HU187755B

HU187755B - Process for producing flavane derivatives of antivirus activity and pharmaceutical compositions containing them as active agents

Info

Publication number: HU187755B
Application number: HU79WE595A
Authority: HU
Inventors: Denis J Bauer; John F Batchelor; Harold F Hodson; John W T Selway; David A B Young
Original assignee: Wellcome Found
Priority date: 1978-03-15
Filing date: 1979-03-14
Publication date: 1986-02-28
Also published as: CS231964B2; ATA191879A; SU1072805A3; PL121969B1; NZ189906A; MC1254A1; NO840626L; IN151598B; AT366681B; ES482788A1; HUT35173A; IL56871A0; IL56871A; CA1193273A; DD142340A5; IN150229B; NO790871L; EP0004579B1; DK105379A; YU271582A

Description

A találmány tárgya eljárás vírusellenes hatású új flavár-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. A készítmények különösen a rinovírusok ellen hatékonyak.

A rinovírusos fertőzések az esetek 70 %-ában okozzák azt a betegséget, amelyet általában közönséges náthaként tapasztalunk, bár más vírusok, például entero- és koronavírusok cs allergiás reakciók is okozhatnak náthát. Az emberiség az egész világon ki van téve a rínovírus-infekciónak, amely betegséget okoz, ezáltal az emberek távol vannak a munkájuktól, ami nagyfokú gazdasági következményekkel jár.

A közönséges nátha általában cseppfertőzés útján terjed, melyet a ferőzőlt személy köhögésekor vagy tüsszentésekor kilélcgez, majd egy másik személy belélegez és igy a légzőtraktus fertőzése következik be. 48 órától 2 hétig terjedő inkubációs periódus után a fertőzött személy torka fáj, köhög, tiisszög, megnő a nyálelválasztása és láza van a másodlagos bakteriális fertőzés következtében.

A fertőzés után bizonyos rezisztencia megmarad a rinovírus-savótípussal szemben, de más savótípusokkal szemben ez nem biztosít immunitást. Egy közösségben túlnyomórészt jelenlévő savótípusok által történő folyamatos újrafertőzés a legtöbb egyénben fenntart ezekkel a vírusokkal szemben egy bizonyos rczisztcnciaszintet. Tehát nátha csak akkor következik be, ha egy új savótípus lép fel, általában átlagosan 2-3-szor egy évben.

Mivel nincsen kereszt-immunitás és legalább 120 ismert immunológiailag megkülönböztethető rinovírus-savótípust ismerünk, az oltás nem járható kezelési módszer. Megpróbálták a náthák előfordulását csökkenteni levegöhigiéniával, de a próbálkozás nem járt sikerrel. Úgy tűnik, hogy az egyedüli, gyakorlatban megvalósítható kezelési mód olyan vegyület volna, amely beadható embereknek és előnyösen valamennyi általában előforduló savótipus ellen hatna vagy legalábbis a rinovírusok egy széles skálája ellen. Jelentős kutatási munka folyt ezen a területen, de mindezidáig ilyen vegyületeket nem sikerült találni, a betegség ellen nem találtak kemoterápiás szert.

Azt találtuk, hogy a flaván és különböző származékai bizonyos vírusok ellen, többek között olyan vírusok ellen hatékonyak, amelyek a légzőtraktus! fertőzik. Ilyenek például a picorna, a menge, az arbo, a mixo, a korona, a herpes és az adenovírus. Ezé k a vegyületek különösen a rinovírusok ellen, nevezetesen at IB, a 2 és 9 savótípusok ellen hatnak. Az ebbe az osztályba tartozó olyan ismert vegyületeken kívül, melyek hatásáról nem történt említés, új származékokat is előállítottunk és megvizsgáltunk. Azt találtuk, hogy ezek a vegyületek a rinovírusokat in vitro teszt során tenyészetben gátolják és néhány más vírus ellen is, például a herpes, az influenza és a kanyaróvírusok ellen is mutattak bizonyos hatást. Ugyanezek a vegyületek in vivő hatást is mutattak a rinovírusok ellen, különösen, ha megfelelő dózisban embernek vagy emlősöknek adagoltuk be a vegyületeket. A Havannák magának erős hatása van a rinovírusok ellen, a szubsztituált származékai hasonló vagy még fokozottabb hatással váltak ki, amely hatás a szubsztituens természetétől és helyzetétől függ.

A vegyületeknek igen alacsony toxicitása van, LD_S0értékük 500 mg/kg felett van.

A hatást foltgátló teszttel mutathatjuk ki és mérése a foltcsökkentő teszttel történik. Mindkét kísérlet abból áll, hogy egy Petri csészében egy egyrétegű sejttenyészetet alakítunk ki, majd megfertőzzük egy víruszszuszpenzióval, majd a tenyészetet gél formájában befedjük tápagarózzal. Ez a gél biztosítja, hogy a vírus nem terjed a tenyészetben és így lokalizált elpusztult scjltcrülctck és foltok keletkeznek.

A foltgátló tesztben 0,01 ml tcszt-vcgyiilet-oldattal impregnált szűrőpapír-lemezt az. agaróz-gél tetejére helyezünk. A vegyület ezután a gélen át diffundál és a legnagyobb koncentráció a lemez körül lesz és a legalacsonyabb koncentrációt a Pclri csésze kerülete felé tapasztaljuk. A vegyület hatásosságát a follképzödés gátlási zónájának megfigyeléséből állapíthatjuk meg.

A kimutatható hatást a foltcsökkentő teszttel határozhatjuk meg. A vegyületet különböző koncentrációkban beépítjük a felső tápagaróz rétegbe. A foltcsökkenés arányos a vegyület koncentrációjával. A foltszámokat a kontroll százalékában fejezzük ki és egy dózis-reakciógörbét rajzolhatunk. Ebből a görbéből a hatásos adag 50 %-át (ED50) megbecsülhetjük.

