HU182613B - Shield supporting device of mine - Google Patents

Description

A találmány tárgya pajzsos bányabiztosító szerkezet föld alatti bányaüzemhez.

Pajzsos bányabiztosító szerkezetek, amelyeknél a hátsó határoló pajzsnak mozgató rudazata van, régóta ismertek a földalatti bányaüzemekben, és ezeket különösen a szénbányászatban széles körben alkalmazzák. Ezeknél a pajzsos bányabiztosító szerkezeteknél egy hátsó határoló pajzs van lemniszkátás mozgató rudakkal a biztosító szerkezethez csulósan csatlakoztatva. A mozgató rudak egyrészt a süveggerendák vezetésének stabilizálását szolgálják, másrészt a süveggerenda szerkezetnek egy lehetőséghez képest függőleges állíthatóságot biztosítanak a fejtési pászma tartományában.

Az ismert pajzsos bányabiztosító szerkezeteknél, amelyeknek mozgató rúdjai vannak, a rudak a talpgerenda szerkezettartományában rögzítetten, de elfordíthatóan vannak elhelyezve. Ezért egy ilyen biztosító szerkezet állíthatóságát a mozgató rudak hossza határozza meg. Annak érdekében, hogy ezeket a biztosító szerkezeteket nagy telepvastagságoknál is alkalmazni lehessen kétméteres vagy ennél is hosszabb mozgató rudakat készítettek. Ezzel ugyan a biztosító szerkezet nagymértékben állíthatóvá vált, azonban számítani kell arra, hogy állításkor a hátsó határoló pajzs a tömedékoldalon nagymértékben kileng, oly mértékben, hogy a tömedék a biztosító szerkezet magassági állítását a fejtési pászma oldalán meggátolhatja.

Mivel azonban a nagyon is változó telep vastagságokhoz nem kívánnak állandóan új biztosító szerkezetet építeni, így — már legalábbis terveken — javasolták, hogy áttelepítéseknél, azaz a rablás befejezésével, valamint az ilyen bányabiztosító szerkezetek elszállítása után, ezeket a különböző telep vastagságoknak megfelelően építsék át. Például javasolták már — bár nem tudjuk, hogy a gyakorlatban alkalmazták-e —, hogy a talpgerenda szerkezetre olyan szekrényeket helyezzenek el, amelyekkel a talpgerenda szerkezet felé eső mozgató rudakat összekapcsolják. Az ilyen áttelepítési munkákat azonban nem lehet zavartalan üzemvitel mellett elvégezni, mert ezek az üzem leállását okozzák, mivel nagy időráfordítást igényelnek és emellett igen költségesek.

A találmány feladata egy olyan viszonylag rövid pajzsos bányabiztosító szerkezet létesítése, amely a hátsó határoló pajzs mozgató rúdjainak rövidsége ellenére nagy magasságbeli állítást tesz lehetővé, így' a nagyon változó telepvastagságok esetén is alkalmazható. Emellett a szög, amelyet a hátsó határoló pajzs a tömedékkel bezár lapos lesz.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a legalább egy lemniszkátás mozgató rúdpár magasságban állítható szánok révén egy-egy oszlopszerű vezetőelemre támaszkodik, amelynek forgástengelye a többi lemniszkáta csuklóéval párhuzamos.

Abból, hogy a mozgató rudak rendes üzemvitel mellett is állíthatók magasságban, az az előny származik, hogy egyrészt nem kell az üzemet leállítani, hanem az üzem a fejtési frontban zavartalanul mehet tovább, másrészt, hogy igen rövid mozgató rudi nagy magasságállítás érhető el, melynek ként égj- és ugyanaz a pajzsos biztosító szel nálható a nagyon változó telepvastagságok .cn is. Érmek eredményeként a biztosító szerkezetet nem kell — mint eddig — átalakítani, hanem ehelyett rendes üzemvitel mellett, azaz például a biztosítá léptetésekor a mozgató rudak csatlakozásait kell állítani és a mindenkor kívánt magasságban a süveggerenda- és talpgerenda-szerkezet között rögzíteni. A mozgató rudak csatlakozásainak állítása néhány mozdulattal, a legrövidebb idő alatt végezhető el és ezt az időt a találmány szerinti megoldásnál nem kell ahhoz az időhöz hozzáadni, amelyre a léptetéshez amúgy is szükség van.

