HU176253B - Method and apparatus for continuous treating by gas aqueous dispersion of plastic materials of polyvinyl chloride base - Google Patents
Method and apparatus for continuous treating by gas aqueous dispersion of plastic materials of polyvinyl chloride base Download PDFInfo
- Publication number
- HU176253B HU176253B HU76HO1902A HUHO001902A HU176253B HU 176253 B HU176253 B HU 176253B HU 76HO1902 A HU76HO1902 A HU 76HO1902A HU HO001902 A HUHO001902 A HU HO001902A HU 176253 B HU176253 B HU 176253B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- dispersion
- container
- gas
- chamber
- chambers
- Prior art date
Links
- 239000006185 dispersion Substances 0.000 title claims abstract description 146
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 44
- 229920003023 plastic Polymers 0.000 title claims description 17
- 239000004033 plastic Substances 0.000 title claims description 17
- 229920000915 polyvinyl chloride Polymers 0.000 title abstract description 9
- 239000004800 polyvinyl chloride Substances 0.000 title abstract description 8
- 239000000463 material Substances 0.000 title description 3
- 229920000642 polymer Polymers 0.000 claims description 28
- 238000002156 mixing Methods 0.000 claims description 24
- 238000005192 partition Methods 0.000 claims description 22
- BZHJMEDXRYGGRV-UHFFFAOYSA-N Vinyl chloride Chemical compound ClC=C BZHJMEDXRYGGRV-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 18
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Chemical compound O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 15
- 239000007787 solid Substances 0.000 claims description 4
- 239000003380 propellant Substances 0.000 claims 1
- 239000000178 monomer Substances 0.000 abstract description 16
- 239000007789 gas Substances 0.000 description 73
- -1 t-butyl percarbonate Chemical compound 0.000 description 17
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 16
- 239000002245 particle Substances 0.000 description 13
- 239000000470 constituent Substances 0.000 description 12
- 239000012071 phase Substances 0.000 description 10
- 239000003995 emulsifying agent Substances 0.000 description 8
- 239000006260 foam Substances 0.000 description 8
- 239000007791 liquid phase Substances 0.000 description 8
- 230000000052 comparative effect Effects 0.000 description 7
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 7
- 239000011261 inert gas Substances 0.000 description 6
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 6
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 6
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 6
- 238000006116 polymerization reaction Methods 0.000 description 6
- 229920002554 vinyl polymer Polymers 0.000 description 6
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 5
- 239000003054 catalyst Substances 0.000 description 5
- 150000003863 ammonium salts Chemical class 0.000 description 4
- 125000004432 carbon atom Chemical group C* 0.000 description 4
- 239000000084 colloidal system Substances 0.000 description 4
- 230000006378 damage Effects 0.000 description 4
- 239000000194 fatty acid Substances 0.000 description 4
- 150000002978 peroxides Chemical class 0.000 description 4
- 230000001681 protective effect Effects 0.000 description 4
- 239000002253 acid Substances 0.000 description 3
- 150000007513 acids Chemical class 0.000 description 3
- 230000002411 adverse Effects 0.000 description 3
- 239000002518 antifoaming agent Substances 0.000 description 3
- 230000004888 barrier function Effects 0.000 description 3
- 150000001735 carboxylic acids Chemical class 0.000 description 3
- 238000007872 degassing Methods 0.000 description 3
- 238000013461 design Methods 0.000 description 3
- 235000014113 dietary fatty acids Nutrition 0.000 description 3
- 229930195729 fatty acid Natural products 0.000 description 3
- 238000002309 gasification Methods 0.000 description 3
- 229930195733 hydrocarbon Natural products 0.000 description 3
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 3
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 3
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 3
- 238000011084 recovery Methods 0.000 description 3
- 239000002002 slurry Substances 0.000 description 3
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 3
- 238000006467 substitution reaction Methods 0.000 description 3
- 229920001567 vinyl ester resin Polymers 0.000 description 3
- 125000000391 vinyl group Chemical group [H]C([*])=C([H])[H] 0.000 description 3
- VBICKXHEKHSIBG-UHFFFAOYSA-N 1-monostearoylglycerol Chemical compound CCCCCCCCCCCCCCCCCC(=O)OCC(O)CO VBICKXHEKHSIBG-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- BJQHLKABXJIVAM-BGYRXZFFSA-N 1-o-[(2r)-2-ethylhexyl] 2-o-[(2s)-2-ethylhexyl] benzene-1,2-dicarboxylate Chemical compound CCCC[C@H](CC)COC(=O)C1=CC=CC=C1C(=O)OC[C@H](CC)CCCC BJQHLKABXJIVAM-BGYRXZFFSA-N 0.000 description 2
- BVQVLAIMHVDZEL-UHFFFAOYSA-N 1-phenyl-1,2-propanedione Chemical group CC(=O)C(=O)C1=CC=CC=C1 BVQVLAIMHVDZEL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- OEPOKWHJYJXUGD-UHFFFAOYSA-N 2-(3-phenylmethoxyphenyl)-1,3-thiazole-4-carbaldehyde Chemical compound O=CC1=CSC(C=2C=C(OCC=3C=CC=CC=3)C=CC=2)=N1 OEPOKWHJYJXUGD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- NLHHRLWOUZZQLW-UHFFFAOYSA-N Acrylonitrile Chemical compound C=CC#N NLHHRLWOUZZQLW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N Ammonia Chemical compound N QGZKDVFQNNGYKY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- KAKZBPTYRLMSJV-UHFFFAOYSA-N Butadiene Chemical compound C=CC=C KAKZBPTYRLMSJV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- CURLTUGMZLYLDI-UHFFFAOYSA-N Carbon dioxide Chemical compound O=C=O CURLTUGMZLYLDI-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- BJQHLKABXJIVAM-UHFFFAOYSA-N Diethylhexyl phthalate Natural products CCCCC(CC)COC(=O)C1=CC=CC=C1C(=O)OCC(CC)CCCC BJQHLKABXJIVAM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N Hydrogen peroxide Chemical compound OO MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N Iron Chemical compound [Fe] XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 229920003171 Poly (ethylene oxide) Polymers 0.000 description 2
- PPBRXRYQALVLMV-UHFFFAOYSA-N Styrene Chemical compound C=CC1=CC=CC=C1 PPBRXRYQALVLMV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000006096 absorbing agent Substances 0.000 description 2
- 230000001154 acute effect Effects 0.000 description 2
- 229910052783 alkali metal Inorganic materials 0.000 description 2
- 150000001336 alkenes Chemical class 0.000 description 2
- 125000000129 anionic group Chemical group 0.000 description 2
- 238000009835 boiling Methods 0.000 description 2
- 239000006172 buffering agent Substances 0.000 description 2
- 125000002091 cationic group Chemical group 0.000 description 2
- 239000003638 chemical reducing agent Substances 0.000 description 2
- 239000003795 chemical substances by application Substances 0.000 description 2
- 238000005345 coagulation Methods 0.000 description 2
- 230000015271 coagulation Effects 0.000 description 2
- 238000007334 copolymerization reaction Methods 0.000 description 2
- ZSWFCLXCOIISFI-UHFFFAOYSA-N cyclopentadiene Chemical compound C1C=CC=C1 ZSWFCLXCOIISFI-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 238000009792 diffusion process Methods 0.000 description 2
- 238000006073 displacement reaction Methods 0.000 description 2
- 238000001035 drying Methods 0.000 description 2
- 239000000839 emulsion Substances 0.000 description 2
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 2
- 150000004665 fatty acids Chemical class 0.000 description 2
- 150000002191 fatty alcohols Chemical class 0.000 description 2
- 239000012530 fluid Substances 0.000 description 2
- 238000005187 foaming Methods 0.000 description 2
- 229920000578 graft copolymer Polymers 0.000 description 2
- 238000010559 graft polymerization reaction Methods 0.000 description 2
- 230000005484 gravity Effects 0.000 description 2
- 230000036541 health Effects 0.000 description 2
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 description 2
- 229920001519 homopolymer Polymers 0.000 description 2
- 150000002430 hydrocarbons Chemical class 0.000 description 2
- VZCYOOQTPOCHFL-UPHRSURJSA-N maleic acid Chemical compound OC(=O)\C=C/C(O)=O VZCYOOQTPOCHFL-UPHRSURJSA-N 0.000 description 2
- ZQPPMHVWECSIRJ-KTKRTIGZSA-N oleic acid group Chemical group C(CCCCCCC\C=C/CCCCCCCC)(=O)O ZQPPMHVWECSIRJ-KTKRTIGZSA-N 0.000 description 2
- 230000001766 physiological effect Effects 0.000 description 2
- 239000000047 product Substances 0.000 description 2
- 238000010992 reflux Methods 0.000 description 2
- 150000003839 salts Chemical class 0.000 description 2
- 239000002904 solvent Substances 0.000 description 2
- 238000005507 spraying Methods 0.000 description 2
- 239000000725 suspension Substances 0.000 description 2
- 125000000999 tert-butyl group Chemical group [H]C([H])([H])C(*)(C([H])([H])[H])C([H])([H])[H] 0.000 description 2
- CIHOLLKRGTVIJN-UHFFFAOYSA-N tert‐butyl hydroperoxide Chemical compound CC(C)(C)OO CIHOLLKRGTVIJN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 2
- 239000003039 volatile agent Substances 0.000 description 2
- BQCIDUSAKPWEOX-UHFFFAOYSA-N 1,1-Difluoroethene Chemical compound FC(F)=C BQCIDUSAKPWEOX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- ZFFMLCVRJBZUDZ-UHFFFAOYSA-N 2,3-dimethylbutane Chemical group CC(C)C(C)C ZFFMLCVRJBZUDZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- SMZOUWXMTYCWNB-UHFFFAOYSA-N 2-(2-methoxy-5-methylphenyl)ethanamine Chemical compound COC1=CC=C(C)C=C1CCN SMZOUWXMTYCWNB-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- KGIGUEBEKRSTEW-UHFFFAOYSA-N 2-vinylpyridine Chemical compound C=CC1=CC=CC=N1 KGIGUEBEKRSTEW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- IJGRMHOSHXDMSA-UHFFFAOYSA-N Atomic nitrogen Chemical compound N#N IJGRMHOSHXDMSA-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- ZETHHMPKDUSZQQ-UHFFFAOYSA-N Betulafolienepentol Natural products C1C=C(C)CCC(C(C)CCC=C(C)C)C2C(OC)OC(OC)C2=C1 ZETHHMPKDUSZQQ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- FERIUCNNQQJTOY-UHFFFAOYSA-M Butyrate Chemical compound CCCC([O-])=O FERIUCNNQQJTOY-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- FERIUCNNQQJTOY-UHFFFAOYSA-N Butyric acid Natural products CCCC(O)=O FERIUCNNQQJTOY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229920002134 Carboxymethyl cellulose Polymers 0.000 description 1
- RYGMFSIKBFXOCR-UHFFFAOYSA-N Copper Chemical compound [Cu] RYGMFSIKBFXOCR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- FBPFZTCFMRRESA-FSIIMWSLSA-N D-Glucitol Natural products OC[C@H](O)[C@H](O)[C@@H](O)[C@H](O)CO FBPFZTCFMRRESA-FSIIMWSLSA-N 0.000 description 1
- FBPFZTCFMRRESA-JGWLITMVSA-N D-glucitol Chemical compound OC[C@H](O)[C@@H](O)[C@H](O)[C@H](O)CO FBPFZTCFMRRESA-JGWLITMVSA-N 0.000 description 1
- VGGSQFUCUMXWEO-UHFFFAOYSA-N Ethene Chemical compound C=C VGGSQFUCUMXWEO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000005977 Ethylene Substances 0.000 description 1
- 108010010803 Gelatin Proteins 0.000 description 1
- 239000004354 Hydroxyethyl cellulose Substances 0.000 description 1
- 229920000663 Hydroxyethyl cellulose Polymers 0.000 description 1
- DGAQECJNVWCQMB-PUAWFVPOSA-M Ilexoside XXIX Chemical compound C[C@@H]1CC[C@@]2(CC[C@@]3(C(=CC[C@H]4[C@]3(CC[C@@H]5[C@@]4(CC[C@@H](C5(C)C)OS(=O)(=O)[O-])C)C)[C@@H]2[C@]1(C)O)C)C(=O)O[C@H]6[C@@H]([C@H]([C@@H]([C@H](O6)CO)O)O)O.[Na+] DGAQECJNVWCQMB-PUAWFVPOSA-M 0.000 description 1
- CERQOIWHTDAKMF-UHFFFAOYSA-N Methacrylic acid Chemical compound CC(=C)C(O)=O CERQOIWHTDAKMF-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000004372 Polyvinyl alcohol Substances 0.000 description 1
- ZLMJMSJWJFRBEC-UHFFFAOYSA-N Potassium Chemical compound [K] ZLMJMSJWJFRBEC-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- OFOBLEOULBTSOW-UHFFFAOYSA-N Propanedioic acid Natural products OC(=O)CC(O)=O OFOBLEOULBTSOW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- XBDQKXXYIPTUBI-UHFFFAOYSA-M Propionate Chemical compound CCC([O-])=O XBDQKXXYIPTUBI-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- BQCADISMDOOEFD-UHFFFAOYSA-N Silver Chemical compound [Ag] BQCADISMDOOEFD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- PCSMJKASWLYICJ-UHFFFAOYSA-N Succinic aldehyde Chemical compound O=CCCC=O PCSMJKASWLYICJ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-N Sulfurous acid Chemical class OS(O)=O LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- XTXRWKRVRITETP-UHFFFAOYSA-N Vinyl acetate Chemical compound CC(=O)OC=C XTXRWKRVRITETP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229920002433 Vinyl chloride-vinyl acetate copolymer Polymers 0.000 description 1
