HU223568B1 - Berendezés és eljárás tárgyak, különösen italpalackok vizsgálatára - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya berendezés tárgyak vizsgálatára egyszállítóberendezéssel, amely a vizsgálandó tárgyak szállítására ésegyidejűleg ezen tárgyak függőleges tengelye körüli forgatásáraszolgáló, különböző sebességű, vízszintes szállítófelületűszállítóeszközökkel rendelkezik, ahol két szállítóeszköz (12, 14)egymástól oldalirányban távközzel van elrendezve, és aszállítóeszközöknek (12, 14) ezen távközén belül egy fenékvizsgálókészülék helyezkedik el. A találmány tárgya továbbá eljárás tárgyakvizsgálatához, ahol a tárgyakat egy szállítóberendezéssel továbbítják,amely szállítóberendezés több különböző sebességű, vízszintesszállítófelületű szállítóeszközével a tárgyakat egyidejűlegtovábbítják és függőleges tengelyeik körül forgatják oly módon, hogy atárgyakat két, egymástól távközzel elrendezett szállítóeszközzel (12,14) továbbítják és a szállítóeszközök (12, 14) távközébenfenékvizsgálatot végeznek. ŕ

Description

A találmány tárgya berendezés tárgyak vizsgálatára egy szállítóberendezéssel, amely a vizsgálandó tárgyak szállítására és egyidejűleg ezen tárgyak függőleges tengelye körüli forgatására szolgáló, különböző sebességű, vízszintes szállítófelületű szállítóeszközökkel rendelkezik.

Egy ilyen, a DE-A 35 32 068 számú iratból ismert vizsgálókészülék egy szállítóberendezéssel rendelkezik, amely összesen négy, különböző sebességű szállítószalagból áll, amelyek távköz nélkül egymás mellett vannak elrendezve. A szállítószalagok különböző sebessége következtében a rajtuk álló tárgyak forgásba jönnek, úgyhogy egy egyetlen oldalfalvizsgáló készülék elegendő a tárgy vizsgálatához annak teljes kerülete mentén.

Az EP-A-0 415 154 számú iratból ismert egy olyan vizsgálókészülék, amelynél a tárgyakat két oldalfalvizsgáló készülékkel vizsgálják, és a két oldalfalvizsgáló készülék közötti úton a tárgy a függőleges tengelye körül 90°-kal elfordul. A tárgyak forgása azáltal következik be, hogy a két oldalfalvizsgáló készülék között a tárgyakat oldalról szállítószalagok fogják, amelyek különböző sebességgel futnak. Ezen a szakaszon a tárgyak alsó oldala nincs megtámasztva, úgyhogy ezáltal egy fenékellenőrzés is megvalósítható.

A találmány feladata egy univerzálisan alkalmazható olyan berendezés és eljárás kidolgozása, amelynek segítségével különböző tárgyak, különösképpen különböző átmérőjű üres palackok vizsgálhatók.

A feladat találmány szerinti megoldása berendezés tárgyak vizsgálatára egy szállítóberendezéssel, amely a vizsgálandó tárgyak szállítására és egyidejűleg ezen tárgyak függőleges tengelye körüli forgatására szolgáló, különböző sebességű, vízszintes szállítófelületű szállítóeszközökkel rendelkezik, ahol két szállítóeszköz egymástól oldalirányban távközzel van elrendezve, és a szállítóeszközöknek ezen távközén belül egy fenékvizsgáló készülék helyezkedik el. Ezt a megoldást a konstrukció egyszerűsége és robusztussága jellemzi.

Előnyös az első, lassabban futó szállítóeszköz fölött egy, a szállítási irányban elnyúló korlátot úgy elrendezni, hogy a tárgyak a korláton tova tudnak gördülni, vagy annak mentén tovább tudnak csúszni. A korlát távolsága a szállítóeszköz peremétől és a két szállítóeszköz közötti távköz előnyösen úgy van megválasztva, hogy a tárgyak fenékfelületüknek egy nagyobb részével állnak az első lassabb szállítóeszközön, mint a második gyorsabb szállítóeszközön. A lassabb szállítóeszköz azon szakaszának szélessége, amelyen a tárgyak állnak, mintegy a tárgyak sugarának egyharmad részét teheti ki. A második gyorsabb szállítóeszköz egy dörzsbevonattal rendelkező felülettel van ellátva, úgyhogy a tárgyak fenékfelületének súrlódása a gyorsabb szállítóeszközön nagyobb, mint a lassabb szállítóeszközön. Különösképpen instabil tárgyak részére a korlátok együttfutóan lehetnek kialakítva egy szinkronfutószalag vagy szállítóeszköz alakjában, amely a lánctagjain függőlegesen álló terelőkkel rendelkezik.

