HU221790B1

HU221790B1 - Fogköztisztító és eljárás annak előállítására

Info

Publication number: HU221790B1
Application number: HU9903860A
Authority: HU
Inventors: Georg Weihrauch
Original assignee: Coronet-Werke Gmbh.
Priority date: 1996-10-15
Filing date: 1997-09-18
Publication date: 2003-01-28
Also published as: ZA979007B; NO991779D0; UA53668C2; ATE209878T1; CA2267859A1; IN191397B; AU4704097A; DE19642431A1; PL185921B1; JP2001506514A; HUP9903860A3; DE59705703D1; US6158444A; NO991779L; CZ291881B6; PL332572A1; EA001621B1; AU721972B2; TW347317B; BR9713318A

Abstract

A találmány tárgya fogköztisztító, amely hosszúkás, rúd alakúhordozótesttel rendelkezik, amely egy első műanyagból van, és afelületének legalább részszakaszain legalább egy rátét vagy betét (14)által fedve van, amely egy második műanyagból van, a hordozótest egyikvégén elkeskenyedő, míg a másik vége pedig fogantyúrésszel (12) vankialakítva. A találmány lényege, hogy a rátét vagy betét (14) másodikműanyagja a hordozótest első műanyagjára van felhordva, előnyösenfröccsöléssel vagy hegesztéssel, és a második műanyag pedig az elsőműanyagnál lágyabb, ter- moplasztikus elasztomer. A találmánynaktárgya még eljárás a fenti fogköztisztító előállítására. A találmányszerinti eljárással a rátét vagy betét (14) második műanyagjáultermoplasztikus elasztomert alkalmaznak, és azt a hordozótest elsőműanyagjára ráfröccsölik. ŕ

Description

A találmány tárgya fogköztisztító, amely hosszúkás, rúd alakú hordozótesttel rendelkezik, amely egy első műanyagból van, és a felületének legalább részszakaszain legalább egy rátét vagy betét által fedve van, amely egy második műanyagból van. A találmánynak ugyancsak tárgya eljárás a fenti fogköztisztító előállítására.

Már egy ideje tudományosan alátámasztott tény, hogy a fogközi - interdentalis - terek tisztításának a fogazat egészségének, és különösen a fogtartó apparátus egészségének megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentősége van, mert a fogíny-megbetegedések és a fogtartó apparátus megbetegedései, az úgynevezett paradontitis, az esetek többségében a fogközi terekből indulnak ki. A megbetegedések okai között döntő szerepet játszik a fogközi terek tökéletlen tisztítása, és a fogközi terek tisztításának mellőzése akár csontfelszívódási folyamatokra is vezethet.

Kiderült, hogy a fogközi tereket kézi vagy elektromos fogkefékkel nem lehet kielégítően megtisztítani, és speciális tisztítóeszközöket kell alkalmazni. A hosszabb ideje ismert tisztítófonalak - például a fogselyem - a viszonylag komplikált alkalmazási technikájuk miatt, az elérhető viszonylag szerény hatékonyságuk miatt, és nem utolsó sorban az esetleges helytelen használattal járó kockázatok miatt nem terjedtek el igazán.

A fogközi terek tisztítására manapság a fent említett fogselymen kívül fogköztisztítóként fogközkeféket vagy fogvájókat is szokás még használni, melyek közül az utóbbiak főleg a hídhorgonyok közötti és a sulcus (fogárok) tartományában levő könnyen nyíló terek tisztításánál nyernek alkalmazást. A fogvájóknak különböző kiviteli alakjai ismeretesek. A fából készült fogvájók - vagy fogpiszkálók - elsősorban ételmaradékok fogközi terekből való eltávolítására szolgálnak. A keresztmetszetük lehet kör vagy háromszög alakú. A kerek, egyik végén kihegyezett fa fogvájók különösen alkalmasak üregek kipucolására. Olyan helyeket, ahol a fogak érintkeznek egymással, fogvájóval nem lehet tisztítani, így ott továbbra is fennáll a caries keletkezésének veszélye.

