HUT77496A

HUT77496A - Építőelem és eljárás az építőelem felszerelésére

Info

Publication number: HUT77496A
Application number: HU9602827A
Authority: HU
Inventors: Peter Soelbeck
Original assignee: Polysheet A/S
Priority date: 1994-04-15
Filing date: 1995-04-12
Publication date: 1998-05-28
Also published as: EP0760044A1; EP0874101B1; DE69519428T2; DE29521738U1; EP0760044B1; DK0760044T3; CZ300596A3; NO964366L; EE9600155A; NO964366D0; CZ292038B6; CN1146228A; DE760044T1; ATE197619T1; SK132396A3; HU9602827D0; FI964134A0; DE69519483D1; ATE197727T1; DK0874101T3

Description

Kivonat

Egy tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére alkalmas építőelem (310) az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt (322) és a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt (324) tartalmaz. A szegélyrész (322) és a peremrész (324) időjárásálló anyagból van; a szegélyrész (322) a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezhető el úgy, hogy a szegélyrész (322) központi nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész (324) a szegélyrésztől (322) felfelé helyezkedik el. A szegélyrész (322) és a peremrész (324) előnyösen egybe van öntve egy időjárásálló műanyagból, pl. nagy sűrűségű polietilénből, kis sűrűségű polietilénből, polivinilkloridból, polipropilénből vagy hasonló anyagból, vagy korrózióálló fémből, pl. alumíniumból, vagy az említett anyagok kombinációiból van kialakítva.

(17. ábra) ρ 9602 82 7

Képviselő:

ADVOPATENT Szabadalmi Iroda • · ··

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

ÉPÍTŐELEM ÉS ELJÁRÁS AZ ÉPÍTŐELEM FELSZERELÉSÉRE POLYSHEET A/S, Herlev, Dánia

Feltaláló: SOELBECK Peter, Rungsted Kyst, Dánia

A bejelentés napja:

Elsőbbségei:

A nemzetközi bejelentés száma: A nemzetközi közzététel száma:

1995. 04. 12.

1994. 04. 15. 0439/94 Dánia 1994. 10. 14. 1193/94 Dánia PCT/DK95/00157 WO 95/28537

11946 KB • · · · • ·

ÉPÍTŐELEM ÉS ELJÁRÁS AZ ÉPÍTŐELEM FELSZERELÉSÉRE

A találmány tárgya építőelem és eljárás az építőelem felszerelésére, tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigeteléséhez.

A modern épületek tetőszerkezetét általában szarufák és lécek felhasználásával - fából készítik, és cserepekkel vagy tetőfedő lapokkal fedik. A tetőszerkezet, ill. a cserepek vagy tetőfedő lapok alatti belső tér hermetikus szigeteléséhez egy tetőhéjazat alatti borítást képező vízhatlan szigetelő- vagy védőfóliát, általában műanyag fóliát alkalmaznak. A többnyire hullámos alakú cserepek agyagból vagy betonból, a tetőfedő lapok pedig palából, agyagból, betonból vagy fémből, pl. acél-, réz-, vagy aluminiumlemezből készülnek. Ha a tetőhéjazat alatti borítás hermetikus szigetelést biztosít, az eső, hó és nedvesség nem kerülhet érintkezésbe a fából készült tetőszerkezettel, és nem károsíthatja azt. Komoly gondot okoz azonban, ha nyílásokat kell készíteni az alsó borításon pl. kémények, ablakok, szellőzőcsatornák, csövek stb. számára, mivel a nyílások körüli hermetikus szigetelés nehéz és nagy szakértelmet igénylő munka.

A tetőszerkezetekben használt tetőablakokkal kapcsolatban ismeretes egy olyan megoldás, amelynél

11946 • · · · speciális szigetelőlemezeket helyeznek el a tető alatti borításon kialakított nyílás felett és alatt (pl. 1232/92 sz. publikált dán szabadalmi bejelentés). Az említett dán szabadalmi bejelentés szerinti megoldás azonban több okból nem teljesen kielégítő; először azért, mert az ismert technikákkal nem biztosítható megbízható és tartós szigetelés, másodszor pedig azért, mert az ismert technikák alkalmazása sok munkát és nagy szakértelmet igényel, és sokszor rendkívül nehéz a kivitelezés. Kémények stb. körüli szigetelések, valamint tetőszigetelések kivitelezésére számos más technika is ismeretes pl. a DE 3442276, DE 3032037, DE 3321101, DE 3922624, FI 87,250 és US 3098663 sz. iratokból.

Célunk a találmánnyal egy új technika létrehozása, amely egyszerű és megbízható módon lehetővé teszi egy tetőszerkezet héjazata alatti fólián kialakított nyílás szigetelését egy olyan építőelem segítségével, amelynek beépítéséhez nem szükséges szakképzett munkaerő.

További célunk a találmánnyal egy olyan új technika létrehozása tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított nyílás szigeteléséhez, amely lehetővé teszi tartós szigetelés kialakítását egy egyszerű, egységes építőelem segítségével.

Az említett célokat, valamint a találmány további céljait, jellemzőit és előnyeit a találmány szerinti első megoldásnál egy olyan építőelemmel valósítjuk meg, amely tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a • · • · · · · · ··· · ··· · • · · ···· ·· · ·· tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére alkalmas, és az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt és a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt tartalmaz, a szegélyrész és a peremrész időjárásálló anyagból van, a szegélyrész a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezhető el úgy, hogy a szegélyrész közpohti nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész a szegélyrésztől felfelé helyezkedik el.

A találmány szerinti építőelem egy olyan egységes szerkezet, amely mindössze két részből, mégpedig a szegélyrészből és a peremrészből áll, amelyek a szegélyrész nyílásánál csatlakoznak egymáshoz. A találmány szerinti építőelem lehetővé teszi a tetőhéjazat alatti borítást képező fólia szigetelését azzal, hogy a szegélyrészt egyszerűen egy síkba hozzuk a fóliával és ráfektetjük arra, és a szegélyrész központi nyílását fedésbe hozzuk a fólia nyílásával. Ha a nyílásba szerkezeti elemek, pl. egy olyan faszerkezet nyúlik be, amelyhez ablakkeretet lehet rögzíteni, az építőelem peremrésze könnyen hozzáerősíthető, előnyösen szoros illesztéssel, a tető említett szerkezeti eleméhez, pl. kapcsok, szögek, csavarok vagy hasonlók segítségével. Mivel az építőelem- szegélyrésze egy síkban van a tető • · · · ··· ···· ·· · ·<

alatti borítást képező fóliával, a szegélyrész a fólia alatt vagy felett helyezhető el, vagy ezek kombinációja alkalmazható. Előnyösen, ha a tetőszerkezet lejtős, a legfelső fóliaelem a szegélyrész felett van elhelyezve, és a szegélyrész felülről átlapolja a legalsó fóliaelemet, ami garantálja, hogy az esővíz, hó vagy nedvesség a gravitációs erő következtében egyszerűen lefelé csúszik, ill. áramlik a héjazat alatti borítás és az építőelem szegélyrésze által képzett folyamatos felületen. A kiemelkedő peremrész megakadályozza, hogy eső vagy hó hatoljon be a szegélyrész nyílásába, mivel maga a peremrész az építőelem felfelé kiálló részét képezi, és előnyösen a tetőszerkezetnek ahhoz a szerkezeti eleméhez van rögzítve, amely átnyúlik a héjazat alatti borítás nyílásán.

Az építőelem részei, mint már említettük, időjárásálló anyagokból vannak, amelyek különbözőek lehetnek, ugyanis az építőelem két külön részből is összeállítható, amelyeket a gyártási folyamatban egyesítünk egy egységes építőelemmé. így az építőelem egyik része egy bizonyos anyagból, pl. műanyagból vagy fémből, míg a másik része más anyagból, pl. egy másik műanyagból vagy fémből készülhet. A találmány szerinti építőelem előnyös kiviteli alakjánál a szegélyrész és a peremrész azonos anyagból, előnyösen időjárásálló műanyagból, pl. nagy sűrűségű polietilénből, kis sűrűségű polietilénből, polivinil-kloridból, polipropilénből vagy hasonló anyagból, vagy korrózióálló fémből, pl.

···· ·· ·· ·· • · · · · · ··· · ··· · ··· ···· · · · ·· alumíniumból, vagy az említett anyagok kombinációiból van. .

