HU210594B - Conveyor system - Google Patents

Description

A találmány tárgya szállítórendszer, pontosabban olyan elrendezésű szállítórendszer, amely olyan anyag továbbító vonalban van elrendezve, ahol az egyes anyagokat, például munkadarabokat különböző feldolgozási vagy megmunkálási munkahelyekre vagy például ellenőrzésre vagy osztályozásra kell továbbítani.

Az ilyen fajtájú szállítórendszerek bizonyos típusai szállítóhevedert, pályán megvezetett kocsikat, vagy más egyéb, a munkadarabokat továbbító szállítószerkezetet tartalmaznak, amelynek segítségével például több munkahelyen át továbbítható a munkadarab, amelyet útközben különböző műveleteknek vetnek alá ezeken a munkahelyeken, miközben folyamatosan továbbhaladnak a szállítópályán. Az ilyen szállítópályákat elteqedten alkalmazzák a gépkocsigyártásban, valamint más egyéb, bonyolult munkadarabok összeszerelésénél vagy megmunkálásánál. Ez a megoldás azonban megköveteli, hogy az egyes műveleteket oly módon lehessen felosztani, hogy a munkadarabnak több-kevesebb időt kelljen az egyes munkahelyeken töltenie, mégpedig minden egyes munkahelyen, és a munkahelyeket a szállítás irányában egymást követő sorrendben lehessen elrendezni.

Egy másik fajtájú szállítórendszerben egy gerincvonalról oldalvonalak ágaznak le, amelyek a gerincvonalat az egyes munkahelyekkel kötik össze. Az ilyen fajtájú szállítórendszer jobban alkalmazható az egymástól eltérő műveleti feltételekhez, mint a korábban említett rendszer, mivel a munkadarabok a gerincvonalról az oldalvonalak segítségével az egyes munkahelyekre továbbíthatók és a munkadarabok itt annyi időt tölthetnek, amennyi szükséges az egyes műveletekhez, majd ezt követően visszaküldhetők a gerincvonalra a következő állomáshoz való továbbítás céljából. Amennyiben a gerincvonal gyűrű alakúan van kialakítva, akkor a megmunkálandó anyag több kört is megtehet, aminek következtében az egyes munkahelyeket nem kell meghatározott sorrendben egy vonal mentén elrendezni. Az ilyen fajtájú szállítórendszereket elterjedten használják a ruházati iparban konfekcionált termékek előállításához. A különböző fajtájú ruhadarabok előállításához szükséges egyes műveleteket, például az összeállítást, a díszítést, a gomblyukazást, a gombvarrást és vasalást oly módon megtervezni, hogy valamennyi művelet ugyanannyi időt vegyen igénybe. Az egyes gyártási sorozatok viszonylag rövidek, változik a készruha fajtája és mérete. Ezek a problémák, amelyek nagy valószínűséggel leküzdhetetlen akadályt jelentenek az elsőként vázolt fajtájú szállítórendszerek számára, könnyen leküzdhetők a második szállítórendszer alkalmazásával, amelyben az egyes munkadarabok a kívánt módon szelektíven továbbíthatók az egyes munkahelyekre, anélkül, hogy a munkahelyeket a gyártott sorozat megváltoztatásával párhuzamosan át kellene rendezni. Megfelelő választékú és szabványosnak tekinthető munkahelyek kialakításával elvégezhető a különböző ruhafajták előállításához szükséges valamennyi művelet, és ugyanazon a szállítórendszeren belül több különböző modell gyártható az anyagoknak a különböző munkahelyekhez való továbbítása révén.

A találmány szerinti szállítórendszer elsősorban a másodikként említett szállítórendszerekhez alkalmazható, mivel legelőnyösebb tulajdonságai ilyenfajta kialakítás esetén mutatkoznak meg. Természetesen nincs kizárva a találmány szerinti megoldás alkalmazásának az elsőként említett szállítópályával kombinálva.

Az US 3 592 141 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom leírása példát ad a másodikként említett szállítórendszerre. Ezen megoldásban végtelenített hurok alakú gerincvezetéket és több oldalvezetéket alkalmaznak. A munkadarabokat szállító kocsik kitérőkön és kereszteződéseken át a fővonalról a kívánt oldalágra kerülnek, és az oldalágon valamely munkahelyhez társított álló helyzetbe jutnak. A kocsi a munkahelytől az oldalágon át a gerincvonalra továbbítható a többi munkahelyen való elosztás céljából vagy pedig a végső munkahely elhagyása után a készre munkált munkadarab elhagyja a rendszert. Az itt ismertetett szállítórendszer valamennyi kocsija hozzá társított mechanizmus segítségével megcímezhető, amely címzéssel megjelölhető a kívánt elosztásnak megfelelő oldalág, majd a munkahelyen újra megcímezhető a kocsi. Ismeretesek további példák az itt említett szállítórendszerek olyan kiviteli alakjaira, amelyekben a címzést központi vezérlőegység végzi.

