HU220505B1 - Eljárás herbicid készítmények előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás vízalapú herbicid készítményekelőállítására, amelynek során az olaj emulgeálására egy nagyteljesítményű diszpergálóberendezést alkalmaznak, amelynekkeverőlapátja nyíró igénybevételt fejt ki. A találmány szerintieljárással javítható a termék tárolási stabilitása, elegyíthetőségitulajdonságai, valamint a gazdaságosság. A fenti készítményekkarbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicidet, különösen 3-(m-tolil-karbamoil-oxi)-fenil-- karbamidsav-metil-észtert (fenmedifam) vagy 3-(fenil-karbamoil-oxi-fenil)-karbamidsav-etil-észtert (dezmedifam)tartalmaznak. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás szuszpenzió alakú herbicid készítmények előállítására, amely készítmények hatóanyagként karbamoil-oxi-fenil-karbamátokat, valamint a technika állásából ilyenként ismert felületaktív anyagokat, szuszpendálószereket, vizet és esetleg más adalék anyagokat, így szerves oldószereket, stabilizálószereket, habzásgátlókat, sűrítő- és fagymentesítő anyagokat, festékeket és tartósítószereket tartalmazhatnak.

A herbicid készítmények nagy vonalakban két fő kategóriába sorolhatók: megkülönböztetünk szilárd és folyékony készítményeket. A választást alapvetően a hatóanyag oldhatósági jellemzői, illetőleg a termék biológiai hatása befolyásolja. Egyes hatóanyagok olyan rosszul oldódnak, hogy belőlük a gyakorlatban nem készíthetők el megfelelő töménységű valódi folyékony készítmények.

Ilyen esetekben az egyetlen lehetőséget készítmények előállítására a szilárd termékek vagy a folyékony szuszpenziós koncentrátumok jelentik, amelyekben a hatóanyag még vízben vagy más vivőanyagban szuszpendált szilárd részecskék alakjában van jelen.

Ami a felhasználót és a környezetet jelenti: legelőnyösebb egy valódi vizes oldat lenne, de a hatóanyag rossz oldhatósága vagy vízben fellépő bomlása gyakran akadályt jelent ezen termékforma alkalmazása tekintetében.

Mivel a víz nem használható oldószerként, szerves oldószereket kellett erre a célra alkalmassá tenni. Emulgeálószerek hozzáadása esetén a tennék emulziós koncentrátum lesz, amely vízzel emulziót képez. Ezen készítmények hátránya a szerves oldószerek toxicitása és gyúlékonysága, valamint az, hogy esetenként nehéz egy ilyen termékből vízzel stabil nemkristályos emulziót előállítani.

Az olyan termékfonnák, amelyekben a hatóanyag oldhatatlan alakban van jelen, önmagukban előnyösek, mivel ilyen esetekben általában elkerülhetők a toxicitással, gyúlékonysággal, csomagolóanyagokkal és tárolással kapcsolatos problémák. Ezek biológiai hatékonysága azonban gyakran nem kielégítő, mivel - különösen a levelekre ható herbicidek esetében - a növényen belül behatolóképességre és áthelyeződést képességre van szükség megfelelő biológiai hatás eléréséhez. Gyakran problémát jelent a hidrolízis útján való lebomlás is. A molekuláris alakú hatóanyag egy valódi folyadékban hatékonyabban képes arra, hogy áthatoljon a viasz és a felhám rétegeken, mint a szilárd részecske. Az oldhatatlan hatóanyag részecskéit ezért a lehető legfínomabbra kell őrölni, és ezek áthatolási és áthelyeződést képességét olajok, szerves oldószerek és felületaktív anyagok hozzáadásával kell javítani. Az őrlés során levegősugaras és gyöngymalmokat alkalmaznak a lehető legfinomabbra (a nagyságrend előnyösen 1-5 pm) porított hatóanyag előállítására; így biztosítható a biológiai hatás és szuszpenziós koncentrátumok esetében a fokozott tárolási stabilitás is.

