HU222428B1

HU222428B1 - Talpbetét

Info

Publication number: HU222428B1
Application number: HU0002945A
Authority: HU
Inventors: Hans Seiter
Original assignee: Hans Seiter
Priority date: 1997-05-14
Filing date: 1998-05-08
Publication date: 2003-07-28
Also published as: DK0971606T3; PL187540B1; HK1028167A1; CN1258203A; AU744650B2; NO994957D0; US20010039746A1; CA2284608C; AU8016098A; CZ397299A3; PT971606E; NO994957L; BR9809624A; WO1998051178A1; US7322130B2; CZ299291B6; JP2001524855A; EP0971606B1; PL336838A1; HUP0002945A3

Abstract

A találmány tárgya cipőtalpbetét (11) egy betétalapelemmel (36), egybetétfedőréteggel (37) és több, a betét felületén elosztva elrendezettpárnaszerű réteggel (12, 13, 14, 15, 16). A találmány lényege abbanvan, hogy az első párnaszerű réteg (12) a lábfej elülső részén, azízületek közötti részen, a második párnaszerű réteg (13) alábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadikpárnaszerű réteg (14) a lábközépcsont/sarok közötti átmenetitartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákbantörténő visszaáramlását elősegítő, párnaszerű réteg (12, 13, 14) magais fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre (18–27), amelyek egymásmellett vannak elhelyezve a betét felületének (17) keresztirányában,és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel (37) isbeborított párnaszerű rétegek (12, 13, 14) felülete a betétalapelem(36) felületével megközelítőleg egy sík felületet képez. A találmánytárgya még olyan cipőtalpbetét is, amely abban tér el az előzőmegoldástól, hogy a párnaszerű rétegek felülete a betétalapelem (136)felületének síkjához képest meg van emelve. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya cipőtalpbetét (11) egy betétalapelemmel (36), egy betétfedőréteggel (37) és több, a betét felületén elosztva elrendezett pámaszerű réteggel (12,13,14,15,16).

A találmány lényege abban van, hogy az első pámaszerű réteg (12) a lábfej elülső részén, az ízületek közötti részen, a második pámaszerű réteg (13) a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadik pámaszerű réteg (14) a lábközépcsont/sarok közötti átmeneti tartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákban történő visszaáramlását elősegítő, pámaszerű réteg (12, 13, 14) maga is fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre (18-27), amelyek egymás mellett vannak elhelyezve a betét felületének (17) keresztirányában, és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel (37) is beborított pámaszerű rétegek (12, 13, 14) felülete a betétalapelem (36) felületével megközelítőleg egy sík felületet képez.

A találmány tárgya még olyan cipőtalpbetét is, amely abban tér el az előző megoldástól, hogy a pámaszerű rétegek felülete a betétalapelem (136) felületének síkjához képest meg van emelve.

II

HU 222 428 B1

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 222 428 Bl

A találmány tárgya cipőbe való talpbetét, amely betétalapelemmel, betétfedőréteggel és több, a betét felületén elosztva elrendezett pámaszerű réteggel van ellátva.

Általában a 20 és 70 év közötti emberek közül minden ötödiknek kezelésre van szüksége visszérproblémák miatt, és minden harmadik ember kóros visszérelváltozásban szenved, s jóllehet egyelőre nincs szükségük beható (invasive) kezelésre, de a probléma fennáll, s a későbbiek során valószínűleg kezelésre fognak szorulni. Általánosságban ezt a betegséget gyakran a kötőszövet fejlődési rendellenessége okozza, amely a visszér falainak ellazulásához vezet, és ennek következtében a vénás billentyűk nem záródnak megfelelő módon. Ez a lábakból a testbe visszafolyó vér csökkenését eredményezi.

A már kialakult betegség enyhítésére tett intézkedések ismertek, mint például gumiharisnya alkalmazása, de ismeretlenek a megelőzésre szánt intézkedések, különösen az olyan emberek esetében, akik foglalkozásukból adódóan túlnyomórészt ülő- vagy állómunkát végeznek. Ezekben az esetekben ajánlatos a lábat minél többet mozgatni annak érdekében, hogy növelni tudjuk a vénák vérvisszaszállítását a lábakból a testbe, elősegítve az úgynevezett láb- és lábikraizom pumpáló hatását. Ezt nagyban elősegíti, ha mezítláb mászkálunk, a manapság használt cipőknek azonban, inkább káros hatása van.