Λ találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a viszonylag rövid mozgató rudak miatt a hátsó határoló pajzs a tömedékoldalon csak kismértékben nyúlik ki, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a biztosító szerkezet magasságban történő állításakor a hátsó határoló pajzsot a tömedék beszorítja.

Célszerűen a vezetőelem, hossztengelyével a többi támmal párhuzamos két oszlopból áll, és mindegyik oszlophoz egy-egy szán van társítva, amelyek a mindenkori oszlopot több oldalon körülfogják, és a szánok magasságállító taggal vannak összekötve.

Ez a megoldás egy rendkívül stabil szerkezetet ad, amely különösen földalatti szénbánya üzemben alkalmazható igen előnyösen. Azáltal, hogy a szánok egymással mereven vannak összekötve, elmozdulásukkor egymással szinkronban mozognak, úgy, hogy helyesbítő műveletre nincs szükség. Rendkívül előnyös ilyen esetben, ha a magasságállítást egy magasságállító tag végzi.

Ismét egy másik kivitelnél az oszlopokon több áttörés vagy nyílás, például furat van, amelyek mindenkor egy olyan áttöréssel, nyílással vagy furattal hozhatók egy vonalba, amelyek a szánokban vannak kialakítva. Ezáltal a megfelelő áttöréseken vagy hasonlókon reteszelőrészek, pl. csapok dughatok át úgy, hogy a színok mindenkor a kívánt magasságban rögzíthetők.

Ismét egy más kivitelnél a tolattyúszerű szánok az oszlopok közötti távolságot áthidaló kereszttartó révén vannak összekötve és a magasságállító tag egyik végén a kereszttartóhoz, a másik végén pedig egy ellentátnaszhoz, különösen a siiveggerenda-szerkezethez van csatlakoztatva.

Rendkívül előnyös kivitelt ad az a megoldás, amelynél a magasságállító tag, előnyösen, váltakozva kétoldalról terhelhető fámként van kialakítva, amelynek hossztengelye párhuzamos az oszlopok hossztengelyével, míg a tömedékoldali tám az oszlopok és a szánok között van elhelyezve. A magasságállító tag kialakítható hidraulikus tűmként, vagy csavarorsós, vagy fogasléces megoldással, amely utóbbi fogaskerékkel kapcsolódik és a mozgató rudak csuklós csatlakozásához van társítva. Természetesen azok a megoldások ^: a találmány keretébe tartoznak, amelyeknél a ^r ságállitó tag a szánok közötti téren halad elképzelhető, hogy a magasságállító

-2182613 a

a süveggerendához, a másik vége pedig a talpgerendaszerkezethez van csuklósán csatlakoztatva, közben pl. a kereszttartón halad át. Ez a kereszttartó megfelelő csavarmenettel lehet ellátva, amely a magasságállító tag által működtetett anyával kapcsolódik. A magasságállító tag behúzásával valamint kitolásával a kereszttartón át a szánok magasságban állíthatók és mindig a kívánt magasságban rögzíthetők.

A következő kivitel szerinti megoldásnál az elállítás mértéke — a telepvastagságot tekintve — kétszer olyan nagy lehet, mint a szokásos mozgató rudak esetében. Ha pl. a szóban forgó pajzsos biztosító szerkezet egy adott mozgató rudazat hossz mellett csak X mértékkel állítható, akkor a mozgató rudak csatlakozásainak állításával és rögzítésével — ugyanilyen rövid mozgató rudak mellett — a bányabiztosító szerkezet 2X mértékkel vagy még ennél is többel állítható el.