- QYKIQEUNHZKYBP-UHFFFAOYSA-N Vinyl ether Chemical compound C=COC=C QYKIQEUNHZKYBP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 125000002777 acetyl group Chemical class [H]C([H])([H])C(*)=O 0.000 description 1
- 230000002378 acidificating effect Effects 0.000 description 1
- NIXOWILDQLNWCW-UHFFFAOYSA-N acrylic acid group Chemical group C(C=C)(=O)O NIXOWILDQLNWCW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000000654 additive Substances 0.000 description 1
- 230000000996 additive effect Effects 0.000 description 1
- 239000003570 air Substances 0.000 description 1
- 229910000288 alkali metal carbonate Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000008041 alkali metal carbonates Chemical class 0.000 description 1
- 229910000318 alkali metal phosphate Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000001340 alkali metals Chemical class 0.000 description 1
- 229910052784 alkaline earth metal Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000001342 alkaline earth metals Chemical class 0.000 description 1
- 239000012080 ambient air Substances 0.000 description 1
- 229910021529 ammonia Inorganic materials 0.000 description 1
- ROOXNKNUYICQNP-UHFFFAOYSA-N ammonium peroxydisulfate Substances [NH4+].[NH4+].[O-]S(=O)(=O)OOS([O-])(=O)=O ROOXNKNUYICQNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- VAZSKTXWXKYQJF-UHFFFAOYSA-N ammonium persulfate Chemical compound [NH4+].[NH4+].[O-]S(=O)OOS([O-])=O VAZSKTXWXKYQJF-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229910001870 ammonium persulfate Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000008064 anhydrides Chemical class 0.000 description 1
- 239000008346 aqueous phase Substances 0.000 description 1
- 239000007864 aqueous solution Substances 0.000 description 1
- 125000003118 aryl group Chemical group 0.000 description 1
- WURBFLDFSFBTLW-UHFFFAOYSA-N benzil Chemical group C=1C=CC=CC=1C(=O)C(=O)C1=CC=CC=C1 WURBFLDFSFBTLW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000007664 blowing Methods 0.000 description 1
- 229910021538 borax Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000005587 bubbling Effects 0.000 description 1
- 239000000872 buffer Substances 0.000 description 1
- 239000001569 carbon dioxide Substances 0.000 description 1
- 229910002092 carbon dioxide Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000001768 carboxy methyl cellulose Substances 0.000 description 1
- 235000010948 carboxy methyl cellulose Nutrition 0.000 description 1
- 239000008112 carboxymethyl-cellulose Substances 0.000 description 1
- GHNSMFURPRYTBW-UHFFFAOYSA-N carboxyoxy (4,4-diethylcyclohexyl) carbonate Chemical compound CCC1(CCC(CC1)OC(=O)OOC(=O)O)CC GHNSMFURPRYTBW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000001913 cellulose Chemical class 0.000 description 1
- 229920002678 cellulose Chemical class 0.000 description 1
- 239000007795 chemical reaction product Substances 0.000 description 1
- 150000001844 chromium Chemical class 0.000 description 1
- 238000009833 condensation Methods 0.000 description 1
- 230000005494 condensation Effects 0.000 description 1
- 229910052802 copper Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000010949 copper Substances 0.000 description 1
- BSVQJWUUZCXSOL-UHFFFAOYSA-N cyclohexylsulfonyl ethaneperoxoate Chemical compound CC(=O)OOS(=O)(=O)C1CCCCC1 BSVQJWUUZCXSOL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000001934 delay Effects 0.000 description 1
- 230000008021 deposition Effects 0.000 description 1
- LSXWFXONGKSEMY-UHFFFAOYSA-N di-tert-butyl peroxide Chemical compound CC(C)(C)OOC(C)(C)C LSXWFXONGKSEMY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- HEOKFDGOFROELJ-UHFFFAOYSA-N diacetal Natural products COc1ccc(C=C/c2cc(O)cc(OC3OC(COC(=O)c4cc(O)c(O)c(O)c4)C(O)C(O)C3O)c2)cc1O HEOKFDGOFROELJ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000012933 diacyl peroxide Substances 0.000 description 1
- 150000001993 dienes Chemical class 0.000 description 1
- 239000002270 dispersing agent Substances 0.000 description 1
- 239000013013 elastic material Substances 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 125000003700 epoxy group Chemical group 0.000 description 1
- 150000002148 esters Chemical class 0.000 description 1
- SHZIWNPUGXLXDT-UHFFFAOYSA-N ethyl hexanoate Chemical compound CCCCCC(=O)OCC SHZIWNPUGXLXDT-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000011049 filling Methods 0.000 description 1
- XUCNUKMRBVNAPB-UHFFFAOYSA-N fluoroethene Chemical compound FC=C XUCNUKMRBVNAPB-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229940017705 formaldehyde sulfoxylate Drugs 0.000 description 1
- VZCYOOQTPOCHFL-OWOJBTEDSA-N fumaric acid group Chemical group C(\C=C\C(=O)O)(=O)O VZCYOOQTPOCHFL-OWOJBTEDSA-N 0.000 description 1
- 229920000159 gelatin Polymers 0.000 description 1
- 235000019322 gelatine Nutrition 0.000 description 1
- 235000011852 gelatine desserts Nutrition 0.000 description 1
- YQEMORVAKMFKLG-UHFFFAOYSA-N glycerine monostearate Natural products CCCCCCCCCCCCCCCCCC(=O)OC(CO)CO YQEMORVAKMFKLG-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- SVUQHVRAGMNPLW-UHFFFAOYSA-N glycerol monostearate Natural products CCCCCCCCCCCCCCCCC(=O)OCC(O)CO SVUQHVRAGMNPLW-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- IPCSVZSSVZVIGE-UHFFFAOYSA-M hexadecanoate Chemical compound CCCCCCCCCCCCCCCC([O-])=O IPCSVZSSVZVIGE-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 235000019447 hydroxyethyl cellulose Nutrition 0.000 description 1
- SBGKURINHGJRFN-UHFFFAOYSA-N hydroxymethanesulfinic acid Chemical compound OCS(O)=O SBGKURINHGJRFN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000004615 ingredient Substances 0.000 description 1
- 239000002054 inoculum Substances 0.000 description 1
- 238000003780 insertion Methods 0.000 description 1
- 230000037431 insertion Effects 0.000 description 1
- 229910052742 iron Inorganic materials 0.000 description 1
- SIOLDWZBFABPJU-UHFFFAOYSA-N isotridecanoic Acid Natural products CC(C)CCCCCCCCCC(O)=O SIOLDWZBFABPJU-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 235000020778 linoleic acid Nutrition 0.000 description 1
- OYHQOLUKZRVURQ-HZJYTTRNSA-N linoleic acid group Chemical group C(CCCCCCC\C=C/C\C=C/CCCCC)(=O)O OYHQOLUKZRVURQ-HZJYTTRNSA-N 0.000 description 1
- 239000011976 maleic acid Substances 0.000 description 1
- 230000007257 malfunction Effects 0.000 description 1
- 150000002739 metals Chemical class 0.000 description 1
- 125000005395 methacrylic acid group Chemical class 0.000 description 1
- 229920000609 methyl cellulose Polymers 0.000 description 1
- 239000001923 methylcellulose Substances 0.000 description 1
- 235000010981 methylcellulose Nutrition 0.000 description 1
- DVEKCXOJTLDBFE-UHFFFAOYSA-N n-dodecyl-n,n-dimethylglycinate Chemical compound CCCCCCCCCCCC[N+](C)(C)CC([O-])=O DVEKCXOJTLDBFE-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- YCWSUKQGVSGXJO-NTUHNPAUSA-N nifuroxazide Chemical group C1=CC(O)=CC=C1C(=O)N\N=C\C1=CC=C([N+]([O-])=O)O1 YCWSUKQGVSGXJO-NTUHNPAUSA-N 0.000 description 1
- JCXJVPUVTGWSNB-UHFFFAOYSA-N nitrogen dioxide Inorganic materials O=[N]=O JCXJVPUVTGWSNB-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229940049964 oleate Drugs 0.000 description 1
- 235000021313 oleic acid Nutrition 0.000 description 1
- 150000007524 organic acids Chemical class 0.000 description 1
- 235000005985 organic acids Nutrition 0.000 description 1
- 238000013021 overheating Methods 0.000 description 1
- 150000002976 peresters Chemical class 0.000 description 1
- 230000002093 peripheral effect Effects 0.000 description 1
- JRKICGRDRMAZLK-UHFFFAOYSA-L persulfate group Chemical group S(=O)(=O)([O-])OOS(=O)(=O)[O-] JRKICGRDRMAZLK-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 239000002685 polymerization catalyst Substances 0.000 description 1
- 230000000379 polymerizing effect Effects 0.000 description 1
- 229920000056 polyoxyethylene ether Polymers 0.000 description 1
- 229920001451 polypropylene glycol Polymers 0.000 description 1
- 229920002451 polyvinyl alcohol Polymers 0.000 description 1
- 239000011591 potassium Substances 0.000 description 1
- 229910052939 potassium sulfate Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000000843 powder Substances 0.000 description 1
- QQONPFPTGQHPMA-UHFFFAOYSA-N propylene Natural products CC=C QQONPFPTGQHPMA-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 125000004805 propylene group Chemical group [H]C([H])([H])C([H])([*:1])C([H])([H])[*:2] 0.000 description 1
- WBHHMMIMDMUBKC-XLNAKTSKSA-N ricinelaidic acid Chemical compound CCCCCC[C@@H](O)C\C=C\CCCCCCCC(O)=O WBHHMMIMDMUBKC-XLNAKTSKSA-N 0.000 description 1
- 229960003656 ricinoleic acid Drugs 0.000 description 1
- FEUQNCSVHBHROZ-UHFFFAOYSA-N ricinoleic acid Natural products CCCCCCC(O[Si](C)(C)C)CC=CCCCCCCCC(=O)OC FEUQNCSVHBHROZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000007789 sealing Methods 0.000 description 1
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 1
- 229910052709 silver Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000004332 silver Substances 0.000 description 1
- CHQMHPLRPQMAMX-UHFFFAOYSA-L sodium persulfate Substances [Na+].[Na+].[O-]S(=O)(=O)OOS([O-])(=O)=O CHQMHPLRPQMAMX-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 239000004328 sodium tetraborate Substances 0.000 description 1
- 235000010339 sodium tetraborate Nutrition 0.000 description 1
- 239000000600 sorbitol Substances 0.000 description 1
- 239000007921 spray Substances 0.000 description 1
- 238000001694 spray drying Methods 0.000 description 1
- 230000000087 stabilizing effect Effects 0.000 description 1
- 238000001256 steam distillation Methods 0.000 description 1
- 238000003756 stirring Methods 0.000 description 1
- 150000003440 styrenes Chemical class 0.000 description 1
- 150000005846 sugar alcohols Polymers 0.000 description 1
- LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-L sulfite Chemical class [O-]S([O-])=O LSNNMFCWUKXFEE-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- OPQYOFWUFGEMRZ-UHFFFAOYSA-N tert-butyl 2,2-dimethylpropaneperoxoate Chemical compound CC(C)(C)OOC(=O)C(C)(C)C OPQYOFWUFGEMRZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000003685 thermal hair damage Effects 0.000 description 1
- 150000004764 thiosulfuric acid derivatives Chemical class 0.000 description 1
- VZCYOOQTPOCHFL-UHFFFAOYSA-N trans-butenedioic acid Natural products OC(=O)C=CC(O)=O VZCYOOQTPOCHFL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000007704 transition Effects 0.000 description 1
- 235000021122 unsaturated fatty acids Nutrition 0.000 description 1
- 150000004670 unsaturated fatty acids Chemical class 0.000 description 1
- 238000013022 venting Methods 0.000 description 1
- 230000004584 weight gain Effects 0.000 description 1
- 235000019786 weight gain Nutrition 0.000 description 1
Classifications
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01J—CHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
- B01J8/00—Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes
- B01J8/08—Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes with moving particles
- B01J8/10—Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes with moving particles moved by stirrers or by rotary drums or rotary receptacles or endless belts
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
- C08F—MACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
- C08F6/00—Post-polymerisation treatments
- C08F6/001—Removal of residual monomers by physical means
- C08F6/003—Removal of residual monomers by physical means from polymer solutions, suspensions, dispersions or emulsions without recovery of the polymer therefrom
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
- B01J—CHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
- B01J2219/00—Chemical, physical or physico-chemical processes in general; Their relevant apparatus
- B01J2219/18—Details relating to the spatial orientation of the reactor
- B01J2219/182—Details relating to the spatial orientation of the reactor horizontal
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Dispersion Chemistry (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Medicinal Chemistry (AREA)
- Polymers & Plastics (AREA)
- Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)
- Processes Of Treating Macromolecular Substances (AREA)
- Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
- Processing And Handling Of Plastics And Other Materials For Molding In General (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás polivinilklorid alapú műanyagok vizes diszperzióinak folyamatos üzemű gázos kezelésére, ahol a polimer legalább 50 súlyszázalék polimerizált vinilkloridot tartalmaz és a diszperziót a kihajtó gázzal több egymást követő 5 kamrában érintkeztetjük.