A fent említett szabadalom leírásában ismertetett rendszer és a korábban ismertetett további rendszerek esetében az oldalág, mint szállítószalag, rögzített sínnel van kialakítva, egy rögzített várakozási részen, ahol a munkadarabokat gyűjtik a további feldolgozáshoz. Ez az elrendezés tervezéskor természetesen a leggyakrabban előforduló körülmények figyelembevételével méretezhető, de a rendszer bárminemű megváltoztatása jelentős munkát igényel. Az egyes munkahelyek körülményeit átmenetileg megváltoztató körülmények, mint például egy berendezés cseréje, vagy például a művelet végzésének helyzetében eszközölt változás, vagy különböző fajtájú és különböző méretű munkadarabok feldolgozása a leggyakrabban nem kezelhető ezzel a szállítórendszerrel, és ezért a rendszert magát valamilyen módon meg kell változtatni, például módosítani kell az oldalági szállítórész hosszúságát. Ennek elkerülése csak jelentős mennyiségű munkával lehetséges, amely arra irányul, hogy a munkadarabot álló helyzetből a szállítórendszene lehessen tenni, annak érdekében, hogy a megfelelő helyzetbe kerüljön a vonatkozó munkahelyen.

A találmánnyal célunk a leírt hiányosságok kiküszöbölése. A kitűzött célt olyan szállítórendszer kialakításával értük el, amelynek munkadarabokat felső szinten továbbító első szállítószerkezete, a munkadarabokat a felső szint és az alsó szint között továbbító és az első szállítószerkezettől függetlenül működtethető második szállítószerkezete van, továbbá az alsóbb szinten állomások, például munkahelyek vannak elhelyezve, valamint a szállítószerkezetek találkozási pontjainál a munkadarabokat vagy ezek hordszerkezetét az elsőről a második szállítószerkezetre áthelyező első, továbbá a másodikról az elsőre áthelyező második közvetítőszerkezete van. A második szállítószerkezet

HU 210 594 B hosszúkás elemekből összeállított hajlékony hurkot, például láncot tartalmaz, amely a felső és az alsó szint között van elrendezve, és hozzá a munkadarabokat a szintek között továbbító feladószerkezet, például lánckerék csatlakozik, valamint az elemek kapcsolószemet tartalmaznak és a kapcsoló szemeken a szállított munkadarabot vagy ennek hordszerkezetét a feladószerkezetnél befogadó alakzat, előnyösen bemélyedés, valamint a munkadarabot vagy hordszerkezetét az alakzatban visszatartó retesz van elrendezve, továbbá a második szállító szerkezet annak az első szállító szerkezethez érkező reteszét kinyitó kioldóelemekkel van ellátva.

A műszaki problémát tehát a találmány szerint oly módon küszöböltük ki, hogy a szállítórendszer oldalága több, hosszúkás elemet, mint például láncot tartalmaz, amely egy felső és egy alsó szint között hurokként van elrendezve, amely felső szint megegyezik a főág szintjével, míg az alsó szint, az a szint, amelyen a munkahelyek vannak elrendezve. Az elemekhez feladószerkezet, például lánckerék van társítva, a munkadaraboknak a szintek közötti továbbításához, míg a munkahelyek közelében a munkadarabokat fogadó szerkezet van elrendezve, vagy ahol ez megfelelő, a munkadarabokat hordozó szerkezet a szállítórendszer főágáról és amennyiben a munkadarab már elkerült a munkahelyről, akkor ezeknek a továbbításához egy második szállítóeszköz, amely a munkadarabokat második szállítószerkezetre továbbítja, vagy egy további szállítórendszerre, olyan továbbító elrendezés segítségével, amely a munkadarabokat vagy azok hordozóit a szállítórendszerek között továbbítja.

A találmány szerinti szállítórendszer előnyös tulajdonságát jelenti az, hogy alkalmas különböző tárgyaknak a munkahelyek, mint állomások, közötti továbbítására és lehetővé teszi a munkadarabhoz, valamint az egyes állomásokon való helyzetéhez való rugalmas hozzáigazíthatóságát.

A találmány szerinti megoldást a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán mutatjuk be részletesebben. A rajzon:

az 1. ábra a találmány szerinti szállítórendszer tipikus elrendezését mutatja vázlatosan és felülnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti szállítórendszert oldalnézetben mutatja be, a 3. ábra a találmány szerinti szállítóberendezés lánckerekét mutatja, első munkahelyzetben, részben kitöréssel és részben keresztmetszetben, a 4. ábra a találmány szerinti szállítóberendezés lánckerekének második munkahelyzete részben kitöréssel, részben metszetben, az 5. ábra a találmány szerinti szállítóberendezés öszszekötőszeme látszati képben.

Az 1. ábrán vázlatosan bemutatott rendszernek 1 gerincvonala van, amelyen 2 fogadóállomás és kiadóállomás van elrendezve. Az 1 gerincvonal mentén 4 munkahelyek vannak kialakítva. Az 1 gerincvonal és a 4 munkahelyek között 5 oldalágak vannak elrendezve.

Ezek mindegyike első 6 közvetítő szerkezeten át az 1 gerincvonalhoz csatlakozik, és hurokszeruen a 4 munkahelyekhez van vezetve. Az 5 oldalágak az első 6 közvetítő szerkezeteket követő pontoknál elrendezett 7 közvetítő szerkezeteken át visszakapcsolódnak az 1 gerincvonalhoz.

