A találmány tárgya berendezés, amely járművek parkolóházon belüli automatikus szállítására való, amelynek során a járművet a behajtóegységtől a parkolóhelyre, illetve a parkolóhelyről a kihajtóegységhez szállítja. Az ilyen berendezésnek a parkolóház különböző szintjei között fól-le mozgatható hordozókocsija van, amely második kocsival és harmadik kocsival van ellátva. A második és a harmadik kocsi a szállított jármű kerékpárjait felemelő és támasztó emelőtuskókkal van felszerelve, és ezek a kocsik a hordozókocsik parkolószinti mozgásirányára keresztirányban elmozdíthatóan, egymás után helyezkednek el.
Ilyen típusú járműszállító berendezések ismertek például az SE-459 110, SE-463 219 és az SE-465 585 számú svéd szabadalmi leírásokból. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a fenti megoldásokkal nem lehet megnyugtatóan megoldani azt a problémát, hogy a járműhordozó kocsikat a hordozókocsihoz képest mozgassuk, miközben a hordozókocsin vannak elrendezve ezek a kocsik, és ezeket a behajtóegységhez vagy a behajtóegységtől, illetve a kihajtóegységhez vagy a kihajtóegységtől olyan helyre kell mozgatni, amely a parkolóhellyel szemben helyezkedik el, vagy a parkolóhely be, illetve a parkolóhelyből kifelé kell ezekkel közlekedni. Az egyik ok, ami ezeket a nehézségeket kiváltja, az a távköz, amelyen a jármű és azzal együtt a járműhordozó kocsik mozgathatók, lényegében a hordozókocsi nyúlványával megegyező a járműmozgás irányában, és amely viszonylag hosszú a járműmozgató berendezés rendelkezésére álló térhez képest.
Az SE-463 219 számú szabadalmi leírás olyan további berendezést ír le, amelynél lineáris mozgás-áttételezést alkalmaznak, és ez két olyan rudat foglal magában, amelyek egymáshoz képest elmozdíthatok, és viszonylag bonyolult láncos mechanizmussal mozgathatók. Ez a mozgatószerkezet viszonylag kis térigényű, ha a rudak behúzott állapotban vannak.
A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített berendezés létrehozása járművek parkolóházon belüli automatikus szállításához, amellyel megoldható a járműhordozó kocsiknak a hordozókocsihoz képesti viszonylagos elmozdulása a parkolóhely irányába és onnan kifelé, anélkül, hogy ehhez bármiféle teleszkópos szerkezetet kellene alkalmazni, és anélkül, hogy viszonylag nagy térre lenne szükség a járműmozgató berendezés befogadásához.
A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett típusú járműmozgató berendezésnél a jelen találmány szerint azzal oldottuk meg, hogy legalább a kocsik egyike a kocsit a hordozókocsihoz képest elmozdítani képes hajtóegységgel és hajtott kerékkel van ellátva.
A találmány szerinti berendezés célszerű kiviteli alakjánál csak az egyik kocsi van felszerelve hajtóegységgel és hajtott kerékkel és a második és harmadik kocsi egymással változtatható hosszúságú kapcsolat révén van összekötve.
A második kocsi és/vagy a harmadik kocsi hajtóegysége lehet például szíjhajtás. Előnyösen a kocsik szíjhajtásként kialakított haj tóegységének hajtószíjai a hordozókocsira szerelt sínekkel, valamint a parkolóhelyek mindegyikén rögzített sínekkel csúszó kapcsolatban vannak, azaz a síneken elcsúsznak, továbbá a kocsik külső végein síntisztító kefék vannak elrendezve, amelyek a kocsik mozgatásakor a síneket lesöprik.
Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a kocsik hajtószíjai a belső oldalukon bordával vannak ellátva, s ezek a bordák a kocsik velük együttműködő kerekeinek hornyaiba nyúlnak.
A kocsik által mozgatott jármű parkolási helyzetének pontos érzékelésére a parkolóhelyeken helyzetérzékelők vannak elrendezve.
Előnyösen a hordozókocsi helyzetérzékelőkkel van ellátva, amelyek a hordozókocsin lévő kocsik és az azokon lévő jármű szállítási helyzetét érzékelik. A hordozókocsinak olyan vezérlőegysége is van célszerűen, amely a hordozókocsi elmozdítását csak akkor engedi, ha a rajta lévő kocsik a szállítási helyzetükben vannak.
A parkoló járművek biztonsága érdekében célszerű az olyan kivitel, amelynél a hordozókocsi és/vagy a rajta lévő kocsik legalább egyike a parkoló járművet a parkolóhelyen érzékelni képes érzékelőegységgel van ellátva. Ez az érzékelőegység lehet például Doppler-radar.