Néhány flavánt leírtak már az irodalomban, de nem történt említés ember vagy állat kezelésére történő felhasználásáról, kivéve a 3,3',4,4',5,7-hexahidroxi-flavánl, amelyet már használtak vénás rendellenességek kezelésére, továbbá a 3-hidroxi-flavánt, melyet sikertelenül próbáltak alkalmazni vírusos hepatitis ellen [Láncét, 2, 1153 (1977)), továbbá a 3,6-dialkil- vagy -dialkoxi-flavánokat (3 555 047 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), melyek a vér koleszterinszintjét csökkentik, továbbá az l-cpi-3',5',5,7-pentahidroxi-fiaván-3-olt [J M. Gazave, Fruits, 32, 275-284, (1977)], amely potenciális skorbutellenes szer, továbbá a 3,3',4',5,7-pentahidroxi-flavánt (988 332 és 988 333 számú francia szabadalmi leírások), melynek vitaminszerű hatása lehet a vér kapillárisaira.

A találmány szerint új vírusellenes készítményeket állítunk elő, amelyek hatóanyagként (II) általános képletű vegyületeket tartalmaznak. A (II) általános képletű vegyületek újak. A készítményekkel a vírusos fertőzések megelőzhetők és kezelhetők. A készítmények a hatóanyag mellett gyógyászatilag aktív hordozókat vagy segédanyagokat is tartalmaznak. A (11) általános képletben előnyös, ha a két aromás gyűrű összesen legfeljebb kétszer helyettesített, még előnyösebb, ha egy szubsztituenst tartalmaznak. Előnyös, ha R⁸ és R⁹ nem hidrogén és/vagy R^!I-R¹⁵ nem hidrogén, különösen előnyös, ha R⁸ és R¹³ nem hidrogénatom. Azt találtuk, hogy a szubsztituens mérete fontos lehet. Például a 4'- és 6-hclyzctbcn a fokozott aktivitás azzal a szubsztituenssel van összefüggésben, amelynek [R]_D értéke 15 alatt van, előnyösen 10 alatt.

Az [R]„ érték korrigált moláris térfogat (lásd S. Glasstone, Text-book of Physical Chemistry, 2. kiadás, 1948, MacMillan, London, 528. oldal). A moláris tömegből (M), a sűrűségből (p) és a törésmutatóból (n) a következő egyenlet alapján számíthatjuk ki az [R]n értéket:

187 755

Sok szubsztituens esetében az értéket Vogel határozta meg és a J. Chem. Soc. tette közzé 1948-ban.

A szubsztituensek jelentése előnyösen halogénatom vagy ciano-, trifluormelil-, rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, di-(rövidszén1áncú alkilamino)-, amino- vagy hidroxilcsoport. A klór-, ciáno- és hidroxiicsoportok előnyösek és a legelőnyösebb szubsztituens a klóratom.

A szám, a helyzet cs a szubsztituens fajtájának megválasztási feltételeit összekapcsolhatjuk a hatás valószínűségének megnövelésével. A használt vegyületek tulajdonságai természetesen más fizikai és biológiai jellemzőknek is a függvényei.

A találmány szerint (11) általános képletű vegyületeket állítunk elő - ahol

R⁸ és R’jelentése azonos vagy különböző és jelentésük halogénatom, ciano- vagy rövidszénláncú alkilcsoport vagy hidrogénatom

R_n, R'², R¹³, R'⁴ és R'⁵ közül bármelyik kettő jelentése azonos vagy különböző és jelentésük halogénatom, ciano-, trifluormetil-, di-(rövidszénláncú alkil)-amino-, amino-, rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxicsoport vagy hidroxilcsoport, azzal a feltétellel, hogy a rövidszénláncú alkoxi- vagy hidroxilcsoport a 4'-helyzetben nem helyezkedhet el, vagy hidrogénatom

R - R^ls közül pedig a maradék három hidrogénatomot jelent, azzal a megkötéssel, hogy ha R-R^lsmind hidrogénatomot jelent, akkor R⁸ és R’ közül az egyik hidrogénatomtól vagy rövidszénláncú alkilcsoporttól eltérő.

A találmány körébe tartozó vegyületek a fent említett előnyös szubsztituenseket hordozó (II) általános képletű vegyületek. A tesztek alapján a legjobb hatású vegyületek a 4'-lluor-flaván, a 3',4'-diklór-6-metilfhiván, a 4'-klór-7-mctil-finván, a 6-mctoxí-flaván, 4'metil-flaván, 6-klór-4'-melil-ílaván és a 4',6-diklórflaván.

A találmány szerint a (II) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy

a) egy (111) általános képletű vegyületet - ahol R⁸ —R⁵ és Rⁿ-R¹⁵ jelentése a fenti, és R’és R⁶jelentése hidrogénatom és R⁴ és R^! jelentése azonos vagy különböző, mégpedig hidrogénatom vagy halogénatom vagy hidroxilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R⁴ és R^s közül csak az egyik hidrogénatom, vagy R⁴ és R^s együtt kettőskötést képeznek, vagy az R³ és R⁴ vagy R’ és R^e geminális párok közül az egyik oxo-. ketál-, tiokclál- vagy ditiokelálcsoport cs a másik pár egyike hidrogénatom és a másik hidrogénalom vagy halogénatom vagy hidroxilcsoport- vagy egy tauromerjét vagy sóját (II) képletű vegyületté redukáljuk, vagy

b) valamely (IV) általános képletű vegyületet mely képletben R⁹, R’, R¹¹ - R¹⁵ jelentése a fenti egymás után redukálunk, majd ciklizálunk, vagy ciklizálunk és utána redukálunk az intermedier-termékek izolálásával vagy anélkül.

A fenti módszereket sokféle módon végrehajthatjuk, például Ciemmensen és Woiff Kischner redukcióval vagy palládium/csontszén vagy réz-krómiumoxid vagy Rancy nikkel alkalmazásával végrehajtót! katalitikus hidrogénezéssel.

