HU203112B

HU203112B - Process for producing n-alkyl derivatives of bu-3608 antibiotics and pharmaceutical compositions comprising same

Info

Publication number: HU203112B
Application number: HU893664A
Authority: HU
Inventors: Maki Nishio; Masatoshi Kakushima; Masataka Konishi; Toshikazu Oki
Original assignee: Bristol Myers Squibb Co
Priority date: 1988-07-19
Filing date: 1989-07-19
Publication date: 1991-05-28
Also published as: NO892939D0; CA1337907C; IE62586B1; YU138289A; NO170544B; FI92206C; FI893426A0; JP2772549B2; EP0351799B1; DE68912438T2; IE892325L; NO170544C; DK170778B1; DK354689A; RU2032693C1; NZ229964A; HU908256D0; HUT51283A; ZA895455B; RU2026302C1

Description

A találmány a BU-3608 antibiotikum komplex N-alkil-származékainak az előállítására vonatkozik. Ezek a vegyületek hatásos gombaellenes szerek.

A BU-3608, BU-3608 B és a BU-3608 C antibiotikumok fermentálási, elkülönítési és tisztítási eljárását részletesen az 1987. november 2-án bejelentett 4 870 165 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmunk leírása ismerteti, a BU-3608 D és BU-3608 E antibiotikumok elkülönítését és tiszítását az 1988. június 7-i amerikai egyesült államokbeli elsőbbségű 345,735 számú közzétett európai szabadalmi bejelentésünkben írtuk le. A fentiekben említett öt antibiotikum szerkezetét az Iáié képletek szemléltetik.

A BU-3608 azonban vízben nagyon korlátozottan oldódik. így e jelen talámány célja a BU-3608 antibiotikum komplex egyes komponensei vízoldható származékának előállítása.

A találmány (II) általános képletű vegyületek - a képletben

R¹ hidrogénatom vagy metilcsoport, ez utóbbi esetben az alanilrész D-alanil-csoport;

R² hidrogénatom vagy (Ha) képletű béta-D-xilozil~csoport;

Y -NR³R⁴ vagy -N*R³R⁴R⁵X általános képletű csoport, amelyben

R³, R⁴ és R⁵ azonos vagy különböző, és 1-5 szénatomos alkilcsoportot jelent; és

X egy anion valamint gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására vonatkozik.

A találmány szerinti vegyületek előállításához kiindulási anyagként a BU-3608, BU-3608 B, BU-3608 C, BU-3608 D és BU-3608 E jelű antibiotikumokat használjuk, amelyek az Actinomadura hibisca Pl 57-2 és Q278-4 törzsekkel fermentációval állíthatók elő, e törzsek az ATCC-nél (Rockville, MD) kerültek deponálásra, azonosítási számuk ATCC 53557 és ATCC 53646. A Pl 57-2 törzsből N-metil-N’-nitro-N-nitrozo-guanidinnel (NTG) kapott mutáns a D és E komponenseket a P157-2 és Q278-4 törzshöz képest is nagyobb mennyiségben termeli. Ez a mutáns törzs az A2660 jelet kapta, és az ATCC-nél szintén deponálásra került, deponálási száma ATCC 53762.

A BU-3608 B a BU-3608 dexilozii-származéka. A BU-3608 B-t, valamint a BU-3608 C, D és E dexilozil-származékát úgy állíthatjuk elő, hogy a BU-3608-t, a BU-3608 C-t, D-t és E-t sósavban annyi ideig melegítjük, míg a xilózcsoport lehasad, majd az oldat ρΗ-ját a megfelelő értékre beállítjuk és a kívánt termék kiválik.

A BU-3608, BU-3608 C, D, E vagy a megfelelő dexilozil-származékok aminocsoportja reduktív alkilczéssel alkilezhető, oly módon, hogy a kiindulási antibiotikumot először egy aldehiddel vagy ketonnal reagáltatjuk, és a képződött imint redukáljuk. A kondenzációt és redukciót egyugyanazon edényben, egy lépésben vagy két külön lépésben végezhetjük. A BU-3608 C, E vagy ezek dexilozil-származékainak primer aminocsoportját átalakíthatjuk olyan tercier aminná, amely két azonos alkilcsoportot tartalmaz, ekkor az antibiotikumra számítva két ekvivalens karbonilvegyületet használunk a reakcióban, majd a kapott terméket redukáljuk;

vagy olyan tercier aminná, amely két különböző alkilcsoportot tartalmaz, ekkor az első karbonilvegyület ellenőrzött mennyiségével a primer amint szekunder aminná, majd a második, az előzőtől eltérő karbonilvegyülettel tercier aminná alkilezzük.