Egy rendkívül előnyös kivitelnél egy támot alkalmazhatunk magasságállító tagként. A szánok állítása, azaz a mozgató rudak csatlakozásainak állítása ennél a megoldásnál úgy történik, hogy miután a siiveggerenda- és a talpgerenda-szerkezet közé legalább egy, de előnyösen több támot helyeztünk el, a magasságállító tagot képező támot — természetesen a szánok egyéb rögzítéseinek előzetes oldása után — kioldjuk, aminek következtében a magasságállító tag, azaz a tám, a kereszttartón át, a szánokat a süveggerenda felé elállítja mindaddig, amíg vagy a löket ki nem merül, vagy a nyomóközeg áramlása a magasságállító tag felé megszűnik.

Erre azonban csak kivételes esetekben, nem mindig van szükség. Létezik egy olyan kivitel is, amelynél a mozgató rudak csatlakozásainak állításakor, kényszervezérlésszerűen, egyben a szóban forgó bányabiztosító szerkezetet is előre léptetjük a fejtési homlok előre haladása irányában. Ezáltal a hátsó határoló pajzs esetleges kinyúlását megelőzzük.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a biztosító szerkezet perspektivikus nézete.

A 2. ábra az 1. ábrán látható biztosító szerkezetet ábrázolja maximálisan kitolt állapotban.

A 3. ábra az 1. és 2. ábrákon látható biztosító szerkezetet mutatja fejtés közben, ahol a 2. ábrának megfelelő kitolt állapotot pont-vonallal ábrázoltuk.

A 4. ábra a 3. ábra egy részletének feliilnézete.

Az 5. ábra a 3. ábra egy részletének elölnézete.

A 6. és 7. ábrákon a pajzsos biztosító szerkezet működésmódja látható vázlatosan.

Az ábrázolt kivitelnél az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet között két — váltakozva kétoldalról hidraulikus folyadékkal terhelhető — 3 és 4 tám van elhelyezve. Természetesen alkalmazhatunk csak egyetlen támot, de a tárnok számát növelhetjük is. A tárnokát az 1 süveggerenda-szerkezettel és a 2 talpgerenda-szerkezettel a szokásos módon, pl. gömb-

Az 5 hátsó határoló pajzs csuklósán, pl. a 6 tengely útján, van az 1 siiveggerenda-szerkezet tömedékoldali végével összekötve. Az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet, valamint az 5 hátsó határoló pajzs kialakítása, továbbá a 3 és 4 tárnok elhelyezése és kialakítása azonban tetszőleges lehet.

Amint a rajzokból látható tömedékoldalról az 5 hátsó határoló pajzshoz a lemniszkátás 7 és 8 mozgató ruhákból álló rúdpár van csuklósán csatlakoztatva. Az ábrázolt kivitelnél a csuklók vízszintes 9 és 10 lengőtengelyekként vannak kialakítva, amelyek így a 7 és 8 mozgató rudak függőleges mozgásait lehetővé teszik.

Különösen az 1. és 2. ábrákon rendkívül jól látható, hogy tömedékoldalról az 1 süveggerenda-szerkezet és a 2 talpgerenda-szerkezet között, két, egymástól távolságban elhelyezett, és a 3 és 4 tárnokkal párhuzamos és 12 oszlop van elhelyezve, amelyek az ábrázolt kivitelnél a 2 talpgerenda-szerkezettel mereven össze vannak kötve, míg az 1 süveggerenda felé szabadon kinyúlnak (2. ábra). Az oszlopok ennél a kivitelnél a hossztengelyre merőleges metszetben négyszögletesek és szekrényszerűen, azaz üreges oszlopként vannak kialakítva. A találmány keretén belül vannak azonban azok a megoldások is, amelyeknél az oszlopok keresztmetszete ettől eltérő, pl. cső alakú vagy I tartó.

A 13 és 14 szánok a 11 és 12 oszlopokhoz alakilag hozzáidomulnak és az oszlopokat gyűrű alakban körülfogják. Ennek következtében a 13 és 14 szánok a 11, ill.

oszlopok hossztengelyére merőleges metszetben ugyancsak a mindenkori profilnak megfelelően vannak kialakítva, azaz az ábrázolt kivitelnél mind a belső, mind a külső keresztmetszetük négyszögletes.

