HU217232B - Eljárás és berendezés rakatban lévő lemeztáblák szétválasztására - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás rakatban (2) lévő vékőny lapők vagy lemezszerű,sík tárgyak, példáűl fém lemeztáblák (3) szétválasztására(leemelésére). Az eljárás sőrán a szétválasztást egy, aszétválasztandó tárgyak síkjának nőrmálisával lényegében vévepárhűzamős szétválasztási irányban (6) főganatősítják, és a tárgyakraszétválasztó gépelem segítségével erőt fejtenek ki, amely erőnek egyelső kőmpőnense lényegében véve párhűzamős a szétválasztási iránnyal(6). A szétválasztó gépelemet a szétválasztandó tárgy felső élénekűtánengedő módőn nyőmják neki. A tárgyat egy másődik, a tárgyirányában befelé műtató és a tárgy síkjával lényegében véve párhűzamőserőkőmpőnensnek is kiteszik. A szétválasztó gépelemet kapcsőlódószerkezeti elemekkel látják el, amelyeket a szétválasztási iránnyal(6) – a rakat (2) felől nézett – szöget bezáró előtőlási irányban (5)mőzgatnak. A találmány részét képezi tővábbá berendezés rakatban (2)lévő vékőny lapők vagy lemezszerű, sík tárgyak, példáűl fémlemeztáblák (3) szétválasztására (leemelésére). A berendezés legalábbegy darab szétválasztó gépelemmel – példáűl csavarőrsóval (12) vagyhasőnlóval – rendelkezik. A szétválasztó gépelem a rakattal (2)kapcsőlódik, és nagyőbb számú, a rakattal (2) kapcsőlódó szerkezetielemmel bír, amelyek a szétválasztandó tárgy nőrmálisával megegyezőirányú szétválasztási iránnyal (6) – a rakat (2) felől nézett – szögetbezáró előtőlási irányban (5) mőzgathatók. A szétválasztó gépelemnek arakattal (2) kapcsőlatban lévő része a rakat (2) irányába és attólelfele mőzgatható, és a szétválasztandó tárgy felső élének űtánengedőmódőn nekifeszül. ŕ

Description

A találmányunk tárgya eljárás rakatban lévő vékony lapok vagy lemezszerű, lényegében véve sík tárgyak - például fém lemeztáblák - szétválasztására, amely szétválasztás során a szétválasztás iránya lényegében véve párhuzamos a szétválasztandó lemeztáblák síkjának normálisával, és amely szétválasztást legalább egy darab szétválasztó gépelemmel foganatosítjuk.

A találmányunk részét képezi továbbá szétválasztó berendezés rakatban lévő vékony lapok vagy lemezszerű, lényegében véve sík tárgyak - például fém lemeztáblák - szétválasztására, amely berendezés legalább egy darab - például csavarorsó vagy hasonló - szétválasztó gépelemmel rendelkezik; a szétválasztó gépelem nagyobb számú, rakattal kapcsolódó szerkezeti elemmel van ellátva; e szerkezeti elemek rakatirányú előtolási irányban mozgatva vannak, és így a rakattal kapcsolódva a rakatban lévő lemeztáblákat egyesével szétválasztják.

Fém lemeztáblákból készített különböző gyártmányok sajtolással történő előállítása során gyakran használnak vékony fém lemeztáblákat, amelyek rakatban vannak, mégpedig úgy, hogy a rakatban az egyes fém lemeztáblák közvetlenül egymáson fekszenek. A fém lemeztáblákon gyakran vékony olaj film van, aminek az a következménye, hogy a fém lemeztáblák kifejezetten hajlamosak egymáshoz tapadásra. Amikor a fém lemeztáblákat további alakításra sajtológéphez vagy -gépsorhoz viszik, a lemeztáblák áthelyezésére különböző megfogó készülékeket alkalmaznak: például szívókorongokat, amelyeket a rakat mindenkori legfelső lemeztáblájára helyeznek, majd segítségükkel leemelik azt a rakatról és áthelyezik a sajtológépbe.

Ha a lemeztábla mágneses anyagú, az olajfilm egymáshoz tapasztó hatása mágneses leválasztókészülékkel semlegesíthető: a mágneses leválasztókészülék megakadályozza, hogy a szívókorongok egyszerre kettő vagy több lemeztáblát emeljenek le, és ezzel a sajtolási munkafolyamatban óhatatlanul üzemzavart okozzanak.

Ha a lemeztábla nem mágneses anyagból, például alumíniumból van, mágneses leválasztókészülék alkalmazása nem vezetne eredményre, és szinte állandóan le kellene állítani a gyártást a lemeztáblák összetapadása miatt.

További alkalmazási területeken, ahol rakatban lévő tárgyak vagy munkadarabok, például lemeztáblák szétválasztásával foglalkozni kell, csavar alakú szétválasztó gépelemeket alkalmaznak, amelyek a meneteikkel a szomszédos lemeztáblák közé akaszkodnak, és a legfelső lemeztáblát leemelik a rakatról. Ebben az esetben a csavarorsók forgástengelye párhuzamos a rakat élével, azaz párhuzamos a szétválasztandó lemeztáblák síkjának normálisával.