A berendezés előnyösen egy oldalfalvizsgáló készülékkel van ellátva, amely egy fényforrással és egy felismerőkészülékkel rendelkezik, amelyek között a szállítóberendezés a tárgyakat továbbítja. Annak érdekében, hogy a vizsgálóberendezés helyigénye csökkenthető legyen, a további vizsgálatok mint a szájellenőrzés, menetellenőrzés és lúgellenőrzés az áttolási fázisban vagy a forgási fázissal egyidejűleg például az oldalfalvizsgálattal egyidejűleg valósítható meg. Ez azért lehetséges, mert stroboszkóp-világítással vagy sutterkamerával a mozgás befagyasztása érhető el, miáltal például a palackok forgása nem játszik zavaró szerepet.

A gyakorlatban kitűnt, hogy a tárgyak megfelelő biztonsággal állnak, az esetben is, ha azok csak a fenékfelületüknek egy oldalsó peremszegmensén vannak alátámasztva. Különösképpen akkor, ha az a sebesség, amellyel a tárgyak a függőleges tengelyük körül forognak, egyenletes.

A vizsgálókészülék egy szállítóeszközön van elrendezve, amelyen a tárgyak, például üres palackok továbbításra kerülnek. Ez a szállítóeszköz a vizsgálókészülék első szállítóeszközét képezi. Ezzel párhuzamosan a tárgyak átmérőjének mintegy kétharmad-háromnegyed részét kitevő távközzel egy második szállítóeszköz van elrendezve. A vizsgálókészülék bevezetővégén az első szállítóeszköz fölött ferdén futó korlát a tárgyakat oldalirányba a második szállítóeszközhöz tolja, úgyhogy azok a fenékfelületük peremszakaszaival mindkét szállítóeszközön állnak. A tárgyakat az oldalirányú eltoláskor áttolólapok támasztják alá, amelyek az első és második szállítóeszközök közötti távolságot áthidalják. Az áttolólapok általában arra a szakaszra korlátozódnak, amelyen a tárgyak az első szállítóeszközről a második szállítóeszköz irányában áttolásra kerülnek. Amikor a tárgyak mindkét szállítóeszközön állnak, nincs szükség további alátámasztásukra, úgyhogy az áttolólapok erre a szakaszra már nem terjednek ki. Mindenesetre a különösen könnyen elbillenő tárgyaknál, például kis fenékfelületű italpalackoknál lehetséges például a két szállítóeszköz között, a szállítási sík magasságában vagy kissé mélyebben síneket elrendezni, amelyek a tárgyak menetirányban vagy menetiránnyal szembeni elbillenését illetően ellenhatást fejtenek ki.

A fenékellenőrzésre előnyösen kétszer, egymástól távközzel elrendezett készülékekkel kerül sor, amely távolságon belül a tárgyak 90°-kal vagy 270°-kai elfordulnak. Ily módon, annak ellenére, hogy a szállítóeszközök az oldalsó szegmenseket fedik, a teljes fenékfelület megvizsgálható. Továbbá lehetséges a fenékfelületet többször is a 360°-os fordulat megfelelő felosztása után vizsgálni, például három részszakaszban, egyenként 60°-os elfordulást követően, vagy 60°+180° elfordulásnak megfelelően.