Ismertek az olyan félcipők, amelyekben rugalmas talpbetétek vannak a sarokrészben kiképezve. Ezeket az ismert rugalmas rétegeket azonban úgy alakították ki, hogy csupán a járás közben kialakuló sajátos túlterhelést kiegyenlítsék, vagy legalább részben segítsenek megelőzni ezeket, ahogyan az a DE 3902 872 Al szabadalmi leírásban is ismertetve van.

A DE 8700681 Ul számú leírásból ismert lábbelikhez használható talpbetéttel kapcsolatban a párna alakú réteg úgy is van kialakítva, mint egy domború pámázás, amely a talp fedőrétegéből felfelé emelkedik ki, és egy darabból álló nagy felülettel van ellátva, amely a láb meghatározott területem az alátámasztás és a nyomás eloszlására szolgál. Ezenkívül a DE 3508 582 C2 számú leírásból ismert cipőtalpbetét a láb reflexzónáinál van rugalmasan kipámázva. Ennek a kipámázásnak szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan ívelt homorú felülete van, vagy domború alakja van, és felülnézetből alapvetően kör alakú, és ezért ezeknél a reflexzónáknál az idegek serkentésére használható. A lábon lévő reflexzónáknak egyedülálló hatása van az idegrendszerre, amely többek között hatással van bizonyos szervek artériás vérellátására. A leírás elején említett visszérproblémákra, különösen az alsó lábszár területén, ezzel a megoldással nem lehet hatásos gyógyulást elérni.

Az US 4,633,877 A számú leírásban ismertetett cipőtalpbetét esetében egy közbülső réteget különálló elemekből illesztettek össze annak teljes felületén, amelynek egy szegmense a lábfej elülső részének kapcsolódó részén különálló alszegmensekre van osztva, amelyek a talpfelület harántirányában kapcsolódnak egymáshoz. A különálló szegmensek és alszegmensek mindegyike sima és ugyanolyan vastagságú. Különbözőképpen rugalmas kiviteli alakok segítségével ezt az ismert cipőtalpbetétet használják a láb részeinek egymástól eltérő alátámasztására, ahol a szegmensek a láb megfelelő csontjainak helyzetére való tekintettel vannak elhelyezve. Hasonló célkitűzést ismertet az EP 0 316 289 A számú leírás, ahol a cipőtalpbetét lyukakkal van ellátva, amelyek el vannak osztva a betét egész felületén, és amelyeket fel lehet tölteni rugalmas anyaggal a láb formájának megfelelően. Az ilyenfajta talpbetét ortopéd elváltozások javítására szolgál.

Ennek tükrében találmányunk tárgya tehát olyan, a bevezetőben ismertetett típusú cipőtalpbetét kialakítása, amely lehetővé teszi a visszereknek a lábfejnél kezdődő és a lábon keresztül a testbe történő véráramlásának jelentős javítását azáltal, hogy a láb- és bokaízületek mozgása közben elősegítik a szinergikus izomösszehúzódást.

Ennek megvalósítása érdekében a megoldás lényege az, hogy az első pámaszerű réteg a lábfej elülső részén, az ízületek közötti részen, a második pámaszerű réteg a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadik pámaszerű réteg a lábközépcsont/sarok közötti átmeneti tartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákban történő visszaáramlását elősegítő, pámaszerű réteg maga is fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve a betét felületének keresztirányában, és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel is beborított pámaszerű rétegek felülete a betétalapelem felületével megközelítőleg egy sík felületet képez.

A találmány szerinti betét egy másik megvalósítása az, amikor az első pámaszerű réteg a lábfej elülső részén, az ízületek közötti részen, a második pámaszerű réteg a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadik pámaszerű réteg a lábközépcsont és a sarok közötti átmeneti tartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákban történő visszaáramlását elősegítő, pámaszerű réteg maga is fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve a betét felületének keresztirányában, és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel is beborított pámaszerű rétegek felülete a betétalapelem felületének síkjához képest meg van emelve.

