HU180525B - Device for parting members from one another - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés összefüggő vagy egymáshoz fűződő, tapadó alkatrészek szétválasztására, amelynek az alkatrészek rendezetlen tömegét tároló tartálya és az alkatrészeket egymástól szétválasztó és azokat kieresztő nyíláson keresztül legalább egy kiadóhelyre továbbító sze'rkezete van.

A szétválasztandó szerelési alkatrészek lehetnek rugók, különösen csavarrugók, forgatórugók, kúposrugók, kapcsolók érintkezői, elektronikus építőelemek, tranzisztorok, illetőleg csapok, csövecskék, tárcsák, emellett mindegyik szerelési alkatrész önmagában is kettő vagy több összefüggő részből állhat. Az ilyen alkatrészek nagy mennyiségű szériatermeléshez szükségesek, és szét kell választani, gyakran pedig meghatározott helyzetbe kell hozni őket.

Az ismert berendezések csak meghatározott szerelési alkatrészcsoportra felelnek meg, pl. azonos nagyságú hengeres alkatrészekhez, szegekhez, amelyek egy fejjel rendelkeznek; hornyokhoz. Minden ismert berendezésnél alapvető törekvés a szerelési alkatrészek egy területen belüli szétválasztása és egyengetése, amelynek során a szétválasztandó alkatrészek tartályba kerülnek, és a tartállyal vagy abban mozgásba hozzuk azokat, majd olyan kieresztőnyíláson hordjuk ki, amely mindig csak egy alkatrészt ereszt át meghatározott helyzetben. A szükséges alkatrészmozgás létrehozására előnyösen meg180 525 határozott közeget, különösen levegőt vagy folyadékot fecskendezünk, vagy fúvunk a tartályba. Egy ismert berendezésnél a tartályba kiegészítőleg keverőkart is terveztek.

Egy ismert berendezés rugók és csövecskék szétválasztására hengeres tartállyal rendelkezik, amelyet a készletező adagol alkatrészekkel és amelynek alján széttartóan elhelyezett felfelé irányított fúvókák vannak. A fúvókákon sűrített 10 levegőt vezetnek be, hogy az alkatrészeket a tartályban felkavarja. A tartály köpenyéből ferdén felfelé álló kieresztő fúvókák vannak, amelyek áteresztőnyílása csak kismértékben kisebb, mint a rugók, illetőleg csövecskék átmérője. A 15 fúvókák körül kis kilépőnyílások találhatók a levegő számára. A fúvókákon csak azok az alkatrészek jutnak keresztül, amelyek a nyílásba repülnek és a tengelyük azonos irányú a fúvókáéval. Nagyon sok rugót kell mozgásba hozni, 20 amíg egy ki tud lépni a kieresztőnyíláson. A nagy ráfordításhoz viszonyítva kevés a kiegyenesített alkatrésznyereség. A fúvókák eltömődhetnek a végükön összefonódó alkatrészek miatt, a kényes alkatrészeknél erős súrlódás lép fel, és 25 ezenkívül a ki nem hordott, de megmozgatott alkatrészek visszahullásukkor újból összeakadnak.

Értelemszerűen ugyanezek a hátrányok adódnak az összes ismert hasonló berendezésnél.

Az összes ismert berendezésnél nem vették fi1

180 525 gyelembe, hogy sok szerelésnél elég, ha az alkatrészek a szerelés helyére egyenként, de nem meghatározott helyzetben érkeznek. A szétválasztott részek bevezetésének szükségessége nemcsak a szétválasztásra alkalmas szimmetrikus alkatrészekre vonatkozik, hanem sok kisebb szabálytalan alakú testre is, mint már a bevezetőben említettük, amelyekhez csatlakoznak még a feszítőgyűrűk, kondenzátorok, ellenállások stb.

A lapkák és más hasonló alkatrészek a felületi adhézió miatt szintén összeragadhatnak, így gyakran ezeknél is felmerül a szétválasztás szükségessége.