Lehetséges továbbá a fenékvizsgálatot két, lehetőleg időben röviddel egymást követő lépésben megvalósítani, éspedig a két lépés között a tárgyak definiált forgása nélkül. A fenékvizsgálat mindkét lépése a vizsgálóberendezéshez hozzárendelt áttolólap bevezető- vagy kivezetővégén történik. Az áttolólap átlátszó anyagból áll, például üvegből vagy karcmentes műanyagból. Az átlátszó áttolólap alatt a továbbítási irányban egymástól távközzel két fenékvizsgáló berendezés van elrendezve. Az első fenékvizsgáló készülék azon a helyen van elrendezve, ahol a tárgyak fenékfelületüknek mintegy 60%2

HU 223 568 Bl ával az áttolólapon állnak, míg a fenékfelületüknek fennmaradó 40%-a még az első szállítóeszközön továbbításra kerül. A második fenékvizsgáló készülék a továbbítási irányban azon a helyen van elrendezve, ahol a tárgyak fenékfelületüknek legfeljebb mintegy 40%-ával a második szállítóeszközön állnak, amíg a fenékfelületüknek mintegy 60%-a az átlátszó áttolólapon van. Az első és második fenékvizsgáló készülék segítségével lehetséges külön-külön a fenék 60%-át vizsgálni, ahol a két 60%-os szakasz a tárgyak csekély elfordulását figyelembe véve a tárgyak teljes fenékfelületére egészítik ki egymást. Ezt követően a tárgyakat egy korlát a továbbítási irányra keresztben visszatolja, úgyhogy azok ismét mindkét szállítóeszközön állanak, és a forgás például a tárgyak oldalfalvizsgálatához biztosítható. A találmány ezen kiviteli alakja esetében a tárgyak a korlátok segítségével oly mértékben kerülnek oldalsó irányban a második szállítóeszköz felé eltolásra, hogy azok az első szállítóeszközt teljesen elhagyják, és csak az áttolólapon és a második szállítóeszközön állnak. Egy a másik oldalról benyúló korlát segítségével a tárgyak ezért a második fenékvizsgálat után ismét oly mértékben kerülnek az első szállítóeszközhöz való visszatolásra, hogy azok fenékfelületüknek peremszegmensével mindkét szállítóeszközön állnak. Ennél a visszatolásnál a tárgyakat ismét az áttolólap támasztja alá, amely a találmány ezen kiviteli alakja esetében megfelelően meg van hosszabbítva. Az oldalfalvizsgálatot lehetséges, mint a fenékvizsgálat említett kiviteli alakja esetében, a tárgyak 90°-kal való elforgatását követően megismételni, vagy a felismerőkészülék, például egy CCD-kamera látószögét úgy megválasztani, hogy a tárgyak ezen látószögön belül körülbelül 220-270°-kal elforduljanak úgy, hogy az egész kerület megvizsgálható legyen.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. és 2. ábra tárgyak vizsgálatára szolgáló berendezés felül- és oldalnézete, ahol a fenékvizsgálat és az oldalfalvizsgálat 90°-os elfordítás után megismétlődik, a

3. és 4. ábra egy kiviteli alak felülnézete és oldalnézete, amelynél az oldalfal vizsgálata egy szakaszon belül folyamatosan történik, amely szakaszon belül a tárgyak mintegy 220°-kal elfordulnak, miközben a fenék vizsgálata egy 90°-os fordulatot követően megismétlődik, és az

5. ábra egy kiviteli alak felülnézete, amelynél a fenék vizsgálata két lépésben, a felvezetővégen elrendezett áttolólap szakaszán történik.

Az 1. és 2. ábra 10 üres palackok, mint vizsgálandó tárgyak vizsgálatára szolgáló berendezést szemléltet. A szállítóberendezés egy első 12 szállítóeszközből és egy második 14 szállítóeszközből áll. A 10 üres palackokat az első 12 szállítóeszköz továbbítja a vizsgálathoz. A két 12, 14 szállítóeszköz távközzel van elrendezve, amely távköz a 10 üres palackok átmérőjének kétharmad-háromnegyed részének felel meg. Az első és második 12, 14 szállítóeszköz lehet szokásos csuklós-tagos szállítómű vagy szállítószalag. A vizsgálókészülék előtt a 10 üres palackok 13 korlát segítségével és egy 15 áttolólap útján, amely a 12, 14 szállítóeszközök közötti távközt az eltolás szakaszán áthidalja, oldalt oly mértékben eltolásra kerülnek, hogy azok csak egy peremszegmensükkel állnak az első 12 szállítóeszközön, miközben a szemben fekvő peremszegmensükkel a második 14 szállítóeszközön állnak. A 15 áttolólapba egy fenéklefüvó is integrálva van.