A műanyagok diszperz rendszerei, amikor a vinilklorid mono-, kopolimerizációja vagy ojtásos polimerizációja során vizes emulzió, szuszpenzió alakjában létrejönnek vagy a kész polimer utólagos 10 diszpergálásakor gyakran tartalmaznak illékony alkotórészeket, különösen át nem alakult monomereket, melyeknek eltávolítása különféle meggondolások alapján kívánatos.
Az illékony alkotórészek a diszperziók továbbiéi- 15 dolgozhatóságát, az abból nyert szilárd műanyagporok vagy az ezekből előállított termékek tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolhatják.
A kedvezőtlen jelenségek között példaként a 20 burokképződést, a nemkívánatos szaghatásokat, a névlegeshez képest csökkent mechanikai tulajdonságokat és rosszabb hőstabilitást kell megemlíteni. Az illékony alkotórészeknek a· lehető legtökéletesebb eltávolítása különösen akkor fontos, hogyha ezek 25 fiziológiai hatása tisztázatlan vagy közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget. Ilyen esetekben a szóban forgó anyagok eltávolítását célzó eljárás közben ezeknek az anyagoknak a környezetbe való kilépését is meg kell akadályozni. 30
A tisztázatlan fiziológiai hatású illékony alkotórészek, leggyakrabban az át nem alakult monomerek közé elsősorban a vinilkloridot számítjuk, melynek a legutóbbi tudományos viták eredményeként kiadott hatósági előírások szerint a polimerben mért tartalma a 10 ezreléket nem lépheti túl.
Az illékony alkotórészeknek a műanyagdiszperziókból történő eltávolítására a gázos kezelés, különösen a vízgőzzel végzett kezelés különböző források alapján már az ismert eljárások közé tartozik.
így ismert az, hogy a polimer diszperziókból a monomereket vízgőznek vagy inért gázoknak a diszperzión történő átvezetésével lehet eltávolítani. Az ismert eljárás hátránya abban van, hogy tekintélyes mennyiségű gőzt, illetve gázt igényel, ahol ezek elsősorban a habzásra hajlamos diszperzióknál okoznak nehézségeket. Habzásgátlók alkalmazásakor ugyanis az eljárás megdrágul, amellett ezen anyagok sem mindig hatásosak és még a diszperzió tulajdonságait is kedvezőtlenül befolyásolhatják. A szóban forgó nehézségek elhárítására ismert egy olyan módszer, melynél a vízgőz vagy az inertgáz átbuborékoltatásakor keletkezett habot lOOm/sec értéknél nagyobb sebességgel áramló gőz segítségével létrehozott hirtelen nyomáseséssel törik meg, majd a gőzt a megtört habtól elválasztják és az utóbbit a forrásban levő diszperzióba vezetik vissza. A tökéletesített eljárás hátránya szakaszos jellegű üzemében és igen magas gőzigényében jelölhető meg.
Egy másik ismert eljárásnál az tt diszperziót vízgőzzel vagy felhevített inertgázokkal egy cső belsejében keverik össze és a keletkezett háromfázisú keveréket közvetlenül ezután ismét diszperzióvá, illetve gázfázissá bontják szét. Ismert továbbá az is, hogy a diszpergált polimert nagy sebességgel áramló vízgőzbe poilasztják és a keveréket egy felhevített lemezek között kiképzett nyomásmentesítő térbe vezetik, ahol egy ciklonban a diszperziót a gázfázistól elválasztják. Ehhez hasonló elven működik egy másik ismert eljárás, melynél a vizes diszperziót a kihájtógázzal együtt egy lényegében állandó keresztmetszetű, szűkületeket nem tartalmazó érintkeztető vezetékbe injektálják, melyben a diszperzióból és a kihajtógázból nagy sebességgel áramló gőzszerű keveréket képeznek, melyet egy fúvókán keresztül egy újabb keresztmetszetváltozásmentes második érintkeztető csőbe vezetnek és végül egy szeparátorkamrába továbbítják vákuum segítségével.
Jóllehet a Károm utóbbi eljárás folyamatos üzemben dolgozik, hátrányos az előbbiekhez hasonló nagy gőzigények miatt. Hátrányként említendő az is, hogy a nagy áramlási sebesség ellenére a diszperzió túlhevítésre érzékeny, a készülékfalakon pedig koagulációs jelenségek játszódnak le és a polimer rá is sülhet a falakra. Végül azok a monomer részecskék, melyek a polimer szemcsékbe vannak bezárva és ezért eltávolításukhoz meghatározott diffúziós időre lenne szükség, csak egészen kis részükben távolíthatók el.
Egy további ismert eljárásnál a diszperziót egy kolonnában ellenáramban vízgőzzel érintkeztetik. Itt az a hátrányos jelenség léphet fel, hogy alacsony felületi feszültségű diszperziók kezelésekor különösen nagy teljesítmények mellett hab keletkezik. Ezenkívül a keletkező szilárd lerakódások könnyen dugulásokat okoznak a készülékben.
Ismert továbbá az is, hogy a diszperziót egy gőztérbe porlasztják be, ahol a beporlasztott szemcsék a nehézségi erő hatására hullanak keresztül a gőztéren. Ezen eljárás hátránya az, hogy gyakorlati megvalósítása nagy szerkezeti méretű és viszonylag drága készüléket igényel.
Egy másik ismert eljárásnál a műanyagdiszperziót egy permetező abszorberben 40-100 °C hőmérsékleten, egyen- vagy ellenáramban inertgázzal hozzák össze. Az eljárás hátránya abban van, hogy az illékony anyagok tökéletes vagy csaknem tökéletes, néhány ezrelékig történő eltávolítása vagy nagy szerkezeti méretű készülékben lehetséges vagy csak kis teljesítmény mellett érhető el. Az abszorber csővezetékeinek keresztmetszete különösen olyan diszperzióknál, melyekben a diszpergált r anyag gyorsan ülepszik, a keletkező lerakódások következtében leszűkül, illetve teljesen eldugul, minek következtében a készülék kapacitása és hőátadó képessége tekintélyes mértékben romlik. További hátrány az, hogy az illékony alkotórészeknek az inertgázokból való visszanyerése a folyamatban nagy gázmennyiségek következtében nehézkes és drága. A fiziológiai szempontból kérdéses vagy az emberi egészségre káros hatású illékony anyagok esetében viszont az ezeket tartalmazó inertgázoknak a környező atmoszférába történő kivezetését környezetvédelmi szempontból nem lehet megengedni.
Végül ismert egy olyan berendezés, mellyel polimer diszperziókból az oldószermaradványokat vízgőzös desztilláció segítségével lehet kihajtani, ahol a berendezés függőleges gátakkal ellátott fekvőhengeres tartályként van kiképezve. A kezelendő diszperziót a tartály egyik végén vezetik be és a gátakon átbukva jut a rendre egymás mögött elhelyezkedő térrészekbe. Az egyes térrészek egyrészt fel vannak szerelve egy-egy ún. többfokozatú-ellenáramú-impulzus-keverőművel, másrészt egy-egy a fenekükön elrendezett gőzbevezető elemük van. A bevezetett gőz keresztüláramlik a diszperzión és a kihajtott oldószerrel együtt a tartály felső részében kiképzett közös összefüggő gáztéren keresztül távozik. A diszperziót, miután az összes gáton átbukva minden térrészen áthaladt, kivezetik a tartályból.
Az ismert berendezés hátránya az, hogy ülepedésre hajlamos részecskéket tartalmazó műanyagdiszperziókból az illékony alkotórészek kihajtására csak kevéssé alkalmas, mivel a tartály fenekén lerakódások keletkezhetnek, melyek a befúvatott gőzzel való állandó érintkezés következtében kérgesednek és a gőzbevezető nyílásokat eltömítik. Habzásra hajlamos diszperzióknál viszont hátrányos az, hogy a keletkező hab miatt a berendezés csak nehézkesen üzemeltethető. Az illékony alkotórészeknek a lehető legtökéletesebb eltávolításához viszonylag hosszú tartózkodási idő és nagy gőzmennyiség szükséges. A környező atmoszférába ki nem bocsátható alkotórészek visszanyerése viszont éppen a nagy gőzmennyiségek következtében meglehetősen nehéz. A hőmérsékletre érzékeny diszperzióknál viszont a hosszabb tartózkodási idő már önmagában véve is károsodást okozhat. A készülékbe beépített gátakkal van a tartályban a folyadékszint meghatározva, ami állandó átfolyás mellett a tartózkodási időt is rögzíti. A tartályba beépített többfokozatú-ellenáramú-impulzus-keverőművek lamináris áramlás létrehozására és kis területi sebességekre vannak kifejlesztve, így ezek a keverőművek turbulens jellegű áramlási viszonyok között számbavehető keringtető teljesítményt nem nyújtanak.
A találmány feladata tökéletesített eljárás és berendezés kidolgozása.