A karbonil reakciópartner lehet valamely aldehid vagy keton, amely 1-5 szénatomot tartalmaz, ilyen például a formaldehid, acetaldehid, propionaldehid és aceton. Az imin redukciójához például fémhidrid, így nátrium-bór-hidrid, nátrium-ciano-bór-hidrid, lítium-alumínium-hidrid redukálószereket használhatunk. A reakciót poláros szerves oldószerben vagy azok elegyében, így vízben, acetonitrilben, kevés szénatomos alkanolokban és dimetil-szulfoxidban végezhetjük. A reakció hőméréséklete különösebben nincs korlátozva, szobahőmérséklet és kb. 100 ’C között változhat. A kísérleteinkben az alkilezési reakciót szobahőmérsékleten játszattuk le, és 24 óra alatt teljesen végbement. Az optimális reakciókörülmények nyilvánvalóan az adott reagáló vegyületek természetétől és reakciőkészségétől függően változnak.

Az aminocsoportok alkil-halogeniddcl is alkilezhetők, és az (I), (III) vagy (Π) általános képletű, Y helyén -NR’R⁴ általános képletú csoportot tartalmazó vegyületek kimerítő alkilezésével kvaterner ammóniumvegyületcket is előállíthatunk.

A különböző antibiotikumok oldhatóságát foszfát-puffert tartalmazó sóoldatban határoztuk meg (PBS), és a kapott értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A PBS (-) olyan oldatot jelöl, amely literenként 02 g kálium-kloridot, 0,2 g kálium-hidrogén-foszfátot, 8 g nátrium-kloridot és 1,15 g dinátrium-hidrogén-foszfátot tartalmaz; a PBS (+) oldat a fentiek mellett még 100 mg magnézium-klorid-hexahidrátot és 100 mg kalcium-kloridot is tartalmaz.

Vegyűlet (az előállítási példa száma)	Oldhatóság (pg/ml) PBS (-) PBS (+)
5.	330	42
6.	2100	122
7.	1800	2000
8.	3100	3
9.	73	32
10.	2700	—

Összehasonlításként megadjuk, hogy a BU-3608 oldhatósága a PBS (-) oldatban 16-18 pgíml és a PBS (+) oldatban 9-23 pg/ml. Látható, hogy a (Π) általános képletű vegyületek megnövekedett oldhatósággal rendelkeznek a BU-3608 vegyülethez képest

A jelen találmány szerinti vegyületek antifungális hatását in vitro és in vivő kísérletekben is értékeltük. A különböző gombákkal szemben mutatott minimális gátlási koncentárciókat (MIC) Sabouraud dextróz agáron végzett sorozathígításos módszerrel határoztuk meg. így kb. 0,003 ml, 10® sejt/ml koncentrációjú gombaszuszpenziót vittünk fel a vizsgálandó antibiotikumokat tartalmazó agar lemezek felületére. A tenyészetet 44 órán át 28 ’C-on inkubáltuk, majd a MIC értékeket meghatároztuk. Az adatok az I. táblázatban láthatók.

HU 203 112 Β

I. táblázat

In vitro gombaellenes hatás

Vegyület (előállítási példa száma)	C. albicans	NHC (gg/ml)
C. neoformans	A. fuinigatus	T. menta grophtes
3.	3,1	1,6	100	100
5.	6,3	1,6	6,3	6,3
6.	3,1	1,6	12,5	25
7.	6,3	1,6	12,5	25
8.	3,1	0,8	6,3	6,3
9.	6,3	1,6	25	12,5
10.	12,5	12,5	100	50