Ez az anyagmozgatás és csomagolás területéről jól ismert módszer csak ott működik jól, ahol a lemeztábláknak az a része, amelynél fogva a csavarorsók megragadják a lemeztáblákat, egymástól akkora távközre vannak, hogy a csavarmenet a lemeztáblák megrongálása nélkül be tud hatolni ezekbe a résekbe. Másfelől ezt a módszert lehetetlen sikeresen alkalmazni olyan esetekben, amelyeknél a lemeztáblák szoros, tömör rakatot képeznek, és így a lemeztáblák csavarorsókkal való kapcsolódásra szánt részei között nincs távköz.

Olyan esetekben sem alkalmazható ez az eljárás, amelyeknél a szétválasztandó lemeztáblák alkotta rakat nincs jól eligazítva, és egyik-másik lemeztábla oldalirányban kiáll a rakat egészéből. Éppen a rakatok nem tökéletes rendezettsége - vagyis, hogy a rakatból egyes lemezek vagy lemezcsoportok oldalirányban kiállnak lehet az ok, ami megnehezíti a lemeztáblák továbbítását mondjuk a sajtológépbe.

A fentebb körvonalazott, tömör rakat és a rakat élével párhuzamos forgástengelyű csavarorsók alkalmazása esetén jelentkező problémák ellenére, a 870322 számú orosz szabadalmi dokumentum közzétesz erre az elvre alapozott megoldást. A hivatkozott szabadalmi dokumentumban éles menetű csavarorsót alkalmazó berendezés van ismertetve: a menetéi a sugár mentén kiáll, és rendeltetése szerint két szomszédos lemeztábla közé bevág. Természetesen itt rendkívül szigorú pontossági követelményeknek kell teljesülni, ha azt várjuk, hogy a berendezéssel 0,5 és 1,0 mm közötti tartományba eső vastagságú fém lemeztáblákat szét lehessen választani. Ha csak egyetlen vagy néhány tized mm pontatlanság van a vágóéi rakathoz képesti tájolásában, már sérülhetnek vagy deformálódhatnak a lemeztáblák; az üzemzavar valószínűsége igen nagy. Hasonlóan kockázatos kimenetelű eredménnyel kell számolni akkor, ha a rakatban lévő lemeztáblák éle meg van sérülve, például a lemeztáblát ért ütés következtében. Hogy a pontossággal összefüggő problémák jelentősége milyen nagy lehet, jól érzékelteti az a tény, hogy itt egy vagy több négyzetméteres lemeztáblákról van szó, és a rakat súlya több tonna is lehet.

A találmányunkkal olyan, a bevezetőben említett típusú eljárás megalkotását tűztük ki célul, amely lehetővé teszi rakatban lévő fém lemeztáblák megbízható és hatékony szétválasztását úgy, hogy egyszerre mindig csak egyetlen darab lemez legyen megfogva. Az is célkitűzésünk volt, hogy a megalkotott eljárás egyszerű és megbízható szerkezeti elemekkel legyen átültethető a gyakorlatba, és könnyen alkalmazkodjon a lemezvastagság és a táblaméretek szórásához, nemkülönben az egyes lemeztáblák eltérő helyzetéhez.

A találmányunkkal ezenkívül olyan, a bevezetőben említett típusú berendezés megalkotását is célul tűztük ki, amely felépítésénél fogva lehetővé teszi fém lemeztáblák rendkívül üzembiztos szétválasztását, egyszerűen és gazdaságosan gyártható, megbízható, és gond nélkül alkalmazható vastagságában és egyéb méreteiben, valamint a rakatbeli helyzetében szórást mutató lemeztáblákhoz. Ezen túlmenően a találmányunk tárgyát képezi olyan berendezés is, amely a szétválasztott fém lemeztáblát pontosan tájolja, mielőtt egy megfogókészülék megfogná és alakítás végett áthelyezné egy gépbe.

A találmányunk kiindulási pontjául szolgáló célkitűzések közül az eljárásra vonatkozókat olyan eljárással valósítjuk meg, amely eljárás során a szétválasztandó tárgyak vagy munkadarabok, például lemeztáblák élét a szétválasztó gépelem által kifejtett erőnek tesszük ki,

HU 217 232 Β amely erőnek egy első komponense lényegében véve párhuzamos a szétválasztási iránnyal és vele azonos irányítottságú, és egy második komponense lényegében véve párhuzamos a szétválasztandó lemeztábla síkjával és a szétválasztó gépelemtől a lemeztábla felé mutat. A találmány szerinti eljárás legáltalánosabb megoldását lásd az 1. igénypont szerint.

A találmányunk kiindulási pontjául szolgáló célkitűzések közül a berendezésre vonatkozókat olyan berendezéssel valósítjuk meg, amelyben az előtolási irány a szétválasztandó tárgy, például lemeztábla normálisával szöget zár be, és a szétválasztó gépelem a szétválasztandó lemeztáblák egyik élénél nekifekszik a rakatnak. A találmány szerinti berendezés legáltalánosabb megoldását lásd az 5. igénypont szerint.