A szilárd komponensek szuszpenziós termékekben való kiülepedésének gátlására a vivőfolyadékon kívül különböző adalék anyagokat kell alkalmazni (ilyenek a diszpergáló- és szuszpendálószerek), továbbá gyakran nedvesítő-, fagymentesítő, habzásgátló és tartósítószereket is. A jó tárolási stabilitás érdekében a szuszpenzió viszkozitását gyakran sűrítőszerekkel kell növelni.

A technika állásából ismert, hogy a karbamoil-oxifenil-karbamátok, amelyek közül legfontosabb a 3-(mtolil-karbamoil-oxi)-fenil-karbamidsav-metil-észter (ezt általában fenmedifamként említik) és a 3-(fenil-karbamoil-oxi)-fenil-karbamidsav-etil-észter (BP 679283) lásd az I általános képletet, amelyben

R, és R₂ jelentése -CH₃ vagy

Rj=H, és R₂ jelentése -C₂H₅herbicid tulajdonságaik alapján szelektív és hatékony vegyületek. Ezek a hatóanyagok külön-külön vagy egymással keverékben és/vagy más herbicidekkel együtt alkalmazhatók, különösen a cukorrépa herbicidjeként.

A fenti hatóanyagokat hagyományosan emulziós koncentrátum alakban készítik ki. Mivel azonban általános a tendencia a szerves oldószerek elkerülésére, és mivel a fenmedifam az ilyen készítmények vízzel való hígítása során könnyen kristályosodik, a találmány tárgya szuszpenziós koncentrátumok előállítása ezekből a hatóanyagokból.

A technika állásából ismert, hogy a karbamoil-oxifenil-karbamátok olajalapú (EP 242888) vagy vízalapú (EP 299961) szuszpenziós koncentrátumok alakjában készíthetők ki, amelyekben a hatóanyag finomra őrölt szilárd halmazállapotban van jelen, felületaktív anyagok segítségével a vizes vagy az olajos fázisban diszpergálva. A szilárd halmazállapotban levő karbamoiloxi-fenil-karbamátok olajos termékeket és/vagy szerves oldószereket, valamint felületaktív anyagokat igényelnek a biológiai hatás biztosítására. Olajalapú szuszpenziós koncentrátumokban az olajos folyadékot vivőanyagként alkamlazzuk, és az esetleges vizet az olajos fázisban emulgeáljuk, „víz az olajban” emulzió alakjában. A vízalapú szuszpenziós koncentrátumokban viszont a vizet használjuk vivőfolyadékként, amelyben az olajos komponenseket „olaj a vízben” emulzió alakban emulgeáljuk. A terméknek azonban mindkét esetben vízzel elegyedőnek kell lennie, mimellett az olajos komponensek „olaj a vízben” emulziót képeznek. Ezt a hígítást a felhasználó végzi, 1 tömegrész termék/20-200 tömegrész víz nagyságrendben. A hatóanyagokat az elkészítés során finomra őröljük, előnyösen 5 pm alá, és az olajos vagy a vizes fázisban diszpergáljuk. Az őrlést száraz- vagy nedvesőrlésként végezzük, levegősugaras malomban, illetve gyöngymalomban.

A következőkben a % értékek - hacsak másként nem adjuk meg - tömeg%-ot jelentenek.

A vivőanyagba adagoljuk a felületaktív anyagokat, szilárd hatóanyag-részecskék esetében a diszpergálószereket és az emulgeálószereket a vizes vagy olajos nyersanyagok számára, illetve a végtermék emulgeálására. Más lehetséges adalék anyagokat is bevihetünk, amilyenek a stabilizálószerek (ezek arra szolgálnak, hogy a termék pH-ját 3-5-re állítsuk be a karbamoil-oxi-fenil-karbamátok bomlásának megakadályozására) és a sűrítőszerek, a fizikai tárolási stabilitás javítására.