A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:
— az 1. ábraatalálmányszerintijárműmozgatóberendezés példakénti kiviteli alakjának vázlatos felülnézete;
— a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletét oldalnézetben mutatja;
— a 3. ábra az 1. ábra részletének viszonylag nagyobb léptékű képe, részben kitörve;
— a 4. ábrán a parkolóház egyik parkolószintjének részlete látható vízszintes metszetben.
Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjának vázlatos felülnézete látható, amely berendezés jármű parkolóházon belüli automatikus szállítására való. Ez a berendezés lényegében olyan típusú, mint amilyent a fentebb idézett svéd szabadalmi leírások ismertetnek. A berendezésnek 1 hordozókocsija és két további 2 és 3 kocsijai vannak, amelyekre helyenként mint második 2 kocsikra és harmadik 3 kocsira hivatkozunk. Az 1 hordozókocsin viszonylag elmozdíthatóan helyezkedik el a 2 és 3 kocsi.
Az 1 hordozókocsi vízszintesen a parkolóház különböző parkolószintjein síneken meneszthető, továbbá a szintek között emelőberendezésekkel, például liftekkel mozgatható. A 2 és 3 kocsik 4 és 5, illetve 6 és 7 emelőtuskókkal vannak felszerelve, ezek közül a párosával elhelyezkedő 4 és 5 emelőtuskók az 1. ábrán a 2 kocsinál behajtott állapotban, a 6 és 7 emelőtuskók viszont a 3 kocsinál kihajtott helyzetben láthatók. A 4, 5, 6,7 tüskök tehát a behajtott és kihajtott helyzeteik között elfordíthatok.
A 2. ábrán az 1. ábra szerinti berendezés 3 kocsija látható viszonylag nagyobb léptékű oldalnézetben. Itt a 7 emelőtuskók bal oldali egysége kihajtott helyzetben, a jobb oldali 7 emelőtuskó viszont behajtott helyzetben van. A 4, 5, 6, 7 emelőtuskókat párosával hagyományos mozgatószerkezetek mozgatják, ezek lehetnek pl. hidraulikus munkahengerek.
HU 214 351 Β
A 2. ábrán a 3 kocsi oldalnézeti képe látható részletesebben, itt jól kivehető, hogy szíjhajtással van felszerelve. Ennek a szíjhajtásnak 8 és 9 hajtószíjai vannak, amelyek szíjtárcsaként szereplő 10 és 11 kerekeken vannak átvetve, a 2. ábrán ezek közül csak a 10 és 11 kerekeken átvetett 9 hajtószíj látható. A 8 és 9 hajtószíjak készülhetnek például megerősített poliuretánból. A 10 kerék a jelen esetben külön nem ábrázolt hajtással van ellátva, például hidromotorral vagy villanymotorral van hajtva, amely a 3 kocsin van elrendezve. A hajtómotor tengelye a 10 kerékkel megfelelő hajtóművön keresztül van hajtókapcsolatban. Megjegyezzük, hogy adott esetben a párosával elrendezett 10 és 11 kerekek bármelyike ellátható egyedi hajtással is.
Visszatérve az 1. ábrára megemlítjük, hogy a második 2 kocsi hasonlóképpen 12 és 13 hajtószíjakkal van ellátva, amelyek azonban szabadon elforgatható 14 és 15 kerekeken vannak átvetve. A 3 kocsi 8 és 9 hajtószíjai, valamint a 2 kocsi 12 és 13 hajtószíjai 16 és 17 síneken csúsznak, amelyek az 1 hordozókocsi teljes hossza mentén végigémek. A 12 és 13, valamint a 8 és 9 hajtószíjak az ábrázolt kiviteli alak esetében hosszirányú 18 bordával vannak ellátva, amely a velük együttműködő 10, 11 vagy 14, 15 kerekek palástjában kialakított horonyba fekszik (3. ábra). Ezzel az elrendezéssel megakadályozzuk, hogy a 8, 9, illetve 12, 13 hajtószíj oldalirányban lecsússzék a vele együttműködő 10, 11, illetve 14, 15 kerékről. A 2 és 3 kocsik mindegyike el van látva 19 szíj feszítővel, amely a hajtószíj előfeszítéséről gondoskodik. A jelen esetben a 19 szíjfeszítő a legkülső nem hajtott 11 kerékkel működik együtt a 3 kocsin (2. ábra).
Amint arra fentebb már utaltunk, a második 2 kocsi ábrázolt példakénti kiviteli alakjánál a 14 és 15 kerekek nem hajtottak. Ehelyett a második 2 kocsi a harmadik 3 kocsihoz kapcsolódik, mégpedig változtatható hosszúságú fix kapcsolattal, nevezetesen a jelen esetben hidraulikus munkahenger révén, amelynek hengere a 2 kocsihoz, a 20 dugattyúrúdjának vége pedig a 3 kocsihoz van rögzítve.