Ezenkívül a fából készült fogvájóknak még az is hátrányuk, hogy a viszonylag csekély hajlítási szilárdságuk miatt olyan nagy keresztmetszettel, illetve magátmérővel kell rendelkezniük, amely nagyobb, mint a könnyen nyíló fogközi terek nyílása, vagyis a fogközi terek szűk keresztmetszetű részeibe nem tudnak behatolni.

Az EP 0 277 156 Bl, a WO 87/06452 és az EP 0 202 296 Bl számú szabadalmi dokumentumokból ismerünk egy-egy fogvájóként kialakított fogköztisztítót, amely műanyagból vagy fémből készült olyan hordozótesttel rendelkezik, amely a tisztítóhatás növelése érdekében legalábbis helyenként rövid polimerszálakkal bolyhosítva van. A fogvájó méreteit meg lehet választani úgy, hogy ^szúk fogközi tereket is kíméletesen tisztítani lehessen a fogvájóval. Ugyanakkor kiderült, hogy a bolyhosítást képező polimerszálakat nem lehet ledörzsölésbiztosan rögzíteni a hordozótesten, így azok használat közben le tudnak válni, ami a felhasználóban kifejezetten kellemetlen érzést kelt. Ezenkívül az is hátrány még, hogy a járulékosan felhordott bolyhosítószálakat viszonylag nagy mennyiségben hordják fel, aminek következtében a fogvájó túlzottan vastag lesz. Viszont bolyhosítás nélküli fogvájók a fent leírt bolyhosított fogvájóknál lényegesen gyengébb tisztítóhatással rendelkeznek. Ugyanakkor a bolyhosított fogvájókat használat után csak tökéletlenül lehet megtisztítani a bolyhosításban maradt ételmaradékoktól vagy vértől, aminek folytán rendszerint csak egyszer használhatók fel.

Az EP 0 277 156 Bl számú dokumentum szerint a bolyhosítást tisztító- és/vagy dezinficiálószerekkel itatják át. E szerek hatása azonban rövid ideig tart csupán, mert a bolyhosítószálaknak kis térfogat mellett viszonylag nagy a felületük, így a felhordott szerek a bolyhosítószálak belső teréből igen gyorsan azok felületére kerülnek, és onnan ledörzsölődnek vagy lemosódnak.

Ugyancsak ismert az EP-A-0 161 057 számú dokumentum alapján egy olyan fogköztisztító, amely egy rúd alakú hordozótesttel rendelkezik, amely egy első műanyagból van. A hordozótestre egy második műanyagból egy bevonat van felhordva, amely sima külső felületet képez. A fogköztisztítót az egyik végén egy keskenyedő csúccsal látják el, amikor is a bevonatot ezen vég irányában keskenyedőre alakítják ki, és a hordozótest ezen végnél levő szélrészeit megömlesztik. A leírt eljárás azonban nagyon munkaigényes, és így a fogköztisztító előállítása viszonylag drága.

A találmány feladata egy olyan fogköztisztító megalkotása, elsősorban fogvájó megalkotása, amely előnyösebb az ismert kialakításoknál, nem tartalmaz bolyhosodó anyagot, amely könnyen leválik, és a szájban kellemetlen érzetet kelt. A könnyen szennyeződő bolyhosított fogtisztító csak egyszer használható eszköz, emiatt drágább is alkalmazása. Célunk továbbá egy gazdaságos és gyors előállítási eljárás kifejlesztése a hordozóanyagra egy kétkomponensű műanyag tartós rávitelével.