Mindkét 11 és 12 oszlopon, azok hossza mentén, több — az ábrázolt kivitelnél négy — nyílás van, míg az ábrázolás egyszerűsítése érdekében csak a rajz síkjában elöl fekvő oszlop 15, 16, 17 és 18 nyílásait, áttöréseit vagy furatait ábrázoltuk. A másik 11 oszlop nyílásai, áttörései, ill. furatai hasonló alakúak és azonos magasságban a mindenkori másik oszlop átlósan szembenfekvő nyílásaival vagy hasonlóival egy vonalba esnek.

A 13 és 14 szánokban a 14, 16, 17 és 18 nyílások alakjának megfelelő alakú nyílások vagy furatok vannak kialakítva. Az ábrázolt kivitelnél minden 13 és 14 szánban két ilyen nyílás vagy furat van, amelyek közül az egyszerűség kedvéért csak a 19 és 20 nyílásokat jelöltük (1. és 2. ábrák). A másik szán nyílásai ezeknek megfelelően vannak kialakítva és az egymással átlósan szemben fekvő oldalon helyezkednek el, mindenkor azonos magasságban. Ennélfogva az ábrázolt kivitelnél minden további nélkül lehetőség van arra, hogy a 13 és 14 szánokat nyílásaikkal — a megfelelő magasságban — a 11 és 12 oszlopok 15 és 16 nyílásaival egy vonalba hozzuk, úgy hogy ezeken a nyílásokon keresztül reteszelőrészeket, pl. csapokat, lehessen átdugni. Ezáltal a 13 és 14 szánokat a mindenkor szükséges magasságban rögzíteni lehet. Természetesen a találmány nincs a rajzon ábrázolt számú nyílásra vagy áttörésre korlátozva. A nyílások számát csökkenteni vagy növelni is lehet. Elképzelhető egy olyan megoldás is, amelv-3182613 nél az oszlopokat legalább az egyik oldalon fogazassál, kiugrásokkal vagy bemélyedésekkel látjuk el, amelyekbe a szánok megfelelően kialakított fogai a mindenkor kívánt magasságban bekapcsolódnak.

A 23 magasságállító tag ennél a kivitelnél váltakoz- 5 va kétoldalról nyomóközeggel, pl. hidraulikus folyadékkal, terhelhető hengerként (tolódugattyú-hajtásként) van kialakítva és alapvetően olyan kialakítású lehet, mint a 3 és 4 tárnok. A 23 magasságállító tag is az 1 siiveggerenda-szerkezethez van szükség esetén csuk- 10 lósan csatlakoztatva, pl. tércsukló vagy gömbsüvegcsukló segítségével, úgy mint a 3 és 4 tárnok. Másrészt a 23 magasságállító tag a két 13 és 14 szánt mereven összekötő 24 kereszttartóhoz van szükség esetén, ugyancsak csuklósán, pl. gömbcsukló segítségével hoz- lö zákapcsolva.

Ha az 1. és 2. ábrákat és a 6. és 7. ábrákat összehasonlítjuk, akkor rögtön látható a pajzsos bányabiztositó szerkezet nagy állíthatósága. így pl. ugyanaz a biztosító szerkezet ugyanazzal a mozgató rudazattal 20 — amelynek hossza változatlan marad — 2—10 m-es, előnyösen 2,50—5,0 m-es telepvastagságokhoz használható.

A 3. ábrából látható, hogy a pajzsos bányabiztosító szerkezet — mint szokásos — 25 léptetőmű közbeikta- 25 tásával, vagy adott esetben közvetlenül a 26 homlokmenti szállítóberendezéssel van összekötve.

Amint a 6. ábrából látható az 1 süveggerenda-szerkezet az Y-nal jelölt síktól — a 7 és 8 mozgató rudak csatlakozásainak elállítása nélkül, azaz a 13 és 14 szá- 30 nők eltolása nélkül — a Z síkig emelhető fel. Ennél a kivitelnél a Y sík pl. 2500 mm magasan, míg a Z sík 4000 mm magasan fekszik.

