HU181004B

HU181004B - Method for producing non-woven fabrics

Info

Publication number: HU181004B
Application number: HU808045A
Authority: HU
Inventors: Heinrich Schneider; Johann Hammerschmidt
Original assignee: Chemie Linz Ag
Priority date: 1979-01-11
Filing date: 1980-01-10
Publication date: 1983-05-30
Also published as: DD148650A1; BR8000157A; YU40863B; FR2446342A1; RO82802A; RO82802B; PL221310A1; NO150725C; FI63787B; SU974937A3; FR2446342B1; FI793962A; NO794199L; DK147487B; YU380A; EP0013355A1; AR220806A1; AU5437880A; DE2962106D1; DK147487C

Description

A találmány tárgya eljárás hőre lágyuló műanyagokból készített nem szőtt kelmék előállítására, amelynek folyamán ennek tulajdonságait, elsősorban a szakítószilárdságát javítjuk.

A hőre lágyuló műanyagból előállított, gyakorlatilag végtelen, megközelítőleg rendezetlen orientációjú szálakból álló nem szőtt kelmék már régóta ismertek. Ezeket általában úgy állítják elő, hogy a szálhúzás és a nyújtás után végzik a terítést, rendszerint levegő segítségével. Az alkalmazott terítési (szálfektetési) módszerektől függ, hogy mennyi párhuzamos szálköteg marad a termékben. Ideális, teljes mértékben rendezetlen orientációt legtöbbször nem lehet elérni, így ezeknek a nem szőtt kelméknek a szakítószilárdsága egyik irányban mindig nagyobb, mint az arra merőleges irányban.

Számos alkalmazás esetén, mint pl. a mélyépítésben, a szilárdság nemcsak egy irányban szükséges, hanem minden irányban. Ez azt jelenti, hogy alkalmazáskor a legkisebb szakítószilárdság a mérvadó, ezért a nem szőtt kelméket a legkisebb szakítószilárdság figyelembevételével kell kiválasztani. Ez a nem szőtt kelmék alkalmazásának a drágulását jelenti, ami a nagyüzemi alkalmazását akadályozza.

A 2 639 466 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratból ismert, hogy a vágott szálakból előállított nem szőtt kelméket, amelyeknek egyes szálai a haladási irányra merőlege181004 sen orientáltak, először hosszirányban nyújtják, tűzik, majd mégegyszer hosszirányban és végül keresztirányban nyújtják. Ezzel növelik a nem szőtt kelmék méretállandóságát és szilárdságát.

A 2 239 058 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratból továbbá az is ismert, hogy nem rögzített, viszonylag rövid szálú, rendezetlen orientációjú vágott szálakból előállított nem szőtt kelmék — melyekre mechanikus úton 10 vagy fluid erővel szabályos mintákat vittek - szakítószilárdságát javítani lehet keresztirányú nyújtással és egyidejű hosszirányú zsugorítással, anélkül, hogy a szabályos vékony és vastag helyekből álló mintát tönkretennék. A mintát ugyanis teljes 15 mértékben helyre lehet állítani fluid erővel való mégegyszeri utánkezeléssel, ami a viszonylag rövid szálak átrendeződését idézi elő.

Az 1 635 634 számú Német Szövetségi Köztársaság beli nyilvánosságrahozatali irat szerint azt java20 solják, hogy azoknak a nem szőtt kelméknek hosszirányú szakítószilárdságát, amelyek a táblázás után erősen átrendeződtek keresztirányban, tűzés folyamán hosszirányban nyújtással lehet javítani. A nyújtásnak - ami egyidejűleg ellenőrizhetetlen 25 keresztirányú zsugorodást idéz elő - úgy kell hatnia, hogy a száloundákat, amiket a táblázó készülékben egymáshoz képest 10-15°-os szögben helyeznek el, az első tűzés folyamán széthúzzák, hogy végül is a szálak 45°-os szögben helyezkedje30 nek el és így rögzítik azokat.