A találmányunk kifejlesztése azon alapul, hogy az eddig használatos könnyen ledörzsölődő bolyhos bevonatú vagy sima külső felületű fogvájó helyett egy, többnyire strukturált felületű fogtisztító eszközt alakítunk ki, ahol a hordozótestet képező első műanyagnál lágyabb termoplasztikus elasztomerből egy második műanyag bevonat van kiképezve. Az elasztomer anyagra jellemző dörzsöléskor a felületi anyagleválás, ezért igen alkalmas fogtisztító eszköz bevonatára. Ez a bevonat a tisztítóhatás fokozása érdekében célszerűen strukturált kialakítású, de tartalmazhat abrazív anyagot is.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti fogköztisztító, amely hosszúkás, rúd alakú hordozótesttel rendelkezik, amely egy első műanyagból van, és a felületének legalább részszakaszain legalább egy rátét vagy betét által fedve van, amely egy második műanyagból van, a hordozótest egyik végén elkeskenyedő, míg a másik vége pedig fogantyúrésszel van kialakítva, oly módon van kialakítva, hogy a rátét vagy betét második műanyagja a hordozótest első műanyagjára van felhordva, előnyösen fröccsöléssel vagy hegesztéssel, és a második műanyag pedig az első műanyagnál lágyabb, termoplasztikus. Ezáltal sikerült létrehozni egy olyan

HU 221 790 Bl fogköztisztítót, amelynél egyfelől a stabilitást, másfelől a tisztítóhatást különböző komponensek vagy alkatrészek határozzák meg, és így mindkét komponenst a saját funkciója szempontjából optimalizálni lehet. A fogköztisztító stabilitását lényegében véve a hosszúkás, rúd alakú hordozótest határozza meg, amely az első műanyagból van.

A hordozótest műanyagjaként számos anyag alkalmazása szóba jöhet, így előnyösen poliamidok, poliolefinek (például PP/PE monomerek és kopolimerek), poliformaldehidek (például POM), poliészterek (például félkristályos alakok, mint PETP, PBTP, LCP, vagy amorf alakok, mint PC), fluorpolimerek (például PTFE), poli(fenilén-szulfid)-ok (például PPS), poli(éterketon)-ok (például PEEK), kéntartalmú polimerek (például PSU, PESU), sztirolpolimerizátumok (például PS, SB), polimerkeverékek (például PPO), poliuretánok (például PUR), poliakrilátok (például PMMA), poliimidek (például PEI, PAI), valamint a nevezett anyagok kombinációi. Adott esetben ezen anyagok hosszú vagy rövid üvegszálakkal is meg lehetnek erősítve. Azt találtuk, hogy elő lehet állítani olyan hordozótestet, amelynek mind a stabilitása, mind a flexibilitása a viszonylag csekély méretei ellenére elég nagy ahhoz, hogy a nyálkahártyák sérülését el lehessen kerülni.

A tisztítóhatást a találmány szerinti fogköztisztítónál lényegében véve a rátét vagy betét határozza meg. Ha a tisztítókomponensek a hordozótesten levő rátétként vannak kialakítva, akkor azok olyan vékonyra, illetve laposra vannak kialakítva, hogy a hordozótest méreteit, főleg annak vastagságát lényegesen nem növelik meg. Mégis előnyösebb lehet, ha a tisztítókomponensek a hordozótestbe beágyazott betétként vannak kialakítva. Evégett a hordozótest egy viszonylag nagy felületen ki van süllyesztve, és a kisüllyesztés a betét második műanyagjával ki van töltve. Ezzel el lehet érni, hogy a második műanyagból kellő mennyiség legyen jelen, és a fogköztisztító méretei mégse legyenek túl nagyok.

A találmánynak lehet olyan kiviteli alakja, amelynél a betét második műanyagja pontosan kitölti a kisüllyesztést, anélkül hogy abból kiállna. Tehát ekkor a betét követi a hordozótest kontúqát, és a fogköztisztító méretei megegyeznek a hordozótest méreteivel.

Fontos, hogy a rátét vagy betét tisztítóhatást kifejtő második műanyagja a tisztítandó fogközi állománnyal érintkezésbe kerüljön, és ezt úgy lehet igazán biztosítani, ha alternatív megoldásként a második műanyag kiáll a hordozótestből, ami például azáltal érhető el, hogy a rátét vagy betét legalább egyik oldalon kihasasodással rendelkezik. Alternatívaként vagy ezenkívül még a rátét vagy betét felületén strukturáltság is ki lehet alakítva, ami fokozza a tisztítóhatást, és masszírozóhatást is kifejt.