Valamely munkadarabnak a 2 fogadóállomásról az 1 gerincvonalra való ráhelyezése után ez a munkadarab az első 6 közvetítő szerkezet vezérlésére alkalmas valamilyen címzőszerkezet segítségével a 4 munkahelyekhez téríthető. Minden egyes 5 oldalágon 8 váróhely alakítható ki a munkadarabok számára amely az esetek többségében a munkadarabok összegyűjtésére szolgál a 4 munkahely 9 állomáshoz való továbbítást megelőzően, A 9 állomáson történik meg feltételezhetően a munkadarab megmunkálása, majd ezt követően továbbhalad az 5 oldalágon az 1 gerincvonal irányába egy másik 4 munkahelyre való továbbítás céljából. Szükség esetén - amint azt az 1. ábra pont-vonallal szimbolikusan jelölt 10 szállítószerkezete mutatja végtelenített hurokként is kialakítható a szállítórendszer gerincvonala, és a munkadarab tetszőleges sorrendben továbbítható a különböző 4 munkahelyekhez, függetlenül attól, hogy ezek egymáshoz képesti sorrendje hogy van kialakítva, és szükség esetén lehetséges az, hogy a munkadarab többször körbemenjen a hurkon. Azután, hogy a rendszerben megtörtént valamennyi elvégzendő művelet végrehajtása, a munkadarab a rendszerből a 3 kiadóállomáson át kijuttatható.

Ez a fajta rendszer tehát rendszereknek azon kategóriájába tartozik, amelyet a bevezető részben másodszorra ismertettünk. Az elsőként ismertetett fajtájú rendszerek esetében a munkahelyek közvetlenül a gerincvonalon vannak elrendezve és olyan sorrendben kell lenniük egymáshoz viszonyítva, amint ezt az elvégzendő műveletek sorrendje megszabja.

Az 1. ábrán bemutatott rendszerek - amint ezt már említettük - gyakran nyernek alkalmazást a ruhaiparban konfekcionált ruházati termékek előállításánál. Az alábbi és részletesebb leírás ugyancsak a készruhák előállítására vonatkozik és egyes esetekben a munkadarabot is vázoltuk.

A 2. ábrán a találmány szerinti elrendezést oldalnézetben mutattuk be, ahol a találmány szerinti elrendezés az 1. ábrán bemutatott szállítórendszer 5 oldalágának részét képezi. Itt a gerincvonalnak 12 sín felel meg, amely végtelenített hurkot képezhet (lásd az 1. ábrát is). A12 sínen szíjjal vagy lánccal hajtókapcsolatban levő 13 menesztőelemek vannak elrendezve, amelyek 14 nyíl irányában haladnak előre. A 12 sínen az ábra alsó részén látható 15 hordszerkezetek tudnak elmozdulni. Ezek a 15 hordszerkezetek két-két 16 görgővel vannak ellátva, amelyeket a 12 sínen elmozdulni képes szűkület választ el egymástól. A 15 hordszerkezeten lefelé néző 17 villa van, amelyben 18 csipesz segítségével 19 munkadarab függeszthető fel. A 19 munkadarab jelen esetben az előállítandó ruhadarab valamely része. Mozgás közben a 13 menesztőelemek elmozdítják a 15 hordszerkezeteket a 12 sín mentén. Az 1. ábra szerinti 5 oldalág 2. ábrán részletesebben

HU 210 594 B bemutatott kiviteli alakja első 21 sínszakaszt foglal magában, amelyből a 2. ábrán csak a végső részt mutattuk be. Az oldalág továbbá 22 szállítóláncot tartalmaz, amely tulajdonképpen a találmány szerinti elrendezést alkotja. Az oldalág továbbá második 23 sínszakaszt tartalmaz, amelynek ugyancsak a végső részét ábrázoltuk. Az első 21 sínszakasz lefelé görbülve halad lefelé egy váltótól, amely kezdeti részét a gerincvonal 12 sínéhez kapcsolja, és lefelé haladva eléri a 2. ábrán bemutatott végső részét, amely egyúttal a szállítólánc belépési pontját képezi. A második 23 sínszakasz a 22 szállítólánccal szomszédos kilépési pontból tart a 12 sín átkapcsolópontja irányába. Ez a váltópont úgy van kialakítva, hogy a 12 sínen haladó 15 hordszerkezeteket attól függően továbbítsa az első 21 sínszakaszra, hogy miként van beállítva a 15 hordszerkezetek rendszer menti elosztását meghatározó címzőszerkezet. A címzőszerkezet például a 15 hordszerkezeteken elrendezett érzékelő vagy jelzőeszközöket jelenthet, de kialakítható egy központi vezérlőegységként, amely az egyes váltópontokat az egyes kocsik azonosítása alapján és előre meghatározott címzésminta szerint állítja be. Mind az olyan váltópontok, amelyek alkalmasak erre a célra, mind a hozzájuk társítható címzőszerkezetek korábbról ismert megoldások, amelyeket például a bevezetőben hivatkozott szabadalmi leírás is ismertet, és ezért itt most nem ismertetjük részletesebben.

