HU215998B - Cipőtalpbetét - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya cipőtalpbetét, ahől a betét legalább a láb teljeselülső részére kiterjed, és egy darabból, kemény, rűgalmaslemezanyagból, azőnős vastagsággal van kiképezve, tővábbá a ci őtalpkeresztirányában van prőfilírőzva, és a keresztprőfilőzás előnyösen aláb teljes elülső részére kiterjed, ahől a rűgalmas lemezanyaghőrőnyrővátka, barázda, vájat, hűllám, rece, bőrda, cikcakk- vagymeander alakú vagy meanderszerű vagy trapéz alakú keresztprőfilőzássalrendelkezik, és a keresztprőfilőzás periődikűsan ismétlődik. A feladatmegőldása tővábbá cipőtalp, amelybe ezen cipőtalpbet t rögzítetten bevan építve. ŕ

Description

A találmány tárgya cipőtalpbetét, ahol a betét legalább a láb teljes elülső részére kiterjed, és egy darabból, kemény, rugalmas lemezanyagból, azonos vastagsággal van kiképezve, továbbá a cipőtalp keresztirányában van profilírozva, és a keresztprofilozás előnyösen a láb teljes elülső részére kiterjed, ahol a rugalmas lemezanyag horonyrovátka, barázda, vájat, hullám, rece, borda, cikcakk vagy meander alakú vagy meanderszerű vagy trapéz alakú keresztprofilozással rendelkezik.

A találmány tárgya továbbá cipőtalp, amely ezen cipőtalpbetéttel rendelkezik.

A cipőknél általában, de különösen a sportcipőknél, mint például a könnyűatlétikai cipők, hegymászó cipők, golfcipők és hasonlók, igen fontos, hogy a cipő úgy legyen kialakítva, hogy a láb oldalra való kibicsaklásának a veszélye, s ezzel együtt járó ínszalagszakadás vagy -húzódás veszélye olyan kicsiny legyen, amilyen csak lehetséges. Az ilyen kibicsaklás veszélye oldalirányban annál nagyobb, minél nagyobb a lábfejre kifelé ható billentőnyomaték és minél kisebb a cipő ellenállása az ilyen oldalirányú billenőnyomatékkal szemben. Ez a két tényező, azaz egyrészt a billentőnyomaték, másrészt a cipőnek ezen nyomatékkai szembeni ellenállása - a külső körülményektől eltekintve - mindenekelőtt a cipő kialakításánál megkívánja, hogy:

(1) először is a billentőnyomaték annál nagyobb, minél nagyobbak az oldalra mutató erőösszetevők, azaz a billentőerők, amelyek a lábra hatnak. Ezen billentőerő messzemenően a külső - tehát a cipőtől független - terhelési viszonyokból adódik, mely körülmények a sportfajták űzésekor igen kifejezettek, s emiatt különösen a sportnál viszonylag gyakori az ínszakadáshoz vagy ránduláshoz vezető sérülés, (2) továbbá, a billentőnyomaték annál nagyobb, minél nagyobb - fizikailag kifejezve - a billentési erőkar, azaz minél messzebb van a láb a talajtól. Ez azt jelenti, hogy a billentőnyomaték egyébként egyenletes körülmények mellett annál nagyobb, minél vastagabb a cipő talpa, (3) az, hogy egy adott billentőnyomaték ténylegesen a láb kibicsaklásához vezet-e, nemcsak a billentőnyomaték abszolút nagyságától függ, hanem attól az ellenállási nyomatéktől is, amit a cipő egy oldalirányú billenéssel szemben kifejteni képes. Ez az ellenállás-nyomaték annál nagyobb, minél nagyobb a cipőtalp oldalirányú stabilitása, vagyis hogy minél nagyobb lehessen az az erőkar, amelyet a cipőtalp a talp keresztirányában fellépő hajlítással szemben felmutat, ahol is olyan hajlítási vonal mentén történő hajlítást kell érteni, amely a cipőtalp hosszirányával párhuzamos vagy szinte párhuzamos.

Ha most az előbbiekben elmondott tényezőkből indulunk ki, akkor egy igen vékony és merev cipőtalp volna ideális a láb oldalra bicsaklásának veszélyét minimálisra csökkenteni. Mivel ha a cipőtalp igen vékony, akkor a lehető legkisebb a billentőnyomaték, és ha a cipőtalp igen merev, akkor nagy ellenállási nyomaték adódik azzal szemben, hogy a billentőnyomaték ténylegesen előidézze az oldalirányú kibicsaklást. Az ilyen cipőtalp azonban semmiképpen sem ideális, mivel vannak még egyéb követelmények is azon tulajdonságokra nézve, amiknek egy cipőnek meg kell felelnie.

Jóllehet egy olyan cipő viselője, melynek igen vékony és merev talpa van, sík talajon jól és biztosan állna, azaz egy ilyen cipő a viselőjének jó állóképességet biztosít sima talajon, azonban ezen cipő viselője csak rosszul és bizonytalanul tudna fütni, s ezenkívül egyenetlen talajon nem volna meg a jó állóképessége, mivel az ilyen cipő merev talpa nem igazodna hozzá az egyenetlen felületű talajhoz, s lehetetlen lenne a cipőtalp gördülésszerű mozgása a talajon, futás közben. Annak érdekében, hogy a cipő viselője számára lehetővé váljék a biztonságos futás a cipőtalpnak a talajon való jó gördülése révén, a cipő talpának lágynak és flexibilisnek kell lennie. Ezen követelmény, hogy tudniillik a cipőtalpat nem merevre, hanem lágyra és flexibilisre készítsük, az alább felsoroltak miatt további követelményeket von maga után, éspedig hogy a cipőtalpat nem lehet vékonyra készíteni, miként az a felsorolt példáknál a láb kificamodási veszélyének csökkentése érdekében kívánatos volna, hanem inkább vastagra kell azt készíteni.

Ha ugyanis egy lágy és hajlékony, flexibilis cipőtalp vékony, akkor a pontszerű nyomások, amelyek alulról hatnak a cipőtalpra, és például kis kövek, talajegyenetlenségek és hasonlók miatt állnak elő, a cipőtalpon keresztül átadódnak a cipő viselőjének talpára, ami természetesen rendkívül kényelmetlen és kellemetlen. Annak érdekében, hogy az ilyen átadódást a pontszerű nyomásokból adódóan a cipő viselője részére messzemenően lecsökkentsük, sőt ha lehetséges, meg is akadályozzuk, szükséges, hogy a jó gördülő mozgáshoz szükséges lágy és flexibilis cipőtalp lehetőleg vastag legyen.

Ezáltal tehát a cipőtalp kialakítását tekintve két ellentétes követelmény áll fenn:

(a) egyrészt a cipőtalpnak a láb oldalra való kibicsaklásának megakadályozása érdekében, s ezáltal a tokszalagszakadás vagy -húzódás veszélyének kiküszöböléséhez a cipőtalpat a lehető legvékonyabbra és merevebbre kell készíteni, (b) másrészről viszont annak érdekében, hogy a gördülőmozgást és az egyenetlen talajon való biztos állást biztosítsuk, továbbá a pontszerű nyomásoknak a talajról való átvételét messzemenően megakadályozzuk, a cipőtalpnak lehetőleg lágynak, flexibilisnek és vastagnak kell lennie.