A találmány elé célként tűzzük olyan egyszerű felépítésű berendezés létrehozását, amelylyel szabálytalan alakú szerelési alkatrészek szétválasztása is lehetővé válik, és emellett a berendezés nagy hatásfokú, vagyis szétválasztott szerelési alkatrészenként kevés mozgás szükséges, lehetőleg megfeleljen különböző alkatrészekhez, illetőleg könnyen állítható legyen a különböző alkatrészekhez, és kényes felületű, például nemesfém-plattírozású alkatrészekhez is felhasználható legyen.

A találmány szerinti berendezés előnye, hogy a tárolótartály áteresztőnyílása átmérőjének és az áteresztőnyílás és a lerakóhely közötti, a kihordóberendezés által táplált szállítási útvonal méretei legalább az egyik irányban többszörösei, mint a szerelési alkatrész kisebbik főmérete, így egyidejűleg több alkatrész haladhat át. A több szétválasztott, de rendezetlen alkatrészt befogadó lerakóállomás lehet kivételi hely vagy a kivételi helyet megelőző, elkülönített szortírozó állomás bemenete.

A találmány szerinti megoldásnál abból indulunk ki, hogy nem gazdaságos a szétválasztás és szétoldás után a szerelési alkatrészt újból kitenni az összeakadás veszélyének. Ennek megfelelően a kihordás befejeződik, mihelyt az előre meghatározott feloldási fokozatot elértük. Az áteresztőnyílás lehetővé teszi több alkatrész áthaladását, így a kilépési területen nincs összekapcsolódási veszély, és az alkatrészek különböző relatív helyzetben haladhatnak át a kilépőnyíláson. A lerakóhely területén messzemenően elkerülhető az összeakadás. A berendezés megfelel a különféle alkatrészekhez és könnyen átalakítható speciális feladatokra. Amennyiben kívánt vagy szükséges az alkatrészek rendezése, a szétválasztó berendezés után rendezőállomás kapcsolható, amelyben az alkatrészek meghatározott állásba hozhatók, illetőleg kiválaszthatók az eltérő helyzetű vagy még összeakadt alkatrészek. A még összeakadt alkatrészek kiválasztása azt az előnyt biztosítja, hogy a szétválasztás kíméli az alkatrészeket. Bizonyos szerelési alkatrészeknél meghatározott szétválasztási idő meghatározott szétválasztási fokot biztosít. Az ismert berendezéseknél a szétválasztott alkatrészek csak egyenként hordhatók ki, így a szétválasztási előkezelés sok időt vesz igénybe. Ezzel szemben a gyengén összeakadt alkatrészek kioldása az erősen összeakadt alkatrészek közül viszonylag rövid időt igényel. Ha a még összeakadt, a levá lasztó által kidobott alkatrészeket újból szétválasztó kezelés alá vonjuk, akkor minden alkatrész általában csak olyan mértékben van a kihordóberendezés hatásának kitéve, amely megfelel az összeakadás mértékének. Két vagy több szétválasztó berendezést alkotó, kihordószerkezettel ellátott felfogótartályt is lehet sorba vagy párhuzamosan kapcsolni, illetőleg a viszonylag egyszerű szétválasztóberendezést az összeakadt vagy az előírt helyzettől eltérő alkatrészéket kidobó, szétválasztott részeket azonban tovább eresztő leválasztóval együtt működtetni. A leválasztó által .kidobott alkatrészeket további szétválasztóberendezésbe lehet vezetni, ami nagy szétválasztási fokot eredményez.

Szétválasztásra felhasználhatók a következőkben leírásra kerülő forgatókamrák. Különlegesen egyszerű kiviteli alak, amelynél a kihordóberendezés legalább egy, az adagolótartályt képező felfogótartály töltésszintje alatt, forgásitest alakú körkefe van elhelyezve, amely tengelye körül forogva meghajtó, és legalább egyik forgásirányában az adagolótartályban levő szerelési alkatrészeket szétválasztva a kilépőnyíláson kiszállítja.