Az izomzat összehúzódását kedvezően befolyásoló, megfelelő alátámasztási felületek biztosítására a találmány szerinti megoldásnál a pámaszerű rétegek nem külön-külön emelkednek ki, hanem platószerüen vannak elhelyezve a láb meghatározott területein, és egymástól elválasztott mezőkre vannak osztva. Ezek a különálló alátámasztási pontok oly módon vannak elrendezve, hogy serkentsék az izom-összehúzódást, Illetve élénkítsék, és ennek következtében javítsák azt a láb normál mozgása folyamán, de álló helyzetben is hatékonyak legyenek. Ez a megoldás a mozgás során - mint egy folyamatos homogén mozgó hullám - az egyes ízületek szinergikus megsegítését eredményezi, aminek kedvező hatása van a vénákra és a nyirokrendszerre. Más szavakkal a vénákra és a nyirokrendszerre ható homogén mechanikus nyomás a lábból a testbe történő visszéráramlás fokozódásához vezet. Ez a jellemző ί

HU 222 428 B1 megtámasztott mozgás elősegíti az úgynevezett láb- és lábikraizom-pumpálást, annál is inkább, mivel a párnaszerű rétegek egyedi területekre való felosztása hasonlít a lábon lévő izmok elrendeződéséhez.

Előnyös az a kiviteli alak, ahol egy negyedik párnaszerű réteg van kialakítva a sarok tartományában, amely plató alakú, előnyösen oválisán homogén a talpbetét keresztirányában, és megközelítőleg egy síkot képez a betétalapelem felületével.

Előnyös akkor is, ha egy ötödik, sarló alakú párnaszerű réteg van kialakítva a talpív tartományában.

Előnyös a kiviteli alak, ha egy negyedik pámaszerű réteg van kialakítva a sarok tartományában, amely plató alakú, előnyösen oválisán homogén a talpbetét keresztirányában, és a betétalapelem síkjához képest meg van emelve.

Előnyös akkor is, ha egy ötödik, a betétalapelem síkjához képest megemelt, pámaszerű réteg van kialakítva a talpív tartományában.

Előnyös a talpbetét egy olyan kiviteli alakja, ahol a pámaszerű rétegek be vannak süllyesztve a betétalapelembe és ahol egy közbülső réteg van a betétalapelem és a betétfedőréteg vagy a pámaszerű rétegek között kialakítva, amely közbülső réteg teljes felületű, pótlólagos pámaszerű réteget alkot.

Előnyös a találmány szerinti talpbetét, ha a közbülső rétegnek megközelítőleg egyenletes, 2-4 mm közötti vastagsága van, előnyösen 3 mm, és ha az első-ötödik pámaszerű rétegek a közbülső réteg benyomott helyein be vannak süllyesztve.

Előnyös a találmány egy olyan kiviteli alakja, ahol az elsőtől az ötödikig a pámaszerű rétegek (112-115) a közbülső rétegen (5Γ) vannak elrendezve.

Előnyös továbbá, ha a rétegekből álló betétalapelem (36,136) parafa granulátumból áll, amely kötőanyag segítségével van összepréselve, és adott esetben a betétalapelem vastagsága megközelítőleg 3,5-4 mm a legvastagabb tartományában, és 1-1,5 mm a legvékonyabb tartományában.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol a második pámaszerű réteg egy belső mezővel együtt van kialakítva, amely el van látva egy, az első pámaszerű réteg irányába elhúzott, ív alakú tartománnyal; és adott esetben a második pámaszerű réteg belső mezejének ív alakú, előrehúzott tartománya fölfelé ívelt a fennmaradó felületekhez tartozó betétfedőréteg fennmaradó kiemelkedő felületéhez vagy a második pámaszerű réteg megfelelő felületeihez képest.