A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a kamrák egymástól elválasztott gáztereinek atmoszféráját folyamatosan keverjük, a gázt egyirányban továbbítjuk kamráról-kamrára, míg a diszperziót célszerűen ezzel ellentett értelemben áramoltatjuk kamráról-kamrára, miközben a diszperziót a felülete mentén a diszperzió és a gáz közötti fázishatárfelület irányában nagy sebességgel mozgatjuk.
A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy műanyagdiszperziókból, különösen polivinilklorid bázisú műanyagdiszperziókból az illékony alkotórészek folyamatos eltávolítása meglepő mértékben gyorsabban és tökéletesebben végezhető, hogyha a diszperziót rendre egymást követő zárt kamrákban hozzuk össze a gázzal és arról is gondoskodunk, hogy az egyes kamrákon belül időegységenként fajlagosán a lehető legnagyobb felületen érintkeztessük a diszperziót a gázzal, a gázt pedig a koncentrációeltérések kiegyenlítésére hatékonyan keveijük.
A diszperzió felületének a fázishatárfelület irányában vett gyors mozgásának hatására a diszperzió nagyobb felület mentén érintkezik a gáztérrel és ezzel a folyékony fázis illékony alkotórészének koncentrációja hamarabb egyensúlyba kerül a gáztéri koncentrációval, viszonylag kicsiny szerkezeti méretű készülék alkalmazása esetén is. A diszperzió felületének mozgását úgy kell megszabni, hogy a gázoknak vagy gó'zöknek a diszperzión történő átfúvatásakor elkerülhetetlenül jelentkező és a fázishatárfelületre merőleges mozgáskomponens keletkezését lehetőleg kizárjuk, mivel ez okozza a habképződés megindulását. A habképződés viszont a fázisegyensúly beállását késlelteti és az eljárás levezetését zavaija. Következésképpen a diszperzió felületét a lehetőségekhez képest a nagysebességű áramlás ellenére is simán kell tartani.
A diszperziónak a fázishatárfelület mentén vett áramlási sebességét legalább 0,1 m/sec, célszerűen 0,3—10 m/sec értéken kell tartani. A 0,1 m/sec sebesség alatt ugyanis az illékony alkotórészekre gyakorolt szükséges mértékű kihajtó hatást, melyet a következőkben gáztalanító hatásnak nevezünk, csak gazdaságtalanul nagy szerkezeti méretű berendezésben lehet elérni. A 10/sec értéknél nagyobb sebességgel áramló folyadék esetében viszont a folyadékfelszín már nem sík, ami habképződéshez és koagulációs jelenségek fellépéséhez vezethet. Kísérleteink szerint a legjobb eredményeket 0,5-2,0 m/sec sebességhatárok között értük el.
A diszperzió felületének áramoltatására előnyösen olyan keverőműveket alkalmaztunk, melyek a keverőmű tengelye mentén keltenek intenzív áramlást. A kialakuló konvekciós áramlás a készülékfalak mentén ellentett értelmű, a keverőmű tengelyének környezetéhez viszonyítva. A szóban forgó áramlási kép kialakítására célszerűen olyan keverőművek alkalmasak, melyeknek tengelyei a diszperzió felületére merőlegesen vagy azzal hegyesszöget bezáró állásban vannak az egyes kamrákba beépítve. A keveró'elemet a diszperzióba teljesen be kell meríteni. Következésképpen a keverőelem mindig a kamra alsó felében van elrendezve. Kísérleteink szerint különösen akkor értünk el jó eredményeket, ha a keverőelem a kamrák magasságának alsó ötödében volt elrendezve. Ezzel ugyanis biztosan kizárható annak lehetősége, hogy a keverőelem a gáztérből gázt szívjon be a folyadékfázisba.
Előnyösnek bizonyult az is, ha a keverőelemet úgy képeztük ki, illetve úgy helyeztük el a berendezésben, hogy a kamrában a diszperzió felületének áramlási iránya túlnyomórészt radiális irányú, egy a felületen fekvő ponthoz viszonyítva. Ez a viszonyítási pont lehet az adott kamra függőleges középtengelyének a diszperzió felületével alkotott metszéspontja, de lehet egy adott esetben ettől a döfésponttól meghatározott távolságban levő másik pont is, ahol ez a távolság a diszperzió felületének szintjében a kamra falai között mérhető szabad távolságnak legfeljebb felét teheti ki.
Kísérleteink során előnyösnek bizonyult az is, ha a kamrákat egyazon síkban, közvetlenül egymás mellett rendeztük el, ahol a kamrák fenekénél, az egymással szomszédos kamrákat elválasztó mindenkori válaszfal alatt egy-egy kiváltás van kiképezve, melyeken keresztül a diszperzió kamráról-kamrára áramlik. A diszperzióban levő szilárd szemcsék leülepedését ugyanis egyrészről a diszperzió kannánként! Kin eresével, másrészről a diszperzióknak a készülék feneke mentén vezetett áramlásával lehet biztosan elkerülni.
A készülék feneke mentén a válaszfalakon kiképzett kiváltások keresztmetszetének célszerűen legalább akkoráknak kell lenniük, mint a diszperziót a diszperzió áramlási iránya értelmében az első kamrába bevezető belépő csonk keresztmetszete. Az egyes kiváltások keresztmetszete azonban legfeljebb a teljes válaszfalfelület egyötödét teheti ki azért, hogy a diszperzió áramlási iránya értelmében egymást követően elrendezett kamrákból a diszperzió visszaáramlását megakadályozhassuk. A diszperzió visszaáramlása ugyanis lerontaná a kigázosító hatást.
A fentiek miatt nem kívánatos visszaáramlást azonban azzal is meg lehet akadályozni, ha a diszperzió áramlási iránya értelmében egymást követő kamrákat elhatároló válaszfal előtt, illetve mögött elrendezett keverőműveket egymással ellentett értelmű forgásiránnyal hajtjuk meg, azaz egy készüléken belül az egymást követő kamrákban rendre ellentett forgásértelmű keverőművek működnek.
A diszperzió visszaáramlásának megakadályozása megoldható továbbá úgy is, hogy a válaszfalak alsó részénél a kiváltások mentén terelőlemezeket építünk be, melyekkel a keverőmű által a készülék feneke szomszédságában a diszperzió fő áramlási irányával ellentett értelemben kellett részáramot a kiváltásoknál teljesen vagy csaknem teljesen ki lehet oltani.
Különösen előnyösnek bizonyult a válaszfalakon kiképzett kiváltásokat mozgó mechanikus elemekkel felszerelni a diszperzió nem-kívánatos visszaáramlásának megakadályozására. Ilyen mechanikus elemekként elsősorban visszacsapószelepek jöhetnek számításba, melyek a diszperzió áramlási irányának megváltozásakor az adott kiváltást lezárják.
Az egyes kamrák gáztereinek egymástól való elválasztása alapvető jelentőségű a kigázosító hatás szempontjából. Λ gázt külön-külön lehet minden kamrába bevezetni, majd azokból eltávolítani. A diszperzió kezeléséhez szükséges gáz mennyiségének csökkentésére előnyös az, ha a gázt a diszperzióval ellenáramban vezetjük, itt azonban azt biztosítani kell, hogy a gáznak a kamráról-kamrára történő szállítása csak egy irányban történhessék. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyes kamrákat összekötő csővezetékekbe visszacsapószelepek vannak beépítve vagy a gázvezető csövek keresztmetszetét a gáz áramlási sebességéhez viszonyítva úgy választjuk meg, hogy a gáz visszaáramlásának lehetősége teljesen vagy csaknem teljesen ki legyen zárva.
E cél megvalósítására az egymással szomszédosán elrendezett kamráknál a fal felső részén célszerűen szabályozható keresztmetszetű nyílásokat is lehet alkalmazni.
Az egyes kamrák gáztereinek hatékony átkeverését a többi között azáltal lehet elérni, hogy a gázt nagy sebességgel áramoltatjuk az egyik kamrából a másikba, körkeresztmetszetű kamra esetében tangenciális bevezetéssel. A gázt a diszperzió felületétől nem túlzottan nagy távolságban és a diszperzió felületéhez viszonyítva hegyesszögben célszerű bevezetni, előnyösen 2 m/sec értéket meghaladó áramlási sebességgel. Előnyösnek bizonyult az is, ha a nyomáskülönbséget a kamráról-kamrára haladva viszonylag alacsony értéken tartjuk és a gázfázis áikeverését mechanikus elemekkel, például az alábbiakban még részletesen kifejtendő elemekkel végezzük el, ahol ezeket az elemeket célszerűen a keverőműnek a diszperzióba merített keverőelemét menesztö tengellyel hajtjuk meg.
A kezelő gázt különösen úgy lehet jól kihasználni, ha azt a diszperzió áramlási iránya értelmében vett utolsó kamrába vezetjük be és a diszperzió áramlási iránya értelmében vett első kamránál vezetjük ki a készülékből. A gázt bevezető belépőcsonkot célszerűen a diszperzió felülete fölött kell elrendezni.
A kezelést legalább két kamrában, célszerűen három—huszonegy kamrában kell elvégezni. A kigázosító hatás a kamrák számának növekedésével arányosan javul, de ezzel egyidejűleg a technikai befektetés is növekszik. A technikai befektetés kiegyenlítésének lehetősége abból adódik, hogy az illékony alkotórészek elérendő végkoncentrációjához szükséges tartózkodási időt alacsony értékre állítsuk be és ezzel a berendezés szerkezeti méretei is csökkenthetők. Az üzemi feltételek optimumát, az illékony alkotórészek kezdeti és kívánt végkoncentrációja, a megválasztott kigázosítási feltételek, valamint a polimerfajta, ennek szemcsenagysága és porozitása függvényében öt-tizenegy kamra alkalmazásával érhetjük el.
Amennyiben a diszperzió már a gyártási eljárásból sem a kellő hőmérsékleten lép ki, úgy a gázos kezelés előtt például egy hőcserélőben fel kell hevíteni. Még a kezelés közben is előnyösnek bizonyulhat a hőveszteségek kiegyenlítésére vagy egy meghatározott hő mérséklet program megvalósítására a diszperziót melegíteni. Ez különösen akkor lehet előny, ha a diszperziót először alacsony hőmérsékleten kezeljük, hogy a kezelés elején még magasabb koncentrációjú illékony alkotórészeket gyorsabban kiforralhassuk és ezzel a diszperzió felhabzását megakadályozhassuk.
A hőbevezetést az egyes kamrákban célszerűen a fenéken elrendezett gőzbevezető nyílásokkal oldhatjuk meg, melyek révén a diszperziót vízgőzzel közvetlenül fűthetjük. A befúvott gőz paramétereit azonban úgy kell megválasztanunk, hogy a befúvott gőz buborékjai a diszperzió felületéig ne juthassanak fel, mert ekkor a diszperzió felületén hab keletkezhetne.
A kamrákban levő diszperziót ezen túlmenően a kamrák falain keresztül is fűthetjük, mert ezzel a diszperzió felületi mozgását nem zavarjuk, illetve egyáltalán nem akadályozzuk.
A maradék monomerek eltávolítására különösen a polivinilklorid alapú műanyagok vizes diszperzióját célszerűen 60—130 °C, előnyösen 75-110 °C és egészen kedvező eredménnyel 80-100 °C hőmérséklethatárok között kell kezelni.
A találmány szerinti megoldás megvalósításánál a kamrák nyomásálló edényként való kiképzése előnyös lehet, hogy a vizes diszperzió 100 °C hőmérséklet feletti erős forrását és ebből következően a diszperzió felületének a fázishatárfelületre merőleges nem-kívánatos mozgását a nyomás növelésével elkerülhetjük. A vizes műanyag diszperzió kezelésére minden olyan gáz alkalmas, amely a diszperzióval reakcióba nem lép, illetve a kezelés viszonyai között egy meghatározott mértéknél nagyobb mértékben a diszperzióban nem oldódik. Jelen leírásunkban a gáz kifejezést abban az értelemben használjuk, hogy' az adott kezelőanyag a kezelés feltételei között gázhalmazállapotban van, így elsősorban levegő, nitrogén vagy széndioxid alkalmazását említjük.