Már az egyszerű szállítókefe is megfelel az öösszeragadt alkatrészkészlet egyes darabokra történő szétválasztására. A szálvastagságot, a szálelhelyezést, illetve a kefebetét-elhelyezést és a kefe ráfeszítő nyomását a kefével együtt dolgozó ellentartó-felületre a szétválasztandó szerelési alkatrészektől függően kell megválasztani. A legegysze'rűbb esetben sugaras szálú kefe és a kefeszálvégtől elállással elhelyezett támasztófelület kerül felhasználásra oly módon, hogy üzem közben a kefe az alkatrészeket a támasztófelület felett szállítja tovább. A kefemag és az ellenfelület közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint a szétválasztandó alkatrészek kisebbik főmérete.

A szerelési alkatrészek áthaladási útvonalán sorban több, egymás funkcióját kiegészítő kefe helyezhető el, például az adagolótartályhoz közelebb levő kefék a szétválasztást végzik, a többi pedig a szétválasztott alkatrészeket rendezi, és szállítócsúszdába vagy más hasonló berendezésbe továbbítja.

A szétválasztott alkatrészek rendezésére és továbbszállítására lineáris szállítóként hosszszállító alkalmazható, amely a szállítás irányában haladó hosszanti csúszdából áll a szerelési alkatrésznek megfelelő profillal. A lineáris szállítóberendezés csúszdarészeinek hozzáigazítása a különböző alkatrészekhez a csúszópályák cseréjével történik. Több lineáris szállító sorbakötésével kereszteződő vezetőpályákkal és a vezetőpályáíban elhelyezett terelőelemekkel, csúszófelületekkel és más hasonlókkal. az előírt helyzettől eltérő és a komplikált alkatrészek is a kívánt helyzetbe irányíthatók. Az első lineáris szállítóval meghatározható például, hogy az alkatrészek állófelületükkel, vagyis melyik oldalukkal álljanak. A második vagy következő lineáris szállítókban lépcsőzetesen történik a rendezés a szállítási irányhoz viszonyítva az állófelület megha

180 525 tározóit tengelyhelyzetébe, vagy az előírt helyzettől eltérő alkatrészek kidobására.

A találmány további jellemzőit és előnyeit a rajzleírásban adjuk meg, ahol az

1. ábra az összeakadt szerelési alkatrészek egyszerű szétválasztó-berendezésének hosszmetszetét, a

2. ábra az 1. ábrának megfelelően ábrázolt szétválasztó- és rendezőberendezést szerelési alkatrészekhez, a

3. ábra azonos feladatú berendezést, az egymást kiegészítő építőelemek más elrendezésével, a

4. ábra a rendezőállomás lineáris szállítója felső részének olralnézetét és az

5., 6. és 7. ábrák a 4. ábra V—V, VI—VI és VII—VII vonalainak megfelelő metszeteket nagyobb méretarányban ábrázolják.

Az 1. ábra szerinti berendezés az 1 alapból áll, amelyre az álló 2 oldalfalak egymástól elállással vannak felerősítve. A 2 oldalfalak lehetnek párhuzamos vagy balra széttartó elrendezésűek.

A két oldalfal közé helyezett 3, 4 lemezzel garat alakú adagolótároló képződik, amely az egymással szemben haladó 3a, 4a lemezrészek közötti résen keresztül meghatározott 6 kieresztőnyílással rendelkezik. A kieresztőnyílás a kiviteli alaknál a két 2 oldalfal közötti teljes szélességben helyezkedik el, és ez a nyíláshossz többszöröse a szétválasztott szerelési alkatrészek kisebbik főméretének. Az 5 adagolótárolóban van a nyugalmi állapotában a 6 kieresztőnyílást lezáró, 7 magából és 8 szerszámból álló szállítókefe, amely a csak vonalkázva jelölt 9 motorral az óramutató járásával megegyező irányban meghajtható. A 7 mag távolsága a 4a lemezrésztől nagyobb, mint a szétválasztandó szerelési alkatrészek kisebbik főmérete, hosszúkás-hengeres alkatrészeknél tehát nagyobb, mint a legnagyobb alkatrész-átmérő.