A találmány szerinti eljárás még további előnyöket is nyújt, ha az elmondottakon felül még rendelkezik egy vagy több, a 2-4. igénypontok bármelyikében felsorolt tulajdonsággal is.

A találmány szerinti berendezés még további előnyöket is nyújt, ha az elmondottakon felül még rendelkezik egy vagy több, a 6-20. igénypontok bármelyikében felsorolt tulajdonsággal is.

A továbbiakban a találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a találmány első kiviteli alakját szemlélteti elölnézetben; a

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak felülnézete; a

3. ábra az 1-2. ábra szerinti kiviteli alak axonometrikus rajza; a

4. ábra a találmány második kiviteli alakját szemlélteti az 1. ábrához hasonló nézetben; az

5. ábra a találmány harmadik kiviteli alakját szemlélteti az 1. ábrához hasonló nézetben; a

6. ábra a találmány negyedik kiviteli alakját szemlélteti az 1. ábrához hasonló nézetben; a

7. ábra a találmány ötödik kiviteli alakját szemlélteti az 1. ábrához hasonló nézetben; végül a

8. ábra a találmány hatodik kiviteli alakját szemlélteti az 1. ábrához hasonló nézetben.

A találmányunk szerinti berendezés legáltalánosabb kiviteli alakja legalább egy darab 1 szétválasztó gépelemmel rendelkezik, amely a szétválasztandó tárgyak, például 3 lemeztáblák alkotta 2 rakat felső élének nekifekszik; olajfilm vagy más tényező okozta összetapadás nem zavaija a működését; a 2 rakat legfelső 3 lemeztáblája 4 megfogókészülékkel megfogható, és alakítás végett behelyezhető egy gépbe, például egy sajtológépbe. Az 1 szétválasztó gépelem legalább egy, de inkább több kapcsolódó szerkezeti elemmel rendelkezik, amelyek a 2 rakat felől nézett 5 előtolási irányban egymás után rendre távolodnak a 2 rakattól. A szándékolt 6 szétválasztási irány (elkülönítési irány) párhuzamos vagy lényegében véve párhuzamos a 3 lemeztáblák kiterjedési síkjának normálisával.

Az 5 előtolási irány a 6 szétválasztási iránnyal szöget zár be, és a 3 lemeztáblák fölött befelé és felfelé dől, így a 3 lemeztáblákra a 6 szétválasztási iránnyal lényegében véve párhuzamos erőkomponens, valamint a 3 lemeztáblák kiterjedési síkjával megközelítőleg párhuzamos erőkomponens hat; az utóbbi, második erőkomponens az 1 szétválasztó gépelemtől a 2 rakat irányába mutat, és a 3 lemeztáblának avval az élével, amelynek az 1 szétválasztó gépelem nekifekszik, lényegében véve derékszöget zár be. Az 1 szétválasztó gépelem a 2 rakat egyik felső élével, tehát a legfelső 3 lemeztábla egyik élével kapcsolódik; az 5 előtolási iránynak a 6 szétválasztási iránnyal bezárt szöge 20 és 60° közötti tartományba esik, és előnyösen hozzávetőleg 45°. A szög a szétválasztási ciklus folyamán változhat: egy viszonylag nagy indulóértékről (60-40°) egy kisebb befejezőértékig (40-20°) csökkenhet. A szög értéke lehet konstans is.

Az 1. ábrába két, egymással szemben lévő 1 szétválasztó gépelemet rajzoltunk be, de a találmányunk szerint meghatározott esetekben egyetlen 1 szétválasztó gépelem is elegendő, amennyiben a 2 rakatnak az 1 szétválasztó gépelemmel ellentétes oldalon lévő éle meg van támasztva egy helyhez között támasszal, amely meggátolja a 3 lemeztáblák elmozdulását a szóban forgó, vagyis az 1 szétválasztó gépelemtől elfele mutató irányban.

Egyetlen 1 szétválasztó gépelemmel, valamint támasszal rendelkező kiviteli alak esetén az 1 szétválasztó gépelem - rendes körülmények között - a 2 rakat legfelső 3 lemeztáblájának felső élével kapcsolódik. Ez a felső él egyfelől a 6 szétválasztási irányba mutató erőnek, másfelől pedig a 3 lemeztábla kíterjedési síkjában lévő erőnek van kitéve, így a 3 lemeztábla kissé megemelkedik, és elmozdul a támasznak nekifekvő helyzetbe, ha esetleg a nekifekvő helyzet eleve nem állt volna már fenn. Amint a támasz fixálja a 3 lemeztáblát, az 1 szétválasztó gépelemmel kapcsolódó él elválik a 3 rakat eggyel lejjebb lévő 3 lemeztáblájától, és miközben attól elemelkedik, az olajfilm összetapasztó hatása megtörik.