Kísérleteink szerint különösen előnyös túlhevített vízgőz alkalmazása, mivel a gőz kondenzációja révén az eltávolított illékony anyagok az esetek többségében könnyen elválaszthatók és különösen ha át nem alakult monomerekről, például vinilkloridról van szó, akkor adott esetben azt tisztítás után újra vissza lehet vezetni a diszperzió gyártásvonalába.
A találmány szerinti eljárás illékony anyagoknak folyadékokból és folyékony halmazállapotú diszperziókból történő eltávolítására alkalmas. Különösen előnyösnek találtuk olyan műanyag diszperziók kezelésére, melyeknél a diszpergált részecskéit fajsúlya nagyobb, mint a diszpergáló szer fajsúlya. Ezt a feltételt elégítik ki például azok a vizes diszperziók, melyekben 1 g/cm3 értéknél nagyobb fajsúlyú diszpergált részecskék vannak.
Különösen előnyös a találmány szerinti eljárás alkalmazása olyan műanyag diszperziók kezelésére, melyeknél a polimerszemcsék legalább 50 súlyszázalék polimerizált vinilkloridot tartalmaznak. Kiemelkedően jó eredményeket értünk el olyan diszperziók kezelésénél, melyek legalább 75 súly százalék, de különösen legalább 85 súlyszázalék polimerizált vinilkloridot tartalmaznak. Ezeket az adatokat száraz polimerre vonatkoztatva adtuk meg.
A találmány szerinti eljárással kezelendő viniíklorid alapú homo- vagy kopolinierek, továbbá ojtott polimerek diszperziói folyamatos vagy szakaszos technológiák termékei lehetnek, melyeket adott esetben oltó előpolimer alkalmazásával állítunk elő. A vizes emulzióban vagy sznszpenzióban a monomerre vonatkoztatva 0,001—3,0 súlyszázalék előnyösen 0,01—3,0 súlyszázalék szokványos gyökképző katalizátor lehet, például diaril- vagy diacil-peroxidok, így a többi között diacetál-, acetilbenzoil-, dilauroil-, dibenzoil-, bisz-2,4-diklórbenzoil-bisz-2-metil-benzoil-peroxid: dialkilperoxidok, a többi között di-terc-butilperoxid, perészterek, a többi között terc-butilperkarbonát, terc-butilperacetát, terc-butilperoktoát terc-butilperpivalát, dialkilperoxid-dikarbonátok, a többi között diizopropil-, dietilhexil-, diciklohexil- és dietilciklohexil- peroxi-dikarbonát, szerves szulfopersavak és szerves savak vegyes anhidridjei, a többi között, acetil-ciklohexil-szulfonilperoxid. Polimerizációs katalizátorokként ismert azovegyületek, a többi között azoizovajsavnitril, továbbá perszulfátok, a többi között kálium-, nátrium- vagy ammónium-perszulfát, hidrogénperoxid, terc-butilhidroperoxid vagy egyéb vízben oldható peroxidok és különböző katalizátorok keverékei lehetnek. A peroxidos katalizátorokat a monomerre vonatkoztatott 0,01-1 súly% egy vagy több redukáló, redox-katalizátorrendszer kialakítására alkalmas anyag jelenlétében is alkalmazhatjuk. Alkalmas redukáló anyagok például szulfitok, biszulfitok, ditionitok, tioszulfátok, aldehid-szulfoxilátok, így formaldehid-szulfoxilát. A polimerizációt adott esetben a monomerre vonatkoz· tatva 0,05-10,0 ppm fém jelenlétében is elvégezhet· · jük, ahol a fémek oldható fémsók, például réz·, ezüst-, vas- vagy krómsók alakjában vannak jelen.
A polimerizációt a monomerre vonatkoztatva 0,01 — 1,0 s ú 1 y s z á z a 1 ék, előnyösen 0,05—0,3 súlyszázalék védó'kolloid vagy ilyenek keveréke jelenlétében is megvalósíthatjuk. Védőkolloidként például adott esetben még legfeljebb 40 mól% acetilcsoportokat tartalmazó polivinilalkoholt, továbbá cellulóz-származékokat, így vízoldható metilcellulózt, karboximetilcellulózt, hidroxietilcellulózt, különféle zselatinokat, a maleinsav vegyes polimerjeit, illetve félésztereit, sztirolokat, polivinilpirrolidont, valamint a vinilacetát és a vinilpirrolidon kopolimeijeit alkalmazhatjuk.
A polimerizációt a monomerre vonatkoztatva 0,01—5,0 súly% emulgeátor jelenlétében is végezhetjük. Az emulgeátorok a fent említett védőkolloidokkal összekeverve lehetnek jelen. Emulgeátorként anionos, amfotér, kationos, valamint nem-ionos emulgeátorokat használhatunk fel. Alkalmas anionos emulgeátorok például a zsírsavak, így laurin, palmitinvagy sztearinsav, savas zsíralkoholszulfátok, paraffinszulfosavak, alkilarilszulfosavak, így dodecilbenzol- és dibutilnaftalinszulfonsav, valamint a szulfoborostyánkősavdialkilészterek alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, továbbá epoxicsoportokat tartalmazó zsírsavak, így epoxisztearinsav,-végül telítetlen zsírsavak, így olaj- vagy linolsav, illetve telítetlen oxizsírsavak, így ricinolsav perecetsavval képzett reakciótermékeinek alkálifém- és ammóniumsói, amfotér, illetve kationos emulgeátorként például alkilbetainokat, így dodecilbetaint, i valamint alkilpiridiniumsókat, így laurilpiridinium-hidrokloridot, továbbá alkilammóniumsókat, például oxetildodecilammóniumkloridot alkalmazhatunk. Nem-ionos emulgeátorként például tobbértékű alkoholok parciális zsírsavészterei, így például glicerinmonosztearát, szorbitmonolaurát, -oleát vagy -palmitát, zsíralkoholok vagy aromás hidroxivegyületek polioxietilénéterei, valamint zsírsavaknak, illetve a polipropilénoxid és polietilénoxid kondenzációs termékeinek polioxietilénészterei kerülnek felhasználásra.
A katalizátorok és az adott esetben alkalmazott védőkolloid és/vagy emulgeátorok mellett a polimerizáció során pufferanyagokat is alkalmazhatunk. Pufferanyagként például alkálifémacetátokat, boraxot, alkálifémfoszfátokat, alkálifémkarbonátokat, ammóniát vagy karbonsav-ammóniumsókat, valamint a molekulaméret szabályozására szokásos 2—4 szénatomos alifás aldehidek ammóniumsóit, továbbá klórozott vagy brómozott szénhidrogéneket, így di- és triklóretilént, kloroformot, bromoformot, metilénkloridot és merkaptánokat alkalmazhatjuk.
A vinilkloriddal végzett kopolimerizációhoz az alábbi monomerek közül egyet vagy többet alkalmazhatunk: olefinek, így etilén és propilén, egyenes vagy elágazó szénláncú, 2—20 szénatomos, előnyösen 2—4 szénatomos karbonsavak vinilészterei, így vinilacetát-, -propionát, -butirát, -2-etilhexoát, vinilizotridekánsavészter, továbbá vinilhalogenidek, így vinilfluorid, vinilidénfluorid, vinilidénklorid, viniléter, vinilpiridin, telítetlen savak, így malein, fumár-, akril- és metakrilsav, valamint azok 1—10 szénatomos monovagy dialkoholokkal képzett mono- és diészterei, maleinsavanhidrid, maleinsavimid és azok aromás, cikloalifás és adott esetben elágazó szénláncú alifás szubsztituensekkel képzett N-szubsztituált származékai, akrilnitril, sztirol.
Az ojtópolimerizációhoz például olyan elasztomer polimerizátumokat használhatunk fel, amelyek az alábbiakban felsoroltak közül egy vagy több komponens polimerizálása útján keletkeztek: diének, így butadién és ciklopentadién, olefinek, így etilén, propilén, sztirol, telítetlen savak, így akril- vagy metakrilsav, valamint azok 1-10 szénatomos monovagy dialkoholokkal alkotott észterei, akrilnitril, vinilvegyületek, így egyenes vagy elágazó szénláncú, 2—20 szénatomos, előnyösen 2—4 szénatomos karbonsavak vinilészterei, vinilhalogenidek, így vinilklorid vagy vinilidénklorid.
A találmány szerinti eljárással feldolgozható vinilklorid-alapú polimerek előállítására alkalmas eljárásokat és azok segédanyagait kimerítően ismerteti H. Kainer: ,,A polivinilklorid és a vinilklorid kevert polimerjei” című, a Springer kiadónál (Berlin, Heidelberg, New York) 1965-ben megjelent műve 12—59. oldalain.
A polimerizáció befejeztével a vizes diszperzióként kapott polimerhez a stabilizálására, illetve a továbbfél dolgozhatóságának javítására alkalmas anyagokat is lehet adagolni. Különleges esetekben szokványos, a kereskedelmi forgalomban kapható, habzásgátló anyagokat is keverhetünk a diszperzióba, jóllehet normál körülmények között a találmányunk szerinti eljárás megvalósításának ez nem előfeltétele.
A találmány szerinti eljárással a vizes műanyagdiszperziókat hőokozta károsodás nélkül, viszonylag rövid idő alatt és az ismert eljárásokhoz viszonyítva jóval csekélyebb mennyiségű gáz felhasználásával lehet kezelni úgy, hogy azokban a vinilklorid maradék mennyisége a száraz polimerre vonatkoztatva a lOppm értéket nem haladja meg. Az eljárást folyamatosan és üzembiztosán lehet megvalósítani. A tartályfalakon lerakódások, illetve beégések a gyakorlatban nem keletkeznek. Könnyen kondenzálható gázok, különösen vízgőz alkalmazásánál a kihajtott monomerek visszanyerése és újbóli felhasználása nehézségek nélkül és csekély ráfordítással megvalósítható.
A fiziológiai szempontból megfigyelendő anyagok eltávolítása és visszanyerése révén a polimergyártás igen korai szakaszában meg lehet gátolni ezeknek a környezetbe való távozását. A találmány szerinti eljárással kezelt diszperziót a szokásos műanyagipari módszerekkel, a többi között közvetlen rétegképzéssel. permetezéses szárítással vagy kontaktszárítással, továbbá a vizes fázis főtömegének dekanterben, centrifugában vagy szűrőn történő eltávolításával és az azt követő áramló közeggel végzett szárítással lehet feldolgozni. Ezeknél a technológiáknál pótberendezéseket igénylő különleges biztonsági intézkedéseket nem kell megvalósítani.
A találmány tárgya továbbá egy berendezés a fenti eljárás megvalósítására.
A berendezésnek adott esetben fűthető, zárt és célszerűen fekvőhengeres tartálya van, ahol a tartály belsejében legalább egy, a tartály hossztengelyére merőlegesen elrendezett válaszfallal legalább két kamra van kiképezve, a kamrák mindegyikében pedig egy-egy, keverőelemével a diszperzióba merített keverőmű van beépítve, továbbá a tartály homloklap5 jain vagy ezek közvetlen szomszédságában folyadékbevezető- illetve elvezető csonkok, a henger köpenye fölött viszont gáz be- és elvezető csonkok vannak elrendezve.
A találmány szerinti berendezésre jellemző, hogy a 5 célszerűen hengeres tartály szimmetriatengelyére merőleges válaszfalakkal a teljes tartálykeresztmetszet legalább 80%-a a tartály felső részében zárt, a tartály alsó részében pedig a válaszfal és a tartályfenék között kiváltások vannak kiképezve, melyek kereszt- 10 metszete legalább egyenlő a folyadékot a tartályba bevezető belépőcsonk keresztmetszetével, továbbá a diszperziót a kamrákban a diszperzió és a gáz közötti fázishatárfelület irányában legalább 0,1 m/sec sebességgel áramoltató elemekkel van felszerelve, végül a 15 gáztereket átkeveró' elemei vannak.