A 6 kieresztőnyílás egyben a további felfogótartályt képező 10 forgatókamra belépőnyílása is, amelyet alulról a lemez alakú 11 betét határol. A 11 betét a két 2 oldalfal között jobbról balra vízszintesen halad, majd átmegy ferdén felfelé tartó 11a szakaszba, amelynek belső felülete képezi a 12 vezetőfelületet. A 6 kieresztőnyílás alatt van elhelyezve a 13 fúvókabak, amely az egy vagy több 14 vezetékkel egyenként, közösen vagy csoportosan sűrített levegővel ellátott 15 fúvókákat tartja. A fúvókák egy része párhuzamos a 11 betét felső részével, vagyis vízszintes, a többi pedig ferdén felfelé van irányítva.

A 11 betét felső 11a szakaszát a többszörösen hajlított, esetenként perforált 16 lemezzel és a további ferdén lehajló 17 lemezzel képzett először felfelé, majd lefelé haladó 18 szállítóakna alkotja, amelyben a 17 lemez alsó területe csúszdát képez, és a kidobott szerelési alkatrészeket a 19 lerakólemezre vagy más hasonlóra vezeti. Nyugalmi állapotban a 10 forgatókamra a perforált 20 csappantyúval vagy más zárószerkezettel el van zárva a 18 szállítóaknától. A kiviteli alaknál a 20 csappantyú a csak vázlatosan jelölt 21 hengerdugattyú-egységgel, elektromágnessel és a 22 emelővel az ábrázolt nyugalmi helyzetből az óramutató járásával ellentétes irányban beforgatható a 10 forgatókamrába, így szabaddá válik az áthaladás a 10 forgókamra és a 18 szállítóakna között.

A kefemeghajtás a 9 motorral, a préslevegő bevezetése a 15 fúvókákhoz a 14 vezetékeken keresztül, és a vezetékekbe helyezett elzárószerkezetek szabályozása, valamint a 20 csappantyú működtetése a 21 hengerdugattyú-egységgel a csak vázlatosan jelölt központi 24 vezérlőkészülékkel történik, amely a 25, 26 és 27 vezérlővezetékeken keresztül van összekötve a 9, 21, 23 egységekkel.

Működéskor egy adag összeakadt szerelési alkatrészt helyezünk el az 5 adagolótárolóban, ezután lezárjuk a 28 fedelet. A fedél rezgéscsillapítóként szolgál, és megakadályozza az alkatrészek kirepülését, szükség esetén légáteresztőén is kialakítható, így a később leírásra kerülő módon bevezetett nyomólevegő egy része, a 28 fedélen keresztül eltávozhat.

A 24 vezérlőkészülék előre programozott időre bekapcsolja a 9 motort, amely a 7, 8 kefét hajtja, és a készletből legalább az előszétválasztott szerelési alkatrészeket a 6 kieresztőnyíláson keresztül a 10 forgatókamrába szállítja. A kefe által időegység alatt szállított alkatrészek száma konstans, ezért a kefe adagolószerkezetként működik, amely meghatározott idő alatt meghatározott alkatrészmennyiséget szállít a felvevőtartályt képező 10 forgatókamrába. A kefeszállító elhagyásakor az 5 adagolótartályt vagy a 10 forgatókamrát saját adagolóberendezéssel is fel lehet szerelni, például mérlegberendezéssel, a sztgválasztandó alkatrészek adagonkénti bevezetésére. A központi 24 vezérlőkészülék a 9 motorral egyidejűleg, vagy valamivel később, a 23 elzárószerkezeten keresztül bekapcsolja a 15 fúvókák nyomólevegő-bevezetését.

A szerelési alkatrészek fajtája és összeakadása szerint választható egyenletes nyomólevegőbevezetés vagy pulzáló, illetőleg fúvókáról fúvókára váltó intermittáló nyomólevegő-bevezetés.

