HU204177B - Method and preparation for preserving the quality of hay by bactericidal treatment - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és készítmény a széüa minőségének a megőrzésére.

Évente mintegy 150 millró tonna szénát takarítanak be az Amerikai Egyesült Államokban. A termelési veszteségek talán nagyobbak, mint bármely más termény esetében. Ezek a veszteségek a lucerna kedvezőtlen fejlettségi fokából, az eső okozta károsodásból, a betakarítási és a tárolási veszteségekből adódnak. A veszteségek általában 20 és 40% közöttiek és kedvezőtlen időjárási körülmények esetén elérhetik a 70%-ot is. Ezeket a veszteségeket a növények lélegzésének folytatódása, a levelek mechanikai hatások következtében fellépő pergése és eső okozta kilúgozódása eredményezi. A szokásosnál magasabb nedvességtartalom mellett (25-30%) történő szénabálázás a minimálisra csökkenti a kilúgozódás és a mechanikai eredetű levélpergés veszélyét, ugyanakkor a 20% nedvességtartalom felett való bálázás erősen növeli az oxidáció és a penészedés okozta károsodás kockázatát

A tápanyagveszteségek legjelentősebb, de befolyásolható tényezői a tárolási veszteségek. Épületen belül tárolt 20% alatti nedvességtaríalmú széna szokásos szárazanyag vesztesége 5 és 10% között van. A magasabb nedvességtartalom az aerob oxidatív mikroorganizmusok aktivitásának fokozódását eredményezi, amely hőfejlődést idéz elő. A túlzott hőképződés a szén-dioxid és víz képződésével járó lélegzés következtében szárazanyag veszteséget okoz. A hőfejlődés nem enzimetikns bamulási reakció következtében tápanyagveszteségetis okoz. A keletkezett hőmennyisége a széna nedvességtartalmától, a környezeti hőmérséklettől, a jelen lévő mikrobapopulációktól és a bálák méretétől, illetve tömörségétől függ.

A nagy hőkárosodás csökkenti a fehérje feltáihatóságát és a rendelkezésre álló energiát A fehérje hőkárosodásának méréséhez megállapítjuk a rostok fehérjetartalmát, mint savdetergens rost-nitrogént (ADIN vagy ADF-N). Rendes körülmények között az összes nitrogéntartalom kevesebb mint 7%-ának kell a rostban lennie. Amikor ez az érték eléri a 15%-ot, erős hőkárosodás lépett fel.

A tárolás során fellépő penészedés szintén jelentős veszteséget okozhat A penészgombáknak csak körülbelül 5%-a termel mikotoxinokat, károsan hathatnak viszont a takarmány ízletességére és a takarmányozásra. A penészes széna állatokkal történő etetése jelentősen kevesebb szárazanyagbevitelt eredményez, csökkenti a tömeggyarapodást és a takarmányhasznosítást Ezek a veszteségek a nem penészes 1 kontrolihoz viszonyítva a 25%-otis elérhetik.

A tárolt széna természetes alkalmazkodó epifítát tartalmaz. Ezek az epifiták a széna minőségét tekintve lehetnek hasznosak vagy károsak és versengenek egymás közt a tárolt szénában az ökológiai túlsúly elérésé- ‘ ért Az ilyen epifiták baktériumok vagy gombák lehetnek. Gyakori bakteriális károsító szervezetek a Sporosarcina és Bacillus nemhez tartozó szervezetek. Károsító gombák általában az Aspergillus, Penicillium és Mucor nemhez tartozók. £