Az olajalapú szuszpenziós koncentrátumok hátránya - a termékek rossz tárolási stabilitása,

HU 220 505 Bl

- nagy mennyiségű emulgeátor alkalmazásának szükségessége annak az energiaigénynek a kielégítésére, amelyet a termék emulgeálása a felhasználó által használandó permetben, az „olaj a vízben” emulzió kialakítására, képvisel (legalább 10% és rendszerint 20%-nál magasabb), és

- a termék más termékekkel a felhasználó által használt permetben mint vizes hígításban való rossz elegyíthetősége. E tényezők következtében ismeretes, hogy egyes termékeket ki kellett vonni a kereskedelmi forgalomból.

Bár azok a vízalapú szuszpenziós koncentrátumok, amelyek olajos komponenseket tartalmaznak vizes fázisban emulgeálva, általában jobb minőségűek az olajalapú szuszpenziós koncentrátumokhoz képest, ami a tárolási és az elegyíthetőségi tulajdonságokat illeti, azok a koncentrátumok is (legalább 5%-kal és rendszerint több mint 10%-kal) nagyobb mennyiségű felületaktív anyag alkalmazását igénylik annak érdekében, hogy lehetővé váljék az olajok emulgeálása és a szilárd hatóanyagok diszpergálása a vízben. Az ilyen célokra alkalmazott felületaktív anyagok drágák, így növelik a termékárakat. Az olajos anyagok mennyisége a termékben előnyösen 10 tömeg%-nál, általában 20 tömeg%-nál magasabb a kompetitív biológiai hatás elérésére.

Mindkét típusú szuszpenziós koncentrátum közös jellemzője az olajos komponensek emulziós cseppjeinek durvasága mind már a termékben, mind - legkésőbb - a felhasználó által használt permetben.

A technika állásából ismert, hogy az emulzió cseppméretének csökkentésével a termék stabilitása növelhető. Ez megoldható az optimális emulgeálószerek kiválasztásával és mindenekelőtt az alkalmazott emulgeálószerek megfelelő hidrofil/lipofil mérlegének (HLB) beállításával; ez utóbbi értéke például körülbelül 10-12 paraffin ásványolajok esetében „olaj a vízben” emulzióban. Ugyancsak ismert a technika állásából, hogy ha az emulgeálást körülbelül a fázisegyensúly hőmérsékletén hajtjuk végre (ez az a hőmérséklet, amelyen a viz/olaj és az olaj/viz emulziók egymásba alakulnak át), kisebb cseppméretű emulziókhoz jutunk, és ez az állapot az emulzió kihűlése során is fennmarad.

Meglepő módon most azt találtuk, hogy ha olyan, olajat tartalmazó vízalapú herbicid készítményeket állítunk elő, amelyek olajrészét külön emulgeáltuk egy nagy teljesítményű diszpergálóberendezésben, jelentős javulást érünk el a tárolási és az elegyedési tulajdonságok vonatkozásában, és az emulgeálószer mennyisége jelentős mértékben csökkenthető, aminek következtében javul a termékek gazdaságossága.

A találmány szerinti eljárással előállított termékek általában 10-80% - előnyösen 15-50% - hatóanyagot; 5-80 tömeg% - előnyösen 20-60 tömeg% - olajos terméket és 5-80 tömeg% - előnyösen 20-60 tömeg% - vizet tartalmaznak. A találmány szerint eljárva az olajat külön emulgeáljuk a vizes fázisban egy nagyenergiájú diszpergálóberendezés segítségével; ennek során olyan emulziócseppek képződnek, amelyek átlagos mérete 1-10 pm, előnyösen 5 pm alatti. Ebben az esetben a felületaktív anyagok mennyisége a végtermékben 5%-nál alacsonyabb lehet.

A találmány tárgya tehát eljárás vízalapú herbicid készítmények előállítására, amelynek során az olaj emulgeálására egy nagy teljesítményű diszpergálóberendezést alkalmazunk, amelynek keverőlapátja nyíró igénybevételt fejt ki.

A találmány szerinti eljárással javítható a termék tárolási stabilitása, elegyíthetőségi tulajdonságai, valamint a gazdaságosság.

