HU222305B1 - Moduláris belső berendezési rendszer - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya moduláris belső berendezési rendszer több különbözőfunkcionális egységgel, így bútortestekkel (18), munkafelületekkel(11), válaszfal- (43) lapokkal, világítótestekkel, bemutatóállványokkal és legalább egy egységesen kiképzett, statikusanhordképes szerkezeti elemmel. A szerkezeti elem önálló, függőleges,zárt, négyszögletes keretként (1) van kiképezve. Ennek függőlegeshelyzetben való stabilizálására a keret síkjára merőlegesen kiterjedő,a keret alsó oldalán lévő állvány (8) és/vagy egy, a szomszédosmásodik kerettel fennálló sarokkötés (25, 27) szolgál. A funkcionálisegységek úgy vannak beépítve, hogy a keret által kifeszítettkeretsíkon átnyúlnak. A keret (1) hornyokkal vagy bordákkal ellátott,függőleges hosszgerendákat (2.1, 2.2) tartalmaz a funk- cionálisegységek tetszőleges magasságban való rögzítéséhez. A kábelek (35)lefektetésére a keretben (1) csatornák (31), illetőleg hornyokszolgálnak. A sarokkötéseknek előnyös módon szögrasztere van, úgyhogyszomszédos kereteket választható, de előre adott nagyságúszöghelyzetekben lehet összekötni egymással. A stabilizálás végett akeret legalsó részébe előnyös módon egy bútortest (18) van beépítve. ŕ

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 11 lap ábra)

HU 222 305 Bl

A találmány tárgya moduláris belső berendezési rendszer több különböző funkcionális egységgel és egy vagy több, egységesen kiképzett, statikusan hordképes szerkezeti elemmel.

A munkahelyeket állandóan fejlesztik és változtatják. Ennek során figyelembe kell venni, hogy nemcsak új munkakörnyezetek keletkeznek (például az adatfeldolgozás és a távközlés fejlődése miatt), hanem a meglévő munkahelyeket is adaptálni kell a munkacsoportok változó feladataihoz. A bútorok, illetőleg egész berendezések gyártói és értékesítői számára emiatt kívánatos, hogy olyan rendszer álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi a legkülönbözőbb igények kielégítését, és felállítás után (vagyis egy későbbi időpontban) is minden nehézség nélkül átállítható.

Már régóta fennáll az igény flexibilis belső berendezési rendszerek iránt. Ennek megfelelően számos javaslat is született. Kiderült azonban, hogy az ismert rendszermegoldások többsége erősen az alkalmazásra (például nagy irodai terek felosztására, kiállítási bútorok, polcrendszerek létrehozására stb.) irányul.

A GM-74 23 372 számú és GM-75 09 392 számú német használati mintaoltalomból ismertek például polcrendszerek, amelyekben függőleges tartógerendák a padló és a mennyezet között, illetőleg egy helyiség falán statikusan hordozó szerkezeti elemekként vannak rögzítve, hogy ezekbe állványlapokat, szekrényelemeket vagy dobozokat lehessen beépíteni. A GM-75 20 557 számú német használati mintaoltalom például egy panelfallal foglalkozik, amely egy lábazatos bútorral van ellátva, úgyhogy a helyiségben szabadon álló módon állítható fel. A függőleges tartók lyukakkal ellátott profilelemekként vannak kivitelezve, úgyhogy a szekrényelemek beakasztási magassága választható.

A GM-90 01 437.5 számú német használati mintaoltalomból és a GM-94 08 676.1 számú német használati mintaoltalomból vásárokon alkalmazható polcrendszerek ismertek. Ezek a helyiségben szabadon felállíthatóak, és lehetővé teszik rakodólapok, asztalkák vagy horgok igények szerinti elrendezését. A GM-90 01 437.5 számú német használati mintaoltalom szerint több, talpakkal ellátott függőleges támaszt kereszttartók körnek össze egymással. A polcok elölről vannak rögzítve úgy, mint egy fali polcrendszeren. A GM-94 08 676.1 számú német használati mintaoltalom nagy, négyszögletes keretszerkezetet javasol, amelybe polcok stb. elhelyezéséhez függőleges tartócsöveket lehet behelyezni. A GM-90 01437.5 számú német használati mintaoltalomhoz hasonlóan valamennyi funkcionális elem előre áll ki. Végül sok elem ismert helyiségek felosztására és berendezésére (például a DE-40 04 200 Al, a DE-23 42 479 Al, az EP-0 345 754, az US 4,727,994, a DE-26 15 235 Al, az US-4,657,149).

A találmányunk elé kitűzött feladat olyan, a bevezetésben leírt moduláris jellegű belső berendezési rendszer, amely funkcionálisan sokoldalú, és amely lehetővé teszi nagy statikus stabilitású és ugyanakkor maximális mértékben moduláris berendezési elrendezések létrehozását.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy

a) a legalább egy szerkezeti elem önálló, függőleges, zárt, egy keretsíkot kifeszítő, négyszögletes keretként van kiképezve, amely lényegében két függőleges hosszgerendából és két, ezeket a végeiken összekötő hevederből áll,

b) egy meghatározott keret függőleges helyzetben történő stabilizálására a keret síkjára merőlegesen kiterjedő, a keret alsó oldalán lévő állvány és/vagy egy, a szomszédos második kerettel fennálló sarokkötés szolgál, és

c) a funkcionális egységek a hozzárendelt keret által kifeszített keretsíkon átnyúlóan vannak beépítve.

A zárt, négyszögletes keretként kiképzett szerkezeti elem nagy stabilitást és torziós merevséget biztosít. A keret például 2 m magas, 75 cm széles, és függőlegesen van felállítva. A funkcionális egységek (elsősorban az asztallapok, illetőleg munkafelületek, a polc-, illetőleg rakodófelületek és a dobozok [konténerek], illetőleg bútortestek) úgy vannak a keretbe beépítve, hogy a keret által kifeszített keretsíkon átnyúlnak. Ezáltal elkerüljük például a túl nagy egyoldalú terhelést. A keretelem függőleges helyzetben történő stabilizálására például a keret síkjára merőlegesen kiteijedő, a keret alsó oldalán lévő állvány szolgál. Ez ellátható lábakkal (illetőleg csúszótalpakkal) vagy görgőkkel. Több keretet sarokkötésekkel egymással szögben lehet összekötni, úgyhogy bizonyos alkalmazásokban (akusztikai válaszfalak stb.) az alsó oldalán lévő állvány elhagyható.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a keret hornyokkal vagy bordákkal ellátott, függőleges hosszgerendákat tartalmaz a funkcionális egységek tetszőleges magasságban való rögzítéséhez. Lehetségesek lyuk- vagy résraszterrel ellátott hosszsínek is, úgyhogy a rögzítés alkalmas beakasztható rendszerelemekkel történhet.