A technika mai ismert szintje szerint ismeretesek ugyan olyan cipők, amelyek merevítőbetéttel vannak ellátva, azonban ezen ismert merevítőbetéteknél sem azt a feladatot nem vették alapul, hogy olyan cipőt hozzanak létre, amellyel mindkét előbb említett ellentétes követelmény kielégíthető, sem pedig az említett probléma megoldásához nem nyújtanak ezek a betétek lehetőséget.

A GB-A-1257 524 számú leírásból ismert egy szögekkel ellátott merevítőbetét fémből vagy műanyagból, amely be van építve a cipőtalpba és különösen golfcipőkhöz szolgál. A feladat, amelyet ezen merevítőbetéttel meg kívántak oldani, az volt, hogy biztosítsák a szögek tartását és a láb izolálását a szögek okozta nyomással

HU 215 998 Β szemben, a könnyű, lágy és flexibilis, sejtszerkezetű talpanyagok esetében. Ezenkívül az ilyenfajta talpanyagoknál meg kell akadályozni a cipő ellenőrizetlen hajlását, különösen a középrész ellenőrizetlen torziós mozgását azért, hogy kiküszöböljék a láb kényelmének csökkenését és a cipőfelsőrész idő előtti deformálódását. Ezen feladat megoldása, amennyire ez a jelen esetben érdekes, abban áll, hogy az általánosságban lapos betét a cipőtalp teljes hosszában végignyúlik, és a láb elülső részének szögei rá vannak erősítve, ahol is a szögek rögzítési helyei a betéten enyhe behorpadásokat alkotnak. Ezen merevítőbetét által éppen ezért nemcsak a cipőtalp elülső részének keresztirányú merevítését érték el, hanem a láb elülső részének környezete egyidejűleg a talp hosszirányában is merevítést kapott, miáltal a cipőtalpnak a futáskor szükséges gördülőmozgása nemkívánatos módon megnehezedett.

Az USA-A-4439937 számú leírásból egy fémből lévő merevítőbetét ismerhető meg, amely a cipőtalpnak a láb elülső része közepétől hátrafelé, egészen a sarokrész hátsó végéig nyúlik, és az a feladata, hogy támasztékul szolgáljon a bokának és a rüsztnek. A cipőtalp lábfej felőli elülső része ezzel szemben kifejezetten szabadon van hagyva ezen betéttől, miáltal függőlegesen flexibilis marad, mint az a jó gördülőmozgáshoz szükséges, azonban azzal a hátránnyal jár, hogy csupán csekély oldalirányú stabilitást biztosít.

Végül az EP—A—44549 számú leírásból ismert egy alakos talp lágy elasztikus műanyagból vagy gumianyagból, egy áthatolásbiztos kemény, elasztikus betéttel, például acéllemezből, amely mindenekelőtt építészeti biztonsági cipőkhöz van szánva, ahol a biztonságot szegeknek a cipőtalpon való áthatolásával szemben kell nyújtania. A merevítőbetét az itt érdekesnek számítható kiviteli alakjában a cipőtalp teljes hosszán végignyúlik, és úgy van kialakítva, s a cipőtalpba beillesztve, hogy a cipőorrtartomány, mely a lábhegy-acélsapka megtámasztására szolgál, valamint a boka megtámasztására szolgáló bokarész közvetlenül a talpbélés alatt helyezkednek el, miközben a láb-elülsőrész környezetének többi része, valamint a betét sarokrésze mélyítve van, miáltal lefedhetők egy lágy elasztikus talpanyaggal, hogy javított komfortot biztosíthassanak a boltozat- és saroktartományban, ellentétben egy merevítőbetéttel, amely mindenütt közvetlenül a talpbélés alatt helyezkedik el. A merevítőbetét ezen mélyített szakaszai oly módon vannak kialakítva, hogy a betét anyaga a mindenkori magasabb szakaszból a mindenkori alacsonyabb szakaszba való átmenetnél a hajlítási vonalak mentén, melyek a talp hossztengelyére keresztben helyezkednek el, lépcsőzetesen hajlítottak. Ezek a hajlítási vonalak azonban nem változtatják meg lényegesen a betét merevségi viszonyait, úgyhogy a betét a talpnak gyakorlatilag egyforma mértékű merevítést ad mind kereszt-, mind hosszirányban, s ezáltal a cipőtalp gördülési mozgását olyan mértékben akadályozza, amilyen mértékben a keresztirányú merevség növekszik.

Ezzel szemben a találmány feladata főleg olyan cipőtalpbetét létrehozása, amelynél a láb oldalirányú kibicsaklása, s ezáltal a tokszalagszakadás, illetve húzódás veszélye a lehető legkisebb, s amely egyidejűleg kiváló, a futásnál szükséges talpgördülést tesz lehetővé optimális állóképesség mellett.

A feladat találmány szerinti megoldása cipőtalpbetét, ahol a betét legalább a láb teljes elülső részére kiterjed, és egy darabból, kemény, rugalmas lemezanyagból, azonos vastagsággal van kiképezve, továbbá a cipőtalp keresztirányában van profilírozva, és a keresztprofilozás előnyösen a láb teljes elülső részére kiterjed, ahol a rugalmas lemezanyag horonyrovátka, barázda, vájat, hullám, rece, borda, cikcakk vagy meander alakú vagy meanderszerű vagy trapéz alakú keresztprofilozással rendelkezik, és a keresztprofilozás periodikusan ismétlődik.

A feladat megoldása továbbá cipőtalp, amelybe ezen cipőtalpbetét rögzítetten be van építve.

A találmány szerinti cipőtalpra az jellemző, hogy a találmány szerinti betéttel van ellátva, amely előnyösen mereven van a cipőtalppal összekötve, éspedig előnyösen áthabosítással, átfröccsentéssel, átöntéssel vagy egyéb átformálással van egyesítve, vagy egy műanyagba belevulkanizálva, amely a cipőtalp legalább egy részét, vagy az egész cipőtalpat alkotja.

Végül a találmány értelmében egy cipő hozható létre, amelynek a találmány szerinti talpa van, s abban egy találmány szerinti betét található.

A találmány szerinti betét egyik előnyös kiviteli alakjánál a betét lényegileg az egész cipőtalphosszúságra kiterjed, és a saroktól a lábfejvégig jól elcsavarható. Az ilyen betét lehetővé teszi a láb elcsavarodó mozgásait, amire például sok könnyűatlétikai sportnál, golfozásnál, teniszezésnél és hasonlóknál szükség van.

Továbbá a találmány szerinti betét igen előnyösen elasztikusán visszaállóan van kialakítva, miáltal a cipőtalp lényegileg mindenkor visszaáll az eredeti helyzetébe, állapotába.

Végül a találmány szerinti betét különösen előnyös kialakításával a cipőtalp síkjára merőlegesen nyomással szemben merev, ami azért igen fontos, mivel ily módon a talajról érkező pontszerű nyomások a betét teljes felületén eloszlanak, úgyhogy kis kövek, talajegyenetlenségek és hasonlók által kiváltott nyomások nem vivődnek át pontszerűen a láb talpára.