Az 1 hordozókocsi a 2 és 3 kocsikon lévő járművel együtt a behajtóegységtől a parkolóház valamelyik szintjének üres parkolóhelyéhez közlekedik, illetve a parkolóhelytől a parkolóház kihajtóegységéhez. Ehhez az 1 hordozókocsi 21,22,23,24 kerekekkel van ellátva, amelyek közül legalább egy kerékpár külön nem ábrázolt hajtással van ellátva, amely az 1 hordozókocsin van rögzítve. A 21, 22, 23, 24 kerekek minden parkolási szinten 25 és 26 síneken gördülnek, ezek a 25 és 26 sínek a két sorban elrendezett 27 parkolóhelyekre keresztirányban helyezkednek el, amint az jól látható a 4. ábrán.
A találmány szerinti berendezés ismertetett példakénti kiviteli alakjával a jármű hasonlóképpen parkolható be, illetve ki, mint az SE-459 110 és az SE-465 585 sz. szabadalmi leírásban ismertetett megoldásoknál, éppen ezért a parkolási műveleteket ebben a vonatkozásban részletesebben itt nem ismertetjük. így tehát amikor a parkolóházban járművel parkolni kívánunk, ajárművel a vezető odaáll a parkolóház behajtóegységéhez, és elhagyja a behajtóegységet. Ezután a 2 és 3 kocsik az 1 hordozókocsiról a behajtóegységbe gördülnek, mégpedig úgy, hogy a 4, 5, 6, 7 emelőtuskók az egyik kocsin a j ármű mellső kerekeivel szemben helyezkednek el. Ilyenkor a 4, 5, 6,7 emelőtuskókat a befordított helyzetükből kifordítjuk, máj d megemeljük, és megtámasztjuk ezekkel a jármű mellső kerekeit. A második 2 kocsit ezután elmozdítjuk az 1 hordozókocsihoz képest, és a hidraulikus munkahenger működtetésével összekapcsoljuk a 2 és 3 kocsikat. Eközben az elmozdulás közben a kocsinak azokat az emelőtuskóit, amelyek a legközelebb vannak a j ármű mellső kerekeihez, kifelé fordítjuk, és az elmozdulást megszakítjuk, ha ezek az emelőtuskók kapcsolatba kerülnek a jármű hátsó kerekeivel. Ezután a behajtott emelőtuskókat kihajtjuk, úgyhogy azokkal a jármű hátsó kerekei megtámaszthatok és emelhetők legyenek a 2 kocsik révén. A 2 és 3 kocsikat ezután visszatérítjük az 1 hordozókocsira, amely azután a járművet a parkolóházban a kiválasztott 27 parkolóhelyhez szállítja. A berendezés valamennyi mozgatását automatikusan vezéreljük (a jelen esetben számítógép segítségével).
A 4. ábrán látható módon az 1 hordozókocsi megáll a parkolóház üres 27 parkolóhelye előtt, és a 2 és 3 kocsikat a 29 és 30 síneken menesztjük a 27 parkolóhelyre. Ezek a 29 és 30 sínek minden 27 parkolóhelyen megtalálhatók. A 2 és 3 kocsik kitolása a 3 hordozókocsi hajtóegységének működtetésével történik. A 27 parkolóhelyek mindegyike 28 helyzetérzékelőkkel van felszerelve a jelen esetben, amelyeknek az a feladatuk, hogy érzékeljék a 27 parkolóhelyen a jármű pontos parkolási helyzetét, amelyben az teljes egészében a 27 parkolóhelyen helyezkedik el, és a járműnek sem az eleje sem a vége nem nyúlik ki abból. Ezzel egyrészt megakadályozható, hogy az 1 hordozókocsi elmozduljon mindaddig, amíg a betárolt jármű nincs pontosan az előírt parkolási helyzetben, sőt ezzel elkerülhető az is, hogy a járművet túlságosan is betoljuk a 27 parkolóhelyre, és ezzel a jármű elejét megrongáljuk. A 28 helyzetérzékelők tehát érzékelik, hogy a betárolandó jármű pontosan az előírt parkolási helyen van-e. Ezek a 28 helyzetérzékelők lehetnek induktív érzékelők, amelyeket elrendezhetünk pl. a 2 kocsin, és ezek együttműködhetnek olyan mágnesekkel, amelyek a 27 parkolóhelyek 29 és 30 sínjein vannak elrendezve. Adott esetben természetesen a 28 helyzetérzékelők bármely más típusa is alkalmazható. Pl. alkalmazhatunk fotocellákat is arra, hogy érzékeljék a jármű helyzetét, vagy a jármű mozgatási irányában tekintve a mellső kocsi helyzetét.