A Ciemmensen redukció [lásd például E. L. Martin, Organic Reactions, (1942) 1.161] és ennek a módszernek a változatai [például E. Vedej’s. Organic Reactions (1974), 22, 412; B. L. Verma és társai, Indián J. Chem. (1962), 3 (12), 565; Μ. M. Bokadia & B. L. Verma, Chem. and Ind. (1964), 2,15] különösen alkalmasak a (III) általános képletű keton-származékok redukciójára.

A Woiff Kischner redukció csak olyan (III) általános képletű vegyületeknél alkalmazható, amelyekben R³ cs R⁴ egy üt I oxocsoporlnl képez. Ebben a reakcióban a keton hidrazon-szárinazékál képezzük, majd ezt a közbenső terméket redukáljuk.

A ditioketálokat például úgy redukálhatjuk, ha Raney nikkelt használunk dioxánban (E. J. Kcogh és társai, Chem. and Ind. (1961) 2100].

A flavonont is redukálhatjuk lítium-alumíniumhidriddel aluminium-kloridokkal vegyítve [Μ. M. Bokadia és társai, J. Chem. Soc. (1962) 1658; B. L. Verma és társai, indián J. Chem. (1965) 3 (12) 565],

A (III) általános képletű flav-3-én-származékokat nátrium-bórhidriddel vagy más komplex hidrideagensekkel könnyen redukálhatjuk [J. W. ClarkLewis and R. W. Jemison, Austral. J. Chem. (1968) 21. 2247],

A (I ll) általános képletű halogénezett származékok katalitikus redukcióját ekvivalens módon hajthatjuk 'égre [J. W. Clark-Lewis (fent); M. Suzuki és társai, 4ippon Kagaku Zasshi (1968) 89 (9), 878-82 és (1969) 90 (4), 397 - 400 és R. Mozingo és H. Adkins,

Am. Chem. Soc., (1938) 61), 669],

Λ b) módszerben a (IV) általános kcplctű vegyületeket sósavas kezeléssel ciklizálhatjuk és ily módon flavilliumsót kapunk, amelyet katalitikus hidrogénezéssel redukálhatunk Havanna (például 3 555 047 szárai amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás).

A kaikon származékokat diliidrokalkonokká redukálhatjuk katalitikus hidrogénezés útján, A kívánt favánt ezután a dihidrokalkon-szárrnazcknak cinkk lórid benzolos oldatával történő kezelésével kapjuk [például Van Allan, Reynolds and Regan, J. Org. Chem, (1967), 32. 1897],

Egy másik módszer szerint a kalkon-származékot komplex hidrid redukálószerrel, például nátriumbórhidriddel vagy cián-bórhidriddel kezelhetjük és így a megfelelő (2’-hidroxi-fenil)-etil-fenil-karbinolt kapjuk. Utóbbit savkatalizátor alkalmazásával, például ecetsavval vagy p-toluolszulfonsavval ciklizálhitjuk (például L. Jurd, Chem. and Ind., (1967) 2175].

A (IV) általános képletű kalkonok kombinált redukcióját és cikllzálását akkor végezzük, ha ezeket a v igyületeket lítium-alumíniumhidrid és aluminiumk orid elegyével kezeljük [Μ. M. Bokadia et al, J. Chem. Soc. (1962), 1658],

Azt találtuk, hogy különösen előnyösen szintetizálhatjuk a flavánt és származékait a (III) általános képle.ü flavánonok - ahol R³ és R⁴ jelentése halogcnalom, R⁵ és R⁶ együtt oxocsoportot képeznek és a tebbi szubsztituens jelentése a fenti - Clemmcnsenfé e redukciójával vagy a (III) általános képletű flav3-ének - ahol R⁴ és R^s együtt kettőskötést képeznek - katalitikus redukciójával, palládium/csontszén katalizátor alkalmazásával, megfelelő oldószerben, például alkoholban, mint például etanolban vagy rövidszénláncú karbonsavban, például ecetsavban vagy aramás oldószerben, például toluolban.

A fla-3-éneket előnyösen úgy állítjuk elő, ha a meg3

187 755 felelő 2'-hidroxi-kalkont komplex hidriddel, előnyösen nátrium-bórhidriddel kezeljük.

A b) módszer szerinti redukciót és ciklizálást előnyösen úgy hajtjuk végre, ba a (IV) általános képletű vegyületet nátrium-bórhidriddel kezeljük pl. éteroldószerben, előnyösen tetrahidrofuránban, majd megfelelő sav, előnyösen ecetsav alkalmazásával gyűrűbe zárjuk.

A (III) általános kcpletű vegyületeket a (VII) általános képletű kalkonok sav- vagy bázis-kalalizált eiklizálásával állíthatjuk elő, ahol a (VII) általános képletben R⁸-R⁵ és Rⁿ-R¹⁵ jelentése a fenti. Ezeket a kalkonokat és a (IV) képletű kalkonokat Knoevenagel kondenzációval állíthatjuk elő a megfelelően szubsztituált acetofenonból és benzaldehid-származékból kiindulva (Níelsen, Organic Reactions, (1968), /6, 44 j. A fenti kondenzációt savval vagy bázissal katalizált reakcióban végezhetjük, vizes vagy szervez közegben, szerves vagy szervetlen sav vagy bázis, például atkáli-fémhidroxid vagy -alkoxid alkalmazásával.

A fentemlített kiidulási anyagokat és közbenső termékeket és a (IV) és (VII) általános képletű kalkonok előállításához, szükséges aectofcnon- és benzaldcltidszárinazékokat a kereskedelemben megkaphatjuk vagy önmagában ismert módon állíthatjuk elő (lásd: a fenti irodalmi helyeket).

A találmány szerint továbbá (II) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítményeket is előállíthatunk, amelyek a hatóanyagon kívül gyógyászatilag alkalmas hordozót is tartalmaznak. Az előállított gyógyszerkészítmények a (I!) általános képletű vegyületet hatásos egységdózis formában tartalmazzák.

A hatásos figységdózis kifejezés azt az előre meghatározott vírusellenes mennyiséget jelenti, amely in vivő a vírus organizmusa ellen hatásosnak bizonyul. A gyógyászatilag elfogadható hordozók ismert anyagok, lehetnek szilárd, folyékony vagy gázállapotú anyagok, melyek egyébként inersek, gyógyászatilag elfogadhatók és a hatóanyaggal kompatibilisek.