A jelen találmány szerinti vegyületek in vivő hatását egérben, A9540 számú Candida albicans törzzsel okozott fertőzéssel szemben vizsgáltuk. A vizsgálandó organizmusokat 18 órán át 28 *C-on YGP (élesztő extraktum glükóz, pepton, dikálium-hidrogén-foszfát, magnézium-szulfát) táptalajon tenyésztettük, majd sóoldatban szuszpendáltuk. 20-24 g-os hun ICR egereket a vizsgálandó gomba átlagos letális dózisának kb. tízszeresével intravénásán fotóztunk. Az antibiotikum különböző mennyiségeit közvetlenül a gombás fertőzés után intravénásán adtuk be az 5 egérből álló csoportoknak. Azt a dózist, amely az állatok 50%-át megvédi a fertőzéstől (PD», mg/kg) a fertőzés utáni 20. napon észlelt túlélési arányból számítottuk. A kontroll állatok mindegyike elhullt a fetőzést követő 7-15. napon. Az 5., 7. és 8. példa szerinti vegyületek PD» értéke 14 mg/kg (toxikus), 11 mg/kg és 3,5 mg/kg.

A találmány a fentiekkel összefüggésben kiterjed gombás fertőzések kezelési eljárására is, amely szerint egy érzékeny gombával fertőzött egyednek a jelen találmány szerinti vegyület antifungális szempontból hatásos mennyiségét adjuk be. Emberek és állatik kezelésére a jelen találmány szerinti antibiotikumok antifungálisan hatásos mennyiségét bármely szokásos módon, így például intravénásán, intramuszkulárisan, orálisan, intranazálisan és felületi fertőzések esetében topikálisan adagolhatjuk. A parenterális beadásra alkalmas készítmények között a steril vizes vagy nemvizes oldatokat, szuszpenziókat vagy emulziókat említhetjük. Ezek steril szilárd készítmény formájában is elkészíthetők, amelyek közvetlenül a felhasználás előtt steril vízben, fiziológiás sóoldatban vagy más steril injektálható közegben oldhatók. Az orális készítmények lehetnek tabletták, zselatin kapszulák, porok, pasztillák, szirupok és hasonlók. Topikális alkalmazásra a vegyületet tejekbe, kenőcsökbe, gélekbe, krémekbe, tinktúrákba és hasonlókba foglalhatjuk. Az egységdózis formákat a gyógyászati készítmények területén jártas szakemberek által általánosan ismert módszerek alkalmazásával állíthatjuk elő.

Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti antibiotikumokra érzékeny gombával fertőzött egyed kezelésekor az előnyös adagolási módot és dózist a gombás vagy vírusos fertőzések kezelésében jártas klinikai szakember állapítja meg, és ezek a fertőzést okozó organizmustól, annak az antibiotikummal szembeni érzékenységétől, a fertőzés súlyosságától és helyétől, valamint a beteg jellemzőitől, így korától, testtömegétől, a kiválasztás sebességétől, az egyidejűleg alkalmazott más gyógyszerrel való kezelésétől és az általános fizikai állapotától függően változnak.

A következő példák a korlátozás szándéka nélkül mutatják be a találmányt

1. példa

A P157-2 Actinomadura hibisca törzs fermentációja (a) Ferde agar tenyészet

AP151-2 Actinomadura hibisca törzset ferde agaron tenyésztjük, amely 0,5% oldható keményítőt (Nichiden Kagaku Co.), 0,5% glükózt 0,1% halhús extraktumot (mikuni Kagaku), 0,1 % élesztőkivonatot (Orientál Yeast Co.), 0,2% NZ kazeint (Sheffield); 0,1% kalcium-karbonátot, 02 nátrium-kloridot és 1,6% agart tartalmaz. A tenyészetet 28 ’C-on 7 napon át inkubáljuk.

(b) Oltótenyészet

A ferdeagar tenyészet egy részletét 500 ml-es Erienmeyer lombikba visszük, amelyben 100 ml következő összetételű vegetatív táptalaj van: 1,0% glükóz, 2,0% oldható keményítő (Nichiden Kagaku Co.), 0,5% NZ amine A (Sheffield); 0,5% élesztőkivonat (Orientál Yest Co.) és 0,1% kalcium-karbonát. A közeg pH-ját sterilezés előtt 1(2-k állítjuk. Az oltótenyészetet 28 ’C-on, percenként 200 fordulattal rázatjuk 4 napon át.