Előnyös továbbá, ha az olyan cipőtalpbetétet, amelynél az ív alakú, előrehúzott tartomány boltozata kb. 2 mm-rel emeli meg a szintet, valamint ahol a betétalapelem teljes felső és alsó felülete szövettel van beborítva, egyedileg alkalmazzuk vagy mint kivehető talpbetétet, vagy mint beépített talpbetétet.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével az alábbi rajzokon ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábrán a találmány első kiviteli alakja szerinti cipőtalpbetét látható felülnézetben, a

2. ábrán	az 1. ábra II-II vonal mentén vett metszete látható kinagyítva, a
3. ábrán	az 1. ábra III-III vonal mentén vett metszete látható kinagyítva, a
4. és 5. ábrán, hasonlóan a 3. ábrán látható metszethez, az első példakénti kiviteli alak két változatának megfelelő metszet látható, a
6. ábrán	felülnézetben látható a találmány második kiviteli alakja szerinti cipőtalpbetét, a
7. ábrán	a találmány második kiviteli alakjának a 3. ábrához hasonló hosszirányú metszete látható, a
8. ábra	a második példakénti kiviteli alak hosszirányban vett belső nézete, a
9. ábrán	felülnézetben látható a találmány második példakénti kiviteli alakja szerinti cipőtalpbetét feldolgozás előtti stádiumban, a
10. ábrán	egy, a 7. ábrához hasonló kiviteli alak látható, de a 9. ábra szerinti hosszirányú metszetben, a
11. ábra	a találmány második példakénti kiviteli alakja egy változata szerinti cipőtalpbetét felülnézeti rajza, és a
12. ábra	egy, a 7. ábrához hasonló, de a találmány második példakénti kiviteli alakja egy változata szerinti hosszirányú metszeti rajz.

A rajzokon bemutatott, a találmányunk két példakénti kiviteli alakja, valamint a második példakénti kiviteli alak egyik változata szerinti, 11, 111, illetve 111’ talpbetétet az izomzat szinergikus megtámasztására használjuk a láb- és a csuklóízületek mozgása folyamán annak érdekében, hogy javítsuk a vénák és a nyirokrendszer lábon keresztüli folyadékszállítását, és a szóban forgó talpbetétet kialakíthatjuk önálló betétként, valamint a cipőbe beépítve.

Ahogyan az az 1. és 6. ábrákon látható, all, illetve 111 talpbetétnek több párnaszerű 12-16, illetve 112-116 rétege van, amelyek a betét 17, illetve 117 felületén vannak elhelyezve, amelynek 12,112,13,113 és 14, 114 pámaszerű rétegei különálló, síkszerű 18-22, 118-122, illetve 23-25 vagy 123-125, illetve 26, 27, 126,127 mezőkre vannak felosztva, amelyek egymástól külön vannak választva.

Az első pámaszerű 12, illetve 112 réteg a láb elülső részének ízületeihez illeszkedően van kialakítva, vagyis a lábujjak területén hat. Ez az első pámaszerű 12, illetve 112 réteg öt egyedi 18-22, illetve 118-122 mezőre van felosztva úgy, hogy egymástól külön vannak választva, és egymás mellé vannak elrendezve all, illetve 111 talpbetét keresztirányában. Az öt különálló, 18-22, illetve 118-122 mező különböző szélességű és különböző hosszúságú, és az egyes 18-22, illetve 118-122 mezők hossza megközelítőleg megegyezik a megfelelő lábujjak részterületeinek alapterületével. Hasonló módon így van ez a pámaszerű 12, illetve 112 rétegnek az elülső 28, illetve 128 határvonalának, illetve

HU 222 428 Β1 a hátulsó 29, illetve 129 határvonalának a formájára is. A második pámaszerű 13, illetve 113 réteg a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti területen van kialakítva a talpívtől elfelé nézőén. Ez a második pámaszerű 13, illetve 113 réteg három 23-25, illetve 123-125 mezőkre van osztva, amelyeknek alakja ennek a lábközépcsont és boka közötti tartománynak megfelelően van kialakítva, és egymástól különállóan, de egymáshoz közel vannak elrendezve all, illetve 111 talpbetét keresztirányában. Ez hasonlóan igaz ennek a második párnaszerű 13, illetve 113 rétegnek a 31, illetve 131 kerületi határvonalára is. A harmadik pámaszerű 14, illetve 114 réteg a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti területen van kiképezve, és két 26, illetve 126 és 27, illetve 127 mezőre van osztva, amelyek - a 11, illetve 111 talpbetét keresztirányából nézve - egymás mellett, a külső oldalon helyezkednek el. Itt is, a kerületi 32, illetve 132 határvonal megközelítőleg megegyezik a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti területtel.