A mezőgazdasági terményeket károsító epifiták osztódásos szaporodása különféle módokon korlátozható. Egyszerű módszer a mezőgazdasági terménynek a tárolás idején penészgombagátló anyaggal, mint például propionsavval, történő bepeimetezése. Az eljárás fő hátránya, hogy a mezőgazdasági anyag megfelelő kezeléséhez szükséges sav nagy mennyisége miatt költséges. Emellett a savak és így a propionsav természetéből adódóan, azok mérgező és korrozív hatása miatt a ) kezelőszemélyzet védelme érdekében speciális kezelési technikát kell alkalmazni. Azonkívül a savval érintkező valamennyi berendezést alaposan átkeli tisztítani azok korróziós károsodásának elkerülése céljából. Egy másik kezelésre vonatkozó ismert eljárás a cink-oxid, a i magnézium-oxid és egy vízoldható réz-ion fonás alkotta szervetlen sóvegyületnek egy szerves savval, így például ecetsavval, propionsavval vagy szorbinsavval történő együttes alkalmazására vonatkozik.

A különféle mezőgazdasági oltóanyagok kifejlesztésére irányuló kiterjedt kutatások ellenére a széna károsodása továbbra is élő probléma maradt

Ennek megfelelően a találmány elsődleges célja olyan eljárás kidolgozása, amely szerint a szénához csak a természetben előforduló szervezeteket adunk olyan mennyiségben, amely meggátolja a károsító szervezetek fejlődését míg a magas nedvességtartalmú széna hőmérsékletét csökkenti.

A találmány másik célja olyan szénakonzerváló anyag előállítása, amely hatásosan csökkenti a magas nedvességtaríalmú széna bőmérsékletét anélkül, hogy nem természetes adalékanyagokat adnánk hozzá, biztosítja a széna jó minőségét, a megfelelő hőmérsékletet a szárazanyag-kihozatalt, a nitrogénprofilszintet és a kívánt mennyiségű mikroorganizmust beleértve a hasznos élesztőket és penészgombákat

A találmány szerinti eljárás során a szénát Bacillus pumilus-szal kezeljük a széna minőségének megőrzése céljából. ABacilluspumilus képes a hosszú ideig tárolt szénátkárosrtó organizmusok tevékenységét meggátolni.

A találmány szerinti eljárás, amelynek során Bacillus pumilus vagy annak mutánsa hatásos mennyiségét adjuk a szénához, olyan kezelés, amely javítja a széna tárolhatóságát

A találmány tárgya egy szénakezelő készítmény is, amely Bacillus pumilus-t tartalmaz. A készítmény lehet szilárd vagy folyékony halmazállapotú.

A károsító szervezetek fejlődése által okozott szénaromlás a mezőgazdaság egy igen nagy problémája. Jellegzetes károsítók az Aspergillus nembe és az Aspergillus flavus fajba, valamint a Penicillium és a Mucor nembe tartozó szervezetek.

A gyakorlati megfigyelések szerint körülbelül 25%nál magasabb nedvességtartalmon bálázott széna körülbelül 97%-a idővel bemelegszik és megpenészedik. Ezek a bemelegedett bálák határozottan elvesztik színűket, tápértéküket és feltűnő a penészedésük.

Megállapítottuk, hogy a Bacillus pumilus törzsek megóvják a széna minőségét Anélkül, hogy az alkalmazhatóságot bármilyen elmélet által korlátoznánk,

HU 204 177 Β megállapítható, hogy a Bacillus pumilus olyan vegyületeket termelhet, amelyek gátolják a gombák és a baktériumok, így például a Sporosarcina fejlődését. A Sporosarcina okozza a széna szárrészén néhány napi tárolás során megjelenő, nemkívánatos, fehér színű kivirágzást. Ezek a szervezetek tipikusan a nagyon meleg bálákon figyelhetők meg és elősegítik gombák egyidejű vagy egy későbbi időszakban történő fejlődését

A mikrobiológiai kölcsönhatások megértése alapvető eleme az ilyen törzseknek a tárolt széna minőségjavítására történő alkalmazásának. Kezdetben, amikor a széna bálázása történik, a mikroorganizmusok egy csoportjának (a Gram-negatív csoportnak) erőteljes virágzása figyelhető meg. Ebbe a csoportba (a Gram-negatív csoportba) tartozik a Bacillus pumilus. Ha a Bacillus pumilus megfelelően magas számban van jelen, a széna ebben a stádiumban nem melegszik be és nempenészedik meg. Később, amikor a Bacillus pumilus mennyisége csökken, a mikroflóra más csoportjai válnak dominánssá.