A fent leírt mozgás kivitelezhetősége érdekében az szétválasztó gépelemnek a 2 rakattól elfele bizonyos mértékig elfordíthatónak kell lennie, hogy a 3 lemeztábla hajlítását és deformálását elkerülhessük.

Amennyiben - példának okáért - a 2 rakatban lévő következő legfelső 3 lemeztábla az 1 szétválasztó gépelem irányában túlnyúlna a 2 rakaton, az 1 szétválasztó gépelem először evvel a 3 lemeztáblával kerülne kapcsolatba. Ez esetben ez a 3 lemeztábla egyfelől elemelkedne a 2 rakattól a 6 szétválasztási irányban, de egyidejűleg a 3 lemeztábla kiterjedési síkjában is elmozdulna, mihelyst az olajfilm összetapasztó hatása lecsökken vagy megszűnik. Ekkor a 3 lemeztábla a támasz irányában a támasznak nekifekvő helyzetbe csúszik, és az 1 szétválasztó gépelem ettől kezdve már a rakat legfelső 3 lemeztáblájával kapcsolódik, mert az 1 szétválasztó gépelem a 2 rakat fölé dőlő helyzetben van. Ettől kezdve a szétválasztás már az előzőekben leírt módon folytatódik.

Két, egymással szemben elhelyezett 1 szétválasztó gépelemmel ellátott kiviteli alak esetén rendes körülmények között (számottevő mértékben nem áll ki oldalirányban 3 lemeztábla) az 1 szétválasztó gépelemek megközelítőleg egyszerre kapcsolódnak a legfelső 3 le3

HU 217 232 Β meztábla egymással szemben lévő két élével, majd az egymással szemben lévő élek megemelkednek, és az eggyel lejjebb lévő 3 lemeztáblával való tapadás megtörik.

Amennyiben - példának okáért - a következő legfelső 3 lemeztábla oldalirányban kiáll, az adott oldalon lévő 1 szétválasztó gépelem először evvel a 3 lemeztáblával kapcsolódik. A másik 1 szétválasztó gépelem megközelítőleg ezzel egyidejűleg a legfelső 3 lemeztáblával kapcsolódik. Mihelyst a kiálló 3 lemeztáblát a saját 1 szétválasztó gépeleme elemelte a 2 rakattól, a 3 lemeztábla oldalirányban elmozdul a legfelső 3 lemeztábla alá, és a kapcsolódási pont áttevődik róla a legfelső 3 lemeztáblára, és már az fog elemelkedni az alatta lévő 3 lemeztáblától.

Az 1-3. ábrán ábrázolt kiviteli alak esetén két, egymással szemben lévő 1 szétválasztó gépelem van alkalmazva egy-egy menetes 12 csavarorsó formájában, amelyek a 2 rakat egymással szemben lévő felső éleinek nekifekszenek. Később részletezett okokból a 12 csavarorsók egymással szemben vannak forgatva, így ellentétes vágású menetekkel vannak ellátva.

A 12 csavarorsókhoz rendre egy-egy 7 hajtás tartozik, amelyeknek része egy 8 közlőmű és egy 9 motor. A 7 hajtást 10 kengyel tartja, amely egy 11 tengely körül el tud fordulni; ezáltal a 12 csavarorsók szintén el tudnak fordulni, és így a köztük lévő távolság az általuk felfelé emelt 3 lemeztábla mozgásával összhangban változni tud. A 12 csavarorsók elfordulása következtében a 6 szétválasztási irány és az 5 előtolási irány által bezárt szög a szétválasztás és a 12 csavarorsók elfordulásának előrehaladtával fokozatosan csökken.

A 11 tengelyek helye a 10 kengyel, a 7 hajtás és a 12 csavarorsó súlypontjához képest úgy van megválasztva, hogy a 12 csavarorsók igyekeznek a 2 rakat felé dőlni, és annak nekifeküdni. Ennek eredményeképp a 12 csavarorsók a 2 rakat irányában elő vannak feszítve.

A 3. ábra jól szemlélteti, hogy a 7 hajtások a 11 tengelyek segítségével 13 támaszokhoz képest rögzítve vannak; a 13 támaszok közvetlenül szomszédosak a 2 rakat oldalsó 22 éleivel, amelyeknek a 12 csavarorsók nekifekszenek. Az is kiderül a 3. ábrából, hogy a 13 támaszok magassága akkora, hogy a 2 rakat legfelső 3 lemeztábláján túlnyúlnak.

A megfelelő működés érdekében a 12 csavarorsók menetemelkedésének a 3 lemeztáblák vastagságával közel azonosnak vagy előnyösebben annál nagyobbnak kell lennie. Ugyanakkor szinte nincs felső határa a két szomszédos, kapcsolódó szerkezeti elem - menetfordulat közötti távolságnak, bár gyakorlati okokból nem célszerű, ha ez a távolság lényegesen nagyobb, mint a 3 lemeztábla vastagságának kétszerese. Tekintve, hogy a találmányunk megalkotásakor célunk volt, hogy az többféle lemezvastagsághoz is alkalmazható legyen, nyilvánvaló, hogy a 12 csavarorsókat cserélhető módon kell rögzíteni a 7 hajtásban, előnyösen a 8 közlőműben.

Gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a berendezés megfelelőképp működik, ha a 12 csavarorsók menetemelkedése az illető lemezvastagság 1,2-1,8-szorosa közé esik. Mindazonáltal célszerű, ha a menetemelkedés a lemezvastagság 1,5-szerese, és a menetprofil szimmetrikus (ISO-profil), enyhén lekerített menetcsúcsú, legalábbis akkor, ha a 3 lemeztáblák anyaga lágy, mint például alumínium esetén.

A 3. ábrán látható, hogy a 7 hajtások 2 rakat körüli elfordulása egy 14 állítócsavar segítségével szabályozva van; a 14 állítócsavar a 7 hajtás alapzatában van elhelyezve. A megfelelő működés érdekében azonban a 10 kengyeleknek üzem közben nem szabad a 14 állítócsavaroknak ütközni; ezek szerepe lényegében az, hogy meggátolják a 7 hajtások extrém elfordulását akkor, amikor a 2 rakat már teljesen le van bontva.

Már említettük, hogy a 11 tengelyek helye úgy van megválasztva, hogy a súlypont a 12 csavarorsókra 2 rakatirányú, megfelelő előfeszítő erőt gyakorol. Természetesen az előfeszítés más előfeszítő szerkezeti elemekkel is megvalósítható: például rugókkal, pneumatikus vagy hidraulikus hengerekkel stb.

Azt is említettük már, hogy a 12 csavarorsókat ellentétes irányban kell forgatni, és a meneteiknek ellentétes vágásúaknak kell lenniük. Eszerint tehát a forgatási irányoknak az ábrákon bejelölt 15 irányúaknak kell lenniük. Ennek az a magyarázata, hogy a csavar kerülete és a legfelső 3 lemeztábla között fellépő súrlódási erő egy harmadik, 3 lemeztáblát támadó erőkomponenst jelent, amely a 3 lemeztábla kiteijedési síkjába esik, és nyíllal jelzett 16 irányba mutat. Ennek következtében - amikor a legfelső 3 lemeztábla már elvált az alatta lévő 3 lemeztáblától - a 12 csavarorsók igyekeznek azt a nyíllal jelzett 16 irányba elmozdítani. Ennek megakadályozására egy 17 támaszt alkalmazunk (2. ábra), miáltal a legfelső 3 lemeztábla garantáltan pontosan lesz tájolva, amikor azt az előnyösen 18 szívókorongokkal ellátott 4 megfogókészülék megfogja.

Az egymással szemben elhelyezett 13 támaszok biztosítják, hogy a 3 lemeztábla helyzettűrése a 3 lemeztábla mérete és a 13 támaszok közötti távolság különbsége által meghatározott tartományon belül maradjon. A 12 csavarorsók azon törekvése, hogy a 3 lemeztáblát a nyíllal jelzett 16 irányban a 17 támasz felé mozgassa, ebben a 16 irányban is biztosítja a 3 lemeztábla nagyon pontos tájolását, így a 4 megfogókészülék igen nagy pontossággal tudja a 3 lemeztáblát az alakítást végző gépbe helyezni.

Az 1-3. ábra szerinti berendezés működése során a 2 rakat magassága folyamatosan csökken. Ennek következtében a 7 hajtások egyre kisebb szögben dőlnének a 2 rakat felé. Azért, hogy a 6 szétválasztási irány és az 1 szétválasztó gépelem 5 előtolási iránya közötti szöget megengedett határok között tartsuk, a berendezés működése során vagy fokozatosan egyre magasabbra emeljük a 2 rakatot, vagy egyre süllyesztjük lefelé a 7 hajtásokat és a 12 csavarorsókat, együtt a 13 támaszokkal.

Célszerűbb, ha inkább a 2 rakatot emeljük egyre magasabbra, mert így a 2 rakat felső felülete folyamatosan nagyjából állandó magasságban marad, és így a 4 megfogókészülék mozgástartományát nem kell változtatni.

HU 217 232 Β

A 4. ábrán olyan kiviteli alak látható, amelynél a fentebb ismertetett 12 csavarorsók helyett egy vagy több, előnyösen kettő 19 forgástest van alkalmazva. A 19 forgástestek palástja 20 menetekkel van ellátva, amelyek a 12 csavarorsók menetéhez hasonló kialakításúak.

A 19 forgástestek alakja lényegében véve egy függőleges, és a 2 rakat oldalsó 22 élével párhuzamos 21 forgástengely körül megforgatott görbével (alkotó) jellemezhető. A 19 forgástest konkrét alakjától függően a 21 forgástengely azonban ferde is lehet, többé-kevésbé úgy, mint a 12 csavarorsók forgástengelye, de dőlhetnek egymással ellentétes irányban is.