Egy különösen kedvező és nagy mértékben alkalmazható kiviteli alaknál a találmány szerinti betét biztosítja valamennyi fent felsorolt előnyös tulajdonságot, s az jellemző rá, hogy a leginkább egy darabból készült betét kemény, rugózó lemezanyagból van és legalább a láb elülső része környezetében, de előnyösen a teljes cipőtalpon keresztirányú, elsősorban a cipőtalp hosszirányára merőleges keresztprofilozással van ellátva, amely előnyösen a betét teljes szélességére kiteljed, s a kemény, rugózó lemezanyag előnyösen fém és/vagy műanyag, különösen előnyös módon rugóacél lemez.

Egy ilyen találmány szerinti betét, ami kiválóan használható a cipőtalp- és cipő-előállításnál, főképpen a következő előnyös tulajdonságokat egyesíti magában:

(1) nagy oldalirányú stabilitás, mivel a betét keresztprofilozása nagy hajlítási szilárdságot nyújt a profilozási irányban, azaz a cipőtalpra kereszt3

HU 215 998 Β ben, éspedig különösen a mindenkori gördülési tartományban;

(2) igen jó a függőleges flexibilitás a cipőtalp hosszirányában, különösen a gördülőmozgáskor, mivel a betét keresztprofilozása hajlítással szemben lágyságot biztosít a profilozási irányra merőleges irányban és arra a síkra merőlegesen, amelyben a profilozás elhelyezkedik;

(3) nagymértékű csavarhatóságot ad a cipőtalp hosszirányú tengelye körül a saroktól a lábhegyig, mivel a keresztprofilozás lehetővé teszi az egyes keresztprofilok egymáshoz viszonyított elfordulását egy tengely körül, amely merőleges az egyes profilokra és a profilok közös síkjában helyezkedik el;

(4) jó a nyomáseloszlás a nyomással szembeni merevség következtében azon anyagnál, amelyből a betét készült, s amely anyag például acél, mivel a kemény lemezanyagok azokat a pontszerű nyomásokat, amik a talaj felől létrejönnek, elosztják az egész betét felületére;

(5) kiváló a visszaállási képessége, mivel a rugózó lemezanyag éppen rugózási tulajdonságaiból adódóan visszarugózik a kiindulási helyzetébe, úgyhogy a találmány szerinti betéttel ellátott cipőtalp mindig felveszi az eredeti alakját.

A találmány szerinti betét nagy oldalirányú stabilitása összekapcsolva a jó nyomáseloszlással, lehetővé teszi, hogy a vele ellátott cipő igen lapos felépítésű legyen, azaz lehetővé válik vékony cipőtalpak előállítása jelentős billenéssel szembeni nyomatékkai, mivel ez a nyomaték a cipőtalp kis vastagságából adódóan a lehető legkisebb, és a billenéssel szembeni ellenállás-nyomaték a nagy stabilitás következtében a lehető legnagyobb, miközben egyidejűleg nagy kényelem van biztosítva a láb részére, mivel a talajból érkező pontszerű nyomások nem vivődnek át pontszerűen a láb talpára és a lábnak könnyű gördülési mozgást tesz lehetővé futáskor, végezetül a talajegyenetlenségekhez való idomulás érdekében egy lágy, elasztikus talpanyag van a betét alsó oldalán elhelyezve, ami elegendő (nagy állóképesség).

Kísérleteink igazolták, hogy egy ilyen, a találmány szerint kialakított, rugóacélból készített betét minimum 5 millió váltakozó hajlítást bír ki alaktartóan, ami például azt jelenti, hogy a betét körülbelül 650 golfmérkőzés során is stabil és működőképes marad.

Egy darabból lévő, profilozott lemezből kialakított betét esetén, különösen ha cipőtalp alakú körvonala van, egyrészt gazdaságos és kedvező költségű gyártás válik lehetségessé, másrészt a betétet gazdaságosan és olcsón egyesíteni lehet a cipő talpával. Ezek az előnyök főleg akkor jelentkeznek nagymértékben, ha a találmány szerinti betétet szendvicsszerkezetű anyagból állítjuk elő, ami különféle anyagrétegekből áll, mint például fém és műanyag. Emellett a betét a cipőtalpra keresztirányban elhelyezkedő, különálló csíkszerű tartományokból állhat, amelyek műanyag réteg útján csuklósán rugózva vannak egymással összekötve.

A betét elcsavarodóképessége a saroktól a nagylábujjig kívánságra még azáltal is növelhető, hogy a betét a keresztprofilozás helyett a boka és/vagy a sarok környezetében a cipőtalp hosszirányában elhelyezkedő hosszanti profilozással van ellátva. Az ilyenfajta hosszprofilozás a boka környezetében még a boka alátámasztása tekintetében is előnyös.

Bár - mint már említettük - előnyös lehet, ha a betétet úgy alakítjuk ki, hogy lényegileg a talp egész felületére kiteijedjen, egyes esetekben elegendő az is, ha a betét lényegileg a láb elülső részének teljes szélességére és/vagy lényegileg annak teljes hosszára terjedjen ki, mivel ezáltal már a fentebb említett előnyök legtöbbje biztosítható és elérhető.

A kemény, rugózó lemezanyag vastagsága 0,1 mm és 1,5 mm közötti, előnyösen azonban 0,3 mm és 0,8 mm közötti lehet.

A kereszt- és/vagy hosszprofilozás - főleg a keresztirányban - horony, rece, barázda, hullám, borda vagy vájat alakú, előnyösen meander formájú, trapéz alakú, cikcakk alakú vagy a meanderhez hasonló alakú lehet.

A profilozás iránya alatt ebben az esetben azt az irányt kell érteni, amelyben a profilozás be van hengerelve, húzva, extrudálva stb., ami például azt jelenti, hogy egy keresztmetszetében horony alakú profilozás esetén az egyes hornyok hosszirányát kell értenünk.

A periodikusan ismétlődő profil-keresztmetszeti elemek szélessége előnyösen 3 mm és 20 mm között, előnyösen 6 mm és 16 mm között, de különösen előnyös módon 8 mm és 13 mm között lehet.

Annak érdekében, hogy növeljük a betétnek a cipőtalphoz való kihorgonyzási lehetőségét - jóllehet a találmány szerinti betét már önmagában, a profilozásból adódóan is kiváló behorgonyzási tulajdonságú, s az esetek legtöbbjében nincs szükség egy ilyen további növelésre - megvan annak is a lehetősége, hogy a profilozást úgy alakítsuk ki, hogy a profilozási irányban hullámosított, cakkos, recézett, hornyolt vagy bordázott kialakítású legyen, vagy egyéb, a profilozási irányra merőlegesen elhelyezkedő úgynevezett másodlagos profilozással legyen ellátva.

Azért, hogy a láb nyomását még jobban lehessen a talajra átvinni, a betétet - főképpen, ha az egy darabból van kialakítva - egy előre meghatározott lábszakaszon, vagy több, előre meghatározott lábszakaszon a talaj felé fordult bemélyedésekkel látjuk el, éspedig előnyösen a nagylábujj környezetében, a boltozat és/vagy a sarok környezetében, ahol is ezen bemélyedéseket azért, hogy a fent említett funkciót különösen jól betöltsék, előnyösen sík, illetve lapos aljrésszel kell kialakítani.

Azért, hogy a műanyag a behabosítás vagy hasonló folyamat során jól el tudjon oszlani a betét mindkét oldalán, a betétet elláthatjuk átmenőnyílásokkal a műanyag részére, amelyek el vannak osztva a betét felületén, és előnyösen egy vagy több fröccsentőcsatomával lehetnek ellátva a műanyag bejuttatásához és/vagy nagyobb számú átlépőnyílással, amelyek leginkább áttörések lehetnek.