Az építőelem egy másik gyártástechnológia alkalmazásakor hegeszthető és önthető anyagokból készül. Az építőelem egy első kiviteli alakjánál a szegélyrész és a peremrész egy önthető anyagból, pl. műanyagból van öntve. A találmány szerinti építőelem egy alternatív, második kiviteli alakjánál a szegélyrész és a peremrész fóliaanyagokból készül, amelyeket összehegesztünk. Ha az építőelem fóliaanyagokból van, ezek a fóliaanyagok előnyösen hajlékonyak és összehajtogathatok, ami lehetővé teszi olyan építőelem előállítását, amely akár több méter kerületű, de mégis egyszerűen tárolható és szállítható egy kis műanyag zsákban, amit az építőmunkások könnyen felvihetnek a tetőre, és ott az építőelemet széthajtogatás után beépíthetik.

Az építőelem konkrét alkalmazásától, pontosabban a tetőszerkezet alsó borításán kialakított nyílás és az abban elhelyezett elemek alakjától függően a szegélyrész központi nyílása téglalap, háromszög, kör, ellipszis vagy sokszög alakú lehet. A legtöbb esetben a találmány szerinti építőelemben a szegélyrész nyílása téglalap alakú. Hasonlóképpen a peremrész az építőelem konkrét felhasználásától függően téglalap, háromszög, kör, ellipszis vagy sokszög alakú külső széllel rendelkezik.

Annak érdekében, hogy a peremrész szoroáan illeszkedjen az alsó borítás nyílásán átnyúló szerkezethez, a peremrész a találmány szerinti építőelem • · · · « egy további előnyös kiviteli alakjánál a szegélyrész felől a peremrész külső nyitott vége felé szűkül.

Az építőelem egyik alkalmazásánál a peremrész a szerkezeti követelményeknek megfelelően lejtősen van kialakítva a szegélyrész által meghatározott síkhoz képest, és következésképpen az építőelem pl. egy lejtős tetőn függőlegesen átvezetett kémény vagy szellőzőcsatorna szegélyezésére használható.

A találmány szerinti építőelem egy előnyös kiviteli alakja alkalmas egy tető alsó borításán kialakított nyílás szigetelésére, amely nyílásba egy ablakkeretet tartó téglalap alakú deszkaszerkezet nyúlik be, amely lényegében merőleges a héjazat alatti borítást képező fólia felületére. Következésképpen a találmány szerinti építőelem peremrésze előnyösen merőlegesen emelkedik ki a szegélyrészből, és előnyösen sík elemekből álló szegmensekből van összeállítva, amelyek szorosan illeszkednek a tetőszerkezet említett deszkáihoz.

Annak érdekében, hogy a héjazat alatti borításon lefelé áramló esővíz vagy hó ne kerülhessen be a nyílásba, a találmány szerinti építőelem egy további előnyös kiviteli alakjánál a borítást képező fóliával lényegében egy síkban levő, azzal felülete mentén érintkező szegélyrészen egy ebből kiemelkedő, lényegében háromszög alakú átmeneti rész van kialakítva a szegélyrész és a peremrész között, az építőelem felső vége felé, amely átmeneti rész az esővizet és havat elterelő elemet képez. Ez a terelőelem tehát a héjazat • · · · alatti borításon lefelé áramló esővizet vagy havat az építőelem nyílásától oldalra tereli, és megakadályozza, hogy a hó vagy esővíz behatoljon az építőelemnek a peremrésszel körülvett nyílásába.

A találmány szerinti építőelem egy további kiviteli alakja univerzálisan alkalmazható, mivel hozzáigazítható a héjazat alatti borításon kialakított nyílás méreteihez; ez az építőelem két részből van összeállítva, amelyek együttesen alkotják a szegélyrészből és peremrészből álló építőelemet. A fentiekben leírt előnyös kiviteli alaknak megfelelő építőelem két felét egymást átfedve kell elhelyezni, hogy eső, hó vagy nedvesség ne szivároghasson be a héjazat alatti borítás nyílását körülvevő szerkezetet alkotó részek közé.

A találmány, szerinti építőelem egy másik előnyös kiviteli alakjánál az építőelem a szegélyrészt a tetőszerkezet egy szerkezeti eleméhez erősítő rögzítőeszközzel van ellátva. A rögzítőeszköz célszerűen egy lemezszegmens, amely a tetőszerkezet szerkezeti eleméhez rögzíthető pl. szögek, csavarok vagy hasonló rögzítőelemek segítségével, vagy egy horog alakú rögzítőeszközzel, amely körülfogja a tetőszerkezet említett szerkezeti elemét.

A találmány szerinti építőelem egy még további kiviteli alakjánál az építőelem egy olyan keretelemmel rendelkezik, amely a peremrészen belül vagy a peremrész körül rögzíthető, és a héjazat alatti borítást képező fóliát a peremrészhez szorítja, tehát a külön • · ·· ··· · ··· · • « · β · ··· ···· « · · ·· keretelemmel ellátott építőelem egy olyan szerkezetet képez, amelynek segítségével az alsó borításon kialakított nyílás a peremrész és a külön keretelem közé befogott fóliával szigetelhető. Ennél a megoldásnál a szigetelés tovább javítható az alsó borításon kialakított nyílás körül, ha az építőelemet a peremrész és a keretelem közé behelyezhető és ott rögzíthető tömítő 0 gyűrűvel látjuk el.

Az egyik kiviteli alaknál a külön keretelem befelé nyúló és leválasztható bordákkal látható el, amelyek a nyílás kivágására használt vágóeszköz vezetésére szolgálnak.

Az építőelem egy másik alternatív kiviteli alakjánál az 0 gyűrű a peremrész vagy a szegélyrész egy körbefutó mélyedésébe, vagy a keretelem egy körbefutó mélyedésébe helyezhető be.

Egy további kiviteli alaknál a szegélyrész deformálható szalagszerű elemekkel látható el a szegélyrésznek egy léchez történő rögzítéséhez, amihez a szalagszerű elemet kihajlítjuk a szegélyrész síkjából. A szegélyrész előnyösen nyílásokkal rendelkezik, amelyeken a szalagszerű elem egy része átvezethető. A szegélyrész előnyösen egy első és második bordával van ellátva; a szalagszerű elem egy csuklón át kapcsolódik a második bordához.

A már említett célokat, valamint a találmány további céljait, jellemzőit és előnyeit a találmány szerinti második megoldásnál egy olyan eljárással valósítjuk meg, • « · · amely tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére alkalmas, amely nyíláson a tetőszerkezet egy szerkezeti eleme nyúlik át a belső térből felfelé; az eljárás szerint

i) egy olyan építőelemet alakítunk ki, amely:

az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt és a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt tartalmaz, továbbá a szegélyrész és a peremrész időjárásálló anyagból van, ii) a szegélyrészt a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezzük el úgy, hogy a szegélyrész központi nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész a szegélyrésztől felfelé helyezkedik el, és iii) a peremrészt a tetőszerkezet említett szerkezeti eleméhez rögzítjük.

A találmány szerinti második megoldásnál az első megoldásnak megfelelően kialakított építőelemet használjuk a héjazat alatti fólián kialakított nyílás szigetelésére. A találmány szerinti második megoldást képező eljárás előnyösen tartalmazza a találmány szerinti első megoldásnak megfelelő építőelem bármelyik j ellemzöj ét.

• » · · « · • · · · »»· r «·· ···· «· * ··

A már említett célokat, valamint a találmány további céljait, jellemzőit és előnyeit a találmány szerinti harmadik megoldásnál egy olyan eljárással valósítjuk meg, amely tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére alkalmas; az eljárás szerint

i) egy olyan építőelemet alakítunk ki, amely:

az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt, a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt - amely szegélyrész és peremrész időjárásálló anyagból van -, és a szegélyrészt a tetőszerkezet egy szerkezeti eleméhez erősítő rögzítőeszközt tartalmaz, ii) a szegélyrészt a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezzük el úgy, hogy a szegélyrész központi nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész a szegélyrésztől felfelé helyezkedik el, iii) az építőelemet az említett rögzítőeszközzel a tetőszerkezet említett szerkezeti eleméhez rögzítjük úgy, hogy a szegélyrész a tetőhéjazat alatti borítást képező fólia tetején helyezkedik el, és iiii) az említett borítást képező fóliát az építőelemhez szigeteljük.

···· • · · I « » «······· • · « * · ««< ·»·· ·· » ··

A találmány szerinti harmadik megoldást képező eljárás magában foglalja a fentiekben leírt előnyös kiviteli alaknak megfelelő építőelem használatát, amely egy külön keretelemmel rendelkezik a héjazat alatti borítást képező fólián kialakított nyílás körüli szigeteléshez. A találmány szerinti harmadik megoldás előnyösen tartalmazza a találmány szerinti első megoldásnak megfelelő építőelem bármelyik jellemzőjét.