A találmány egyik továbbfejlesztése szerint a rátét vagy betét felülete a hordozótest szomszédos felületszakaszaiba simán megy át, aminek az az előnye, hogy nincsenek éles élek, amelyek egyébként adott esetben olyan problémát okozhatnak, hogy a fogköztisztító beakadva megszorul.

Mivel a rátétnek vagy betétnek a fogköztisztító stabilitásához nem kell hozzájárulnia, a műanyagja nagyon lágy lehet, előnyösen lágy és elasztikus, ami a fogközi tér tisztítását kíméletessé teszi. A lágy műanyag további előnye még, hogy a fogköztisztítót szűk résekbe is könnyen be lehet vezetni, nagyobb rányomási erőt lehet megengedni (jobb tisztítóhatás), és a fogköztisztítót akkor is könnyen ki lehet húzni, ha esetleg beszorul a fogak közé. Ezért a rátét vagy betét második műanyagjaként elsősorban termoplasztikus elasztomereket vagy műanyagok kombinációját lehet alkalmazni.

A termoplasztikus elasztomer felületi érdességének megnövelése jobb tisztítóhatást eredményez, miközben a kezelés kíméletes marad a fogközi tartományban előforduló túlnyomórészt puha foganyagra (dentin), valamint az ínyre nézve, és megjegyzendő, hogy a tisztítóhatást javítja még az elasztomerekre jellemző radíreffektus is (dörzsöléskor felületi anyagleválás).

Mind a hordozótest első műanyagja, mind a rátét vagy betét második műanyagja egy vagy több adalék anyagot is tartalmazhat. Szóba jöhetnek például tisztítóhatást fokozó töltőanyagok, úgy mint abrazív vagy nemabrazív szálak (például PPS-ből), ásványok, szilíciumtartalmú amorf, porladó abrazívok vagy akár engedélyezett élelmiszer-ipari aromák is. Ezenkívül a műanyagba be lehet dolgozni még gyógyászati összetevőket is, például fluort, xylitet, antibakteriális adalékokat, fogkő-eltávolító anyagokat (NaF), lepedékképződést gátló anyagokat vagy antibiotikumokat. Mivel a találmánnyal sikerült a rátétre vagy betétre kis felület/térfogat viszonyt megvalósítani, következik, hogy a fogköztisztító felülete migráció útján hosszabb időn keresztül újra és újra fel tud dúsulni adalék anyagokban, ami* a fogköztisztító, illetve fogvájó használatakor ledörzsölődik. Ez biztosítja, hogy a fogköztisztító hosszú ideig hatékony maradjon.

A hordozótest keresztmetszetének alakja lényegében véve tetszés szerinti lehet, főleg ovális, kerek, háromszögletű vagy ellapított. Ügyelni kell arra, hogy a keresztmetszet alakja a fogköztisztítónak, főleg a fogközi térbe behatoló szakaszain úgy legyen megválasztva, hogy még szűk fogközi tereket is veszélytelenül lehessen tisztítani. A keresztmetszet területének a hordozótest hegyétől kezdődő növekedését ennek megfelelően kell megtervezni. Hosszanti irányban a hordozótest lehet végig egyenes, vagy a végénél levő szakasza szögben meg lehet döntve, vagy meg is lehet görbítve. A rátét vagy betét keresztmetszetének alakja is lényegében véve tetszés szerint megválasztható, bár itt is főleg ovális, kerek, ellapított vagy háromszögletű alakok jönnek szóba.

A rátétet vagy betétet előnyösen alakzárással célszerű rögzíteni a hordozótesten. Mivel a rátét vagy betét műanyagból van, a rátétet vagy betétet rá lehet fröccsölni a hordozótestre, és közben a rátét vagy betét a hordozótesten kialakított hátrametszéseken és/vagy áttöréseken túlnyúlhat, illetve átnyúlhat. Bebizonyosodott, hogy ilyen megoldással a második műanyagot maradandóan rögzíteni lehet a hordozótesten, és a konstrukció a fogköztisztító utólagos sterilizálására is módot ad.