(c) Lombikfermentáció

Az oltótenyészetből 5 ml-es részletet 500 ml-es, 100 ml steril előállítási táptalajt tartalmazó Erlenmeyert lombikba viszünk. A táptalaj összetétele a következő: 3,5% glükóz, 3,0% szójaliszt (Nikko Seiyu Co.), 0,5% Pharmamedia (Traders Protein), 0,1% élesztőkivonat (Orientál Yeast Co.) és 0,3% kalcium-karbonát. A fermentálást 5-6 napig 28 ’C-on, rázatás közben végezzük. A fermentáció alatt az antíbiotokum-termelést hígításos módszerrel, Candida albicans A9540 indikátor organizmus felhasználásával Sabouraud dextróz tenyészetben követjük nyomon; 0,01 n nátrium-hidioxid és metanol 1:1 térfogatarányú elegyében készült oldatban 500 nmen UV meghatározást is végzünk. Az antibiotikum termelése a 650 gg/ml maximumot az 5. napon éri el.

(d) Fermentáció tankban liter oltótenyészettel egy 200 literes tankfermentorban levő 120 liter steril előállítási táptalajt oltunk be. Az előállítási táptalaj összetétele megegyezik a lombikfermentációhoz használtéval. A tank tartalmát 28 ’C-on 250-es percenkénti fordulattal kevertetjük, és percenként 120 liter levegőt buborékoltatunk át rajta. 96 órás fermentálás után 500 gg/ml antibiotikum koncentrációt kapunk, a tenyészet pH-ja 7,9.

2. példa

Az antibiotikumok elkülönítése és tisztítása

A BU-3608, BU-3608 B és BU-3608 C antibiotikumok elkülönítési és tisztítási eljárásának részletes leírását a 4.870.165 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leúás adja meg. A D és E komponensek elkülönítését és tiszítását a 345.735 sz. európai szabadalmi leírás írja le. Az antibiotikum komplex különböző komponenseinek elkülönítési és tisztítási módját a következőkben ismertetjük.

A 7,8 pH-jú tenyészetet centrifugáljuk, és a felülúszót 6 n sósavval pH 2,0-ig savanyítjuk a bioinaktív szilárd anyag kicsapására. A csapadék eltávolítása után a szűrlet pH-ját 6 n nátrium-hidroxiddal 5,0-re állítjuk, és az oldatot 30 pe'cig óvatosan, szobahőmérsékleten kever3

HU 203 112 Β jük. A kivált sötétvöiös szilárd anyagot kiszűrjük és vákuumban szárítjuk. Ezt a szilárd anyagot η-butil, metanol és 1%-os nátrium-klorid oldat 3:1:4 térfogatarányú elegyében oldjuk, majd 30 percig keverjük. Az alsó vizes fázist elválasztjuk, friss felsó réteggel mossuk, 6 n sósavval pH 2,0-re savanyítjuk és aztán n-butanollal extraháljuk. Az n-butanolos extraktumot vízzel mossuk, vákuumban bepároljuk, és lifolizáljuk, így félig tiszta BU-3608-hidrokloridot kapunk. A szilárd anyag n-butanolos oldatát lúgos 9,0 pH-jú vízzel rázzuk. A vizes réteget pH 2,0-re savanyítjuk és etil-acetáttal mossuk. n-Butanollal való extrakció és az oldószer vákuumban való eltávolítása után egy tisztább BU-3608-hidroklorid mintát kapunk. Ezt az anyagot azután fordított fázisú kovasavgélen kromatografáljuk. (ODS-60, 350/250 mesh, Yamamura Chemical Láb., 4,5 x 9 cm-es oszlop). A mintát vízben oldjuk, és az acetonitril 1 : 0,15%-os kálium-dehidrogén-foszfát (pH 3,5) 17 : 83 térfogatarányú elegyével egyensúlyba hozott oszlopra visszük. Az oszlopot egymást követően 5-5 liter acetonirtril 1-0,15%-os kálium-dehidrogén-foszfát 17:83,18 : 82,19 : 81,20 : 80 térfogatarányú eleggyel mossuk, majd ugyanilyen komponensek 22 : 78 térfogatarányú elegyével kifejlesztjük. Az eluátumot 100 mles frakciókban gyűjtjük, és összetételét mikrolemezen C. albicans A9540-nel és kovasavgélen metil-acetát, n-propanol és 28%-os ammónium-hidroxid 45 : 105 : 60 térfogatarányú elegyével vékonyrétegkromatográfiásán vizsgáljuk. A fő, homogén vegyűletet tartalmazó frakciókat egyesítjük és tovább tisztítjuk, így BU-3608 komplexet kapunk.