-1181004

Ez az eljárás, amit a tűzéskor csak számos apró nyújtási művelettel lehet megvalósítani, nagyobb műszeres ráfordítást kíván, mivel pl. a tűzőgépnek a beszúrósebessége kisebb, mint a kilépési sebessége és ezenkívül még a nem szőtt kelme továbbítására is ügyelni kell, hogy csíkok ne keletkezzenek a nem szőtt kelmén. Ebben a hivatkozott Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali iratban még arra is utalnak, hogy a táblázott nem szőtt kelme egyszerű nyújtása nem lehetséges, mivel vékonyabb helyek is keletkeznek, melyek a további nyújtáskor elszakadnak.

A végtelen szálból készült nem szőtt kelmék tulajdonságainak megjavítása érdekében nyújtást javasolnak. Az 1 900 265 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint a keresztezési helyeken a hegesztett vagy a ragasztott nem szőtt kelméket legalább egy irányban nyújtják, hogy a felülete 1—15-szeresére nőjön. Mivel az ehhez az eljáráshoz gyártott nem szőtt kelmék keresztezési pontjai mereven rögzítettek, így az egyes szálak — melyek szálfinomsága erősen ingadozik —, megnyúlnak, ezért szálfinomságuk hatványozottan ingadozó. A nyújtást felmelegített féksaruval végzik.

Azt találtuk, hogy a rendezetlen orientációjú szálakból álló nem szőtt kelmék egymásra merőleges irányú szakítószilárdságai egymáshoz közelíthetők, a két irány közül a kisebb szakítószilárdságot ezzel jelentősen megnöveljük, anélkül, hogy a szálakat nyújtanánk vagy, hogy a szálfinomság egyenlőtlenné válna. Ezt úgy érjük el, hogy a tűzött, nem szőtt kelmét magas hőmérsékleten abban az irányban nyújtjuk, amelyikben kisebb a szakítószilárdság. Ezzel a módszerrel növeljük a szakítószilárdságot, egyidejűleg a felületet a súly/m² rovására megnöveljük. Az a tény, hogy sikerült a legkisebb szakítószilárdság értékét emelnünk, lehetővé teszi a nem szőtt kelmék lényegesen gazdaságosabb felhasználását a bányászatban, az út-, az alagút-, a rézsű-, és a vízépítésben, mivel ezeken a területeken gyakorlatilag kizárólag a szilárdsági-nyúlási tulajdonság a lényeges, nem pedig a nem szőtt kelmék m² súlya, így az azonos súlyú nem szőtt kelmékkel nagyobb felületet lehet befedni. Meglepő az a tény, hogy egy tűzött nem szőtt kelme, melynek keresztezési pontjai nincsenek mereven rögzítve, ilyen mértékben megerősíthető, mivel tulajdonképpen bekövetkezhetne az esetlegesen vékony helyek további vékonyodása, vagy lyukak keletkezhetnének. Ez azonban nem következik be, sőt a rendezetlen orientációjú szálak egyenletesebb eloszlásúak lesznek, a hurokban levő szálak a növekvő mértékű nyújtással nyújtott állapotba mennek át, ennek következtében a nem szőtt kelmék szilárdsága női. Ez azonban csak akkor következik be, ha a nyújtást egy bizonyos hőmérséklettartományban végezzük, ami pedig a krisztallit olvadáspontjától függ.

A találmány tárgya tehát eljárás hőre lágyuló műanyagokból készített, javított tulajdonságú nem szőtt kelmék előállítására, azzal jellemezve, hogy gyakorlatilag végtelen, megközelítőleg rendezetlen orientációjú szálakból álló, nem szőtt kelmét alkalmazunk, melyben a szálak szakítószilárdsága az egyik irányban nagyobb mint az arra merőleges irányban és tűzéssel rögzítettek, a krisztallit olvadás pontjánál 80-25 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten a kisebb szakítószilárdság irányában nyújtjuk az eredeti hosszhoz képest 20—200%-kal, az erre az irányra merőleges irányban a hosszt változatlanul hagyjuk vagy ± 10%-kal változtatok az eredeti hosszhoz képest.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjának előfeltétele, hogy a kiindulási anyag tűzéssel erősített nem szőtt kelme legyen. A jobb tulajdonságok, mindenekelőtt a nagyobb nyúlási értékek eléréséhez célszerű nem túl könnyű tűzést választani. Legelőnyösebb olyan típusú kelmét kiindulási anyagként használni, melynek tűzése az ezáltal optimálisan elérhető szilárdságnövekedés legalább 50%-át biztosítja. Ez a következő típusú tűzőtűk alkalmazása esetén érhető el:

38,1 x 45,7 x 86,4/7,6 cm kb 100 tűzés/cm² illetve

38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm 120 tűzés/cm² esetén különösen kedvezőek az eredmények, ha a felhasznált nem szőtt kelmében az említett típusú tűzőtűk tűzésszáma 180—200/cm².