A tárolási időszak végén, amikor a széna feletetése történik, a Bacillus a mikroflórának csak egy része lesz. Anélkül, hogy a kezelést bármilyen módozatra korlátoznánk, az is lehetséges, hogy a széna minőségének Bacillus által történő befolyásolását egyszerűen a jelen lévő más organizmusok tápanyagának felhasználásával végezzük.

A találmány szerinti eljárás során a szénát a Bacillus pumilus, annak mutánsai vagy ekvivalensei minőségmegőrzés szempontjából hatásos mennyiségével kezeljük, a konzerválás javítása, a széna minőségének megőrzése, valamint a károsító szervezetek osztódásos szaporodásának csökkentése céljából.

A találmány szerinti eljárás különösen hasznos abban az esetben, ha a találmány szerinti organizmus nem kórokozó, a szénában kis mennyiségben természetesen fordul elő és ily módon a tartósított mezőgazdasági terméket fogyasztó állat számára betegséget nem okoz. A drága és gyakran veszélyes kemikáliák alkalmazásán alapuló tartósítási eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárás a kedvező hatású, természetes előfordulású organizmusok elszaporításán alapul, amelynek során azoknak a természetes előfordulású károsító szervezetekkel (mint például az Aspergillus flavus) szembeni állóképességét fokozzuk. Az ilyen káros organizmusok irtása igen fontos, mivel sok a tartósított mezőgazdasági termékeket károsító szervezet, például az olyan gomba, amely erős mikotoxinokat termel. Ezek a mikotoxinok az ilyen gombákkal fertőzött takarmányt fogyasztó állatok megbetegedését vagy akár elhullását okozhatják.

Néhány Bacillus pumilus törzs különösen előnyös a találmány szerinti készítmény esetében. Ezen tenyészetek azonosítási száma: 288,289,296,299, 302, 305 és 307. A törzseket az American Type Cultuie Collectionban (Rockville, Maiyland) ATCC 53682, 53683, 53684, 53685, 53686, 53687, 53688 és 53689 számon helyezték letétbe. Alkalmazhatjuk az összes előnyös törzs keverékét, néhány törzs keverékét vagy használhatunk egyetlen törzset is.

A Bacillus pumilus törzset az irodalomban ismert és a fentiekben általánosan ismertetett eljárással, tárolt szénából izoláltuk. További Bacillus pumilus törzsek izolálhatók és tesztelhetők a Bacillus pumilus széna minőségét megóvó képességének szokásos kísérleti módszerei szerint.

A „hatásos mutáns” kifejezés alatt a Bacillus pumllus összes olyan mutánsát értjük, amelyek a meghatározott törzs vagy annak ekvivalense kívánt gombásodást gátló tulajdonságait mutatja. Az ilyen mutánsokat gyakorlatilag az anyatörzzsel ekvivalensnek kell tekinteni. Szakemberek által ismert, hogy a mikroorganizmusok körében spontán mutációk gyakran előfordulnak és az ismert technológiák alkalmazásával azok mesterségesen is előidézhetők. Mutáció indukálható például vegyi, radioaktív vagy rekombinációs eljárással.

Eltekintve a mutációt indukáló eljárásoktól, kritikus ροηζ hogy a mutánsok a mezőgazdasági termények minőségmegőrzése szempontjából úgy hatnak-e, mint ahogy az anyatörzseknél leírtuk. Más szóval, a találmány magában foglalja az olyan mutánsokat is, amelyek csak kis eltéréseket mutatnak, például kisebb rendszertani módosulásokat, mint bizonyos cukrok fermentációját „Széna” kifejezés alatt annak összes formáját értjük, amint azt a mezőgazdaságban is általánosan alkalmazzuk. A széna legáltalánosabban lucernából, fűből vagy ezek keverékéből készül. A találmány szerinti szénatartósító készítmény hatásos szilázsoltóanyagként is alkalmazható a szilázs megromlásának csökkentése céljából. Egy másik lehetőség a készítmény hatásos alkalmazása szemestermények, így kukorica, búza, rizs és szója minőségének megőrzésére.