A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra : a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem egy első előnyös kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza, a

2. ábra : a találmány szerinti elem egy második kiviteli alakjának az 1. ábrához hasonló vázlatos perspektivikus rajza, a

3. ábra : egy vázlatos perspektivikus, részben metszeti rajz, amely a találmány szerinti elem 1. ábrán látható első kiviteli alakjának beépítését mutatja egy tetőszerkezetbe, ahol az építőelemet a tetőszerkezet héjazat alatti borításához rögzítjük és szigeteljük, a

4. ábra : a 3. ábrához hasonló vázlatos perspektivikus rajz, amely a találmány szerinti építőelem egy harmadik kiviteli alakjának elhelyezését mutatja egy tetőszerkezeten, az

5. ábra : a3. és 4. ábrához hasonló vázlatos perspektivikus rajz, amely a találmány szerinti építőelem • ·

1. és 3. ábrán látható első kiviteli alakjához hasonló negyedik kiviteli alakot, valamint az építőelem helyszíni körülvágását mutatja be, a

6. á b r a : a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem egy ötödik kiviteli· alakjának egy tetőszerkezeten átvezetett kéményhez történő alkalmazását bemutató vázlatos perspektivikus rajz, a

7. ábra : egy tetőszerkezet vázlatos metszeti rajza tetőléceken elhelyezett cserepekkel, ahol a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem egy hatodik kiviteli alakját alkalmazzuk a héjazat alatti borítás szigeteléséhez, amely borításon egy csőszerű szellőzőelem van átvezetve, a

8. ábra : a 7. ábrához hasonló vázlatos metszeti rajz, amely a 7. ábrán látható építőelem kissé módosított alkalmazását illusztrálja, a

9. ábra: a7. és 8. ábrán látható építőelem alkalmazását szemléltető vázlatos perspektivikus, ill. részben metszeti rajz, amelyen különösen jól látható a 8. ábra szerinti elem rögzítése a tetőszerkezethez, a

10. ábra : a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem egy hetedik kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza, a

11. és 12. ábra : a 10. ábrán látható hetedik kiviteli alaknál az építőelem első részének vázlatos perspektivikus rajza, a

13. ábra : az egységes perem- vagy szegélyelem hetedik kiviteli alakjának egy tetőszerkezeten történő • · · · • · • · alkalmazásakor az első lépést szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, amikor az építőelemmel a tetőszerkezet alsó borítását szigeteljük egy csőszerű szellőzőelem átvezetéséhez, a

14. ábra : a 10. ábrán látható egységes peremvagy szegélyelem hetedik kiviteli alakjának egyik szélét bemutató vázlatos perspektivikus rajz, az egységes peremvagy szegélyelem egy illesztőelemével, a

15. ábra : a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelemnek a 10. ábrán látható hetedik kiviteli alakjánál a tetőszerkezetre szerelés második lépését szemléltető vázlatos perspektivikus rajz, a

16. á b r a : a 15. ábrához hasonló vázlatos perspektivikus rajz, amely a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem 10. ábrán látható hetedik kiviteli alakjának alkalmazásakor a tetőszerkezetre szerelés utolsó lépését mutatja, a

17. ábra : a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem egy nyolcadik kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza felülről nézve, amely elem az 1. ábrán látható első előnyös kiviteli alak egy kissé módosított változata, és a

18. ábra : a 17. ábrán látható egységes peremvagy szegélyelem nyolcadik kiviteli alakjának vázlatos perspektivikus rajza alulról nézve.

Az 1. ábrán a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem első előnyös kiviteli alakja látható. A • · · · · · ··· · ··· · • · · · · ··· ···· ·· · · · elem hővel hegeszthető fóliaanyagból, pl. polietilénből, így nagy sűrűségű vagy kis sűrűségű polietilénből, vagy bármilyen más időjárásálló anyagból, pl. aluminiumfóliából, polivinil-klorid vagy polipropilénfóliából, vagy ezeknek az anyagoknak a kombinációjából van. A 10 elem összesen négy 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmensből áll, amelyek két pár fóliaelemet képeznek; ezek közül az első pár a 12 és 16 fóliaszegmenseket, a második pár pedig a 14 és 18 fóliaszegmenseket tartalmazza. Az első pár 12 és 16 fóliaszegmensei szimmetrikusan vannak elhelyezve a 10 elem képzetes 20 központi tengelyéhez képest, és a második pár 14 és 18 fóliaszegmensei hasonlóképpen szimmetrikusak a 10 elem 20 központi tengelyére. A 12 és 14 fóliaszegmensek a 13 varrat segítségével egymással össze vannak hegesztve. Hasonlóképpen a 14 és 16 fóliaszegmensek, a 16 és 18 fóliaszegmensek és a 12 és 18 fóliaszegmensek a .15, 17, ill. 19 varratokkal vannak összehegesztve.

A 10 elem egy lényegében sík, körbefutó 22 szegélyrésszel rendelkezik, amely a 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmensek fő részeiből áll, és a szegélyrész egy olyan síkot határoz meg, amely merőleges a képzetes központi tengelyre. A 10 elem ezen kívül egy 24 peremrészt is tartalmaz, amelyet a 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmensek felfelé hajlított részei alkotnak, és amely egy lényegében téglalap alakú központi nyílást vesz a · · körül a 10 elemben, ahol a képzetes 20 központi tengely a nyílás közepén megy át.

A 10 elem, amint már említettük, előnyösen egy fóliaanyagból van, pl. műanyag fóliából, amely hővel a 10 elemnek megfelelő alakra zsugorítható, vagy egy másik kiviteli alaknál hővel történő zsugorítás és hegesztés kombinálásával négy különálló fóliaelemből állítható elő, amelyeket a kombinált zsugorítási és hegesztési eljárásban összehegesztünk, a 10 elemnek megfelelő alakra zsugorítunk, és az elem 26 külső széle, azaz egy lényegében téglalap alakú külső határvonal mentén kivágunk; a kivágást a 24 peremrész 28 felső széle mentén is végrehajtjuk.

Az 1. ábra szerinti 10 elemet, amint a 3. ábrával kapcsolatban még részletesebben leírjuk, egy tetőszerkezet héjazata alatti borításon (védőfólián) kialakított nyíláshoz használjuk, amely nyílás pl. ablakkeret elhelyezésére, vagy kémény, szellőzőcsatorna stb. átvezetésére szolgál.

A 2. ábrán a találmány szerinti perem- vagy szegélyelem egy második kiviteli alakja látható. A 30 elem abban különbözik a fentiekben leírt első kiviteli alak szerinti 10 elemtől, hogy egybeöntött elemként van kialakítva pl. nagy sűrűségű polietilénből vagy hasonló műanyagból, vagy megfelelő fémből, pl. aluminiumból, és egy külső 32 szegélyrésszel és egy 34 peremrésszel rendelkezik, amelyek hasonlóak az 1. ábrán látható 10 elem 22 szegélyrészéhez, ill. 24 peremrészéhez. A 32 • · • · · · · · • · · · • ·· · ·· · ··· ···· ·· és szegélyrész, a már leírt 22 szegélyrészhez hasonlóan, egy lényegében téglalap alakú 36 külső széllel rendelkezik. A 32 szegélyrész egy alapvetően sík szerkezet, amelyből a 34 peremrész lényegében merőlegesen felfelé emelkedik ki, és egy lényegében téglalap alakú 38 felső széllel rendelkezik. A 34 peremrész és a 32 szegélyrész egy lényegében téglalap alakú 40 átmenet mentén csatlakozik egymáshoz, amely átmenét alakja és mérete - a 30 elemnek az öntőmintából történő kiemeléshez szükséges kisebb eltéréstől eltekintve - megfelel a 34 peremrész téglalap alakú 38 felső szélének. A második kiviteli alak szerinti elem - és a fentiekben leírt első kiviteli alak 10 eleme is - pl. úgy módosítható, hogy a 34 peremrészt, ill. a 24 peremrészt befelé lejtősen alakítjuk ki, és így a perem felső szélének kerülete kisebb, mint a 40 átmenet kerülete. Hasonlóképpen a 32 szegélyrész is bármilyen más megfelelő elrendezésben kialakítható, pl. négyzet, kör, háromszög alakú lehet, vagy akár görbe vonalak is határolhatják, ha a speciális alkalmazási feltételek szükségessé teszik az eltérést az 1. és a 2. ábrán látható kialakítástól.

