HU189887B - Movable line-packing,levelling and correcting machine - Google Patents

Description

A találmány tárgya meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazílógép, futóművekre támaszkodó gép-főkerellel és egy ezzel csuklósán összekötött, legalább egy tömékelő géppgvséget tartó és a gép futóművei között a vágányra támaszkodó szerszám-hordkerellel.

A 303793 sz. osztrák szabadalmi leírásból ismeretes egy ilyen típusú tőbbkeresztaljas alátömékelőgép, amelynél az egyes sínekhez hozzárendelt tömékelő gépegységek a gép hosszirányában egymás mögött egy saját szerszámkereten vannak rögzítve, amely a gép kél. fő futóműve között van elhelyezve és két saját futóművével a vágányon oldalirányban vezethető. A szerszámkeret a két saját futómű fölött elhelyezett és felső végével a főkereten csuklósán rögzített magasságóllító hajtáson ál van összekötve a gépfőkeretlel. A szerszámkerel. ezen kívül az egyes futóművek környezetében sínfogókkal van felszerelve, amelyek a szerszámkerettel és az azon elhelyezett tömékelő gépegységekkel együtt az emelőhajtásokként működő magasságállitó hajtások segítségével lehetővé teszik a vágány felemelését. A gép hátsó részén elhelyezett vágányemelő és kiigazító gépegység lehetőséget nyújt a vágány két egymást követő munkamenetben történő lépcsőzetes felemelésére az előirt szintig. A leírt elrendezéshez a gép-főkeretnek rendkívül erős felépítésűnek kell lenni, mivel a vágánynak a sínfogókkal történő felemelésekor a szerszámkerel és a nehéz tömékelő gépegységek súlyát is viselnie kell. Végül a konstrukciónál tekintettel kell lenni arra, hogy ívelt vágányszakaszokon biztosítani lehessen a saját futóművekkel a vágányon vezetett szerszámkerel oldalirányú állíthatóságát a gép-főkerethez képest.

A. 164487 sz. magyar szabadalmi leírás a gép hosszirányában elhelyezett három futóművel ellátott vágányalátömékelőgépet ismertet, amelynél a vágányemelő és kiigazító gépegység, valamint az alátömékelő gépegység a középső, és menetirányban nézve a hátsó futómű között van elhelyezve, továbbá az elülső futómű a gép alvázkeretén hosszirányban állíthatóan, valamint emelhetően és süllyeszlhetően van elhelyezve. Rz lehetővé teszi az alvázkeretnek választhatóan az elülső vagy a középső futóműre való letámasztását és az alvázkeret ezen elülső lelámasztási helye és a vágányemelő és kiigazító gépegység közötti távolság beállítását a vágány éppen szükséges mérlekű emelésének megfelelően úgy, hogy a vágánynak ebben a hosszanti tartományában az eredeti szintjükről az előírt magasságba emelt sínek csak rugalmas alakváltozást szenvednek és nincsenek kitéve a megengedettnél nagyobb, és így maradandó alakváltozást okozó igénybevételnek. Az elülső futóműre való letámasztás viszonylag nagymértékű vágányemelést tesz lehetővé. Másrészt az elülső futómű eltolható elhelyezésével betartható a gépnek az átállító menetekre előírt tengelytávolsága.

A DR—AS 1658339 sz. leírásból ismeretes továbbá egy olyan vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazílógép, amelynél a tömékelő gépegységek és az ezek előtt elhelyezett emelŐRzerszámok a gép első futóműve felett kinyúló hordkereten vannak elhelyezve, amely blokkolható hajtások segítségével függőleges síkban elfordítható és rögzíthető, továbbá az aláverés közbeni magasságállításhoz vagy az átállító menetekhez felemelhető. Ez a hordkeret az elülső oldalán egy futóművel rendelkezik, ami kiegészítő megtámasztást biztosít a vágányon. A gép kiigazító szerszámai külön vannak elhelyezve a gép-főkereten a kél futómű között. Tekintettel az emelőszerszámok nagy távolságára a gép elülső futóművétói, az emelésnél számottevő billentő nyomaték hat a gép-fökeretre, aminek következtében nemcsak a gép elülső futóművét éri rendkívül nagy terhelés, hanem a megengedett emelési magasságot is korlátozni kell. Leeresztett segédfutóműnél számottevő vágányemelés a segédfutóműnek a gép elülső futóművétöl való túlságosan kis tengelytávolsága miatt - tekintettel a sínek megengedett igénybevételére - egyáltalán nem lehetséges. Szintén kedvezőtlen a már szintezett és alávert vágány utólagos oldalirányú kiigazítása, mivel ennek következtében romolhat a már tömörített aljzat minősége és ellenőrizhetetlen változások léphetnek fel a vágány már kiigazított magassági helyzetében.

Végül a 2023955 sz. NSZK szabadalmi leírásból ismeretesek olyan folytonos (non-stop) elöremoz.gást végző vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépek, amelyek munkavégző gépegységei a gép fövázánnk hosszanti vezetékeiben hajtóművek segítségével eltolhatóan vannak elhelyezve, és vezérlőberendezésekkel lépésenként alátőmékelési helyrő'l alátömékelési helyre előremeneszthetők, függetlenül a főváz folyamatos előremozgásától. Hasonló elrendezések vannak leírva részben folytonos, részben szakaszos mozgású vágányépítő járművek tekintetében az, 1267322 rz. angol szabadalmi leírásban. Néhány, még nem megfelelően megoldott probléma miatt, különös tekintettel a gépkeretbez képest alátömékelési helyről alátőmékelési helyre lépésenként. előremozgatott munkavégző gépegységek miatt, fellépő jelentős súly és tehetetlenségi erőkre, valamint ennek következtében a gépkeret nagy váltakozó igénybevételére, a folyamatosan (non-stop) meneszthető) vágányalátömékelő gépekre tett ismert javaslatokat mindeddig nem valósították meg.

Célunk a találmánnyal a bevezetőben leírt típusi) olyan meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazílógép létrehozása, amely egyrészt a munkavégző) gépegységekkel ellátott szerszám-hordkeretes elrendezéshez képest még egyszerűbb felépítésű, ill. biztosítja különösen az alátömékelő gépegy-25 ségek jobb hozzáigazodáBBÍ a vágány oldalirányú és magassági vonalvezetéséhez, és másrészt - az eddigi nehézségek kiküszöbölésével - a folyamatos (non-stop) üzemmód előnyeit nyújtja.

Λ kitűzött feladatot a találmány szerint meglepően egyszerű módon úgy oldjuk ineg, hogy csupán egy támasztó és vezető futóművel rendelkező és ettől hosszirányban eltávolítva a gép-főkerethez csuklósán rögzített szerszám-hordkercten a tömékelő gépegység közvetlenül a támasztó és vezető futómű előtt helyezkedik el, a tőmekelő gépegység előtt emelő és oldalkiigazító hajtásokkal ellátott vágányemelő és kiigazító gépegység van elhelyezve, továbbá a szerszám-hordkeret a gép-főkereten levő csapágyazási helyen a gép hosszirányában egy helyen a gép hosszirányában egy beállítóhajtás segítségével állíthalóan van elhelyezve.