A fenti módon végzett fordított fázisú kromatográfiás eljárás során a fő, homogén BU-3608 előtt és után kapott frakciókat egyesítjük. Az egyesített eluátumot HP-20 gyantával sómentesítjük, így BU-3608 B-t és BU-3608 C-t tartalmazó szilárd anyagot kapunk. A BU-3608 B-t tartalmazó szilárd anyagot vízben oldjuk, és egy ODS-60 (Yamamura Chem. Láb., 8,0 x 90 cm) oszlopra visszük, és az oszlopot acetonitril és 0,15% kálium-dihidrogén-foszfát 22 : 78 térfogatarányú elegyével alaposan mossuk. Ugyanezt az oldószert használjuk a töltött oszlop eluáláréra, és frakciókat gyűjtünk, amelyeket HPLC eljárással vizsgálunk. A BU-3608 B tartalmú frakciókat egyesítjük, vákuumban bepároljuk, és HP-20 gyantán kromatografálva sómentesítjük, így szennyezett BU-3608 frakciót, tiszta BU-3608 és BU-3608 B frakciót kapunk. A BU-3608 B-t preparatív HPLC technikával rövid Microsorb Ci₈ oszlopon (4,6 mm/belső átmérő x 100 mm, 3 pm, Rainin Instrument Co.) tovább tisztítjuk, az eluációhoz acetontril és 0,15%-os kálium-dihidrogén-foszfát-oldat (pH 3,5) 29 : 71 térfogatarányú elegyét használjuk. A BU-3608 C-t tartalmazó szilárd anyagot hasonló módon, ODS oszlopon, acetonitril és 0,15% kálium-dihidrogén-foszfát-oldat (pH 3,5) 21: 79 térfogatarányú elegyével eluálva tisztítjuk. Az eluátum tartalmát nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással vizsgáljuk, a BU-3608 C-t tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk. A kapott vizes oldatot HP-20 adszorbensen kromatografálva sómentesítjük, így csaknem tiszta BU-3608 C-t és csaknem tiszta BU-3608-at kaptunk.

A fenti fordított fázisú kovasavgélen végzett kromatográfiás eljárásban a BU-3608 C előtti frakciókat külön gyűjtjük és egyesítjük. Az egyesített halvány narancsszínű frakciókat D-anion HP-20 adszorbensen kroma4 tografálva sómentesítjük. A kapott szilárd anyag aránylag gazdag D és E komponensekben, de még mindig sok C komponenst tartalmaz. Az egyesített szilárd anyagokat fordított fázisú kovasavgél oszlopra (ODS-60, Yamamura Chem. Láb., 8,0 x 90 cm) visszük, és acetonitril és 0,15%-os kálium-dihidrogén-foszfát-oldat (pH 3,5) 21:79 térfogatarányú elegyével eluáljuk. Az eluátumot rövid C18 Microsorb oszlopon nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel vizsgáljuk, acetonitril és 0,15%-os kálium-dihidrogén-foszfát-oldat (pH 3,5) 7:17 térfogatarányú elegyét használva mobil fázisként,

1,2 ml/perc átfolyási sebességnél, és a detektálás 254 nm-es UV fényben történik. Először a BU-3608 E, majd a BU-3608 D eluálódik. A BU-3608 E-t tartalmazó frakciókat egyesítjük, vákuumban bepároljuk, majd HP-20 adszorbensen kromatografálva sómentesítjük, így csaknem homogén BU-3608 E-hidrokloridot kapunk. A BU-3608 E-hidroklorid vizes oldatának pH-ját 0,1 n nátrium-hidroxiddal 5-re állítjuk, így a tiszta BU-3608 E zwitterion formájában válik ki. Hasonló módon a BU-3608 D-t is zwitterion formájában izoláljuk.

3. példa

A (lile) képletű dexilozil-BU-3608 E előállítása 97 mg BU-3608 E-hidrokloridot 12 ml 2 n sósavban oldunk, és leforrasztott csőben 70 percig 115 ‘C-on tartunk. A kapott oldat pH-ját 1 n nátrium-hidroxiddal

5,5-re állítjuk be, majd centrifugáljuk az elegyet. Az így kapott szilárd anyagot izopropanollal és acetonnal mossuk, így 87 mg dexilozil-BU-3608 E-t kapunk.