Az egységes perem- vagy szegélyelem különböző alkalmazásai láthatók a 3-6. ábrákon, amelyek az elem alternatív kiviteli alakjait is illusztrálják. A 3. ábrán az egységes perem- vagy szegélyelemként kialakított 10 elem első kiviteli alakja egy olyan tetőszerkezetre van felszerelve, amely két függőleges irányú vagy lejtős 50 tartólécet tartalmaz, amelyek tetején • · • · ··· · · · · · · · ·· fedélhéjazat alatti borítás van elhelyezve. Ez a héjazat alatti borítás három 54, 56 és 58 fóliából áll, amelyek a tetőszerkezethez képest vízszintesen, egymást átfedve vannak elhelyezve; az 54 fólia az 56 és 58 fóliák fölött úgy helyezkedik el, hogy alsó széle átfedi a vele szomszédos 56 fóliát, amelynek alsó széle szintén átfedi a következő 58 fóliát. Az 50 és 52 tartólécek között egy fából készült keretszerkezet helyezkedik el, amely négy lényegében függőleges 60, 62, 64 és 66 deszkából van kialakítva. A 60, 62, 64 és 66 deszkák átnyúlnak az 56 fólián, és azon egy nyílást képeznek, amely nyílásba egy ablakkeret helyezhető be, vagy pl. kémény, szellőzőcsatorna vagy hasonló vezethető át. A találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem első kiviteli alakjának megfelelő 10 elem egy tipikus alkalmazásánál egy ablakkeretet szerelünk a 60, 62, 64 és 66 deszkákból álló fakeretre. A 10 elem hermetikus szigetelést biztosít a 60, 62, 64 és 66 deszkákból álló keretszerkezet és a héjazat alatt elhelyezett 54, 56 és 58 fóliákból kialakított alsó borítás között annak érdekében, hogy eső, hó vagy nedvesség ne hatolhasson be az 50 és 52 tartóléceket tartalmazó tetőszerkezetbe a 60, 62, 64 és 66 deszkák szélei mentén, és így a tetőszerkezet fából készült elemei, pl. az 50 és 52 tartólécek, ne legyenek kitéve korhadás vagy gombásodás okozta károsodásnak.

Amint a 3. ábrán látható, a 10 elem felső része, azaz a 18 fóliaszegmens, az 54 fólia alá van helyezve, míg a 10 elem 14 fóliaszegmense az 58 fólia felett • · · · · · • · · · · • · · · · • · · « ···· · · · · · helyezkedik el, tehát a 10 elem és a fóliaborítás átfedi egymást; ezért az eső, nedveség vagy hó lefolyhat vagy lecsúszhat a fólia felső felületén a legfelső 54 fóliáról a következő 56 fóliára, és tovább a héj alatti borításon anélkül, hogy azon áthatolna. Ha a 10 elemet egy ablakkerethez használjuk, amely általában speciális alakú és méretű, a 10 elemet a szóban forgó ablakkeret alakjához és méretéhez kell igazítani. Következésképpen a 10 elem 24 peremrészén a 28 felső szél külső kerületének meg kell felelnie a 60, 62, 64 és 66 deszkákból álló keretszerkezet külső kerületének. Egy másik előnyös megoldásnál a 10 elem valamivel kisebb méretű, mint a keretszerkezet külső kerülete, hogy hermetikus szigetelés jöjjön létre a 60, 62, 64 és 66 deszkák külső oldalai és a 10 elem 24 peremrészének belső oldala között; ebben az esetben a 10 elem olyan szorosan illeszkedik a 60, 62, 64 és 66 deszkákhoz, hogy a 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmensek kissé deformálódnak, aminek következtében megnő a 10 elem 24 peremrészén a 28 felső szél kerülete. A 10 elem 24 peremrésze előnyösen szögekkel, csavarokkal, peremezéssel, ragasztással stb. van a 60, 62, 64 és 66 deszkákhoz rögzítve.

Egy alternatív megoldásnál a 10 elemet hővel zsugorítható fóliaanyagból készítjük, és a 24 peremrész hővel történő zsugorításával vagy lágyításával rögzítjük a 60, 62, 64 és 66 deszkákhoz, amihez a hőt gázégővel, villamos hősugárzóval stb. állítjuk elő, amint az jól ismert a hővel tömített csövek stb. esetén. A 10 elem « · · · · • · · · · • · · · ···· ·· · ·· külső körbefutó 22 szegélyrésze adott esetben tömítőszalaggal vagy ragasztóval is tömíthető az 54, 56 és 58 fóliákhoz.

A 3. ábrán az ablak keretszerkezetének két eleme látható, mégpedig a 68 és a 70 keretelem. A 68 és 70 keretelemek lényegében téglalap alakúak, és L alakú profilelemből készülnek, pl. extrudált alumínium profilelemekből. A 68 keretelem egy belső szigetelő keretelemet képez, amelyet pl. szögekkel vagy csavarokkal a 60, 62, 64 és 66 deszkák külső oldalára szerelünk úgy, hogy a 10 elem 24 peremrészének fóliáját befogjuk a 68 keretelem és a deszkák közé. A 70 keretelem, amint a 3. ábrán látható, a 68 keretelemet átfedve van a 60, 62, 64 és 66 deszkákhoz rögzítve csavarok, szögek vagy hasonlók segítségével. Természetesen más keretelem-szerkezetek is használhatók a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelemhez, pl. egy ablakkeret és a 10 elem, ill¹. a tetőszerkezet héjazata alatti borítás közötti tömítéshez.

A 4. ábrán az 50, 52 tartólécek, az 54, 56 és 58 fóliák, valamint a 60, 62, 64 és 66 deszkák láthatók a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem egy harmadik, kissé módosított kiviteli alakjánál; ez a harmadik alternatív kiviteli alak a fentiekben leírt, és a 2. ábrán látható második kiviteli alak szerinti 30 elem módosításával jön létre. A harmadik kiviteli alak szerinti 30’ elemet lényegében úgy alakítjuk ki, hogy a második kiviteli alak 30 elemét két lényegében egyforma részre vágjuk szét, hogy a 30' elem különböző hosszúságú • · · · · • · · · · és 64 deszkákhoz is alkalmazható legyen. A 30’ elem két 31’ és 33' részét úgy helyezzük el, hogy a 31' rész átfedi a 33' részt; ennek érdekében a 33' részt, amint a

3. ábrán látható, a 31' rész felszerelése előtt helyezzük el. A harmadik kiviteli alak 30' elemének két 31' és 33' része előnyösen szögekkel vagy csavarokkal rögzíthető amint a 3. ábrával kapcsolatban leírtuk - a 60, 62, 64 és 66 deszkákhoz, amelyekre pl. egy ablakkeret szerelhető fel.

Az 5. ábrán a találmány szerinti perem- vagy szegélyelem egy kissé módosított negyedik kiviteli alakja látható, amely a fentiekben leírt első előnyös kiviteli alak szerinti 10 elem módosított változata. Az 5. ábrán látható negyedik kiviteli alak 10' eleme - a fentiekben leírt 10 elemhez hasonlóan - fóliaanyagból, így hajlékony fóliaanyagból, pl. polietilénből van, azonban abban különbözik a fentiekben leirt első kiviteli alak szerinti elemtől, hogy annál nagyobb. Az 5. ábrán a 10' elem részeit ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltük, mint az 1. ábrán, azonban a számokat vesszővel egészítettük ki. A 10' elemnél a 22' szegélyrész és a 24' peremrész nagyobb a fentiekben leírt első kiviteli alak 10 elemének megfelelő részeinél, és ezért a 22' szegélyrész és a 24' peremrész megfelelő méretűre alakítható azzal, hogy a fölösleges fóliát levágjuk a 22' szegélyrészről, ill. 24' peremrészről, mégpedig a 21' és 23' fóliadarabokat a 10' elem 22' szegélyrészéről, és hasonlóképpen a 25'· és 27' fóliadarabokat a 10' elem 24' peremrészéről. A 10’ elem megnagyobbított 22' szegélyrésze és 24' peremrésze lehetővé teszi a 10' elem hozzáigazítását a különböző speciális alkalmazásokhoz. A 10' elem előnyösen hőre zsugorodó fóliából van, ami lehetővé teszi,, hogy a 10' elemet a 60, 62, 64 és 66 deszkáknak tökéletesen megfelelő alakra zsugorítsuk, és a felesleges anyagot levágjuk a 22' szegélyrészről, ill. a 24' peremrészről, amint az 5. ábrán látható.