A vázolt elrendezés működésének megértéséhez szükséges annak ismerete, hogy a 15 hordszerkezetek a

2. ábrán bemutatott elrendezést az első 21 sínszakaszon át érhetik el. Ennek végső szakasza ebből a célból 24 reteszelő szerkezettel van ellátva, amely előtt a 15 hordszerkezetek összegyűjthetők, majd a retesz kioldása révén egyenként továbbíthatók, ami által egy bizonyos tárolóelrendezés alakul ki. A 2. ábrán bemutatott kialakításnak megfelelően a 24 reteszelő szerkezet egyúttal egy újracímző szerkezetet is képez, amely például a 15 hordszerkezeteket hordozó 16 görgőkben elhelyezett mechanikus címzőszerkezettel együttműködik, és amely címzőszerkezet működteti a korábban hivatkozott és az említett szabadalmi leírásban ismertetett váltószerkezetet. Ez az elrendezés csupán egyetlen cím hordozására alkalmas, és ha elérte ezt a címet, újra kell címezni, megadva a legközelebbi célállomás címét. Az új címet a 24 reteszelő szerkezethez társított 25 billentyűzeten át kell beadni, és az újracímzést a 24 reteszelő szerkezet mechanikai eszközökkel elvégzi. Amennyiben központi vezérlőszerkezet végzi a címzést, avagy egy előre programozott címlistát alkalmazunk, akkor itt az állomáson nincs szükség újracímező berendezésre.

A második 23 sínszakasz előnyösen úgy van kialakítva, hogy a 22 szállítólánc felől tekintve lejtsen, és a 23 sínszakaszra való továbbítás után a 15 hordszerkezetek legördülnek rajta, és fokozatosan a 12 sínre kerülnek, ahol a 13 menesztőelemek egyike hozzákapcsolódik a 15 hordszerkezethez és továbbítja azt. Ezt az elrendezést részletesebben ismerteti a korábban hivatkozott szabadalmi leírás.

A 22 szállítólánc láncból képzett 28 hurkot tartalmaz, amely 29 és 30 lánckerekeken van átvetve. A hajtás irányát 31 nyíl jelzi. A láncból képzett 28 hurok a 30 lánckerékről 32 csúszka mentén fut, amely bizonyos mértékig megfeszíti a 28 hurkot. A 29 lánckerék szolgál hajtókerékként és 33 tengelyhez kapcsolódik, amely 34 dobozban elhelyezett hajtószerkezetből nyúlik ki. A hajtószerkezet úgy van elrendezve, hogy a 29 lánckereket meghatározott számú lépésben hajtsa, amely szám 36 vezérlőszekrény 35 állítógombja segítségével beállítható. A lépésenkénti hajtás megvalósítható egy önmagában ismert, szabályozható léptetőmotorral, avagy amint azt a jelen esetben is alkalmaztuk, egy olyan motor segítségével, amelynek működési periódusait 37 fényérzékelő vezérli, amely egy fénysugár segítségével érzékeli, hogy hány láncszem haladt el mellette.

A 29 lánckerék felől a 30 lánckerék irányában a láncból képzett 28 hurok szabadon függő ívben helyezkedik el. A 30 lánckereket 40 burkolat fedi le, amelynek az alja azonban nyitott. A 40 burkolat alsó 41 széle a 22 szállítólánc belépési helyénél olyan alakú görbülettel van kialakítva, amely a 40 burkolat kerülete irányában halad, és amely burkolat együttműködik a 15 hordszerkezet 16 görgőjével.

A 28 hurkot alkotó láncot részletesebben a 3. és 4. ábrára való hivatkozással ismertetjük. Ezek az ábrák a 22 szállítólánc egy szakaszát mutatják kitöréssel és részleges metszetben együtt a 22 szállítólánchoz kapcsolódó 43 lánckerékkel, amelynek kialakítása ugyanolyan, mint a 2. ábrán bemutatott 29 és 30 lánckerekeké. A bemutatott kiviteli alaknál a 22 szállítólánc kétféle fajtájú láncszemet, nevezetesen kapcsoló 44 szemet és összekötő 45 szemet tartalmaz. A szemeket egymáshoz a kapcsoló 44 szemek rögzítik, amelyek két pár csapszeggel vannak ellátva. Mindegyik pár két, egymással koaxiálisán elrendezett csapszeget tartalmaz, amelyek az összekötő 45 szem egy-egy oldalán vannak elrendezve. Az összekötő 45 szem falában ennek megfelelő 47 nyílások vannak kialakítva. Az összekötő 45 szem fala öleli körül a kapcsoló 44 szemet. Az összekötő 45 szemek ténylegesen U-alakú keresztmetszettel vannak kialakítva, legalábbis a 47 nyílások közelében lévő végeknél. Az Összekötő 45 szem két fallal rendelkezik, amelynek kialakítása a 3. ábrán látható, és amely két falat az összekötő 45 szem belső szélénél lévő és szalag alakú 48 nyúlvány tartja össze. Az összekötő 45 szem szilárdságának és merevségének növelése érdekében a falakat más pontokon is össze lehet erősíteni, azonban ezeket az összeerősítési helyeket úgy kell elrendezni, hogy ne ütközzenek a kapcsoló 44 szemmel és lehetőség szerint a 47 nyílások közötti területre essenek. A szemek előnyösen merev műanyagból készülnek, és ennélfogva egyszerűen egymáshoz erősíthetők oly módon, hogy a kapcsoló 44 szem oldalán kialakított viszonylag rövid 46 csapszegeken átcsúsztatva egymásba pattinthatok, miközben a falak rugalmasan szétnyílnak, majd a 46 csapszegek belepattannak a 47 nyílásokba. A szemek szétválasztása a falak kitágítása révén történik, mikor is kitágított állapotban átcsúsznak a 46 csapszegek felett.