Op.: 205-209 ‘C (bomlik)

UV lambda ^N,OH nm(epszilon): 235,2 (23600),

319,2 (11100),498,4(10800).

4. példa

A (III a) képletű dexilozil-BU-3608 C előállítása

A 3. példában leírt eljárást követjük, kiindulási anyagként BU-3608 C-hidrokloridot használunk, termékként a cím szerinti vegyűletet kapjuk. Op. 208215 ’C (bomlik).

5. példa

N-metil-BU-3608 B (II); R² = H; R¹ = R³ = R⁴ = CH₃előállítása

540 mg BU-3608 és 60 ml 2 n sósav elegyét leforrasztott csőben 70 percig 115 ’C-on melegítjük, majd lehűtjük. A kapott szilárd anyagot 3000 percenkénti fordulatszámmal centrifugálva összegyűjtjük, vízben szuszpendáljuk, és a pH-t 6 n nátrium-hidroxid adagolásával 11,7-re állítjuk. A 60 ml oldatot 300 ml acetonhoz adjuk, és a szilárd formában kivált BU-3608 B-t összegyűjtjük. Ezt a szilárd anyagot 20 ml vízben oldjuk, és az oldatot, miután pH-ját 1 n sósavval 8,3-ra állítottuk be, 20 ml acetonitriUel hígítjuk. Az oldathoz szobahőmérsékleten egymást követően 0,8 ml 37%-os vizes formaldehidet és 120 mg nátrium-ciano-bór-hidridet adunk, és az oldatot szobahőmérsékleten keverjük 15 órán át. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a vizes maradékot keverés közben acetonhoz csepegtetjük. A kivált szilárd anyagot acetonnal mossuk, majd szárítjuk, így 440 mg N-metil-BU-3608 B-t kapunk nálriumsó formájában. Ebből a sóból 50 mg-ot vízben oldunk és az oldat pH-ját 1 n sósavval 6,0-ra állítjuk. A kivált szilárd anyagot vízzel mossuk és liofilizáljuk,

HU 203 112 Β így 33 mg zwitteriont kapunk, amely 211-215 ’C-on

V'rtvlv'Ti nlvíi/4

UV lambda «.οη^οιι _nm(_epsziion): 240,8 (29700), 319,2(13400),499,2(13100).

6. példa

N,N-Dimeíil-dexilozil-BU-36G8 E (11); R¹ = R² H;

R³ = R⁴ = CH₃ előállítása

52,9 mg dexilozil-BU-3608 E 5 ml, 8,4 pH-jú vízzel készült oldatát 5 ml acetonitrillel hígítjuk. Ezután 0,2 ml vizes formaldehidet és 30 mg nátrium-ciano-bór-hidridet adunk egymást követően hozzá szobahőmérsékleten, és a keletkezett oldatot szobahőmérsékleten 14 órán át keverjük. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és a 11,3 pH-jú vizes maradékot keverés közben acetonhoz csepegtetjük. A csapadékot összegyűjtjük, vízben oldjuk, és az oldat pH-ját 5,5-re állítjuk. A kivált szilárd anyagot vízzel, izopropanoilal és végül acetonnal mossuk, majd szárítjuk, így 28,7 mg Ν,Ν-dimetil-dexilozil-BU-3608 E-t kapunk, amely 205-208 ’C-on bomlás közben olvad.

UV lambda ” ^N,0H nm(epszilon): 232,8 (34000), 319,2 (15700),497,6(14900).

7. példa

NM-Dimetil-BU-3608 E (II); R¹ = H; R² = D-xilozil); R’ = R⁴ = CH₃ előállítása

485 mg BU-3608 E 40 ml vízzel és 40 ml acetonitrillel készült oldatához 8,0-as pH-η egymást követően 1,6 ml 37%-os vizes formaldehidet és 240 mg nátrium-ciano-bór-hidridet adunk szobahőmérsékleten. Az oldatot szobahőmérsékleten 15 órán át keverjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot 50 ml vízben oldjuk, és az oldatot a pH 11,0-re állítása után, keverés közben 300 ml acetonhoz csepegtetjük. A kivált csapadékot összegyűjtjük, vízben oldjuk, és az oldathoz 2,0 pH eléréséig 6 n sósavat adunk. Az oldatot HP-20 gyantán átengedve sómentesítjük. A terméket tartalmazó oldat pH-ját 5,5-re állítjuk, a kivált szilárd anyagot összegyűjtjük, vízzel és acetonnal mossuk, majd szárítjuk, így 364 mg NJ4-dimetil-BU-3608 E-t kapunk, amely 214-218 ’C-on bomlás közben olvad.