Olyan nagy teljesítményű diszpergálóberendezések alkalmazásával, amelyekkel max. néhány ezer fordulat/perc sebesség érhető el, vagy amelyek keverőlapátja előnyösen körülbelül 10-20 m/sec kerületi sebességet biztosít, az olajos anyagnak a forgó keverőlapátra vagy annak közvetlen közelébe való bevezetésével átlagosan 5 pm alatti „olaj a vízben” emulziós cseppméreteket kapunk. Ily módon igen nagy mennyiségű olaj (max. 80 tömeg%) jelenléte érhető el a végtermékben, és az emulgeálószer mennyisége 5 tömeg%>-nál kisebb (előnyösen 0,5-3 tömeg%) értékű lehet. A keverőlapátok mechanikai súrlódási és kinetikus energiája és a nagy sebességű forgási energia a termékben tárolható, és így elérjük a fent említett előnyöket. Különben egyenértéknyi mennyiségű energiát kellene tárolni az emulgeálószerekben annak érdekében, hogy a felhasználó a permedé vizes hígítása során képes legyen jó és stabil vizes emulzió előállítására. A mezőgazdaságban használt permetleveket azonban nem hatékony keverékkel, hanem egyszerű cirkulációs szivattyúkkal állítják elő, amelyekkel nem befolyásolható az emulzió cseppmérete. Ennek eredményeként durva emulziót kapunk, amely labilisabb, mint a finom eloszlású emulziók.

Ez a hátrány jelentősen hangsúlyozottabbá válik a permetlevekben előállítandó keverékekben, amelyekben a karbamoil-oxi-fenil-karbamátokkal együtt más termékeket használunk, amelyek felületaktív komponensei könnyebben képesek megbontani egy rossz emulziót. A gyakorlatban éppen ez a helyzet. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy felhasználó kizárólag karbamoiloxi-fenil-karbamátokat alkalmaz. Ehelyett egyidejűleg más herbicideket is kever a permedébe, amilyenek a következők:

etofumezát; metamitron; kloridazon; lenacil; piridát; metolaklór; EPTC; kvinmerak; cikloát; klorpiralid; fluroxipir; nátrium-alloxidim; szetoxidim; cikloxidim; butil-fluazifop és a szulfonil-karbamid típusú herbicidek.

Egyazon permedében gyakran alkalmaznak inszekticideket, növényi betegségek elleni szereket, növekedésszabályozókat és műtrágyákat is.

A találmány szerinti eljárással előállított szuszpenziós koncentrátum alakú termékekben a hatóanyagok a karbamoil-oxi-fenil-karbamátok (különösen a fenmedifam és a dezmedfam), de nyilvánvaló, hogy egyazon termék más herbicideket, inszekticideket, növényi betegségek elleni szereket és/vagy növekedésszabályozókat is tartalmazhat. A cukorrépa vonatkozásában a gyommegelőző spektrum szélesítése terén különösen hasznos az etofumezát; metamitron; kloridazon; lena3

HU 220 505 Β1 cil; piridát; metolaklór; triklór-ecetsav; EPTC; kvinmerak; cikloát; klorpiralid; fluroxipir; benztiazuron; klórprofam; fenuron; izokarbamid; profam; trifluralin; nátrium-alloxidim; szetoxidim; cikloxidim; diaiiát; butilfluazifop; triallát; dalapon; propakvizafob és a szulfonil-karbamid típusú herbicidek. A hagyományos inszekticidek a cukorrépa esetében a következők: foszforsavészterek; szerves klórvegyületek; karbamátok; piretrinek és piretroidok. A szokásos növényi betegségek elleni szerek közé tartoznak a benzimidazolok, triazolok, karbamátok, a trifenil-ón-vegyületek és a kénszármazékok. Növényi növekedésszabályozóként például naftalin-ecetsav használható.

A herbicid szuszpenzió koncentrátumok a hatóanyagokat rendszerint a 10-80 tömeg% nagyságrendnek megfelelő mennyiségben és előnyösen 15-50 tömeg% mennyiségben tartalmazzák. A végtermékek hígítása vízbe való extrudálással történik.