A találmány szerinti eljárás során a széna romlását előidéző szervezetek elleni védekezést a széna Bacillus pumilus-szal, Bacillus pumilus-t tartalmazó keverékkel, vagy a Bacillus pumilus hatásos mutánsával, illetve azokat tartalmazó keverékkel történő kezelésével valósítjuk meg.

A találmány szerinti eljárás során alkalmazott készítmények lehetnek folyékony vagy szilárd állapotúak és más baktériumtörzseket is tartalmazhatnak. A szilárd kezelőanyagok esetében a keverék Bacillus pumilus-t és vivőanyagot tartalmazhat. A vivőanyag lehet vizes vagy vízmentes folyadék vagy egy szilárd anyag. Sziláid állapotban a keverék tartalmazhat szilárd vivőanyagokat vagy fizikai töltőanyagokat. Ilyen sziláid vivőanyagok vagy töltőanyag például a maltodextrin, keményítők, kalcium-karbonát, cellulóz, savó, Őrölt kukoricacsutka és szilícium-dioxid. Röviden a vivőanyag lehet szerves vagy szervetlen fizikai töltőanyag. A szilárd készítményt közvetlenül a szénára juttathatjuk egyszerű porozás útján vagy folyékony vivőanyaghoz adva könnyen a szénára permetezhetjük.

A szénakezelésre használt találmány szerinti tipikus készítmények 10²-10¹² életképes organizmust, előnyösen ΙΟ⁴—10¹⁰ életképes organizmust, még előnyösebben ΙΟ⁵—10⁷ életképes organizmust tartalmaznak grammonként.

HU 204177 Β

A szénakezelési dózis tonnánként általában 10^s-10¹⁵ életképes organizmus, előnyösen 10⁷-l0¹³ életképes organizmus, még előnyösebben ΙΟ⁸—10¹⁰ életképes organizmus.

A találmány szerinti készítmény a Bacilluspumilus, annak mutánsa vagy ekvivalense mellett más, mezőgazdasági termény tartósítására alkalmas organizmust például Laclobacillus-f, Streptococcus-t és Pediococcus-t és bizonyos gomba- vagy baktériumeredetű enzimeket is tartalmazhat.

Átlagos szakember más alkalmas vivőanyagot és adagolást is ismer vagy kísérlet útján megállapíthat. A különféle készítmények kijuttatása a szakemberek által általánosan ismert alapvető eljárásokkal végrehajtható.

Afenti leírás általánosságban ismerteti a találmányt A következő példák a találmány jobb megismerését szolgálják és - ha más kikötés nincs - az oltalmi kört nem korlátozzák.

Példák

A 288., 289., 290., 296., 299., 302., 306. és 307. számú Bacillus pumilus törzsekkel készített oltóanyaggal szénát kezeltünk.

A széna minőségét a hőmérséklet mikroflóra és a tápanyagtartalom vizsgálata útján határoztuk meg. Valamennyi kezelés esetében érzékszervi vizsgálatot végeztünk, beleértve a színt a kifehéredés mértékét és a penészgombák spóraképződését

A lucernát fűkaszával levágtuk és hagytuk a szántóföldön megszáradni. A lekaszált szénát rendre raktuk és bálázás előtt csak egyszer forgattuk át A száradási fokot az érettséget és az időjárási adatokat feljegyeztük. A szénát 22 és 34% közti nedvességtartalommal báláztuk, de az egyes kísérletek során a kezelt és a kontroll bálák nedvességtartalma között csak 2-5% eltérés volt

A kisméretű, szögletes bálákkal végzett kísérleteket az alábbiak szerint végeztük. A széna kezelését vízoldható konzerváló készítmény kipermetezésével hajtottuk végre. 15-20 darab 45 kg-os bálát kezeltünk, ugyanennyi kezeletlen kontroll bálát is készítettünk. A szénát a szántóföldről egy zárt színbe szállítottuk és betonaljzaton, fa raklapon halmozva tároltuk. Minden rakat közepébe egy hőmérő szondát helyeztünk és a hőmérsékletet óránként feljegyeztük.