UV lambda £“ “ ^N,OH nm(epszilon): 233,6 (32900),

319,2 (15500),497,6(15100).

Elemi analízis a C₄₀H₄₄N₂Oi₈ . 1,5 H₂O összegképletre: számított: C 55,36%; H5,46%; N3,23%;

talált: C 55,26%; H 5,45%; N 3,19%.

8. példa

N-Metil-BU-3608 (II); R¹ = R³ = R⁴ = CH₃;

R² = D-xilozil előállítása

550 mg BU-3608-nátriumsó 55 ml, 50%-os vizes acetonitrillel készült oldatához 0,75 ml 37%-os vizes formaldehidet és 150 mg nátrium-ciano-bór-hidridet adunk, és az elegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Bepárlás után a vizes koncentrátumot 200 mire hígítjuk, 3,0-as pH-ra savanyítjuk és 300 ml HP-20 gyantából készült oszlopon kromatografáljuk. Vízzel való mosás, majd 3,0-as pH-jú 60%-os vizes acetonitrillel való eluálás során kapott vörös színű eluátumot vákuumban bepároljuk, és a pH 5,5-re állításakor kivált N-metil-BU-3608-t szűréssel összegyűjtjük. így 425 mg terméket kapunk, amely 190-195 ’C-on bomlás közben olvad.

IR(KBr) cm^{8 * 1}:3400,1605,1450,1295;

UV lambda iSÍ nm(epszilon): 220 (33700), 278 (26800), 488 (11400);

SI-MS m/z 855 (M+H)*.

9. példa

N-Propil-BU-3608 (II); R¹ = R³ = CH3; R² = D-xilozil; R⁴ = (CH2)₂CH₃ előállítása

A8. példában leírt általános eljárást követjük, kiindulási anyagként 200 mg BU-3608-nátrium-sót használunk, amelyet 1 ml propionaldehiddel és 200 mg nátrium-ciano-bór-hidriddel reagáltatunk. így 127 mg N-propil-BU-3608 terméket kapunk, amely 187-192 ’Con bomlás közben olvad.

IR(KBr) cm¹: 3380,1605,1450,1295,1255;

UV lambda ^°¹¹ nm(epszilon): 223 (33000), 278 (27500), 488(11700);

SI-MS m/z 883 (M+H)*.

10. példa

A BU-3608 (II); Y = N(CH₃)₃C1 kvatemer ammóniumjszármazékának előállítása

140 mg BU-36O8-nátrium-sót 1,5 ml metil-jodiddal és 200 mg kálium-hidrogén-karbonáttal 5 ml dimetil-szulfoxid és 20 ml metanol elegyében, szobahőmérsékleten, 43 órán át reagáltatunk. Az elegyet betöményíijük, 20 ml 0,5 n nátrium-hidroxiddal hígítjuk, és 30 percen át 70 ‘C-on tartjuk. Az oldat pH-ját 3,0-re állítjuk, az oldatot 150 ml HP-20 gyantából készült oszlopon sómentesítjük. Az eluátumot, amely a cím szerinti vegyületet tartalmazza, bepároljuk, így 144 mg nyers, szilárd BU-3608-kvatemer-ammónium-szánnazékot kapunk. A nyers szilárd anyagot fordított fázisú kova savgélen kromatográfiásan tisztítjuk (az oszlop mérete 2,0 x 45 cm), eluálószerként acetonitril és 15%-os kálium-hidrogén-foszfát-oldat (pH 3,0) 20 : 80 térfogatarányú elegyét használjuk. Az eluátumok tartalmát nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel vizsgáljuk, és a kvatemer ammónium-származékot tartalmazó frakciókat egyesítjük, majd 150 mi HP-20 adszorbensből készült oszlopon sómentesítjük, így 71 mg tisz ta, cím szerinti vegyületet kapunk, amely 205-210 ‘C on bomlás közben olvad.