Ezzel szemben a K azt a síkot jelöli, ameddig a 7 és 8 mozgató rudak magasságban maximálisan állíthatók 35 anélkül, hogy a 7 és 8 rudakat felfelé elforgatnánk, azaz anélkül, hogy a tárnokát ki kellene tolni. Ez a K sík a kiviteli példában 4000 mm magasságban lehet. Ettől a K síktól az 1 süveggerenda-szerkezetet a T síkig lehet felemelni, amely a példában 5000 mm-en van. így tehát 40 az állítás teljes mértéke „A” az ábrázolt kivitelnél (3. ábra) 2500 mm. A 7 és 8 mozgató rudak hossza úgy állapítható meg, hogy az állítás „A” mértéke azon 7 és 8 mozgató rudak hosszának többszöröse legyen, amelyek egyébként — csatlakozásaik állítási lehetősége nél- 45 kül — alkalmazhatók lennének.

A 23 magasságállító tagot természetesen a 13 és 14 szánok esetleges magasság állítása után úgy, mint a 3 és 4 tárnokát, be lehet feszíteni, azaz az 1 süveggerenda-sze.rkezetet támaszthatja alá, amikor a 13 és 14 szá- 50 nokat a mindenkor kívánt magasságban rögzítjük.

A leírásban és az igénypontokban ismertetett jellemzők egyenként és egymással kombinálva is fontosak lehetnek a találmány megvalósításában.

Claims (7)

Szabadulni i igénypontok:

1. Pajzsos bányabiztosító szerkezet föld alatti bányaüzemhez, süveggerenda- és talpgerenda-szerkezettel, amelyek között váltakozva kétoldalról nyomás alatti közeggel terhelhető tani, előnyösen hidraulikus tóm vagy tárnok vannak elhelyezve és a tömedékoldali hátulsó határoló pajzs legalább egy lemniszkátás mozgató rúdpár útján van a biztosító szerkezet többi részével csuklósán összekötve, azzal jellemezve, hogy a legalább egy lemniszkátás mozgató rúdpár (7, 8) magasságban állítható szánok (13, 14) révén egy-egy oszlopszerű vezetőelemre (11, 12) támaszkodik, amelynek forgástengelye a többi lemniszkáta csuklóéval (9, 10) párhuzamos.

2. Az 1. igénypont szerinti pajzsosbányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőelem, hossztengelyével a többi tómmal (3, 4) párhuzamos két oszlopból (11, 12) áll, és mindegyik oszlophoz (11, 12) egy-egy szán (13, 14) tartozik, amelyek a mindenkori hozzátartozó oszlopot (11, 12) több oldalon körülveszik és a szánok magasságállító taggal (23) vannak összekötve.

3. A 2. igénypont szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik oszlopnak (11, 12) különböző magasságokban egy vagy több csapágynyílása (15, 16, 17 és 18) van, és a szánokban (13, 14) ennek megfelelő csapágynyílások (pl. 21 vagy 22) vannak kialakítva, amelyekbe egy vagy több reteszelőrész (21), előnyösen csapok, csapszegek, tengelyek vagy hasonlók illeszkedik.

t.

A 2. vagy 3. igénypont szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tolattyúszerű szánok (13, 14) az oszlopok (11, 12) közötti távolságot áthidaló kereszttartó (24) révén vannak összekötve és a magasságállító tag (23) egyik végén a kereszttartóhoz (24), a másik végén pedig ellentámaszhoz, különösen a süveggerendához (1) van csatlakoztatva.

5. A 2., 4. igénypontok bármelyike szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magasságállító tag (23) a dugattyú két oldalán elhelyezett nyomótérrel bíró hidraulikus tám.

6. A 2., 4. igénypontok bármelyike szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magasságállító tag (23) csavarorsó.

7. A 2., 4. igénypontok bármelyike szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magasságállító tag (23) fogasléc, amely fogaskerékkel kapcsolódik és ez a mozgató rudak (7, 8) csuklós csatlakozásához van társítva.

8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti pajzsos bányabiztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magasságállító tag (23) és a léptetőmű (25, egymással kényszervezérlés útján össze van kötve.

7 rajz