A hengeres tartály általában vízszintesen van elrendezve, jóllehet döntött tengelyű kivitel is megvalósítható. 20
A választalak alsó részén kiképzett kiváltások segítségével a kamrák egymás közötti kielégítő kapcsolata megvalósítható. A kiváltások keresztmetszete legfeljebb a hengeres tartály összkeresztmetszetének 10%-át teheti ki és állítható mérettel lehet kiképezni. A tartály alsó részében azonban a lehetőséghez képest mindig szabad átmenetet kell biztosítani, melynek révén az esetleges lerakódásokat az áramló folyadék magával viheti és a kilépó'csonkhoz továbbíthatja, mely célszerűen a diszperzió áramlási iránya értelmében vett utolsó kamra alsó részében van. A kiváltások keresztmetszete célszerűen legalább akkora, mint a diszperzió áramlási iránya értelmében vett első kamrába beépített és a diszperziót bevezető belépőcsonk keresztmetszete.
A válaszfalak célszerűen mozgathatóin kiképzett mechanikus elemekkel vannak ellátva, melyek a diszperzió visszaáramlásakor a kiváltásokat lezárják. A legmegfelelőbbnek visszacsapó lemezek alkalmazását találtuk, melyek elasztikus anyagból, például gumiból vannak legyártva.
A tartály felső részén célszerűen búvónyílás, a kamrák fenekén pedig ürítőcsonkok vannak kiképezve.
A diszperzió bevezetése a hengeres tartály egyik végénél egy üzemközben állandóan a diszperzió felszíne alatt van.
A hengeres tartályt legalább egy szintjelzővel kell ellátni, hogy egyrészt töítöttségét, másrészt a diszperziónak a közepes tartózkodási idejét szabályozni lehessen.
A tartály egyik vége legalább egy a gázt bevezető belépőcsonkkal, másik vége pedig legalább egy a gázt elvezető kilépőcsonkkal van felszerelve, melyek a tartály felső részén vannak elrendezve.
A hengeres tartálynak olyan elemei is vannak, melyek a gáznak a kamráról-kamrára történő szállítását csak egy irányban engedik meg, így például a függőleges válaszfalak felső részén kiképzett, visszacsapó szeleppel vagy a nyílás keresztmetszetét más módon szabályozó eszközökkel felszerelt nyílások. Az átömlési keresztmetszetek szabályzásával a gáznak az egyik kamrából a másikba történő átlépésekor az áramlási sebességet úgy lehet beállítani, hogy a gáz visszaáramlási lehetősége kizárt legyen.
A hengeres tartály a köpenye mentén megosztott további gázbevezető vagy -elvezető csonkokkal is fel van szerelve, melyeket a tartály felső részén lehet elrendezni a gáznak a kamrák gáztereiből való kivezetésére vagy az azokba történő bevezetésére. Ezekhez hasonló csonkokat azonban a tartály fenekére is fel lehet szerelni, a diszperziónak vízgőzzel való közvetlen fűtésére.
A hengeres tartály a sugárzásos hőleadás csökkentésére célszerűen szigetelt. A tartály a tartályfal, illetve a belül elrendezett válaszfalak hőmérsékletének adott tartományban tartására például egy hőközlő közeggel táplált kettős köpennyel, cső- vagy félcsőkígyóval, illetve elektromos fűtőtesttel van felszerelve.
A hengeres tartály kettő-húsz, célszerűen négy-tíz függőleges válaszfallal van kamrákra felosztva.
A diszperzió felületének nagysebességű mozgatására alkalmas elemekként előnyösen olyan keverőelemeket alkalmazhatunk, melyekkel a folyékony fázisban megfelelő áramlási karakterisztika alakítható ki. Ilyen keverő elemek lehetnek a többi között impeller, turbina, vagy függőleges, illetve ferdelapátos keverők.
Különösen kedvezők azok a keveró'elemek, melyek a keverőmű tengelyének irányában hoznak létre nagysebességű áramlást, ahol ez az áramlás a tartály fenekénél irányt változtat és a válaszfalak mentén alulról felfelé mutató értelmű. Ilyenek a különféle kiképzésű propellerkeverők, melyek a tartály feneke szomszédságában vannak elrendezve és felülről lefelé szállítanak. Ezeknél a nagy keverési teljesítmény mellett biztosan megakadályozható az, hogy a gáztérből gáz kerüljön a folyékony fázisba.
A keverőelemek úgy vannak elrendezve, hogy a keverőelem alsó érintősíkja és a tartály feneke közötti távolság nem nagyobb mint a tartály belső átmérőjének 40%-a. Kísérleteink szerint ezt a távolságot a tartály belső átmérőjének 5 -20 százalékára kell beállítani.
A keverőelem forgástengelye egybeeshet az adott kamra függőleges középtengelyével. Ettől függetlenül a keverőszervet úgy is el lehet helyezni, hogy forgástengelye egy a tartály belső átmérőjének 5-40 százalékát, előnyösen 10-20 százalékát kitevő távolságban legyen a kamra középtengelyétől.
Az egyes kamrák gáztereinek hatékony átkeverésére például olyan, a kamrákat egymással összekötő gőzbevezető csöveket lehet alkalmazni, melyek derékszögben vannak a folyadékfázis felületére irányítva, keresztmetszetük pedig úgy van megválasztva, hogy a gőz legalább 2 m/sec sebességgel lépjen be » gáztérbe. A gáztér átkeverésére axiális járókerék k alkalmazható, melynek fordulatszáma megegyezik * keverőelem fordulatszámával, ugyanis célszerűen a keverőmű tengelyén van rögzítve. Az axiális járókerék a gázt a folyadékfázis felülete felé szállítja és kerületi sebessége legalább azonos, célszerűen 2-4-szerese a diszperzióba merített keverőelem kerületi sebességének.
Üzemzavar esetén a diszperzió hőmérsékletének szabályozása céljából a kamrák alsó gázbevezető belépőcsonkjai úgy vannak kiképezve, hogy azokon keresztül a diszperzióba szükség esetén hideg vizet lehessen bevezetni vagy egy másik megoldásnál a kamrákat külön vízvezetékekkel lehet felszerelni, melyekhez permetező szerkezetek vannak csatlakoztatva. A permetezőszerkezetekkel egyrészt a tartályt ki lehet tisztítani, másrészt lerakódásoknak a kamra falán történő kialakulását meg lehet akadályozni.
A találmány szerinti berendezést célszerűen egy puffer- és előmelegítő tartály közbeiktatásával van a polimerizáló autoklávokhoz csatlakoztatva, melyben egy durva előgáztalanítás játszódik le. A találmány szerinti berendezésből kihozott diszperziót viszont a továbbiakban a környezet szennyezése nélkül lehet szokványos műanyagipari berendezésekkel feldolgozni.
A találmány szerinti készülék fekvő elrendezése különösen akkor előnyös, ha ülepedésre hajlamos diszperziókat kell feldolgozni és/vagy ha a keverés intenzitásának az egyes kamrákban eltérő mértékűnek kell lennie.
Ha ilyen követelmények nincsenek és a térkihasználás szempontjai ezt igénylik, a találmány szerinti eljárást függőleges tengelyű hengeres tartályban is meg lehet valósítani, ahol a tartály vízszintesen beállított, teljesen zárt válaszfalakkal van egymás fölött elrendezett kamrákba felosztva. Ebben az esetben a diszperziót célszerűen felülről lefelé vezethetjük túlfolyó csövek segítségével melyeknek alsó szakasza rendre a következő kamrába van bevezetve és a diszperzióba van bemerítve. A kezelő gázt célszerűen alulról felfelé vezetjük olyan csöveken keresztül, melyek a tartály belső terében vagy azon kívül vannak elrendezve és az egyes kamrák gáztereit kötik össze egymással. A gázbevezető csövek szabad keresztmetszetének szabályozására adott esetben visszacsapó szelepekkel kombinált szabályozó elemeket lehet beszerelni. A diszperzió felületi áramoltatására és a gázterek atmoszférájának átkeverésére egy az egész tartályon végignyúló tengelyre felszerelt keverőelemeket lehet alkalmazni. Ha a függőleges tengelyű tartályként megvalósított berendezést a már ismertetett vízszintes tengelyű készülékhez hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a megvalósításhoz szükséges műszaki intézkedések a keverőmű tengelyének a vízszintes válaszfalakba beépítendő tömítőelemek következtében jóval bonyolultabbak.
A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével ismertetjük. ·
A rajzon az
1. ábra a találmány szerinti berendezés egy célszerű példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, a
2. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik célszerű példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, a
3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett 5 metszete.
Az 1. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alak 1 tartálya vízszintesen van elrendezve és hat darab 2 válaszfallal hét kamrára van felosztva. A 2 válaszfalak 10 alsó részén egy-egy az 1 tartály teljes keresztmetszetének legfeljebb 10%-át kitevő keresztmetszetű 3 kiváltások vannak kiképezve. A kamrák mindegyikébe egy-egy 4 keverőmű van beépítve, ahol a keverőmű tengelyének alsó végére esetünkben egy 5 propeller 15 van felszerelve. Az 5 propeller üzem közben teljesen be van merítve a diszperzióba. Az 5 propeller alsó érintősíkja és az 1 tartály fala közt mért távolság célszerűen nem nagyobb mint az 1 tartály belső átmérőjének 15%-a. A 4 keverőművek tengelyei az 1 20 kamrák felső részében, a gáztérben egy-egy 6 axiális járókerék van felszerelve. Az 1 tartály egyik vége fel van szerelve egy a diszperziót bevezető 7 belépőcsonkkal és a gázt elvezető kilépőcsonkkal, a másik vége pedig a diszperziót elvezető 9 kilépőcsonkkal és 25 a gázbevezető 9 belépőcsonkkal. Az 1 tartály fenekén minden kamrához külön-külön egy 12 vízvezeték van csatlakoztatva.
A kihajtógázt az 1 tartály külső palástja mentén 30 kiképzett 11 csővezetékkel lehet kamráról-kamrára vezetni. A 11 csővezetékbe keresztmetszetszabályozó elemként esetünkben egy-egy 1 la szelep van beépítve.
Az 1 tartálynak egy 14 szintjelzője van, ezen 35 túlmenően pedig egy az adott fűtőközeget átvezető és a sugárzásos hőleadás csökkentésére alkalmasan szigetelt külső köpennyel van felszerelve, melyet rajzunkon nem tüntettünk fel.
A 2. ábrán feltüntetett kiviteli változat 1 tartálya 40 három darab függőlegesen elrendezett 2 válaszfallal négy kamrára van felosztva. A 2 válaszfalakon 3 kiváltások vannak kiképezve. Az 5 propellerrel felszerelt 4 keverőmű excentrikusán van oldalról az 1 tartályba bevezetve. Az 1 kamrákat összekötő 13 45 átlépővezeték belépő szájnyílásai közvetlenül a folyadékfázis felületének szomszédságában vannak elrendezve. A 13 átlépővezetékek keresztmetszete az alkalmazott gázmennyiség függvényében úgy van meghatározva, hogy ezekben a gáz áramlási sebessége 50 legalább 2 m/sec legyen. Ilyen sebesség mellett ugyanis a következő kamrába belépő gáz a gázteret hatékonyan átkeveri.
A 2-3. ábrán feltüntetett kiviteli változat főként nagy szerkezeti méretek megvalósításánál előnyös, 55 mivel ennél a keverő műveknek az oldalról történő bevezetése műszakilag egyszerű.
A találmányt a továbbiakban példák segítségével ismertetjük.
A megadott méréseredményeket a következő 60 módszerekkel határoztuk meg:
Maradék vinilklorid-monomeitartalom:
„head-space” módszer [Zeitschrift für analytische 65 Chemie 255 (1971) 345-350o.j.