A találmány szerinti betét kiemelkedő módon lehetővé teszi, hogy arra stoplikat vagy szögeket lehessen nem oldható módon felvinni, vagy olyan rögzítőelemeket,

HU 215 998 Β melyek a betéten, vagy a betétben helyezhetők el, s ezek révén a stoplik vagy szögek cserélhetőek. Ezáltal gyakorlatilag valamennyi tartó- és rögzítési probléma, ami egyébként a stoplik vagy szögek szokványos talpra való felvitelénél előadódnak, kikapcsolhatók.

Részletezve, az említett rögzítőelemek a betétben elhelyezett menetes lyukak, vagy a betétre felvitt menetes betétek lehetnek. Egy különösen stabil, éspedig iránystabil felvitel a dugók vagy tüskék tekintetében, a találmány értelmében azáltal érhető el, hogy ezen stoplik vagy szögek talprésze, vagy a rögzítőelemek - mint például menetes betétek talprésze - a betétben lévő mélyedésekbe vannak beerősítve, és ott a bemélyedések oldalfalain támaszkodnak fel, előnyösen alakzárőan illeszkednek a bemélyedések szomszédos oldalfalaihoz, ahol ezek a bemélyedések előnyösen a keresztprofilozás által kialakított profilmélyedések lehetnek. A szögeket másként is fel lehet erősíteni, például szegecseléssel vagy hegesztéssel.

A találmány szerinti betét szendvicsanyagból is kialakítható, amely több, egyesített rétegből álló szendvicsszerkezet, mely rétegek közül az egyik a keresztprofilozással van ellátva, illetve előnyösen ezen keresztprofilozásból áll. Egy ilyen szendvicsszerkezet lehetővé teszi, hogy a különböző anyagok előnyeit egyesítse, összekösse.

így például a szendvicsszerkezetnek lehet egy első rétege, amely egy sík, előnyösen profilozás nélküli flexibilis, rugózó lemezanyagból áll, és van egy második rétege, amely profilozott rétegként van kialakítva, és például egymás mellett elhelyezett több különálló profilból áll, melyek ragasztás, felvulkanizálás vagy hasonló művelet segítségével vannak a rugózó lemezanyaggal összekötve úgy, hogy az első és második réteg szendvicsszerkezetté van egyesítve.

Az ilyenfajta felépítés lehetővé teszi, hogy az első rétegként, amely egy elasztikus csuklós összeköttetést tölt be a profilok között, egy különösen rugalmas és flexibilis, vékony anyagot - például teflont vagy különösen vékony rugóacélt - alkalmazzunk, ezzel szemben a második rétegként, amely főleg azt a funkciót látja el, hogy a betétnek nagy oldalirányú stabilitást biztosítson, egy különösen merev és nyomásálló anyagot - például ötvözött acélt vagy merev műanyagot lehessen alkalmazni.

A szendvicsszerkezet alkalmazása által ezenkívül lehetséges az is, hogy a találmány szerinti betétnek különleges tulajdonságokat adjunk, melyeket az egyrétegű lemezanyagokkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet elérni. így lehetséges egymás mellett elrendezett derékszög profilú vagy U profilú elemeket keresztprofilozásként egy szendvicsszerkezetben alkalmazni, miáltal olyan betétet nyerünk, amely csak a cipőtalp felfelé hajlását engedi meg, de a lefelé hajlást nem, ami például futballcipők esetében jó lövési tulajdonságokat biztosít.

Jóllehet a találmány szerinti betét alapvetően mint „talpbetét” vagy behelyezett közbenső talpként is használható, mégis előnyösen talpbélésként alakítjuk azt ki, vagy fixen összekötjük a cipőtalppal annak érdekében, hogy stabilan egyesítve legyen a talppal és ezáltal az egész cipővel, ami akár a talppal való összeragasztás, akár a talpra vagy a talpba való bevulkanizálással, vagy pedig a betétnek a cipőtalp anyagával átformálás - például habosítás - útján történhet.

A találmány szerinti betétet a találmány értelmében oly módon lehet talpbetétté, illetve béléssé kialakítani, hogy a profilozási üregeket, illetve a keresztprofilozásnál adódó közbenső tereket, s adott esetben, meghatározott kiviteli alakoknál alkalmazott hosszprofilírozásnál is, vagy egyéb bemélyedéseket egy, a betéttel tartósan összekötődő töltőanyaggal úgy töltjük ki, hogy a betét és a töltőanyag előnyösen egy szendvicsszerkezetté egyesüljön, melynek felső és/vagy alsó felszíne sima, sík.

A találmány révén továbbá olyan cipőtalpat állíthatunk elő, amely a találmány szerinti betéttel van ellátva, s ez fixen van a cipőtalppal összekötve, vagy a cipőtalp részét képezi, vagy amelynél a cipőtalp egy, az előzőekben megadott fajtájú talpbélés, vagy egy ilyen talpbéléssel fixen össze van kötve. Egy ilyen kialakítású cipőtalpnál a találmány szerinti betétet a műanyaggal körül lehet habosítani, körülfröccsenteni, körülönteni vagy egyéb módon átformálni, vagy egy műanyagba bevulkanizálni, ahol ez a műanyag legalább a cipőtalp vagy a kitöltőanyag egy részét, vagy az egész kitöltőanyagot alkossa.

A találmány szerinti betéttel, talpbéléssel vagy cipőtalppal gyakorlatilag mindenfajta cipő ellátható, ahol a „cipő” fogalmába ezen találmány vonatkozásában a csizmák, főleg a kemény szárú csizmák, gumicsizmák és hasonlók is beleértendők a szorosabb értelemben vett cipők mellett, mint félcipők, magas szárú cipők és hasonlók. A cipőket a találmány szerinti talpbetét alkalmazásával, cipőtalp vagy talpbélés egyébként igen gazdaságosan lehet előállítani. A fentiekben említett előnyök mellett a betét nagy oldalirányú stabilitása mindenfajta cipőnél segítséget jelent, és a lábboltozat védelmét, valamint a főleg futáskor fellépő égető fájdalommal szembeni védelmet megadja, amikor is a betét elasztikus visszaállása többek között azt eredményezi, hogy a láb kevésbé fárad el.

A találmány szerinti betét, cipőtalp vagy talpbélés normál cipőknél, mint például az utcai, illetve futócipőknél előnyös, de különösen előnyös a sportcipőknél, mint amilyenek elsősorban - de nem kizárólag - a könnyűatlétikához alkalmazott cipők, a kocogócipők, teremsportcipők, gyepsportokhoz - golf, tenisz - használt cipők, magasugrócipők, hegymászó túracipők és hasonlók, s kiváló tulajdonságai miatt, amit a cipőnél biztosít, nemcsak használatnövelő és egészségvédelmi, hanem teljesítménynövelő hatásai is vannak, amik az egyes tulajdonságokból, mint például a megnövelt állóképesség, kötőképesség, elasztikus visszaalakuló képesség stb. adódnak. így adódik - hogy csak egy példát említsünk - a golfcipőknél többek között javított ütésminőség, a megnövelt állóképesség, a nagy gördülőmozgási lehetőség és a jó elcsavarodási képesség következményeként. Magasugrásnál, mint ezt a kísérletek mutatták, nagyobb ugrási magasság érhető el. A hegymászó túracipőknél az alulról adódó nyomások átadódása, amelyek ebben az esetben a talajviszonyok miatt,

HU 215 998 Β például a görgeteglejtők miatt különösen kritikus, igen jelentősen csökken, mimellett egyidejűleg a lehetőleg lapos cipőkialakítás miatt a szoros talajkapcsolat jelentősen javul és a láb sérülésveszélye lényegesen csökken. Ezen csökkentett sérülésveszély, valamint a javított talajkapcsolat egyébként valamennyi sportágban igen fontos előnyt jelent a találmány alkalmazásával.