Felületaktív anyagokat alkalmazunk a diszpergálódás, a szuszpenzió stabilitása, a nedvesítőképesség, a behatolás és továbbítódás javítására; az olajnak a koncentrátumban való emulgeálására és a termék elegyíthetősége, valamint a szuszpenzió/emulzió stabilitásának biztosítására az üzemszerűen felhasznált hígításban.

Olajként például ásványolajat, növényi olajokat, vízoldhatatlan alkoholokat, savakat, ketonokat, étereket, észtereket és ezek halogénezett származékait, valamint glikolokat - önmagukban vagy keverékként - alkalmazunk. A termék tartalmazhat más szerves oldószereket is. Ha a kérdéses termék karbamoil-oxi-fenil-karbamát, az olajat célszerűen 5-80 tömeg%, előnyösen 20-60 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk a készítményben jelenlevő termékre vonatkoztatva.

Felületaktív anyagként anionos, kationos, nemionos és amfolit felületaktív anyagok és ezek elegyei alkalmazhatók. Ilyen anyagok például a következők: alkil-szulfátok és származékaik; szulfonsav- és szulfonátvegyületek; foszforsav-észterek és sóik; polietoxilezett aminok, amidok és zsírsavak; alkenoxilezett fenolok és alkanolok; poliglikol-éterek; zsíralkohol-alkénoxid-koncentrátumok; alkil-aminosavak; imidazolin amfotenzidek és különböző tömbkopolimerek. Egy találmány szerinti termékben a felületaktív anyagok összmennyisége 5 tömeg% alatti lehet úgy, hogy mindössze 0,5-3 tömeg% emulgeálószer elégséges lehet az olaj emulgeálására.

A szuszpenziós koncentrátumok tartalmazhatnak más adalék anyagokat is, így vízzel elegyedő és/vagy vízoldható vivőanyagokat és/vagy pelyhesedést gátló szereket (például kaolint, ligninszármazékokat); (például szilikonalapú) habzásgátló szereket; sűrítőszereket (például cellulózszármazékokat); fagymentesítő szereket (például etilénglikolt); szerves oldószereket (például kerozint), festékeket (például azofestékeket), tartósítószereket (például formalin biocidet, különösen akkor, ha a termék szerves szuszpendálószereket és sűrítőket tartalmaz) és például butilezett hidroxi-toluol antioxidánst, különösen akkor, ha a termék növényi olajokat és műtrágyákat (például karbamidot) tartalmaz.

Ha egy termék hatóanyagként egy vagy több karbamoil-oxi-fenil-karbamátot tartalmaz, a termék savassága egy stabilizálószerrel (például citromsavval) szabályozható annak érdekében, hogy előnyösen pH 5 alatti értékű legyen.

A találmány tárgyát képező termékek a kultúrnövény elültetése előtt és után egyaránt alkalmazhatók. Leginkább elterjedt azonban az a módszer, amely szerint a karbamoil-oxi-fenil-karbamátokat önmagukban vagy keverékben a cukorrépa elültetése után alkalmazzák, amikor az eltávolítandó gyomok jelen vannak. A hatóanyag megfelelő mennyisége 0,1-1 kg/permetezendő megművelt hektár, illetve felület, attól függően, hogy egyszeri vagy több egymás utáni permetezést végzünk, és hogy milyenek a keverési arányok.

A találmány szerinti eljárás jellegzetes vonása az, hogy az olaj emulgeálását nagy teljesítményű diszpergálóberendezéssel (Ultra Turrax, Mastermix, Dispax, Ystral) végezzük egy víz-emulgeálószer keverékben. Ha az olajat - akár egy víz-emulgeálószer előkeverékben, akár egy emulgeátor-szuszpenzió keverékben, amely már tartalmazza a hatóanyagokat - a nagy teljesítményű diszpergálóberendezés tépőlapátja közvetlen közelébe adagoljuk be (például egy tápvezeték segítségével), igen nagy mennyiségű - legfeljebb 80 tömeg% - olaj emulgeálható a végtermékben, nagy, többezer literes tételekben, nagyon kis (5 tömeg% alatti) mennyiségű emulgeálószer segítségével.