Közepes szemcsenagyság:
mérés az 53 734 számú DIN szabvány szerint, föértékelése a Rossin-Ramler-féle módszerrel, Finomszemcsés polimereknél a különböző mérettartományokhoz tartozó szemcséket elektromikroszkópos felvételek alapján a „Chemie Ingenieur Technik” című folyóirat 43 (1971) 1030. oldalán ismertetett módszerrel számláltuk.
Lágyítófelvétel:
két, perforált fenéklemezzel ellátott centrifugába egy-egy szűrőbetétet helyeztünk, melyekre 2 g polivinilkloridot mértünk be és erre 10 ml dietilhexilftalátot öntöttünk. Az esetleges súlyeltéréseket a dietilhexilftalát továbbadagolásával mérlegen egyenlítettük ki. A mérőedényeket 10 percen keresztül 10 000 ford/perc fordulatszámmal centrifugáltuk, majd a súlyfelvételt a polivinilklorid bemért mennyiségére vonatkoztatott százalékban számítottuk ki.
Hőokozta károsodás:
a polimer elszíneződése alapján vizuálisan vizsgáltuk.
A példasorozat 1., 5. és 10. mérését egy az 1. ábra szerinti berendezésben végeztük, melynek hőszigetelt nyomásálló fekvőhengeres tartálya 12 dm3 köbtartalmú volt és öt darab 2 válaszfallal hat azonos köbtartalmú kamrára volt felosztva. A 2 válaszfalakon kiképzett 3 kiváltások a teljes tartálykeresztmetszet 15%-át tették ki. Mind a hat kamrába egy-egy felülről lefelé szállító propellerkeverővei felszerelt keveró'mű volt beépítve, ahol a propellerkeverők közvetlenül a kamra fenekénél voltak elrendezve és 5 m/sec kerületi sebességgel voltak meghajtva. A gáztalanítandó diszperziót a tartály egyik végénél folyamatosan vezettük be és a másik végén vezettük ki.
Kihajtógázként 150 °C hőmérsékletű vízgőzt vezettünk a diszperzióval ellenáramban, kamráról-kamrára csövek segítségével. A csövek keresztmetszetét úgy állítottuk be, hogy a gőz mintegy 5 m/sec sebességgel lépett be az egyes kamrákba és a kamra gázterét állandóan keverte. A gázbevezető nyílások a folyadékfázis felülete fölött voltak elrendezve. A diszperzió be- és elvezetését a szintjelző segítségével úgy szabályoztuk, hogy a táblázatban megadott tartózkodási időket kaptuk.
A diszperzió hőmérsékletét a tartályban mértük és 50 az a kísérletek során gyakorlatilag állandó maradt. A tartály belső nyomása a példák többségénél a környezeti légnyomással azonos volt. A 10. példában azonban a tartály belső nyomását 380 torr értéken tartottuk. 55
A 2. és 10. példák szerinti méréseket az előbbiekben ismertetetthez hasonló készülékben hajtottuk végre azzal az eltéréssel, hogy a 20 dm3 térfogatú tartályt kilenc darab 2 válaszfallal tíz közel azonos köbtartalmú kamrára osztottuk fel. 6θ
A 3., 8. és 11. példákat összehasonlításként folyamatos üzemben végeztük el egy ismert berendezésben, melynek tartálya hőszigetelt, nyomásálló, fekvőhengeres 12 dm3 köbtartalmú edény volt. A tartály belső tere öt darab alul zárt gát segítségével 55 hat közel egyenlő szakaszra volt úgy felosztva, hogy a tartály belső terének mintegy fele közös gáztérként volt kiképezve. E részek mindegyikébe egy-egy MÍG típusú keverőmű volt beépítve, melyeket 1 m/sec kerületi sebességgel forgattunk.A gázbevezető nyílások az egyes szakaszok fenekén voltak elrendezve. A diszperziót a tartály egyik végénél folyamatosan adtuk fel, majd miután a gátakkal egymástól elválasztott szakaszokat teljesen feltöltötte, a tartály másik végénél távolítottuk el. A be- és elvezetést a táblázatban megadott tartózkodási idő függvényében szabályoztuk. A diszperzióba 150 °C hőmérsékletű gőzt fúvattunk be és azt a tartály közös gázterén keresztül vezettük el. A diszperzió áramlási iránya értelmében vett első szakaszban jelentős mértékű habképződést figyeltünk meg, mely röviddel az üzem megkezdése után már nehézségeket okozott. Ezért a diszperzióhoz habzásgátló anyagot kellett adagolni, hogy a kísérleteket egyáltalán elvégezhessük.
A 4., 6., 9. és 12. összehasonlító kísérleteket szakaszosan végeztük egy 2 dm3 köbtartalmú hőszigetelt nyomásálló edényben, melyen egy 1 m/sec kerületi sebességgel forgatott progellerkeverő volt beszerelve. Az edény aljánál 150 C hőmérsékletű vizet vezettünk be. Már a kísérlet kezdetén a diszperzió annyira felhabzott, hogy a habzásgátló adalékot kellett alkalmazni.
A diszperzió hőmérsékletét a tartályban az összes összehasonlító kísérletnél is mértük és állandó értéken tartottuk. A készülékek belső nyomása az összehasonlító kísérletek többségénél megegyezett a környezeti légnyomással. A 11. és 12. összehasonlító kísérleteknél azonban a nyomást 380 torr értéken tartottuk.
A találmány szerinti eljárást reprezentáló 1. és 2., illetve az összehasonlítási alapul szolgáló 3. és
4. kísérleteket szuszpenziós eljárással előállított vinilklorid homopolimer vizes oldatával végeztük, melynek polimertartalma 33%, a polimer K értéke 55, közepes szemcsenagysága 85 mikron, lágyítófelvétele pedig 10,3% volt.
A találmány szerinti eljárással végzett 5., illetve 6. összehasonlító kísérletet szuszpenziós eljárással előállított vinilklorid homopolimer vizes diszperziójával végeztük, melynek polimertartalma 30%, a polimer K értéke 70, közepes szemcsenagyság 105 mikron, lágyítófelvétele pedig 28% volt.
A találmány szerinti eljárással végzett 7. és 10., illetve az összehasonlító 8., 9., 11. és 12. méréseket szuszpenziós eljárással előállított vinilklorid-vínilacetát-kopolimer vizes diszperziójával végeztük, melynek polimertartalma 35%, a polimer K értéke 60, közepes szemcsenagysága 85 mikron, lágyítófelvétele pedig 8,6% volt.
A kísérletsorozatok során mért értékeket a következő táblázatban tüntetjük fel. Táblázatunkban az összehasonlító kísérleteket a kísérlet sorszáma mellett feltüntetett „v” betűvel jelezzük, a nyomásértékeknél a tengerszintre átszámított adatokat közöljük, a gőzmennyiségeknél pedig a diszperzió felhevítéséhez szükséges mennyiségeket nem közöljük.
Kamrák Hömér- Nyomás Sorszám száma séklet torr °C
Vinilklorid tarklon Gőzmeny(ppm) Tartózkodási nyiség Hőokozta idő kg/kg károsodás belépéskor kilépéskor (perc) polimer
| 1. | 6 6 | 99 | 757 | 1100 | 10 1 | 11.5 17.5 | 10 14 | nincs nincs |
| 2. | 10 | 99 | 761 | 12000 | 6 | 22 | 15 | nincs |
| 3v. | 6 | 99 | 759 | 1100 | 100 | 17,5 | 10 | nincs |
| 6 | 10 | 35 | 20 | van | ||||
| 4v. | l2 | 99 | 757 | 1100 | 10 | 15 | 10 | nincs |
| l2 | 1 | 30 | 20 | van | ||||
| 5. | 6 | 99 | 756 | 12000 | 1 | 5 | 7 | nincs |
| 6v. | l2 | 99 | 759 | 12000 | 10 | 5 | Ί | nincs |
| 7. | 6 | 99 | 760 | 2300 | 10 | 5 | 10 | nincs |
| 8v. | 6 | 99 | 758 | 2300 | 10 | 30 | 20 | van |
| 9v. | l2 | 99 | 758 | 2300 | 10 | 7 | 10 | nincs |
| 10. | 6 | 86 | 380 | 1800 | 10 | 30 | 10 | nincs |
| 10 | 1800 | 1 | 60 | 10 | nincs | |||
| llv. | 6 | 80 | 380 | 18Q0 | 10 | 300 | 50 . | van |
| 6 | 1800 | 1 | ||||||
| 12v. | l2 | 80 | 380 | 1800 | 15 | 60 | 10 | nincs |
| l2 | 1800 | 1 | 180 | 30 | van |
Megjegyezzük, hogy a 11. „v” jelű mérésnél a kimeneti vinilklorid tartalmat 1 ppm értékben adtuk meg, de a gyakorlatban ezt a hőokozta károsodás miatt nem lehetett elérni. 4θ
Claims (13)
- Szabadalmi igénypontok:1. Eljárás vinilklorid alapú műanyagok vizes 45 diszperzióinak folyamatos üzemű gázos kezelésére, ahol a polimer legalább 50 súlyszázalék polimerizált vinilkloridot tartalmaz és diszperziót a kihajtó gázzal több egymást követő lépésben érintkeztetjük, azzal jellemezve, hogy lépésenként elválasztva a kihajtó 50 gázt folyamatosan keverjük, a kihajtó gázt és a diszperziót célszerűen ellenáramban vezetjük, miközben a diszperziót a felülete mentén a diszperzió és a gáz közötti fázishatárfelület irányában nagy sebességgel mozgatjuk. 55
- 2. Az (.igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a diszperziót a felületen a fázishatárfelület irányában legalább 0,1 m/sec, célszerűen 0,3-10,0 m/sec, előnyösen 0,4-2,0 m/sec sebességgel áramoltatjuk. 60
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelést 3—21, célszerűen 5—15 lépésben végezzük.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a ¢5 diszperziós kezelés közben és adott esetben a kezelést megelőzően is melegítjük.
- 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kihajtó gázként túlhevített vízgőzt vezetünk a diszperzióba.
- 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan vizes diszperziót kezelünk, melynél a szilárd polimer 75—100 súlyszázaléka, előnyösen 85-100 súly százaléka polimerizált vinilklorid.
- 7. Berendezés az 1-6. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, melynek adott esetben fűthető, zárt és célszerűen fekvőhengeres tartálya van, ahol a tartály belsejében legalább egy, a tartály hossztengelyére merőlegesen elrendezett válaszfallal legalább két kamra van kiképezve, a kamrák mindegyikében pedig egy-egy, keverőelemével a diszperzióba merített keverőmű van beépítve, továbbá a tartály homloklapján vagy ezek közvetlen szomszédságában folyadékbevezető- illetve elvezetőcsonkok, a henger köpenye fölött viszont gáz be- és elvezetőcsonkok vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a célszerűen hengeres tartály (1) szimmetriatengelyére merőleges válaszfalakkal (9) a teljes tartálykeresztmetszet legalább 80%-a a tartály (1) felső részében zár, a tartály (1) alsó részében pedig a válaszfal (2) és a tartályfenék között kiváltások (3) vannak kiképezve, melyek keresztmetszete legalább egyenlő a folyadékot a tartályba (1) bevezető belépőcsonk (7) keresztmetszetével, továbbá a kamrákban egy a diszperzióhoz és egy a kihajtógázhoz rendelt keverőelem van elrendezve.
- 8. A 7. igénypont szerinti' berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) egyik végénél elrendezett kamrához egy gázbevezető belépőcsonk (10), a tartály (1) másik végénél elrendezett kamránál pedig egy gázelvezető kilépőcsonk (8) van a kamra felső részében elrendezve.
- 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kamrák gázterei rendre össze vannak egymással kapcsolva.
- 10. A 7—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartályba 2-20, előnyösen 4-10 válaszfal (2) van beépítve.
- 11. A 7—10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a diszperzióhoz rendelt keverőelem alsó érintősíkja, valamint a tartály (1) feneke közötti távolság a tartály (1) belső átmérőjének legfeljebb 40%-a, előnyösen 5-20%-a.