A gyógyászati készítmények adagolása történhet parenterálisan, orálisan, vagy orron keresztül és alkalmazhatók kúp formájában, inhalálószer formájában, kenőcs, krém, aeroszol, por vagy gőz formájában, adagolható továbbá orresepp formájában stb., ha a készítményt rinovírus-fertőzések ellen kívánjuk használni.

Ilyen fertőzések esetében a készítményeket orálisan vagy parenterálisan alkalmazzuk a szabad ílavánra számított dózismennyiségben 0,125 pg- 1,25 mg/kg, előnyösen 0,25 pg-0,125 mg/kg, még előnyösebben 8-30 g/íestsúiy kg dózisban és a dózisegységforinát naponta néhány alkalommal 10 pg- 100 mg, előnyösen 0,1-10 mg/egységdózis-mennyiségben adagoljuk.

Orális adagolás esetén a finom porok vagy szemcsék tartalmazhatnak hígító, diszpergáló és/vagy felületaktív anyagot és a hatóanyagot kikészíthetjük szirupban, vízben, kapszulában vagy zacskóban vagy nem-vizes oldatban vagy szuszpenzióban, amelyben szuszpendáló szerek is lehelnek, tabletta formájában, ahol kötőanyagot és csúszást elősegítő anyagokat is találhatunk, vagy vizes szuszpenzióban vagy szirupban. Kívánt esetben ízesítő-, tartósító-, szuszpendáló., sűrítő- vagy emulgeálószert is adhatunk a készítménybe, Előnyösen tablettákat, kapszulákat és szemcséket állítunk elő, amelyeket bevonattal láthatunk el. A készítményeket a (II) általános képletű vegyületet tartalmazó oldal formájában, megfelelő olajos közegben is adagolhatjuk.

A készítményeket orron keresztül, inhaláló alkalmazásával, aeroszol vagy spray formájában vagy a hatóanyagot pára formájában történő inhalálással is adagolhatjuk.

Parenterális adagolás vagy aeroszol, spray vagy cseppek formájában történő adagolás esetében a hatóanyagot vizes oldat formájában állítjuk elő, 0,1-10 %-os, előnyösen 0,1-1 %-os, vagy még előnyösebben 0.2 súly/térf.%-os koncentrációban. Az oldat tartalmazhat antioxidánst, pufiért stb.

A találmány szerint előállított készítménnyel tehát vírusos fertőzéseket kezelhetünk emlősökben, a (II) általános képletű vegyületek, mint hatóanyagok segítségével. Az alkalmazás előnyösen orálisan, orron keresztül vagy parenterálisan történik.

A találmány további részleteit az alábbi példákkal szemléltetjük.

A kaikon közbenső termékek előállítása

Az alábbi példákhoz felhasznált szubsztituált benzaldehidek kereskedelemben forgalomban lévő termékek.

Az alábbi példákban szükséges o-hidroxi-acetorenon kereskedelemből vált hozzáférhetővé, ezek szubsztituált származékait Fries-féle átrendezéssel állítottuk elő a megfelelő fenilacetát-származékból vagy egyéb irodalomból ismert módszert alkalmaztunk.

I. példa

2'-bidroxi-5'-metíl-kaikon előállítása g 2-hidroxí-S-metíl-acetofenon és 21,2 g benzaldehid 250 ml etanollal készített oldatához hozzáadjuk 39,5 g kálium-hidroxid-pirulák 100 ml vízzel készített oldatát. A kapott tiszta oldatot 4 óra hosszait állni hagyjuk szobahőmérsékleten, ezalatt az oldat piros lett. Az oldatot jégre öntjük és 80 ml koncentrált sósavat adunk hozzá, a kivált sárga kalkont leszűrjük, vízzel mossuk és etanolból átkristályosítjuk. 31 g 2'hidroxi-5'-meti!-ka!kont kapunk narancssárga kristályok formájában. Op.: 107- 108 C.

2-37. példa

A vegyületeket az 1. példa szerint állítjuk elő a megfelelően szubsztituált kiindulási anyagokból.

i’éíJa- szám	Vegyület	Op. Cc)
2.	2' - hidroxi - kaikon	89-90
3.	2 - klór - 2' - hidroxi - kaikon	98-100
4.	3 - klór - 2' - hidroxi - kaikon	105-106
5.	4 - klór - 2’ - hidroxi - kaikon	152-153
6.	3,4 - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	155- 157
7.	2,4 - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	169-171

187 755

Péída- szám	Vegyület	Op. fO
8.	2,6 - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	100- 104
9.	4 - bróm - 2' - hidroxi - kaikon	144- 146
10.	4 - fluor - 2' hidroxi - kaikon	110-113
11.	2' - hidroxi - 2 - metil - kaikon	77-79
12.	2' - hidroxi - 3 - metil - kaikon olaj
13.	2' - hidroxi - 4 - metil - kaikon	119-120
14.	2,2' - dihidroxi - kaikon	160-161
15.	2' - hidroxi - 2 - metoxi - kaikon	110-112
16.	2' - hidroxi - 3 - metoxi - kaikon	94-96
17.	2' - hidroxi - 4 - (N,N
	- dimctil-amino) - kaikon	175- 177
18.	2' - hidroxi - 4 - nectilamino - kaikon	198-200
19.	4' - klór - 2' - hidroxi - kaikon	124-126
20.	4,4' - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	160-162
21.	4' - klór - 2' - hidroxi - 4 - metil - kaikon	160-162
22.	5' - klór - 2' - hidroxi - kaikon	108-109
23.	4,5' - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	190-193
24.	5' - klór - 2' - hidroxi - 4 - metil - kaikon	131-133
25.	5' - klór - 2' - hidroxi - 4 - bróm-kalkon	192-194
26.	4 - klór - 2' - hidroxi - 5' - metil - kaikon	150
27.	3,4 - diklór - 2' - hidroxi - 5 - metil - kaikon
28.	2' - hidroxi - 4,5' - dimetil - kaikon	104- 109
29.	5' - fluor - 2' - hidroxi - kaikon	85-96
30.	5' - bróm - 2' - hidroxi - kaikon	108-109
31.	5; - bróm - 2' - hidroxi - 4 - metil - kaikon	119-120
32.	5' - bróm - 4 - klór - 2'
	- hidroxi - kaikon	188-190
33.	3',4 - diklór - 2' - hidroxi - kaikon	108-109
34.	2' - hidroxi - 4 - izopropil - kaikon	93-95
35.	5' - klór - 2' - hidroxi - 4 - izopropil - kaikon	93-95
36.	5; - etil - 2' - hidroxi - kaikon
37.	4 - klór - 5' - etil - 2' - hidroxi - kaikon	89-90