Gyakorlatilag minden fajta szerelési alkatrészre rövid idő alatt emiprikusan meghatározható a legmegfelelőbb kezelési kombináció. Az alkatrészadagot mindenképpen meg kell forgatni a 10 forgatókamTában, amelynek hatására az alkatrészek összeakadása a falakra és a 20 csappantyúra ütközés és a nyomólevegő-sugarak miatt megszűnik. Mihelyt megfelelő készlet áll rendelkezésre a 10 forgatókamrában, a 7, 8 kefe leállítható és egyidejűleg, vagy kicsit később, a 20 csappantyú bekapcsolt nyomólevegőbevezetés mellett kinyitható. A csappantyúnyitási időtartam beprogramozása szerint a 10 forgatókamrában levő teljes vagy rész alkatrészmennyiség kilép a 18 szállítóaknába. Az akna többszöri hajlása miatt az alkatrészek itt is többször hozzácsapódnak a falakhoz. A szerelési alkatrészek levegőbevezetés miatt keletkező kinetikus energiái eltérőek, és az egyes alkatrészek által megtett különböző utak miatt erősen csökkennek, ezért az alkatrészek erős

180 525 szóródással hullanak a 19 lerakólemezre, és gyakorlatilag egymástól elkülönítve maradnak.

A szerelési alkatrészek beadagolásának a forgatókamrába és kihordásának a kamrából a 19 lérakólemez fogófelületének befogadóképességéhez kell igazodnia. A 19 lerakólemezről a szerelési alkatrészeket közvetlenül kézzel el lehet venni. Amennyiben még összeakadt alkatrészek lökődnének ki, úgy azokat egyszerűen vissza kell dobni az 5 adagolótárolóba. A 19 lerakólemezhez kapcsoló szerelhető, amelyet a központi 24 vezérlőkészülék csak akkor kapcsol be, amikor újabb adag szétválasztott szerelési alkatrész szükséges.

A 2. ábra szerinti kiviteli alak több, az 1. ábra szerinti konstrukcióelemet használ fel.

Ezeket az elemeket azért az 1. ábrának megfelelő számozással használjuk. A egyszerűség kedvéért a 24 vezérlőkészüléket és az általa vezérelt meghajtásokat, illetve elzárószerkezeteket nem ábrázoltuk. A 7, 8 kefe az óramutató járásával ellenkező irányban forog.

A döntő különbség az 1. ábra kiviteli alakjához képest az, hogy az 5 adagolótároló fölé szortírozott állomás van elhelyezve, amely a 29 lemezre szerelt elektromos 30 vibrátorból és a meghajtható 31 lineáris szállítóból áll.

A lineáris szállítót a 4—7. ábrákkal kapcsolatban még részletesebben tárgyaljuk. A 2. ábrával kapcsolatban elég az a megállapítás, hogy a 31 lineáris szállító több szállítószalaggal szerelési alkatrészeket vesz fel és azokat jobbról balra szállítja, a szállítás folyamán az előre meghatározott elméleti helyzettől eltérő vagy a még összeakadt alkatrészeket a 32 nyíláson kidobja, és azok visszaesnek az 5 adagolótárolóba. A rendezett alkatrészeket csöveken és 33 tömlőkön az elvételi helyre szállítja. A 10 forgatókamra a 20 csappantyú nyitása után szétválasztott szerelési alkatrészekkel tölti a 31 lineáris szállítót. A nyomólevegő az alkatrészeket felfelé dobja a 34 emelőaknába, amelyet all betét függőleges 11b fala, az adagolótároló 3 lemeze, a 35 vezetőlemez és a 36 fedél alkot. A 36 fedél a 37 ütközőfelülettel van ellátva a kidobott alkatrészek befogására és a 31 lineáris szállítóra való levezetésükre. A programozás lehetséges változatait már az 1. ábra kiviteli alakjával kapcsolatban leírtuk. A 31 lineáris szállító párhuzamos szállítócsatornáinak egyik vezető felülete igazodik a szétválasztandó alkatrészekhez. Hengeres rugóknál a csatornák ezért legtöbbször félköríves profilúak. Energiaelnyelők, vezetőfelületek vagy terelőelemek gondoskodnak a még összeakadt vagy az előírt helyzettől eltérő fekvésű szétválasztott alkatrészek kidobásáról.