HU 210 594 B

A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében az összekötő 45 szem egyetlen darabból van kialakítva. A szállításra szolgáló kapcsoló 44 szem két 49 falból kialakított fő részt tartalmaz, amely lényegében véve azonos szerkezetű, mint az összekötő 45 szem, azzal az eltéréssel, hogy a 49 falakat a kapcsoló 44 szem középső részénél lévő görbe vonal mentén kialakított 50 keret kapcsolja össze. Az 50 keret 51 nyílással van ellátva. A kapcsoló 44 szem külső szélétől kiinduló U-alakú 52 alakzat van a 49 falakon. Ebbe az 52 alakzatba 54 reteszkarhoz társított 53 retesz nyúlik bele, amelyik két, egymással szembenfekvő 55 csap segítségével elfordíthatóan van rögzítve a 49 falakban. A kétkarú emelőként kialakított 54 reteszkar 53 retesszel ellentétes oldalán 57 működtető nyelv van elrendezve, amely hosszában fekszik a két 49 fal által körülzárt térben. Az 57 működtető nyelv ennek a térnek mintegy egyharmad magasságát tölti ki. Az 57 működtető nyelv továbbá az 51 nyíláson át belenyúlik az 50 keretbe.

A hordozó kapcsoló 44 szem görbült alakú 50 kerete a 43 lánckerékhez kapcsolódó fogazott felületet alkot. A kapcsolódás a 62 tengelynyílással ellátott 61 agyrészből kinyúló 60 fogakkal valósul meg. A 60 fogak a csúcsukhoz közel eső területen elvékonyított 63 résszel vannak kialakítva, amelynek vastagsága körülbelül a fogvastagság fele, míg a 43 lánckerék egyébként lényegében egyforma vastagságú.

A 3. ábrán bemutatott 43 lánckérék forgása közben az elvékonyított 63 részek elférnek az 54 reteszkar 57 működtető nyelve mentén és így hordozó kapcsoló 44 szem 50 keretével kapcsolódó 60 fogak nem hozzák működésbe a karként kialakított 54 reteszkart, ami azt jelenti, hogy az 53 retesz a rugóval társított 54 reteszkar hatására a 3. ábrán bemutatott reteszelt helyzetben marad.

Másrészt azonban ha a 43 lánckerék a 4. ábrán bemutatott helyzetbe van fordítva, akkor a 60 fog csúcsának megmaradó vastagsága a 49 falak közötti térnek ugyanarra az oldalára kerül, mint az 57 működtető nyelv, amely a 60 foggal való kapcsolódás hatására befelé kényszerül, és így a karként kialakított teljes 54 reteszkar elfordul és az 53 retesz kimozdul az 52 alakzatból. így tehát ha a szerelés során a 43 lánckereket olyan helyzetben helyezik el, hogy az elsőként említett irányban álljon, akkor 60 fogai egyúttal 42 kioldóelemeket képeznek és a 22 szállítólánc a 43 lánckeréken való átfordulása közben a reteszelő hatás nem érvényesül. Másrészt viszont ha a 43 lánckerék ellenkező irányban van felhelyezve, a reteszelő hatás megmarad minden egyes láncszem esetében, mindazon ideig is, amíg teljes kapcsolódásban vannak a 43 lánckerékkel.

A hordozó kapcsoló 44 szemben kialakított bevágás jellegű 52 alakzatok oly módon vannak megvalósítva, hogy körülfogják a 15 hordszerkezet két 16 görgője közötti levékonyított részt (lásd 2. ábra). Ha ez a levékonyított rész behatol az 52 alakzatba és az 53 retesz a

3. ábrának megfelelő reteszelő helyzetben van, akkor a 15 hordszerkezet rögzítődik. Ha azonban az 53 retesz ki van térítve, amint ezt a 4. ábra mutatja, akkor a 15 hordszerkezet kiszabadulhat az 52 alakzatból. Annak érdekében, hogy a 15 hordszerkezetek fent említett elkeskenyített része az 53 retesz belső részéhez kerülhessen, az 52 alakzat bejáró részénél 64 ferde él van kialakítva, amely az ide szorított, elkeskenyített részt az 53 retesz mögé vezeti. Ez az elrendezés olyan reteszelő működést fejt ki, amelynek segítségével a 15 hordszerkezet rögzíthető a hordozó kapcsoló 44 szemben, anélkül, hogy az elkeskenyített résznek az 52 alakzatba való bevezetésen kívül más egyéb műveletre is szüksége lenne. A 15 hordszerkezet kiengedéséhez arra van szükség, hogy az 54 reteszkar rugózó hatása ellenében az 53 retesz kinyíljon, ami elérhető a 43 lánckerék megfelelő helyzetben való szerelésével. Tekintet nélkül a szerelési helyzetre, a 43 lánckerék hajtókerékként rögzíthető a hajtótengelyhez, vagy szabadon elfordíthatóan, szabadon futó kerékként szerelhető.

