HU216118B

HU216118B - Féktuskó tárcsafékhez

Info

Publication number: HU216118B
Application number: HUP9302093A
Authority: HU
Inventors: Uwe Bach; Dieter Bieräugel; Ludwig Dreilich; Sang-Cheal Shin; Karl Störzel; Rudolf Thiel; Rolf Weiler; Karl-Fr. Wörsdörfen
Original assignee: Alfred Teves Gmbh.
Priority date: 1991-01-21
Filing date: 1991-12-04
Publication date: 1999-04-28
Also published as: JP3260751B2; US5427213A; SK279426B6; ES2065155T3; CZ281162B6; JPH06504604A; DE4120631A1; TR26151A; HUT64133A; DK0567461T3; DE59103376D1; EP0567461A1; PL168758B1; WO1992013210A1; EP0567461B1; BR9106201A; CS12792A3

Abstract

A találmány tárgya féktűskó fékbetéttartó lappal (34), amelynek ahátsó őldalára csillapítólemez (30) van ráerősítve. A fékbetéttartólap (34) hátsó őldalán két kiemelkedés (35, 36) van, a elyek acsillapítólemez (30) lyűkain (31, 32) nyúlnak keresztül, tővábbá acsillapítólemez (30) a fékbetéttartó lapjára (34) a két kiemelkedés(35, 36) elszegecselésével van ráerősítve. A találmány s erintiféktűskó fő ismérve, hőgy a kiemelkedések (35, 36) a fékbetéttartó lap(34) szélének környezetében és a nyőmóerők átadására szőlgálótartőmánytól távől helyezkednek el, a lyűkak (31, 32) közül legalábbaz egyik őlyan hősszúkás lyűk (31, 32), amelynek a hősszantikiterjedése a két lyűkat (31, 32) összekötő vőnal irányába műtat, és aszegecselés által biztősítőtt nyőmóerő lehetővé teszi a csllapítólemez (30) párhűzamős elmőzdűlását a fékbetéttartó laphőz (34)képest. ŕ

Description

A találmány tárcsafékhez való féktuskóra vonatkozik. A találmány szerinti féktuskónak fékbetéttartó lapja van, amely fékbetéttartó lapnak az első oldalán a féktárcsához nyomódó dörzsbetét van és a fékbetéttartó lap hátsó oldalára zajcsillapító és/vagy hőszigetelő csillapítólemez van ráerősítve. A fékbetéttartó lap hátsó oldalán két, egymástól bizonyos távolságban lévő kiemelkedés van, amely kiemelkedések a csillapítólemez hozzájuk tartozó lyukain nyúlnak keresztül. A csillapítólemez a fékbetéttartó lapjára a két kiemelkedés elszegecselésével van ráerősítve.

Ismert, hogy a fékezés zaját, különösképpen a csikorgást, csökkenteni lehet azáltal, hogy a féktuskónak a fékbetétet tartó hátsó lapjára csillapítólemezt rögzítünk. Az ilyen lemez a féket működtető hidraulikus szerkezetnek a fékbetéttartó lapjához nyomódó dugattyújának hőszigetelésére is alkalmas, elszigetelve azt a meleg féktuskótól, különösen abból a célból, hogy a hidraulikában alkalmazott folyadékot a túlmelegedéstől és buborékfejlődéstől védje. Az ilyen csillapítólemezt általában felragasztják a fékbetéttartó lapjának a hátoldalára. Ennek a rögzítési módnak azonban hátránya, hogy a fék nagy igénybevétele esetén a csillapítólemez elfordulhat vagy elcsúszhat.

A 4846312 számú US szabadalmi leírásból ismert féktuskónál ezért elfordulás elleni biztosítást alkalmaznak. A fékbetéttartó lapjának olyan lyukai vannak, amelyekbe a csillapítólemez megfelelően kiképzett szakaszai nyúlnak bele. A csillapítólemezt azonban még mindig ragasztás rögzíti. A kiesés vagy beszorulás veszélye ilyenkor még nincs kizárva. További hátrányt jelent az, hogy a csillapítólemeznek és a fékbetéttartó lapjának kiképzése kiegészítő költséggel jár, a ragasztás költsége azonban nem takarítható meg.