Ha a hosszgerendák úgy vannak kiképezve, hogy a funkcionális elemeket tetszőleges magasságba lehet szerelni, akkor az asztallapok pontosan vízszintes rögzítése fáradságos lehet, mivel mérőléccel vagy vízmértékkel kell dolgozni. A szerelés megkönnyítése végett például a rögzítőhoronyba profilbetét (például egy műanyag csík) integrálható, amelyben szabályos távközökben kis bemetszések vagy csomók vannak. A horonyba benyúló rögzítőelem kissé bepattanhat a bemetszésbe, úgyhogy a felhasználónak tájolási lehetősége van a pontos szereléshez. Hangsúlyozni kell, hogy a profilbetét rasztere semmiképpen nem korlátozza a rögzítőelem tetszőlegesen választható magasságban történő rögzítését. Tehát minden további nélkül lehetséges egy elemnek két raszterhely közötti rögzítése. A raszter tehát csak bizonyos integrált mérőlécet képez, amely a szükségletnek megfelelően használható.

Mind esztétikai, mind gyakorlati okokból előnyös, ha a keret csatornákkal van ellátva kábelek és/vagy vezetékek számára. Ily módon a keret és az egész belső berendezési rendszer elegáns módon huzalozható, illetőleg adatátvitelhez kialakítható. Nem feltétlenül szükséges, hogy a keretnek mind a négy oldalán legyenek csatornák. Bizonyos körülmények fennállása esetén elegendő, ha csak az egyik vagy mindkét hosszgerenda és

HU 222 305 Β1 esetleg az egyik keskeny oldal van ilyen csatornákkal ellátva.

Az egyik különösen előnyös kiviteli alakban a keret egyik hosszcsatomájába egy áramsín van integrálva, amelyben legalább két áramvezetésre szolgáló vezető van elhelyezve. Az áramsínhez a profilhordozóban (keretben) lévő hosszrésen át lehet hozzáférni. Alkalmas módon kiképzett dugasszal a vezetőket tetszőleges helyen érintkeztetni lehet. A vezetők biztonsági okokból úgy vannak a csatornában elhelyezve, hogy nem érinthetők minden további nélkül (például nem lehetséges áramvezető vezető érintése egy csavarhúzóval).

A keretnek (elsősorban a hosszgerendának) például S, illetőleg Z alakú profilja van. Ez tengelyszimmetrikus, és ez képezi mind a rögzítőhomyot, mind a kábelcsatornát, az S alakú profil átlós hordozó, illetőleg összekötő része a stabilitás fokozása érdekében kettős falú lehet. Az S, illetőleg Z alakú profil külső alakja (keresztmetszetben) kör alakú vagy négyszög alakú lehet. Elvileg lehetséges azonban bármilyen keresztmetszeti alak (szabályos sokszög, így háromszög, hatszög, hétszög, de lehetségesek aszimmetrikus alakok is, így L alak vagy hasonló).

A keret összecsavarozott vagy összehegesztett oldalrészekből állhat. A hosszgerendák előnyös módon függőleges üreges profilokként (például a fenti módon) vannak kiképezve. A keret keskeny oldalaiként például kereszthevederek szolgálnak, amelyek az üreges profilokkal mereven össze vannak kötve. Jó stabilitás érhető el azzal, hogy a kereszthevederek csavarokkal vagy szorító, illetőleg feszítőékes elemekkel vannak rögzítve, amelyek a végeiken benyúlnak a hosszgerendákba.

Az állványt különbözőképpen lehet kiképezni. Az állvány például a keret síkjára merőleges síkban H alakú szerkezetet képezhet, amelynek a végein lábak, csúszótalpak vagy görgők lehetnek. További lehetőség egy fenéklap rögzítése a keret alsó oldalán. Mivel az ilyen lapnak nincsenek előreálló lábai, ezért minimális lesz annak veszélye, hogy valaki az állványba belebotlik. (Ez fontos például a nyilvánosan látogatható helyiségekben.)

Az állványra előnyös módon egy bútortest van ráépítve. Ennek súlya fokozza a függőleges keret stabilitását. A bútortest magassága az igénynek megfelelően határozható meg. Efölött például asztallapok, válaszfallapok, bemutató állványok, képemyőtartók és/vagy készüléktartók lehetnek. Az így stabilizált szerkezeti elemhez oldalt egy további keretet lehet hozzáépíteni (egy vonalban folytatólagosan vagy 180°-tól eltérő szögben). Az ehhez alkalmazott sarokkötés például a hosszgerenda és a heveder közötti összekötési helyre van behelyezve. Az összekötő elemek lehetnek előre gyártott, egydarabos idomdarabok, amelyek meghatározott összekötési szöget szabnak meg. A bútorrendszer tehát számos különböző összekötő elemet tartalmaz, amelyeket a felhasználó az igénynek megfelelően alkalmazhat. Lehetséges azonban egyetlen idomdarab használata is, amely a keret sarkain különböző szöghelyzetekben rögzíthető. Itt a jó stabilitás biztosítása szempontjából előnyös, ha a sarokkötésnek szögrasztere (például 15°-os rasztere) van.