Az oldhatatlan hatóanyagokat nedves őrlésnek vethetjük alá gyöngymalomban (ilyen például a Dyno, a Drais márka) vagy szárazon őrölhetjük meg levegősugaras malomban (például Alpine, Chrispo) és a szokásos keverőkben elegyíthetjük a többi adalék anyaggal, majd adhatjuk egy vivőfolyadékhoz. A legelőnyösebb végeredményt akkor kapjuk, ha a végterméket több lépésben állítjuk elő; ennek során a hatóanyagokat külön hozzuk össze a diszpergálószerekkel a vizes fázisban (így egy szuszpenziós előkeveréket kapunk), és az olajat külön diszpergáljuk a nagy teljesítményű diszpergálóberendezésben az emulgeálószer-víz keverékben (így egy „olaj a vízben” emulziót kapunk). Végül ezeket az előkeverékeket a szokásos lassú keveréssel elegyítjük a végtermék kialakítására. Ily módon igen stabil szuszpenziós emulziókat állíthatunk elő, amelyek tárolási és elegyíthetőségi tulajdonságai a korábban ismertekhez képest előnyösebbek és gazdaságossági vonatkozásai kedvezőbbek az alacsony emulgeálószer-tartalom következtében.

A találmányt közelebbről a példák segítségével mutatjuk be.

1. példa

1/1. „Olaj a vízben” emulziót állítunk elő a találmány szerinti eljárással; ennek során az olajat egy nagy teljesítményű berendezéssel (Ystral X 50/10 41 G keverőlapáttal ellátva; 4000-5000 fordulat/perc, a kerületi sebesség körülbelül 7-9 m/sec) emulgeáljuk a vízben.

1/IL „Olaj a vízben” emulziót állítunk elő azonos nyersanyagokkal, propellerkeverő alkalmazásával (Mórát, 1500-2000 fordulat/perc, kerületi sebesség körülbelül 4-5 m/sec).

HU 220 505 Bl

Víz 26,6 tömeg%

Emulgeálószer l,8tömeg%

Olaj 71,6 tömeg%

100,0 tömeg%

1/1. termék l/II. termék

Átlagos részecskenagyság (pm) 4,3 32,6

A nagy teljesítményű diszpergálóberendezés előnyei, az emulziók előállítása terén, a propellerkeverő- 10 höz képest így egyértelműen bizonyíthatók.

A II. termék alkalmazása esetén a stabilitás alacsony.

2. példa

2/1. Egymástól függeltenül A és B premixet állítunk 15 elő, majd az előkeverékeket összekeverjük és sűrítőszert, valamint diszpergálószert adunk a keverékhez.

Az A premix nyersanyagait egy szokásos propellerkeverővei keverjük össze, majd a keveréket gyöngymalomban (Dyno-KDL Special) megőröljük; az átlagos 20 részecskenagyság 3 pm alatti. A B előkeveréket egy másik tartályban készítjük el oly módon, hogy olajat adunk lassan, a nagy teljesítményű diszpergálóberendezés segítségével (Ystral X 50/10,41 G keverőlapáttal ellátva) a víz-emulgeálószer keverékbe. 25

Az A premixhez hozzáadjuk a B premixet, sűrítőszert és egy végső diszpergálószert adagolunk, majd a keveréket a nagy teljesítményű diszpergálóberendezés segítségével homogenizáljuk.

2/II. Az előállítást a 2/1. változat szerint végezzük, de a 30 végső keveréket (A premix+sűrítőszer+végső diszpergálószer+B premix) egy hagyományos propellerkeverővel (Mórát, 1500-2000 fordulat/perc) állítjuk elő.