A második 14 szállítóeszköz nagyobb sebességgel például 20%-kal nagyobb sebességgel - mozog, mint az első 12 szállítóeszköz, úgyhogy a mindkét 12, 14 szállítóeszközön álló 10 üres palackok a függőleges tengelyük körül elfordulnak. A 10 üres palackok a forgás közben a lassú, tehát az első 12 szállítóeszköz felé igyekeznének elmozdulni. A 10 üres palackok egy ilyen oldalirányú elmozdulását vagy eltolódását megakadályozandó, az első 12 szállítóeszköz fölött egy, a szállítási irányban elnyúló 16 korlát van elrendezve. A 16 korlát helyzete a szállítóeszközhöz viszonyítva keresztben oly módon van beállítva, hogy annak távolsága az első szállítóeszköz pereméhez mintegy egyhatod része a 10 üres palackok átmérőjének, úgyhogy a 10 üres palackok az első 12 szállítóeszköz egy ilyen szélességű peremszakaszán állnak. Ezen túlmenően a második 14 szállítóeszköz fölött is van egy 17 korlát elrendezve, minthogy egyes 10 üres palackok, például fenékegyenetlenségeik következtében a gyorsabb 14 szállítóeszköz felé is elmozdulhatnak.

A tárgyak szállítási irányát és a forgásirányt nyilakkal jelöltük. Azon a távolságon belül, amelyen belül a 10 üres palackok 90°-kal a függőleges tengelyeik körül elfordulnak, 20, 22 oldalfalvizsgáló készülékek vannak elrendezve, amelyek egy-egy 26 sík felületű fényforrásból és egy-egy 28 CCD-kamerából állanak. Egy kettős oldalfalvizsgálat - miközben a vizsgálandó tárgyak 90°-kal elfordulnak - természetesen csak átlátszó anyagból, mint üvegből vagy műanyagból készült üres palackok esetén valósítható meg. Az oldalfalvizsgáló készülékek az üres palackokat szokásos módon a hibátlanság szempontjából vizsgálják, és ezért ez a vizsgálat közelebbről nem kerül ismertetésre.

A két 12, 14 szállítóeszköz közötti távolságon belül a szállítási sík alatt 30, 32 sík felületű fényforrások vannak elhelyezve, amelyek egy fenékvizsgáló készülék részét képezik. A hozzájuk tartozó 31, 33 CCDkamerák a 10 üres palackok fölött helyezkednek el. A CCD-kamerák szokásos módon a palack nyílásán át egy képet vesznek fel a palack fenékről, és ezt vizsgálatnak vetik alá. A két fenékvizsgáló készülék és ezzel a hozzájuk tartozó 30, 32 fényforrások a szállítási irányban távközzel vannak elrendezve, amelyen belül a 10 üres palackok 90°-kal elfordulnak, úgyhogy az egész fenékszakasz vizsgálatra kerül. A vizsgálókészülékeken való áthaladást követően a 10 üres palackok, a korlátok és egy 15 áttolólap segítségével ismét teljesen az első 12 szállítóeszközre visszatolásra kerülnek.

A 3. és 4. ábra egy vizsgálókészüléket szemléltet, hasonlóképpen az 1. és 2. ábrán bemutatottakhoz, ahol

HU 223 568 Bl azonban csak egy egyszeri oldalfalvizsgálatra kerül sor. Az oldalfalvizsgáló készülék ez esetben is egy sík felületű 26 fényforrásból és egy CCD-kamerából áll. A 26 fényforrás ennél a megoldásnál olyan hosszan van kialakítva, amely távon belül a 10 üres palackok a függőleges tengelyeik körül 90°-kal elfordulnak. A vizsgálat természetesen csak átlátszó anyagból készült tárgyakra vonatkozik. Amennyiben az üres palackok vagy egyéb tárgyak nem átlátszó anyagból készültek, vagy ha az egész tárgyat körülfogó etikett esetében kell a vizsgálatot elvégezni, a 26 fényforrás olyan hosszan van kialakítva, amely távolságon belül a tárgy egy teljes fordulatot tesz. A valóságban elegendő azonban egy körülbelül 270°-os vagy akár 220°-os fordulat egy üres palack teljes kerületének a vizsgálatához, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy egyrészről a kamera minden pillanatban az üres palack kerületének mintegy 90°-os szakaszát fogja be, másrészről pedig a 10 üres palacknak a 28 CCD-kamera előtt való elhaladása alatt a látószög a CCD-kamera széles látószögű optikájának egyik szélétől a másik széléig változik. Ebben az esetben szükséges, hogy a CCD-kamera a gyorsabb szállítóeszköz oldalán, azaz a második 14 szállítóeszköz oldalán legyen elrendezve, amint ezt a 3. ábra szemlélteti.