A találmány szerinti szerkezeti elemet alapként használva felépíthetőek a legkülönbözőbb belső berendezések (irodai munkahelyek, ipari és a szolgáltató ágazatban lévő munkahelyek). Minden további nélkül kiválaszthatóak és alkalmazhatóak egyedi bútorok (bútortestek, szekrények, válaszfalak) speciális alkalmazási célokra.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy találmány szerinti keret vázlata, a

2. ábra munkafelülettel ellátott bútor vázlata, a

3. ábra mobil doboztartó bútor vázlata, a

4a. ábra mozgatható állvány vázlatos oldalnézete, a

4b. ábra mozgatható állvány vázlatos felülnézete, az

5a. ábra sarokkötés vázlatos oldalnézete, az

5b. ábra sarokkötés vázlatos felülnézete, a

6. ábra keretprofil és rögzítőkapocs vázlata, a

7. ábra több, a találmány szerinti belső berendezési rendszeren alapuló munkahelyből álló belső berendezés példaképpeni ábrázolása, a

8a-c. ábra kábelcsatorna V alakú fedelének vázlata, a

9a-b. ábra összekötő darabok előre adott, rögzített szögekkel, a

10. ábra a keret egyik felső sarkában lévő sarokkötés vázlata, a la-b. ábra a keret egyik alsó sarkában lévő sarokkötés két vázlatos metszete, a

12. ábra asztallapot a keret függőleges hosszgerendáján rögzítő készülék vázlatos perspektivikus képe, a

13a. ábra támaszelem keresztmetszete, a

13b. ábra támaszelem elölnézete, a

13c. ábra támaszelem felülnézete, a

14a., b. ábra az állványon rögzített támaszelem, a

15. ábra moduláris doboz (konténer) vázlatos perspektivikus képe, a

16. ábra a keretbe integrált csapóasztal vázlata, a

17. ábra fenéklap vázlata.

Elvileg az ábrákon az azonos részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük.

Az 1. ábrán példaképpen egy 1 keretet ábrázoltunk, amely statikailag hordképes szerkezeti elemként a találmány szerinti belső berendezési rendszer alapjául szolgál. Az 1 keret például két függőleges 2.1, 2.2 hosszgerendából és az ezeket vízszintesen összekötő két 3.1,

3.2 kereszthevederből áll. Az alsó sarkokon (mintegy a 2.1, 2.2 hosszgerenda meghosszabbításaként) például két 4.1,4.2 csúszótalp van elhelyezve.

A 2.1, 2.2 hosszgerendák például egyenes üreges profilként vannak kiképezve. A 3.1, 3.2 kereszthevederek előnyös módon tömör, lapos (és ugyancsak egyenes) rudakként vannak kialakítva, és a két végükön a rúd hossztengelyétől lépcsősen eltolt lezárásuk van.

HU 222 305 Β1

A 3.1,3.2 kereszthevederek és a 2.1,2.2 hosszgerendák merev összekötésére például 5.1-5.4 feszítőcsavarok szolgálnak, amelyek a 2.1,2.2 hosszgerendák nyitott végeibe nyúlnak be. Az 5.1 - 5.4 feszítőcsavarok például a

2.1.2.2 hosszgerendák tengelyirányú menetes furataiba vannak becsavarva.

A 2.1, 2.2 hosszgerendák és a 3.1, 3.2 kereszthevederek tehát négyszögletes felületet, illetőleg síkot feszítenek ki. A keret profiljai ehhez a síkhoz képest úgy vannak tájolva, hogy a nagyobb keresztmetszeti méret iránya merőleges a keret síkjára.

Az ábrázolt kiviteli alakban a 3.1,3.2 kereszthevederek profilja más (vagyis laposabb), mint a 2.1,2.2 hosszgerendáké. Előnyös módon, de nem szükségképpen, a 3.1, 3.2 kereszthevederek üregesek kábelek és vezetékek befogadása végett. Ebben az értelemben a 2.1,

2.2 hosszgerendáknak is nyitott (és adott esetben zárható, illetőleg letakarható) hosszanti hornyokkal vagy csatornákkal kell rendelkezniük.

Egy találmány szerinti belső berendezési rendszer előnyös módon egy vagy két ilyen keretelemre épül fel, amelyek méretei azonosak vagy különbözőek Lehetséges például egy nagy keretelemet (magasság 1,8-2,2 mm, szélesség 0,7-1,0 m) polcokhoz, válaszfalakhoz, álló munkahelyekhez stb., és egy kis keretelemet (magasság például 1,2-1,6 mm, szélesség 0,4-0,6 m) mobil funkcionális egységekhez, így személyi gördülő bútortestekhez, bemutató egységekhez stb. alkalmazni. Az egy vagy két, előre adott nagyságú és egyformán kialakított keretelemre való korlátozás a funkcionálisan különböző egységeket nemcsak vizuálisan egységessé teszi, hanem a belső berendezések egész tervezését és felépítését is egyszerűbbé teszi.

A függőleges 2.1, 2.2 hosszgerendák előnyös módon a funkcióhoz specifikusan kiképzett elemekkel (például hosszanti hornyokkal vagy bordákkal, nyílásokkal, lyuksorokkal) vannak ellátva, amelyek arra szolgálnak, hogy a különböző funkcionális elemeket választható magasságban lehessen rögzíteni. Magától értetődik, hogy a hosszgerendákat zárt keresztmetszetű négyszögcsövek vagy T szelvények, illetőleg kettős T szelvények is képezhetik. Esztétikai okokból ugyanis kívánatos, hogy a rögzítőelemek a szelvénynek csak egy vagy két oldalán támadjanak (és ne kelljen azt három oldalon körülfogniuk).

A 2. ábrán példaként egy nagy függőleges 7 keretre felépített, egyszerű munkahely látható. Ezt egy 8 állvány stabilizálja, amely merőlegesen teljed ki a 7 keret által kifeszített síkra. A 8 állványnak van például egy talprésze 9.1,9.2 lábakkal. A 9.1,9.2 lábak helyett reteszelhető görgőket lehet alkalmazni, úgyhogy az egész munkahely mobil.

A 7 keretbe alkalmas magasságban (például 70-80 cm-rel a padló fölött, a munkahely jellegétől függően) egy 11 munkafelület (kis asztallap) van beépítve. All munkafelület átnyúlik a 7 keret által kifeszített függőleges síkon. All munkafelület stabilizálására átlós, illetőleg háromszögletű 12 merevítőelem szolgálhat. (Asztallap rögzítésének előnyös módját lentebb, a 12. ábra kapcsán ismertetjük.)

A 7 keret 13 kereszthevederén például egy 14 lámpa van elhelyezve. A huzalozás a 7 keretbe rejthető. A 14 lámpa rögzítésére elvben a jelen bútorrendszerhez szabványosított elem alkalmazható, amit lentebb a 6., illetőleg 12. ábra kapcsán taglalunk. Egy szorítóelem kapcsolódarabbal van ellátva, amely a legkülönbözőbb célokra alkalmas (asztallap, polclap, lámpa stb. rögzítésére).