Ismert ezen felül az, hogy a csillapítólemezt a fékbetéttartó lapjára szegecseléssel erősítik fel. A szegecselésnek azonban az a hátránya, hogy nagyon merev. Amint a gyakorlat bizonyítja, a gyártástechnikai tűrések, vagy a csillapítólemeznek és a fékbetéttartó lapjának a különböző mértékű hőtágulása a féktuskó felforrósodása esetén azt eredményezi, hogy a csillapítólemez felpúposodik és nem fekszik fel simán. Ezáltal ismét romlanak a zajcsillapításra vonatkozó jellemzők.

A fenti probléma kiküszöbölésére már ismertek megoldások. Például az EP 0224988 Al számú irat olyan megoldást ismertet, amelynél a csillapítólemezen réseket alakítanak ki, amelynek eredményeképpen a merev szegecseléses rögzítés által okozott mechanikus feszültségeket ki lehet egyenlíteni, és meg lehet akadályozni a csillapítólemez felpúposodását. Ez az intézkedés azonban nem teljesen kielégítő a csillapítólemez szilárdságát és tartósságát, valamint a gyártási többletráfordítást tekintve.

A találmány feladata ezért a hátlapon elhelyezett csillapítólemez a csillapítási tulajdonságok tekintetében javított rögzítési módjának a megadása, kiküszöbölve a ragasztott vagy szegecselt rögzítés említett hátrányait.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a kiemelkedések a fékbetéttartó lap szélének környezetében és a nyomóerők átadására szolgáló tartománytól távol helyezkednek el, a lyukak közül legalább az egyik olyan hosszúkás lyuk, amelynek a hosszanti kiterjedése a két lyukat összekötő vonal irányába mutat, és a szegecselés által biztosított nyomóerő lehetővé teszi a csillapítólemez párhuzamos elmozdulását a fékbetéttartó laphoz képest. A találmány szerint a rögzítést olyan szegecseléssel oldjuk meg, amely lehetővé teszi a csillapítólemez csekély mértékű elmozdulását, de ugyanakkor rögzíti is azt a fékbetéttartó lapján. Ehhez csak kevéssé kell átalakítani a fékbetéttartó lapját a rögzítési helyeken. A szegecselési helyek kiosztásánál különösen a féktuskó azon felületeit vesszük figyelembe, amelyekre nem fekszik fel a fékdugattyú vagy a féknyereg, amikor fékezéskor a nyomóerőt átadja a fékbetétnek.

A leírt változatok csak csekély gyártási költséget igényelnek. Az így rögzített csillapítólemez úgy elfordulás, mint kiesés ellen és a találmány szerinti játék következtében felpúposodás ellen is biztosítva van úgy, hogy minden körülmények között simán fekszik a hátlapon. A rögzítéshez nem kell semmiféle olyan külön alkatrész, mint például szegecs.

A találmány előnyösen használható olyan féktuskóknál is, amelyet féknyerges tárcsaféknél közvetlenül a fékdugattyú nyom, míg egyes kiviteli alakok olyan féktuskónál alkalmazhatók, amely a féknyeregnek a fékhengerrel szemben lévő oldalán helyezkedik el.

A találmány szerint a rögzítés olyan jellegű szegecseléssel történik, amelynek következtében a csillapítólemez a fékbetéttartó lapjára játékkal van rögzítve. Ehhez a fékbetéttartó lapját a rögzítés helyén csak alakítani kell.

Ahhoz, hogy a fékbetéttartó lapjának a hátoldalán a csillapítólemez sík fekvését biztosítani lehessen, legalább két rögzítési pontnak kell lennie, amelyek a fékbetéttartó lapjának a külső peremrészén egymással szemben helyezkednek el. A külső peremrészeken a rögzítési pontok különösen fontosak, mivel itt a csillapítólemezt normális körülmények között a hidraulikus működtetőrendszer dugattyúja nem nyomja. Ezt kiegészítve, a fékbetéttartó lapjának a középső részén lehet egy további rögzítési pont. A csillapítólemez fokozott rögzítése mellett ezen a rögzítési ponton egyidejűleg előnyösen olyan rugót is lehet rögzíteni, amely a hidraulikus működtetőrendszer hengeroldali féktuskójának tartására szolgál.