Ezzel a találmány szerinti kialakítással egy olyan folyamatos (non-stop) előtolású vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítógépet hozunk létre, amelynél a vágányszabályozásban résztvevő valamennyi szerszám ill. gépegység egy közős szerszám-hordkerelen egy építési és funkcionális egységgé van egyesítve, amely a hajtó, energia-szolgáltató és vezérlő berendezéseket tartó gép-főkercltel ugyan csuklósán össze van kötve, de egy külön támasztó és vezető futóművel a főkerettöl függetlenül van a vágányon megtámasztva és vezetve. így a támasztó és vezető futóművel a gép elölte levő futóinűvétől olyan távolságban lehet elhelyezni, hogy a vágányemelő és kiigazító gépegységgel a vágány L legalább ugyanannyira lehet felemelni és oldalirányban eltolni a sín anyagának túlzott igénybevétele nélkül, mint a közvetlenül a gép-főkereten elhelyezett munkavégző gépegységekkel rendelkező hagyományos gépekkel.

A támasztó és vezető futóműnek köszönhetően a munkavégző egység a Lömékelő, emelő és kiigazító gépegységekkel pontosan követi a vágány magassági és oldalirányú vonalvezetését, úgyhogy a támasztó és vezető futómű előtt közvetlenül elhelyezkedő Lömékeló gépegységek még a kis sugarú kanyarokban is mindig a helyes oldalirányú központi helyzetben vannak a sínekhez képest, és ezért az ismeri vógáiiyalálömckelő gépek nagy részével szemben nincs szükség a tömékelő gépegységek oldalirányú eltolására. Ezen kívül a nehéz munkavégző gépegységekkel ellátott szerszám-hordkerelnek a vágányon történő megtámasztásával a gép-főkeret nagymértékben tehermentesül a gépegységek súlyából ós a munkavégzésből adódó erőktől, különösen az emelő cs kiigazító gépegység nagy függőleges és vízszintes irányú erőitől. Ez egyrészt lehetővé teszi a gép-fökorct kevésbé masszív felépítését, és másrészt a gép súlya összesen három futóműre oszlik el, ami a gyenge felépítményű pálvBBZRkaBzok megmunkálásánál döntő jelentőségű. Mindenekelőtt azonban a vágányszabályozásban résztvevő valamennyi gépegység összefoglalása és ezek funkcionálisan optimális egymáshoz hangolt elrendezése a szerszám-hordkerelen kél egymástól távoli futómű közöLL biztosítja a tömékelő, emelő és kiigazító szerszámok kifogástalan együltműköJósót és ennek megfelelően a jó minőségű munkavégzést.

Ezen kívül a szerszám-hordkerelnek a gép-főkerethez képest hosszirányban állítható kialakítása a már említett 164487 sz. magyar szabadalmi leírásban kitűzött feladat egy további eredeti megoldását jelenti, amely lehetővé leszi a sínek görbületét meghatározó távolság változtatását az elülső futómű és a vágányemelő és kiigazító gépegység között, a vágány· szükséges emelési magasságának függvényében.

Λ Lalálmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a szerszám-hordkeret egytengelyű beálló forgóvázként (Dcichscl-forgóvázkent) van kialakítva, amely az utána elhelyezkedő főfutóművel szomszédos és a tömékeló gépegységgel ellátott hátsó végénél egy támasztó és vezető futóműként szolgáló nyomkarimás kerékpárral rendelkezik, és a gép-főkereten megtámasztott ill. csuklósán rögzített elülső végén a gép hosszirányában elhelyezkedő gerenda-alakú hossztartóként van kialakítva. Λ munkavégző egységnek ez a kialakítása különösen nagy· mértékben figyelembe veszi a találmány szerinti gép funkcionális és konstrukciós követelményeit, így egyrészt a támasztó cs vezető futómű normál nyomkarimás kerékpárként történő kialakítása kedvező futási tulajdonságokat és a szerszám-hordkeret nagy vezetési ill. kisiklás elleni védelmét biztosítja a váltók és kereszteződések csúcsbetéteinól is, úgyhogy a gép átállító meneteinél is nehézség nélkül alkalmazhatók nagy menetsebességek. Másrészt a szcrszáni-hordkerctnck gerenda alakú hossztartóként való kialakítása ennek kél oldalán elegendő szabad teret biztosít a vágányemelő és kiigazító gépegység einelőhajtásának elhelyezéséhez, és lehetővé teszi a hossztartó csapágyazását a gép-főkeret oldalsó larlógorendái közölt. A szex’szám-hordkeretnek Deichsel-forgóvázszerűen való kialakítása súly- és anyagmegtakarításL is eredményez.

Λ találmány egy további jellemzője szerint a gép-főkeret egy hosszanti üreggel van ellátva a szerszáiii-hordkcrettel a gép-főkerelhez képest hosszirányban állítható tömékelő gépegység magasságállitö hajtásának felvételére. Ezáltal a tömékelő gépegység és a gép-főkeret egy egyszerű felépítésű, egymásba kapcsolódó elrendezést képez, amely egyidejűleg biztosítja a hordkeret kellő mozgásszabadságát a főkerethez képest a gép hossz- és keresztirányában egyaránt.

Λ találmány egy további előnyős jellemzője szerint a nyoiukariinás kiigazító görgőkkel a vágányon vezetett vágányemelő és kiigazító gépegységnek szintén Deichsel-forgóvázként kialakított szerszámkerelo a szerszáni-hordkerettel a vágányemelő és kiigazító hajtáson át van összekötve, cs gerenda alakú elülső végével csuklósán van rögzítve a szerszám-hordkeret hossztartóján. A szokásos felépítésű vágányalátömékelő-gépeknél már jól bevált Deichsel-forgóvázként kialakított vágányemelő és kiigazító gépegység különösen előnyösen alkalmazható a találmány szerinti géphez, mivel ezáltal a vágányemelő és kiigazító gépegység elhelyezéséhez kihasználhatóvá válik a szerszám-hordkeret hossztartója alatti Lór, cs nincs szükség Lovából beépítési helyre.

Előnyös továbbá a találmánynak az a kiviteli alakja, amelynél a szerszám-hordkeret gerenda-alakú hossztartójának csapágyazási helye görgős vezetékként van kialakítva, amely legalább egy, a gép keresztirányában vízszintesei i elhelyezkedő tengely körül csapágyazotl görgőt tartalmaz, amelyben a hossztartó oldalirányú játékkal a gép-fókerethez van csapágyazva, és a szerszám-hordkeret és a gép-főkeret között elhelyezett beállílóhajtással a gép hosszirányában mozgathatóan van vezetve. A csapágyazási helynek ez a rendkívül egyszerű felépítése kis súrlódás mellett teszi lehetővé a szerszám-hordkeret hosszirányú állíthatóságát, és megfelelő oldalirányú mozgásszabadságát a gép-főkerethez képest.

Λ találmány egy másik kiviteli alakja szerinL a görgős vezeték egy a gerenda-alakú hossztartó alsó oldalán, és egy a felső oldalán elhelyezkedő, mindkét oldalon vezetőkarimákkal ellátott, a gép-fókereten ágyazott görgőből álló két górgőpárt tartalmaz, amelyek egymástól mért hosszanti távolsága legalább az allitóhajlás állítási útjának felel meg. Λ szerszám-hordkeretnek ez a csapágyazása és alátámasztása a gép-főkereten különösen alkalmas viszonylag nagy súly és működési erők, elsősorban nagy vágányemeléseknél, ill. a nehéz váltórészel;nek a szerszám-hordkeretre történő emelésénél fellépő emelőerők átvitelére.

