a 25 második rekeszen belül. A 75 forgó asztalt leállítva a folyadék a 25 második rekeszben az 57 második folyadék-visszatartási területet foglalja el. Az 57 második folyadék-visszatartási területen található folyadékot ezután pipetta segítségével eltávolítjuk, amely pipettát a 25 második rekeszbe vezetünk be, és az 59 mélyedésben működtetünk. A mosópuffer adagolását és eltávolítását többször megismételhetjük.

Ezt követően 0,5-2,0 ml szubsztrátoldatot adagolunk a 23 első rekeszbe, majd ismét működésbe hozzuk a függőleges mozgású 85 kerékagyat, és így a 11 eszközt második típusú mozgásba, lengőmozgásba hozzuk. Ezt követően a 11 eszközt 15 percen át lengetjük.

A 37 tesztvizsgálati szalagról a szubsztrátoldatot úgy távolítjuk el, hogy a 23 első rekeszt a 75 forgóasztal segítségével forgásba hozzuk, amely mozgás az első típusú mozgásforma. A 23 első rekeszben található szubsztrátoldat a centrifugális erő hatására a bukógáton, illetve a 45 átmeneten keresztül a 25 második rekeszbejut. A folyadékot centripetális erő segítségével a 25 második rekeszen belül ezután 61 harmadik folyadék-visszatartási területen tartjuk. A 75 forgó asztal forgását leállítva a folyadék a 25 második rekeszen belül az 57 második folyadék-visszatartási területre kerül. Az 57 második folyadék-visszatartási területről a folyadékot pipetta segítségével eltávolítjuk, amely pi7

HU 223 618 Bl pettát a 25 második rekeszbe vezetjük be, és az 59 mélyedésben működtetjük.

Ezt követően a 23 első rekeszbe 0,5-2,0 ml ionmentes vizet helyezünk. A függőleges mozgású 85 kerékagy mozgását aktiváljuk, és így all eszközt lengőmozgásba hozzuk. A 23 első rekeszből a desztillált vagy ionmentes vizet a 75 forgóasztal forgatásával távolítjuk el. A 37 tesztvizsgálati szalagot ismét ionmentes vízzel mossuk, majd a 25 második rekeszben található folyadékot pipetta segítségével az 59 mélyedésből eltávolítjuk, ezt a lépést többször megismételjük.

A 37 tesztvizsgálati szalagot a 11 eszköz 75 forgóasztal segítségével végzett forgatásával viszonylag megemelt hőmérséklet alkalmazásával szárazra préseljük. Előnyösen a 37 tesztvizsgálati szalagot a szárítás után 3 órán belül leolvassuk. A 4. ábrán bemutatjuk, hogy a 37 tesztvizsgálati szalagot a 39a és 39b emissziós fényforrások segítségével hogyan világítjuk meg. A 43 kamera vagy filmfelvevő úgy van kalibrálva, hogy alkalmas a 37 tesztvizsgálati szalag eredményeinek leolvasására, illetve rögzítésére. A 23 első rekesz megvilágítása a 39a vagy 39b fényforrásokkal ismételhető eredményt szolgáltat, mivel a bemenő 23 első rekeszben a fényeloszlás egyenletes, és matt vagy színes falfelületeket alkalmazunk a kamrában.

A találmány tárgya eszköz, amely alkalmas egy egyetlen 37 tesztvizsgálati szalag alkalmazására, és a 37 tesztvizsgálati szalagot több feldolgozási lépésen keresztül is alkalmazható. A 11 eszközöket egyetlen darabból, előnyösen öntéssel állíthatjuk elő, így a tesztvizsgálat költségeit csökkenthetjük. Ezen túlmenően a 11 eszköz több tesztvizsgálat során tisztítható, illetve újra alkalmazható, és ez jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A találmány szerinti eszközt és az eszközben elhelyezett tesztvizsgálószalag vizsgálati eljárást a bemutatott példák kapcsán részletesen ismertettük, azonban találmányunk nem korlátozódik a bemutatott kiviteli alakokra, a szakember ismeretei alapján az oltalmi körön belül számos módosítás valósítható meg.