2/III. Az A előkeveréket a 2/1. változat szerint állítjuk elő, majd ehhez hozzáadjuk a sűrítőszert, a végső disz- 35 pergálószert, a B premix víztartalmát és az emulgeálószert, végül a nagy teljesítményű diszpergálóberendezés segítségével olajat emulgeálunk a keverékben.

2/IV. Az A premixet a 2/1. változat szerint állítjuk elő, a B premixet viszont egy hagyományos propellerkeve- 40 rővel (Mórát, 1500-2000 fordulat/perc). A végső összekeverést is propellerkeverővel végezzük. A keverékek az alábbi összetevőket tartalmazzák:

	A premix	2. termék
Víz	46,5	19,4
Tartósítószer	0,01	0,005
Habzásgátló szer	0,3	0,1
Fagymentesítő szer	7,8	3,2

Stabilizálószer Diszpergálószer Fenmedifam (techn.)	A premix 0,8 5,3 39,3 100,0%	2. termék 0,3 2,2 16,3 41,5%
Víz	B premix 26,6	15,1
Emulgeálószer	1,8	1,0
Olaj	71.6	40,5
100,0%	56,6%
Sűrítőszer		0,4
Diszpergálószer		1,5

100,0%

A szuszpendálhatóságot a CIPAC 161 szabály szerint határozzuk meg. A vizsgálatot +30 °C-on végezzük, időtartama 1 óra. A hígított elegy töménysége megegyezik a felhasznált anyagéval, azaz 250 ml kemény vízhez (CIPAC MT 18, Standard Water D) 5 g készítményt adtunk. A táblázatban szereplő értékek két párhuzamos minta átlagát képviselik.

A részecskenagyságot Coulter LS 130 részecskeméret elemzővel határoztuk meg +20 °C-on. A meghatározás előtt előhígítást (körülbelül 2 g minta/50 ml víz) készítünk a vizsgálandó mintából. A részecskenagyságot az előhígításból határozzuk meg, az előírások szerint. A táblázatban megadott értékek a részecskeméret-eloszlás átlagértékei.

A minták viszkozitását Bohlin CS reométerrel határozzuk meg +25 °C-on. A tárolt mintákat úgy keveijük össze, hogy a mintát tartalmazó üveget felülről lefelé tízszer megforgatjuk, és ezután öntünk egy mintát a reométer mintacsészéjébe. A mérés előtt a mintát 5 percen át mozdulatlanul tartjuk a mintacsészében. A viszkozitást a C 25 mérési geometria segítségével határozzuk meg, a nyírási sebesség függvényeként. A viszkozitásvizsgálatban 10 különböző nyírósebességet alkalmazunk, és a vizsgálatot ciklikusan végezzük, azaz a legalacsonyabb nyírási sebességgel (0,13 sec^-1) indulunk el, amelyről fokozatosan térünk át a legmagasabb sebességre (39 sec^-1), végül visszatérünk a legalacsonyabb sebességhez. A táblázatban feltüntetett viszkozitásértékeket az első fázisban kaptuk, 4,6 sec^-1 sebességérték mellett.

A tárolási stabilitást (=kiülepedés) szemmel határoztuk meg körülbelül 100 ml-es mintákból, amelyeket az említett hőmérsékleteken tároltunk. A képződött üledék mennyiségét térfogat%-ban adjuk meg.

Táblázat

Készítmény	2/1.	2/II.	2/ΙΙΙ.
-	2 hét	1 hó	2 hó	-	2 hét	1 hó	2 hó	-	2 hét	1 hó	2 hó
Szuszpendálhatóság %	98,0	97,6	97,9	97,8	100,6	97,8	97,8	99,1	101,4	98,8	98,6	97,7
Átlagos részecskenagyság (pm)	2,8	2,9	3,5	4,4	2,9	3,7	7,8	4,1	4,3	4,5	4,9	4,9

HU 220 505 Bl

Táblázat (folytatás)