A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül:

- az 1. ábra a találmány szerinti betét első kiviteli alakjának felülnézete, amely betét a cipőtalp egészére kiteljed, és keresztprofilozással van ellátva (példánkban 1:1 léptékben látható, egy 42-es cipőmérethez), továbbá a keresztprofilozás egy részlete az ábra bal alsó sarkában, perspektivikus ábrázolással;

- a 2. ábrán a találmány szerinti betét második kiviteli alakját látjuk, amely hasonló az 1. ábrához, azonban a keresztprofilozás kissé szélesebb profilt mutat, és átmenőnyílásokkal is el van látva azon műanyag részére, amely a betét cipőbe való behelyezésekor habosodik vagy más módon átalakul;

- a 3. ábra a találmány szerinti betét harmadik kiviteli alakját mutatja be, annak egy keresztmetszeti részletével; ez a betét hasonló az 1. ábrán látotthoz, azonban attól főként annyiban különbözik, hogy átmenőlyukakkal van ellátva a szegrögzítő elemek felviteléhez, továbbá hogy a keresztprofilozás a boka környezetében részben hosszanti profilozásba megy át;

- 4. ábránk egy derékszögű meanderprofil részlete, amelyet különféle kiviteli formában lehet kivitelezni;

- az 5. ábrán trapéz alakú meanderprofil részlete látható, amely másodlagos profilozással is el van látva;

- 6. ábránkon cikcakkprofil részletét mutatjuk be, amelyet a 3. és 7. ábra szerinti kiviteli alakoknál alkalmaztunk;

- a 7. ábra a találmány szerinti betét negyedik kiviteli alakját szemlélteti, amely csak a láb elülső részénél van ellátva keresztprofilozással, ezzel szemben a boka környezetében egy keresztés/vagy hosszanti profilozású torziós bordával rendelkezik (a példánál a boka környezetében olyan profilozást alkalmaztunk, amely a talp hosszirányához hegyesszögben hajló irányban elhelyezett torziós bordákból áll), és a cipősarok környezetében hosszanti profilozással van ellátva, ezenkívül átmenőnyílásokkal is rendelkezik a szögek rögzítéséhez;

- a 8. ábra a találmány szerinti betét ötödik kiviteli alakját tünteti fel, amely mélyedésekkel van ellátva a talpnyomásnak a talajra való jobb átvitele érdekében, s a boka környezetében hosszprofilozással rendelkezik;

- a 9. ábrán a 8. ábra M-N vonala mentén vett metszet látható;

- a 10. ábrán egy cipőtalpat láthatunk, mely egy szaggatott vonallal berajzolt betéttel van ellátva, s ez a betét csak a lábfej elülső részére teljed;

- a 11. ábránk a 10. ábra S-T vonala mentén vett metszetet mutatja be, ahol a műanyag, amellyel a betétet a cipőtalppal összehabosítják, az egyszerűbb ábrázolás miatt nincs feltüntetve;

- a 12. ábra egy, a találmány szerint kialakított sportcipő talpának hosszmetszetét mutatja lapos talppal és ék alakú cipősarokbetéttel;

- a 13. ábrán egy másik, a találmány szerint kialakított, sarkos sportcipőnek a 12. ábrával azonos hosszmetszetét mutatjuk be;

- 14. ábránkon egy lap alakú betét erősen felnagyított és nem szükségképpen léptékhelyes részmetszetét tüntettük fel, amely több rétegből álló szendvicsbetéttel van előállítva, ahol a rétegek végül is egyetlen egységgé vannak összekötve;

- a 15. ábra egy első kiviteli alak szerinti talpbélés felnagyított részletének metszetét mutatja, amely egy betétből áll, és ennek profilozási üregeibe, illetve közbenső tereibe töltőanyag van bejuttatva, hogy ily módon egy felső és alsó síkfelület alakuljon ki;

- a 16. ábra egy talpbélés másik kiviteli alakjának felnagyított részmetszete, amely egy kitöltőanyaggal ellátott betétből áll, ahol a töltőanyag a profilozást kétoldalról túlfedi; végül

- a 17. ábrán egy még további talpbélés-kiviteli alak felnagyított részmetszete látható, amely egy kitöltőanyaggal két oldalról simává tett betétből, valamint az egyik oldalra felragasztott vagy lazán felhelyezett vékony talpbetétből áll.

A rajzokon, illetve ábrákon az azonos vagy hasonló részeket azonos hivatkozási jelekkel láttuk el, úgyhogy az olyan részeknél, amelyek az egyik rajzon el vannak látva hivatkozási jellel, de nincsenek ismertetve, az előző ábrákhoz tartozó ismertetést kell figyelembe venni.

Először az 1. ábrára utalunk, amely a találmány szerinti 1 betétet felülnézetben mutatja. Ez az 1 betét egy darabból van és kemény, rugózó lemezanyagból van előállítva, éspedig előnyösen rugóacélból, és a talp teljes területére kiterjed, azaz lényegileg - mint látható egy talpbetét körvonalrajzával megegyező körvonalú.

Az 1 betét a teljes felületén 2 keresztprofilozással van ellátva, amely a talp Q keresztirányban és a talp L hosszirányára merőlegesen helyezkedik el. Ezen 2 keresztprofilozást perspektivikus résznézetben az 1. ábra bal alsó sarkában mutatjuk be. Eszerint a 2 keresztprofilozásnak trapéz alakú meanderprofilja van, lekerekített 3 profilélekkel. Ezen 3 profiléleket az 1. ábrán a profilirány és a P profilperiódus jellemzésére rajzoltuk be, ahol is az 1. ábrán látható 3 profilélek közötti távolság a fél profilperiódusnak, azaz 1/2 P-nek felel meg, mivel a trapéz alakú 2 keresztprofilozás oldalai csak kevéssé térnek el a merőleges helyzettől, s így a két 3 profiléi, amely mindenkor egy profiloldalat határol, az 1, ábrán látható felülnézetben gyakorlatilag egy vonalba esik.

Természetesen az 1. ábrán és még más ábráinkon is csak néhány ilyen profiléit láttunk el hivatkozási jellel.

HU 215 998 Β

A P profilperiódus alatt, mint ez az 1. ábra bal alsó sarkában látható, a periodikusan ismétlődő profilkeresztmetszet-elemek szélességét kell érteni, azaz a jelen esetben a trapéz alakú „A” kiemelkedést plusz a trapéz alakú „B” bemélyedést.