A 3. ábrán mobil funkcionális egység látható (ugyanabban a méretarányban, mint a 2. ábra). A 15 keret például csak 150 cm magas, és 17.1, 17.2 görgőkkel ellátott 16 állványa van. A 18 bútortest például több szekrényből modulárisan van összetéve, és a 15 keretnek majdnem a teljes magasságát kitölti. A 18 bútortest úgy van elhelyezve, hogy átnyúlik a 15 keret által kifeszített síkon, és bizonyos körülmények fennállása esetén összeköthető a 15 keret függőleges hosszgerendáival is. A 19 keresztheveder fogantyúként szolgálhat a gördülő bútor eltolásakor, illetőleg mozgatásakor.

A 2. és a 3. ábrán látható egységeknek a két, 7 és 15 keret egyforma (csak nagyságban eltérő) kivitele következtében egységes megjelenése van.

A 3. ábrán látható egység személyi iratszekrényként vagy számítógép-gördülőkocsiként építhető ki. Az utóbbi esetben az alsó részben például számító- és nyomtatóegység, legfelül egy képernyő helyezhető el. A képernyőt például a gördülőkocsi egy dönthető lapján, illetőleg tartóján lehet elhelyezni.

A 4a. és 4b. ábra kapcsán az állvány egy lehetséges kiviteli alakját ismertetjük részletesebben. Az állvány például lényegében két oldaltartóból és egy 22 kereszttartóból áll (a 4a. és 4b. ábrán csak az egyik, 21 oldaltartót ábrázoltuk). Az állvány (21 oldaltartó és 22 kereszttartó) lényegében H alakú. A 22 kereszttartó az ábrázolt kiviteli alakban nem középen, hanem a 21 oldaltartó egyik vége felé eltoltan van behelyezve.

A 21 oldaltartók végein csuklósán 24.1, 24.2 görgők vannak elhelyezve. A 24.1, 24.2 görgőket kívánat esetén fékekkel vagy reteszelésekkel lehet ellátni. A 20 hosszgerendákat például alkalmas módon kiképzett 23 összekötő elemek kötik össze mereven a 21 oldaltartókkal.

A zárt keretet egészként építjük fel a leírt jellegű állványra.

A 17. ábrán látható egy 105 fenéklap, amelyet a H alakú állvány helyett talpként lehet alkalmazni. A105 fenéklapot lényegében két, 106.1,106.2 oldaltartó és egy 107 fedél képezi. A fedél kitölti a 106.1 és 106.2 oldaltartó közötti teret. Ha több, fenéklappal ellátott keretet egymás mellé helyezünk, akkor folytonos lap benyomása keletkezik.

Nem szükséges (és részben helyhiány miatt nem is lehetséges), hogy minden felállított keretnek a leírt jellegű állványa legyen a stabilizáláshoz. Ezért a belső berendezési rendszer tartalmaz egy sarokkötést is, ami lehetővé teszi, hogy szomszédos kereteket például a sarkokon vagy a hosszgerendákon kössünk össze. Az egyik, állvánnyal ellátott kerethez ezért hozzá lehet építeni egy második, állvány nélküli keretet. (Ekkor két függőleges hosszgerenda közvetlenül egymás mellé ke4

HU 222 305 Β1 rül.) Lehet több keretet sarokkötésekkel egymáshoz képest szögben is felállítani, úgyhogy kölcsönös stabilizálás jön létre anélkül, hogy állványra egyáltalán szükség lenne. Ha a keretek csak a sarkokon vannak összekötve, akkor a hosszgerendák szabadok maradnak a kívánt funkcionális elemek rögzítéséhez.

Az 5a., 5b. ábrán egy 25 sarokkötés egyszerű kiviteli alakja látható. Ez elvben egy (T alakú) lap, amelyet az 5.1 feszítőcsavarral tetszőleges szöghelyzetben rögzíteni lehet. A 25 sarokkötésnek például a rögzítőrészében három furat van ahhoz, hogy egy második, szomszédos keret felső sarkán elfordíthatatlanul rögzíteni lehessen. A 25 sarokkötés által képzett, az 5.1 feszítőcsavar számára furattal ellátott 25.2 nyelv hozza létre a kötést az első kerettel.

A sarokkötés járulékosan ellátható egy 27 raszterrel, amely a két keret összekötését például 30°-os raszterben teszi lehetővé. A 27 raszter úgy valósítható meg, hogy a

3.1 kereszthevedeire egy 26 rögzítőlapot csavarozunk rá, ami a 25 sarokkötés hornyaival vagy bordáival együtt működő bordákkal vagy hornyokkal van ellátva.

A 9a. és 9b. ábrán az éppen leírt, változtatható szögű összekötés változataként két előre adott, állandó szögű 57, 58 összekötő darab látható. Az 57 összekötő darabbal tehát csak egyenes (vagyis 180°-os), az 58 összekötő darabbal csak 150°-os sarokkötéseket lehet létrehozni. Az egymással szemben lévő végoldalakon van egy-egy szűkített bemenetű 59, 60 mélyedés. A bútorrendszer például egész készlet állandó, de különböző szögű (például 180°, 165°, 150°, 135°, 120°) összekötő darabot tartalmaz.

A 10. és 11a., 11b. ábra szemlélteti a lap alakú 57 összekötő darabok elhelyezését a keret sarkaiban. Az

5.1 feszítőcsavar (lásd az 1. ábrát is) átmegy a 60 mélyedésen. Az 5.1 feszítőcsavarra felhelyezett 65 rögzítősapkának az alsó végén van egy csökkentett keresztmetszetű 65.1 szakasza. Ez a 65.1 szakasz pontosan beilleszkedik a 60 mélyedésbe. A 60 mélyedés bemenetén lévő szűkület tehát megakadályozza, hogy az 57 összekötő darabot az 5.1 feszítőcsavar mértani tengelyére merőlegesen el lehessen húzni. A szűkület azonban kissé szélesebb az 5.1 feszítőcsavar menetes részének átmérőjénél. Ezért a 65 rögzítősapkát az összekötő darab behelyezéséhez nem kell teljesen lecsavami, hanem elegendő, ha az 57 összekötő darab vastagságának megfelelően oldjuk, illetőleg visszacsavarjuk annyira, hogy a szűkület a

65.1 szakasz alatt eltolható, majd a csökkentett átmérőjű szakasz a 60 mélyedésbe lesüllyeszthető. A szűkület miatt a sarokkötést akkor sem lehet oldani, ha az 5.1, illetőleg 5.2 feszítőcsavar meglazulna.