A negyedik pámaszerű 15, illetve 115 réteg a boka területén van elhelyezve, és síkszerű, egységes, osztás nélküli rétegként van kiképezve, amely a 11, illetve 111 talpbetét keresztirányában, illetve hosszirányában megközelítőleg ovális alakú. Az ötödik pámaszerű 16, illetve 116 réteg szintén egységes osztás nélküli rétegként van kialakítva, de a formája a talpív területén megközelítőleg sarló alakú.

A pámaszerű 12-16, illetve 112-116 rétegek rugalmas (habszivacs) anyagból, például szilikonból vannak. Van egy sima felső felületük, és megközelítőleg négyszög alakúra vannak kialakítva, előnyösen keresztirányban enyhén trapéz vonalúra.

Az 1-3. ábrák szerinti első példakénti kiviteli alak esetében all talpbetétnek van egy 36 betétalapeleme, amely itt háromrétegű, ez alkotja all talpbetét alapvető formáját, és ahogyan az az 1. ábrán látható, a láb formájának megfelelően van kialakítva, jelen esetben a jobb láb formája szerint. Nyilvánvaló, hogy a másik, vagyis a bal 11 talpbetét ennek szimmetrikus tükörképeként van kialakítva. A 36 betétalapelem például három 33,34, 35 parafarétegből áll. A 36 betétalapelem el van látva egy 37 betétfedőréteggel, amely készülhet például bőrből. A pámaszerű 12-16 rétegek bemélyedően vannak a 36 betétalapelemen, a 36 betétalapelem és a 37 betétfedőréteg között elrendezve. A 36 betétalapelem 33 felső és a 34 középső rétegei megfelelő 38 benyomott helyekkel vannak ellátva ebből a célból, amelyeknek a pámaszerű 12-14 rétegeknek a 18-27 mezőinek és a pámaszerű 15,16 rétegnek megfelelően különböző alapú felületük van. A 38 benyomott helyek olyan mélységig vannak a 36 betétalapelembe kimunkálva, hogy a sík, pámaszerű 12-15 rétegek megfelelő sima teteje hozzávetőleg egy síkban van, vagyis azonos síkban van a 36 betétalapelem felületével. A pámaszerű 16 réteg kivételt képez. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 38 benyomott helyek egészen az alsó 35 réteg tetejéig nyúlnak. Egymás között a pámaszerű 12-15 rétegeknek hozzávetőleg azonos a magasságuk, melynek értéke 2-5 mm-es tartományban van, előnyösen 3 mm. A felső, vagy megfelelő 37 betétfedőréteg anyaga befedi a pámaszerű 12-16 rétegeket oly módon, hogy azok, vagy azok megfelelő 18-27 mezői nyomással vannak hozzákapcsolva a szél mentén, és hozzá vannak erősítve, előnyösen hozzá vannak ragasztva a 36 betétalapelem 34 középső rétegéhez úgy, hogy a 28, 29 és a 31, 32 oldalvonalakon túl (ezenfelül) közbülső 41-47 határvonalak képződnek, amelyek all talpbetét keresztirányához képest megközelítőleg függőlegesen teljédnek ki. Más szavakkal a 38 benyomott helyek úgy vannak kiképezve, hogy összhangban legyenek a pámaszerű 12-15 rétegek teljes alapfelületével.

A 4. és 5. ábra szerinti, ezen két változattal a cipő 11 talpbetétének pámaszerű 12-15 rétegeinek felületi elrendezése, beleértve a 18-27 mezők elrendezését is, pontosan ugyanolyan, mint az 1. ábrán bemutatott elrendezés. A lényeges különbség a 4. és 5. ábrán bemutatott változatok, valamint a 2. és 3. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alakok között az, hogy pámaszerű rugalmas közbülső 51’ vagy 51” réteg van a 36’ betétalapelem teljes felületén kialakítva a 36’ vagy 36” betétalapelem és a 37’, illetve 37” betétfedőréteg között. Az 51’ közbülső réteg ugyanabból a rugalmas anyagból készül, mint a pámaszerű 12-16 rétegek, és rögzítetten van összekapcsolva, előnyösen összeragasztva, a 36’ betétalapelem valamelyik 34’ (4. ábra), illetve 35” (5. ábra) rétegével, amelyeken nincsenek benyomott helyek.