A 19 forgástestek alkotója lehet egyenes, amikor is a forgástest kúp vagy csonkakúp alakú. Az alkotó azonban lehet kifelé konvex görbe is. Egyenes alkotó esetén az 5 előtolási irány a 19 forgástest teljes magasságában állandó. Ha viszont az alkotó görbe vonal, az 5 előtolási irány a 19 forgástest magassága mentén változik, és ha a görbület a fent említett irányú (kifelé konvex), akkor a legfelső 3 lemeztábla leemelése közben az 5 előtolási irány és a 6 szétválasztási irány közötti szög fokozatosan csökken. Ezért ebben az esetben a megfelelő szöghelyzet biztosítása érdekében a 21 forgástengely iránya is változtatható.

A két 19 forgástest úgy is lehet rögzítve, hogy - 2 rakatirányú kellő előfeszítés mellett - vízszintes síkban egymás irányába és egymástól elfele mozogni tudjanak, mert ez megakadályozza, hogy a 19 forgástestek roncsolják vagy túlzott mértékben deformálják a 3 lemeztáblát. Ezáltal, miközben a legfelső 3 lemeztábla felfelé mozog, a 21 forgástengelyek közötti távolság fokozatosan nő, majd amikor a legfelső 3 lemeztábla a 19 forgástestek tetejére ér, illetve azt a 4 megfogókészülék leemelte a forgástestekről, a távolság hirtelen újra lecsökken, és a menetek újra a 2 rakattal kerülnek kapcsolatba.

A 19 forgástestek vízszintes síkban való mozgásával szemben egy másik alternatíva az, hogy a 21 forgástengelyek iránya változik: miközben a 3 lemeztábla felfelé mozog, a 19 forgástestek fokozatosan egymástól elfelé dőlnek vagy fordulnak.

A 19 forgástesteket ennél a kiviteli alaknál is egymással ellentétes 15 irányban forgatjuk, amint azt a nyilak jelzik. Ugyancsak alkalmazunk 17 támaszt ennél a kiviteli alaknál is a leemelt 3 lemeztábla tájolására.

Az 5. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében az szétválasztó gépelemek egy vagy több, előnyösen kettő 23 tárcsák (kerekek), amelyek 24 palástjukkal a rakat felső, előnyösen egymással szemben lévő éleinek fekszenek. A 23 tárcsák 24 palástja nagy súrlódási tényezőjű bevonattal van ellátva, aminek következtében a 23 tárcsák jelentősen súrlódnak a 2 rakatot alkotó lemeztáblákhoz; de barázdálva is lehetnek a 23 palástok, amikor is a szomszédos barázdák közötti távolságra a 12 csavarorsók meneteire fentebb elmondottak érvényesek. A barázdák a 2 rakatot alkotó 3 lemeztáblák éleivel párhuzamosak.

A 23 tárcsák egymással ellentétes, nyilakkal jelzett 25 irányban vannak forgatva. Ennek következtében a mindenkori 5 előtolási irányt a 23 tárcsa azon érintőjének iránya adja, amelyet a szétválasztandó (leemelendő) 3 lemeztáblával való pillanatnyi érintkezési pontjához húzunk. Ezért, miközben a 3 lemeztábla felfelé mozog, az előtolási iránynak a 6 szétválasztási iránnyal bezárt szöge folyamatosan csökken, feltéve, hogy a 23 tárcsák 2 rakat feletti magassága állandó. Ha szükséges, a szétválasztási ciklus közben a 23 tárcsák ennél a kiviteli alaknál is tudnak egymástól elfele mozogni, ami például úgy érhető el, hogy a 23 tárcsák tengelye vízszintes irányban (nagyjából a legfelső 3 lemeztábla kiteijedési síkjában) mozgathatón van rögzítve. Egy másik alternatíva a mozgathatóság megoldására az, hogy a 23 tárcsák ingaszerű karokra vannak felfüggesztve, miáltal a 23 tárcsák ingaszerű elmozdulásra képesek.

Ennél a kiviteli alaknál a 17 támasz elhagyható, mert a 23 tárcsáknak nincs olyan 16 irányú erőkomponense, mint amilyent a 2. ábrán nyíllal jeleztünk.

A 6. ábra szerinti kiviteli alak esetén az 1 szétválasztó gépelemek egy vagy több, előnyösen kettő végtelenített 26 futószalagok. A 26 fütószalagok 27 dobokon (hengereken) fütnak, amelyek nyilakkal jelzett, egymással ellentétes 28 irányban vannak forgatva. Ezáltal a 26 futószalagok 5 előtolási iránya az az irány, amely irányba a 26 futószalag 2 rakatnak nekifekvő része mozog. A lemeztáblákra való erőátvitel elősegítése érdekében a 26 fütószalagoknak a 2 rakattal érintkező felülete - ugyanúgy, mint az 5. ábra szerinti 23 tárcsák 24 palástja esetében - szintén lehet barázdálva, vagy el lehet látva súrlódásnövelő bevonattal.

Ennél a kiviteli alaknál sincs szükség a 2. ábrán látható 17 támasznak megfelelő szerkezeti elemre, mert a 26 fütószalagoknak nincs a 3 lemeztáblák kiterjedési síkjába eső, a 2. ábrán nyíllal jelzett 16 irányba mutató erőkomponense.