Ezenkívül az is megvalósítható, hogy a rátét vagy betét ráfröccsölt második műanyagja a hordozótest első

HU 221 790 Bl műanyagjával össze legyen hegesztve, miáltal az anyagok között jobb kötést lehet elérni. A hordozótestre és a rátétre vagy betétre mint egymással hegeszthető anyagkombinációk szóba jöhet például: PP és egy termoplasztikus polimer (TPE) EPDM vagy SEBS alapon; polisztirol és TPE SEBS alapon; PP vagy PE vagy poliamid és egy ionomer vagy akrilsav-észter.

A fogköztisztító fogközi térbe való bevezetését megkönnyítendő előnyős, ha a fogköztisztító és vele a hordozótest az elülső vége felé keskenyedik. A keskenyedő elülső vég hegyesen összefuthat vagy le lehet kerekítve.

A rátét vagy betét a hordozótesten egészen az elülső végig kiérhet. Különösen előnyösnek találtuk azonban azt, ha a rátét vagy betét a hordozótest elülső végétől visszább van elhelyezve. Ilyen módon a hordozótest első anyagából különösen vékony és stabil hegyet lehet kialakítani, ami megkönnyíti a fogközi térbe való bevezetést.

Avégett, hogy a felhasználónak a fogköztisztító használatát, főként pedig a megfogását megkönnyítsük, célszerű, ha a hordozótest a hátsó végén egy fogantyúrésszel rendelkezik, aminek szélesebb fogófelülete van. A fogantyúrész a hordozótestre azzal egy darabban rá lehet formázva, vagy olyan alternatíva is lehetséges, amelynél a fogantyúrész külön alkatrészként van kialakítva, amire a hordozótestet oldható módon rá lehet erősíteni. Ezzel a megoldással a fogantyúrészt újra fel lehet használni, és szükség esetén új fogköztisztítóval lehet felszerelni.

A felhasználó ujjainak a fogköztisztító fogantyúrészéről való lecsúszását meg lehet akadályozni úgy, hogy a fogantyúrészt fogássegítőként funkcionáló strukturáltsággal látjuk el. A strukturáltság előnyösen lágy műanyagból van kialakítva, amihez főleg a rátét vagy betét második műanyagját lehet alkalmazni, amit a rátét vagy betét előállításakor a fogantyúrészre is felhordunk, főleg ráfföccsölünk. Ezenkívül az is lehetséges, hogy a fogantyúrész strukturáltságát mint információhordozó például felhasználjuk a gyártóra, a termék nevére vagy a termék tulajdonságaira való utalásra.

Az eljárás vonatkozásában a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a rátét vagy betét második műanyagja termoplasztikus elasztomer, és azt a hordozótest első műanyagjára ráfröccsöljük. Tehát kétkomponenses eljárást alkalmazunk, amelynél a hordozótestet képező viszonylag vékony mag alátámasztása és pozicionálása - amivel elkerülhető a hordozótest meghajlása - a második komponenst képező rátét vagy betét segítségével történhet. A hordozótest alátámasztására alkalmazni lehet például tartócsapokat, amelyek a rátét vagy betét második műanyagján átmennek, és így a rátétben vagy betétben lyukak, bevágások vagy áttörések maradnak vissza, amik a rátét vagy betét deformálhatóságát növelik, és járulékos tisztítóéleket képeznek. Adott esetben a rátét vagy betét ráfröccsölt második műanyagját a ráfröccsölési művelet közben járulékosan a hordozótest első műanyagjával össze is hegesztjük.