Előnyösen a találmány egy további ismérve szerint a beállitóhajtás a vágányemelő és kiigazító gépegység felett - lényegében a szerszám-hordkeret teljes magasságának megfelelő függőleges távolságban a vágány síkjától - a gép hossztengelyében van elhelyezve, ós a szerszám-hordkerettel, valamint a gép-főkerettel kardáncsuklósan vari összekötve. Ennél az elrendezésnél a hosszanti beállitóhajtás beálliLó erői közvetlenül a hossztartó felett kerülnek átvitelre a szerszám-hordkerelro, úgyhogy a hossztartó csapágyazási helye a beállítási folyamat során nincs kitéve számottevő járulékos nyomaték nak.

A találmány egy további kiviteli alakjánál a beállitóhajtás beállítási útja - a gép és a főkerel folyamatos előremozgatása és a tömékelő gépegységgel ellátott szerszám-hordkeret léptetése mellett - legalább kétszerese a keresztaljak távolságának. Ez biztosítja, hogy a gép folyamatos (non-stop) előremozgatását akkor sem kell megszakítani, ha egy tömékelési folyamat pl. az erősen kérgesedéit kavicságy miatt a szokásosnál több időt vesz igénybe. A beállítási ól bőséges méretezése következtében elegendő időtartalék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tömékelési folyamatot, pl. a tömékelő szerszámok kétszeri besüllyesztésc ellenére, szabályosan be lehessen fejezni, és ezután a szerszám-hordkereLel a beállitóhajtás segítségével gyors menetben a következő tömékelési helyre lehessen továbbléptetni. MagáLól értetődően biztonsági okokból végállóskapcsolók vagy hasonlók vannak felszerelve, amelyek különösen hosszú tömékelési időnél kellő időben megállítják a gépet, ha a szerszám-hordkeret eléri hátsó véghelyzetét. Egy így kialakított gép kielégíti az összes gyakorlati követelményt, amelyet egy nagyteljesítményű, egyszerűen kezelhető és zavarmentes tartós üzemre alkalmas, folyamatosan mozgatott vágányalátömékelő-, szintező és kiigazitógéppel szemben támasztanak. Az új géptípus különösen alkalmas gyors pályaszakaszokon végzett munkákhoz, ahol a vaBÚt igazgatóságok megkövetelik, hogy a kezelő személyzetet ne tegyék ki a lépésenként mozgatott gép állandó megindító sóból és lefékezéséből származó fizikai terhelésnek.

Előnyösen a kellős működésű hidraulikus henger-dugattyú elrendezési kialakított bcállí Lóhajtás dugaLlyümozgása szelepeken vagy hasonlókon át a gép, ill. a gép-főkeret folyamatos előremozgásával szinkronban, ill. azzal ellentétesen vezérelhető. A gép-főkeret és a szerszám-hordkeret közötti relatív mozgás hidraulikus vezérlésére különböző, részben ismert eszközök állnak a konstruktőrök rendelkezésére.

Egy ilyen vezérlési lehetőség a találmány szerinL abban áll, hogy a nyouióközeg hozzavezctcse a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított beállitóhajtáshoz egy szelepelrendezéssel összekötött útmérő berendezés segítségével szabályozható a gép előtolási óljától függően, egy tömékelési folyamat során. A szerszám-hordkeret ós a gép-főkeret közötti relatív mozgásoknak ez a vezérlése különösen egyszerűségével tűnik ki, valamint azzal, hogy a vágányépítő gépeknél már jól bevált úLméró berendezéseket lehel alkalmazni.

Egy másik kiviteli alakot a találmány szerinL az jellemez, hogy a nyomókőzeg hozzávezelese a hidraulikus henger-dugattyú elrendezési',ént kialakított beállitóhajtáshoz egy a szelepelrcndezóssel összekötött, a szerszám-hordkeret és a gép-főkeret közötti relatív elmozdulási érzékelő mérőszervvel, pl. kötéllel működtetett potenciométerrel szabályozható. Λ szcrszáni-hord keret és a gép-főkerel közötti relatív elmozdulás közvetlen mérése biztosítja a beállítóhajtás vezérlésének nagy pontosságát, és ezzel a tömékelő gépegység központos helyzetének betartását az éppen alálömékelt keresztaljhoz képest a teljes tömékelési folyamai során.

Λ beállítóhajtásnak a gép folytonos előre mozgatásával ellentétes irányú vezérlése a találmány szerint egy további lehetőség abban áll, hogy a szelepelrendezés a szerszám-hordkcrelcn, különösen □ tömékelő gépegység hossztengely ében elhelyezett, sinrögzítő eszközökkel, pl. csavarokkal együttműködő és ezekre központosítható induktív adóval van összekötve, amely a központi helyzettől való eltéréskor a szelepelrendezésre olyan vezérlőjelet ad, amely a nyomóközeg hozzávezelésél a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított beállítóhajtásra az eltérés iránya szerint erősíti ill. csökkenti. A gép ily módon történő kialakításához nincs szükség további fejlesztőmunkára, mivel a sítirögzilö eszközökkel együttműködő induktív adók a vágányépítő gépeknél, pl. automatikus mozgásvezérlésre már hosszú ideje használatban vannak, és különböző kiviteli alakokban rendelkezésre állnak.

Λ találmány egy további kiviteli alakjánál a szerszáin-hordkerelen a tömékelő gépegység és a vágányemelő és kiigazító gépegység között a gép szintező ill. kiigazító vonatkoztatási rendszerével együttműködő, a tényleges vágány hely zelet érzékelő tapintó-mérőszerv van elhelyezve, amelyhez a lapintó-inéröszervnek a vonatkoztatási rendszer hátsó végpontjától mérhető változó távolságát érzékelő és a mindenkori mérési értéket a távolságnak megfelelően átszámító korrekciós ill. számítószalag van hozzárendelve. Ezáltal lehetőség van arra, hogy a gépet egy szokásos, a gép-főkereltel a vágány hosszirányában együtt mozgatható szintező és/vagy kiigazító vonatkoztatási rendszerrel szereljük fel, és a tapintóméfőszorv és a vonatkozási rendszer hátsó végpontja közötti távolságnak a szerszámhordkeret és a gép-főkoret közötti relatív elmozdulásából származó változásait, valamint a vonatkoztatási rendszer hibacsökkentő viszonyainak ezzel kapcsolatos változásé¹ megfelelően kompenzáljuk. Eközben előnyős az, hogy a híbacsökkenlő viszony a hordkerelnck a gép hátsó fő futóniűvéhcz való közeledéskor, Lehal a vágánycmclési és kiigazítási folyamatnak, valamint az alátömékelési folyamatnak a végleges vágányhelyzet szempontjából döntő befejező fázisában egyre kedvezőbb értéket vesz fel.

Az utóbb említett kiviteli alaknál a találmány szerint különösen előnyösnek bizonyul, ha a korrekciós ill. számítótag a szerszám-hordkcrelnok a gép-főkerethez viszonyitott elmozdulását érzékelő potericiométérrel van összekötve. Ezáltal a tapinló-mérószorv és a vonatkoztatási rendszer hátsó végpontja közötti, és a hibacsökkentési arányt meghatározó változó távolság pontosan érzékelhető és számítási mennyiségként a Korrekciós ill. számilótagra adható.