A 2. ábra az 1 betét második kiviteli alakját mutatja, amely az 1. ábrán látottól lényegében csak abban különbözik, hogy a 2 keresztprofilozásnál egy nagyobb P profilperiódust alkalmaztunk, továbbá hogy az 1 betét 4 átmenőnyílásokkal van ellátva, melyek leginkább áttörésekként vannak kialakítva. Ezen 4 átmenőnyílások, amelyek az 1 betét felszínén el vannak osztva, átlépőnyílásul szolgálnak azon műanyag részére, amelyet a betétnek a cipőtalppal habosítás, bevonás, körülöntés vagy más átformálás útján való egyesítéséhez használunk.

Ezenkívül a 2. ábrán berajzoltuk a C-D hossztengelyt, az E-F gördülési tengelyt, valamint a talp G-K kereszttengelyét, amely talppal az 1 betétet egyesítjük.

A 2. ábra szerinti 1 betét 2 keresztprofilozása előnyösen olyan, mint az 1. ábrán balra alul bemutatott profilalak, de lehet más profilalakja is, például olyan, mint a 4., 5. vagy 6. ábrán látható profilalak.

A 3. ábrán egy harmadik kiviteli alakját mutatjuk be az 1 betétnek, valamint ezen 1 betét hosszmetszetét (jobboldalt), amely többféle szempontból is eltér az 1. és a 2. ábrán látott kiviteli alaktól.

Míg a láb 5 elülső részénél és a 7 sarok környezetében 2 keresztprofilozást alkalmaztunk, addig a 6 boka környékén az 1 betét hosszirányában elhelyezkedő B hosszprofilozás található, amely a 6 sarokkömyék mindkét hosszanti végénél 9 átmeneti keresztprofilozáson át vezet el a láb 5 elülső részénél és a 7 sarokrésznél lévő 2 keresztprofilozáshoz.

Mind a 2 keresztprofilozás, mind pedig a 8 hosszanti profilozás, továbbá a 9 átmeneti keresztprofilozás cikcakkprofillal van kialakítva, amint azt a 3. ábra jobb oldalán lévő metszeten láthatjuk. Ezt a profilt a 6. ábrán látható részleten perspektivikusan is bemutatjuk.

Végezetül a 3. ábra szerinti 1 betét 10 átmenőlyukakkal van ellátva a 11 csavarmenetes rá-, illetve betétek felviteléhez, a 12 stoplik vagy szögek becsavarozására (lásd a 3. ábrán jobbra fent). Annak érdekében, hogy a 11 csavarmenetes rá-, illetve betéteket egy széles 14 talprész útján igen stabilan lehessen a 3. ábra szerinti 1 betétre erősíteni, a 10 átmenőlyukak körül 13 lapos tartományok - azaz olyan részek, melyeken nincs 2 keresztprofilozás - vannak kialakítva.

A 12 stoplik vagy szögek ezen beerősítési módja csupán egy példa arra a sokféle lehetőségre, amiket a találmány szerinti 1 betét azok fix vagy oldható felviteléhez nyújt.

Amint már jeleztük, a 4., 5. és 6. ábrán perspektivikus ábrázolású részleteket mutatunk be azon profilokról, amelyeket az 1. ábrán balra alul látható 2 keresztprofilozáshoz és/vagy a 8 hosszprofilozáshoz, valamint adott esetben a 9 átmeneti keresztprofilozáshoz alkalmazhatunk. Itt utalnunk kell arra, hogy a bemutatott profilok csupán egynéhányat jelentenek azon nagyszámú lehetséges profil közül, melyeket a találmány szerinti 1 betétnél alkalmazhatunk.

Részleteiben, a 4. ábrán derékszögű meanderprofil látható, míg az 5. ábra trapéz alakú meanderprofilt mutat be 15 másodlagos profilozással, amely kisebb, mint a trapéz alakú meanderprofil, s amelynek profilozási iránya merőleges a trapéz alakú meanderprofil profilozási irányára. A 6. ábra bemutat egy - már említett - cikcakkprofilt. A 3 profilélek kisebb vagy nagyobb mértékben lekerekítettek lehetnek, úgyhogy ezáltal a 4. és 6. ábrán látható profilok kívánalom esetén félkör, ovális vagy ívelt keresztmetszetű horonyprofilba mehetnek át.

A P profilperiódus célszerűen a 3 mm és 20 mm közötti tartományban van, előnyösen azonban 6 mm és 16 mm közötti, de legkedvezőbben a 8 mm és 13 mm közötti értéktartományba esik, míg a H profilmagasság célszerűen 1 mm és 5 mm között, de előnyösen 2 mm és 3 mm között van, ahol is a kemény, rugózó lemezanyag, amelyből az 1 betétet előállítjuk, előnyösen fém vagy műanyag. Különösen előnyös, ha az anyaga rugóacél. Ezen lemezanyag vastagsága az anyag fajtájától függ, és általában előnyösen a 0,5 mm és 1,5 mm közötti tartományban van.

A 7. ábrán olyan 1 betétet láthatunk, amely a láb elülső része környezetében 2 keresztprofilozással, míg a boka és a sarokrésznél átmenő 8 hosszprofilozással van ellátva, és 10 átmenőlyukakkal rendelkezik a szögek közvetlen, vagy az őket rögzítő eszközök felviteléhez.

A 8. ábra a találmány szerinti 1 betét egy még további kiviteli alakjának felülnézetét mutatja, melynek 2 keresztprofilozása a láb elülső részének és a sarokrésznek tartománya között a boka környezetében 8 hosszprofilozással van összekötve és a talaj felé fordított számos 16 bemélyedéssel van megszakítva. Ezek a 16 bemélyedések köralakúan lehetnek kiképezve. A láb elülső része környezetében található három 16 bemélyedés a nagylábujj és a talpboltozat környezetében, míg a hátsó 16 bemélyedés a sarok környezetében helyezkedik el.

Ezen 16 bemélyedések a lábnyomásnak a talajra való jobb átvitelére szolgálnak. Mint ezt a 9. ábra szemlélteti - mely a 8. ábra M-N vonala mentén vett metszet egy 16 bemélyedésen át - a 16 bemélyedés 17 alja lapos, illetve sík, és a legmélyebb profilozási szinten, tehát a talajhoz a legközelebb van.

A 10. ábra egy 18 cipőtalpat mutat be, szaggatottan berajzolt 1 betéttel, amely csak a láb elülső részének környezetére terjed ki, és átmenő 2 keresztprofilozással van ellátva. All. ábra a 10. ábrán berajzolt S-T vonal mentén vett hosszmetszet és a 18 cipőtalpból csak a külső talpat mutatja be, míg az a műanyag, amelybe az 1 betét be van habosítással ágyazva és azt szilárdan összeköti a külső talppal, a jobb áttekinthetőség érdekében nincs feltüntetve.

A 12. és 13. ábra vázlatosan bemutatja, miként van az 1 betét egy cipőtalp teljes szerkezetében beépítve, integrálva, éspedig egyrészt a 19 külső talp, másrészt a 20 belső talp, valamint a 21 lábágyazat között, miközben a 22 sarokrész a 12. ábra lapos 18 talpa esetén egy ékbetét lehet.

Úgy a 12. ábra szerinti 18 cipőtalp 1 betétje, mint a

13. ábra szerinti betét a láb elülső része, valamint a sarokrész környezetében átmenő 2 keresztprofilozású,

HU 215 998 Β míg a boka környezetében 8 hosszanti profilozással van ellátva. A 13. ábra szerinti sarkos cipőnél ez a hosszanti profilozás ívelt alakban emelkedő kialakítású, mint az a ívelt helyen látható, és az 1 betét egy meredeken eső szakaszán át a sarok kezdeténél a sarokrész 2 keresztprofilozásába megy át.