A találmány további részletei és tulajdonságai kiviteli példáknak a mellékelt rajzokon alapuló alábbi leírásából ismerhetők meg. A rajzokon az la. ábra egy hordozótestet mutat a betét felvitele előtti állapotban; az lb. ábra a találmány egy 1. kiviteli példája szerinti fogköztisztítót mutat oldalnézetben; az lc. ábra az lb. ábrán látható fogköztisztító felülnézete; az ld. ábra az lb. ábra szerinti fogköztisztító I-I metszősíkkal felvett metszete; az le. ábra az lb. ábra szerinti fogköztisztító II—II metszősíkkal felvett metszete; a 2a., 2b. ábrák egy 2. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

3a., 3b. ábrák egy 3. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

4a., 4b. ábrák egy 4. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; az

5a., 5b. ábrák egy 5. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

6a., 6b. ábrák egy 6. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

7a., 7b. ábrák egy 7. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

8a., 8b. ábrák egy 8. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

9a., 9b. ábrák egy 9. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; a

10a., 10b. ábrák egy 10. kiviteli példa szerinti fogköztisztítót mutatnak oldalnézetben és felülnézetben; és végül a

11. ábra több fogköztisztító összefüggő készletbe rendezését mutatja.

Az la- le. ábrák egy hosszúkás, rúd alakú 11 hordozótestet mutatnak, amely egy stabil első műanyagból van, és hosszanti irányban az elülső 15 végéig mind a magassága, mind a szélessége tekintetében enyhén kúposán keskenyedik, és az elülső 15 végénél le van kerekítve. All hordozótestnek erősen nyújtott ovális keresztmetszete van, amint az különösen jól látható az ld. ábrán. A másik - hátsó - végén all hordozótestnek egy 12 fogantyúrészként funkcionáló kiszélesedése van.

Az elülső 15 végtől bizonyos távközre eltoltan a 11 hordozótestnek van egy lecsökkentett méretű szakasza, miáltal egy körbefutó 13 kisüllyesztés jön létre. Az lb. és lc. ábrákon szemléltetett 10 fogköztisztító létrehozása végett a 13 kisüllyesztés egy második műanyagból álló 14 betéttel ki van töltve olyan módon, hogy a 11 hordozótest és a 14 betét között mindkét oldalon lépcsőktől és élektől mentes sima, folyamatos átmenet van. A 14 betét második műanyagja lágyabb, mint a 11 hordozótest első műanyagja, és a második műanyag4

HU 221 790 Bl gal szemben követelmény még, hogy minél jobb tisztítóhatást nyújtson, ami adott esetben megfelelő adalékolással is elő van segítve.

Az le. ábrából kitűnik, hogy a 14 betét a 13 kisüllyesztés szakaszán teljesen körülveszi all hordozótestet, és ezáltal biztosan ül rajta.

A 2a. és 2b. ábrákon szemléltetett 2. kiviteli példa szerinti fogköztisztító felépítése alapvetően megegyezik az 1. kiviteli példáéval, és attól abban különbözik, hogy all hordozótest elülső 15 vége szögben kissé le van hajlítva, hogy könnyebben be lehessen vezetni a fogközi térbe. Ezenkívül a 12 fogantyúrészre 16 strukturáltság van felvive, aminek anyaga megegyezik a 14 betét második műanyagjával, és ami használat közben a 10 fogköztisztító tartását megkönnyítő fogássegítőként funkcionál.

Mindkét említett kiviteli példa esetében a 12 fogantyúrész all hordozótestre azzal egy darabban volt ráformázva. A 3a. és 3b. ábrákon szemléltetett kiviteli példa egy újra felhasználható 17 fogantyúrészt mutat, amivel all hordozótest a hátsó végénél fogva közelebbről nem részletezett módon oldhatóan összekapcsolható, főleg pedig arra rátűzhető vagy abba bepattintható. A 10 fogköztisztító egyszeri vagy többszöri használata után a 17 fogantyúrészhez egy új 11 hordozótestet lehet társítani.

A 4a. és 4b. ábrákon szemléltetett 10 fogköztisztító felépítése is alapvetően megegyezik az 1. kiviteli példáéval, ám itt a 11 hordozótest az elülső 15 végénél hegyesen összefut. Ezenkívül a 14 betét oldalt all hordozótest kontúrján túl kidomborodik, és így az átellenes oldalakon egy-egy 14a kihasasodást képez, ami biztosítja, hogy a 10 fogköztisztítónak a tisztítandó fogközi térbe való betolásakor a 14 betét érintkezésbe kerüljön a tisztítandó részekkel.