Végül a Lalálmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a szerszám-hordkeret a támasztó és vezeLő futóművel és a közvetlenül elölte elhelyezett tömékelő gépegységgel a gép-főkeretriek egy fölfelé kigörbítelt hosszanLi szakaszában van elhelyezve. Ez a kialakítás liclytakarékos, és a gép-fökerethez képest a szükséges mozgásszabadságot biztositó elhelyezést tesz lehetővé a működési gépegységekkel ellátóit szerszám-hordkeret számára, továbbá lehetővé válik a teljes működési egység semmiféle keretrész állal nem akadályozott be- és kiépítése, pl. javításnál vagy karbantartásnál. Ezen kívül különösen a gép-fökerel két főtartós kialakításánál kitűnőek a látási viszonyok a gépkezelő számára.

Λ lalálmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra: egy találmány szerinti kétkcrcszlaljas vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazitógép oldalnézete, a

2. ábra: egy csuklós felépítésű találmány szerinti vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazitógép vázlatos oldalnézete a gép hosszirányában külön elhelyezett egykeresztaljas tömékelő gépegységgel, a

3. ábra: egy találmány szerinti vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazitógép egy előnyös kiviteli alakjának oldalnézete, a

4. ábra: a 3. ábra szerinti gép vázlatos felülnózele csak részlegesen ábrázolt gépkerettel, n~

5. ábra: egy szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszer egy kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete a 3. és 4. ábra szerinti géphez, a

C. ábra: egy találmány szerinti vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazitógép egy további kiviteli alakjának oldalnézete, és a

7. ábra: a G. ábra szerinti gép felűlnézete.

Az 1. ábra egy találmány szerint felépített kétkeresztaljas vágányalátömékelő-, szintező és kiigazító 1 gépel mutat, amely a 2 ill. 3 futóműveken át a még nem korrigált ill. már korrigált vágányon megtámasztott hídszerű 4 gép-főkcrellel rendelkezik. Az 5 rtyil jelöli az 1 gépnek az alkalmazás körülményeitől függően folyamatos (non-stop) vagy léptclelL haladását. Az 1 gépnek Deichsel-forgóvázkénl kialakított és egy nyomkarimás kerékpárral megvalósított támasztó ós vezető G futóművel a vágányon külön vezetett 7 szerBzám-hordkerete a 8 csapágyazási helyen az 1 gép hosszirányában állilhatóan van csapágyazva a 4 gép-főkcrclhez.

-511

Ebből a célból a gerenda-alakú 9 hossztartó állandó kettős T profillal rendelkezik, cs a 3 csapágyazási helyet a 4 góp-fókereten forgalhatóan ágyazott 10 vezetógörgök képezik, amelyekre a 9 hossztartó felső 11 peremei támaszkodnak. A 7 szerszám-hordkeretnek a 4 gép-főkerethoz viszonyított hosszanti állítása a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított 12 beállítóhajlással történik, amely csuklósán van összekötve a 7 szerszám-hordkerettel és a 4 gép-főkereltel. A 7 szerszám-hordkeretnek a haladási irányban, azaz az 5 nyíl irányában elülső végállása a 4 gép-főkerelhez képest folytonos vonallal, és a 7 szerszám-hordkeret hátsó végállása szaggatott vonallal van jelölve. Λ 7 szerszám-hordkercten sínenként egy kettős 13 tömékelő gépegység van elhelyezve kél egymást követő keresztalj egyidejű alálömékelósére, a hozzájuk tartozó 14 magasságállitó hajtással együtt. A 15 vágányemelő és kiigazító gépegység a 7 szerszám-hordkerettel egyrészt a 16 emelő és 17 oldalkiigazitó hajtáson át, és másrészt egy állítható hosszúságú 18 rudazalon át a 9 hossztartóval van csuklósán összekötve. Az 1 gép - a jobb áttekinthetőség kedvéért csupán egy folyamatos vonallal ábrázolt - kombinált 19 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerrel van felszerelve, amely a 20 helyen monesztő kapcsolatban áll a 7 szerszám-hordkerettel. A rudazaLkénl kialakított 19 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszer elülső, a nem korrigált vágányon vezetett, és egy hátsó, a már korrigált vágányon vezeteti, és a rajzon fel nem tüntetett tapintószerv között helyezkedik el, és a 4 gép-főkerettől függetlenül együtt mozog a vágány hosszirányában a 7 szerszám-hordkerettel. így a 7 szerszám-hordkerelnek a 4 gép-főkerelhez viszonyított valamennyi állásához ugyanazok a távolsági viszonyok és mérési feltételek érvényesek a 19 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerrel együttműködő, a tényleges vágányhelyzetet érzékelő szervek számára, valamint állandó a hibacsökkentési arány.

A 7 szerszám-hordkeretnek a 4 gép-főkerethez viszonyított hosszirányú állíthatósága lehetővé teszi egyrészt a korrigálandó vágány kívánt ill. szükséges emelési mértékének megfelelő előre meghatározott tengelytávolság választható beállítását a nyomkarimás kerékpárral megvalósított 6 futómű és az azt követő 3 futómű között. Nagy vágányemeléseknél ezt a távolságot - a 7 szerszámhordkeret szaggatott ábrázolásának megfelelően - lehetőleg kis értéken kell tartani, hogy az elülső 2 futómű és a vágány eredeti szintjéről az előírt magasságba emelő és közben megfelelően alakító 15 vágányemelő és kiigazító gépegység közötti hosszanti távolság lehetőleg nagy legyen, és így elkerüljük a sínek túlzott igénybevételét és maradandó alakváltozásai az emelésnél. Azoknál a vágányoknál, amelyeknél csak kismértékű emelésre van szükség, vagy mint a gyors pályaszakaszoknál szokásos, egyáltalán nincs szükség emelésre, a tengely távolság a 6 nyomkarimás kerékpár és az azt követő 3 futómű között megfelelően nagyobb lehet.

A 7 szerszám-hordkeretnek a 4 gép-főkerelhez viszonyított hosszanti állíthatósága mindenekelőtt az 1 gép ill. a 4 gép-főkeret folyamatos (non-stop) előremozgatását teszi lehetővé a tömé kelés folyamán. Eközben a 7 szerszám-hordkeret - a folytonos vonallal ábrázolva - az éppen alátömékelt közvetlenül szomszédos két keresztaljra központosított kellős 13 tömékelő gépegységekkel a tömékelési folyamat során helyben marad, mig a 4 gép-főkeret a 9 hossztartónak a 10 vezetőgörgőkkel képzeli 8 csapágyazási helyével együtt folyamatosan tovább mozog előre az 5 nyíl irányában. Ugyanilyen mértékben mozdul el a 12 beállítóhajtás 21 dugattyúja is. A kavics kívánt mértékű tömörítése után a két alávert keresztalj alatt a kettős 13 tömékelő gépegységeket a 14 magasságállitó hajtás felemeli és közvetlenül utána a kettős működésű hidraulikus henger-dugattyú egységként kiképzett 12 beállílóhajtás a 22 nyíllal jelöli mozgásirányban nyomás alá helyezi. A 7 szerszám-hordkeret akkor viszonylag nagy sebességgel kb. három keresztalj távolságnyira addig mozog előre, amíg a kellős 13 tömékelő gépegységek közponLi helyzetbe nem kerülnek a következő két alátömékelendő keresztaljhoz képest. Ezután megismétlődik a már leírt inunkaciklus. A fenti mozgásfolyamatokhoz szükséges vezérléstechnikai eszközöket a 3. és 4. ábra kapcsán részletesebben ismertetjük.