A vegyületeket pontosan a fenti példa szerinti módon állítottuk elő a megfelelően szubsztituált kiindulási anyagokból.

35-39. példa

38. 2 - hidroxi - kaikon 153- 154

39. 2',4' - dimetil - 2 - hidroxi

-kaikon 122-123

40-77. példa

Nr, 1 - 39. példák szerint előállított kalkonokból flavánok előállítása:

40. példa

4'-mclil-l1aván előállítása

A 13. példában előállított 2'-hidroxi-4-metilkalkont (7,3 g) 22 ml 85 %-os foszforsav-oldaltal forraljuk visszafolyó hűtő alatt 219 ml 2-metoxi-etanolban 8 óra hosszat. A reakcióelegyet 1 liter vízzel hígítjuk cs az olajos csapadekot 3(M) ml diklórmetánnal exlraháljuk. Λ szerves extraktumot elválasztjuk, vízzel és telített p.átrium-karbonát-oldaltai mossuk. Szűrés és bepárlás után a kiindulási kalkonnal szennyezett 4'-metil-flavanon-maradékot kapunk. Az intermedicr-llavanonl nem lehet izolálni tiszla formában, mert a kalkon-flavanon-konverzió egyensúlyra vezet és ritkán fejeződik be teljesen, vagy nehezen választható el a flavanon az általában kevésbé oldékony kalkontól. Ezért a Clemmensen redukciót a nyers kalkon-flavanon-elcggyel végezzük és alumínium-oxidon kromatografálást alkalmazunk a keletkező fenolos szennyeződések eltávolítására.

A nyers flavanont 200 ml ccctsav cs 45 mt koncentrált sósav elegyében okijuk fel, fclmclcgítjük 50 ’C-ra és hozzáadjuk 60 g cinkparból és 6 g higanyacetátból előállított nedves cinkamalgámhoz. Az elegyet 15 percig centrifugáljuk, majd 30 percig állni hagyjuk és gőzfürdőn 15 percig melegítjük. A kapott cinket leszűrjük és a szürletet vízzel hígítjuk. A nyers terméket toluollal extrabáljuk és az extraktumot vízzel és telített nátriuinhidrogcnkarhonát-oldaltal mossuk. Bcpárlás után a kapott maradékot lúgos aluminium-oxidon kromatografáljuk, eluálószerként toluolt használunk. Az oldószer bepárlása után kapott első frakciót etanolból átkristályosítjuk és így 1,4 g 4'-metil-flavánt kapunk, amely 94 ’C-on olvad.

- 53. példa

A vegyületeket a 40. példa szerinti módszerrel állítjuk elő az 1 - 39. példában használt kalkonokat használva kiindulási anyagként.

Pél-

da- szám	Vegyület	Op. (’C)
41.	7 - klór - flaván	37-40
42.	6 - klór - 4' - metil - flaván	132-1 34
43.	4'.6 - diklór - flaván	97-99
44.	4',6 - dimetil - flaván	90-91
45.	4',7 - diklór - flaván	62-65
46-	7 - klór - 4' - metil - flaván	77-78 .5

187 755

Vegyület Op. (°C)

47. 4' - klór - 6 - metil - Haván 89

48. 3',4' - diklór - (láván 76

49. 2',4' - diklór - (litván fp.

128-1

42*

50.

2',6' 87-89

- diklór

- (láván

51. 4' - bróm - Haván 78-79

52. 2' - metil - Haván 73 - 75

53. 3',4' - diklór - 6 - metil - (láván fp.

170- 1 80** * 0,05 Hgmm-nél = 6,7 Pa. **0,15 Hgmm-nél = 20 Pa.

54. Példa

4'-klór-flaván előállítása

5,17 g 4-klór-2'-hidroxi-kalkont visszafolyató hűtő alatt 250 ml etanol és 4,10 g vízmentes nátrium-acetát 25 ml vízzel készített elegyével melegítünk 5 óra hoszszat. A reakcióelegyet vízzel hígítjuk és éjjel állni hagyjuk. A szilárd csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 80- 100 ’C forrásponlú pctroléterből átkristályosítva 1,50 g 4-klór-flavanont kapunk, amely 96 - 98 ’C-on olvad.

g 4'-klór-flavanont 150 ml ecetsavban és 20 ml koncentrált sósavban feloldunk és hozzáadjuk 80 g cinkporból és 6,4 g higanykloridból készített nedves cinkamalgámhoz. A reakcióelegyet 1 óra hosszat keverjük, majd egész éjjel állni hagyjuk. A maradék cinket leszűrjük, vízzel mossuk és a szűrletet és a mosott anyagot összeöntjük, majd vízzel hígítjuk. Az olajos terméket éterrel extraháljuk, az extraktumot vízzel és telített nátrium-hidrogénkarbonát-oidattal mossuk, magnéziumszulfáttal szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk és a maradékot lúgos aluminiumoxidon kromatografáljuk, toluollal eluáljuk. Az eluátumot bepároljuk, a maradékot etanolból átkristályosítjuk és így 76-77 ’C-on olvadó 4’-klór-fiavánt kapunk.