A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a szétválasztott alkatrészek lerakóhelyét képező 31 lineáris szállító jobboldali része meg van hosszabbítva. Az 5 adagolótároló 7, 8 keféje a 31 lineáris szállító hosszanti csatornáira merőlegesen van elhelyezve, és a 6 kieresztőnyílás közvetlenül a lineáris szállító megfogófelülete fölött helyezkedik el. A 7, 8 kefe meghajtásakor a szétválasztandó alkatrészeket közvetlenül feldobja a lineáris szállító4 ra. Megkönnyíti az alkatrészek hosszirányú rendezését a fésűhatás, amelyet a kefe az alkatrészekre kifejt, és emiatt azok hosszanti irányban vagy kicsit ferdén lépnek ki a 6 kieresztő5 nyíláson, valamint a lineáris szállító hatása a lineáris szállítóra már részben Jelfekvő, de a kefe által még fogott alkatrészekre. A kivált, tehát még összeakadt alkatrészek a 32 nyíláson keresztül az alján csatornát képező 39 vezetőit) felületre esnek, és a 15 fúvókák feletti 40 kieresztőnyíláshoz jutnak, amely fúvókák a 10 forgatókamrával együtt dolgoznak. Amennyiben a 20 csappantyút a már leírt módon nyitjuk, a szerelési alkatrészek a 42 emelőaknán felül ki15. lépnek, és a 43 vezetőfelületen keresztül a 31 lineáris szállító jobb oldalára dobódnak. A 30 vibrátort és a 31 lineáris szállítót a 38 csatorna 41 belső fala támasztja meg. A 3. ábra szerinti berendezés előnyösen intermittálóan üzemeltet20 hető. Á 7, 8 kefét meghatározott ideig kell működtetni. Ezt követően a 7, 8 kefét leállítjuk, és az alkatrészadag átforgatása után a 10 forgatókamrában a 20 csappantyú nyitásával történik az alkatrészek kidobása.

A 4—7. ábrákkal kapcsolatban leírjuk a lineáris szállítót.

A 31 lineáris szállító jobb oldala tábla alakú, amelynek felső felülete fű'részfog keresztmetszetű, vagyis 44 hosszcsatornákkal és 45 ferde ol30 dalakkal rendelkezik, feltételezve, hogy a kiviteli alak hengeres szerelési alkatrészekre, például csavarrugókra felel meg. A 45 ferde oldalak a rájuk eső alkatrészeket a 44 hosszcsatornákba vezetik, amelyek a vibráció hatására bal35 ra szállítják azokat. A lerakóhelyhez csatlakozva csak a 44 hosszcsatomákkal rendelkező 46 bordák’ vannak továbbvezetve, így a bordák között 32 nyílások maradnak a kidobásra. Amint a 7. ábra mutatja, a 44 .hosszcsatorna meghatá40 rozott hosszúságban majdnem feléig le van marva, és itt egyensúlyozok art képez.

A 47 kimarás miatt azok a rugók, amelyek nem teljes hosszúságukban fekszenek fel a 44 hosszcsatorna megmaradó részére, oldalra lees45 nek. A 47 kimárás hossza nagyobb, mint a rugóhosszúság.

Az 5—7. ábrákon ezenkívül (a 2—3. ábrák kiviteli alakjai csak 46 bordákat jelölnek) a 46 bordákon 48 rátétek vannak, amelyeknek a be50 jövő rugóirányú 49 végei terelőt képeznek, és a felfelé álló rugóyégeket megfogják, így az ilyen rugók vagy a helyes helyzetbe nyomódnak, vagy kidobódnak. A szétválasztott rugók végül sz 50 gyűrűcsatornába kerülnek, amelyet még 55 az 51 oldalnyíláson el lehet érni, így az itt öszszeragadt részeket tűvel vissza lehet nyomni. A 2. ábra szerint a 31 lineáris szállító teljes felső része gyakorlatilag kézzel elérhető, így a zavarok könnyen megszüntethetek.