Egy kisebb modellkísérletet is végeztünk nagy bála teszt szimulálása céljából. Egy 15 cm x 25 cm x 15 cm méretű, 5 cm falvastagságú, polisztirolhabból készült szállítókonténerbe 450 g szénát tettünk. A szénatömeg közepébe helyeztünk egy termisztort, majd a szénát í egy tégla ráhelyezésével tömörítettük, egy polisztirolhab tetőt helyeztünk rá és az egész konténert a melegedés elindítása céljából 37 °C-os inkubátorba helyeztük.

A kezelést üvegből készült TLC permetezővel végeztük el. f

A bálák mintázását J’enn State” takarmánymintázóval végeztük, minden alkalommal 6 mintát véve. Minden rakatban 2 alsó, 2 középső és 2 felső bálát mintáztunk meg a változékonyság csökkentése céljából. Az egyes kezelések mintáit együttesen steril zacs- £ kókba raktuk és a laboratóriumba való szállításig jégen tartottuk. Apolisztirolhab konténerek modell báláit úgy mintázzuk meg, hogy mindegyik konténer közepéből egy-egy mintát veszünk ki. A mintavételi napok hozzávetőlegesen az 1., 2., 7., 14., 21., 30. és 60. nap volt

A szénamintákra permetezéssel kijuttatott Bacillus pumilus mikroorganizmus mennyisége minden gramm szénára számítva 10⁶ organizmus. Ez tonnánként 10⁹ számú organizmusnak felel meg. Oltóanyagként Bacili lus pumilus 288, 289, 290, 296, 299, 302, 305 és 307 számú törzseinek egyenlő arányú keverékét használtuk. A Bacillus pumilus kezelés előkészítéséhez nyolc törzset egymástól függetlenül triptikus szója táptalajon 24 órán át 37 °C hőmérsékleten neveltük. A sejteket 4 °C hőmérsékleten centrifugálással elválasztottuk és a sejtkoncentrátumot 0,04 mólos foszfát-pufferoldatban újra szuszpendáltuk. A sejteket jégen tartva vittük a szántóföldre azonnali felhasználás esetén vagy -70 °C hőmérsékletre hűtöttük későbbi felhasználás céljából. A szénakezelést megelőzően a sejteket 19 liter vízbe kevertük és a bálázóra szerelt permetezővel kijuttattuk (19 liter tonnánként). A felhasználás időpontjában meghatároztuk a kolóniaképző egység/kezelés értékét

A mintákat szárazanyagtartalomra, ADF, ADF-N, NDF és N tartatomra vizsgáltuk. A hőmérsékletet ±0,2 °C pontosságú termisztorok alkalmazásával óránként ellenőriztük. Az adatokat a szárazanyagtartalom (DM) és az 1. napi hőmérséklet kovariánsokat felhasználva elemeztük.

A szénát a kísérlet időtartama alatt és a tárolási idő végén vizuálisan ellenőriztük, a penészedés és a fehér színű károsító mikroflóra megjelenésének megállapítása céljából. A széna penészedését és a fehér romlást egy 10 fokú skála segítségével értékeltük, ahol 10 jelentette a leggyengébb minőséget A színbeli eltéréseket a tárolási időszak végén határoztuk meg, festékcsíkokat használva az összehasonlításhoz. A színeket 1-től (zöld 23-ig (barna) osztályoztuk.