A találmány szerinti féktuskó előállításakor a rögzítésre szolgáló kiemelkedések külső vége például körkörös ütésekkel végzett szegecseléssel szélesíthető ki. Ezáltal a külső végződések alakításának mértéke nagyon pontosan meghatározható, és ügyelni lehet arra, hogy a szegecselés a csillapítólemezt a féktuskót tartó laphoz olyan pontosan meghatározott nyomóerővel szorítsa oda, amilyent a készítendő féktuskók sorozatánál a csillapítási tulajdonságok szempontjából legjobbnak ítéltünk meg.

Olyan féktuskónál, amely a féknyeregnek a fékhengerrel szemben lévő oldalán helyezkedik el, célszerűen a két kiemelkedésnek lényegében kör keresztmetszete van, és a két kiemelkedés a fékbetéttartó lap külső szélének környezetében, a féktárcsa sugarának az irá2

HU216 118 Β nyában, a féktuskó közepének két oldalán egymással szemben helyezkedik el. Mivel ez a féktuskó a féktárcsa kerületének irányában a külső részével érintkezik a féknyereggel, mindkét rögzítési hely a féktuskó középső részénél és a féknyereg nyílásának a közelében van.

A féktuskónak a csillapítólemez rögzítéséhez készített kiemelkedései a fékbetéttartó lapjából vannak kialakítva, aminek következtében a szokásos szegecseléshez képest anyag- és előállítási költség takarítható meg.

Az előnyös kiviteli alak esetében a csillapítólemez acéllemezből van és gumival van bevonva.

A találmány kiviteli példáit a következőkben rajzok alapján ismertetjük közelebbről.

A rajzok a következők:

1. ábra a találmány szerinti féktuskó felülnézete az első kiviteli alak esetében,

2. ábra az 1. ábra A-A vonala mentén vett metszet,

3. ábra az 1. ábra Β -B vonala mentén vett metszet,

4. ábra a találmány szerinti féktuskó felülnézete a második kiviteli alak esetében,

5. ábra a 4. ábra C-C vonala mentén vett metszet,

6. ábra a csillapítólemez harmadik kiviteli alakja,

7. ábra a fékbetéttartó lapja a harmadik kiviteli alak esetében,

8. ábra a féktuskó a harmadik kiviteli alak esetében,

9. ábra a csillapítólemez negyedik kiviteli alakja,

10. ábra a fékbetéttartó lapja a negyedik kiviteli alak esetében,

11. ábra a féktuskó a negyedik kiviteli alak esetében és

12. ábra a 10. ábra D-D vonala mentén vett metszet.

Az 1-3. ábrákon látható féktuskónak olyan 1 fékbetéttartó lapja van, amelynek az első oldalán a 2 dörzsbetét, a hátoldalán pedig a 3 csillapítólemez található. Az 1 fékbetéttartó lapon öt bütyök alakú 4, 5, 6, 7 és 8 kiemelkedés van kialakítva, melyek a síkból kiemelkednek és a 3 csillapítólemezben lévő öt 9, 10,11,12 és 13 lyukon nyúlnak keresztül. Amint a 3. ábrán látható, a 4, 5 és 6 kiemelkedés 14 külső vége körkörös szegecseléssel úgy van kiszélesítve, hogy azok oldalirányban a 3 csillapítólemez fölé nyúlnak és azt az 1 fékbetéttartó lapra szorítják. A 4, 5, 6, 7 és 8 kiemelkedés és a 3 csillapítólemez között az s játék marad, mely lehetővé teszi a 3 csillapítólemez kismértékű eltolódását a 4, 5, 6, 7 és 8 kiemelkedésekhez képest a lemez síkjával párhuzamos irányban. A 6 kiemelkedés ezen kívül annak a 15 tartórugónak a rögzítésére szolgál, amelynek a 16, 17 és 18 rugókarjai lényegében az 1 fékbetéttartó lap síkjára merőlegesen állnak el és a nem ábrázolt hidraulikus működtetőszerkezet üreges 19 dugattyújának a belsejébe nyúlnak bele. Ilyen módon van a 19 dugattyún a féktuskó megfogva. A 19 dugattyú az 1. és 2. ábrán szaggatottan van jelölve. A két 7 és 8 kiemelkedés a 15 tartórugó részére elfordulás elleni biztosításul szolgál. Ezek nem rögzítik a 3 csillapítólemezt és ezért a külső végeik nincsenek szétlapítva.