A végükkel összeakadt rugók gyakorlatilag soha nem egytengelyűek, ezért a 30 vibrátoron és a 31 lineáris szállítón kidobódnak. A lineáris szállítókról a rugók ismét 33 tömlőkbe vagy csövekbe kerülnek, amelyek a rugókat az elvételi 65 helyre vezetik. A szerelési alkatrészek kézi vagy

180 525 automatikusan vezérelt elvételére szolgáló berendezések ismertek, ezért a találmány keretében nem szükséges leírni azokat,

A 31 lineáris szállító és a 46 borda mindig igazodik a szerelési alkatrészekhez. Lehetségesek további kialakítások és csoportosítások a szerelési alkatrészek szétválasztását szolgáló berendezéseknél anélkül, hogy túllépnénk a találmány kereteit.

Különleges esetben az egyszerű berendezés állhat az 5 adagolótárolóból, amelyet állványra erősítünk, a kieresztőnyílás alá rakodót helyezünk, amely össze van kötve a 7, 8 kefe meghajtásával. A kefe kihúzásakor megtölti a rakodót az 5 adagolótárolóból szétválasztott szerelési alkatrésszel. Lehetséges a kieresztőnyílás elhelyezése szállítószalag, illetőleg más lineáris szállító fölé, mint ahogy azt ábrázoltuk.

Claims (24)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Berendezés összefüggő vagy egymáshoz fű- ződő, tapadó alkatrészek szétválasztására, amelynek az alkatrészek rendezetlen tömegét tároló tartálya és az alkatrészeket egymástól szétválasztó, és azokat kieresztőnyíláson keresztül legalább egy kiadóhelyre továbbító szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a felfogótartályok kieresztőnyílásainak (6, 40) áteresztőkeresztmetszet-méretei, valamint a kieresztőnyílás és a lerakóhelyen (19, 31) fekvő, a kihordóberendezéssel (8, 15) táplált szállítószalag (18, 34, 42) közötti méretek legalább az egyik irányban többszörösei a szerelési alkatrészek legkisebb főméretének, és így egyidejűleg több szerelési alkatrész léphet ki, és hogy az egyidejűleg különválasztott, de rendezetlen tárolásra több szerelési alkatrészt befogadó lerakóhelye (19, 31) van, amely az elvételi helyet (19) vagy az elvételi hely elé kapcsolt elkülönített szortírozó állomás (30, 31, 32) bemenetét képezi.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kihordóberendezés legalább egy, az adagolótartályt képező felvevőtartály (5) töltési szintje alatt elhelyezett, forgástestet képező keféből (7, 8) áll, amely kefe a tengelye (7) körül forgatva meghajtható, és legalább az egyik forgási irányban az adagolótárolóban lévő szerelési alkatrészeket szétválasztva, a kieresztönyíláson (6) keresztül azokat kiszállítja.

3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felfogótartály (5, 38) a kieresztőhelyhez (6, 40) vezető csatornát alkot.

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felfogótartály (10) fúvókákon (15) keresztül nyomólevegővel ellátható forgatókamra, amelyből a szerelési alkatrészek a fúvókából történő nyomólevegő-bevezetéssel kiszállíthatók, amelynek során a kieresztőnyílás (18, 34, 42) a forgatókamrával (10) szemben a fúvókákba történő nyomólevegő-bevezetés bekapcsolása után a nyit hatóan működtethető elzáró-szerkezettel (20) legalább a szerelési alkatrész áthaladásával szemben lezárható, és hogy az elzárószerkezet nyitvatartási ideje alatt a felfogótartály a bekerülő szerelési alkatrészeket a lerakóhelyre (19, 31) vezeti.

5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgatókamra (10) hosszanti oldalán bevezetőnyílás (6, 40) van a szerelési alkatrészek részére, a bevezetőnyílás alatt a forgatókamrába fúvókák (15) torkollnak, amelyek a bevezetőnyílással ellentétesen vannak irányítva, és a forgatókamra másik hosszanti oldalán ívesen felfelé irányuló vezetőfelületek (12) vannak elhelyezve, amelyeken az elzárószerkezettel (20) lezárható, a lerakóhely felett fekvő tovább folytatódó kidobónyíláshoz vezető kidobóakna (18, 34, 42) csatlakozik.