Az említett típusú végtelen szálakból előállított nem szőtt kelmék szakítószilárdsága keresztirányban igen kicsi. Ezeket a nem szőtt kelméket a találmány szerinti mértékben keresztirányban nyújtjuk, ami pl. ismert feszítőrámán végezhető.

Nyújtókészüléket is lehet alkalmazni, akkor a nem szőtt kelmét a szélein fogazattal ellátott korongok fogják meg, melyek síkja megközelítőleg merőleges a nem szőtt kelmék síkjára és a kelme haladási irányára a fogazott korongok síkja hegyes szögben van elrendezve. Ezáltal a korongok a haladó kelmét az áthaladáskor széthúzzák. Ilyen berendezést ismertet pl. a 2 401 614 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat. Abban az esetben, ha a végtelen szálból előállított nem szőtt kelme vastagságát a tűzés előtt táblázással bizonyos értékre beállítjuk, akkor hosszirányban kisebb lesz a szakítószilárdság. Ebben az esetben a nem szőtt kelmét hosszirányban nyújtjuk, amit pl. rendkívül eredményesen végezhetünk el a már ismert hengerléses nyújtási eljárással, kis hengerréssel. Minden más hosszirányban nyújtó eljárás is alkalmazható, de a nem szőtt kelme erőteljes zsugorodását el kell kerülnünk, hogy a találmány szerinti határokat be tudjuk tartani. Ez elérhető, ha a hosszirányú nyújtást zónákkal megszakítjuk, úgy, hogy a nem szőtt kelmét keresztirányban nyújtó készülékben ismét a találmány szerinti szélességűre nyújtjuk, ami az eredeti szélesség ± 10%-a. A táblázott nem szőtt kelmék esetében a találmány szerinti nyújtási folyamat befolyásolja a végtelen szálak rendezetlen orientációját. Az egyes szálak átrendeződéséhez - amelyek a táblázás következtében egy bizonyos szögben helyezkednek el, ami az 1 635 634 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint megváltozik a vágott szálból készített nem szőtt kelmék nyújtásakor, még akkor is, ha tűzést is végeznek — a találmány szerinti nyújtási folyamatnak nincsen köze, még akkor sem, ha táblázott végtelen szálból előállított nem szőtt kelméket használunk fel.

A nyújtás mértékét a találmány szerinti tartományban, az elérendő érték alapján kell megválasztani. Abban az esetben, ha a kelme szakitószilárdsá

-2181004 gát a kisebb szakítószilárdságot mutató irányban akarjuk növelni, pl. 15—20%-kal, anélkül, hogy a hosszirányú szakítószilárdság csökkenne, célszerű 20-30%-os enyhe nyújtást választani. Minél nagyobb nyújtási fokot választunk a kisebb szakító- 5 szilárdságot mutató irányban, annál inkább csökken a szakítószilárdság a nagyobb szakítószilárdságot mutató irányban, úgy, hogy pl. 60— 100%-os szálnyújtás esetén a szakítószilárdságot illetően izotrop nem szőtt kelmeszerkezetet érhetünk el, melyek szakító-10 szilárdsági értéke az eredeti hossz- és keresztirányú szilárdság értékének középtartományában lesz. Mivel az alkalmazási célokra a legkisebb szakítószilárdság a mérvadó, a találmány szerinti eljárással kezelt nem szőtt kelméket erősebb terhelésnek lehet alávetni, 15 mint a kiindulási anyagot.