- 12. A 7—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a diszperzióhoz rendelt keverőelemet forgástengelye és a kamra függőleges középtengelye közötti távolság a tartály (1) belső átmérőjének 5-40%-a, előnyösen 10-20%-a.
- 13. A 7—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) tengelyére merőlegesen elrendezett válaszfalakba (2) mechanikus visszacsapó elemek vannak beépítve, melyeknek nyitott állása a diszperzió névleges áramlási irányához van rendelve.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE2520591A DE2520591C3 (de) | 1975-05-09 | 1975-05-09 | Verfahren und Vorrichtung zur kontinuierlichen Behandlung von wäßrigen Homo- und Copolymerisatdispersionen, deren Polymeranteil mindestens 50 Gew.-°/o polymerisier- |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU176253B true HU176253B (en) | 1981-01-28 |
Family
ID=5946108
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU76HO1902A HU176253B (en) | 1975-05-09 | 1976-05-07 | Method and apparatus for continuous treating by gas aqueous dispersion of plastic materials of polyvinyl chloride base |
Country Status (23)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4301275A (hu) |
| JP (1) | JPS51137786A (hu) |
| AR (1) | AR216902A1 (hu) |
| AT (1) | AT352392B (hu) |
| BE (1) | BE841662A (hu) |
| BR (1) | BR7602892A (hu) |
| CA (1) | CA1097836A (hu) |
| CH (1) | CH623831A5 (hu) |
| CS (1) | CS200188B2 (hu) |
| DD (1) | DD124992A5 (hu) |
| DE (1) | DE2520591C3 (hu) |
| DK (1) | DK204476A (hu) |
| ES (1) | ES447546A1 (hu) |
| FR (1) | FR2310359A1 (hu) |
| GB (1) | GB1553854A (hu) |
| HU (1) | HU176253B (hu) |
| IE (1) | IE42595B1 (hu) |
| IT (1) | IT1060290B (hu) |
| LU (1) | LU74907A1 (hu) |
| NL (1) | NL163527C (hu) |
| PL (1) | PL107124B1 (hu) |
| SE (1) | SE7605228L (hu) |
| SU (1) | SU657752A3 (hu) |
Families Citing this family (15)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| NL7607736A (nl) * | 1974-07-25 | 1977-01-20 | Hoechst Ag | Werkwijze en inrichting voor het bereiden van polymeerdispersies met een laag monomeerge- halte. |
| DE2521780C2 (de) * | 1975-05-16 | 1982-10-21 | Hoechst Ag, 6000 Frankfurt | Verfahren zur kontinuierlichen Entfernung von Monomeren aus einer wäßrigen Dispersion eines Polymeren |
| DE2759097C2 (de) * | 1977-12-30 | 1987-03-05 | Norsk Hydro A.S., Oslo | Verfahren zur Reduktion des Vinylchloridgehaltes in wäßrigen Dispersionen von Vinylchloridpolymeren und -copolymeren |
| JPS6042804B2 (ja) * | 1979-08-09 | 1985-09-25 | 信越化学工業株式会社 | 塩化ビニル系単量体の重合方法 |
| DE3571992D1 (en) * | 1984-04-17 | 1989-09-07 | Ici Plc | Treatment of aqueous suspensions of vinyl chloride polymers |
| DE3514367A1 (de) * | 1985-04-20 | 1986-10-23 | Basf Ag, 6700 Ludwigshafen | Vorrichtung zur feststoffbettpolymerisation von monomeren |
| US5407646A (en) * | 1989-12-05 | 1995-04-18 | The University Of Toronto Innovations Foundation | Dual impeller method and apparatus for effecting chemical conversion |
| DE19516362C2 (de) * | 1995-05-04 | 1997-12-11 | Buna Sow Leuna Olefinverb Gmbh | Verfahren zur Entmonomerisierung von Syntheselatices |
| JP3465104B2 (ja) * | 1998-08-18 | 2003-11-10 | ミネベア株式会社 | 軸流送風機 |
| US6962674B2 (en) * | 2001-02-28 | 2005-11-08 | Varian, Inc. | Dissolution test apparatus |
| US20050151019A1 (en) * | 2003-12-18 | 2005-07-14 | Curtis Edgar Stevens | Electrically pressurized on-board inert gas generation system |
| BRPI0923892B1 (pt) * | 2008-12-30 | 2019-10-08 | Basell Poliolefine Italia S.R.L. | Processo para o tratamento de partículas de polímero com vapor d’água em um vaso de vapor a jusante de um processo de polimerização |
| JP6452890B2 (ja) | 2016-04-13 | 2019-01-16 | 株式会社クレハ | ポリアリーレンスルフィドの連続製造装置及びポリアリーレンスルフィドの連続製造方法 |
| WO2019074051A1 (ja) * | 2017-10-12 | 2019-04-18 | 株式会社クレハ | 重合体の連続製造装置および連続製造方法 |
| US10807062B2 (en) | 2017-10-12 | 2020-10-20 | Kureha Corporation | Continuous production apparatus and continuous production method for polymer |
Family Cites Families (6)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US1790507A (en) * | 1927-09-22 | 1931-01-27 | Chemical Construction Corp | Method and apparatus for concentrating sulphuric acid |
| DE1248943C2 (de) * | 1965-07-20 | 1974-03-07 | Basf Ag | Verfahren und Vorrichtung zur diskontinuierlichen Entfernung von Geruchs-stoffen auswaessrigen Polymerisatdispersionen |
| US3622553A (en) * | 1967-12-18 | 1971-11-23 | Phillips Petroleum Co | Agitated reactor and gas fluidized bed reactor in series for polymerization of vinyl chloride |
| JPS546269B1 (hu) * | 1970-12-18 | 1979-03-27 | ||
| US3956249A (en) * | 1974-06-24 | 1976-05-11 | Tenneco Chemicals, Inc. | Manufacture of polyvinyl chloride of low vinyl chloride monomer content by treatment of wet polyvinyl chloride |
| US3926927A (en) * | 1974-11-25 | 1975-12-16 | Monsanto Co | Stripping monomers from a slurry of copolymerized acrylonitrile |
-
1975
- 1975-05-09 DE DE2520591A patent/DE2520591C3/de not_active Expired
-
1976
- 1976-05-03 ES ES447546A patent/ES447546A1/es not_active Expired
- 1976-05-04 NL NL7604734.A patent/NL163527C/xx not_active IP Right Cessation
- 1976-05-06 CH CH571376A patent/CH623831A5/de not_active IP Right Cessation
- 1976-05-07 PL PL1976189386A patent/PL107124B1/pl unknown
- 1976-05-07 DK DK204476A patent/DK204476A/da not_active Application Discontinuation
- 1976-05-07 SE SE7605228A patent/SE7605228L/xx not_active Application Discontinuation
- 1976-05-07 IT IT23112/76A patent/IT1060290B/it active
- 1976-05-07 LU LU74907A patent/LU74907A1/xx unknown
- 1976-05-07 AT AT335976A patent/AT352392B/de not_active IP Right Cessation
- 1976-05-07 HU HU76HO1902A patent/HU176253B/hu unknown
- 1976-05-07 IE IE989/76A patent/IE42595B1/en unknown
- 1976-05-07 DD DD192733A patent/DD124992A5/xx not_active IP Right Cessation
- 1976-05-07 BR BR2892/76A patent/BR7602892A/pt unknown
- 1976-05-07 SU SU762359105A patent/SU657752A3/ru active
- 1976-05-07 AR AR263220A patent/AR216902A1/es active
- 1976-05-07 GB GB18795/76A patent/GB1553854A/en not_active Expired
- 1976-05-07 CA CA252,163A patent/CA1097836A/en not_active Expired
- 1976-05-08 JP JP51051713A patent/JPS51137786A/ja active Pending
- 1976-05-10 CS CS763114A patent/CS200188B2/cs unknown
- 1976-05-10 FR FR7613913A patent/FR2310359A1/fr active Granted
- 1976-05-10 BE BE166905A patent/BE841662A/xx not_active IP Right Cessation
-
1980
- 1980-05-19 US US06/151,404 patent/US4301275A/en not_active Expired - Lifetime
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| JPS51137786A (en) | 1976-11-27 |
| PL107124B1 (pl) | 1980-01-31 |
| IE42595B1 (en) | 1980-09-10 |
| DE2520591A1 (de) | 1976-11-18 |
| SE7605228L (sv) | 1976-11-10 |
| BR7602892A (pt) | 1976-11-23 |
| NL163527C (nl) | 1980-09-15 |
| IT1060290B (it) | 1982-07-10 |
| AT352392B (de) | 1979-09-10 |
| SU657752A3 (ru) | 1979-04-15 |
| AR216902A1 (es) | 1980-02-15 |
| LU74907A1 (hu) | 1977-02-11 |
| CA1097836A (en) | 1981-03-17 |
| DD124992A5 (hu) | 1977-03-23 |
| BE841662A (fr) | 1976-11-10 |
| IE42595L (en) | 1976-11-09 |
| GB1553854A (en) | 1979-10-10 |
| FR2310359B1 (hu) | 1979-07-27 |
| FR2310359A1 (fr) | 1976-12-03 |
| ATA335976A (de) | 1979-02-15 |
| ES447546A1 (es) | 1977-11-16 |
| DE2520591C3 (de) | 1980-11-06 |
| CS200188B2 (en) | 1980-08-29 |
| CH623831A5 (hu) | 1981-06-30 |
| DK204476A (da) | 1976-11-10 |
| NL7604734A (nl) | 1976-11-11 |
| US4301275A (en) | 1981-11-17 |
| DE2520591B2 (de) | 1980-03-13 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US4158092A (en) | Process for the manufacture of vinyl chloride polymer dispersions with a low monomer content | |
| HU176253B (en) | Method and apparatus for continuous treating by gas aqueous dispersion of plastic materials of polyvinyl chloride base | |
| CA1081880A (en) | Process and device for the manufacture of polymer dispersions with low monomer content | |
| NO812917L (no) | Avgassingsprosess for fjerning av ikke-polymeriserte monomerer fra olefinpolymerer. | |
| KR100359391B1 (ko) | 잔류단량체의제거방법및제거용탑 | |
| JPS6055163B2 (ja) | 水性重合体分散液から残存単量体を除去する際の破泡方法 | |
| EP1542777B1 (en) | Method for removal of volatiles from a mass processable polymer | |
| US20230064044A1 (en) | Method and system for producing a polymer | |
| JP3724012B2 (ja) | 残留モノマー除去装置およびそれを用いる残留モノマー除去方法 | |
| JP2003514083A (ja) | 二酸化炭素中で重合体を製造する連続的プロセス | |
| US8211987B2 (en) | Deodorization of polymer compositions | |
| KR100505907B1 (ko) | 잔류 단량체의 제거방법 및 제거장치 | |
| US3296168A (en) | Continuous flow polymerization of vinyl acetate in emulsion | |
| KR100429272B1 (ko) | 중합체 라텍스로부터 미반응 모노머를 제거하는 장치 및방법 | |
| US4456735A (en) | Continuous process for the production of vinyl chloride polymers in aqueous suspension | |
| CA1081881A (en) | Process and device for the preparation of polymer dispersions having a low monomer content | |
| US20080281057A1 (en) | Process For the Polymerisation of Vinyl-Containing Monomers | |
| EP0051945B1 (en) | Improved suspension process for the polymerization of vinyl chloride monomer | |
| US20090118444A1 (en) | Process for the polymerisation of vinyl-containing monomers | |
| JP2013523985A (ja) | ポリマー組成物の脱臭 | |
| HU181963B (en) | Process and apparatus for releasing recirculated gases from lower polymeres with producing ethylene polymeres or copolymeres | |
| GB1579303A (en) | Degassing of vinyl chloride polymer latices | |
| RU2056437C1 (ru) | Способ получения политетрафторэтилина (варианты) | |
| JPS59213711A (ja) | シロツプの連続調整方法 | |
| PL98219B1 (pl) | Sposob usuwania nieprzereagowanego chlorku winylu z wodnych dyspersji polichlorku winylu |