A találmány második kiviteli példáját a 4. és 5. ábra tünteti fel. Egy első nagy bélyeggel az 1 fékbetéttartó lap hátsó oldalán két ovális 20 és 21 mélyedés van kialakítva. Itt most a 3 csillapítólemez két olyan oldalra álló 22 és 23 nyelvvel van kiképezve, amelyek a 20 és mélyedésbe nyúlnak bele. A 20 és 21 mélyedések külső falából egy kisebb bélyeg segítségével vannak a 24 és 25 túlnyúlások kialakítva. A 22 és 23 nyelvek a 24 és 25 túlnyúlás alá érnek be, aminek következtében a 3 csillapítólemez nekinyomódik az 1 fékbetéttartó lapjához. A 22 és 23 nyelvek, valamint a 20 és 21 mélyedések oldalfalai között olyan s játék marad, amely a és 23 nyelvek csekély mértékű eltolódását engedi meg a lemez síkjával párhuzamos irányban.

A találmány harmadik kiviteli példája a 6-8. ábrákon van ábrázolva. A 30 csillapítólemez olyan hosszúkás 31 és 32 lyukakkal van ellátva, amelyek a nem ábrázolt féktárcsa kerületének irányában a külső peremrészen egymással szemközt helyezkednek el. A két hoszszúkás 31 és 32 lyuk hosszanti iránya az őket összekötő vonal irányában helyezkedik el. A 30 csillapítólemez középső részén egy harmadik, kör alakú 33 lyuk van. A 34 fékbetéttartó lap hátoldalának a kerület irányába eső peremrészén két kerek 35 és 36 kiemelkedés, a középső részén pedig egy harmadik, D alakú keresztmetszettel készített 37 kiemelkedés van.

A kész 38 féktuskónál a 30 csillapítólemez a 34 fékbetéttartó lap hátoldalára van olyképpen rögzítve, hogy a D alakú 37 kiemelkedés a harmadik 33 lyukon, a kör alakú 35 és 36 kiemelkedés pedig a hosszúkás 31 és 32 lyukon nyúlik át. A gyártástechnikai okokból jelentkező mérettűrések a hosszúkás 31 és 32 lyukak segítségével úgy egyenlítődnek ki, hogy a 30 csillapítólemez a 35 és 36 kiemelkedés elszegecselése után simán fekszik a 34 fékbetéttartó lapon. A D alakú 37 kiemelkedés a 39 tartórugó ugyancsak D alakú nyílásán nyúlik keresztül. A 39 tartórugó a 37 kiemelkedéssel van elszegecselve, aminek következtében elfordulásmentesen van rögzítve.

A 38 féktuskó úszónyerges tárcsaféknél használható, mégpedig azon a (tengelyirányban vett) oldalon, ahol a fékhengerben csúszó dugattyú van. Ez esetben a 39 tartórugó a 38 féktuskóra közvetlenül felfekvő, üreges dugattyúnak 40 szaggatott vonallal jelzett belső terébe nyúlik bele.

A negyedik, a 9-11. ábrákon ábrázolt kiviteli példa másik olyan 41 féktuskóra vonatkozik, amely ugyanabban az úszónyerges tárcsafékben a másik, a fékhengerrel ellentétes oldalon alkalmazható.

Itt a 42 csillapítólemez a kör alakú 43 lyukkal és a hosszúkás 44 lyukkal van ellátva. Ez a két 43 és 44 lyuk a nem ábrázolt féktárcsa sugarának irányában a 42 csillapítólemez közepének a két oldalán egymással szemben helyezkedik el. A 45 fékbetéttartó lapnak két olyan megfelelő módon elhelyezkedő kerek 46 és 47 kiemelkedése van, amelyekkel a 42 csillapítólemez oda van szegecselve. A mérettűrések kiegyenlítése a hosszúkás 44 lyukkal történik, amivel biztosított a 42 csillapítólemez sík fekvése.