1E

2E

szám ^v^'^u,ct	Op.(°C)
57. 3' - metoxi - Havanon	75-76
3' - metoxi - Haván	53-55
58. 4' - Huor - Havanon	79-80
4' - Huor - Haván	66-67
59. 4' - bróm - 6 - klór - Havanon	154-155
4' - bróm - 6 - klór - Haván	105-107
60. 6 - fluor - navanon	72-74
6 - fluor - Haván	66-68
61. 6 - bróm - Havanon	118- 120
6 - bróm - Haván	58-59
62. 6 - bróm - 4' - metil - Havanon	116-119
6 - bróm - 4' - metil - Haván	129-130
63. 6 - bróm - 4' - klór - Havanon	155-157
6 - bróm - 4' - klór - Haván	78-81
*0,1 Hgmm-nél = 13,3 Pa.
** 0,07 Hgmm-nél = 9,3 Pa.
64 — 66. példa
A vegyületeket az 54. példa szerint állítjuk elő az
1 - 39. példák szerinti kalkonokból, azzal a különb-
séggel, hogy az intermedier-flavanont nem tisztítjuk.
	Op. (°C)
64. 2' - metoxi - Haván	80-81
65. 3' - trifluormetil - Haván	64-65
66. 6 - metoxi - Haván	85-86
(oltalmi körön kívüli vegyület)
67. példa
A vegyületet az 54. példa szerint állítjuk elő, azzal
a különbséggel, hogy a tisztítást szílikagélen történő
kromatografálással végezzük eluálószerként más ol-
dószert használva.
Példa- vegyüld szám	Op. (’C)

55-65. példa

Az 55- 63. példák szerint vegyületeket az 54. példa szerint állítjuk elő az 1 - 39. példák szerint előállított kalkonokból.

50‘

67. 2' - hidroxi - Haván (1:1 toluol : diklórmetán) fp.

230-13

5* * 0,45 Hgmm-nél = 60 Pa.

Példaszám

Vegyület

Op. fC)

55. 2' - klór - Havanon 2' - klór - Haván

56. 3' - klór - Havanon 3' - klór - Haván

100-102 fp.

130-135 ’C*

100-102 fp·

120-125

C**

66. példa

6-Klór-flaván előállítása

QP 25 g 5'-klór-2'-hidroxi-kalkont 125 ml etanolban oldunk és 375 ml 1,5 %-os vizes nátrium-hidroxidoldatot adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten 4 óra hosszat kevertetjük, a kapott terméket leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 16,65 g 6-klór-flava65 nont kapunk, op.: 90-93 ’C. Egy mintát 60 - 80 C

187 755 forráspontú pctrolctcrből átkristályositunk és 95 — 96 C-on olvadó terméket kapunk. 4 g flavanont 160 ml ecetsavban és 20 ml koncén trált sósavban feloldunk és hozzáadjuk 40 g cinkporból és 0,5 g higanykloridból előállított cinkamalgámhoz. Az elegyet I óra hosszat kevertetjük és éjjel állni hagyjuk. A maradék cinket leszűrjük és a szűrletet vízzel hígítjuk. Az olajos csapadékot éterben extraháijuk, az extraktumot vízzel és telített nátriumhídrogénkarbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A maradékot lúgos alumíniumoidon kromatografáljük és 60-80 C forráspontú petroléterrel eluáljuk. 0,52 g 6-klórílavánt kapunk, amely 71 -72 C-on olvad.

lyet 40 g cinkporból és 0,8 g higanykloridból állítottunk elő, és az elegyet 4 óra hosszat szobahőmérsékleten kevertetjük. A visszamaradó cinket leszűrjük és ecetsavval mossuk. Az egyesített oldatot és szürletet hidrogénkarbonát-oldattal semlegesítjük és az olajos terméket diklörmetánnal extraháljuk. Az oldatot semleges alumíniumoxidon kromatografáljtik, diklórmetánnal eluáljuk és az első frakciót bepárolva 4'-amino-flaván-termcket kapunk, amelyet 60-80 C forráspontú petroléterből átkristályosítunk, lehűtünk - 10 C-ra és 180 mg terméket kapunk. Op.: 85-87 ’C.

69. példa

A vegyületet a 68. példa szerint állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy a flavanon-intermediert nem jellemezzük.

Példa- Vegyület

69. 3'- metil - fiaván 114-12

0** **0,1 Hgmm-nél = 13 Pa.

70. példa

4'-(N,N-dimetil-amino)-flaván előállítása

6,6 g 4-(N,N-dimetil-amino)-2'-hÍdroxi-kalkont visszafolyató hűtő alatt 100 ml 2 n sósavval forralunk 3 óra hosszat. A kapott 4'-(N,N-dimetil-amino)flavanon-hidroklorid-oldatot hozzáadjuk 40 g cinkporból és 0,8 g higanykloridból előállított cínkamalgám 30 ml vízzel készített szuszpenziójához és az elegyet 45 percig 45 C-on kevertetjük. A maradék cinket a vizes folyadékból dekantálva eltávolítjuk, 150 ml ecetsavval keverjük, majd leszűrjük. A cinket ecetsavval továbbmossuk és az egyesített oldatokat és a szűrletet vízzel hígítjuk és toluollal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A maradékot semleges alumíniumoxidon kromatografáljük és az első frakciót bepároljuk. így 4'-(N,N-dimetil-amino)flaván-kristályokat kapunk, melyeket metanolból átkristályosílunk és utána 60-80 “C forráspontú pctrolctcrből ismét átkristályosítva 0,7 g terméket kapunk. OP.: 77 78’C.