Az 5. ábra szerinti pámaszerű 51” közbülső réteg 2-3 mm vastagságú, amely vastagság megközelítőleg azonos az egész alaplapfelületen úgy, hogy az egy folytonos sima párnát eredményez, amely lényegesen rugalmasabb, mint a 36’ betétalapelem rétegei. A 3. ábrával összehasonlítva ebben a változatban az 51” közbülső réteg a 35’ alsó réteg és a 34” középső réteg közötti teljes felületen van elhelyezve.

A 4. ábrán bemutatott 51’ közbülső réteg a 34’ középső réteg és a 33’ felső réteg között helyezkedik el, és eltérő a vastagsága. Ennek megfelelően, itt a 33’ felső réteg 38’ benyomott helyekkel, és a pámaszerű 51’ közbülső réteg a 38 benyomott helyeknek megfelelő 52 benyomott helyekkel van ellátva úgy, hogy tartsa azokat a pámaszerű 12-16 rétegeket, amelyek fölött a felső anyag, vagyis a 37’ betétfedőréteg terjed ki ismét ugyanolyan módon, ahogyan a 2. és 3. ábra szerinti 37 betétfedőréteg.

A 6-10. ábrákon bemutatott második példakénti kiviteli alak szerint a 111 talpbetétnek van egy kettős rétegű 136 betétalapeleme, amely a 111 talpbetét alapvető formáját képezi, és amely a 6., illetve 9. ábrán bemutatott lábnak megfelelően van kialakítva, itt a bal lábnak megfelelően. Nyilvánvaló az is, hogy itt a megfelelő másik talpbetét, vagyis a jobb talpbetét a balnak szimmetrikus tükörképeként van kialakítva. A 136 betétalapelem például két parafarétegből van összeállítva. A betétalapelem el van látva egy 137 betétfedőréteggel, amely például bőrből készül.

A pámaszerű 112-115 rétegek a 136 betétalapelem és a 137 betétfedőréteg között vannak elrendezve süllyesztett/bemélyedő módon. A 136 betétalapelem ebből a célból el van látva megfelelő 138 benyomott helyekkel, amelyeknek - a pámaszerű 112-114 rétegek

HU 222 428 Β1

118-127 mezőinek és a pámaszerű 115 rétegnek megfelelően - különböző alapfelületük van. A 9. és 10. ábra a megfelelő 138 benyomott helyeket szemlélteti felülnézetben, illetve keresztmetszeti képben. Itt tehát a 136 betétalapelem maximális vastagsága 3,5 és 4 mm között van, előnyösen 3,7 mm, míg a 138 benyomott helyek területén a minimális vastagság kb. 1 és 1,5 mm között van, előnyösen 1,3 mm. Megfigyelhető továbbá a 9. ábrán az is, hogy a 153 betétalapelem teljes 136 felülete, amely például többrétegű is lehet, be van fedve egy vékony 139 szövet borítóréteggel. Egy be nem mutatott változat szerint lehetséges az is, hogy - helyette vagy ezenfelül - a 136 betétalapelem 154 bal oldalát teljes hosszában beboríthatjuk egy ilyen vékony szövet borítóréteggel. A 136 betétalapelem, illetve annak megfelelő rétegei parafa törmelékből/darabkákból készülnek, amelyek kötőanyag segítségével vannak összesajtolva.