A 6. ábrán a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem egy további, ötödik kiviteli alakja látható. A 6. ábrán feltüntetett 80 elem egy 90 kémény és egy 92 tetőfelület alatti borítás közötti átmenet szigetelésére szolgál, ahol a 92 tetőfelületet hullámos cserepek alkotják, amelyek önmagában ismert módon egymást átfedve vannak elhelyezve. A 80 elem alapvetően a 2. ábrával kapcsolatban leírt második kiviteli alak szerinti 30 elemhez hasonló szerkezetű, és előnyösen műanyagból, pl. nagy sűrűségű polietilénből van öntve, továbbá a 30 elem 32 szegélyrészéhez hasonló 82 szegélyrésszel és a fentiekben leírt 30 elem 34 peremrészéhez hasonló 84 peremrésszel rendelkezik. Míg a 30 elem 34 peremrésze lényegében függőlegesen vagy merőlegesen, felfelé emelkedik ki a 32 szegélyrészből, a 80 elem 84 peremrésze 90°-tól eltérő szöget zár be a lényegében sík 82 szegélyrésszel. A 84 peremrész és a 82 szegélyrész közötti szöget a 92 tetőfelület lejtése határozza meg, és így tökéletes szigetelés jön létre a 84 peremrész és a 90 kémény külső oldalfelülete között; hasonlóképpen

tökéletes	szigetelés	valósul meg	a 82 szegéiyrész	alsó
felülete	és a	92	tetőfelület	alatti borítás	felső
felülete	között.	A	84 peremrész	felső széle és	a 90

kémény külső felülete közötti átmenet szigetelése érdekében a 86 és 88 lemezelemek vannak rögzítve a 90 kémény külső felületéhez, amelyek átlapolják a 80 elem 84 peremrészét.

Míg a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem fentiekben leírt első, második, harmadik, negyedik és ötödik kiviteli alakjai egyetlen olyan elemből állnak, amely kizárólag egy szegéiyrészt és egy peremrészt tartalmaz, a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem egy további, hatodik kiviteli alakja, amelyet a 7-9. ábrákon mutatunk be, a perem- vagy szegélyelemmel együtt további tömítőelemeket is tartalmazó szigetelőszerkezet. A 7. és 8. ábrán egy tetőszerkezet függőleges metszete illusztrálja a peremvagy szegélyelem vagy szerkezet két alternatív alkalmazását, ahol a tetőt egyenként elhelyezett hullámos cserepek vagy tetőlemezek fedik, pl. égetett cserepek, vagy betonból vagy hasonló anyagból készített cserepek.

A 7. és 8. ábrán a tetőszerkezet 94 szarufájának tetején egy héjazat alatti borítás van elhelyezve. Ezt az alsó borítást a 96 fólia képezi. A 94 szarufa és a tetőszerkezet többi szarufájának tetején a 94 szarufával párhuzamosan és arra keresztben lécek vannak elhelyezve. Az ábrákon látható 98 léc párhuzamos a 94 szarufával, a 100 és 102 lécek pedig a 94 szarufához és így a 98 léchez »·· ·· · · ·· • · · · ·

Β· · · · · * » · ···· ·· · ·· képest keresztben,' azaz vízszintesen helyezkednek el a tetőszerkezetben. A 100 és 102 lécek térközzel vannak elhelyezve, és elsődleges céljuk a 7. és 8. ábrán feltüntetett egymást átfedő, hullámos 104, 106 és 108 cserepek tartása. A 104, 106 és 108 cserepek a szokásos tetőfedő cserepekhez hasonlóan vannak kialakítva, és a tartólécekhez, így a 100 és 102 lécekhez illeszkedő felső rögzítőperemmel vagy füllel vannak ellátva.

A 7. és 8. ábrán látható 110 elem egy olyan egységes perem- vagy szegélyelem vagy szerkezet, amely a 96 fólián egy csatorna, pl. egy szellőzőcsatorna számára kialakított nyílás hermetikus szigetelésére szolgál; az említett csatorna pl. az épület tetőszerkezete alatt elhelyezett szellőzőrendszertől vezet ki a tetőszerkezet nyílásán keresztül a külső környezetbe. Az ábrákon a tetőszerkezeten átvezető 140 csatornát tüntettük fel. A

7. ábrán a 140 csatorna lényegében merőleges a tetőnek a 104, 106 és 108 cserepek által meghatározott külső felületével, míg a 8. ábrán a 140 csatorna lényegében függőlegesen van átvezetve a tető nyílásán, és így 90°tól eltérő szöget zár be a fentiekben definiált tetőszerkezet külső felületével. A 140 csatorna szöghelyzetének hozzáillesztése a függőleges irányhoz és a tető külső felületéhez könnyen végrehajtható a 110 szerkezet eltolásával a 7. ábra szerinti helyzetből a 8. ábra szerinti helyzetbe. Ezek a helyzetek abban térnek el egymástól, hogy a 7. ábrán a 110 elem vagy szerkezet egy a későbbiekben még részletesebben leírt peremmel a 102 • · •··· ·· a a · a a· * • a a a · a a a a léc felső szélén van rögzítve, míg a 8. ábrán a 110 elem vagy szerkezet az említett perem segítségével a 102 léc alsó széléhez van rögzítve. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a 110 elem vagy szerkezet helyzete szükség szerint módosítható és beállítható olymódon, hogy egy lécet helyezünk el a 100 és 108 lécekkel párhuzamosan, és a 110 elemet vagy szerkezetet a léchez rögzítjük. A 110 elem vagy szerkezet felépítését a 9. ábra alapján ismertetjük részletesebben; ez az ábra a 110 elem vagy szerkezet elhelyezését szemlélteti a 96 fóliához képest, ahol az említett elem vagy szerkezet a

8. ábrán látható 102 léc alsó széléhez van rögzítve.

A 110 elem vagy szerkezet alapvetően két 112 és 114 részből áll, amelyek a 96 fólia felett, ill. alatt helyezhetők el. A 112 rész felépítése hasonló a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem fentiekben leírt kiviteli alakjainak felépítéséhez, és egy körbefutó 116 szegélyrészt és egy 118 peremrészt tartalmaz. A 116 szegélyrész a 110 elem vagy szerkezet és a 112 rész felső végén egy 120 lemezelemmel van ellátva, amelyből felfelé két további 122 és 124 lemezelem nyúlik ki. A 122 és 124 lemezelemek magassága megfelel a cserepeket alátámasztó 100 és 102 léceket tartó lécek magasságának, azaz a 98 léc magasságának. A 122 és 124 lemezelemekből a 120 lemezelemmel párhuzamosan két háromszög alakú 126 és 128 lemezelem nyúlik ki két rögzítő 130 és 132 lemezelem felé, amelyek a fentiekben említett peremet alkotják, és amelyek segítségével a 110 elem vagy szerkezet a 102 léc • · « · «<* • · · · • « · · · ·· · · · · *>

• · · · · ·· ··*t ·· f · · felső vagy alsó széléhez van rögzítve pl. szögek vagy csavarok felhasználásával. A 7. és 8. ábrán egy 134 szöget tüntettünk fel, amelyet önmagában ismert módon kalapáccsal verünk be a 130 és 132 lemezelemekben kialakított lyukakon keresztül. A 122 és 124 lemezelemek azon kívül, hogy a 120 lemezelemet egy bizonyos távolságban a 126 és 128 lemezelemek alatt tartó távtartókként működnek - arra is szolgálnak, hogy az esővizet vagy havat elvezessék a nyílás mellett, hogy a héjazat alatti 96 fólia felső oldalán lefelé mozgó esővíz vagy hó ne hatolhasson be a 110 elemmel vagy szerkezettel határolt nyílásba.

A 112 rész 116 szegélyrésze és 118 peremrésze egy körbefutó mélyedés mentén illeszkedik egymáshoz, amelyben egy tömítő 0 gyűrű van elhelyezve. A 112 rész 118 peremrésze átmenő 138 nyílásokkal van ellátva, amelyek a 110 elem vagy szerkezet alsó 114 részének bepattintható vagy bajonettzáras rögzítésére szolgálnak, és a 112 és

114 részt tömítés biztosítása mellett kötik össze egymással. A 114 rész felépítése hasonló a találmány szerinti perem- vagy szegélyelem 1-6. ábrákkal kapcsolatban leírt kiviteli alakjainak felépítéséhez, és egy körbefutó 142 szegélyrészt, valamint egy körbefutó 144 peremrészt tartalmaz, amely felfelé emelkedik ki a 142 szegélyrészből. A 144 peremrész, amint már említettük, bepattintható vagy bajonettzáras rögzítőelemekkel van ellátva, amelyek együttműködnek a 112 rész vagy elem 118 peremrészének 138 nyílásaival; az • · · e · «* · ábrán a bepattintható vagy bajonettzárás 146 rögzítőelemeket tüntettük fel.