A 2. ábra egy csuklós felépítésű vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazító 23 gépet mulat, amelynek a végeivel a 24,25 futóműveken alátámasztott gépkerete két, a 26 lengőcsapágyon át egymással csuklósán öszszekötölt és a 26 lengőcsapágy környezetében a 27 forgóvázon alátámasztott 28 és 29 gép-főkeretekből áll. A 30 nyíl a 23 gép haladási irányát mulatja. Az elülső 28 gép-fökeret az azon elhelyezett gépegységekkel - a vágányemelő és kiigazító gépegységgel, a tapintó-inérőszervvel és a 33 lőrnékelő gépegységgel - lényegében megfelel egy szokásos egykeresztaljas vágányalátömékelögép alapkoncepciójának. A hátsó hosszanti hídLartókéril kialakított 29 gép-főkereltel egy Deichsel-forgóvázkénl kialakított 34 szerszám-hordkeret van csuklósán, és hosszirányban állithatóan összekötve. Ebből a célból a 34 szerszám-hordkeret 35 hossztartójának szabad végén a 36 görgő van csapágyazva, amely a 29 gép-főkeret 37 hosszanti vezetékére támaszkodik. A 34 szerszám-hordkerel és a 29 gép-főkeret egy csuklósán csatlakozó 38 beállító hajtáson át van egymással összekötve. A 39 futómű segítségével a vágányon külön vezetett 34 szerszám-hordkercten egy 40 vágányemelő és kiigazító

-613 gépegység, egy a vágány sínéin játékmentesen vezetett 41 tapintó-mérőszerv, valamint sínenként egy egykereszlaljas 42 tömékelő gépegység van elhelyezve.

Λ 23 gép egy szintező-vonatkoztatási rendszerrel van ellátva, amely sínenként egy 43 feszítöhuzalból áll, amelynek elülső vége a 24 futóművön át a még nem korrigált vágányon van vezetve, a 26 lengöcsapágy környezetében egy további tapintószerven támaszkodik és hátulsó végével a 25 futóművön át a már korrigált vágányon van vezetve. Λ 32 ill. 41 tapintó-mérőszervekkel összekötött, pl. forgó potenciométerként kialakított 45 ill. 46 mérési érzékelők a szintező-vonatkoztatási rendszoi· 43 fcszítőhuzaljaival ismeri módon működnek együtt a vágány tényleges és előírt magassága közötti különbség meghatározásában a 23 gép 31, 40 vágányemelő és kiigazító, ill. 33,42 tömékelő gépegységeinek környezetében.

A 23 gép egy oldalkiegyenlílö-vonalkoztatási rendszerrel is el van látva, amely lényegében egy α vágány tengelyében elhelyezkedő és kélponl-vonalial ábrázolt 47 feezítőhuzalból áll, amely egy elülső, a nem korrigált vágányon vezetett 48 tapintószervtől egy hátsó, a már korrigált vágányon vezetett 49 tapintószervig helyezkedik el, és a 32 és 41 lapintó-mérőszerveken elhelyezett, a rajzon nem ábrázolt mérő-érzékelővel ismert módon működik együtt a tényleges és az előirt íveltség közötti különbségek meghatározásában, a 23 gép munkavégző egységeinek tartományában. A 23 gép, mint igazi kombinációs gép, sokoldalúan alkalmazható. Így csupán a 31 vágányemelő és kiigazító és a 33 tömékelő gépegységek használatával egykereszlaljas alátömékelő gépként alkalmazható lépésenkénti előtolással, vagy csupán a 40 vágányemelő és kiigazító és a 42 tömékelő gépegységek és a 38 beállítóhajtás használatával egykereszlaljas alátömékelő gépként alkalmazható a 28 és a 29 gép-főkeretekből álló alvázkeret folyamatos előtolásával. Ezen kívül a 23 gép az összes 31,33 és 40,42 vágányemelő és kiigazító, ill. tömékelő gépegységek használatával tandemszerűen alkalmazható, ahol először a 33 tömékelő gépegységeket központosítjuk az alátömékelendő keresztaljra, majd a 42 tömékelő gépegységeket a 38 beállítóhajtás segítségével a velük alátömékelendő keresztaljra. Ezen a módon a 33 és 42 tömékelő gépegységek egyidejű használata szabálytalan keresztalj-távolságoknál is lehetséges. Ez az eljárás a vágány viszonylag nagy teljes emelését teszi lehetővé kél egymást követő emelési fázisban a két 31 és 40 vágányemelő és kiigazító gépegység segítségével.

A 3. és 4. ábra egy találmány szerinti vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazító 50 gép egy előnyös kiviteli alakját mutatja. Az 50 gép az 51,52 futóművekkel az 53,54 sínekből és az 55 keresztaljakból álló vágányon meneszthető 56 gép-főkerettel rendelkezik. Az 50 gép az 51 futóműre ható 57 meneszlóhajlással van ellátva, és munka irányát az 58 nyíl jelöli. Az 56 gép-főkereten az 59,60 kezelőfülkék, valamint a 61 meghajtó- és energiaellátó berendezések vannak elhelyezve. Az 50 gép munkavégző egységei közösen egy Deichscl-forgóvázként kialakított 62 szerszam-hordkereten vannak elhelyezve, amely egyrészt egy nyomkarimás kerékpárral megvalósított támasztó és vezető 63 futóművel a vágányon, és másrészt egy gerenda-alakú 64 hossztartóval a 65 csapágyazási helyen át az 56 gép-főkereten támaszkodik. Λ 65 csapágyazási hely görgős vezetékként van kialakítva, amely kél, a 64 hossztartó alsó oldalán, és kél, a 64 hossztartó felső oldalán elhelyezkedő, mindkét oldalon a 66 vezclőkarimákkal cllálolL és az 56 gép-főkereten forgathatóan ágyazott 67 görgőket tartalmazza. Λ 64 hossztartó és a 67 görgők 66 vezetókarimái közötti oldalirányú játék lehetővé teszi a 62 szerszám-hordkerel korlátozott oldalirányú elfordilhalóságál a 65 csapágyazási hely körül. A 62 szerszám-hordkeret és az 56 gép-főkeret egy a 64 hossztartó felett elhelyezett kettős működésű hidraulikus hengerdugattyú elrendezésként kialakított 68 beállítóhajtáson át csuklósán van egymással öszszekótve. Az 50 gép 69 vágányemelő és kiigazító gépegysége egy a 70 nyomkarimáe kiigazító görgők segítségével a vágányon vezetett, és a sínfej alá behajtható 71 emelőgörgőkkel ellátóit és Deichscl-forgóvázként kialakított 72 szerszám-keretLel rendelkezik, amelynek elülső gerenda-alakú 73 vége a 62 szerszám-hordkeret 64 hossztartójához van csuklósán rögzítve. A 72 szerszám-keret a 69 vágányemelő és kiigazító gépegység 74 emelőhajlásán és 75 oldalkiigazító hajtásán át csuklósán van összekötve a 62 szerszáin-hordkereltel. A 62 szerszám-hordkereteri az 53, 54 sínenként a 76 magasságállító hajtáson át emelhető és süllyeszthető 77 tömékelő gépegység van elhelyezve. A 76 magasságállító hajtás elhelyezéséhez a két felfelé kigörbíLett 78 főtartóból álló 56 gép-főkeret egy szaggatott vonallal ábrázolt hosszanti 79 üreggel van ellátva.