Ennél a kiviteli alaknál az 5 előtolási irány és a szétválasztási irány által bezárt szög azáltal tud csökkenni, hogy a dob/fütószalag-egységek az alsó 27 dobok forgástengelye körül elfordíthatok. Az is elképzelhető megoldás, hogy a dob/fütószalag-egységek vízszintes irányban tudnak mozogni, és így biztosítanak kellő helyet a szétválasztott (leemelt) 3 lemeztáblának.

A 7. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében az szétválasztó gépelemek egy vagy több, előnyösen kettő végtelenített 29 fütószalagok, amelyek 30 dobok között fütnak. Mindkét 1 szétválasztó gépelem 30 dobjainak 31 forgástengelyei páronként egymással párhuzamosak és ugyancsak párhuzamosak az 1 szétválasztó gépelem 5 előtolási irányával.

A 3 lemeztáblák szétválasztása (leemelése) érdekében a 29 fütószalagok 2 rakatnak nekifekvő, külső felülete 32 barázdákkal van ellátva; a 32 barázdák olyan irányúak, hogy amikor a 30 dobokon legördülnek (és a rakattal kapcsolatba kerülnek), akkor mintegy menetet formálnak a 30 dobok felületén. A 32 barázdák a 30 dobok szelvényével szöget zárnak be. Az egyes 32 barázdák közötti távolságra ugyanazok érvényesek, amiket az 1-3. ábra szerinti kiviteli alaknál elmondtunk a 12 csavarorsók menetére.

A dob/futószalag-egységeknek ennél a kiviteli alaknál is ugyanúgy mozgathatóknak kell lenniük, mint a már ismertetett kiviteli alakoknál.

HU 217 232 Β

A 8. ábrán látható kiviteli alak esetében az 1 szétválasztó gépelemek egy vagy több, előnyösen kettő 33 előtoló testek, amelyek hosszúkás alakúak és - amint a nyilak jelzik - a hosszanti 34 irányukban ide-oda mozgathatók. A 33 előtoló testeknek a 2 rakat felé néző oldala harántirányú (a 2 rakat felső élével párhuzamos) barázdákkal van ellátva, és a szomszédos barázdák közötti távolságra itt is a 12 csavarorsók menetére elmondottak érvényesek.

A 33 előtoló testeknek a nyilakkal jelzett 34 irányú ide-oda mozgásához egy ingaszerű, elforduló mozgás is hozzáadódik, aminek következtében a 33 előtoló testek felső vége közötti távolság nőni tud, és így az előtolt 3 lemeztáblának kellő tér van biztosítva.