Készítmény	2/1.	2/II.	2/ΙΙ1.
-	2 hét	1 hó	2 hó	-	2 hét	1 hó	2 hó	-	2 hét	1 hó	2 hó
Viszkozitás (mPa)	384	292	315	367	348	279	239	251	213	169	168	166
Ülepedés (%) +54 °C		-	1,5	8,0		-	1,0	10,0		9,0	13,0	16,0
+40 °C		-	-	-		-	-	-		-	6,0	10,0
+20 °C		-	-	-		-	-	-		-	1,6	3,0

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárás lényeges jellemzője az olajnak a vízben egy nagy teljesítményű diszpergálóberendezéssel történő emulgeálása. Nincs különbség az I. és a II. változat között, amikor is az olaj emulgeálását elkülönítve hajtottuk végre. A tárolási stabilitás enyhén károsodik (III. változat), ha az olajat egy hatékony szuszpendálószerben emulgeáljuk. A IV. változat, amely az 1. példa II. termékének felel meg, a gyakorlatban nem alkalmazható a tárolhatóság és az elegyítés! tulajdonságok hiányosságai miatt.

3. példa

Az 1. példa szerinti 1/1. és l/II. „olaj a vízben” emulziókból a 2. példa szerinti A premix, további diszpergálószer és sűrítő hozzáadásával, keveréssel a 3/1., illetve 3/II. végterméket állítjuk elő. A keverést propellerkeverővei (Mórát, 1500-2000 fordulat/perc, kerületi sebesség körülbelül 4,5 m/sec) végezzük.

3/1. termék 3/II. termék átlagos részecskenagyság (pm) 5,1 10,1

Mivel az A premixben levő hatóanyag átlagos szemcsemérete 2,6 pm volt, megállapítható, hogy a 3/II. keverék termékben relatíve alacsonyabb részecskenagyságot kapunk az emulziós cseppek és a hatóanyag-részecskék mérete figyelembevételével. A helyzetet a termékek mikroszkópos vizsgálata során ellenőriztük, amikor is az 1-5 pm átlagos szemcseméretű szuszpendált hatóanyag-részecskék világosan elkülönültek az emulziós cseppektől, amelyek mérete a 3/1. termékben átlagosan 2-6 pm és a 3/II. termékben átlagosan 10-50 pm volt.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás „olaj a vízben” herbicid szuszpenziók előállítására, amelyek legalább egy karbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicid hatóanyagot tartalmaznak, amelynek során

   a) az olajat egy víz-emulgeátor oldattal emulgeáljuk, majd az emulziót összekeverjük a herbiciddel, vagy

   b) az olajat egy víz-emulgeálószer-herbicid keverékkel emulgeáljuk, azzal jellemezve, hogy az emulgeálást egy nagy teljesítményű diszpergálóberendezésben hajtjuk végre, amelyben a lapát kerületi sebessége 7-20 m/sec, és így az emulzió átlagos olajcseppmérete 5 pm-nél kisebb.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy karbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicidként 3-(mtolil-karbamoil-oxi)-fenil-karbamidsav-metil-észtert (fen· medifam) vagy 3-(fenil-karbamoil-oxi)-fenil-karbamidsav-etil-észtert (dezmedifam) alkalmazunk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a karbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicid részecskenagyságát 5 pm alatti értékre állítjuk be.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szuszpenzió előállítására 10-80 tömeg% karbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicidet önmagában vagy más herbicid hatóanyaggal keverékben, 5-80 tömeg% olajat, 5-80 tömeg% vizet, 5 tömeg%-nál kevesebb felületaktív anyagot és adott esetben más adalék anyagokat alkalmazunk.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szuszpenzió előállítására 15-50 tömeg% karbamoil-oxi-fenil-karbamát herbicidet önmagában vagy más herbicid hatóanyaggal keverékben, 20-60 tömeg% olajat, 20-60 tömeg% vizet, 5 tömeg%-nál kevesebb felületaktív anyagot és adott esetben más adalék anyagokat alkalmazunk.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziókat cukorrépa herbicidként való felhasználáshoz hígítjuk, mégpedig 1 tömegrész szuszpenziót adunk 20-200 tömegrész vízhez.