Az 50 gép egy szintező-vonalkoztaLási rendszerrel rendelkezik, amely sínenként egy 80 feszítőhuzalt tartalmaz, amelynek elülső végét a 81 lapinlószerv a nem korrigált vágányon, és hátulsó végét a 82 lapinlószerv a már korrigált vágányon vezeti. A 77 tömékelő gépegység és a 69 vágányemelő és kiigazító gépegység közölt egy játékmentesen a vágányhoz vezetett 83 tapintó-mérőszerv van elhelyezve, amellyel sínenként egy pl. forgó potenciométerként kialakított 84 mérési érzékelő van összekötve, amely együttműködik a szintező-vonatkoztatási rendszer megfelelő 80 feszítőhuzaljával a vágány tényleges és előirt magassága közötti különbség meghatározásában. Egy az 50 gép számára alkalmas ol-715 dalkiigazitó vonatkoztatási rendszert az 5. ábra alapján ismertetünk a későbbiekben.

Λζ 50 gép különböző kiegészítő berendezésekkel van felszerelve, amelyek lehetővé teszik a különböző mozgások önműködő vezérlését az 50 gép és az 56 gép-főkercl folyamatos (non-stop) előtolásánál, a 62 szerszám-hordkeret és a 77 tömékelő gépegység lépésenkénti előtolása mellett. Ezek a kiegészítő berendezések a 60 kezelőfülkében elhelyezett 85 vezérlőkészülékkel rendelkeznek, amely a 86 vezetéken át a G1 meghajtóés energiaellátó berendezésekkel van összekötve, és egy 87 szolepelrendczést tartalmaz, amelyen át a hidraulikus henger-dugatlyé elrendezésként kialakított 68 beállílóhajtás a 88 vezetéken át választhatóan mindkét mozgásirányban nyomás alá holyezhető. A 87 szelepolrendezés vezérlése a gép előre mozgásától függen alternatív módon három különböző kiegészítő készülék segítségével történhet, amelyeket a teljesség kedvéért a 3. ábrán együttesen ábrázoltunk. Ezeknek a készülékeknek az egyike a 82 tapintószervvel összeépített 89 útmérő berendezés, amely hosszegységenként, pl. centiméterenként, az 50 gép által megtett útnak megfelelően egy vezérlő impulzust ad a 87 szelepelrendezésre, amely a nyomóközeg hozzávezetését úgy szabályozza a 68 boállítóhajtásnak a 3. ábrán jobboldalon feltüntetett hengerkamrájához az 50 gép előremozgásával szinkronban, ill. azzal ellentétesen, hogy a 62 szerszám-hordkeret a 77 tömékelő gépegységekkel a Löinékelési folyamat befejezéséig az alátömékelt keresztaljhoz képest központos helyzetben marad. Λ 77 tómckelő gépegység felemelésének pillanatában a 84 szelepelrendezést pl. egy végalláskapcsoló segítségével átkapcsoljuk, és a 68 beállítóhajtásnak a 3. ábra baloldalán látható henger-kamráját nyomás alá helyezzük, és a 62 szerszám-hordkeretet gyors menetben addig mozgatjuk előre, amíg a 77 tömékelő gépegység nem kerül központos helyzetbe a kővetkező alátömékelendő keresztaljhoz képest. A 77 tömékelő gépegység lesülylyesztésével egyidejűleg a 88 útmérő berendezés nullára áll, és ezzel egy új munkaciklus kezdődik.

Ugyanez a mozgássorrend adódik a 62 szerszám-hordkeret és az 56 gép-főkeret közötti relatív mozgási érzékelő mérőszerv alkalmazásakor, amely pl. egy húzókötéllel ellátott 90 potencioméler. Ebben az esetben a 68 beállítóhajtás dugattyúmozgásának vezérlése a beállítömozgással, ill. a húzóköteles 90 polencíoméler analóg kimenő feszültségével arányosan történik.

A 87 szelepelrendezés vezérlésének harmadik változatánál a sínrögzítő elemekkel, pl. a 91 csavarokkal együttműködő induktív 92 adó van elhelyezve a 62 szerszám-hordkereten, kb. a 77 tömékelő gépegység közepénél. A 92 adó mindaddig semlegesen viselkedik, amíg a megfelelő sínrögzítő elemhez, pl. a 91 csavarhoz, ill. az éppen alátömékelt keresztaljhoz képesL központi helyzetben van. Amikor a 92 adó kikerül a központi helyzetből, egy olyan vezérlő jelel ad a 87 szelepelrendezésre, amely a nyomóközeg hozzávezetését a 68 beáll)lehajlásra az eltérés iránya szerint fokozza, vagy csökkenti, igy a 77 tömékelő gépegység - ugyanúgy, mint az előző két esetben - a tömékelési folyamat befejezéséig központi helyzetben marad az alálömékelendó keresztaljhoz képest.

Végül lehelőség van arra, hogy a 62 szorszám-hordkerelel a 63 futómű befékezésével és a 68 beállítóhajtás egyidejű nyomásmentesítésével a tömékelési folyamat során a vágányon rögzítsük.

Amint a 3. ábrából látható, a tömékelési folyamat és a gép folyamatos előreinenesztése során változnak a szintező-vonatkoztatási rendszer távolsági viszonyai és ezzel a hibacsökkentési arány. Λ 62 szerszám-hordkerclnek a folytonos vonallal jelólt elülső végállásában a 83 tapintó-mérőszervvel összekötött 84 mérési érzékelő viszonylag nagy a távolságban van a 80 feszítőhuzal hátsó 93 vonatkoztatási végpontjától. Ebből a 80 feszítőhuzal 1 teljes hosszára vonatkozóan hibacsökkentési arány adódik. A 62 Bzerszáin-hordkeretnek a szaggatott vonallal jelölt hátsó véghelyzetében a 84 mérési érzékelő távolsága a 93 vonatkoztaLási végponttól b távolságra csökken, úgyhogy egy jobb hibacsökkenési arány adódik. Ez azL jelenti, hogy a hibacsökkenLési arány a tömékelési folyamaL vége feló, tehát a korrigált új vágányhelyzet végleges rögzítésének időpontjában veszi fel legjobb értéket. Mindenesetre szükséges, hogy ezeket a távolságváltozásokat inéréstechnikailag figyelembe vegyük. Ebből a célból a 85 vezérlőkészülék a 94 korrekciós ill. számitótaggal van ellátva, amely egyrészt a 95 vezetéken át a 84 mérési érzékelőre, és másrészt a 89 útmérőberendezéssel, vagy a húzókóleles 90 potenciométerrel vari összekötve, és kompenzálja a különböző a-tól b távolságok befolyását a szintezési eredményre.