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás rakatban (2) lévő vékony lapok vagy lemezszerű, sík tárgyak, például fém lemeztáblák (3) szétválasztására (leemelésére), amely eljárás során a szétválasztást egy, a szétválasztandó tárgyak síkjának normálisával lényegében véve párhuzamos szétválasztási irányban (6) foganatosítjuk, és a tárgyakra szétválasztó gépelem (1) segítségével erőt fejtünk ki, amely erőnek egy első komponense lényegében véve párhuzamos a szétválasztási iránnyal (6), azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelemet (1) a szétválasztandó tárgy, például lemeztábla (3) felső élének utánengedő módon nekinyomjuk; a tárgyat egy második, a tárgy irányában befelé mutató és a tárgy síkjával lényegében véve párhuzamos erőkomponensnek is kitesszük; és a szétválasztó gépelemet (1) kapcsolódó szerkezeti elemekkel látjuk el, amelyeket a szétválasztási iránnyal (6) - a rakat (2) felől nézett - szöget bezáró előtolási irányban (5) mozgatunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előtolási irány (5) és a szétválasztási irány (6) által bezárt szöget a lemeztábla (3) szétválasztási irányban (6) való mozgatása közben csökkentjük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szétválasztandó lemeztáblát (3) a második erőkomponens révén önmagával lényegében véve párhuzamosan mozgatjuk; a lemeztáblát (3) egy második szétválasztó gépelemmel (1) kapcsolatba hozzuk, miáltal a lemeztáblára (3) erőt fejtünk ki.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szétválasztó gépelem (1) és a második szétválasztó gépelem (1) második erőkomponensét lényegében egymással ellentétesen irányítjuk.
5. 5. Berendezés rakatban (2) lévő vékony lapok vagy lemezszerű, sík tárgyak, például fém lemeztáblák (3) szétválasztására (leemelésére), amely berendezés legalább egy darab szétválasztó gépelemmel (1) - például csavarorsóval (12) vagy hasonlóval - rendelkezik; a szétválasztó gépelem (1) a rakattal (2) kapcsolódik, és nagyobb számú, a rakattal (2) kapcsolódó szerkezeti elemmel bír, amelyek a szétválasztandó tárgy normálisával megegyező irányú szétválasztási iránnyal (6) - a rakat (2) felől nézett - szöget bezáró előtolási irányban (5) mozgathatók, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelemnek (1) a rakattal (2) kapcsolatban lévő része a rakat (2) irányába és attól elfele mozgathatóan, és a szétválasztandó tárgy, például lemeztábla (3) felső élének utánengedő módon nekifeszülően van kialakítva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy két szétválasztó gépelemmel (1) rendelkezik, rendre a rakat (2) egymással szemben lévő egyik és másik oldalán elhelyezve, és a szétválasztó gépelemek (1) előtolási irányának (5) a szétválasztandó lemeztábla (3) síkjának normálisával megegyező irányú szétválasztási iránnyal (6) bezárt szöge lényegében véve egyforma, de ellentétes irányítottságú.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy rendre két szomszédos, rakattal (2) kapcsolódó szerkezeti elem távolsága nagyobb, mint a szétválasztandó lemeztáblák (3) vastagsága, és előnyösen e vastagság 1,2-1,8-szorosa közötti tartományba esik.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rakattal (2) kapcsolódó szerkezeti elemek távolsága hozzávetőleg 1,5-szerese a szétválasztandó lemeztáblák (3) vastagságának.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelemek (1) elfordíthatok vagy elmozdíthatok, úgy, hogy a szétválasztandó tárggyal (3) kapcsolódó részeik egymás felé és egymástól elfele mozgathatóan vannak kialakítva.
10. 10. Az 5-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelemek (1) cserélhetően, a szétválasztandó lemeztáblák (3) vastagságához alkalmazkodóan vannak kialakítva.
11. 11. Az 5-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) és a rakat (2) egymáshoz képesti helyzete függőleges irányban állítható, úgy, hogy - miközben a fogyó rakat (2) magassága egyre csökken - a szétválasztó gépelemek (1) relatív magassága állandó marad.
12. 12. Az 5-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) hengeres csavarorsók (12).
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csavarorsók (12) egymással ellentétes irányban forgatható, a szétválasztandó lemeztáblákra (3) egy hozzávetőleg a lemeztábla (3) síkjába eső irányú (16) erőt kifejtő módon vannak kialakítva, és egy támasz (17) van alkalmazva, amely megakadályozza a lemeztábla (3) ilyen irányú (16) elmozdulását.
14. 14. A 12. vagy a 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csavarorsók (12) hajtással (7) vannak ellátva, amely hajtások (7) rendre elfordíthatóan vannak rögzítve egy tengelyen (11); a tengelyek (11) lényegében véve párhuzamosak a rakatnak (2) a csavarorsókkal (12) kapcsolódó éleivel (22), és a rakattól (2) akkora távolságra vannak elhelyezve, hogy a csavarorsó/hajtás-egységet a nehézségi erő abba a helyzetbe fordítja, amelyben a csavarorsók (12) a rakattal (2) kapcsolódnak.
15. 15. Az 5-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gép6

    HU 217 232 Β elemek (1) forgástestek (19), például kúpok, amelyek alkotója egyenes, vagy kifelé konvex görbe, és a palástjuk a szétválasztandó tárggyal (3) kapcsolódó menettel (20) van ellátva; a forgástest (19) bármelyik azon érintőjének iránya, amelyet a tárggyal (3) éppen érintkező pontjához húzunk, lényegében véve megegyezik az előtolási iránnyal (5).
16. 16. Az 5-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) tárcsák (23), amelyek palástja (24) a szétválasztandó tárggyal (3) kapcsolódik; a tárcsa (23) bármelyik azon érintőjének iránya, amelyet a tárggyal (3) éppen érintkező pontjához húzunk, lényegében véve megegyezik az előtolási iránnyal (5); a tárcsa/tárcsák (23) a lemeztábla (3) tárcsákkal (23) kapcsolódó éleivel hozzávetőleg párhuzamos tengely körül forgathatók.
17. 17. Az 5-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) a szétválasztandó tárggyal (3) kapcsolódó végtelenített futószalagok (26); a futószalag (26) tárggyal (3) éppen érintkező részének iránya lényegében véve megegyezik az előtolási iránnyal (5); a futószalagot/futószalagokat (26) tartó dobok (27) a lemeztábla (3) futószalaggal (26) kapcsolódó éleivel hozzávetőleg párhuzamos tengely körül forgathatóan vannak kialakítva.
18. 18. Az 5-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) a szétválasztandó tárggyal (3) kapcsolódó végtelenített futószalagok (29); a futószalagok (29) két, egymással párhuzamos tengelyekkel (31) bíró dobon (30) futnak; a tengelyek (31) az előtolási iránnyal (5) szintén párhuzamosak; a futószalagnak (29) a tárggyal (3) kapcsolódó oldala barázdákkal (32) van ellátva, amelyek a dobok (30) szelvényével szöget zárnak be.
19. 19. Az 5-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó gépelem/gépelemek (1) fogaslécek vagy hasonló, barázdált előtoló testek (33), amelyek legalább a hosszanti irányukban mozgathatóan vannak rögzítve; a szétválasztási ciklus során az előtoló testek (33) mozgásának iránya (34) lényegében véve megegyezik az előtolási iránnyal (5).