A 110 elemet vagy szerkezetet a következőképpen szereljük fel. Először a felső 112 részt vagy elemet helyezzük el egy előre meghatározott helyzetben a tetőszerkezethez - és következésképpen a héjazat alatti 96 fóliához - képest, és a fentiekben leírt módon rögzítjük a 102 léchez szögek vagy csavarok segítségével. A felső 112 rész vagy elem közbenső helyzetben van az alátámasztás nélküli 96 fóliához képest, míg az 1-6. ábrákkal kapcsolatban leírt egységes perem- vagy szegélyelemet teljesen a tetőszerkezet tartja, így az 50, 52 tartólécek, amelyek a 3. és 4. ábrán láthatók. A felső 112 rész vagy elem elhelyezése és rögzítése után egy lyukat vágunk a 96 fóliában a 112 rész vagy elem 118 peremrésze által határolt központi nyílásban, majd az alsó 114 részt vagy elemet felülről átvezetjük a 96 fólia nyílásán, megfordítjuk és felfelé emelve érintkezésbe hozzuk a 96 fólia alsó oldalával, és a felső 112 részhez vagy elemhez rögzítjük a felső 112 rész vagy elem 118 peremrészének 138 nyílásai és az alsó 114 rész vagy elem 144 peremrészének bepattanó vagy bajonettzáras 146 rögzítőelemei segítségével. Miután az alsó 114 részt vagy elemet a helyére pattintottuk, a 96 fólia vagy alsó borítás szendvicsszerűen be van fogva a felső és az alsó 112 és 114 részek vagy elemek szegélyrészei és peremrészei közé, és további szigetelést biztosítunk egy 136 0 gyűrűvel. Ezután a szerkezetből felfelé kiálló ·- »· « · V « ···· ·» ··» * · ··· ··· fóliaanyagot könnyen le lehet vágni, és ezáltal tökéletes megjelenésű és hermetikusan szigetelt nyílást kapunk az alsó borításban, amely nyílás a lejtős 122 és 124 lemezelemeknek köszönhetően is víz és hóálló. A csatorna, pl. a 7. és 8. ábrán látható 140 csatorna, és a 110 elem vagy szerkezet között szükség esetén könnyen hozható létre hermetikus tömítés pl. tömítőgyűrűk, tömítőfólia vagy tömitőszalagok segítségével, amint az szakember számára nyilvánvaló. Sok alkalmazásnál azonban nem szükséges hermetikus tömítést biztosítani a 110 elemen vagy szerkezeten átvezetett elem, pl. a 7. és 8. ábrán látható 140 csatorna és a 110 elem vagy szerkezet között.

A 10. ábrán a találmány szerinti egységes peremvagy szegélyelem vagy szerkezet hetedik kiviteli alakja látható. A 210 elem vagy szerkezet hermetikusan tömíti az alsó borításon kialakított nyílást, amelyen egy csatornát, pl. szellőzőcsatornát vezetünk át az épület belsejéből a külső környezet felé a tetőszerkezeten keresztül. Alapvetően a 210 elem vagy szerkezet a 7. és 8. ábrával kapcsolatban leírt 110 elem vagy szerkezet egy alternatív kiviteli alakját képezi. A 210 elem vagy szerkezet a 110 elemhez vagy szerkezethez hasonlóan két különálló 212 és 214 részt vagy elemet tartalmaz. A 212 rész vagy elem egy felső részt képez, és alapvetően ugyanarra a célra szolgál, mint a fentiekben leírt 112 rész vagy elem. Hasonlóképpen a 214 rész vagy elem a 7. és 8. ábrával kapcsolatban leírt hatodik kiviteli alak

110 elemének vagy szerkezetének 114 részéhez vagy • · · · · · • · · · · « ··· · ··· · • · • · · · · · eleméhez hasonló alsó részt képez. így a 212 rész vagy elem egy körbefutó 216 szegélyrészt és egy 218 peremrészt tartalmaz. A 218 peremrészből két 217 és 219 borda nyúlik ki ellenkező irányban a szerkezet felső, ill. alsó vége felé. A 216 szegélyrész a 210 elem vagy szerkezet és a 212 rész vagy elem felső végénél egy 220 lemezelemmel rendelkezik, amelyből felfelé két további 222 és · 224 lemezelem áll ki. A 220 és 224 lemezelemek a fentiekben leírt 110 elem vagy szerkezet 122 és 124 lemezelemeihez hasonló elemeket alkotnak, és két lényegében háromszög alakú 226 és 228 lemezelemmel vannak összekötve, amelyek párhuzamosak a 216 szegélyrésszel. A 110 elem vagy szerkezet 122, 124, 126 és 128 lemezelemeihez hasonlóan a 222, 224, 226 és 228 lemezelemek fő célja az esővíz vagy hó elvezetése, és annak megakadályozása, hogy az esővíz vagy hó átjusson a 210 elem vagy szerkezet 218 peremrészének átmenő nyílásán.

A 210 elem vagy szerkezet azonban abban különbözik a fentiekben leírt 110 elemtől vagy szerkezettől, hogy a 210 elem vagy szerkezet felépítése lehetővé teszi annak könnyű használatát változó méretekkel rendelkező tetőszerkezeteknél, és különösen olyan tetőszerkezeteknél, amelyeknél a tetőszerkezet lécei így a tetőszerkezetben a 9. ábrán látható 102 lécekhez hasonlóan vízszintesen elhelyezkedő lécek - között különböző a távolság. Az említettek elérése érdekében a 212 rész vagy elem két további 230 és 232 bordával van ellátva, amelyek párhuzamosak a 217 és 219 bordákkal, és • · • · a 216 szegélyrész külső széléből olyan magasságig emelkednek a 216 szegélyrész fölé, amely azonos a 217 és 219 bordák magasságával. A 230 és 232 bordáktól, amelyek lényegében függőleges bordák, két további 234 és 236 borda nyúlik kifelé a 230, ill. 232 bordák külső szélétől; a 234 és 236 bordák párhuzamosak a 216 szegélyrésszel, és a 216 szegélyrésznél magasabban helyezkednek el, amint a 10. ábrán látható. A 234 és 236 bordák átmenő 238, ill. 240 nyílásokkal vannak ellátva. A 210 elem vagy szerkezet ezen kívül két hosszúkás 242 és 244 lemezelemet tartalmaz, amelyek a kifelé nyúló 234, ill. 236 bordákhoz kapcsolódnak a 246, ill. 248 csuklókon át. A hosszúkás 242 és 244 lemezelemek átmenő 250, ill. 252 lyukakkal vannak ellátva a 212 részt vagy elemet a tetőszerkezethez rögzítő szögek vagy csavarok számára, amire a továbbiakban még visszatérünk.

A 11. és 12. ábrán a 210 elem vagy szerkezet alsó 214 része vagy eleme látható részletesebben. A 214 rész vagy elem alapvetően két darabból áll, mégpedig egy 260 szegélyrészből és egy 262 peremrészből. A 262 peremrész egy átmenő nyílást határol, amelyben négy leválasztható 264 borda nyúlik befelé a 260 peremrész síkjában, egy 268 nyílást határolva. A 264 bordák vezetőelemeket képeznek a nyílás kivágásához, amit az alábbiakban még leírunk. A 262 peremrész felső szélétől több 266 rögzítőelem nyúlik kifelé, amely 266 rögzítőelemek a 214 részt vagy elemet rögzítik a 212 részhez vagy elemhez, amikor a 214 részt • · · · • · • »· · · · · ··· ···· ·· · vagy elemet beillesztjük a 210 elem vagy szerkezet 212 részébe vagy elemébe, amint a 10. ábrán látható.

A 13. és· 14. ábrán az egységes perem- vagy szegélyelem elhelyezésének két lépése látható. A 210 elem vagy szerkezet elhelyezésének első lépésében a 214 részt vagy elemet a kívánt helyzetbe hozzuk az alsó borítást képező 96 fóliához képest, amint a 13. ábrán látható. Ezután egy 280 késsel vagy hasonló eszközzel nyílást vágunk a 96 fóliába egy 282 vágási vonal mentén, amely a 214 rész vagy elem 260 peremrészén elhelyezett 264 bordák belső szélét követi. Amint a 13. ábrán látható, a héjazat alatti borításból a 284 területet vágjuk ki a 280 kés segítségével. Belátható, hogy a 264 bordák, amelyek a teljes szerkezet integrált részét képezik, biztosítják a tető alsó borításán kialakított, ill. kivágott nyílás pontosságát. Miután kivágtuk a nyílást a 96 fóliában, a 264 bordákat leválasztjuk a 214 rész vagy elem fő részéről; a 264 bordák egyszerűen letörhetők a 214 rész vagy elem fő részéről a 11. és 12. ábrákon látható választóvonalak mentén.