Az 5. ábra egy kombinált 96 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszer vázlatát mutatja, amely pl. a 3. és 4. ábra szerinti felépítésű vágányalálőinékelő-, szintező- és kiigazító 50 gépbe történő beépítésre alkalmas. A 96 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszernek az a sajátossága, hogy - a gép-főkeretlől függetlenül - a munkavégző gépegységekkel ellátott 62 szerszám-hordkerettel együtt a vágány hosszirányában lépésenként mozgatható az egyik munkavégzési helytől a másikig, amint a 97 nyíl mutatja. Ebből a célból kügazító-vonatkoztatási egyenesként lényegében a vágány tengelye felett egy 98 rudazal van elhelyezve, amely a nem korrigált vágányon vezetett elülső 99 tapintószervtől a már korrigált vágányon vezetett hátsó 100 tapintószervig terjed, és amely a

-817 szerszám-hordkerettel a 101 kapcsolótagon át van összekötve. Ez a 101 kapcsolótag, amely pl. a 62 szerszám-hordkcreL 63 futóművűhez kapcsolódik, úgy van kialakítva, hogy biztosítja a 98 rudazat továbbítását a vág/,ny hosszirányában, do nem akadályozza a 98 rudazat szabad mozgását a vágány tengelyére keresztirányban. Szintezö-vonatkozlalási egyenesként az 53,54 sínek felett, a 99 és 100 lapintószer vek között, a 102 feszítőhuzalok vannak elhelyezve. Λ 62 szerszám-hordkerethez hozzárendelt 83 tapintó-niérőszerv együttműködik a 96 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszerrel a vágány tényleges és előirt magassági és oldalirányú helyzete közötti különbségek érzékelésében. Ebből a célból az 53,54 sínenként egy pl. forgó polenciomélerként kialakított 103 mérési érzékelővel rendelkezik, amely együttműködik a megfelelő 53,54 sínhez hozzárendelt 102 feszítőhuzallal. Egy további, a 83 tapinlö-mérőszerven a vágány közepe felelt elhelyezett 104 mérési érzékelő együttműködik a 98 rudazattal, a vágány tényleges és előírt íveltsége közötti különbségek érzékelésében. Ennél a 96 szintező és kiigazító vonatkoztatási rendszernél egy állandó hibacsökkentési arány adódik, úgyhogy nincs szükség egy 34 korrekciós ill. számítótag elhelyezésére.

A 6. és 7. ábrán egy olyan vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazító 105 gép látható, amely a 106, 107 futóművekkel a 108, 109 sínekből és a 110 keresztaljakból álló vágányon meneszthető 111 gép-főkeretlel rendelkezik, amely a mindkét 106, 107 futóműre ható 112 monesztőhajtással van felszerelve, és amely a gép 113 meghajtó és energiaellátó berendezéseit, valamint a 114 kezelőfülkéi hordozza. A 105 gép haladási irányát a 115 nyíl jelöli. Λ 116 nyilak a 111 gép-fökeret lépésenkénli elöreniozgatását szimbolizálják. A 111 gép-főkeret hátsó végén van a 117 csapágyazási hely, amely a függőleges 118 tengely körül forgatható 119 kapcsolócsuklóként van kialakítva. Ezen a 119 kapcsolócsuklón át a nehéz felépítésű és Deichsel-forgóvázkénl kialakított 120 szerszám-hordkeret a ráépített 121 kezelőfülkével kardáncsuklósan, valamint a gép hosszirányában állithalóan van összekötve. A 120 szerszám-hordkeretnek a 117 csapágyazási helytől távolabbi hátsó vége a nyomkarimás kerékpárral megvalósított 122 futóművel külön van a vágányon megtámasztva és vezetve. A 120 szerszáin-hordkurelen a 108 ill. 109 sínenként egy 123 magasságállíló hajtással emelhető és süllyeszthető 121 Lömékelő gépegység van elhelyezve. A 120 szerszám-hordkeret gerenda-alakú 125 hossztartója a jelen esetben egy hidraulikus henger-dugattyú egységből áll, amely a 12G beállílóhajtásl képezi a hordkerel hosszanti állítására a 111 góp-főkerethez képest. A 126 beállítóhajlás 127 dugattyúrúdja a 119 kapcsolócsuklóhoz csatlakozik.

A 128 nyomkarirnás kiigazító görgőkkel és a 129 cmelőgörgőkkel felszerelt 130 vágányemelő és kiigazító gépegység egyrészt a 132 emelő ill. 133 oldalkiigazító hajtásokon, és másrészt gerenda-alakú 134 végén át a 120 szerszám-hordkcrellel van csuklósán összekötve.

A 105 gép egy optikai 135 szintező-vonatkoztatási rendszerrel van ellátva, amely a 108, 109 sínenként egy, a 106 futóművel a még nem korrigált vágányon vezetett és pl. infravörös vagy lézerfénnyel működő 136 adóból, és egy, a 122 futóművel a inár korrigált vágányon megtámasztott 137 vevőből, valamint egy a 138 adósugárral együttműködő 139 árnyékoló blcridóből áll, amely egy 140 rudazaton át a vágányon vezetett 141 tapintó-tiiérószervro támaszkodik.

A 105 gép a fentieken kívül egy 142 kiigazító-vonatkoztatási rendszerrel van ellátva, amely a jelen esetben a 143 rudazatként van kialakítva, amelynek elülső vége a még nem korrigált vágányon vezetett 144 lapintószervvel, és hátsó vége a már korrigált vágányon vezetett 145 tapíntószervvel van öszszekötve a vágány közepe felett. A 145 tapintószerv menesztőkapcsolatban van a 120 szerszám-hordkerettel egy 146 paralellogramvezetésen ét. A 141 tapintó-mérőszervvcl ill. a 140 rudazattal egy pl. forgó potenciométerként kialakítóit 147 mérési érzékelő van öszszekötve, amely ismert módon működik együtt a 142 kiigazító-vonatkoztatási rendszer 143 rudazataval egy 148 villáskar segítségével, a vágány előirt és tényleges iveltségc közötti különbség érzékelésében a 130 vágányemelő és kiigazító gépegység tartományában.

A 7. ábrából látható a 120 szerszám-hordkeret önműködő utánvezetése és beállítása, valamint a vele összekötött gépegységek vezetése és beállítása a vágány alakja szerint. A 120 szerszám-hordkeret a 111 gép-főkerettől függetlenül követi a vágány görbületét, úgyhogy a 124 tömékelő gépegységek és a 130 vágányemelő és kiigazító gépegység szerszámai mindig a helyes oldalirányú helyzetben vannak a 108 ill. 103 sínekhez képest.

A 105 gép négy különböző üzemmódot tesz lehetővé. Az első üzemmódnál a 105 gép blokkolt 126 beúlliLóhajLás melleit lépésenként előtolt normál vágányalátömókelőgépkónt működik, ahol a 111 gép-fókerelet és a 120 szerszám-hordkereleL az egyik Löinékelósi helyről a másikra lépésenként toljuk előre a 116 és 149 nyílnak megfelelően. Λ második üzemmódban a 111 gép-főkercteL folyamatosan toljuk előre a 115 nyílnak megfelelően, a 120 szerszám-hordkeretet pedig lépésenként a 149 nyílnak megfelelően. Ekkor a 126 beállítóhajlás vezérléséhez a már leírt elrendezések szükségesek. A harmadik üzemmódnál a 105 gépet normál alátömékelö gépként alkalmazzuk viszonylag nagy vágányemelésekhez,

-919 ahol a 105 gép hátsó 107 futóműve cs a 122 futómű közötti távolságot a 12G beállítóhajtás 127 dugattyúrúdjának kellően nagy kitolásával növeljük meg. Λ negyedik üzemmódot a 105 gép átállító menete képezi, amelynél a jó kanyarkövetés érdekében csökkenteni kell a tengely távolságokat, amit a 126 beállítóhajtás 127 dugattyúrúdjának teljes betolásával érünk el.