A találmány szerinti eljárás minden hőre lágyuló műanyagból, például poliamidból, poliészterből poliolefinből végtelen szálból előállított nem szőtt kelmék esetében alkalmazható. Különösen alkalmasak a 20 propilén homo- és a kopolimérek valamint a poliészterek. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléletesen is bemutatjuk. Az ezekben megadott szakítószilárdsági és szakadási nyúlás értékeket a DIN 53857 szerint határoztuk meg. 25

1. példa

Polipropilén végtelen szálú, tűzött nem szőtt kel- 30 mét, melynek jellemzői a következők:

szálfinomság 11 dtex felületsúly 240 g/cm² tűzés 60 tűzés/cm² 35

A tűzőtű 38,1 x45,7 x 86,4/7,6 cm sűrűn el van látva horgokkal (close barb, továbbiakban c., b.), így a tűzéssel kialakítható optimális szilárdság 30—40%-át éljük el;40 szakítószilárdság hosszirányban640 N szakadási nyúlás hosszirányban 85% szakítószilárdság keresztirányban305 N szakadási nyúlás keresztirányban 120% hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámára helyezünk 45 és 130°-os hőmérsékleten folyamatosan 20%-kal nyújtjuk keresztirányban. A tűzött kelmét a hőkezelő berendezésből való eltávolítás után levesszük a feszítőrámáról és folyamatosan feltekercseljük. Jellemzői a következők: 50

felületsúly		220 g/cm'
szakítószilárdság	hosszirányban	653 N
szakítószilárdság	keresztirányban	352 N
szakadási nyúlás	hosszirányban	61%
szakadási nyúlás	keresztirányban	84%

A nem szőtt kelme szakítószilárdsága tehát hosszirányban csaknem azonos maradt, a keresztirányú szilárdság csaknem 50 N-nel nőtt.

Ezzel szemben a szokásos eljárással készített nem nyújtott nem szőtt kelme jellemzői, amelynek felületsúlya 220 g/cm², a következők:

szakítószilárdság hosszirányban

600 N

szakítószilárdság	keresztirányban	245 N
szakadási nyúlás	hosszirányban	90%
szakadási nyúlás	keresztirányban	130%
A találmány	szerinti eljárással	előállított nem

szőtt kelme szakítószilárdság szempontjából értékesebb.

2. példa

Az 1. példában ismertetett nem szőtt kelmét feszítőrámára helyezzük és olyan sebességgel húzzuk le. hogy mielőtt a ráma végére ér, szobahőmérsékleten 10%-kal hosszirányban nyúlik, majd 130°-on 20%-kal nyújtjuk keresztirányban. A feszítés és kihűlés után a kapott nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly		208 g/m^:
szakítószilárdság	hosszirányban	624 N
szakítószilárdság	keresztirányban	348 N
szakadási nyúlás	hosszirányban	57%
szakadási nyúlás	keresztirányban	86%

Ezzel szemben a polipropilén végtelen szálból és szálfektetéssel előállított nem szőtt kelme felületsúJya 200 g/m², a hosszirányú szakítószilárdsága csak 570 N és a keresztirányú 230 N, a szakadási nyúlás hosszirányban 90%, keresztirányban 135%.

3. példa

Polipropilén végtelen szálból előállított sűrűn tűzött nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

szálfinomság felületsúly szakítószilárdság szakadási nyúlás szakítószilárdság szakadási nyúlás tűzés dtex

290 g/m²

690 N

91%

357 N

139%

180 tűzés/cm² hosszirányban hosszirányban keresztirányban keresztirányban a tűk 38,1 x 45,7 x 86,4/7,6 cm, c. b., így a tűzéssel kialakítható optimális szilárdság 85%át érjük el, előzetes hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámán 135°-on 407<xkal nyújtjuk keresztirányban. Lehűtés után a nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly szakítószilárdság szakadási nyúlás szakítószilárdság szakadási nyúlás

230 g/m²hosszirányban 558 N hosszirányban 76% keresztirányban 438 N keresztirányban 84%

A kiindulási anyagként alkalmazott nem szőtt kelme felületsúlya 230 g/m², szakítószilárdsága hosszirányban 650 N és keresztirányban 290 N, szakadási nyúlása 85% hosszirányban és 125% keresztirányban.