71. példa

4'-amino-ílaván előállítása

7,20 g 4-aeeti!amino-2'-hidroxi-kalkont visszafolyató hütő alatt 100 ml ecetsavval és 25 ml koncentrált sósavval 7 óra hosszat melegítünk. A 4'-aminoflavanon-hidroklorid tiszta oldatát nitrogénatmoszférában amalgámozott cinkkel kezeljük, me72. példa

4',6-díklór-flaván előállítása

7,32 g 4,5'-diklór-2'-hsdroxi-kalkont 100 ml etanolban feloldunk és kis részletekben 1,89 g nátriumbórhidridet adunk hozzá. A reakcióelegyet I óra hosszat szobahőmérsékleten kevertetjük, szárazra pároljuk és vízzel hígítjuk. A kicsapódott terméket leszűrjük, vízzel mossuk és 100 ml ecctsavval gőzfürdőn 2 óra hosszat melegítjük. Az eeetsavat bepároljuk, a maradékot diklórmctanban feloldjuk és az oldatot vízzel, majd telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és ismételten vízzel uv'suk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot alumíniumoxidon kromatografáljük, eluálószerként toluolt használunk. 3,84 g 4',6-diklór-flav-3-ént kapunk színtelen olaj formájában, melyet NMR-spektroszkópiásan azonosítunk.

3,7 g flavént 100 ml ecetsavban feloldunk, 100 mg 10 %-os palládium/csontszén katalizátort adunk hozzá és az oldatot szobahőmérsékleten és atmoszféra nyomáson hidrogénezzük. 1 óra múlva 400 ml hidrogénfogyás volt megállapítható. Az oldatot leszűrjük, vízzel hígítjuk és toluollal extraháljuk. Az extraktumot vízzel és telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot átkristályosítva 2,70 g 4'.6-diklór-flavánt kapunk. Op.: 99- 100 C.

— 76. példa fii vegyületeket a 70. példa szerint állítjuk elő a 34- 37. példák szerinti kiindulási anyagokból.

Példa- Vegyület

73. 4'- izoprolil - fiaván 46-47

74. 6 - klór - 4'- izopropil - fiaván 117-119

75. 6 - etil - fiaván fp.

130- 14 0* *

76. 4' - klór - 6 - etil - fiaván 61-63 *0,15 Hgmm-nél - 20 Pa,

187 755

77. példa

2',4'-dimetil-flaván előállítása

8,20 g 2-hidroxi-2',4'-dimetil-kalkont 150 ml etanolban szuszpendálunk és részletekben 2,50 g nátriumbórhidridet adunk hozzá. Az elegyet 30 percig kevertetjük és a kapott oldatot egész éjjel állni hagyjuk. Az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot kloroformban feloldjuk és vizzel mossuk. A kloroformot bepárlással eltávolítva nyers karbinol-intermediert kapunk, amelyet visszafolyató hűtő alatt ecetsavval (100 ml) két óra hosszat forralunk. Bepárlás után olajos maradékot kapunk, amelyet aluminiumoxidon kromatografálunk cr toluollal eluálunk. A főfrakciót az oldószer lepárlása után vákuumban desztilláljuk és igy 2'.4'-dimetil-flavánt kapunk, 4,80 g terméket, amely 135- 145 °C-on forr 0,8 Hgmm = 107 Pa nyomáson.

78. példa

Ciano-fiavánok előállítása

Az alábbi flavonokat állítjuk elő a megfelelő 2'-hidroxi-kalkon nátrium-bórhidrides redukciójával és a kőzbensőtermék ciklizálásával, majd a kapott 2Hfiav-3-én katalitikus hidrogénezésével (10 % palládium-csonlszén katalizátort használunk ecetsavban),

Vegyületek Op. °C

6-ciano-flaván 111-113

4',6-diciano-flaván 147-149

4'klór-6-ciano-(laván 125-126

6-klór-4'-ciano-flaván 94-95

79. példa in vivő vizsgálat

A 4',6-diklórfiavánt olívaolajban feloldjuk (BP) 3 mg/ml cs I mg/ml koncentrációnál. Az oldat 0,1 ml-es a li k váljál 1 orálisan egereknek adagoljuk. Λ dózis beadagolása után fél, és egy órával, majd 7 óráig óránként, majd 24 óra múlva, szemüreg mögötti vércsapolást végeztünk. Az így kapott plazmát összegyűjtjük és a fent leirt foltgátló tesztet hajtjuk végre a vírusellenes hatás megállapítása céljából. 24 óra múlva az egerek székletét összegyűjtjük és minimális mennyiségű abszolút alkohollal maceráljuk, majd a folyadékot a foltgátló teszttel megvizsgáljuk a vírusellenes hatás kimutatására. Az egerek epehólyagját eltávolítjuk és 10 pl abszolút alkohollal extraháljuk és az extraktumot a foltgátló teszttel megvizsgáljuk.

Az antivirális halast a plazma-mintákban az adagolás után 2 óráig figyeljük az epehólyagban cs a széklet-extraktuinban. Standard görbéhez kalibrálva a plazmakoncentrációt I óra múlva 2-4 M-nél határozzuk meg olyan egereknél, amelyek az alacsonyabb dózist kapták és 10 M-nél azoknál, amelyek a magasabb dózist kapták (a dózis 30 mg/lskg és 100 mg/tskg között változik).

80. példa

Orron keresztüli adagolás - In vitro

Petri csészéket készítünk elő, mint a foltgátló teszt8 nél a sejtek egybefolyó rétegét agarózgél-réteggel fedjük be. I pg 4',6-diklór-flavánt etanolban oldunk és a Petri csészék fedelére helyezünk. Az etanol elpárolgása után a vegyület a fedő belsején marad szétterülve és ezeket ezután a Petri csészékre helyezzük. Elegendő vegyület hatolt át az agaróz-rétegen ahhoz, hogy teljes foltgáílást idézzen elő.

Az alábbi készítményeket irodalomból ismert módon állítjuk elő.

81. példa

Betúvókészülékhcz alkalmas inhalálószert állítunk elő az alábbi komponensekből:

4',6-diklórflaván	0,6 g
izopropilmirisztát	10 g
Tween 80	0,5 g
Span 80	0,5 g
metil-p-hidroxi-benzoésav	0,1 g
víz	100 ml-ig

82. példa

Orrcseppekként használható szuszpenziót állítunk elő az alábbi komponensekből:

4',6-diklórflaván	0,6	g
keltről	0,1	g
nátrium-klorid	0,5	g
nátrium-lauril-szulfát	0,1	g
p-hídroxi-benzoésav-metil-észter	0,1	g
víz	100	ι ml-ig

83. példa

4',6-díkIórfIaván 6 g spray-száritott laktóz 300 g méretű zselatin kapszulákat egyenként 500 mg fenti keverékkel töltünk meg, egy kapszula 10 mg hatóanyagot tartalmaz.