IR(KBr) cm¹: 3400,1620,1600,1440,1255;

UV lambda nm(epszilon): 276 (22300), 498 (9800);

SI-MS m/z 869 (M*);

Összegképlet: C₄₂H4₉N₂Oi₈Cl,

11. példa

Dexilozil-BU-3608 D (IHb) előállítása

A 3. példában leírt eljárást ismételjük, kiindulási anyagként BU-3608-D-hidrokloridot használva. 205 211 ’C-on bomlás közben olvadó, cím szerinti termékei kapunk.

12. példa

N-Izopropil-BU-3608 C (II); R¹ = R³ = CH₃;

R² - D-xilozil; R⁴ = izopropil előállítása mg BU-3608 C antibiotikum 5 ml 50 tf%-os acetonnal készített oldatához szobahőmérsékleten 30 mg nátrium-bór-hidrogén-cianidot (NaBHjCN)

HU 203 112 Β adunk. Az oldatot szobahőmérsékleten 16 óra hosszat keverjük, majd vákuumban betöményítjűk. A visszamaradó vizes koncentrátumot beadagoljuk 30 ml acetonba, a kivált csapadékot centrifugálással elkülönítjük és sósavval 2,0 pH-ra savanyított desztillált víz 15 ml-jében 5 oldjuk. Az oldhatatlan részt kiszűrjük, a szűrlet pH-értékét 5,5-re állítjuk be, aminek hatására sötétvörös csapadék válik ki. Ezt a csapadékot centrifugálással elkülönítjük és vákuumban megszárítjuk. Az így kapott termék N-izopropil-BU-3608 C, amely bomlás közben 10 190-194 ’C-on olvad.

UV színkép-adatok: lambda SS” ^N,OH nm(epszilon): 233 (31900), 319 (15100),499 (14900).

Claims

1. Eljárás a (II) általános képletű vegyületek - ebben a képletben 20

R¹ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, ez utóbbi esetben az alanilrész D-alanil-csoport;

R² jelentése hidrogénatom vagy (Ha) képletű béta-D-xilozil-csoport;

Y jelentése -NR³R⁴ vagy -N*R³R⁴R³X általános 25 képletű csoport, amelyekben R³, R⁴ és R^s azonos vagy különböző, 1-5 szénatomos alkilcsoportot képviselnek;

X jelentése valamely anion és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállttá- 30 sára, azzal jellemezve, hogy

a) az X helyén -NR’R⁴ általános képletű csoportot- ahol R³ és R⁴ jelentése a fentivel egyező - tartalmazó (Π) általános képletű vegyületek előállítása esetén valamely (ΧΠ) általános képletű vegyületet, amelyben R¹ 35 és R² jelentése a fenti, R⁶ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, vagy ennek sóját 1-5 szénatomos aldehiddel vagy ketonnal reagáltatjuk imin képződése közben, és a kapott imint redukálószerrel kezeljük, és kívánt esetben a kapott vegyUletet sóvá alakítjuk; 40

b) az Y helyén -♦NR’R⁴R^í.X^_ általános képletű csoportot - ahol R³, R⁴, R⁵ és X jelentése egyezik a tárgyi körben megadottal - tartalmazó (II) általános képletű vegyületek előállítása esetén valamely (XIII) általános képletű vegyületet - ahol R¹ és R² jelentése egyezik a tárgyi körben megadottal, R⁷ és R* jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport - vagy ennek sóját valamely 1-5 szénatomos alkil-halogenidnek a megfelelő kvaterne; ammóniumsó előállításához szükséges mennyiségével reagáltatunk.

2. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás a (II) általános képlet körébe tartozó (V) képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

3. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás a (II) általános képlet körébe tartozó (VII) képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

4. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás a (II) általános képlet kőébe tartozó (IX) képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

5. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás a (II) általános képlet kikébe tartozó (XI) képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

6. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás a (II) általános képlet kőébe tartozó (X) képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk.

7. Eljárás hatóanyagként (II) általános képletű vegyületet - ahol R¹, R² és Y jelentése egyezik az 1. igénypontban megadottal - vagy gyógyászati szempontból elfogadható sóját tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, az 1. igénypont szerint előállított (II) általános képletű vegyületet - ahol R¹, R² és Y jelentéré egyezik az 1. igénypontban megadottal - vagy ennek gyógyászati szempontból elfogadható sóját gyógyszerészeti célokra alkalmas vivő, hígító- és/vagy egyéb segédanyaggal összekeverve gyógyászati készítménnyé alakítjuk.