Az 5. ábra a közbülső összekötő 45 szem módosított kiviteli változatát mutatja. Ez a változat a korábban ismertetett kiviteli alaktól annyiban különbözik, hogy a 47 nyílások közötti középső részen 66 csukló van elrendezve, amely lehetővé teszi, hogy az összekötő 45 szem elhajoljon a 47 nyílásokat összekötő vonalra merőleges forgástengely mentén. Amennyiben a 22 szállítólánc az 5. ábrán bemutatott fajtájú összekötő 45 szemeket tartalmaz, akkor nem csupán a 22 szállítólánc síkjában lesz hajlékony, amint azt egyébként a 49 falaknak a 46 csapszegek körül való elfordíthatósága tesz lehetővé, hanem a 66 csukló alkalmazásának köszönhetően ezen síkra merőlegesen is hajlíthatóvá válik. A 22 szállítóláncnak ezen utóbbi fajtájú hajlíthatóságának mértéke attól függ, hogy egy meghatározott szakaszon belül hány darab 66 csuklóval ellátott 45 szem van beiktatva. A legnagyobb hajlíthatóságot természetesen az a megoldás kínálja, amikor valamennyi összekötő 45 szem 66 csuklóval van ellátva, de lehetséges például csupán minden második összekötő 45 szem ilyen hajlékony módon való kialakítása. Megjegyzendő, hogy a 22 szállítólánc alkatrészei előnyösen viszonylag vékony anyagból készíthetők, és így az alkatrészek saját rugalmassággal is rendelkeznek, de ezen kívül még bizonyos játék is van a 46 csapszegre vonatkoztatva, és ezek a körülmények bizonyos mértékű oldalirányú hajlíthatóságot kölcsönöznek á 22 szállítóláncnak, még akkor is, ha az összekötő 45 szemek nincsenek hajlíthatóra kialakítva.

Amint azt korábban említettük, a 15 hordszerkezetek címzőszerkezettel láthatók el és ebből kiindulva lehetővé válik, hogy az 1 gerincvonal 12 sínéről valamelyik 5 oldalágra térítsük el a vonatkozó első 6 közvetítő szerkezet által képzett váltó működtetése révén. Ennek során előfordulhat az a helyzet, amelynek során a 15 hordszerkezet megérkezik a 8 váróhelyre, a 21 sínszakaszon át a 24 reteszelő szerkezethez. Mivel a bemutatott példakénti kiviteli alak során abból indultunk ki, hogy ez elsősorban készruházati termékek előállítására szolgál, ezért a 2. ábrán bemutatott módon a 15 hordszerkezetek valamely ruhadarab 19 munkadarabját vagy egy kész ruhadarabot továbbítanak a befejező műveletekhez. Mikor sor kerül a 19 munkadarab

HU 210 594 B megmunkálására, a 24 reteszelő szerkezetet kioldják és a 15 hordszerkezet a 21 sínszakasz mentén előrehalad, és a 22 szállítólánchoz érkezik és hozzáütközik a 29 lánckerékhez, amely az első 21 sínszakasz végénél van elrendezve. Ugyanaz az utasításjel, amely kioldja a 24 reteszelő szerkezetet, ugyanakkor vagy röviddel előtte indítójelet küld a 34 dobozban elrendezett hajtómotor számára és ezzel utasítást ad, hogy a motor a 28 hurkot 35 állítógombbal beállított értékkel továbbítsa. Amikor az első hordozó kapcsoló 44 szem a rajta levő 52 alakzattal elmozdul a 21 sínszakasz vége mellett, a 15 hordszerkezet begördül a kivágásként kialakított 52 alakzatba, miközben az 53 retesz oldalirányban elmozdul, és a 15 hordszerkezet függesztett helyzetben rögzül a 22 szállítóláncban. A 22 szállítólánc további elmozdulása a 15 hordszerkezetet lefelé továbbítja. A 2. ábrán bemutatott elrendezésben a hajtómotor olyan távolságnyira mozdítja el a 22 szállítóláncot, hogy az elmozdulás befejezése után a 15 hordszerkezet a 2. ábrán bemutatott legalsó helyzetben legyen. Ezen kiviteli alaknál ez a helyzet úgy van meghatározva, hogy ez legyen a legkedvezőbb munkahelyzet a 19 munkadarab feldolgozásához.

Nem szükségszerű, de általános elvnek tekinthető, hogy a 19 munkadarab megmunkálás közben rögzítve maradhat a 15 hordszerkezetben. A 22 szállítólánc valójában egy jelentős szakaszának szabad felfüggesztése következtében bizonyos mértékű mozgékonyságot kölcsönöz a 15 hordszerkezetnek minden irányban, amely mozgékonyság oldalirányban (a 2. ábrát tekintve a pápá síkjára merőlegesen) tovább növelhető a közbülső összekötő 45 szemeknek az 5. ábra szerint való kialakításával. Ennek érdekében egy megfelelő módon rögzített 19 munkadarab a legtöbb esetben úgy bevezethető a műveletet végző gépbe, hogy közben rögzítve maradhat a 15 hordszerkezetben. Az oldalirányú mozgás bizonyos esetekben elkerülhető oly módon, hogy a 19 munkadarabot közvetlenül a munkavégzési helyzetbe süllyesztjük le, mikor is a 22 szállítólánc lényegében függőlegesen mozog lefelé a 29 lánckerék felől. Más esetekben az elvégzendő művelet megtekintéssel való ellenőrzés vagy valamilyen tárgynak a 19 munkadarabhoz való kézi rögzítése lehet. Ilyen esetekben a 19 munkadarab lelógatható és a művelet ebben a helyzetben elvégezhető, esetleg a 19 munkadarab megérintése nélkül.