A 12. ábra szerinti cipőtalpnál a láb elülső részénél és a saroktartománynál lévő 2 keresztprofilozásba 12 szögek vannak beleszórva az 1 betét megfelelő átmenőlyukaiba és a 12 szögek 25 talprészei, melyek a 2 keresztprofilozás merőleges oldalain támaszkodnak meg, az 1 betéttel például össze vannak hegesztve vagy egyéb módon ezen 1 betéthez rögzítve. A talp kialakításához, amely a találmány szerinti betéttel van ellátva, minden olyan szokásos anyag felhasználható, ahol az egyéb szokásos betétek, mint például a 12. ábra szerinti éksarkos cipő sarokéke, az 1 betéttel együtt a cipőtalpba habosítással beépíthetők.

A 14. ábrán végül a találmány szerinti betét keresztmetszetének egy részletét láthatjuk, amely egy szendvicslemezanyagból áll, s ez több 26, 27 és 28 rétegből van felépítve, mely rétegek ragasztás útján vannak integrált szendvicsanyaggá egyesítve.

A 14. ábrán alsó 28 réteg egymás mellett elhelyezkedő négyzetes 29 profilszelvényekből áll, amelyek igen kis U távolságra - például 1 mm-re vagy kevesebbre - vannak egymástól, de lehetnek szorosan egymás mellett is elhelyezve. Ezen 29 profilszelvények a ragasztóanyagból álló 27 réteg útján vannak fixen összekötve a rugózóan flexibilis, lapos lemezanyagból lévő 26 réteggel.

A 14. ábra szerinti 1 betét különösen előnyös abból kifolyólag, hogy ezen betét csak az X nyílnak megfelelően felfelé hajlítható, azonban lefelé, azaz ellentétes irányban nem, mivel ebben az esetben a szomszédos 29 profilszelvények 30 oldalfalai egymásnak támaszkodnak. Egy cipő, amelynek talpa egy ilyen betéttel van ellátva, például igen jól használható futballcipőként, mivel a betét a talpnak a labda kezelésekor, például kapura lövéskor megakadályozza fellépő nemkívánatos lefelé hajlását.

A lemezanyag, amely a 26 réteget alkotja, például rugóacélból vagy teflonból lehet, és V vastagsága az anyagfajtától függően előnyösen 0,1 mm és 2 mm között lehet, míg a 29 profilszelvények, amelyek például nagy szilárdságú alumíniumötvözetből extrudálással készülhetnek, W oldalhosszúságúak, éspedig előnyösen 3 mmtől 5 mm-ig terjedő mérettartományban. Adott esetben a 29 profilszelvények, vagy bármely más szelvényprofilok, amelyeket az ilyen szendvicslemezben alkalmazunk, amennyiben azok fémből készültek, el lehetnek látva lágy műanyag bevonattal, amely a profilok egymáshoz ütközésekor fellépő zajt messzemenően csökkenti.

A 15., 16. és 17. ábrák erősen felnagyított és nem feltétlenül léptékarányos hosszmetszeti részleteket mutatnak be egy 31 talpbélés három példaképpeni kiviteli alakjáról, amelyek 2 keresztprofilozású 1 betétet és a profilüregeket, illetve közbenső tereket kitöltő kitöltőmasszát (ezt bevonalkáztuk) tartalmaznak. Ez a 33 kitöltőmassza úgy tölti ki a 32 profilüregeket, illetve közbenső tereket, hogy a talpbélés 34 felső felülete és 35 alsó felülete sima legyen.

Az 1 betét és a 33 kitöltőmassza előnyösen egy alkatrésszé van egymással összekötve szilárd kötéssel, például ragasztással vagy rávulkanizálással, amikor is az 1 betét, amennyiben fémből van, a tapadás javítása érdekében előnyösen alapozással van ellátva. A kitöltőmaszsza lehet műanyag és/vagy filc és/vagy más töltőanyag, vagy ilyent tartalmazhat.

Míg a 15. ábrán a 31 talpbélés vastagsága egyenlő az 1 betét H profilmagasságával, addig a 16. ábra szerinti 31 talpbélésnél a 33 kitöltőmassza R vastagsága nagyobb, mint az 1 betét H profilmagassága, úgyhogy a 31 talpbélés mindkét oldalán vékony Y és Z réteg van jelen a 33 kitöltőmasszából az 1 betét felett. Az Y réteget alkalmazhatjuk csak az egyik oldalon, előnyösen a láb felé fordult oldalon, éspedig azért, hogy a láb számára javított kényelmet biztosítsunk.

A 17. ábra szerinti kiviteli alaknál még jobb kényelem adódik a láb részére, mivel itt az 1 betétből és 33 kitöltőmasszából kialakított szendvicsanyag 34 felső felületére egy vékony 36 talpbetét van fixen tapadóan, vagy lazán felvive.

A 15. ábra szerinti 1 betét, amely keresztmetszetében lekerekített trapéz formájú 2 keresztprofilozással rendelkezik, például az 1. ábrán bemutatott betét lehet, ahol például a betét alapozott rugóacélból van elkészítve, előnyösen 0,2 mm vastagsággal és 5 mm-es P profilperiódussal, valamint 2 mm-es H profilmagassággal, s egy lágy, elasztikus műanyagból lévő kitöltőmassza segítségével mindkét oldalán simává van téve.

A 16. ábra szerinti 1 betét, amely horony alakú keresztmetszeti profillal rendelkezik, például lehet a 2. ábrán bemutatott betét. A 17. ábrán látható 1 betét pedig, amelynek cikkcakk alakú profilkeresztmetszete van, például a 3. ábrán bemutatott betét lehet, azonban előnyösen a 10 átmenőlyukak, valamint a 3. ábrán lévő 13 lapos, sík tartományok nélkül.

Alapjában véve a 31 talpbélés minden olyan, a találmány szerinti betéttel elkészíthető, ahol a 8. és 9. ábra szerinti betét esetében a 16 bemélyedések is kitölthetők a 33 kitöltőmasszával, amelynek ütéselnyelő tulajdonsága is lehet.

Önmagától értetődik, hogy a kitöltőmassza lényegesen kisebb keménységű, mint a betét anyaga, például lágy-elasztikus, esetleg még ütéselnyelő tulajdonságú is lehet, ami által a találmány szerinti betét tulajdonságai a kitöltőmassza dacára is nagymértékben érvényesülnek. Ugyanez vonatkozik a műanyagra is, amellyel a találmány szerinti betétet ki lehet alakítani.

Claims (39)

1. Cipőtalpbetét, ahol

a) a betét legalább a láb teljes elülső részére kiterjed;

b) a betét egy darabból, kemény, rugalmas lemezanyagból, azonos vastagsággal van kiképezve;

c) a betét a cipőtalp keresztirányában van profilírozva és

HU 215 998 Β

d) a keresztprofilozás előnyösen a láb teljes elülső részére kiteljed, ahol

e) a rugalmas lemezanyag horony, rovátka, barázda, vájat, hullám, rece, borda, cikcakk vagy meander alakú vagy meanderszerű vagy trapéz alakú keresztprofilozással rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a keresztprofilozás (2) periodikusan ismétlődik. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

2. Az 1. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a periodikusan ismétlődő profilelemek kiemelkedéseinek (A) szélessége a bemélyedések (B) szélességével megegyezik. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a periodikusan ismétlődő profilelemek profilperiódusa (P) 3 mm-től 20 mm-ig teijed. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

4. A 3. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a profilperiódus (P) 6 mm és 16 mm értékek között helyezkedik el. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a profilperiódus (P) 8 mm és 13 mm közötti értékű. (Elsőbbsége: 1989. október25.)