A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli példák esetében ismét két fenékvizsgáló készülék van egymástól távközzel elrendezve, amelyen belül az üres palackok 90°-kal vagy 270°-kal függőleges tengelyeik körül elfordulnak. A 4. ábrán két 30, 32 fényforrás van a 10 üres palackok alatt elrendezve, a 31, 33 CCD-kamerák pedig a 10 üres palackok fölött helyezkednek el.

Az 5. ábrán egy olyan kiviteli példa van szemléltetve, amelynél a fenékvizsgálat a 15 áttolólapon belül két, egymástól kis távolságra megvalósított lépésben történik, ahol a fenékvizsgálatra a vizsgálókészülék bevezetővégén kerül sor. A 16 korlát segítségével a 10 üres palackok oly mértékben kerülnek a második 14 szállítóeszköz irányába eltolásra, hogy azok már nem az első 12 szállítóeszközön állnak, hanem csak a 15 áttolólapon és a második 14 szállítóeszközön. Azon a helyen, ahol a 10 üres palackok mintegy 40%-ban az első 12 szállítóeszközön állnak, és 60%-ban már a 15 áttolólapon helyezkednek el, a fenékvizsgáló készülék első sík felületű 30 fényforrása van elrendezve, amely fölött függőlegesen a nem ábrázolt első CCD-kamera helyezkedik el. Az

5. ábra szerint a 10a üres palack az első 30 fényforrás fölött helyezkedik el. Csaknem közvetlenül csatlakozóan van a második sík felületű 32 fényforrás elrendezve, ahol a 10 üres palack talpfelületének mintegy 60%-a a 15 áttolólapon van, és a talpfelület 40%-a a második 14 szállítóeszközön helyezkedik el. Az ábrázolt kiviteli példa esetében a 10b üres palack a második 32 fényforrás fölött áll. A második 32 fényforrás fölött ugyancsak el van helyezve egy nem szemléltetett CCD-kamera. A két 30 és 32 fényforrás között, és ezzel a fenékvizsgálat két lépése között, a vizsgálandó tárgyak csak kismértékben fordulnak el, egyrészről tehetetlenségük következtében, másrészt mert először az egyik peremszegmensük, majd csatlakozóan a szemben lévő peremszegmensük a 15 áttolólapon fekszik fel, úgyhogy a fenékfelület mindkét 60%-os szakasza, amelyek a fenékvizsgálat első és második szakaszában kerülnek vizsgálatra, együttesen a teljes fenékfelület vizsgálatát biztosítják. A 17 korlát az első 12 szállítóeszköz irányában enyhén visszahajlik, úgyhogy a második 32 fényfonást követően a tárgyak a fenékvizsgálat után és a 15 áttolólap elhagyásánál ismét a szemben lévő peremszegmenseikkel mindkét 12,14 szállítóeszközön állnak. Ezután következik az oldalfalvizsgálat, amely az 1. és 2., illetve 3. és

4. ábra kapcsán leírtaknak megfelelően kerül megvalósításra. A szemléltetett kiviteli példánál a 3. és 4. ábrának megfelelően egy egyszeri oldalfalvizsgálatra kerül sor, amihez egy megfelelően nagy látószöggel rendelkező 28 CCD-kamera kerül alkalmazásra.