Amennyiben a 19 munkadarabon végzendő művelet befejeződött, egy újabb utasítás hatására a 29 lánckerék elfordul és a 15 hordszerkezet a 22 szállítólánc mentén legalsó helyzetéből felfelé mozdul, amíg el nem éri a 30 lánckereket és a 40 burkolatot. Miközben a 29 lánckerék a 3. ábrán bemutatott helyzetbe fordul, és a korábban ismertetett módon megtörténik a következő 15 hordszerkezet rögzítése, addig a 30 lánckerék a

4. ábrán bemutatott módon elfordul, aminek hatására a kocsit tartó kapcsoló 44 szem összekapcsolódik a 30 lánckerékkel és az 53 retesz visszahúzódva elengedi a 15 hordszerkezetet. Ennek hatására a második 23 sínszakasszal egy vonalba kerülő 15 hordszerkezet kigördül az 52 alakzatból. A 40 burkolat görbült 41 széle biztonságosan végrehajtja ezt az ürítést, mivel a görbület együttműködve a felfelé mozgó 15 hordszerkezettel, az utóbbit a második 23 sínszakasz irányába készteti. A 30 lánckereket a 22 szállítóláncnak az a szakasza működteti, amely a 30 lánckeréktől a hajtott 29 lánckerékig terjed. Az állandó hajtókapcsolat fenntartása érdekében a 22 szállítólánc ezen szakasza a 31 nyíl irányában kényszerpálya mentén halad, amely kényszerpálya görbületét 32 csúszka határozza meg.

Amint azt a bevezető szakaszban említettük, a találmány révén elérendő leglényegesebb cél munkadaraboknak vagy hasonló tárgyaknak egy munkavégzési pontra való szállítása oly módon, hogy a művelet végzéséhez szükséges további mozgatások a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetők legyenek, de mindenféleképpen meg legyen könnyítve ez a mozgatás. Ezt a kitűzött célt a találmány olyan eszközök megvalósításával segíti elő, amelyek egyszerűen hozzáigazíthatók különböző fajtájú szállítási feladatokhoz, tekintettel a szállítandó tárgy jellegére, és az elvégzendő művelet fajtájára, valamint a szállítási távközökre és más egyéb körülményekre. A találmány szerinti megoldás járulékos előnye, hogy az alkalmazott eszközök nagyon egyszerűek és sokoldalúak és ezért csökkentett választékú szabványos elemek alkalmazásával olyan rugalmas rendszer építhető fel, amely többféle célra alkalmas és célmegoldások létrehozása nélkül alkalmas különböző tényezők kielégítésére. Azok az elemek, amelyek ezt az előnyös elrendezést lehetővé teszik, lényegében Véve a következők:

1. Az a körülmény, hogy legalább a műveletvégzés pontjának környezetében a szállításra lánc szolgál, azt jelenti, hogy a szállítási nyomvonal egyszerű módon megváltoztatható, a láncnak egyszerű eszközökkel, például az eltérítés jellemző pontjain elrendezett lánckerekek segítségével való eltérítése útján, valamint az előírt nyomvonalat követő egyszerű sínek létesítésével (v. ö. a 2. ábra szerinti 32 csúszkával és a 3. ábra szerinti 48 nyúlvánnyal, amely például jól meghatározott vezetésre használható egy C alakú profílelemmel együttműködve).

2. Az a körülmény, hogy a lánc szabadon lógva felfüggeszthető, lehetővé teszi a láncot vezető különböző szerkezeti elemek elhagyását.

3. A lánc szabadon felfüggesztett szakasza nagymértékű rugalmasságot kölcsönöz, aminek következtében a szállított tárgy viszonylag szabadon mozgatható, és úgy vezethető az elvégzendő művelet helyéhez, hogy nem kell leválasztani a szállítást végző lánctól (különösen a láncnak két irányban elhajlítható kialakítása révén, amint azt az 5. ábra mutatja, mikor is a lánc hajlékonysága tovább növelhető).

4. További előnyt jelent az a körülmény, hogy a lánc szétkapcsolható, a láncba helyezhetők be, vagy kivehetők, aminek révén a szabadon függő szakasz hosszabbítható, rövidíthető, vagy más egyéb módosítások eszközölhetők a lánc útvonalának kívánt megváltoztatása érdekében.

5. A láncnak az a tulajdonsága, hogy alkalmas szállítandó tárgyak vagy ezek hordozóinak megragadására

HU 210 594 B és elengedésére, azt jelenti, hogy a lánc összekötő elemként alkalmazható más szállítórendszerekhez, például sínes szállítóberendezésekhez, valamint a lánc egyúttal felhasználható a szállítandó tárgyak összegyűjtésére és átmeneti tárolására vagy hasonlóképpen a szállítandó tárgyaknak átmeneti tárolóhelyen való lerakására.

6. A szállítandó tárgyak elosztása egyszerűen megvalósítható, illetve vezérelhető olyan eszközök alkalmazásával, amelyek a szállítandó tárgyat rögzítő elemeket kioldják (összhangban a 3. ábrán és 4. ábrán bemutatott megoldással, ahol ez a kioldószerkezet lánckerék segítségével van megvalósítva, amely egyúttal hajtókerékként vagy szabadon futó kerékként alkalmazható és felhasználható az említett elosztásra szerelési helyzetétől függően).