-3181004

4. példa

Polipropilén nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

előzetes hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámán 135°-on folyamatosan nyújtjuk 100%kal keresztirányban. A hőkezelő berendezésből való kivétel után a nem szőtt kelme jellemzői a következők:

szál finomság kiindulási felületsúly tűzés dtex

240 g/m²

200 tűzés/cm² szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás optimális szilárdság 85%-a érhető el:

IC hosszirányban hosszirányban keresztirányban keresztirányban

216 g/m²

701 N 51%

545 N

82% hosszirányban 656 N hosszirányban 85% keresztirányban 310 N keresztirányban 136% felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás az eredeti hossz- és keresztirányú szakítószilárdságok aránya közötti nagy különbséget, 2,2 :1, nyújtással hosszirány : keresztirány = 1,2 : 1-re tudtuk kiegyenlíelőzetes hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámán 135°-on 60%rkal keresztirányban nyújtjuk.

Az így kapott nem szőtt kelme jellemzői a követ15 kezők:

teni;

a keresztirányú szakítószilárdság nyújtás után a 44 súly%kal könnyebb nem szőtt kelme esetében 6%-kal 514 N-ről 545 N-re emelkedett.

felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás

188 g/m²hosszirányban 490 N hosszirányban 75% keresztirányban 364 N keresztirányban 51%

A kiindulási anyagként használt és azonos eljárással előállított nem szőtt kelme felületsúlya 180g/m², szilárdsága hosszirányban 530 14, keresztirányban 200 N, szakadási nyúlása 95% hosszirányban és 150% keresztirányban.

5. példa

A 4. példában ismertetett nem szőtt kelmét 140°-on 60%^kal nyújtjuk keresztirányban és egyidejűleg 10%-kal hosszirányban zsugorodni hagyjuk. A kapott nem szőtt kelme jellemzői a következők:

7. példa

Polipropilén végtelen szálból előállított tűzött, nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

szálfinomság felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás tűzés dtex

238 g/m²

600 N 107%

320 N

146%

120 tűzés/cm² hosszirányban hosszirányban keresztirányban keresztirányban a tűzőtű típusa

38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm, c. b.;

előzetes hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámára 35 helyezzük és 135 -on keresztirányban nyújtjuk. A hőkezelő berendezésből kivesszük, lehűlni hagyjuk, a nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly szakítószilárdság szakítószilárdság nyúlás nyúlás

195 g/m²hosszirányban 502 N keresztirányban 389 N hosszirányban 78% keresztirányban 50% felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás

112 g/m²hosszirányban 400 N hosszirányban 39% keresztirányban 240 N keresztirányban 82% összehasonlításként a kiindulási anyaggal azonos módon előállított nem szőtt kelme felületsúlya 200 g/m², szakítószilárdsága hosszirányban 570 N, keresztirányban 230 N, szakadási nyúlása hosszirányban 90%, keresztirányban 135%.

A felületsúly 53%rkal csökkent, a hosszirányú szakítószilárdság csak 33%-kal, a keresztirányú szakítószilárdság csak 25%-kal, a hosszirányú és a keresztirányú szakítószilárdság arányát 1,87 : 1-ről

1,66 : 1-re tudjuk kiegyenlíteni.

6. példa

8. példa

Polipropilén végtelen szálból álló, tűzött nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

Az 1. példában szereplő nem szőtt kelmét, mely55 nek jellemzői a következők:

szál finomság felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás tűzés dtex

386 g/m²hosszirányban 1139 N hosszirányban 110% keresztirányban 514 N keresztirányban 152%

120 tűzés/cm² a tűzőtű típusa

38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm c. b.;

szálfinomság felületsúly szakítószilárdság 60 nyúlás szakítószilárdság nyúlás tűzés a tűző

38,1 x hosszirányban hosszirányban keresztirányban keresztirányban típusa

5,7 x 50,3/7,6 cm.

dtex

184 g/m²

503 N

94%

224 N

133%

120 tűzés/cm²

c. b.;

hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámán Í35°-on keresztirányban 140%-kal nyújtjuk. A hőkezelő berendezésben hagyjuk lehűlni, a kapott nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly		86 g/m
szakítószilárdság	hosszirányban	285 N
nyúlás	hosszirányban	39%
szakítószilárdság	keresztirányban	171 N
nyúlás	keresztirányban	76%