Az 57 összekötő darab hosszoldalain további, 61-64 mélyedések vannak, amelyeket ugyancsak, illetőleg alternatívan a sarokkötés biztosítására lehet alkalmazni. A biztosítás különösen előnyös módja szerint mozgatható, rugózott reteszelemek hatolnak be az egyik oldalsó 61-64 mélyedésbe, ha az 57 összekötő darab a helyére van tolva.

Ezt röviden a 1 la. és 1 lb. ábra kapcsán taglaljuk, amelyeken a keret alsó végén lévő sarokkötés látható. A 66 összekötő darab, amely például a 9a. ábra szerint van kiképezve, a keret alsó sarkában, mégpedig a

3.2 keresztheveder (lásd az 1. ábrát is) és az állvány 21 oldaltartója (lásd a 4a., 4b. ábrát is) közé van behelyezve. A szerelés megkönnyítése végett a 21 oldaltartóban van egy lapos 67 mélyedés. Ez éppen akkora, hogy a lapos 66 összekötő darab kis játékkal még éppen elfér benne. A 66 összekötő darab szélessége és ezzel együtt a 67 mélyedés szélessége kisebb a 3.2 keresztheveder szélességénél. Ebből következik, hogy a 3.2 keresztheveder és ezzel az egész keret nem a 66 összekötő darabra, hanem a 21 oldaltartó nem mélyített felső oldalára fekszik fel. Ennek az az előnye, hogy egy sarokkötés még akkor is kis ráfordítással hozható létre, ha a keret már az állványra van szerelve. A 66 összekötő darabot egyszerűen be lehet tolni abba a résbe, amelyet a 67 mélyedés a 21 oldaltartó és a 3.2 keresztheveder között képez. A 66 összekötő darabnak a résben való rögzítéséhez a 21 oldaltartóban van egy integrált, rugózott 75 reteszelem, amely bepattanhat a 66 összekötő darab egy oldalsó mélyedésébe (lásd a 9a. ábrát: a 64 mélyedés, illetőleg 65 rögzítősapka).

Ahogyan ez különösen a 11b. ábrán látható, a 67 mélyedésben van egy nyílás, amelyen át egy 75 reteszelem felfelé kiáll. A 75 reteszelem eltolható 78 hüvelyre fekszik fel, amit a 76 rugó felfelé nyom. A 75 reteszelem úgy van kialakítva, hogy a 66 összekötő darab a résbe való betoláskor lefelé nyomhatja, és felfelé pattan, mihelyt az oldalsó 63 mélyedés (9a. ábra) ott van. A 66 összekötő darab így reteszelve van a 67 mélyedésben.

A 67 mélyedés mellett van egy további nyílás egy kioldógomb számára, hogy a reteszelést szükség esetén oldani lehessen. A 77 kioldógombot például csavarhúzóval le lehet nyomni. Ekkor egyidejűleg lesüllyed a hüvely a 75 reteszelemmel együtt. A 66 összekötő darab ennek következtében szabaddá válik.

A 6. ábrán a hosszgerenda profiljának előnyös kiviteli alakja látható. A 28 profil külseje (külső 29.3-29.6 fal) lényegében négyszögletes. Felépítése S, illetőleg Z alakú. Két párhuzamos 29.3,29.4 falat átlós 29.1,29.2 falak körnek össze. Az ábrázolt kiviteli alakban a 29.1,29.2 fal között keresztmetszetben zárt 30 üreg van.

A 29.1 fal és a 29.3 fal, illetőleg a 29.2 fal és a 29.4 fal V alakú, nyitott 31, 32 csatornákat képez. Egy csatorna nyílása a 28 profil keskeny oldalának körülbelül a felét foglalja el. A 31, 32 csatornába szükség esetén 35 kábeleket vagy vezetékeket lehet fektetni (huzalozáshoz vagy adatátvitelhez).

A vezetékek szilárdan integrálhatóak a megfelelő csatornába. Például a csatorna egyik belső oldalán műanyag tartó lehet, amibe a vezetők be vannak süllyesztve, vagyis az áramvezetéshez szükséges valamennyi vezető a csatornának ugyanabban az oldalfalában süllyesztetten van elhelyezve. Ily módon biztosítjuk, hogy a két vezetőt ne lehessen véletlenül egyszerre megérinteni.

A 31, 32 csatorna csík alakú nyílásait (29.5, 29.6 fal) például műanyag, lemez stb. 33, 34 fedéllel esztétikus módon lehet lezárni.

A 8a-8c. ábrán az 53 fedél különösen előnyös kiviteli alakja látható. Az 53 fedél keresztmetszetben V ala5

HU 222 305 BI kú. A két vastagított 54, 55 hosszéi az 53 fedél behelyezéséhez egymáshoz nyomható. Az 53 fedél V alakban egymás felé álló két oldala közül az egyik szabályos távközökben 56 nyílásokkal van ellátva. Ezeken át a 35 kábeleket ki lehet vezetni a 28 profil hosszanti 31 csatornájából.

A következőkben ismét a 6. ábrára hivatkozunk. A funkcionális elemek (asztalkák, bemutató lapok, tartók stb.) rögzítésére 36 szorítóelemek szolgálhatnak, amelyek a 32 csatorna nyílásába benyúlnak, és tetszőlegesen választható magasságban csavarozással rögzithetőek. Egy ilyen 36 szorítóelem például két, 36.1,

36.2 elemrészből állhat.

A 36.1 elemrész egy 41 pofával benyúlik a 32 csatornába és ott egy 40 horonyba. A 36.2 elemrész L alakú, úgyhogy a 29.4, 29.6 falra kívülről felfekszik. A 36.1 elemrészt a 36.2 elemrészben lévő süllyesztett fejű 42 csavarral rögzítjük.

A 36.2 elemrésznek a 29.4 falra felfekvő szárában van egy 37 mélyedés egy 38 anya számára. A 37 mélyedésben elfordulás ellen megtartott 38 anyába például egy 39 menetes csapszeget lehet becsavarni. (Erre a 39 menetes csapszegre lehet azután a rögzítendő elemet rácsavarozni.)

A 6. ábrán látható profil nagyon stabil és terhelhető, egyesíti magában a mechanikai, statikai és esztétikai előnyöket. A csatomanyílások éleit esetleg finom fogakkal lehet ellátni a rögzített 36 szorítóelemek nagyobb terhelhetősége végett.