A 7. ábra szerint a 136 betétalapelem teljes 153 felülete azonfelül be van borítva egy rugalmas, illetőleg egy pámaszerű 151 közbülső réteggel. A 151 közbülső réteg így befedi az egész felületet, beleértve a 136 betétalapelem 138 benyomott helyeit is úgy, hogy a 138 benyomott helyeknek megfelelő 152 benyomott helyek megmaradnak a 151 közbülső rétegben. A 151 közbülső rétegnek egyenletes a vastagsága, megközelítőleg 3 mm. Ugyanúgy, ahogy a pámaszerű 112-116 rétegek, a 151 közbülső réteg előnyösen készülhet habszivacsanyagból, például természetes alapú habszivacs.

A pámaszerű 112-115 rétegek a 151 közbülső réteg 152 benyomott helyeiben vannak elhelyezve, és például az említett természetes alapú habszivacsból állnak, és a vastagságuk például 4 és 5 mm között van, előnyösen 4,5 mm. Evvel ellentétben a láb talpboltozatánál kialakított pámaszerű 116 réteg nem egy benyomott helyen van elrendezve, hanem közvetlenül a 151 közbülső rétegen, amely ebben a tartományban sík/sima, vagyis nincs benyomott helyekkel ellátva. Ennek a párnaszerű 116 rétegnek a legvastagabb része megközelítőleg 4-5 mm, előnyösen 4,5 mm, ahol is a vastagsága folyamatosan csökken a 111 talpbetét belseje felé. így a sík, pámaszerű 112-115 réteg sima 156 felületei meg vannak emelve 1,5-2,5 mm-rel, előnyösen kb. 2 mmrel, a 151 közbülső réteg 157 felülete fölé. A betét tetején lévő réteg, vagy a 137 betétfedőréteg a pámaszerű 116 réteget és a pámaszerű 112-115 rétegeket úgy fedi be, hogy az utóbbiak vagy azok 118-127 mezői benyomott részek közé esnek a peremük mentén, és stabilan össze vannak kapcsolva, előnyösen ragasztóval, a 151 közbülső réteggel úgy, hogy a 128, 129 és a 131, 132 határvonalak mellett közbülső határvonalak, vagy megfelelő 141-147 tartományok keletkeznek, amelyek hozzávetőleg függőlegesen helyezkednek el a 111 talpbetét keresztirányához képest.

A 11. és 12. ábrán bemutatott változat szerint a második pámaszerű 113’ réteg el van látva a 125’ külső mezővel, a 124’ középső mezővel és a 123’ belső mezővel, ahol a két előző a 6. és 7. ábrán bemutatott kivitelnek megfelelően van kiképezve. A 6. ábrán látható 126 mezővel összehasonlítva a második pámaszerű

113 réteg 123’ belső mezője ív alakban előre lett húzva az első pámaszerű 112’ réteg irányába. Ez az ívelt alakú kiterjesztett 123” tartomány meghosszabbítja és kiszélesíti a 123’ mező elülső felületét. Ahogyan az a 12. ábrán látható, ez az ívelt alakú, kiterjesztett 123” tartomány nem sík felületű, mint a pámaszerű 113’ réteg többi felülete, hanem felfelé domborodó, vagyis újból meg van emelve a 137’ betétfedőréteg már megemelt felületéhez képest. Ez a boltozat hozzávetőlegesen 2 mm-rel növeli meg az ív alakú, kiterjesztett 123” tartományt a 123’ mező és a 124’ mező többi tartományához képest.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Cipőtalpbetét (11) egy betétalapelemmel (36), egy betétfedőréteggel (37) és több, a betét felületén elosztva elrendezett pámaszerű réteggel (12, 13, 14, 15, 16), azzal jellemezve, hogy az első pámaszerű réteg (12) a lábfej elülső részén, az ízületek közötti részen, a második pámaszerű réteg (13) a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadik párnaszerű réteg (14) a lábközépcsont/sarok közötti átmeneti tartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákban történő visszaáramlását elősegítő, pámaszerű réteg (12, 13, 14) maga is fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre (18-27), amelyek egymás mellett vannak elhelyezve a betét felületének (17) keresztirányában, és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel (37) is beborított pámaszerű rétegek (12, 13,14) felülete a betétalapelem (36) felületével megközelítőleg egy sík felületet képez.
2. Az 1. igénypont szerinti talpbetét (11), azzal jellemezve, hogy a negyedik pámaszerű réteg (15) a sarok tartományában van kialakítva, amely plató alakú, előnyösen oválisán homogén a talpbetét (11) keresztirányában, és megközelítőleg egy síkot képez a betétalapelem (36) felületével.
3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az ötödik, sarló alakú pámaszerű réteg (16) a talpív tartományában van kialakítva.
4. Cipőtalpbetét (111) egy betétalapelemmel (136), egy betétfedőréteggel (137) és több, a betét felületén elosztva elrendezett pámaszerű réteggel (112, 113, 114, 115,116), azzal jellemezve, hogy az első pámaszerű réteg (112) a lábfej elülső részén, az ízületek közötti részen, a második pámaszerű réteg (113) a lábközépcsont és a boka közötti átmeneti tartományban, és a harmadik pámaszerű réteg (114) a lábközépcsont és a sarok közötti átmeneti tartományban van kialakítva úgy, hogy mindegyik, a vér vénákban történő visszaáramlását elősegítő, pámaszerű réteg (112,113,114) maga is fel van osztva különálló, síkszerű mezőkre (118-127), amelyek egymás mellett vannak elhelyezve a betét felületének (117) keresztirányában, és egymástól el vannak választva; és a betétfedőréteggel (137) is beborított pámaszerű rétegek (112, 113, 114) felülete a betétalapelem (136) felületének síkjához képest meg van emelve.