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a kemény, rugalmas lemezanyag fém- és/vagy műanyag lemez, előnyösen acéllemez, különösen rugóacél lemez. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

7. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a kemény, rugózó lemezanyag vastagsága 0,1 mm és 1,5 mm között van. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

8. A 7. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a kemény, rugózó lemezanyag vastagsága 0,3 mm és 0,5 mm között van. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) előnyösen a cipőtalp teljes felületére kiteljed. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

10. A 9. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a keresztprofilozás (2) lényegében a teljes cipőtalpszakaszrakiterjed. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

11. Az 1 -10. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a keresztprofilozás (2) a teljes betétszélességre kiterjed. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

12. Az 1 -11. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) a boka környékén (6) a cipőtalp hosszirányában elhelyezkedő hosszprofilozással (8) van ellátva. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

13. Az 1 -12. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) a sarok környékén (7) a cipőtalp hosszirányában elhelyezkedő hosszprofilozással (8) van ellátva. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a keresztprofilozás (2) a profilozás irányában hullámosán, cakkosan, barázdásan, recésen vagy bordázottan van kiképezve, vagy egyéb, a profilozási iránnyal keresztben elhelyezkedő másodlagos profilozással (15) van ellátva. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a hosszprofilozás (8) a profilozás irányában hullámosán, cakkosan, barázdásan, recésen vagy bordázottan van kiképezve, vagy egyéb, a profilozási iránnyal keresztben elhelyezkedő másodlagos profilozással (15) van ellátva. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

16. Az 1 -15. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) egy meghatározott lábtartományban, vagy több meghatározott lábtartományban a lábnyomást a talajra átadó, a talaj felé forduló mélyedéssel van ellátva, éspedig előnyösen a nagylábujj, a lábboltozat és/vagy a sarok környezetében. (Elsőbbsége: 1989. május 12.)

17. Az 1 -16. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betéten (1) stoplik vagy szögek vannak oldhatatlanul rögzítve, vagy a betéten (1), illetve a betétben (1) lévő rögzítőelemek útján cserélhetően felerősítve. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

18. A 17. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a stoplik vagy szögek (12) talprészei (14, 25), vagy a rögzítőeszköz, előnyösen csavarmenetes betét (11) a betétben (1) lévő mélyedésekbe vannak erősítve, és ezen mélyedések oldalfalain támaszkodnak fel. (Elsőbbsége: 1989. május 12.)

19. A 18. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a talprészek (14, 25) a bemélyedések szomszédos oldalfalaihoz alakzáróan illeszkednek. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a talprészek (14, 25) a bemélyedések szomszédos oldalfalaira rögzítetten vannak felvive. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

21. A 18-20. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések, amelyekbe a stoplik vagy szögek (12) talprészei (14, 25), vagy a menetes betétek (11) vannak behelyezve, a keresztprofilozás (2) mélyedései. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

22. A 18-20. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések, amelyekbe a stoplik vagy szögek (12) talprészei (14, 25), vagy a menetes betétek (11) vannak behelyezve, a hosszprofilozás (8) mélyedései. (Elsőbbsége: 1989. április 7.)

23. Az 1 -22. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) átmenőnyílásokkal (4) van ellátva a műanyag részére, amelyek a betét (1) felületén vannak elosztva, előnyösen egy vagy több, a műanyag befröccsentésére szolgáló fröccsöntő csatornával, továbbá több kisebb átmenőnyílással is rendelkezik. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

24. Az 1 -23. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) szendvicslapanyagból áll, amely több, egymással szendvicsszerkezetté egyesített rétegből áll, melyek közül legalább egynek, legalább a láb elülső része (5) környezetében keresztprofilozása (2) van. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

25. A 24. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a szendvicslemez egy flexibilis, rugózó anyagból lévő réteggel, valamint egy profilos réteggel rendelkezik. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

26. Az 1 -25. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) talpbélésként (31) van kialakítva, ahol a profilozás üregei vagy közbenső terei (32) töltőanyaggal (33) vannak megtöltve. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

HU 215 998 Β

27. A 26. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a töltőanyaggal (33) ellátott betét (1) felső felülete (34) sík felület. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

28. A 26. vagy 27. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a töltőanyaggal (33) ellátott betét (1) alsó felülete (35) sík felület. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

29. A 26-28. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a töltőanyagként alkalmazott kitöltőmassza (33) vastagsága (R) egyenlő vagy nagyobb, mint a betét (1) magassága (H), úgyhogy nagyobb vastagság (R) esetén a talpbélés (31) mindkét oldalán a betéten (1) túlnyúló kitöltőmasszából (33) álló vékony réteg(X, Y) van. (Elsőbbsége: 1989. december 5.)

30. A 26-29. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) és a töltőanyagként szolgáló kitöltőmassza (33) egy egységgé szilárdan össze van kötve. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

31. A 30. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betét (1) és a kitöltőmassza (33) egymással össze vannak ragasztva vagy vulkanizálással össze vannak erősítve. (Elsőbbsége: 1989. december 5.)

32. A 30. vagy 31. igénypont szerinti betét, azzal jellemezve, hogy egy fémből álló betétként (1) van kiképezve és jobb tapadást biztosító alapozással van ellátva. (Elsőbbsége: 1989. december 5.)

33. A 26-32. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a töltőanyag műanyag és/vagy filc, vagy a töltőanyag műanyagot és/vagy filcet tartalmaz. (Elsőbbsége: 1989. december 5.)

34. A 26-33. igénypontok bármelyike szerinti betét, azzal jellemezve, hogy a betétből (1) és a kitöltőmasszából (33) képzett szendvicsanyag felső felületére (34) egy talpbetét (36) van felhelyezve. (Elsőbbsége: 1989. december 5.)

35. Cipőtalp, amely az 1-25. igénypontok szerinti betéttel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a betét (1) a cipőtalpba (18) rögzítetten van beépítve. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

36. A 35. igénypont szerinti cipőtalp, azzal jellemezve, hogy a betét (1) egyrészről egy külső talp (19) és másrészről egy belső talp (20), valamint egy lábágyazat (21) között van a cipőtalpba (18) beépítve. (Elsőbbsége: 1989. október 25.)

37. Cipőtalp, azzal jellemezve, hogy egy talpbélésként (31) a 26-34. igénypontok bármelyike szerint kiképzett betéttel rendelkezik. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

38. A 35-37. igénypontok bármelyike szerinti cipőtalp, azzal jellemezve, hogy a betét (1) egy műanyaggal van körülhabosítva, körülfröccsentve, körülöntve vagy más módon alakítva, vagy hogy egy műanyagba van bevulkanizálva, amely a cipőtalp vagy a kitöltőmassza legalább egy részét vagy az egész kitöltőmasszát alkotja. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)

39. Cipő, azzal jellemezve, hogy a 26-38. igénypontok bármelyike szerinti betéttel (1) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1988. december 13.)