A vizsgálókészülék nem körszimmetrikus tárgyak esetében is, például kvadratikus keresztmetszetű üres palackok esetében is alkalmazható. Annak érdekében, hogy az ilyen tárgyak elfordulása a súlypont lényeges oldalirányú eltolódása nélkül biztosítható legyen, a korlát görbületét úgy kell kialakítani, ahogy azt egy ilyen tárgy sarokéle a forgás közben egyidejű továbbhaladás során megkívánja. Az oldalfalvizsgáló készüléket ez esetben is az 1. vagy 3. ábra kapcsán ismertetetteknek megfelelően lehet kiképezni. A fenékvizsgálatra ez esetben is egy adott távolságon belül kerül sor, amelyen belül az üres palack 90°-kal vagy 270°-kal elfordul úgy, hogy összességében lényegében a teljes fenéktartomány ellenőrzésre kerüljön.

Claims (10)

1. Berendezés tárgyak vizsgálatára egy szállítóberendezéssel, amely a vizsgálandó tárgyak szállítására és egyidejűleg ezen tárgyak függőleges tengelye körüli forgatására szolgáló, különböző sebességű, vízszintes szállítófelületű szállítóeszközökkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy két szállítóeszköze (12,14) egymástól oldalirányban távközzel van elrendezve, és a szállítóeszközöknek (12, 14) ezen távközén belül egy fenékvizsgáló készüléke helyezkedik el.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első lassabban mozgó szállítóeszköz (12) fölött egy, a szállítás irányában elnyúló, a vizsgálandó tárgyak vezetésére szolgáló korlát (16) van elrendezve, ahol a tárgyak az első szállítóeszközön (12) a korlát (16) és az első szállítóeszköz (12) széle közötti szegélysávon állnak, és ezen szegélysáv szélessége a tárgy átmérőjének 1/3-ad részéig terjed.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tárgyak oldalsó vezetését korlátok (16, 17) biztosítják, melyek az első és a második szállítóeszköz (12, 14) fölött, a szállítási irányba elnyúlóan vannak elrendezve.

4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a korlát (16) vagy korlátok (16, 17) a tárgyaknak a lassabban mozgó szállítóeszköz (12) felé való eltolódását biztosítóan vannak elrendezve.

HU 223 568 Bl

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két fenékvizsgáló készülékkel van ellátva, amelyek egymástól távközzel amelyen belül a vizsgálandó tárgyak 90°-kal vagy 270°-kal elfordulnak - vannak elrendezve.

6. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első és második szállítóeszköz (12, 14) között egy átlátszó áttolólap (15) van elrendezve, és az áttolólap (15) hosszanti kiterjedésén belül két fenékvizsgáló készülék helyezkedik el, továbbá a korlátok (16, 17) a tárgyak helyzetét meghatározóan vannak elrendezve, aminek megfelelően a tárgyak az egyik fenékvizsgáló készülék szakaszán fenékfelületüknek 40%-ával az első szállítóeszközön (12) és fenékfelületüknek 60%-ával az áttolólapon (15) állnak, és a másik fenékvizsgáló készüléknél fenékfelületüknek 40%-ával a második szállítóeszközön (14) és fenékfelületüknek 60%-ával az áttolólapon (15) állnak.

7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két fenékvizsgáló készülék olyan kis távközzel van elrendezve, hogy az általuk a fenékvizsgálat első és második szakaszában érzékelt, két 60%nyi fenékfelület-tartomány a tárgy teljes fenékfelületét illetően egymást kiegészíti.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy oldalfalvizsgáló készülékkel (20, 22) van ellátva, amely egy fényforrással (26) és egy felismerőkészülékkel, előnyösen egy CCD-kamerával (28) rendelkezik, amelyek között vannak a szállítóeszközök (12, 14) elrendezve.

9. Eljárás tárgyak vizsgálatához, ahol a tárgyakat egy szállítóberendezéssel továbbítjuk, amely szállítóberendezés több különböző sebességű, vízszintes szállítófelületű szállítóeszközével a tárgyakat továbbítjuk, és függőleges tengelyeik körül egyidejűleg forgatjuk, azzal jellemezve, hogy a tárgyakat két egymástól távközzel elrendezett szállítóeszközzel (12, 14) továbbítjuk, és a szállítóeszközök (12, 14) távközében fenékvizsgálatot végzünk.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tárgyak forgása közben oldalfalvizsgálatot végzünk.