Az 5a. és 5b. ábrákon szemléltetett 10 fogköztisztító alapjában véve megegyezik a 4a. és 4b. ábrák szerinti fogköztisztítóval, ám itt a 14 betét all hordozótestnek egészen az elülső 15 végéig kiér, és azt teljesen körülveszi. A 14 betét 11 hordozótesten tartása alakzárással, például hátrametszéssel vagy áttöréssel van megoldva (nincs ábrázolva).

A 6a. és 6b. ábrákon szemléltetett 10 fogköztisztító kiviteli példája is alapjában véve megegyezik a 4a. és 4b. ábrákon bemutatottal, ám itt a 14 betét külső felülete strukturálva van, mégpedig eltoltan elrendezett pontszerű vagy csomószerű 14b kiemelkedések formájában, amelyek a teljes kerület mentén el vannak osztva. A strukturáltság fokozza a tisztítóhatást, és egyben masszírozóhatást is kifejt. Olyan alternatív változat is lehetséges, amelynél a strukturáltság all hordozótest hosszanti irányában egymás mögött elhelyezett több kiálló gyűrű fonnájában van létrehozva, amely gyűrűk a teljes kerületen körbemennek, vagy annak csak szakaszán, vagyis utóbbi esetben a kerület mentén valahol meg vannak szakítva.

Amíg a 6a. és 6b. ábrák szerinti fogköztisztító esetében a 14 betét felülete van strukturálva, a 7a. és 7b. ábrák szerinti fogköztisztító több gyűrű alakú 18 betéttel van ellátva. All hordozótesten hosszanti irányban egymás mögött gyűrű alakú mélyedések vannak kialakítva, amikbe rendre egy-egy 18 betét van beágyazva a lágyabb, második műanyagból. A 10 fogköztisztítónak a tisztítandó fogközi térbe való bevezetésekor tehát végig rendre egy-egy 18 betét és a 11 hordozótestnek egy-egy ahhoz csatlakozó szakasza váltogatja egymást. A 18 betétek all hordozótest felületéből csekély mértékben kiállnak, ami növeli a tisztító- és masszírozóhatást.

Az előbbi kiviteli példának egy változataként a 8a. és 8b. ábrák szerinti fogköztisztító esetében all hordozótest több hosszanti irányban végigfutó 18 betéttel van ellátva, amelyek all hordozótest kerülete mentén előnyösen egyenletesen vannak elosztva.

A 9a. és 9b. ábrák egy olyan 10 fogköztisztítót mutatnak, amely középső 12 fogantyúrésszel rendelkezik, és amely választhatóan bármelyik végével bevezethető egy fogközi térbe. A12 fogantyúrész mindkét oldalán a már ismertetett módon el van helyezve egy-egy 14 betét. Mivel a 10 fogköztisztítót a felhasználó választhatóan az egyik vagy a másik végével egyaránt be tudja vezetni a fogközi térbe, különböző anyagú és/vagy különbözően adalékolt anyagú 14 betéteket lehet alkalmazni az egyik és a másik végen.

A 10a. és 10b. ábrák szerinti fogköztisztító csupán annyiban különbözik a 7a. és 7b. ábrák szerinti kiviteli példától, hogy a körbefutó, gyűrű alakú 18 betétek járulékosan külső strukturáltsággal is rendelkeznek 21 csomók formájában.