A 36 szorítóelemen a 37 mélyedés, a 38 anya és a 39 menetes csapszeg helyett lehet két kifelé álló csapszeg, amelyekre kapcsolóelemet lehet rátenni és csavarosán rögzíteni. Ez a konstrukció különösen alkalmas munkalámpa rögzítésére. Magától értetődik, hogy sok más hasznos munkaeszközt és segédeszközt is lehet ilyen egyszerű módon a kereten rögzíteni. Ez összhangban van azzal a célkitűzéssel, hogy moduláris és ugyanakkor sokoldalú belső berendezési rendszert kívánunk nyújtani.

A 29.4 fal a keret belső oldalán, a 29.3 fal a keret külső oldalán fekszik, és a két, 29.5, 29.6 fal a keret homlokoldalán (vagyis elülső és hátsó oldalán) van.

A 12. ábrán látható egy lehetséges konstrukció asztallap rögzítésére egy 6. ábra szerinti profilon. A rögzítőszerkezet a 68 rögzítőlapból, a 69 szorítóelemből és a 70 támasztó tartóból áll. A 68 rögzítőlapot 68.1 belső oldalával a profilnak a keret belső oldalán lévő falára (29.3 vagy 29.4 fal a 6. ábrán) helyezzük. A 69 szorítóelem el van látva egy 71 bordával, amely benyúlhat a profil 31 csatornájába (lásd a 6. ábrát). A 69 szoritóelemet 72.1, 72.2 csavarok rögzítik a 68 rögzítőlapon. A 68 rögzítőlap és a 69 szorítóelem nagy felülettel fekszik fel a profilra, és így nagyon hordképes rögzítést szolgáltatnak.

A 68 rögzítőlap 68.2 külső oldalán lap alakú 73 csatlakozórész van kiképezve. A 73 csatlakozórész a keret által kifeszített síkban van elhelyezve. A 73 csatlakozórészen a 70 támasztó tartót 74.1, 74.2 csavarokkal rögzítjük. A 70 támasztó tartó a 73 csatlakozórésszel derékszöget zár be, vagyis merőlegesen áll ki a keret által kifeszített függőleges síkból.

A 70 támasztó tartó a 12. ábra szerinti kiviteli alakban mereven össze van kötve a kerettel. Felső oldala vízszintes, ha a rászerelendő asztallapnak vízszintesnek kell lennie. Magától értetődik, hogy ugyanezen elv szerint az asztallapot ferdén, vagyis döntve is be lehet építeni. Ehhez csak megfelelően kialakított támasztó tartót kell használni.

A 12. ábra szerinti konstrukció előnye, hogy - az elsőként említett elemek alkalmazásakor - tükörszimmetrikusan is szerelhető. Nem kell tehát „balos” és .jobbos” asztaltartókról gondoskodni.

A következőkben egy doboz (konténer) állványon történő megtámasztásának előnyös kiviteli alakját ismertetjük.

A 13a-13c. ábrán keresztmetszetben, elölnézetben és felülnézetben ábrázoltunk egy 79 támaszelemet. A 79 támaszelem például egy darab acéllemezből van hajlítva, van egy 81 hátfala, egy 80 hevedere és két, 82, 83 oldallapja. A 81 hátfalban van egy 86 nyílás, hogy a 79 támaszelemet a 21 oldaltartó oldalára lehessen csavarozni. A 80 heveder a 81 hátfal felső végén van, és a 81 hátfalhoz képest derékszögben vízszintesen hátrafelé áll. Amikor a 79 támaszelemet a 21 oldaltartóra szereljük, akkor a 80 heveder felfekszik a 21 oldaltartó felső oldalára (lásd a 14a., 14b. ábrát). A 82, 83 oldallap a 81 hátfallal együtt felülről nézve C alakú profilt képez. A 82, 83 oldallap 90° szögben előre van hajlítva, és függőleges felületet képez. Mindkettőben van egy 84, illetőleg 85 nyílás.

A 14. ábrán látható a 79 támaszelem szerelése. A C alakú profil által körülzárt szabad térbe egy 87 csatlakozócsapot lehet behelyezni. A 87 csatlakozócsapnak van egy 88 orra, amely a két 84, 85 nyílás közül az egyikbe beakad. A 87 csatlakozócsapra rátesszük a doboz egy 89 keretcsövét. A 89 keretcsövet egy 90 csapszeggel rögzítjük a 87 csatlakozócsapon. Világos, hogy a 84, illetőleg 85 nyílásba benyúló 88 orr megakadályozza a doboz leemelését az állványról.

A támaszelemnek tehát gondoskodnia kell a doboz és az állvány (talp) közötti egyszerű, de statikailag hordképes kötésről. A támaszelem fémből vagy műanyagból önthető. Egyébként világos, hogy ilyen kötés más módon is létrehozható. A dobozt például közvetlenül össze lehet csavarozni a talppal.

A 15. ábrán egy moduláris doboz különösen előnyös kiviteli alakja látható. Több azonos doboz egymásra állítható. A legalsót az éppen leírt módon rögzítjük az állványon.

Mindegyik doboz két, 89, 91 keretcsőből és egy 92 fedélből áll. A 89,91 keretcsőnek van két-két függőleges szakasza és ezek felső végein egy vízszintes szakasza. A 89, illetőleg 91 keretcső tehát C alakú kengyelként van kiképezve. A 92 fedél két szimmetrikus 93, 94 oldalfalból, egy 95 felső oldalból és egy 96 hátfalból áll. A fedél említett részei előnyös módon összedugaszolással vannak összekötve.

A 92 fedélben, illetőleg a 93, 94 oldalfalak szögben lehajlított felső peremeiben 97.1-97.4 nyílások vannak. Az alattuk lévő 89, 91 keretcsövek megfelelő helyein ugyancsak nyílások vannak. Ezekbe a nyílásokba

HU 222 305 Bl csatlakozócsapokat lehet ugyanúgy betenni, mint a 79 támaszelembe. Más szavakkal kifejezve: ahogy a keretcsövek össze vannak kötve a támaszelemekkel, úgy lehet a különböző dobozmodulok keretcsöveit is összekötni.

A 89, 91 keretcsövek belső oldalán például sínek vannak rögzítve, amelyekben egy 98 fiók mozgatható. Ajánlatos továbbá alkalmazni egy mechanizmust, amely megakadályozza többszintes doboz valamennyi fiókjának egyidejű nyitását. (Az ilyen mechanizmusok önmagukban ismertek.) Előnyös, ha ez a mechanizmus a dobozzal megegyező módon moduláris felépítésű. Más szavakkal kifejezve: minden modul tartalmazza az említett mechanizmus egy részét, és a dobozmodulok egymásra helyezésekor az említett mechanizmus különböző részei összekapcsolódnak (például dugaszrendszer módjára).