Megjegyezzük, hogy a bemutatott példában a vizsgálat során a 11 eszközt először lengőmozgásnak, majd ezt követően forgómozgásnak tettük ki. Meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy a két mozgás sorrendje felcserélhető. Az, hogy melyik mozgást végezzük először a vizsgálattól és a tesztvizsgálati szalagtól is függ, így egyes esetekben első lépésben forgatjuk az eszközt, és ezt követi a lengőmozgás.

Claims (22)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eszköz folyadék feldolgozására, kis térfogatú, szabályozott mennyiségű folyadék kezelésére, amely egy első stacionárius helyzetnek megfelelő síkbeli forgómozgást biztosító berendezéshez kapcsolódóan van kialakítva, és amelynek háza (13), a házon (13) belül egy első (23) és második rekeszt (25) befogadó kamrája (19), az első (23) és második rekesz (25) falai által határolt folyadék-visszatartó területe (35, 57, 61), valamint az első (23) és második rekesz (25) között bukógátat alkotó fala (33) van, azzal jellemezve, hogy az első rekesznek (23) az eszköz (11) stacionárius állapotában a folyadék-visszatartási területet (35) határoló fala (33), és az eszköz (11) forgómozgása során a folyadékot bukógátként kialakított fal (33) felett a második rekeszbe (25) vezető átmenete (45), a második rekesznek (25) egy vagy több, az eszköz (11) stacionárius állapotában egy második folyadék-visszatartási területet (57) és az eszköz (11) forgása során egy harmadik folyadék-visszatartási területet (61) meghatározó fala (31) van, valamint a háza (13) az eszköz (11) második típusú - lengő - mozgását biztosító berendezés - forgóasztal (75) - forgócsapos bölcsőhomyába (69) csatlakozó pöcökkel (67) van ellátva.

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy bukógátként kialakított fala (33) feletti átmenet (45) a belső kamra (19) ferde szögben kialakított falába (49) torkollik, és amely fal (49) ferdesége a forgási síktól az átmenet (45) irányában mérve nagyobb mint 90°.

3. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy első rekesze (23) legalább egy tesztvizsgálati szalagokat (37) befogadó sík alaplappal (27) van ellátva.

4. A 3. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott tesztvizsgálati szalagok (37) immunológiai vagy nukleinsavpróba-szalagok, amelyek legalább egyik felületükkel a kamra (19) nyílása felé nézőén vannak elrendezve.

5. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a házat (13) rögzítő pöckei (67) a házból (13) kinyúlóan vannak elrendezve.

6. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az eszköz (11) háza (13) egy forgóasztalra (75) szerelhetően van kialakítva.

7. A 6. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a forgóasztal (75) a házból (13) kinyúló pöcköket (67) befogadó forgócsapos bölcsőkkel (69) van ellátva.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy forgóasztalnak (75) egy, második típusú mozgást biztosító eszköze - kerékagya (85) - is van, és az eszköz (11) háza (13) egy, a kerékagyhoz (85) kapcsolódó karral (79) van ellátva.

9. A 8. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a bölcső (69) lengő- és a forgási síkra merőleges mozgást végzőén és a bölcsőbe (69) illeszkedő házat (13) lengőmozgásba hozóan van kialakítva.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy fényt befogadó első rekesze (23) van, és az első rekesz (23) egy vagy több fala egy fénydiffúzióra alkalmas felülettel rendelkező fal.

11. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fény befogadására alkalmas első rekesze (23) van, amelynek egy vagy több fala fényabszorbeáló felületű fal.

12. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy első rekesze (23) egy alsó alaplapot (27), két szemben lévő oldalfalat (29a, 29b), egy tengelyirányú falat (31) és egy bukógátat képező falat (33)

HU 223 618 Bl tartalmaz, a két oldalfal (29a, 29b) az alaplappal (27) szöget bezáróan - amely szög mindkét oldalfal (29a, 29b) esetében körülbelül egyenlő nagyságú, és így szimmetrikus fényvisszaverési formát biztosít - van kialakítva, továbbá a tengelyirányú fal (31) és a bukógátként kialakított fala (33) az alaplappal (27) ugyancsak szöget bezáróan - amely szög egyenlő, és így szimmetrikus fényvisszaverési formát adó - van kialakítva.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a második rekesze (25) egy, pipettát vagy folyadékkiszívó eszközt befogadó mélyedéssel (59) van ellátva.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a második rekesz (25) harmadik folyadék-visszatartási területe (61) a belső kamrán (19) belül egy, a forgási síkkal szöget záró hátsó fallal (51) van ellátva, amely szög kisebb mint 90°.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a második rekesz (25) oldalirányban kinyúló egy vagy több fallal (55a, 55b) van ellátva.

16. Eljárás folyadékok feldolgozására, amelynek során a folyadékot egy első, egy radiális és axiális összetevőkből álló mozgástípusban mozgatjuk, forgatjuk, azzal jellemezve, hogy a feldolgozandó folyadékot egy első (23) és egy második rekeszt (25) tartalmazó belső kamrával (19) rendelkező házba (13) vezetjük, amely ház (13) első rekeszének (23) egy vagy több fala által határolt folyadék-visszatartási területe (35), míg második rekeszének (25) falai által határolt második folyadék-visszatartási területe (57), az első (23) és második rekeszt (23) nyugalmi állapotban elválasztó, bukógátként kialakított fala (33), a fal (33) mellett, a folyadékmozgás során az első (23) és második rekesz (25) közötti kapcsolatot biztosító átmenete (45) van, az első rekesze (23) pedig a tesztvizsgálószalagot befogadó módon van kialakítva, háza (13) az eszközt (11) forgóasztal (75) forgócsapos bölcsőjéhez (69) mozgathatóan rögzítő eszközzel van ellátva, az eszközt (11) a forgóasztalon (75) rögzítjük, majd az eszközt (11) forgó- vagy lengőmozgással mozgatjuk,

- a forgó- vagy lengőmozgás sorrendjét a vizsgálandó folyadék és tesztvizsgálószalag típusától függően határozzuk meg,

- az egyes mozgások között a tesztvizsgálószalagot (37) fényfonással megvilágítjuk, a mért adatokat rögzítjük és/vagy kívánt esetben az egyes mozgatási lépések között a folyadékot az eszköz (11) folyadékvisszatartási területén (35, 57, 61) szétválasztjuk, és a folyadékból pipettával vagy egyéb más eszközzel a második rekesz (25) folyadék-visszatartási területének (57) mélyedéséből (59) mintát veszünk.

17. Az 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tesztvizsgálati szalagot (37) a befogadó első rekesz (23) alaplapján (27) helyezzük el.

18. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első rekeszbe (23) immunológiai vagy nukleinsavpróbákat hordozó tesztvizsgálati szalagot (37) helyezünk.

19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első rekeszt (23) megvilágítjuk, és a tesztvizsgálati szalagot (37) az analitikumanyag vonatkozásában regisztráljuk.

20. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első rekeszt (23) megvilágítjuk, majd ezt követően a tesztvizsgálati szalagon (37) az analitikum jelenlétét regisztráljuk.

21. A 16-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második rekeszbe (25) ferde, a belső kamrán (19) belül a rotációs síkkal 90°-nál kisebb ferdeségű, hátsó fal (51) révén egy harmadik folyadék-visszatartási területet (61) hozunk létre.

22. A 16-21. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első rekeszt (23) alaplappal (27), két ellentétes oldalú oldalfallal (29a, 29b), egy függőleges fallal (31) és egy bukógátként kialakított fallal (33) rendelkezőén alakítjuk ki, ahol a két oldalfal (29a, 29b) az alaplapot (27) lényegében azonos, és így szimmetrikus fényvisszaverést biztosító szögben, továbbá a függőleges falat (31) és a bukógátként kialakított falat (33), valamint az alaplapot (27) lényegében azonos, így ugyancsak szimmetrikus fényvisszaverődést biztosító szögben alakítjuk ki.