7. A lánc felhasználható mind vízszintes, mind függőleges irányú szállításra és két sík mentén meghajlítható (amennyiben az 5. ábra szerinti kapocsnak megfelelő szemekkel van ellátva).

8. A függőleges irányú szállítási képesség kihasználható különböző szintek közötti szállításra, továbbá lehetőséget ad átmeneti tárolórészek kialakítására a műveletvégzés helye fölött, ahonnét a tárgy a lánc segítségével lesüllyeszthető az elvégzendő művelet végrehajtásának helyéhez.

A fent felsorolt előnyös tulajdonságok és lehetőségek elérhetők a példaként ismertetett és rajzon bemutatott kiviteli alakok segítségével. A találmány azonban nem korlátozódik ezen kiviteli alakokra és a találmány alapján különböző kiviteli alakok hozhatók létre. így például a találmány szerinti berendezés ellátható olyan szorítószerkezettel, amely a szállítandó tárgyat közvetlenül rögzíti, külön hordozó elem, például kocsi alkalmazása nélkül. Amennyiben a megfogásra külön hordozó szolgál, ezek igen sokféle formában elkészíthetők, függetlenül az ábrázolt kocsitól, amely kifejezetten készruha készítéshez szükséges anyagok tartására szolgál. Attól függően, hogy milyen jellegű az a tárgy, amelyet szállítani kell, ez a hordszerkezet kialakítható oly módon, hogy alkalmas legyen a szállítandó tárgyak tartására és elengedésére.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szállítórendszer, amelynek munkadarabokat felső szinten továbbító első szállítószerkezete, a munkadarabokat a felső szint és alsó szint között továbbító és az első szállítószerkezettől függetlenül működtethető második szállítószerkezete van, továbbá az alsó szinten állomások vannak, valamint a szállítószerkezetek találkozási pontjainál a munkadarabokat vagy ezek hordszerkezetét az elsőről a második szállítószerkezetre áthelyező első, továbbá a másodikról az elsőre áthelyező második közvetítőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy a második szállítószerkezet (20) hosszúkás elemekből összeállított hajlékony hurok (28), amely a felső és az alsó szint között van elrendezve, és hozzá a munkadarabokat (19) a szintek között továbbító feladószerkezet csatlakozik, valamint az elemek kapcsoló szemet (44) tartalmaznak és a kapcsoló szemeken (44) a szállított munkadarabot (19) vagy ennek hordszerkezetét (15) a feladószerkezetnél befogadó alakzat (52), előnyösen bemélyedés, valamint a munkadarabot (19) vagy hordszerkezetét (15) az alakzatban (52) visszatartó retesz (53) van elrendezve, továbbá a második szállítószerkezet (20) annak az első szállítószerkezethez (10) érkező elemének reteszét (53) kinyitó kioldóelemekkel (42) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló szem (44) az alakzatba (52) nyomott munkadarabot (19) vagy hordszerkezetet (15) önműködően befogadó és visszatartó reteszt (53) tartalmaz, amelyhez a reteszt (53) kioldóelem (42) által kifejtett külsó nyomóerő hatására kioldó reteszkarral (54) van társítva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első szállítószerkezet (10) sínt (12), a munkadarabokat (19) hordozó hordszerkezeteket (15), a hordszerkezeteket (15) a sín (12) mentén elmozgató és hajtóeszközhöz társított menesztőelemeket (13) tartalmaz, a második szállítószerkezet (20) elemekből hurokká összekapcsolt szállítóláncként (22) van kialakítva, továbbá az első közvetítő szerkezet (6) meghatározott hordszerkezeteket (15) címzéstől függően sínszakaszra (21) továbbító fogaskerékként van kialakítva, amely sínszakasz (21) a szállítólánchoz (22) kapcsolódik, valamint a második közvetítő szerkezet (7) a szállítólánc (22) kioldóelemei (42) és ay első szállítószerkezet (10) sínje (12) közötti, és a hordszerkezeteket (15) a sínre (12) visszatérítő sínszakaszként (23) van kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kioldóelemek (42) lánckeréken (43) vannak elrendezve, az alakzat (52) a kapcsoló szemen (44) kialakított bevágás, továbbá a reteszkaron (54) legalább egy, az alakzatba (52) benyúló retesz (53) van, valamint a reteszkar (54) a lánckerék (43) kapcsolódó fogának (60) nyomása hatására elforduló, elforduláskor a reteszt (53) az alakzatból (52) kimozdító kétkarú emelőként van kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lánckerék (43) tengelyirányban aszimmetrikus és a fogainak (60) egyik oldalán a reteszt (53) elfordító reteszkarral (54) együttműködő rész (63) van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második szállítószerkezet (20) szabadon függő hurokban (28) van, elrendezve és a munkahely (4) felé továbbított munkadarabok (19) a hurok (28) hajlékonysága által meghatározott tartományban szabadon elmozgathatóan vannak rögzítve a hurok (28) alsó részéhez.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hurkot (28) egymáshoz képest hosszirányú síkban elfordítható szemekből (44, 45) képzett szállítólánc (22) alkotja, és a szemek (44, 45) legalább egy része a hosszirányú síkra merőleges síkban elfordítható és a szállítólánc (22) két egymásra merőleges irányban hajlítható.