6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kidobóakna csappantyúként (20) kialakított elzárószerkezete az aknanyílás vezető felületével (12) szemben fekvő peremére van felcsuklózva, és nyitáshoz behajtható a forgatókamrába (10).

7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szállítóaknát körbevevő fallemezek (16, 11b, 43) legalább részben légáteresztőén vannak kialakítva.

8. A 4—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezésre adagolóberendezés (7, 8) van szerelve, amellyel legalább a szerelési alkatrészek előre meghatározott mennyisége beadagolható a fel fogó tartályba (10).

9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerelési alkatrészekhez kettő vagy több felfogótartály (5, 10, 38) tartozik, amelyek kihordóberendezései (7, 8, 15, 20) közös lerakóhelyet (19, 31) táplálnak.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felfogótartályok (5, 10) a szerelési alkatrészek szállítási útvonalában egymás mögött vannak elhelyezve.

11. A 10. igénypont szerinti berenrezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kefeszállítóval (7, 8) ellátott adagolótároló (5) kieresztőnyílása (6) a fúvókákon (15) keresztül nyomólevegővel ellátható forgatókamra (10) bemenetét alkotja.

12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szortírozóállomás (31, 32) leválasztót (32, 47, 49) tartalmaz a még összeakadó alkatrészek számára.

13. Az 1—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szortírozóállomás (31, 32) leválasztót (32, 47, 49) tartalmaz az előírt helyzettől eltérő alkatrészek számára.

14. Az 1—13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lerakóhely a hossz-szállító (30, 31) felső oldalának (3) részéből van kialakítva.

180 525

15. A 14. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hosszszállító lineáris szállítóként (30, 31) van kialakítva.

16. A 14—15. igénypontok bármelyike szerinti 5 berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossz-szállító vibrációs szállítóként (30, 31) van kialakítva, amelynek a szállítási irányban haladó hosszanti csatornái (44) vetítőfelületeikkel igazodnak a szerelési alkatrészek profiljá- 10 hoz.

17. A 14—16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lerakóhely (31) területén a hosszcsatornák (44) között, feléjük eső vezetőfelületek (45) vannak a 15 szerelési alkatrészek számára.

18. A 14—17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossz-szállító hosszcsatornáinak meghatározott egyedi szállítási útvonala (44) energiaelnyelőkön (47, 49) keresztül vezetnek úgy, hogy az előírt helyzettől eltérő helyzetű szerelési alkatrészek kidobódnak vagy rendeződnek.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az energiaelnyelők, egyensúlyozókiarok (47), vezetőfelületek vagy terelők (49) a meghatározott helyzettől eltérő szerelési alkatrészeket megfogják.

20. A 14—19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a leválasztó (30, 31, 32) által kidobott alkatrészek számára gyűjtőberendezései (5, 38) vannak.

21. A 20. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűjtőberendezés (5, 38) táplálja a felfogótartályt (10) a lerakóhelyre (31) szállító kihordóberendezéssel (7, 8, 15) együtt.

22. A 21. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal Jellemezve, hogy a lerakóhely (31) fölé az adagolótároló (5) kieresztőnyílása (6) a kihordóberendezést képező körkefével (7, 8), amelynek tengelye merőleges a hosszacsatornákra (44), és a lerakóhely alatt a leválasztó (32) alatt elhelyezett csatornával (38) táplálható forgatókamra (10) van elhelyezve.

23. A 14—22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy

2Q a lerakóhelytől (31) elmutató csatornavégek a szerelési alkatrészeket egymás utáni felvevő és az elvételi helyhez vezető csövekhez (33) csatlakoznak.

24. A 14—22. igénypontok bármelyike szerinti 25 berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lineáris szállítóhoz (30, 31) legalább egy további lineáris szállító csatlakozik merőlegesen, amely az előírt helyzettől eltérő alkatrészek számára további leválasztókat tartalmaz.