A 13. ábrán látható lépés után a 210 elem vagy szerkezet felső 212 része alkalmas a 14. ábrán vázlatosan feltüntetett lépés végrehajtására. A hosszúkás 242 és 244 lemezelemeket lefelé hajlítjuk a 212 résztől vagy elemtől, és külső végeiket átvezetjük a 234, ill. 236 bordák megfelelő nyílásain. Amikor a hosszúkás lemezelemek külső végeit behelyezzük a 234, ill. 236 bordák megfelelő nyílásaiba, a 212 részt vagy elemet • · · · • · · · · · • · · · · « ··· · ··· · • · · · · ··· ···· ·· * ·· hozzáigazítjuk a 96 fóliának a fentiekben a 13. ábrával kapcsolatban leírt módon kialakított nyílásához a tetőszerkezet léceihez viszonyítva, és szintén hozzáigazítjuk a tetőszerkezet léceinek távolságához, amint a 15. ábrán látható, ahol a 102 lécet a szaggatott vonallal rajzolt 100 léccel együtt ábrázoltuk. Mivel a hosszúkás 242 és 244 lemezelemeket lefelé hajlítjuk a kifelé álló 234, ill. 236 bordáktól, és a hosszúkás 242 és 244 lemezelemek külső végeit átvezetjük a 234 és 236 bordák bizonyos nyílásain, összesen négy rögzítőnyelv keletkezik. A hosszúkás 244 lemezelemből a 254 és 256 rögzítőbordákat, a hosszúkás 242 lemezelemből pedig a 255 és 257 rögzítőbordákat alakítjuk ki.

A 210 elemnek a tetőszerkezethez és a 96 fólia nyílásához történő hozzáigazítása után a 212 részt rögzítjük a tetőszerkezethez, amint a 15. ábrán látható, szögek vagy csavarok segítségével, amelyeket a 256 és 257 rögzítőnyelvek egy vagy több nyílásán vezetjük át, és a szomszédos 102 léchez erősítjük. A 15. ábrán a 258 és 259 szögek rögzítik a 256, ill. 257 rögzítőnyelveket. Hasonlóképpen a 254 és 255 rögzítőnyelvek további szögek, csavarok vagy hasonló rögzítőeszközök felhasználásával vannak a 100 léchez rögzítve.

Amint a 15. ábrán látható, a 96 fólia egy körbefutó 286 szélrészt képez, amelyet akkor állítunk elő, amikor a nyílást a fentiekben a 13. ábrával kapcsolatban leírt módon a 214 rész leválasztható 264 bordájának belső széle mentén kivágjuk a héjazat alatti borítást képező fólián.

• · · · • · · · · · • · · · ··· · • · · · · • · · ···· ·· · ·· így a körbefutó 286 szélrész pontosan van méretezve a 212 rész vagy elem 218 peremrésze által meghatározott átmenő nyíláshoz képest, és szintén pontos helyzetben van a héjazat alatti borításhoz igazított 212 részhez vagy elemhez képest, amint a 14. és 15. ábrával kapcsolatban leírtuk.

Végül a 214 részt a tető belseje felől benyomjuk a 212 rész 218 peremrészének nyílásába, amint a 16. ábrán látható. Abban a fázisban, amikor a 214 részt belekényszerít jük a 212 rész 218 peremrésze által meghatározott átmenő nyílásba, a körbefutó 286 szélrész szendvicsszerűen a 214, ill. 212 rész 262 és 218 peremrészei közé kerül, aminek következtében a 96 fólia tömítetten illeszkedik a 210 elemhez vagy szerkezethez. A 214 résznek a 212 részhez rögzítésekor a 266 rögzítőelemek a 214 részt a 210 elemhez vagy szerkezethez rögzítik bepattintható vagy bajonettzárral, és a 214 részt a 10. és 16. ábrán látható helyzetben tartják a 210 elem vagy szerkezet 212 részéhez képest.

A 17. és 18. ábrán a találmány szerinti egységes perem- vagy szegélyelem különösen előnyös nyolcadik kiviteli alakja látható. A nyolcadik kiviteli alak szerinti 310 elem alapvetően az 1., ill. a 2. ábrán látható első és második kiviteli alak módosított változata, amely a 7-9., ill. a 10-16. ábrákon bemutatott hatodik és hetedik kiviteli alak jellemzőivel is rendelkezik. A nyolcadik kiviteli alak szerinti 310 elem pl. nagy sűrűségű polietilénből vagy egy hasonló • · · • · • · · · · • * · · ♦ · · · · · · • · · · · • · · ···· ·· · ·>

műanyagból, vagy egy megfelelő fémből, pl. alumíniumból egy darabban van öntve. A 310 elem több részből, mégpedig négy 312, 314, 316 és 318 fóliaszegmensből áll, amelyek egybe vannak öntve, az 1. ábrával kapcsolatban leírt 10 elem 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmenseihez hasonlóan. A 312 és 316 fóliaszegmensek oldalrészeket, míg a 314 és a 318 fóliaszegmensek alsó, ill. felső részeket képeznek, ahol az alsó, felső és oldalsó kifejezések a 310 elem kívánt orientációjára vonatkoznak. A 310 elem ezen kívül a két végén két 315 és 319 fóliaszegmenst tartalmaz, amelyek a szomszédos alsó, ill.felső 314 és 318 fóliaszegmensekkel a gyengített vagy csuklós 313 és 317 elemeken keresztül vannak összekötve, amelyek lehetővé teszik a végeken elhelyezkedő 315 és 319 fóliaszegmensek méghajlítását vagy leválasztását a szomszédos alsó és felső 314, ill.

318 fóliaszegmensekről annak érdekében, hogy a 310 elem teljes hosszát hozzáigazítsuk egy speciális alkalmazáshoz. Feltételezve, hogy a végeket képező 315 és

319 fóliaszegmenseket meghajlítjuk az alsó és felső 314, ill. 318 fóliaszegmensekhez képest, a végeket képező 315 és 319 fóliaszegmensek felhasználhatók a 310 elem rögzítésére a tető léceihez, pl. a 7. és 8. ábrán látható 102 léchez, előnyösen csavarok, szögek és hasonlók segítségével.

A fentiekben léírt 312, 314, 316 és 318 fóliaszegmensek a 310 elem integrált 322 szegélyrészét képezik, amelyből egy integrált, öntött 324 peremrész nyúlik ki felfelé, amely tömítést biztosító módon a tetőn • · · · • ·· kialakított des^.kakerethez rögzíthető, amint a 3. és 4. ábrával kapcsolatban leírtuk. A 324 peremrész felső vágykülső körbefutó 326 széle lényegében téglalap alakú vonalat követ.

Míg az 1. és a 2. ábrával kapcsolatban leírt első és második kiviteli alak szerinti 10 és 30 elemek lényegében szimmetrikus elrendezésűek, a nyolcadik kiviteli alaknál a 310 elem, mint már említettük, felső és alsó 314, ill. 318 fóliaszegmenseket tartalmaz, amelyeket megfelelő irányban kell elhelyezni. Míg az alsó 314 fóliaszegmens alapvetően sík, a felső 318 fóliaszegmens egy megemelt részt tartalmaz, amely lényegében háromszög alakú, és a felfelé nyúló 332, 334 lemezelemekből, valamint egy háromszög alakú, felső, sík 330 lemezelemből áll. A 330, 332 és 334 lemezelemek alapvetően ugyanarra a célra szolgálnak, mint a 7-9. ábrákkal kapcsolatban leírt 110 elem vagy szerkezet 122 és 124 lemezelemei, azaz elvezetik a havat vagy esővizet.

A 17. ábrán az egységes perem- vagy szegélyelemet képező 310 elem felső oldala, míg a 18. ábrán a 310 elem alsó oldala látható a 328 mélyedéssel, amely a fentiekben leírt háromszög alakú esővíz- vagy hóelvezető elemet képezi, amely a 330, 332 és 334 lemezelemekből áll, és a héjazat alatti alsó borításon, pl. a 3. és 4. ábra szerinti 56 és 58 fóliákon lefelé áramló havat vagy esővizet elvezeti a 310 elem felfelé álló 324 peremrészének nyílása mellett, hogy az esővíz vagy hó. ne hatolhasson be az említett nyílásba.

1. Példa

A perem- vagy szegélyelemnek az 1. ábrával kapcsolatban leírt első előnyös kiviteli alakjánál a 10 elemet alkotó 12, 14, 16 és 18 fóliaszegmenseket kis sűrűségű polietilénből készült 0,5 mm vastagságú fóliából alakítottuk ki; a fóliaszegmenseket a 13, 15, 17 és 19 varratok létrehozásával összehegesztettük, és így egy lényegében téglalap alakú, 176 cm χ 129 cm külső méretű elemet kaptunk. A fóliaszegmenseket a hegesztés folyamán az 1. ábrának megfelelően alakítottuk ki egy felfelé nyúló, 16 cm magasságú peremrésszel, amelyben egy 98 cm χ 80 cm méretű központi nyílás keletkezett. Az elem nyílása az elem külső határvonalához képest központosán helyezkedett el.