A fogköztisztítók forgalmazhatók egyesével, de az is megoldható, hogy nagyobb számú 10 fogköztisztító all. ábrán szemléltetett módon 20 készletbe legyen összefogva. A 10 fogköztisztítók azonos helyzetben egymás mellé vannak állítva, és a 12 fogantyúrészeik könnyen letörhető 19 hidakkal egymáshoz vannak kapcsolva. Ha a felhasználónak egy 10 fogköztisztítóra van szüksége, a 19 hidakat eltörve leválasztja a legkülső fogköztisztítót a kötegről, és így a 10 fogköztisztítókat egyesével használatba tudja venni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fogköztisztító, amely hosszúkás, rúd alakú hordozótesttel rendelkezik, amely egy első műanyagból van, és a felületének legalább részszakaszain legalább egy rátét vagy betét által fedve van, amely egy második műanyagból van, a hordozótest egyik végén elkeskenyedő, míg a másik vége pedig fogantyúrésszel van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) második műanyagja a hordozótest (11) első műanyagjára van felhordva, előnyösen fröccsöléssel vagy hegesztéssel, és a második műanyag pedig az első műanyagnál lágyabb, termoplasztikus elasztomer.
2. Az 1. igénypont szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) első műanyagja erősítőszálakat tartalmaz.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a ráfröccsölt rátét vagy betét (14; 18) második műanyagja a hordozótest (11) első műanyagjával össze van olvadva.

HU 221 790 Bl
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) felülete a hordozótest (11) szomszédos felületszakaszaiba simán beleilleszkedő felületű.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) a hordozótest (11) kontúrját követően van kialakítva.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) legalább egyik oldalán kihasasodással (14a) rendelkezik.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a betét (14) egy, a hordozótestben (11) kialakított kisüllyesztésben (13) van elhelyezve.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótesten (11) a rátét vagy betét (14; 18) alakzáróan van kialakítva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) a rátét vagy betét (14; 18) második műanyagja által átjárt áttörésekkel és/vagy mögé nyúló hátrametszésekkel van ellátva.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) az elülső vége (15) felé keskenyedő kialakítású.
11. A 10. igénypont szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) az elülső végénél (15) hegyesen összefutó alakú.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) a hordozótest (11) elülső végétől (15) hátrább, távtartással van elhelyezve.
13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) a hordozótest (11) elülső végét (15) is magába foglalóan van kialakítva.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14) a felületén strukturáltsággal van ellátva.
15. A 14. igénypont szerinti fogköztisztító, azzaljellemezve, hogy a strukturáltság csomószerű vagy sörteszerű.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) a hátsó végén egy fogantyúrésszel (12) rendelkezik.
17. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a fogantyúrészre (17) a hordozótestet (11) oldható módon rá lehet erősíteni.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a hordozótest (11) első műanyagja és/vagy a rátét vagy betét (14; 18) második műanyagja egy vagy több adalék anyagot tartalmaz.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a fogantyúrész (12;

17) fogássegítőként és/vagy információhordozóként funkcionáló strukturáltsággal (16) van ellátva.
20. A 19. igénypont szerinti fogköztisztító, azzal jellemezve, hogy a strukturáltság (16) a második műanyagból van kialakítva.
21. Eljárás fogköztisztító előállítására, főleg fogvájó előállítására, amely hosszúkás, rúd alakú hordozótesttel (11) rendelkezik, amely egy első műanyagból van, és a felületének legalább részszakaszait legalább egy, második műanyagból lévő rátéttel vagy betéttel (14;

18) látjuk el, a második műanyagot képező bevonóanyagot annak folyékony állapotában visszük fel az első műanyagra, továbbá a fogtisztítót egyik végén (15) keskenyedő csúccsal, a másik végén pedig fogantyúrésszel (12) látjuk el, azzal jellemezve, hogy a betét (14; 18) második műanyagjául termoplasztikus elasztomert alkalmazunk, és azt a hordozótest (11) első műanyagjára ráfröccsöljük.
22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rátét vagy betét (14; 18) második, ráfröccsölt műanyagját a ráfröccsölési művelet közben a hordozótest (11) első műanyagjával összehegesztjük.
23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hordozótestet (11) a rátét vagy betét (14, 18) második műanyagának felvitelénél tartócsapokkal alátámasztjuk, és az alkalmazott tartócsapok révén a rátétben vagy betétben (14; 18) visszamaradó lyukakat, bevágásokat vagy áttöréseket képezünk.