A nyújtási eljárással a felületsúlyt 53%-kal csökkentjük, a hosszirányú szakítószilárdságot 43%kal, a keresztirányút csak 25%-kal, ezzel szemben a hossz- és keresztirányú szakítószilárdság arányát a 2,2 : 1-ről 1,66 :1-re sikerült kiegyenlíteni.

feszítőrámán hosszirányban 10%-kal és 135°-on 140%-kal nyújtjuk keresztirányban. Lehűtés után a nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás

116 g/m²hosszirányban 480 N hosszirányban 29% keresztirányban 260 N keresztirányban 102%

A nyújtás után a felületsúly 62%-kal, a hosszirányú szakítószilárdság csak 33%-kal, a keresztirányú 36%-kal csökken, a hossz- és keresztirányú szakítószilárdság arányát 1,93 :1-ről 1,84 :1-re tudjuk kiegyenlíteni.

11. példa

9. példa ²⁰ Az 1. példa szerinti tűzött, nem szőtt kelmét,

	melynek jellemzői a következők:
Az 1. példa szerinti tűzött, nem szőtt kelmét
melynek jellemzői	a következők:			szálfinomság		11 dtex
			25	felületsúly		184 g/m²
szálfinotnság		11 dtex	szakítószilárdság	hosszirányban	503 N
felületsúly		298 g/m²		nyúlás	hosszirányban	94%
szakítószilárdság	hosszirányban	620 N		szakítószilárdság	keresztirányban	224 N
nyúlás	hosszirányban	101%		nyúlás	keresztirányban	133%
szakítószilárdság	keresztirányban	320 N	30	tűzés		120 tűzés/cm²
nyúlás	keresztirányban	163%	a tűzőtű típusa
tűzés		120 tűzés/cm²		38,1 x	45,7 x 50,3/7,6 cm	, c. b.;
a tűzőtű típusa			feszítőrámán 10%-kal hosszirányban és 135 -on
38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm,	, c. b.;		keresztirányban 140%-kal nyújtjuk.	Lehűtés után a
hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámán 135 -on	35	nem szőtt kelme jellemzői a következők:
keresztirányban 180%-kal nyújtjuk.	Lehűlés után a	felületsúly
nem szőtt kelme jellemzői a következők:			82 g/m²
				szakítószilárdság	hosszirányban	290 N
felületsúly		116 g/m²		nyúlás	hosszirányban	37%
szakítószilárdság	hosszirányban	480 N	40	szakítószilárdság	keresztirányban	168 N
nyúlás	hosszirányban	29%	nyúlás	keresztirányban	78%
szakítószilárdság	keresztirányban	260 N
nyúlás	keresztirányban	102%

A nyújtás után a felületsúly 62%-kal csökken, a hosszirányú szakítószilárdság csak 33%-kal, a ke- ⁴⁵resztirányú 36%-kal, a hossz- és keresztirányú szakítószilárdság arányát 1,93 : 1-ről 1,84 :1-re egyenlítjük ki.

A nyújtási eljárás következtében a felületsúly 66%-kal, a szakítószilárdság hosszirányban csak 42%-kal, a keresztirányú 25%-kal csökken, ezzel szemben a hossz- és keresztirányú szakítószilárdság arányát 2,25 :1-ről 1,72 : 1-re tudjuk közelíteni.

10. példa

12. példa

Az 1. példa szerinti tűzött nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők: 55

Az 1. példa szerinti tűzött, nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

szálfmomság felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás tűzés a tüze

c. b.;

hosszirányban hosszirányban keresztirányban keresztirányban ű típusa 38,1 x 45, dtex

184 g/m²

503 N

94% 60

224 N

133%

120 tűzés/cm² x 50,3/7,6 cm, szálfmomság felületsúly szakítószilárdság nyúlás tűzés hosszirányban hosszirányban dtex