HU216 118 Β

Beépített állapotban a 41 féktuskó a 48 szaggatott vonallal jelölt úszónyergen fekszik. Ekkor az úszónyereg két ujja átnyúlik a 41 féktuskó hátoldala és a 42 csillapítólemez felett. A 46 és 47 kiemelkedés úgy helyezkedik el, hogy az úszónyereg kivágásába esnek bele a két ujj között, ahol nem zavarnak.

A 30 és 42 csillapítólemez, valamint a 39 tartógyűrű rögzítésére szolgáló 35, 36, 37, 46 és 47 kiemelkedések, amint ez példaként a 12. ábrán is látható, a 34, illetve 45 fékbetéttartó lapból vannak kialakítva.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Féktuskó tárcsafékhez fékbetéttartó lappal (34, 45), amely fékbetéttartó lapnak (34,45) az első oldalán a féktárcsához nyomódó dörzsbetét van, és amelynek a hátsó oldalára zajcsillapító és/vagy hőszigetelő csillapítólemez (30, 42) van ráerősítve, a fékbetéttartó lap (34, 45) hátsó oldalán két, egymástól bizonyos távolságban lévő kiemelkedés (35,36,46,47) van, amely kiemelkedések (35, 36, 46, 47) a csillapítólemez (30, 42) hozzájuk tartozó lyukain (31, 32, 43, 44) nyúlnak keresztül, továbbá a csillapítólemez (30, 42) a fékbetéttartó lapjára (34, 45) a két kiemelkedés (35, 36, 46, 47) elszegecselésével van ráerősítve, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések (35, 36,46,47) a fékbetéttartó lap (34,45) szélének környezetében és a nyomóerők átadására szolgáló tartománytól távol helyezkednek el, a lyukak (31, 32, 43, 44) közül legalább az egyik olyan hosszúkás lyuk (31, 32,44), amelynek a hosszanti kiterjedése a két lyukat (31, 32, 43, 44) összekötő vonal irányába mutat, és a szegecselés által biztosított nyomóerő lehetővé teszi a csillapítólemez (30, 42) párhuzamos elmozdulását a fékbetéttartó laphoz (34, 45) képest. (Elsőbbsége: 1991.01.21.)
2. Az 1. igénypont szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy a két kiemelkedésnek (35, 36) lényegében kör keresztmetszete van, és a két kiemelkedés (35, 36) a fékbetéttartó lap (34) külső szélének környezetében, a féktárcsa kerületének az irányában egymással szemben helyezkedik el. (Elsőbbsége: 1991. 01.21.)
3. A 2. igénypont szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy a fékbetéttartó lapjának (34) a középső részén harmadik kiemelkedés (37) van, amely a csillapítólemez (30) harmadik lyukán (33) nyúlik keresztül, és amelyre rugólemezből készült tartórugó (39) van rászegecselve. (Elsőbbsége: 1991. 06. 22.)
4. A 3. igénypont szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy a harmadik kiemelkedésnek (37) D alakú keresztmetszete van, és a tartórugó (39) D alakú nyílásán nyúlik keresztül. (Elsőbbsége: 1991. 06. 22.)
5. Az 1. igénypont szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy két kiemelkedésnek (46, 47) lényegében kör keresztmetszete van, és a két kiemelkedés (46, 47) a fékbetéttartó lap (45) külső szélének környezetében, a féktárcsa sugarának az irányában a féktuskó közepének két oldalán egymással szemben helyezkedik el. (Elsőbbsége: 1991.06. 22.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések (35, 36, 37, 46, 47) a fékbetéttartó lapból (34, 45) vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1991.06. 22.)
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti féktuskó, azzal jellemezve, hogy a csillapítólemez (30, 42) acéllemezből készült és gumival van bevonva. (Elsőbbsége: 1991.01.21.)