Claims (14)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Meneszthető vágányalátömékelő-, szintező- és kiigazítögép, futőművekre támaszkodó góp-főkerellel és egy, ezzel csuklósán összekötött, legalább egy tömékelő gépegységei tartó és a gép futóművei között a vágányra támaszkodó szerszám-hordkeretLel, azzal jellemezve, hogy egy támasztó cs vezető futóművel (G, 39, G3, 122) rendelkező és ettől hosszirányban eltávolítva a gép-főkerethez (1, 29, 5G, 111) csuklósán rögzített szerszám-hordkereten (7, 34, G2, 120) a tömékeló gépegység (13, 42, 77, 124) közvetlenül a támasztó és vezető futómű (6, 39, 63, 122) előtt van elhelyezve, a tömékelő gépegység (13, 42, 77, 124) előtt emelő és oldalkiigazító hajtásokkal (IG, 17, 74, 75) ellátott vágányemelő és kiigazító gépegység (15, 40, G9) helyezkedik el, Lovábbá a szerszám-hordkoret (7, 34, G2, 120) a gép-főkereten (4, 29, 56, 111) levő csapágyazási helyen (8, 65, 117) a gép (1, 23, 50, 105) hosszirányában egy beállítóhajtás (12, 38, 68, 126) segítségével állíthatóan van elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gép azzal jellemezve, hogy a szerszám-hordkeret (7,

   34, 62, L20) Deichsel-forgóvázként van kialakítva, amely a gép (1, 23, 50) utána clhelyezkedő futóművel (3, 25, 52) szomszédos és a tömékelő gépegységgel (13, 42, 77) ellátott hátsó végénél a támasztó- és vezető futómű (6, 39, G3) nyomkarimás kerékpárként van kialakítva, és elülső, a gép-főkorclen (4, 29, 56) megtámasztott ill. csuklósán rögzített vége a gép (l, 23, 50) hosszirányában elhelyezkedő gerenda-alakú hossztartóként (8,

   35, 64) van kialakítva. (1-4. ábrák)
3. 3. Az l. vagy 2. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a gép-főkeret (56) a szcrszáni-hordkerettel (62) a gép-főkerethez (56) képest hosszirányban állítható tömékelő gépegység (77) magasságaimé hajtása (76) számára egy hosszanti üreggel (79) van ellátva.

   1. A 2. vagy 3. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy nyomkarimás kiigazító görgőkkel (70) a vágányon vezetett vágányemelő és kiigazító gépegység (69) Deichsel-forgóvázként kialakított szerszámkorele (72) az emelő és oldalkiigazító hajtásokon (74, 75) át a szerszám-hordkerettel (62) van összekötve és elülső gerenda-alakú vége (73) a szerszám-hordkeret (62) hossztartóján (64) csuklósán van rögzítve.
4. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a szerszám-hordkeret (62) gerenda-alakú hossztartójának (64) csapágyazási helye (65) görgős vezetékként van kialakítva legalább egy vízszintes, a gép (50) hosszirányára keresztben fűlő tengelyen elhelyezkedő görgővel (67), amelyben a hossztartó (64) oldalirányú játékkal a gép-főkerethez (56) van csapágyazva, és a szerszám-hordkereL (62) és a gép-főkerel (56) között elhelyezett beállítóhajtás (68) segítségével a gép (50) hosszirányában állít— hatóan van vezetve.
5. 6. Az 5. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a görgős vezeték egy-egy a gerenda-alakú hossztartó (64) alsó oldalán és felső oldalán felfekvó, mindkét oldalon vezetökarimákkal (66) clláloLl, és a gép-főkereten (56) ágyazott görgőből (67) álló két görgőpárt tartalmaz, amelyek egymástól mért hosszirányú távolsága legalább a bcállítóhajtás (68) beállítási utjának felel meg.
6. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a boállitóhajtás (68) a vágányemelő és kiigazító gépegység (69) felelt - lényegében a szerszám-hordkercl (62) teljes magasságának megfelelő függőleges távolságban a vágány síkjától - a gép (50) hossztengelyében van elhelyezve, és a szerszám-hordkerettel (62) és a gép-főkereLLol (56) kardáncsuklósan van őszszekötve.
7. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a beállítóhajtás (12, 38, 68, 126) beállítási útja - folyamatos (non-slop) clótolású gép (1, 23, 50, 105) és gép-főkeret (4, 29, 56, 111), és a tömékelő gépegységgel (13, 42, 77, 124) ellátott, lépésenkénti előtolású szerszám-hordkeret (7, 34, 62, 120) mellett - legalább a keresztalj-távolság kétszeresét teszi ki. (2-7. ábrák)
8. 9. A 8. igénypont szerilni gép, azzal jellemezve, hogy a kettős működésű hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított beállítóhajtás (12, 38, 68, 126) a dugattyú-mozgásnak a gép-főkeret (4, 29, 56, 111) folyamatos előtoló mozgásával szinkron ill. ellentétes vezérlésére alkalmas szelepelrendezéssel (87) vagy hasonlóval van ellátva. (2-7. ábrák,
9. 10. A 9. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított beállító11

   -1021 hajtáshoz (68) tartozó szelepolrendezés (87) úlmórö berendezéssel (89) van összekötve.
10. 11. Λ 9. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus henger-du- 5 galtyü elrendezésként kialakított beállitóhujtáshoz (68) tartozó szelepelrendezés (87) u szerszáin-hordkerel (62) és a gép-főkereL (56) közötti relatív elmozdulást érzékelő mérőszervvel, pl. húzóköleles 10 potcnciomélcrrel (90) van összekötve.
11. 12. A 9. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a szelepelrendezés (87) a szerszám-hordkerelen (62), előnyösen a tö- 15 mékelö gépegység (77) közepénél elhelyezett, és sínrögzítő elemekkel, pl. csavarokkal (91) együttműködő és ezekre központosítható induktív adóval (92) van összekötve.
12. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a szerszám-hordkercten (62) a tömékelő gépegység (77) és a vágányemelő és kiigazító gépegység (69) közölt, egy szintező és/vagy kiigazító 25 vonatkoztatási rendszerrel együttműködő, a tényleges vágányhelyzetet érzékelő Lapintó-mérőszerv (83) van elhelyezve, amelyhez a Lapintó-mérőszcrvnek (83) egy háLsó vonatkoztatási végponttól (93) mért változó távolságát érzékelő, és a mindenkori mérési értéket a távolságnak megfelelően átszámító korrekciós ill. számítótag (94) van hozzárendelve.
13. 14. A 11. vagy 13. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a korrekciós ill. számitólag (94) a szerszám-hordkeretnek (62) a gép-főkerethez (56) viszonyított relatív elmozdulását érzékelő húzóköleles potcnciométerrel (90) van összekötve.
14. 15. A 2-14. igénypontok bármelyike szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a szerszám-hordkeret (62) a támasztó és vezető futóművel (63) és a közvetlenül előtte elhelyezett tömékelő gépegységgel (77) a gépfőkerotnek (56) egy fölfelé kigörbített hosszanti szakaszában van elhelyezve.