HU 222 428 Bl
5. A 4. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a negyedik pámaszerű réteg (115) a sarok tartományában van kialakítva, amely plató alakú, előnyösen oválisán homogén a talpbetét keresztirányában, és a betétalapelem (136) síkjához képest meg van emelve.
6. A 4. vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az ötödik, a betétalapelem (136) síkjához képest megemelt, pámaszerű réteg (116) a talpívtartományban van kialakítva.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a pámaszerű rétegek (12-16, 112-116) be vannak süllyesztve a betétalapelembe (36, 136).
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy egy közbülső réteg (5Γ, 51”, 151) van a betétalapelem (36’, 136) és a betétfedőréteg (37’, 137) vagy a pámaszerű rétegek (12-16,112-116) között kialakítva, amely közbülső réteg teljes felületű, pótlólagos pámaszerű réteget alkot.
9. A 8. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a közbülső rétegnek (51”, 151) megközelítőleg egyenletes, 2-4 mm közötti vastagsága van, előnyösen 3 mm.
10. A 8. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az első-ötödik pámaszerű rétegek (112-115) a közbülső réteg (5Γ) benyomott helyein be vannak süllyesztve.
11. A 8. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az elsőtől az ötödikig a pámaszerű rétegek (112-115) a közbülső rétegen (51’) vannak elrendezve.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az előnyösen rétegekből álló betétalapelem (36, 136) parafagranulátumból áll, amely kötőanyag segítségével van összepréselve.
13. A 12. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a betétalapelem (136) vastagsága megközelítőleg 3,5-4 mm a legvastagabb tartományában, és 1-1,5 mm a legvékonyabb tartományában.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a második pámaszerű réteg (113’) egy belső mezővel (123’) együtt van kialakítva, amely el van látva egy, az első pámaszerű réteg (112’) irányába elhúzott, ív alakú tartománnyal (123”).
15. A 14. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a második pámaszerű réteg (113’) belső mezejének (123’) ív alakú, előrehúzott tartománya (123”) fölfelé ívelt a fennmaradó felületekhez tartozó betétfedőréteg (137’) fennmaradó kiemelkedő felületéhez vagy a második pámaszerű réteg (113’) megfelelő felületeihez képest.
16. A 15. igénypont szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy az ív alakú, előrehúzott tartomány (123”) boltozata kb. 2 mm-rel emeli meg a szintet.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a betétalapelem (136) teljes felső és alsó felülete szövettel van beborítva.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a pámaszerű rétegek (13-16, 113-116) és/vagy a közbülső rétegek (51, 151) puha habszivacsanyagból készülnek.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy kivehető talpbetétként van kiképezve.
20. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti talpbetét, azzal jellemezve, hogy a cipőbe beépített talpbetétként van kiképezve.

HU 222 428 Bl

Int. Cl.⁷: A43 B 17/14