2. Példa

Egy perem- vagy szegélyelemnek a fentiekben a 2. ábrával kapcsol’atban leírt második kiviteli alakjánál a 30 elemet nagy sűrűségű polietilénből öntöttük. A 2. ábrán láthatóhoz hasonló felépítésű elem mérete - a 36 külső szél által meghatározott határvonal mentén mérve 117 cm χ 95 cm volt. Az elem sík szegélyrészének közepén 98 cm χ 78 cm méretű nyílás volt kialakítva; az elem szegélyrésze által meghatározott sík felületből egy 8 cm • · · «··· · · · ·· magas, a fentiekben leírthoz hasonló 34 peremrész emelkedett ki a szegélyrészre lényegében merőlegesen.

3. Példa

Egy perem- vagy szegélyelem 17. és 18. ábrával kapcsolatban leírt nyolcadik kiviteli alakjának megfelelő 310 elemet nagy sűrűségű polietilénből öntöttük. A 17. és

18. ábra szerinti elem külső mérete 1950 mm χ 1178 mm, a 315 és 319 fóliaszegmensek mérete pedig 1178 mm χ 150, mm volt. Az egybeöntött vagy egységes 310 elem 322 szegélyrészében központosán a 324 peremrész külső 326 széle által meghatározott 1398 mm χ 778 mm méretű nyílás helyezkedett el. A 330, 332 és 334 lemezelemek által alkotott hároms’zög alakú hóterelő magassága a fölfelé kiálló 324 peremrésztől· 70 mm volt; a háromszög alakú 330 lemezelem 20 mm-rel emelkedett a 322 szegélyrész felső 318 fóliaszegmense által meghatározott sík fölé.

Bár a találmányt különböző előnyös kiviteli alakok alapján írtuk le, szakember számára nyilvánvaló, hogy számos módosítás hajtható végre az igénypontokban meghatározott oltalmi körön belül. Bár a leírt példákban a nyílások, ill. a perem- vagy szegélyelemek peremrészei is lényegében téglalap alakú voltak a tetőbe szerelendő ablakkeretek alakjának megfelelően, a találmány szerinti perem- vagy szegélyelemek egyáltalán nem korlátozódnak téglalap alakú nyílások szigetelésére, hanem tetszőleges, • · · · • · · · · · • ·· · ··· · pl. kör, háromszög, négyzet ellipszis alakúak vagy bármilyen más alakzatok lehetnek, amelyek egyenes vagy ívelt részeket is tartalmazhatnak, vagy az említett geometriai alakzatok valamilyen kombinációjából állhatnak.

Szabadalmi igénypontok

Claims

1. Építőelem tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére, azzal jellemezve, hogy az építőelem az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt és a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt tartalmaz, a szegélyrész és a peremrész időjárásálló anyagból van, a szegélyrész a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezhető el úgy, hogy a szegélyrész központi nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész a szegélyrésztől felfelé helyezkedik el.

2. Az 1. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész és a peremrész azonos anyagból, előnyösen időjárásálló műanyagból, pl. nagy sűrűségű polietilénből, kis sűrűségű polietilénből, polivinil-kloridból, polipropilénből vagy hasonló anyagból, vagy korrózióálló fémből, pl. alumíniumból, vagy az említett anyagok kombinációiból van.

• · · · • ··

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész és a peremrész önthető anyagból van öntve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész és a peremrész egymással összehegesztett fóliaanyagokból van kialakítva.

5. A 4. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész és a peremrész hajlékony és előnyösen összehajtogatható fóliaanyagokból van kialakítva.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész központi nyílása téglalap, háromszög, kör, ellipszis vagy sokszög alakú.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész külső széle téglalap, háromszög, kör, ellipszis vagy sokszög alakú.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a peremrész a szegélyrésztől a külső nyitott vége felé szűkül.

• · ·· ·· ·· ·« • · · · · ·

9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a peremrész a szegélyrész síkjához képest lejtősen van kialakítva.

10. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a peremrész merőleges a szegélyrészre.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a peremrész sík elemekből álló szegmensekből van összeállítva.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy egy lényegében háromszög alakú, átmeneti részt is tartalmaz, amely a szegélyrészt és a peremrészt köti össze a közöttük levő átmenetnél, és esővizet vagy havat elvezető elemként felfelé kiemelkedik a szegélyrészből.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrészből és a peremrészből álló építőelem két félből van összeállítva.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrészt a tetőszerkezet egy szerkezeti eleméhez erősítő rögzítőeszközt is tartalmaz.

15. A 14. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a rögzítőeszköz a szegélyrészre merőleges lemezszegmens, amely a lemezszegmenst a tetőszerkezet említett szerkezeti eleméhez rögzítő szöget, csavart vagy hasonló rögzítőelemet befogadó átmenő furattal van ellátva.

16. A 14. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a rögzítőeszköz a tetőszerkezet említett szerkezeti eleme köré kapcsolódó horog alakú rögzítőeszközként van kialakítva.

17. A 14. igénypont szerinti építőelem, azzal j ellemezve, hogy a rögzítőeszközt a szegélyrész egy deformálható szalagszerű eleme képezi, amely a szegélyrész egyik oldalán van elhelyezve, és kihajlítható a szegélyrész síkjából.

18. A 17. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy a szegélyrész az említett deformálható szalagszerű elem befogadására alkalmas nyílásokkal van ellátva.

19. A 17. igénypont szerinti építőelem, azzal j ellemezve, hogy a szegélyrész egy függőleges helyzetű első bordával rendelkezik a szegélyrész egyik oldala mentén, az első bordához egy második borda csatlakozik, amely párhuzamos a szegélyrésszel, és • · ·· nyílásokkal van ellátva, továbbá a második borda a szalagszerű elemhez kapcsolódó csuklóval rendelkezik.

20. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti építőelem, azzal jelleme zve, hogy egy külön keretelemmel is rendelkezik, amely az említett peremrészen belül vagy a peremrész körül rögzíthető, a peremrész és a .keretelem közé fogva a héjazat alatti borítást képező fóliát.

21. A 20. igénypont szerinti építőelem, azzal j ellemezve, hogy a külön keretelem a szegélyrész által meghatározott síkban befelé nyúló, eltávolítható bordákkal van ellátva.

22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy egy tömitő 0 gyűrűvel is rendelkezik, amely a peremrész és a keretelem közé helyzehető, és ott rögzíthető.

23. A 22. igénypont szerinti építőelem, azzal jellemezve, hogy az 0 gyűrű a. peremrész vagy szegélyrész egy körbefutó mélyedésébe helyezhető.

24. A 22. igénypont szerinti építőelem, azzal j ellemezve, hogy a tömitő 0 gyűrű a keretelem egy körbefutó mélyedésében van elhelyezve.

25. Eljárás tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére, amely nyíláson a tetőszerkezet egy szerkezeti eleme nyúlik át a belső térből felfelé, azzal jellemezve, hogy

i) egy olyan építőelemet alakítunk ki, amely:

26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az építőelem a 2-24. igénypontok bármelyikének bármelyik jellemzőjével rendelkezik.

27. A 25. vagy 26. igénypont szerinti eljárás, azzal ♦ · · • · · · jellemezve, hogy a peremrészt a tetőhéjazat alatti borítást képező fóliával átfedésben helyezzük el, azaz a fólia felett és/vagy alatt, vagy részben a fólia felett és részben alatta.

28. Eljárás tetőszerkezet héjazata alatti borítást képező fólián kialakított, a tetőszerkezet külső környezetét a tetőszerkezet alatti belső térrel összekötő nyílás szigetelésére, azzal jellemezve, hogy

i) egy olyan építőelemet alakítunk ki, amely:

az említett nyílás alakjának és kerületének lényegében megfelelő alakú és kerületű központi nyílást meghatározó szegélyrészt, a szegélyrésszel összefüggően kialakított, abból lényegében merőlegesen kiemelkedő, a nyílást körbevevő peremrészt - amely szegélyrész és peremrész időjárásálló anyagból van -, és a szegélyrészt a tetőszerkezet egy szerkezeti eleméhez erősítő rögzítőeszközt tartalmaz, ii) a szegélyrészt a héjazat alatti borítást képező fóliára felfektetve, azzal lényegében egy síkban helyezzük el úgy, hogy a szegélyrész központi nyílása egybeesik az említett fólia nyílásával, és a peremrész a szegélyrésztől felfelé helyezkedik el, iii) az építőelemet az említett rögzítőeszközzel a tetőszerkezet említett szerkezeti eleméhez rögzítjük úgy, hogy a szegélyrész a tetőhéjazat alatti borítást képező fólia tetején helyezkedik el, és