A kisebb modellkísérletek esetében a hőmérsékletek közti eltérés nyújtja a legjobb tájékoztató eredményeket mert a termisztorok ±0,2 °C pontosságúak és az adatok óránként jelentkeznek. Ez kísérletenként és kezelésenként körülbelül 500 adatot jelent Az összes kísérlet közül a leghűvösebb a Bacillus kezelés volt (ld.

1. és 2. táblázat). Ez a kezelés alacsonyabb élesztő- és penészgomba képződést eredményez. Á Bacillus kezelés ezenkívül határozottan magasabb tápanyagéríéket (alacsonyabb ADF) jelent Az NDF, ADF-N, WSC, N és felvehető fehérje meghatározás szintén a magasabb tápérték felé mutat bár ezek az eltérések nem voltak szignifikánsak. A Bacillus kezelések határozottan kedvező vizuális eredményeket mutattak, enyhébb penészedés formájában. Ezen kis modellbálák esetében a színbeli eredmények kevésbé mutattak eltérést a különféle kezelések között

A táblázatot lásd a következő oldalon.

HU 204177 Β

1. táblázat

A különféle kezelések hatása a kísérleti modellbálák átlagos hőmérsékletére, a logio mikroba számára és a széna vizuálisan értékelhető minőségére

Kezelés	Ismétlés	Hőmérséklet	Aerobok	YM1	Szín	Penészgomba2
Bacillus	3	36,57*	8,10	2,72	10,5	4,5*
Kontroll	5	37,28	8,36	3,30	9,25	7,5

- a kísérlet végén kapott YM-értékek

- penészesség: vizuális úton megállapított érték, 1-től (nem penészes) 10-ig (nagyon penészes) terjedő * - a kezelés átlaga után feltűntetett csillagjelzés a kontrolitól való szignifikáns eltérést jelenti, P < .1

2. táblázat

A különféle kezelések hatása a kísérleti modell szénabálák végső vegyi összetételére

Kezelés	Isméüés	N	NDF	ADF	ADF-N	Hemi-Cellu- lose	AP1
Bacillus	3	3,01	55,11	39,60*	0,25	15,51*	17,25
Kontroll	5	2,80	57,30	43,58	0,32	13,72	15,50

- felvehető fehérje * - a kezelés átlaga után feltűntetett csillagjelzés a kontrolitól való szignifikáns eltérést jelenti, P < .1

A modellkísérletekkel kapcsolatosan az 1. és 2. táblázatban látható irányzatok megfigyelhetők a nagyobb szénabálák esetében is, amint azt az alábbi 3., 4. és 5. sz. táblázatok is bizonyítják. A Bacillus-szál kezelt széna alacsonyabb hőmérsékletű volt, mint a kontroll. A keményítő- és penészgomba mennyisége mindegyik bála esetében hasonló volt, de a látható penészedést a Bacillus pumilus kezelés csökkentette és a kezelt széna színe zöldebb volt A tápanyag-analízis szintén a modellkísérletek 1. és 2. táblázatban látható trendhez hasonló eredményeket mutatott A Bacillus-szaí kezelt bálák felvehető fehérje tartalma magasabb volt és az ADF és NDF értékek magasabb tápanyagminőséget jeleznek ezeknél a kezelt báláknál.

A széna Bacillus pumilus törzsekkel történő kezelése alacsonyabb hőmérsékletű, kevésbé penészes, zöldebb bálákat eredményezett mint a kezeletlen kontroll bálák esetében. A Bacillus pumilus-szal történő kezelés következtében ezek a bálák magasabb felvehető fehéq'ével, emészthető tápanyaggal és magasabb napi energiaforrással rendelkeznek.