184 g/m²

503 N

94%

180 tűzés/cm² a tűzőtű típusa 38,1 x45,7x 50,3/7,6 cm, c. b.;

feszítőrámán 10%-kal zsugorítjuk hosszirányban 135°-on és 140%-kal nyújtjuk keresztirányban. Le-511 hűlés után a nem szőtt kelme jellemzői a következők:

felületsúly szakítószilárdság nyúlás szakítószilárdság nyúlás g/m²hosszirányban 281 N hosszirányban 42% keresztirányban 175 N keresztirányban 73% szakítószilárdság szakadási nyúlás szakítószilárdság szakadási nyúlás hosszirányban 620 N hosszirányban 90% keresztirányban 280 N keresztirányban 150%;

hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámára helyezzük és 135°-on folyamatosan nyújtjuk keresztirányban 80%-kal. A hőkezelő berendezésből való eltávolítás után a nem szőtt kelmét levesszük a feszítőrámáról

A nyújtás következtében a felületsúly 51%-kal, a ¹⁰hosszirányú szakítószilárdság csak 44%-kal, a keresztirányú csak 22%-kal csökken, ezzel szemben a hossz- és keresztirányú szakítószilárdság arányát 2,25 : 1-ről 1,60 :1-re tudjuk kiegyenlíteni.

és folyamatosan feltekercseljük. Jellemzői a következők:

13. példa felületsúly szakítószilárdság szakadási nyúlás szakítószilárdság szakadási nyúlás

J 50 g/m²hosszirányban 420 N hosszirányban 75% keresztirányban 340 N keresztirányban 57%

Polipropilén végtelen szálú, tűzött nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők: 20 szálfinomság 10 dtex felületsúly 230g/m tűzés 200 tűzés/cm²

38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm, c. b.25 tűzőtűkkel, így a kialakítható optimális szilárdság 85%-át érjük el;

szakítószilárdság hosszirányban620 N szakadási nyúlás hosszirányban90% szakítószilárdság keresztirányban 280 N30 szakadási nyúlás keresztirányban 150%;

hosszirányú nyújtás nélkül feszítőrámára helyezzük és 135°-on folyamatosan 80%-kal nyújtjuk keresztirányban. A hőkezelő berendezésből eltávolítjuk, majd levesszük a feszítőrámáról és folyamatosan fel- 35 tekercseljük. Jellemzői a következők:

150 g/m²hosszirányban 420 N hosszirányban 75% keresztirányban 340 N keresztirányban 57%

14. példa 45

Polipropilén végtelen szálból előállított, tűzött nem szőtt kelmét, melynek jellemzői a következők:

szálfinomság felületsúly tűzés dtex 50

230 g/m²

200 tűzés/cm²

38,1 x 45,7 x 50,3/7,6 cm, c. b. méretű tűző tűkkel, így a tűzéssel kialakítható optimális szilárdság 85%-át érjük el; 55

Claims

1. Eljárás javított tulajdonságú, hőre lágyuló műanyagokból álló nem szőtt kelmék előállítására, azzal jellemezve, hogy olyan nem szőtt kelméket alkalmazunk, melyek gyakorlatilag végtelen és megközelítően rendezetlen orientációjú szálakból állnak, egyik irányban nagyobb a szakítószilárdságuk, mint az arra merőleges irányban és tűzéssel rögzítettek, a krisztallit olvadáspontja alatti 85-25 °C hőmérséklettartományban a kisebb szakítószilárdság irányában 20-100%-kal nyújtjuk az eredeti hosszához képest, az erre merőleges irány hosszát pedig változatlanul hagyjuk vagy ezt előzetesen vagy egyidejűleg változtatjuk meg az eredeti hosszához képest ± 10%-kal. (1979.1. 11.)

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként végtelen szálakból képzett, tűzött nem szőtt kelmét használunk, melynek szilárdságnövekedése 50%-nál nagyobb. (1979. I. 11.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan végtelen szálból készített nem szőtt kelmét használunk, amelynek hosszirányú szakítószilárdsága nagyobb mint keresztirányban és a nem szőtt kelmét keresztirányban 100-200%-kal nyújtjuk. (1979. VI. 19.)

4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként táblázott, végtelen szálból előállított nem szőtt kelmét használunk, amelynek keresztirányú szakítószilárdsága nagyobb, mint hosszirányban, ezt nyújtjuk 100—200%-kal hosszirányban. (1979. VI. 19.)