Mint a 16. ábrán látható, a találmány szerinti keret csapóasztal-konstrukciókhoz is alkalmas. A függőleges 99 keretbe egy 103 csuklószerkezetet lehet szerelni, amely előnyös módon a keret síkjában van. A 103 csuklószerkezet egy 100 asztallap egyik végét hordozza. A 100 asztallap másik végén kihajtható 101 lábak vannak. Ha a 100 asztallapot a 16. ábrán látható vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe állítjuk, (amit utalásszerűén ugyancsak jelöltünk), akkor egy 102 retesszel rögzíthető.

Az asztallap forgatható csapágyazásának nem kell az asztallap végén lennie. Lehetséges egy csuklót az asztallap középső részén elhelyezni. Az asztallap egy része ekkor függőleges helyzetben lefelé túlnyúlik a csuklón. Ez ellensúlyt képez, ami megkönnyíti a csapóasztal kezelését.

A 16. ábrán látható kiviteli alak változataként a 99 keretre tükörszimmetrikusan két asztal is elhelyezhető. Ha a rögzítés a kereten a keret síkjában történik, akkor az asztalt természetesen nem lehet felhajtani. A keret síkján kívüli rögzítéskor ezzel szemben lehetséges két, egymást nem zavaró csuklószerkezet alkalmazása.

Előnyös, ha az asztallapot néhány fogással teljesen ki lehet szerelni a csuklószerkezetből. Az asztalokat ekkor külön helyen, helytakarékosan egymásra lehet rakni.

A 7. ábra szemléltet néhány lehetőséget funkcionális egységek megvalósítására a találmány szerinti belső berendezési rendszerrel.

Két függőleges keret, amelyekbe hangszigetelés végett akusztikai falak vannak behelyezve, 43 válaszfalat képezhet. A szükséges stabilitás azzal biztosítható, hogy a keretek szögben állnak egymáshoz képest (sarokkötés alkalmazása).

mobil egységet például a keret alsó részében lévő bútortestből és egy (állópult magasságában lévő) munkafelületből lehet felépíteni.

45, 47, 49 személyi bútortestek nagyobb számban rendelkezésre állhatnak egy iroda berendezésén belül (például egy munkacsoportban minden munkatárs számára).

Egy sorban egymás mellett több keret is elhelyezhető nagyobb 46 térelválasztó kialakítása végett. Néhány keret az igénynek megfelelően bútortestekkel látható el (stabilizálás, tárolótér).

48,51 számítógépes munkahelyeket például két vagy három szerkezeti elemből lehet létrehozni. A 48 számítógépes munkahely egy munkafelületből, egy ez alatt elhelyezett (például a 2. ábra szerinti) bútortestből és egy oldalt elhelyezett válaszfalból állhat. Az 51 számítógépes munkahely elvben két személy számára nyújt egy-egy saját asztalt. A munkafelületekkel ellátott kereteket egy válaszfal a stabilitás végett összeköti, és ugyanakkor optikailag elválasztja.

Az 51 számítógépes munkahelyen fényvédő felületek láthatóak, amelyek például a felső keresztheveder alatt vannak a keretbe beépítve. Az ilyen fényvédő például megakadályozhatja, hogy zavaró fény essen a számítógép képernyőjére. Hasonló módon reflektor is alkalmazható a munkahely egyedi megvilágítására. A reflektort például a kereten elhelyezett fényforrás világítja meg, és gondoskodik a számítógépes munkahely diffúz megvilágításáról.

Célszerű, ha a fényvédőt, illetőleg reflektort a kereten tetszőleges helyre (például az oldalgerendákra) lehet szerelni. Egy világítótest integrálásának előnyös módja ennek a felső heveder feletti elhelyezése. A világítótest előnyös módon ugyanolyan hosszú, mint a heveder, és a keret felső sarkában csavarozással van rögzítve. A fényt például csak felfelé sugározza (közvetett világítás). A világítótest felett reflektor (például műanyag ernyő) helyezhető el, hogy a világítás minősége a helyiség magasságától függetlenül biztosítva legyen. Ezt a reflektort finom huzalszerkezet ugyancsak a keret felső sarkaiban támasztja meg.

A különböző bútortesteket egy külön erre a célra szolgáló 52 tárolóhelyre („docking station”) lehet vinni, ha nincs szükség rájuk.

Ábrázoltunk végül egy kis 50 kávézóhelyet kerek asztalkával és újságállvánnyal (bemutató polccal).

A 7. ábra világossá teszi, hogy a legkülönfélébb berendezési elemeket lehet felépíteni. Az egész berendezés nagyon flexibilis, mivel nem tételez fel rögzített konstrukciókat, és moduláris felépítésű. A különböző elemeket egy későbbi időpontban más elrendezésben és más kombinációkban lehet felállítani. A konstrukciós és optikai egységet a négyszögletes keret képezi. A jelen példában a rendszer válaszfalakhoz, térelválasztókhoz, számítógépes munkahelyekhez stb. szolgáló nagy keretre és mobil bútortestelemekhez szolgáló kis keretekre korlátozódik.

A függőleges hosszgerendákon elvben bármilyen funkcionális elem (képemyőtartók, lámpák stb.) elhelyezhető.

A találmány szerinti belső berendezési rendszer alkalmazása természetesen nem korlátozódik az irodai területre. Sok alkalmazási lehetőség van ugyanis az automatizált vagy kezelővel működő szolgáltatások területén, a félig közszolgálati vagy közszolgálati területen, de a termelésben is. Említhetőek például számítógépes terminálok (az egyszerű telefonfülkétől a nemzetközi hálózati hozzáférésű számítógépes terminálokig), vagy tárgyalók és várakozási övezetek, amelyeket válaszfa7

HU 222 305 Bl lakkal, bemutató felületekkel, rakodófelületekkel, videokijelző készülékekkel stb. lehet ellátni.