84. példa

4',6-diklórflaván 6 g spray - szárított laktóz 208 g kukoricakeményítő 20,8 g polivinilpirrolidin 5,2 g méretű zselatin kapszulákat 400 mg fenti keverékkel töltünk meg és kapszulánként 10 mg hatóanyagot tartalmazó készítményt kapunk.

83. példa

4',6-dik!órfiavánt tartalmazó tabletta mg 4',6-dikórflavánt, 90 mg laktózt és 10 mg kukoricakeményítőt, valamint 1 mg magnézium-sztearátot tartalmazó tablettát állítunk elő nedves granulálással.

187 7Ε5

86. példa

4',6-diklórflavánt tartalmazó olajos készítmény

4',6-diklórflaván 1 g olívaolaj Β, P. lg

A vegyületet orális adagolás céljából olívaolajban oldjuk.

37. példa

A foltcsökkentő teszttel különböző flaván-származékokat vizsgáltunk meg és meghatároztuk az ED₅₀értéküket 1B típusú rinovírus ellen.

Flaván-származék	ED,₀(pM)
4',6-diklór-	0,0014
4'-metil-6-klór-	0,0023
4'-metil-	0,0125
6-metoxi- (oltalmi körön kívüli vegyület)	0,0125
2'-metil-	0,015
4'-klór-7-metil-	0,0155
3',4'-dikIór-ö-metil-	0,017
4'-fluor-	0,0175
4'-bróm-6-klór-	0,021
4'-bróm-	0,036
4'-klór-	0,04
3',4'-diklór-	0,04
4',6-dimetil-	0,042
2',6'-diklór-	0,048
4',7-diklór-	0,048
4'-amíno-	0,05
6-klór-	0,05
2',4'-diklór-	0,064
7-klór-	0.07
4'-melil-7-klór-	0,083
2'-klór-	0,112
3'-metoxi-	0,125
6-metil-	0,15
4'-(N,N-dimetil-amino)-	0,265
3'-klór-	0,27
3'-metil-	0,29
2'-mctoxi-	0,37
2'-hidroxi-	0,78
3'-trifluormetil-	1,4

Szabadalmi igénypontok

Claims

Szabadalmi igénypontok

1- Eljárás mono-, di- és triszubsztituált (II) általános képletű Haván-származékok - ahol |

R^a és R’ jelentése azonos vagy különböző és jelenté- ¹ sük halogénatom, ciano- vagy rövidszénláncú alkilcsoport, vagy hidrogénatom

R¹¹, R¹², R¹³, R^ués R^lsközül bármelyik kettő jelentése azonos vagy különböző és jelentésük halogénatom, ciano-, trifluormetil-, di(rövidszénláncú alkil)-amino, amino-. rövidszénláncú alkil-, rög vidszénláncú alkoxicsoport, vagy hidroxilcsoport, azzal a feltétellel, hogy a rövidszénláncú alkoxi-, ill. hidroxil-csoport a 4’-helyzetben nem helyezkedhet el, vagy hidrogénatom

R^u-Ri₅ közül pedig a maradók három hidrogcna,q lomot jelent, azzal a megkötéssel, hogy ha R-R” mind hidrogénatomot jelent, akkor R⁹ és R’ közül az egyik hidrogénatomtól vagy rövidszénláncú alkilcsoporttól eltérő — előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) valamely (ΠΙ) általános képletű vegyületet ,5 ahol R³ és R⁶ hidrogénatom és R⁴ és R' azonos vagy különböző és jelentésük hidrogén- vagy halogcnatom vagy hidroxilesoport, azzal a feltétellel, hogy R⁴ és R^!közül csak az egyik hidrogénatom, vagy R⁴ és R^!együtt kettős kötést képez, vagy az R³ és R⁴ vagy R⁵

20 és R⁶ párok egyike oxo-, ketál-, lioketál- vagy ditioketálcsoportot képez és a másik párból az egyik hidrogénatom és a másik hidrogénatom vagy halogcnatom vagy hidroxilesoport cs R⁸, R° és R¹¹-R¹⁵ jelentése a fenti - vagy tautomerjét vagy

25 sóját redukáljuk, vagy

b) valamely (IV) általános képletű vegyületet, ahol R⁹, R’ és R^u-R¹⁵ jelentése a fenti, redukálunk, majd gyűrübezárunk, vagy gyűrübezárunk és utána redukálunk.

30
2- Az I. igénypont szerinti a) eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy valamely (111) általános képletű vegyületet, ahol R¹ és R⁴ jelentése hidrogénatom, R⁵ és R⁶ együtt oxigénatomot képez és R⁸- R’ és R”-R¹⁵ jelentése a fenti, cinkamalgámmal és

35 sósavval redukálunk.
3. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy valamely (111) általános képletű vegyületet, ahol R³ és R⁶ jelentése hidrogénatom és R⁴ és R⁵ kettős kötést képez, katalitikusán

40 redukálunk.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy katalizátorként palládium/csontszént használunk oldószerben.
5. Az I. igénypont szerinti b) eljárás foganatosítási 45 módja, azzal jellemezve, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet, ahol R⁹ -R⁵ és R - R^15l!jelentése a fenti, vegyes fémhídriddel redukálunk, majd ciklizálunk savkatalizátor alkalmazásával.
6. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, az5C zal jellemezve, hogy valamely az 1. igénypont szerinti

a) vagy b) eljárással előállított (II) általános képletű vegyületet - ahol R⁹-R’ és R“-R¹⁵ jelentése az 1. igénypontban megadott - mint hatóanyagot, a szokásos gyógyászatilag elfogadható hordozókkal

55 összekeverünk és gyógyszerkészítménnyé alakítunk.