3. táblázat

A különféle kezelések hatása akisméretű szögletes szénabálák átlagos hőmérsékletére, mikrobiológiai és vizuálisan értékelhető minőségére 590 db kísérleti bála (2. kaszálás)

Kezelés	Hőmérséklet	Aerobok	YM1	Szín	W	Penészgomba
Bacillus	19,92*	8,82	3,33	6,5	0,0	0,0*
Kontroll	24,92	9,00	3,00	10,5	3,5	2,5

- a kísérlet végén kapott YM-értékek * - a kezelés átlaga után feltüntetett csillagjelzés a kontrolitól való szignifikáns eltérést jelenti, P < .1

4. táblázat

A különféle kezelések hatása akisméretű szögletes szénabálák végső vegyi összetételére 590 db kísérleti bála

Kezelés	N	NDF	ADF	ADF-N	Hemi-Cellulo- se	AP
Bacillus	3,42*	52,70	38,32	.221	14,38	19,99*
Kontroll	3,23	56,30	40,49	.246	15,81	18,65

HU 204177 Β

N kezdeti- 3,61 NDF kezdeti=51,4 ADF kezdeti - 38,66 Henucellulose-12,76 ADF-N-.276

AP - felvehető fehéqe=20,83 DM-70,15 * = a kezelés átlaga után feltűntetett csillagjelzés a kontrolitól való szignifikáns eltérést jelenti, P < .1

Ha a példákban bemutatott pennetezéses kezelés helyett porozást alkalmazunk a külön példában feltüntetett organizmus-szint elérése érdekében, hasonló eredményt kapunk. A bálák hőmérséklete csökken, a károsító szervezeteknek a mikroflórában való felszaporodását a kezelés gátolja és a széna tápértéke bizonyítottan növekszik.

Látható tehát, hogy a találmány szerinti eljárás a kitűzött célokat megvalósítja.

A találmány szerinti készítmények összetételét az alábbi példákkal szemléltetjük.

Folyékony készítmény

1O^S Bacillus pumilus mikroorganizmust annyi szántott tejsavóval keverünk össze, hogy 1 g keveréket kapjunk. Ezt vízben 1 g/liter koncentrációra hígítjuk.

Szilárd készítmény

Bacillus pumilus mikroorganizmusból és szárított tejsavőből a folyékony készítmény előállításához hasonlóan keveréket készítünk, ezt vízzel 2 tomeg% baktériumkoncentrációra hígítjuk, majd kalcium-karbonáttal alaposan összekeverjük. így 1O¹⁰ baktériumkoncentrációjú szilárd készítményt kapunk. Ebből a készítményből 1 tonna szénához 0,5-1 kg mennyiséget adunk

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás széna minőségének megőrzésére, azzal jellemezve, hogy a friss szénához tonnánként 10⁵ és 1O¹⁵ Bacillus pumilus mikroorganizmust, előnyösen az ATCC 53682, ATCC 53683, ATCC, 53684, ATCC 53685, ATCC 53686, ATCC 53687, ATCC 53688 vagy ATCC 53689 számon letétbe helyezett Bacillus pumilus törzset vagy annak mutánsát adjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hozzáadást permetezés útján hajtjuk végre.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott organizmusokat tonnánként 10⁷ és 10¹³ közötti mennyiségben adagoljuk a friss szénához.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott organizmusokat tonnánként 10⁸ és 1O¹⁰ közötti mennyiségben adagoljuk a friss szénához.
5. 5. Széna minőségének megőrzésére szolgáló készítmény, azzal jellemezve, hogy grammonként 10² és 10¹² közötti mennyiségben Bacillus pumilus vagy mutánsának tenyészetét tartalmazza szuszpendált vivőanyagban diszpergálva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy grammonként 10⁴ és 10¹⁰ közötti számú életképes organizmust tartalmaz.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy grammonként 10⁵ és 10⁷ közötti számú életképes organizmust tartalmaz.
8. 8. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziós vivőanyag folyékony halmazállapotú.
9. 9. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szuszpenziós vivőanyag szilárd halmazállapotú.
10. 10. Az 5. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a szilárd vivőanyag vízben oldható és kalcium-karbonát, keményítő vagy cellulóz.