Ha a parkolóház különböző hosszúságú 27 parkolóhelyekkel rendelkezik, amelyek különböző hosszúságú járművek befogadására alkalmasak, akkor célszerű a 27 parkolóhelyeket olyan detektorokkal felszerelni, amelyek érzékelik azt a helyzetet, amelyben a beparkolt vége áthalad a 27 parkolóhely bejárati vonalán. A 28 helyzetérzékelő jelére a 3 kocsi hajtása leáll, ilyenkor a 2 és 3 kocsik 4,5, illetve 6 és 7 emelőtuskói befordulnak, majd ezt követően a 2 és 3 kocsik az 1 hordozókocsira gördülnek, miközben a 4, 5, 6, 7 emelötuskóik befordított helyzetben vannak.
Annak érdekében, hogy a jármű ne károsodjék, amikor azt a 27 parkolóhelyre beparkolják vagy onnan kihozzák, a 28 helyzetérzékelők alkalmazása módot ad
HU 214 351 Β arra is, hogy a 3 kocsi mozgatásában nem léphetnek fel idővel eltérések, vagyis a 2 és 3 hordozókocsik viszonylagos helyzete idővel sem fog megváltozni. Ez a viszonylagos helyzet ugyanis nincs ilyenkor közvetlen összefüggésben a hajtott kerekek elfordulásával, például a szíj és a kerekek közötti csúszás miatt. Annak érdekében, hogy mindenkor biztosítsuk azt, hogy a 3 kocsi az 1 hordozókocsin mindig pontosan az előírt helyzetében legyen, célszerű lehet, ha hasonló helyzetérzékelőket alkalmazunk arra a célra, hogy ezek érzékeljék a 2 és 3 hordozókocsik viszonylagos helyzetét az 1 hordozókocsin különösen akkor, ha a 28 helyzetérzékelők közvetlenül a jármű helyzetét érzékelik és nem a 2 és 3 kocsik mellső részének helyzetét.
Megjegyezzük továbbá, hogy még akkor is, ha a 28 helyzetérzékelőkkel együttműködő egységek vannak elrendezve a mellső kocsin és a parkolóhelyen, szükséges lehet a 2 és 3 kocsit ellátni olyan szerkezetekkel, amellyel a 2 és 3 kocsik hajthatók az egyik vagy másik irányba attól függően, hogy a 27 parkolóhelyek az 1 hordozókocsi melyik oldalán helyezkednek el, és a 2 és 3 kocsin mozgatott járművet melyik parkolóhelyre akarjuk beparkolni. A 2 és 3 kocsik a jelen esetben a 31 kefékkel vannak ellátva a külső végeiken. Ezek a 31 kefék arra szolgálnak, hogy a kocsikon és a parkolóhelyeken lévő síneket letisztítsák a 8, 9, illetve 12 és 13 hajtószíjak előtt.
A találmány szerinti berendezés előnyös kiviteli alakjánál mind az 1 hordozókocsik, mind pedig a 2 és 3 kocsik is el vannak látva olyan érzékelőegységgel, amely érzékeli, hogy a megközelített parkolóhely üres-e. Ezzel könnyen elkerülhető, hogy a 2 és 3 kocsikon lévő járművet az elfoglalt parkolóhelyre próbálnánk meg beparkolni, hiszen az 1 hordozókocsik automatikus vezérlése ilyenkor leállítja az 1 hordozókocsi hajtását az elfoglalt 27 parkolóhely előtt. Ilyen parkolóhely foglaltságát érzékelő egységként alkalmazhatunk például Doppler-radart, amely elrendezhető például a 2 és 3 kocsikon.
A parkoló járműnek a 27 parkolóhelyből való kiemelése és a kihajtóegységhez való továbbítása értelemszerűen fordított sorrendben ugyanígy történik.
Végül hangsúlyozzuk, hogy az ábrázolt és a fentiekben bemutatott példakénti alak számos más változata is elképzelhető az igényelt oltalmi körön belül. Például a 2 kocsinál a 14 és 15 kerekek egy vagy több párja is ellátható külön hajtóegységgel, ilyen esetben a 2 és 3 kocsikat egymással összekötő hidraulikus munkahenger elhagyható. A 2 és 3 kocsik valamennyi 10, 11, 14, 15 kereke ellátható a hagyományos kerkékhajtások bármelyikével akár egyedileg, akár csoportosan, és ezzel az ábrázolt kivitelnél bemutatott szíjhajtás elhagyható. Továbbá a 2 és 3 kocsik 10, 11, 14, 15 kerekei lehetnek kétperemesek, ezzel megakadályozható a 12, 13 szíjak lecsúszása. Ilyen esetben értelemszerűen a 12 és 13 hajtószíjaknál a 18 borda és a 10, 11, 14, 15 kerekek ezzel együttműködő hornya elhagyható.