A bútorrendszer koncepcionális alapját szerkezeti elemként a függőleges keret képezi. Felületek és terek beiktatásával különböző fünkcióspecifikus igényeket lehet teljesíteni (íróasztal, állóasztal, dönthető felület, falelem, paraván, akusztikai elem, vetítési felület, falitábla, irodai eszközök számára szolgáló doboz, könyvek és ügyiratok, technikai tér készülékek számára). Az igényeknek megfelelően a munkahelyet közvetlenül vagy közvetve megvilágító világítóelemek, valamint a munkaeszközök és lámpák áramellátását szolgáló kábelek szerelhetők a keretbe vagy a keretre. Egy adott keret stabilitásáról megfelelő sarokkötések vagy hevederek gondoskodnak. Járulékos stabilizálás érhető el talpakkal, a szekrényelemek alkalmas elrendezésével (a keret alsó részében) vagy több keret szögben megtört összekötésével. Vízszintes, a keretbe beakasztott lapok rakodófelületként vagy munkafelületként szolgálnak. Ezek helyezése például a profilsínben lévő, előre adott raszterezéssel, vagy kívánat esetén a profilban vezetett elektromos vagy kézi magasságállítással történhet. Bizonyos körülmények fennállása esetén a felületek dönthetőek lehetnek. A függőleges lapokat, így árnyékoló- és hangszigetelő elemeket a keretbe befogjuk.

A találmány szerinti belső berendezési rendszer minden további nélkül alkalmazható meglévő bútorok kiegészítéseként. Megjegyzendő még, hogy kombinálni lehet például számítógépbútorokat, amelyek nem a találmány szerinti keretre vannak felépítve.

Magától értetődik, hogy az ábrákon látható kiviteli alakok elsődlegesen a koncepció megvilágítására szolgálnak. A keretelemeket, az állványokat, illetőleg talpakat, a hosszgerendák profiljának alakját és a sarokkötéseket más módon is ki lehet alakítani. Elsősorban a keretnek nem kell egyenes hosszgerendákból és kereszthevederekből állnia. Fontos viszont a stabilitás, a modularitás, valamint a szerkezeti elemek vizuális és funkcionális egységessége.

A találmány jellemző eleme a függőleges keret. A függőleges keret mind mechanikai szempontból, mind esztétikai szempontból egyesíti a különböző funkcionális egységeket. Elvben minden keret alkalmazható önmagában. Ahogyan ez a 7. ábrán látható, több egyforma keret alkalmazásakor olyan belső berendezést kapunk, amelyben a különböző funkcionális egységek mind konstrukciósán, mind vizuálisan kölcsönös kapcsolatban vannak.

A belső berendezési rendszerben mindig két vagy több funkcionális egység (munkafelület, bútortest, polc stb.) van. Ezeket különböző módon lehet bútorokká összeépíteni, és a szemlélőnek a funkcionális egységek különbözősége ellenére mindig ugyanaz lesz az összbenyomása. Ezenkívül mintegy blokkszerűen további egységeket lehet hozzátenni anélkül, hogy az összbenyomás jelentősen változna.

A találmány fontos jellemzője, hogy a funkcionális egységek a zárt keretben mindig úgy vannak szerelve, hogy átnyúlnak a lapos függőleges keret által meghatározott síkon. Ennek az elrendezésnek az az egyik előnye, hogy a keret többé vagy kevésbé központosán van terhelve, vagyis minden egység súlypontja a kerethez közel, sőt azon belül van. Megemlítendő, hogy a funkcionális egységek találmány szerinti szerelése rendkívül kedvező esztétikai hatást eredményez.

A bútorrendszer központi és jellemző szerkezeti elemét, mint már említettük, a statikusan hordképes, zárt függőleges keret képezi. A keret lényegében két függőleges hosszgerendából és két, a hosszgerendákat a felső és alsó végükön mereven összekötő hevederből áll. Ennek az elemszerű konstrukciónak az előnye például a kis helyszükséglet. Ez a konstrukció továbbá bizonyos szimmetriát eredményez, ami lehetővé teszi több azonos keret előnyös összekötését.

A találmány szerinti szerkezeti elemekkel a legkülönfélébb alaprajzi alakokat lehet megvalósítani. Elvileg nincs fixen előre adott szög a szomszédos keretek között, bár egy többé vagy kevésbé finom raszter egyes esetekben előnyös lehet.

Claims (10)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Moduláris belső berendezési rendszer több különböző funkcionális egységgel, így asztallapokkal, polcfelületekkel, dobozokkal és egy vagy több, egységesen kiképzett, statikusan hordképes szerkezeti elemmel, azzal jellemezve, hogy

a) legalább egy szerkezeti elem önálló, függőleges, zárt, egy keretsíkot kifeszítő, négyszögletes keretként (1) van kiképezve, amely lényegében két függőleges hosszgerendából (2.1, 2.2) és két, ezeket a végeiken összekötő kereszthevederből (3.1,3.2) áll,

b) egy meghatározott keret (7) függőleges helyzetben történő stabilizálására a keret síkjára merőlegesen kiterjedő, a keret alsó oldalán lévő állvány (8) és/vagy egy, a szomszédos második kerettel fennálló sarokkötés (25, 27) szolgál, és

c) a funkcionális egységek a hozzárendelt keret által kifeszített keretsíkon átnyúlóan vannak beépítve.

2. Az 1. igénypont szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a keret (1) hornyokkal vagy bordákkal ellátott, függőleges hosszgerendákat (2.1,2.2) tartalmaz a funkcionális egységek (például 11 munkafelület) tetszőleges magasságban való rögzítéséhez.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a keret (1) csatornákkal (30, 31) van ellátva kábelek (35) és/vagy vezetékek számára.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a keretnek (1) S, illetőleg Z alakú profilja (28) van.

5. A 4. igénypont szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a kereszthevedereknek (3.1, 3.2) az egyik üreges profillal (2.1,2.2) hosszgerendával való összekötésére csavarkötés szolgál.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy az állvány (8) a keret síkjára merőleges síkban H alakú szerkezetet képez.

HU 222 305 Β1

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a sarokkötéshez több különböző, eltérő állandó szögű elem szolgál a szomszédos keretek választható szöghelyzetekben való összekötésének lehetővé tétele végett.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy funkcionális egységként legalább egy, előnyös módon moduláris bútortest (18) szolgál, amelyet a keret (7; 15) legalsó részébe lehet beépíteni.

9. A 8. igénypont szerinti belső berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy a bútortest az állványra támaszkodik.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti belső 5 berendezési rendszer, azzal jellemezve, hogy funkcionális egységekként munkafelületek (11), válaszfal(43) lapok, lámpák (14), reflektorelemek, fényvédő elemek, bemutató állványok, képemyőtartók és/vagy készüléktartók kerülnek alkalmazásra.